Gazdaság

A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft

A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.

A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.

Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.

A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től

Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.

Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.

A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.

A magyar eredmények részletesen

A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.

Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t

„Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.”

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?

Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.

A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.

Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.

„A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.

További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).

„Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.

Hogyan vágjunk bele?

Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.

Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.

Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.

Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.

Forrás: Microsoft News Center

Related Topics:2019 gazdaság jövő menedzser változás vezető

Up Next

Ismét van pénz a kutatásban!

Don't Miss

Az idő pénz, különösen a kibervédelemben

Gazdaság

A bizalmi vagyonkezelés – Átfogó útmutató a vagyontervezés leghatékonyabb eszközéről

bvk bizalmi vagyonkezelés átfogó útmutató

kép: Envato

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) magyarországi bevezetése óta eltelt közel tíz évben a hazai vagyontervezési gyakorlat egyik meghatározó és legszélesebb körben alkalmazott eszközévé nőtte ki magát. Ezt mindenekelőtt az itthon kialakított, rendkívül rugalmas jogszabályi környezet tette lehetővé. Különösen fontos, hogy eseti jelleggel lényegében bárki elláthat bizalmi vagyonkezelési feladatokat, ami ezt a vagyontervezési konstrukciót mindenki számára könnyen és alacsony költséggel igénybe vehetővé teszi.

A vagyontervezés keretében magánszemélyek és gazdálkodó szervek egyaránt hatékony megoldást találhatnak vagyonuk gazdasági és személyes kockázatokkal szembeni védelmére. Egyes vagyontervezési eszközök arra is lehetőséget adnak, hogy a magánszemélyek a tulajdonukban lévő társasági részesedéseket és más vagyontárgyakat az öröklési jog kötöttségeitől függetlenül, rugalmasabban juttassák a következő generáció kezébe.

2. A bizalmi vagyonkezelés lényege és struktúrája

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének lényege, hogy a vagyonrendelő – ingyenesen – vagyonát vagy annak meghatározott részét átruházza egy másik jogalanyra, a vagyonkezelőre. A felek között megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő ezt követően az átadott vagyon tekintetében a tulajdonosi jogosítványok összességét gyakorolja: gondoskodik a vagyon kezeléséről, és azt – a hozamokkal együtt – a szerződésben megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció alapvetően egy háromszereplős jogügylet, amelynek résztvevői a következők:

a vagyonrendelő – aki a vagyontárgyakat átadja;
a vagyonkezelő – aki a vagyont a szerződéses feltételrendszernek megfelelően kezeli;
a kedvezményezett – aki a kezelt vagyon hozamából, illetve adott esetben magából a vagyonból részesedésre jogosult.

Az átruházott, ún. kezelt vagyon mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától jogilag teljes mértékben elválik, így védve van mindkét fél hitelezőinek és egyéb kockázatainak hatásaitól. Az átadott vagyon ezenfelül a vagyonkezelő által esetleg kezelt egyéb vagyontömegektől is elkülönítve tartandó.

A bizalmi vagyonkezelésbe bevonható vagyontárgyak köre rendkívül széles: társasági részesedés, pénzügyi befektetések, készpénz, műkincs és ingatlan egyaránt átadható – a vagyonrendelő vagyonának egy körülhatárolt részétől akár annak teljes egészéig.

3. A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

3.1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kiindulópontja és alapvető szereplője. Széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vagyonkezelési feltételek meghatározása és jövőbeni módosítása terén – ideértve például a kedvezményezetti kör megváltoztatását vagy új vagyonkezelő kijelölését is. A vagyonkezelési szerződés hatályának fennállása alatt a vagyonrendelő bármikor jogosult újabb vagyontárgyakat is a bvk körébe vonni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése önmagában nem szünteti meg. Mindazonáltal célszerű ezekre az esetekre a vagyonkezelési szerződésben előre felkészülni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelői jogosítványok gyakorlását halála esetére egy általa megjelölt más személyre ruházza. Alternatív megoldásként indokolt lehet protektor kijelölése is.

A protektor felhatalmazást kaphat arra, hogy a vagyonrendelő halálát követően megjelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlásának és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésének átvételére jogosult. Ez a személy lehet a vagyonrendelő közeli hozzátartozója, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamely kedvezményezettje, de akár tőlük teljesen független harmadik személy is. A vagyonrendelő az érintett jogok és kötelezettségek tartalmát és terjedelmét szintén korlátozhatja.

3.2. A vagyonkezelő

Vagyonkezelő egyaránt lehet természetes személy és jogi személy. A magyar jog egyik különlegessége, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye nem szükségszerűen különül el egymástól: a vagyonrendelő önmagát, illetve az általa alapított gazdasági társaságot is kijelölheti bizalmi vagyonkezelőként. E megoldás előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felett a vagyonrendelő közvetlen irányítása fennmarad.

Családi vagyonkezelési struktúrákban bevett megoldás egy erre a célra alapított vagyonkezelő társaság – jellemzően korlátolt felelősségű társaság – létrehozása, amely a családtagoktól érkező, vagy a családtagok érdekében átadott vagyont kezeli. Lényeges, hogy egyes esetekben – egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén – a vagyonkezelői tevékenység a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül is folytatható.

A vagyonkezelő feladatköre kiterjed a kezelt vagyon tulajdonosi szemléletű, gondos kezelésére, a számviteli nyilvántartások és könyvelés naprakészen tartására, a hozamok kifizetésére, valamint a vagyon kedvezményezetteknek a vagyonkezelési szerződéssel összhangban történő kiadására. A vagyonkezelőt minden döntése meghozatalakor a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartása kötelezi.

A vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg számára elkülönített, önálló folyószámlát és értékpapírszámlát köteles nyitni, és az általa kezelt vagyontömegről önálló könyvelést kell vezetnie.

3.3. A kedvezményezettek

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges gazdasági haszonélvezői a kedvezményezettek. A jogszabály nem állapít meg szűkítő feltételeket arra nézve, hogy ki tölthet be kedvezményezetti pozíciót. A vagyonrendelők jellemzően saját szűkebb családi körüket – házastársat, gyermekeket, unokákat – jelölik meg kedvezményezettként, ugyanakkor maga a vagyonrendelő is minősülhet kedvezményezettnek.

A kedvezményezetti jogosultság feltételekhez köthető – ilyen lehet például egy meghatározott életkor elérése –, és a kedvezményezetti kör személyek körülírásával is kijelölhető: ez azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményezetté váljon olyan személy is, aki a vagyonrendelés időpontjában még nem él (mint például egy jövőben születendő unoka). A kedvezményezetti kifizetések mértékét, ütemezését és feltételeit a vagyonrendelő határozza meg.

A vagyonkezelő egy naptári éven belül akár több alkalommal is teljesíthet kifizetést a kedvezményezetteknek, ehhez azonban a vagyontömegnek minden egyes kifizetés előtt közbenső mérleget kell készítenie.

4. A bvk-val elérhető célok és előnyök

4.1. Hagyatéki és házassági vagyontervezés

A vagyonrendelő halálát követően a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét, ezért a bvk alapításával egyaránt elkerülhető a Ptk. kötöttségekkel teli öröklési jogi rendszerének alkalmazása – ideértve különösen a kötelesrész kiadásának kötelezettségét –, és a hagyatéki eljárás adminisztratív terhe is. A bvk-ba vont vagyon kedvezményezetti felosztásáról kizárólag a vagyonrendelő dönthet, annak feltételeit saját belátása szerint határozhatja meg.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi életkorhoz, meghatározott eseményhez, teljesítményhez vagy más objektív feltételhez kötött kifizetések kikötését, de akár életjáradék-jellegű juttatások folyósítását is. A bvk egyúttal funkcionálisan kiválthatja mind a házassági vagyonjogi szerződést, mind a végrendeletet. Amennyiben a vagyonrendelést követően tíz év eltelik, a vagyonrendelő örökösei a kötelesrészi igény alapján sem kérdőjelezhetik meg a bvk létrehozatalának érvényességét.

4.2. Társasági vagyonok és a családi vagyon egyben tartása

A bizalmi vagyonkezelési struktúra hatékony eszköz a társaságirányítás egységességének és a társasági vagyon összetartásának biztosítására a tulajdonos halálát követő időszakban is, megelőzve ezzel a tulajdonosi részesedések szétaprózódását. A vagyontárgyak és az érintett cégcsoportok feletti irányítás a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, megszakítás nélkül fenntartható – szemben azzal a helyzettel, amelyet egy bizonytalan kimenetelű és sok esetben elhúzódó hagyatéki eljárás idézhet elő.

4.3. Vagyonvédelem

Mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, a bvk-struktúra alapítása hatékony védelmet nyújthat a vagyonrendelővel szemben esetlegesen felmerülő igényekkel és követelésekkel szemben. A bvk-ban elhelyezett vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő személyes vagyonától, és arra a vagyonrendelő személyes felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető. Mivel azonban az átadott vagyonelemek a vagyonkezelő saját vagyonába sem olvadnak bele, a kezelt vagyon a vagyonkezelő kockázataitól is mentes marad.

4.4. Adózási előnyök

A bizalmi vagyonkezelési struktúra különösen alkalmas pénzügyi befektetések – értékpapírok, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök – hatékony kezelésére. Az adózási szempontból legjelentősebb előnyök a következők:

A vagyonkezelésbe való átadás maga adómentes. Az átadás pillanatában a vagyontárgyak – így különösen a társasági üzletrészek – adómentesen felértékelhetők piaci értékükre, ami a későbbi értékesítés adóterheit érdemben csökkentheti, illetve megszüntetheti.
Amennyiben a bvk kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál – mint például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség –, azt társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
A bvk tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat; az így elhelyezett befektetések hozama öt év elteltével adómentesen folyósítható a kedvezményezetteknek.
A kezelt vagyon közeli hozzátartozó kedvezményezett részére való kiadása illetékmentes.
Fontos megkülönböztetés, hogy míg a vagyon hozamából teljesített kifizetések adókötelezettséget keletkeztetnek, addig az eredeti, befektetett vagyon – a tőkerész – visszaadása nem jár adófizetési kötelezettséggel.

5. A bizalmi vagyonkezelés rugalmassága

A bvk egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a kivételesen rugalmas kialakíthatóság és módosíthatóság, amelynek főbb megnyilvánulásai az alábbiak:

A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, így a vagyon irányítása a vagyonrendelő kezében marad. A vagyonkezelő személye a vagyonrendelő, illetve az általa erre felhatalmazott személy döntése alapján bármikor megváltoztatható.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalma bármikor módosítható: a kedvezményezetti kör bővíthető vagy szűkíthető, és a vagyonnak a kedvezményezettek közötti megosztási arányai is megváltoztathatók.
A bvk-ra bármikor újabb vagyonelemek ruházhatók át – akár visszamenőlegesen, a vagyonrendelő halálának napjára is.
A bvk kizárólag a vagyonrendelő halálának esetére is megalapítható, lehetővé téve ezzel a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hagyatéki eljárás kiváltását.
A bvk létrehozatala és fenntartása nem jár aránytalanul magas költségekkel, a struktúra felállítása akár néhány héten belül megtörténhet. Ehhez csatlakozik az MNB általi nyilvántartásbavétel, amely további kb. egy hónapot vesz igénybe.
A vagyonrendelő protektort is kijelölhet – például arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válik, vagy meghal –, aki jogosult a vagyonkezelő tevékenységét felügyelni és ellenőrzés alatt tartani.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a hazai vagyontervezési jog egyik legsokoldalúbb és legösszetettebb konstrukciója, amely egyidejűleg képes megfelelni az öröklésjogi, vagyonvédelmi és adójogi célkitűzéseknek. A jogintézmény rugalmasságát mindenekelőtt az biztosítja, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, a szerződéses feltételrendszer a jogviszony fennállása alatt szabadon módosítható, és a kedvezményezetti kör – akár jövőbeni személyekre kiterjedően is – bármikor újradefiniálható. A bvk egyaránt alkalmazható generációváltási, vagyonvédelmi és adóoptimalizálási célokra, miközben a hagyatéki eljárás elkerülésével a vagyon feletti irányítás folyamatossága is biztosítható. E széleskörű alkalmazhatóság azonban egyúttal összetett jogi és adójogi megfontolásokat is igényel, amelyek körültekintő, egyedi tervezést tesznek szükségessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát

Magyarországon egyes modellek futásteljesítményét több mint 310 000 kilométerrel manipulálták.Természetesen senki sem szeretne hamisított futásteljesítményű vagy ismeretlen hibákat rejtő autót venni, ám használtjármű-választáskor nem csupán ezekre a tényezőkre érdemes figyelni.

Egy olyan autó, amely gyakran váltott tulajdonost vagy több országban is forgalomban volt, szintén tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A járműadatokra specializálódott carVertical kutatása – amely Magyarország mellett több más európai országra is kiterjedt – a használt járművek piacán 2025-ben előforduló legszélsőségesebb eseteket vizsgálta. Több százezer kilométerrel „megfiatalított” futásteljesítmények, meghökkentően magas kárértékek és többször országot váltó járművek bizonyítják, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen belefuthatunk súlyosan problémás előéletű autóba.

Akad olyan magyarországi autó, amely 5 országban is forgalomban volt

A járművek egy jelentős része nem ott fejezi be a pályafutását, ahol eredetileg forgalomba helyezték, hanem idővel külföldi piacra kerül. Így a régebbi autókat több országban és több tulajdonosnál is regisztrálhatták. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött összes modell közül néhány messze kiemelkedett az átlagból: a BMW 3-as sorozat, Maserati GranTurismo, BMW M4, BMW M2, Ferrari California, Mercedes-Benz C-osztály, Audi RS5, Audi A4 és Audi A6 egyes modelljei egyaránt öt különböző országban voltak nyilvántartva.

A legtöbb tulajdonossal rendelkező autó Magyarországon egy Ford Mustang volt 15 tulajdonossal, ezt követte egy Seat Ibiza 12 tulajdonossal és egy Audi A5 szintén 12 tulajdonossal.

Matas Buzelis autópiaci szakértő szerint az ilyen gyakori tulajdonosváltás sokszor problémás műszaki állapotra utal:

„Ha egy autó folyamatosan gazdát cserél, az sok esetben komoly problémákra utal, amelyeknek a szakszerű javítása egyszerűen elmarad. Ehelyett újra és újra továbbértékesítik, ahelyett, hogy rendbe hoznák. Nem ritka, hogy még az aktuális tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy a járművet korábban több országban is nyilvántartásba vették. Előzetes járműtörténeti ellenőrzés nélkül ezekhez az információkhoz gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni.”

Németország, mely évente közel 2 millió autót exportál, nem teszi elérhetővé a járműadatait más országok számára. Vagyis amint egy autó külföldre kerül, a múltjára vonatkozó adatok többé nem hozzáférhetők, és kizárólag a német intézményi adatbázisokban szerepelnek. Nem Németország az egyetlen európai ország, ahol ilyen szigorúak az előírások. Mivel Európába sok jármű érkezik külföldről, ez a helyzet kedvező feltételeket teremt a tisztességtelen eladók számára, hogy eltitkolják a járművek előéletét és megtévesszék a jóhiszemű vásárlókat.

Magyarországon egy Ford és egy Honda vezeti a kárlistát 19 bejegyzéssel

A több kisebb balesetben szereplő autók nem számítanak ritkaságnak, de akadnak modellek, amelyeknek a múltjában közel két tucat kárbejegyzés is szerepel. A vizsgált adatok szerint a legtöbb sérülést egy Ford Kuga és egy Honda Civic szenvedte el – mindkettőnél 19 kárbejegyzést rögzítettek. A sorban egy Audi A6 következik 17 sérüléssel. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg a balesetek számával, hiszen bizonyos esetekben ugyanahhoz a balesethez több kárfeljegyzés is kapcsolódhat. Ez az oka annak, hogy a sérülések súlyosságát sokszor pontosabban tükrözi a kár teljes értéke.

A biztosítók nyilvántartása szerint a legnagyobb kárértékeket a luxusautók baleseteinél állapítják meg. Magyarországon a legmagasabb kárt egy Ferrari California , egy Porsche Panamera (kb. 38 millió Ft) és egy Porsche Taycan 4 (kb. 30 millió Ft) modellnél állapították meg.

„Ha egy autó kárértéke a több millió vagy akár több tízmillió forintot is eléri, célszerű elállni a vásárlástól, vagy hivatalos szervizben részletes vizsgálatnak alávetni az autót. Mivel a járműtörténeti jelentések feltárják, mely részek sérültek, célzottan is felhívhatjuk a szakemberek figyelmét az érintett alkatrészek részletesebb ellenőrzésére. Ellenkező esetben egy ilyen autó idővel komoly kellemetlenségek forrásává válhat, főként amikor eladásra kerül sor”

— teszi hozzá Buzelis.

Több százezer kilométerrel módosított futásteljesítmény

A jármű futásteljesítménye az egyik fő kritérium, amelyet a sofőrök figyelembe vesznek, amikor használt járművet választanak. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vonzó az autó a használtautó-piacon. Ebből adódóan a kilométeróra-manipuláció továbbra is elterjedt gyakorlat, ami évente milliárdos veszteséget okoz az európai vásárlóknak.

A carVertical által 2025-ben Magyarországon ellenőrzött összes autó közül a Renault Master modellek futásteljesítményét módosították a legnagyobb mértékben – átlagosan 312 000 kilométerrel. Ezt követi a Mercedes-Benz Sprinter (309 000 km) és a Škoda Superb (299 000 km). A kilométeróra manipulálása különösen a drágább autók vásárlóit érinti, akik akár több millió forinttal is többet fizethetnek a kiszemelt modell valós értékénél.

„A manipulált futásteljesítmény leggyakrabban a külföldről behozott autóknál fordul elő. Tekintve, hogy az országok nem osztják meg egymással a járműadatokat, a korábbi bejegyzések továbbra sem érhetők el egy másik ország intézményei számára. A jelenlegi rendszer hiányosságait csak összehangolt európai szabályozással lehetne megszüntetni, hogy az autóvásárlók végre korlátozások nélkül megismerhessék egy jármű előéletét, és ne váljanak csalás áldozatává”

– hangsúlyozza a szakértő.

Módszertan

A carVertical kutatása a vállalat ügyfelei által 2025 januárja és decembere között, 18 európai országban lekért járműtörténeti jelentéseket elemezte, hogy feltárja a használtautó-piac legszélsőségesebb eseteit.

A jelenleg 37 országban működő carVertical több mint 1000 nemzetközi adatbázisból – rendvédelmi szervek, nemzeti és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények és apróhirdetési portálok információiból – gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján beszámol a legújabb trendekről, átfogó előrejelzéseket készít és friss információkkal szolgál a használtautó-piacról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!