Egyéb kategória

Jelentősen nőtt a magyarok mobilnet-igénye – derül ki az elemzésből

A Yettel Magyarország minden évben felmérést tesz közzé arról, hogy miként alakult az adott év nyarán a hálózati forgalom.

Az adatforgalmat tekintve idén a megszokott éves növekedést jelentősen meghaladta az országos átlag (54%), Horvátországban hasított a roaming-forgalom növekedése (közel +100%), az SMS műfaja tartotta magát és kismértékben növekedtetett a belföldi hanghívások hossza is.

A mobilhálózatok sajátossága, hogy annak felhasználói jellemzően nem helyhez kötötten veszik igénybe a szolgáltatást, ezért a hálózattervezéskor a kapacitás-tervezésnek kulcsfontosságú szerepe van. Nem csak egy napon belül pörögnek fel és csendesednek el egyes területek, hanem a naptári éven belül is tapasztalhatóak használati gócpontok, ahol időszakosan jelentkezik nagyobb hálózati igény, amit a mobiltársaságnak zökkenőmentesen ki kell szolgálnia.

Az idei nyáron (2023.06.01-08.31.) az adatforgalom több mint 54%-kal növekedett országos szinten az előző év nyarához képest a Yettel Magyarország hálózatán. A legforgalmasabb, augusztusi hónapban több mint 50 millió GB adatforgalmat szolgált ki a mobilhálózat. Ez jelentős növekmény, hiszen a korábbi években az éves növekmény 18-35% közötti mértékű volt. Érdekesség, hogy idén az 54%-os országos átlagon belül mind a balatoni, mind a velencei-tavi régió lemaradt, az itt mért növekmény csupán 35% volt az előző évhez képest. Ennek egyik oka lehet a jellemzően nagyvárosokban igénybe vett mobilalapú Yettel otthoni internetszolgáltatás elterjedése. A magyar tengernél a nyár legforgalmasabb hete idén is az augusztus 20-át magába foglaló hét volt; ebben a térségben a teljes nyári adatforgalom 10,5%-át már az 5G technológia szolgálta ki.

A Yettel előfizetők nyári roaminghasználatát – azaz a hazai előfizetéssel külföldön mobilozás mértékét – erősen befolyásolja a hazai előfizetéssel rendelkező, de jellemzően EU-n belül ingázó előfizetők forgalma. Így a roaming toplistát idén is Németország, Ausztria, Olaszország, Románia és Franciaország dominálja, azonban a nyári időszakot vizsgálva a dobogó harmadik helyén tűnt fel Horvátország: a szomszédos országban idén nyáron közel 100%-kal, azaz közel duplájára nőtt a Yettel előfizetők roaming adatforgalma az előző nyárhoz képest. Horvátország esetén jól látszik, hogy a nyár első hónapjában, júniusban már érkeznek a nyaralni vágyók, de az éves forgalom túlnyomó részét a júliusi és augusztusi hónapok romaingforgalma adja:

Tavaly nyáron a belföldi SMS-forgalom többéves rekordot döntött a Yettel hálózatán. Az idei évben a rövid szöveges üzenetek száma a rekord nyárhoz képest csökkent ugyan, de 2023 nyarán még így is 30%-kal meghaladta a tavalyi rekord év előtti nyár SMS-forgalmát. Az elmúlt 5 évben így a dobogó második helyén végzett az idei nyári belföldi SMS-fogalom; ami csak augusztusban több mint 95 millió elküldött szöveges üzenetet jelent.

Az idei nyáron a beszélt percek összességében enyhe növekmény volt tapasztalható az előző évhez képest, viszont a Yettel ügyfelei a korábbinál kevesebb indított hívással értek el magasabb percmennyiséget, azaz a telefonhívások átlagos hossza idén is tovább növekedett. Ennek oka, hogy a legtöbb számlás tarifa már korlátlan hívás opciót kínál.

Ahhoz, hogy a Yettel folyamatosan bővülő hálózatán egyre több ügyfelet 5G-sebességre kapcsolhasson, a szolgáltató most szeptember 27-ig tartó promóciójában kedvező konstrukcióban kínál 5G-képes készülékeket Yettel Prime Plus+ tarifával és 2 év hűséggel. Így akár 0 forintért elvihető a 100 MP-es főkamerával és 256 GB-os belső tárhellyel rendelkező Honor 90 Lite 5G; az FHD+ AMOLED kijelzővel és 67W-os gyorstöltéssel rendelkező Xiaomi Redmi Note 12 Pro 5G pedig akár 0 forintos kezdőrészlettel is megvásárolható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Széles körű részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában

részecskefizikai

Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel?

Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a rangos Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.

2023. november 23-án jelent meg a müográfiát, vagyis az olyan képalkotási és mérési módszereket bemutató publikáció, amelyek a minket körülvevő kozmikus részecskéket használják ki. A legújabb fejlesztési eredményekről szóló cikket széles körű együttműködésben egy 12 országból származó konzorcium írta a Tokiói Egyetem (The University of Tokyo) vezetésével és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével.

A kozmikus müonok a felső légkörben keletkeznek, nagy áthatolóképességük miatt azonban leérnek a Föld felszínére, sőt, képesek mélyen a talajba is behatolni. A jelenség felfedezésével egyidőben merült fel a gondolat, hogy a müonok felhasználhatók lennének képalkotásra, de a megfelelő mérőeszközök hiánya miatt korábban ez csak egy tudományos elképzelés maradt. Az elmúlt évtizedben aztán gyorsan nőni kezdett az alkalmazási lehetőségek és módszerek köre, ami egy új tudományág, a “müográfia” megszületéséhez vezetett.

A müográfia ma már változatos lehetőségeket kínál olyan objektumok vizsgálatára, amik más módon nehezen, vagy egyátalán nem lennének mérhetők, van azonban két komoly korlátja. Az egyik, hogy a mérések során a vizsgált objektum „alá” kell menni a mérőeszközzel – hiszen a müonok felülről érkeznek – másrészt, hogy ez az eljárás jó közelítéssel csak a tömegsűrűségről hordoz információt. Emiatt a müográfia sokszor más módszerek kiegészítőjeként jelenik meg, azokkal együtt segítve olyan kérdések vizsgálatát, mint hogy milyen lehet egyes vulkánok belsejének a szerkezete, vagy az azon belüli dinamikai folyamatok, illetve milyen felületi erózió zajlik rajtuk.

Egy különösen érdekes új eredmény például a centiméteres pontosságú navigáció lehetősége olyan körülmények között, ahol nincs GPS jel, és nem használható ultrahangos / lézeres navigáció. Ilyen lehet például egy beomlott bánya, egy leomlott épület, esetleg egy víz alatti környezet. De a kozmikus müonok használhatók nagy pontosságú szinkronizációra, vagy adatátvitel titkosításának ellenőrzésére is.

A most megjelent összefoglaló publikáció érthető áttekintőt ad ezekről a technológiákról, amelyek fizikai alapja a müon részecske több száz méteres áthatolóképessége, méréstechnikája pedig a részecskefizikai alapkutatási eredményekre épül. A szerzők között van két hazai kutató is, egyikük Oláh László a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézet kutatója, valamint Varga Dezső, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont detektorfejlesztéssel foglalkozó munkatársa.

A részecskefizikai berendezések fejlesztése összetett feladat, amihez magas színvonalú szaktudás és műszerpark szükséges. A HUN-REN Wigner FK-ban ez a “Vesztergombi Nagyenergiás Fizikai Laboratórium”, egy NKFIH által kiemeltnek elismert infrastruktúra keretében áll rendelkezésre (https://vlab.wigner.hu/), ami többek között a svájci székhelyű CERN-hez kapcsolódó kutatómunka támogatását adja a Kutatóközpont több csoportja számára, de a VLAB része egy, a Tokiói Egyetemmel közös laboratórium is, ami a Szakuradzsima vulkánnál Kjúsún, illetve Chibában más japán partnerekkel közösen működtetett obszervatóriumokat is magában foglalja.

A most megjelent tanulmány azért is különösen fontos, mert áttekintőt ad a világ különböző kutatóintézeteiben folyó müográfiai kutatásokkal kapcsolatos munkákról, illetve az egyes kutatócsoportok erősségeiről, ezáltal pedig a müográfia jelenlegi és a közeljövőben várható lehetőségeiről. Bár a természet egyetlen jelenségének a használatáról van szó, mégis a fizika ismert törvényeinek a megnyilvánulásai meglepően különbözőek lehetnek a barlangok, bányajáratok, piramisok, vulkánok, hidak vagy gátak megfigyelésekor, a gyorsan fejlődő új tudományág kutatói pedig ennek megfelelően igyekeznek kifejleszteni a leghasználhatóbb eszközöket, számitási algoritmusokat, kép- és adatfeldolgozási módszereket, hogy azok minél előbb a társadalom hasznára válhassanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

World Robot Olympiad Világdöntő Panama 2023

A 2023-as World Robot Olympiad Világdöntő Közép-Amerika legdélibb államában, a Panamai Köztársaságban kerül megrendezésre november 7. és 9. között. Az egzotikus helyszínre 81 országból közel 3000 résztvevő és több mint 400 csapat érkezett a világ minden tájáról. Hazánkat 5 csapat képviseli az idei világversenyen,

3 korosztályban és 3 kategóriában. Az eseményen a csapattagokon és csapatvezetőkön kívül összesen 8 nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyar bíró felügyeli a versenyt.

Elkezdődött az idei World Robot Olympiad (WRO) Világdöntő. Panamavárosban, a Convention Centerben gyűltek össze a robotika ifjú kiválóságai, hogy kiderüljön, idén melyik csapatok bizonyulnak a legjobbaknak.

Az idei szezon témája: “Connecting the world”

A három nap során a résztvevőknek az alap kihíváson túl extra kihívást is kell teljesíteniük, illetve meglepetés szabállyal is nehezítik a bírók a dolgukat.

A versenyen résztvevő csapatok 8-19 éves korú fiatalokból állnak, akik 4 különböző kategóriában versenyeznek: RoboMission, RoboSports, Future Innovators és Future Engineers. A verseny számos valós problémán alapuló feladatot tartalmaz, melyeket a csapatoknak az előre megtervezett és programozott robotjaik segítségével kell megoldaniuk. Az Edutus Egyetem támogatásával Magyarországot 5 csapat képviseli a nemzetközi robotika és programozási világversenyen. RoboMission kategóriában 3 csapat kvalifikálta magát, elementary, junior és senior korosztályban is indul 1-1 csapat. RoboSports kategóriában hazánk 1 csapattal vesz részt a versenyen, Future Innovators kategóriában pedig szintén 1 csapat indul junior korosztályban.

A versenyen résztvevő csapatok 8-19 éves korú fiatalokból állnak, akik 4 különböző kategóriában versenyeznek: RoboMission, RoboSports, Future Innovators és Future Engineers. A verseny számos valós problémán alapuló feladatot tartalmaz, melyeket a csapatoknak az előre megtervezett és programozott robotjaik segítségével kell megoldaniuk. Az Edutus Egyetem támogatásával Magyarországot 5 csapat képviseli a nemzetközi robotika és programozási világversenyen. RoboMission kategóriában 3 csapat kvalifikálta magát, elementary, junior és senior korosztályban is indul 1-1 csapat. RoboSports kategóriában hazánk 1 csapattal vesz részt a versenyen, Future Innovators kategóriában pedig szintén 1 csapat indul junior korosztályban.

A WRO Világversenyre az Edutus Egyetem kötelékéhez tartozó East Central European Network, azaz a Kelet-Közép Európai Hálózat további 9 országából is delegáltak csapatokat a helyi szervezők. A hazai csapatokkal együtt a versenyen résztvevő 351 csapat közül összesen 91 csapat vesz részt a világversenyen az idei szezonban, az Edutus Egyetem támogatásával.

A versenyen a csapattagokon és csapatvezetőkön kívül összesen 18 nemzetközi tapasztalattal rendelkező bíró is képviseli a Kelet-Közép Európai Hálózatot, közülük 8 bíró hazánkból került kiválasztásra. Külön öröm, hogy a RoboSports kategória főbírója Flieber Ádám, aki szintén hazánkat képviseli a versenyen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

A Széchenyi István Egyetem felkerült a THE szakterületi világranglistájára is

THE

Története során először került fel a győri Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education szakterületi világranglistájára.

A mérnöki tudományok kategóriában elért újabb siker megerősíti, hogy az intézmény a nemzetközi élvonalhoz tartozik.

Az egyik vezető nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi világranglistáját. Az október 26-án publikált, 2024-re vonatkozó rangsorban 11 tudományterületen elemezték az egyetemeket öt mutató – oktatás, kutatás, tudományos publikációk, nemzetköziség és az iparból származó bevétel – alapján. A mérnöki tudományok (engineering) kategóriában több mint 1400 universitas került a listára, köztük most első alkalommal a Széchenyi István Egyetem is, ami azt jelenti, hogy az intézmény a világ élvonalába tartozik ezen a területen. A rangsor minőségét mutatja, hogy a dobogóra olyan neves egyetemek kerültek fel, mint az egyesült államokbeli Harvard, Stanford, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyeket a brit Oxfordi és Cambridge-i Egyetem követ.

A győri intézmény fejlődését és kiváló teljesítményét mutatja, hogy szeptember végén debütált a THE világranglistáján is. Emellett harmadszor került fel a másik nagy globális minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds (QS) júniusban megjelent világranglistájára, valamint ugyancsak szerepel – a hatodik legjobb hazai egyetemként a 382. helyen – a szeptember közepén első ízben közzétett európai QS-ranglistán.

„Egyetemünk célja, hogy felzárkózzon a világ legjobbjai közé, és ezáltal még magasabb színvonalú képzéseket nyújtson a hallgatóknak, és még inkább hozzájáruljon a térség versenyképességének erősítéséhez. Az újabb világranglistán való szereplés hatalmas siker, és alátámasztja, hogy a gazdaság fejlődését nagymértékben elősegítő mérnöki tudományok területén nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik intézményünk”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Egyrészt tudományos szempontból rendkívül fontos, hogy a THE szakterületi listájára felkerült egyetemünk. Ez a rangsor a világranglista indikátorait veszi át, ugyanakkor súlyozással egyenlíti ki az egyes tudományterületek kutatási kultúrája közötti eltéréseket. Világszínvonalú publikációs minimumokat alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a műszaki tudományok területén végzett kutatási tevékenységünk nemzetközi viszonylatban is meghatározó. Másrészt a hazánkban letelepedő közvetlen külföldi tőkebefektetők munkaerő-utánpótlásuk biztosításánál figyelembe veszik a munkaerő minőségét, amit a szakterületi rangsorban elért pozíciónk tovább erősít”

– fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki köszönetet mondott a támogatásért valamennyi kollégának, köztük az Egyetemi Könyvtár és Levéltár rangsorokhoz szükséges adatgyűjtésben közreműködő munkatársainak, valamint mindenkinek, aki részt vett az adatszolgáltatásban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss