Egyéb kategória

Michelin-csillaggal felérő elismerést kapott a magyar kávépörkölő üzem

Lenyűgözte a londoni zsűrit a hazai íz

Ahogy egy erős reggeli eszpresszó, úgy fújt ébresztőt augusztus 3-án a nemzetközi kávékereskedők világában a Körmendy Sándor vezette a Pacificaffé. A kávépörkölő üzem a „Kenya Gicherori” és a „Ház kávéja” elnevezésű tételeivel nyerte el az 500 fős zsűri tetszését a világ egyik legrangosabb élelmiszeripari versenyében. A kétcsillagos minősítés, amit a „Kenya Gicherori” kávé, és az egycsillagos minősítés, amit pedig a „Ház kávéja” nyert el komoly sikernek számít a nemzetközi kávés iparágban. Az olasz, francia, német és brit mezőnyben ehhez hasonló magyar eredményre az 1994 óta megrendezett Great Taste Awards történetében mindössze egy alkalommal volt példa.

A Great Taste Awards-ra idén 35 kategóriában 12 ezer terméket neveztek be szerte a világból. A versenyművek lefedik a teljes gasztronómiai palettát. Többek között húsáruk, tejből készült kézműves remekek, csokoládék és művészi szinten pörkölt kávék kerültek a londoni ítészek asztalára. A díj jelentőségét jól mutatja, hogy a séfekből, ételkritikusokból és gasztro-bloggerekből álló zsűri márciustól júniusig kóstolta a benevezett portékákat, mielőtt eredményt hirdetett.

„A Great Taste Awards legnagyobb erénye az, hogy az iparági óriások és a kicsik teljesen egyenlő eséllyel indulnak. A versenyen a zsűri a beküldő nevét nem ismeri és a csomagolást sem veszik figyelembe. Kizárólag az íz számít”

– mondta Körmendy Sándor, a Pacificaffé alapító tulajdonosa, aki már 2021-ben és 2022-ben is csillagos minősítést szerzett a londoni eseményen.

A Great Taste Awards minősítési rendszere a Michelin-csillagéhoz hasonló: egy, kettő, illetve három csillaggal értékelik a legjobbnak vélt termékeket. Két csillagot például a benevezett delikát termékek maximum tíz százaléka érhet el. Ezt sikerült teljesítenie a magyar piacon évente átlagosan 100 tonna minőségi kávét pörkölő Pacificaffé csapatának, akiknek a „Kenya Gicherori” nevezetű versenyművéből a gyümölcsös jegyeket emelte ki a zsűri. „Kivételesen jó egyensúlyt mutat, sűrű, lédús testességgel rendelkezik, lekváros állagot ad, de nem ízesít lekvárosan. A hosszú lecsengés rendkívül kellemes, természetes gyümölcsös édességgel telített, amit mindannyian imádtunk” – többek között ez állt a Great Taste Awards értékelésében, megemlítve a Cabernet Sauvignon borokra jellemző tannin jegyeket is.

Nem kell aranyárat fizetni a legjobb kávékért

Körmendy Sándor egy 16 ezer hektáron gazdálkodó kenyai kisbirtokról szerezte be a kétcsillagos díjnyertes, 100 százalékos Arabica kávé alapanyagát. Az „AA”minősítésű, vulkanikus talajból származó, 12 százalékos nedvességtartalmú kávészemeket úgynevezett „afrikai ágyon”, azaz az egyenlítői napsütés alatt szárították ki, mielőtt az esztergomi pörkölő üzembe került volna.

„Naponta 25-30 pörkölést végzünk, szándékosan nem mázsás kapacitásra képes gépek segítségével. Minél kisebb ugyanis egy berendezés, annál kifinomultabban lehet vele pörkölni”

– emelte ki Körmendy Sándor, aki az elmúlt tíz év kemény munkájának tudja be azt, hogy a magyar pörkölésű kávé is oda kerülhetett a világ legjobbjai közé.

Az egykor Dj-ként dolgozó, ma már húszféle kávét pörkölő ötfős üzem vezetője úgy látja: a nemzetközi hírnevet szerző magyar éttermekhez hasonló sikertörténet állhat a friss hazai kávét pörkölő cégek előtt is. A szakember szerint ehhez az kell, hogy a fogyasztók és a vendéglátóipar szereplői fejében sikerüljön néhány tévhitet eloszlatni. A vásárlók körében elsősorban azt, hogy a sokkal jobb minőségű kávé nem feltétlenül drágább. A Pacificaffé kétcsillagos, díjnyertes kenyai arabica kávéjához például 13 ezer forintos kilónkénti áron hozzá lehet jutni, ami nem sokkal több, mint amennyit a legkedveltebb olasz márkákért kérnek el a boltokban. Körmendy Sándor e mellett a kínálati oldal szerepét is meghatározónak tartja.

„A fogyasztók ízlését a legjobban az éttermek, kávézók, pub-ok képesek befolyásolni. A célunk az, hogy a vendéglátóipar szereplői is felismerjék, hogy ha egyedi kávét kínálnak a vendégnek, az nem hátrányt, hanem éppen előnyt jelent!”

– hangsúlyozza a 2011-ben alapított, 750 négyzetméteren működő kávépörkölő üzem tulajdonosa, aki azt szeretné elérni a következő öt évben, hogy a „Ház bora” kifejezés mellett a legtöbb vendéglátóhely tartson az ő sikerünkön felbuzdulva „Ház kávéját” is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:kávépörkölő magyar siker üzem

Up Next

Jelentősen nőtt a magyarok mobilnet-igénye – derül ki az elemzésből

Don't Miss

Játékos programon adta át rászoruló gyerekeknek első iskolakezdési adománycsomagjait az Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!