Egyéb kategória

Játékos programon adta át rászoruló gyerekeknek első iskolakezdési adománycsomagjait az Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON

A stratégiai partnerek a hátrányos helyzetű gyerekek digitális felzárkózását segítő programjuk folytatását is bejelentették.

Idén is meghirdette Iskolakezdés együtt! segélyakcióját az Ökumenikus Segélyszervezet. A szeptember 1-jéig tartó pénzadománygyűjtéssel 2000 olyan hazai rászoruló gyermeket szeretnének támogatni, akiknek már az első becsengetés előtt rosszabbak lennének az esélyeik társaiknál, mert családjuk nem tudja biztosítani számukra a szükséges iskolaszereket. Sok család várja tele aggodalmakkal az őszt, az Ökumenikus Segélyszervezet mégis hisz abban, hogy az összefogás erejével idén is segíteni tudja azokat a gyermekeket, akik a legnehezebb helyzetben vannak. A 1353-as adományvonalon (500 forint/hívás) és a www.iskolakezdesegyutt.hu weboldalon érkező adományokból személyre szabott, minőségi tanszercsomagokat szeretnének átadni rászoruló gyerekeknek a tanévkezdésig.

Az első tanszercsomagok már célba is értek

Az egy hete kezdődött adománygyűjtéshez az E.ON Hungária Csoport idén is csatlakozott, így az első tanszercsomagokat a két szervezet képviselői együtt adták át egy osztálynyi rászoruló somogyfajszi gyermeknek. Az augusztus 22-i eseményen a gyerekeket egyúttal egy különleges élménynapon is vendégül látta az E.ON Hungária Csoport és az Ökumenikus Segélyszervezet a budapesti Campona bevásárlóközpontban található Kockaparkban. Az energiavállalat jóvoltából a gyerekeket a megtöltött iskolatáskák mellett nekik készített meglepetés is várta, mindannyian egy-egy doboz robotos Legót vihettek haza. A vidám gyermekprogramba és az adományok átadásába bekapcsolódott Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója is. A Kockapark által térítésmentesen rendelkezésre bocsájtott rendezvényhelyszín interaktív foglalkozásain részt vevő gyerekek számára külön öröm volt, hogy olyan hírességtől vehették át a tanszereket, mint Wolf Kati, aki az Iskolakezdés együtt! kampány arca.

Fekete Dániel

Egész évben zajlanak a digitális felzárkóztató programok

Az Ökumenikus Segélyszervezet és stratégiai partnere – az Iskolakezdés együtt! segélyakciót tizenkettedik éve támogató – E.ON Hungária Csoport ezen a sajtónyilvános eseményen jelentette be a rászoruló gyermekek digitális felzárkózását segítő, 2020-ban indult Kapaszkodó 2.0 program folytatását is. A mai információterhelt világban elengedhetetlen, hogy a gyermekek tisztában legyenek a digitális térben rájuk leselkedő veszélyekkel, hatékonyan használják a Google alkalmazásait, vagy képesek legyenek megírni egy e-mailt például a jövőbeli munkaadójuknak. A mindennapi élethez szükséges digitális tudás mellett a program segít nekik többek között a természettudomány, technológia és matematika kompetenciák elsajátításában is, miközben játékosan fejleszti kreativitásukat, szociális, problémamegoldó és kommunikációs képességeiket. Az E.ON támogatásának köszönhetően a Segélyszervezet digitális eszközparkja olyan informatikai eszközökkel bővült, mint a 3D nyomtató, a Lego robotok, Beebotok, drónok, vagy a mostanság népszerű VR technológia. A tanulóműhelyekben a program indulása óta összesen hét helyszínen (Boldogkőújfalu, Olaszliszka, Vizsoly, Lakócsa, Kastélyosdombó, Kürtöspuszta, Somogyfajsz) fejlesztették a gyerekek tudását, a digitális ismeretek oktatása pedig egyszerre 18 helyszínen folyik. A Kapaszkodó 2.0 program az indulása óta összesen mintegy 900 hátrányos helyzetű gyermeket készített fel a jövő kihívásaira. A folytatásban új helyszínként Kaposváron is elindul a fejlesztő tevékenység, melybe a tervek szerint 2024 nyaráig további 300 gyermeket vonnak be.

Jamniczky Zsolt a vállalatcsoport gyermekekért végzett tevékenységéről elmondta, mára nagykorúak lettek azok a gyerekek, akik 12 évvel ezelőtt az E.ON támogatásával a legelső tanszercsomagokat megkapták. Az évek alatt csaknem 20 ezer gyereknek tudtak segíteni az iskola- és óvodakezdés meghatározó pillanataiban. Ahogy a meglepetéseket rejtő tanszercsomagok és az óvodakezdést támogató ajándékok, úgy a Kapaszkodó 2.0 programban kínált élményalapú tudásátadás is egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a programokba bevont gyerekek sikerrel járják végig képességeik kibontakoztatásának útját. Az E.ON-nál a közös célok, a hosszútávú partnerség és a csapatmunka kiemelt fontosságú, ezért kapcsolódik az energiavállalat hosszú évek óta több szálon is stratégiai partnerként az Ökumenikus Segélyszervezet gyermekeket támogató és fejlesztő programjaihoz.

Gáncs Kristóf kifejtette, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet beiskolázási segélyakciója a legszegényebb családoknak szeretne segíteni, annak érdekében, hogy az iskolakezdés számukra se az eladósodásról, hanem a felzárkózás esélyéről szóljon. Tapasztalataik szerint egyes nehéz helyzetű családok az élelmiszeren, mások a rezsiköltségen spórolnak tanévkezdéskor, vannak, akik a hitelük törlesztő részletét nem fizetik be ilyenkor időben. A kommunikációs igazgató köszönetet mondott az E.ON Hungária Csoport elkötelezett támogatásáért, akik a tanév elején meghirdetett Iskolakezdés együtt! segélyakció mellett annak indulása óta, 12 éve, az óvodakezdési program mellett ugyancsak a kezdetektől 7 éve, a rászoruló gyerekek digitális felzárkózását célul kitűző Kapaszkodó 2.0 program mellett pedig immár negyedik éve, ahhoz elsőként csatlakozva állnak támogatóként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:csomag eon gyermek iskolakezdés Ökumenikus Segélyszervezet rászoruló segítség

Következő hírünk

Michelin-csillaggal felérő elismerést kapott a magyar kávépörkölő üzem

Előző hírünk

Magyar fiatal a 64. London International Youth Science Forumon (LIYSF)

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább