Egyéb kategória

Tizenhat feltalálót díjazott a Siemens

A Siemens minden évben az Év Feltalálói címmel díjazza és ismeri el kiemelkedő kutatóit és fejlesztőit a következő öt kategóriában: Újonnan Érkezők, Nyílt Innováció, Kiemelkedő Találmány, Életmű, valamint Tervezés és Felhasználói Élmény. Ezek a díjnyertes feltalálók a Siemens 175 évvel ezelőtt elkezdett hagyományát viszik tovább. Találmányaik a társadalom és a gazdaság javát szolgálják azáltal, hogy okosabbá és hatékonyabbá teszik az ipart, fenntarthatóbb utazást tesznek lehetővé az emberek számára, illetve fejlesztik a terápiás módszereket.

„A Siemens ipari, infrastrukturális, közlekedési és egészségügyi ügyfelek technológiaszolgáltatója. És pontosan ezekre a területekre összpontosítjuk kutatási és fejlesztési tevékenységünket”

–mondta a Siemens AG technológiai igazgatója. Peter Körte aláhúzta, a Siemens idén ünnepli fennállásának 175. évfordulóját és a kezdetektől fogva olyan technológiák feltalálásával és kialakításával foglalkozunk, amelyek javítják az emberek életét. Technológiáink lehetővé teszik ügyfeleink számára, hogy a minőség és az erőforrás-hatékonyság javítása révén csökkentsék a kibocsátást és a költségeket, miközben értéket teremtenek a gazdaság és a társadalom számára- jelentette ki.

A 2022-es pénzügyi évben a Siemens alkalmazottai több mint 4 650 találmánnyal rukkoltak elő, amely munkanaponként körülbelül 18 találmányt jelent. Ugyanebben az időszakban a cég mintegy 5,6 milliárd eurót – bevételének 8 százalékát – fordította kutatás-fejlesztésre, amely több mint 14 százalékos növekedés a 2021-es pénzügyi évhez képest. A Siemens közel 47 000 kutatót és fejlesztőt foglalkoztat – mondta Judith Wiese, emberi erőforrásokért és fenntarthatóságért felelő igazgatója, a Siemens AG igazgatótanácsának tagja. Ahhoz, hogy elősegíthessük az innovációt, egy új gondolkodásmódra is összepontosítanunk kell: arra, hogy képesek legyünk a kívülről jövő ötletek befogadására és a folyamatos tanulásra, valamint a kísérletezés és az új dolgok folyamatos kipróbálásának lehetőségére. Ez a növekedésközpontú szemlélet teszi lehetővé számunkra, hogy ösztönözzük az innovációt, és ezáltal megsokszorozzuk technológiáink emberekre és környezetre gyakorolt pozitív hatásait – tette hozzá.

Ennek következtében a kiterjedt ökoszisztémában való együttműködés is kulcseleme a Siemens kutatási tevékenységeinek: a vállalat 16 globális kutatási és innovációs ökoszisztémában működik együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel és induló vállalkozásokkal.

A Siemens AG által idén kitüntetett találmányok között szerepel egy olyan újítás, amely fenntarthatóbbá teszi a metrórendszereket azáltal, hogy a járművek oldalfalába épített bionikus szerkezet révén drasztikusan csökkenti a vasúti járművek tömegét. Egy másik Siemens csapat nagyfokú tervezési szabadságot biztosít az additív gyártás területén (3D nyomtatás) dolgozó mérnökök számára, a tervek CAD-rendszerekben történő megjelenítését óriási mértékben, gigabájtokról kilobájtokra csökkentve. A röntgenképalkotás területén a Siemens feltalálói fotonszámláló technológiával működő CT-szkennerek használatával fejlesztették a minőséget, továbbá csökkentették a sugárzás intenzitását. Az ipari metaverzum felé vezető úton jelentős előrelépés történt a lefuttatható digitális iker technológia, a felhasználóiélmény-tervezés és az empatikus adatfeldolgozás területén, amely egy olyan fejlesztés, ami többek között érzelmekre tanítja a chatbotokat.

A Siemensnél az innováció értékét megsokszorozza a találmány kereskedelmi hasznosítása és annak alkalmazása. A vállalat stratégiája olyan technológiák kifejlesztése, amelyek az emberek javát szolgálják azáltal, hogy magas színvonalú találmányokat és szabadalmakat biztosítanak. A vezérelv ennek megfelelően: „a minőség előnyt élvez a mennyiséggel szemben”. A nagyszámú szabadalom birtoklása önmagában nem költséghatékony és nem is elsődleges cél. Ezért a Siemens AG szabadalmi bejelentéseit olyan találmányokra összpontosítja, amelyek mind saját, mind ügyfelei termékeit és szolgáltatásait fenntarthatóan fejlesztik, ezáltal folyamatosan értéket teremtve a gazdaság és a társadalom számára. Ez kifejezetten vonatkozik a fenntarthatósággal kapcsolatos összes területre is, például az erőforrás-hatékonyságra, a dekarbonizációra és az éghajlatvédelemre.

Az ügyfélérték maximalizálása érdekében a vállalat a Siemens Xcelerator platformot használja arra, hogy a piac vezető szereplőit összefogó nyitott ökoszisztémákra, valamint egy olyan nyílt technológiára összpontosítson, amely a vállalat partnerei és hitelesített harmadik felek számára elérhetővé teszi a Siemens digitális és IoT-kompatibilis ajánlatait. Az ilyen partnerségek létfontosságúak, mivel egyetlen vállalat sem képes egyedül megfelelni a digitális átalakulás kihívásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:díjazás feltalálók Siemens tudomány

Következő hírünk

Konfliktusok felszámolására használják az analitikát

Előző hírünk

Már több mint százezren teljesítették az MI Kihívást

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább