Egyéb kategória

Új brandet kapott a megváltozott munkaképességűeket támogató társadalmi vállalkozás

Új márkanevet és arculatot kapott az ép és fogyatékossággal élő emberek közötti partneri szemléletért dolgozó szervezet.

A Skilly logótervezésben az Explicit Design Stúdió, a további kreatívok megalkotásában pedig a Publicis Groupe Hungary volt a segítségükre.

A Skilly egy társadalmi vállalkozás, mely 2019-es alapításától mostanáig Jamba néven működött. Célja fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci versenyképességének növelése, mivel óriási a szakadék aközött, amit a piac elvár, és amire a szegregált oktatás, állami ellátás felkészíti őket. A Jamba öt éves évfordulójához közeledve szerették volna újrafogalmazni, mit képviselnek, és miért fontosak mint társadalmi vállalkozás a világban. A tavaly házon belül induló rebranding folyamatba idén két külső szereplő, az Explicit Design Studio és a Publicis Groupe Hungary kapcsolódott be.

Az új márkanév az angol skill szóból ered, mely egyszerre jelent ügyességet, jártasságot, képességet és szakértelmet. A Skilly e területek fejlesztésén dolgozik: ingyenesen nyújt képzéseket és karrierfejlesztést fogyatékossággal élő emberek számára, ezzel párhuzamosan céges partnereinél pedig a munkahelyi inklúziót támogatja széles eszköztárával.

„Az új névvel és megújult arculattal az volt a célunk, hogy tükrözze mindazt, amit elértünk és amit képviselünk. Hogy megmutassa, a nyitott szemléletű cégek számára az inklúzió lehet vonzó és pozitív feladat. Hogy az ép és a fogyatékossággal élő emberek közötti kapcsolatok lehetnek egymást építőek. Hogy a diverzitás a legtöbb esetben növeli a versenyképességet, és hogy a Skillyhez bizalommal fordulhatnak az álláskeresők és a cégek egyaránt.”

– fogalmaz Pásztor Sára, a Skilly alapító-ügyvezetője.

Az új névhez a logót az Explicit Design Studio készítette, akik szerették volna előmozdítani a társadalmi vállalkozás ügyét.

„Az új logo megalkotásakor elsődleges volt a márkaértékek megjelenítése: megbízható, motiváló, játékosan következetes, profi és aktív”

– mondja Kátay Hunor, az Explicit Design Studio vezetője.

„Az Y-ban megjelenő emberi alak motivációt és magabiztosságot kifejező mozdulattal kommunikálja a befogadó felé az üzenetet, s egyben meg is hív a társadalmi változásokat célzó közösségbe.”

A fogyatékossággal élő emberek az oktatási rendszerből kikerülve egy légüres térben találják magukat, ahol nincs olyan támogató rendszer körülöttük, ami segít nekik összekapcsolódni a nyílt munkaerőpiaccal. Ezért jött létre a Skilly Karrier Akadémia, ahol a szakképzések mellett a résztvevők olyan készségeket is elsajátíthatnak, amire nincs lehetőségük az oktatási rendszerben. A Skilly új arculatában a Karrier Akadémia vizuálisan újrafogalmazott almárkaként jelenik meg, melynek kialakításában a Publicis Groupe Hungary közreműködött. A Publicis emellett további kreatív asseteket is tervezett a Skilly számára a marketingkommunikáció és a social média aktivitások támogatására.

Komáromi Zsófia, a Publicis Groupe Hungary Chief Talent Officere szerint a Skilly tevékenysége hiánypótló.

„Egy befogadóbb, igazságosabb és ezáltal fenntarthatóbb társadalom mindannyiunk közös érdeke. Ezért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk a Skillyt szakembereink segítségével, de ezt követően HR vonalon is tervezünk együttműködni.”

A megújult arculattal a szervezet új honlapján is lehet találkozni. A skillyjobs.org weblapon várják a fogyatékossággal élő álláskeresők és partnercégek jelentkezését is. A webdesignt Oravecz Lizanka, autizmus tapasztalati szakértő, gyógypedagógus, informatikus készítette.

„Ha van szándék, nyitottság és akadálymentes munkakörnyezet, akkor a megváltozott munkaképességű kollégák is ugyanolyan jól tudnak teljesíteni, mint mindenki más, és a csapat teljes értékű tagjaként tudnak hozzájárulni a vállalati sikerekhez.”

– mondja Pásztor Sára.

A Skilly vizuális világa ezentúl ezt az üzenetet közvetíti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:arculat brand megváltozott munkaképesség skilly

Up Next

Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP

Don't Miss

A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!