Gazdaság

A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft

A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.

A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.

Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.

A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től

Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.

Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.

A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.

A magyar eredmények részletesen

A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.

Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t

„Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.”

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?

Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.

A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.

Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.

„A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.

További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).

„Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.

Hogyan vágjunk bele?

Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.

Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.

Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.

Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.

Forrás: Microsoft News Center

Related Topics:2019 gazdaság jövő menedzser változás vezető

Up Next

Ismét van pénz a kutatásban!

Don't Miss

Az idő pénz, különösen a kibervédelemben

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken

Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI korában a STEM szakmák is jövőállóak

Középiskolás lányok kerülhetnek közelebb a STEM-szakmákhoz

Tízből hét nő nem választaná magának a műszaki-technológiai pályát, a mesterséges intelligencia használatát pedig már iskolás korban el kell sajátítani – derül ki a CETIN Hungary országos reprezentatív felméréséből. A kutatás szerint a technológiai tudás mellett az emberi készségek is egyre fontosabbnak számítanak a személyes fejlődésben. Ezek fejlesztésére indítja el harmadik alkalommal a vállalat a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE) közösen a STEMpowered by CETIN programot, amely a középiskolás lányokat segíti abban, hogy közelebb kerüljenek a technológia világához.

Továbbra is kevés a nő a műszaki és technológiai területeken, noha a digitális gazdaságban egyre nagyobb szükség van a sokszínű szemléletre és így a kreatív problémamegoldásra. A CETIN Hungary friss országos kutatása szerint a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék. A felmérés alapján a nők pályaválasztását elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezet határozza meg:

37%-uk szerint az iskolákban nem kap elég figyelmet, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a technológia iránt,
tízből három magyar azt mondja, a kortársak nyomása a visszatartó erő,
míg a válaszadók negyede szerint családjuk, ismerősi körük inkább férfiszakmának tartja ezeket.

A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése alapjaiban változtatja meg a munka világát, mégis a magyarok nagy része még csak most ismerkedik az eszközzel. A válaszadók 45 százaléka alap, 16 százaléka pedig kezdő szintűnek jelölte tudását az AI használatával kapcsolatosan, és mindössze 3 százalék számolt be magas szintű ismeretekről. A mesterséges intelligencia azonban gyorsan a mindennapok részévé válik, a többség már felismerte, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz ez a tudás: a megkérdezettek közel 70 százaléka szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.

Mindemellett a jövőt nem pusztán technológiai, hanem emberi készségek is formálják. Ezt jelzik a felmérés azon eredményei, amelyek szerint a legtöbben a kommunikációs készséget (49%), a problémamegoldást és projektalapú szemléletet (38%), a mentális egészséget és önismeretet (38%), valamint a pályaorientációs tudatosságot (31%) tartják legfontosabbnak a személyes fejlődés szempontjából.

Ezekre a területekre is fókuszál a CETIN és a NaTE által életre hívott STEMpowered by CETIN program, amely immár harmadik éve támogatja díjmentesen a középiskolás lányokat abban, hogy közelebb kerüljenek a technológiai és mérnöki pályákhoz. A program az élmény- és felfedezésalapú tanulásra épít: a résztvevők csapatban, valódi problémákat megoldva tapasztalják meg, hogyan lehet a technológiát kreatívan és felelősen használni. Az idei program első eleme egy Hackathon, ahol a diákok innovatív – például okosvárosokhoz, 5G-megoldásokhoz vagy kiberbiztonsági kihívásokhoz kapcsolódó – ötleteket dolgoznak ki. A legjobban teljesítő lányok innen kerülnek be a több hónapon át tartó fejlesztőprogramba, amely workshopokat, intézménylátogatásokat, karrierbeszélgetéseket és csapatépítő alkalmakat is kínál. A CETIN tapasztalt szakemberei abban segítenek, hogy a lányok megtalálják saját erősségeiket, bátrabban gondolkodjanak a jövőjükről, és valós képet kapjanak a STEM-pályák sokszínű lehetőségeiről.

„A program nemcsak a pályaorientációban segít, hanem az önismeret, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés fejlesztésében is. Ezek azok a készségek, amelyeket a kutatásunk szerint a fiatalok is kulcsfontosságúnak tartanak a jövő munkahelyein. A tavalyi tapasztalatok alapján a résztvevő lányok éppen ezeken a területeken fejlődtek látványosan – magabiztosabban, tudatosabban és bátrabban terveznek a jövőjükkel kapcsolatban”

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN vezérigazgatója.

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a mesterséges intelligencia előretörése fényében mely szakmákat tartják a legjövőtállóbbnak a magyarok. Az olyan STEM-munkakörök képviselőinek munkája, mint a mérnök, informatikus, AI fejlesztő és kiberbiztonsági szakértő, a lakosság 43%-a szerint lesz pótolhatatlan a jövőben. A szintén STEM területhez tartozó orvosok, állatorvosok esetében ez az arány 42%. A válaszadók szerint a rangsort a fizikai munkakörök (például asztalos, villanyszerelő) és a személyi szolgáltatások (például fodrász) vezetik, előbbi 47%, míg utóbbi 46%. A megkérdezettek legkevésbé a gépjárművezetést (16%) és az adminisztratív munkaköröket (9%) tartják jövőbiztosnak.

A STEMpowered by CETIN program éppen ezt a célt szolgálja, hogy már középiskolás korban megerősítse azokat a készségeket és érdeklődést, amelyek révén a jövő STEM-szakemberei magabiztosan léphetnek be ezekbe a pályákba. A tehetségprogram 2025-ben HRBEST ezüst minősítést nyert. A következő évfolyam 2025. november 4-én rendezendő előválogatójára a NATE https://nokatud.hu/stempowered-felhivas/ oldalán lehet jelentkezni. A programba október 30-ig várja a CETIN és a NATE a jelentkezőket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!