Gazdaság
A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft
A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.
A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.
Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.
A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től
Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.
Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.
A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.
A magyar eredmények részletesen
A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.
Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t
„Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.”
Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?
Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.
A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.
Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.
„A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.”
– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/
A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.
További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).
„Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.”
A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.
Hogyan vágjunk bele?
Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.
Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.
Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.
Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.
Forrás: Microsoft News Center
Gazdaság
A fogyasztók új értéket keresnek: átalakul az autóipar jövője
A globális autóipar történetének egyik legátfogóbb átalakulásán megy keresztül, amelyet a fogyasztói elvárások gyökeres változása vezérel.
A Deloitte legfrissebb, 2026-os globális gépjárműfogyasztói tanulmányában (Global Automotive Consumer Study) a szakértők rávilágítanak, hogy a vásárlók egyre inkább az értéket, a hozzáférést és az élményt helyezik előtérbe, miközben az elektromos járművek (EV) iránti kereslet és a márkahűség is új utakat tör.
A Deloitte több mint egy évtizede készíti el éves tanulmányát, amely objektíven mutatja be a gyorsan változó autóipari környezetet. A legfrissebb, 2026-os kiadás 27 kulcsfontosságú autópiac több mint 28 500 fogyasztójának véleményén alapul, és alapvető betekintést nyújt abba, hogy a járművásárlók mit tekintenek valóban értékesnek a mobilitásban, és milyen elvárásaik vannak a járműmárkákkal szemben.
„Az autóipari fogyasztók ma sokkal tudatosabbak az értékkel kapcsolatban. A minőség, valamint az innováció mellett megkövetelik az átláthatóságot és a bizalmat is. A magasabb járműárak és finanszírozási költségek miatt egyre inkább jellemző, hogy újragondolják, mit is jelent számukra a mobilitás valós értéke”
– mondta Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának vezetője.
Az elektromos járművek és a márkahűség új korszaka
A tanulmány egyik fő megállapítása szerint az elektromos járművek (BEV – Battery Electric Vehicle) iránti globális kereslet egyenetlen eloszlást mutat a különböző régiókban, miközben a hibridek iránti érdeklődés folyamatosan erősödik. A fogyasztók pragmatikusabbá váltak, és a megfizethetőség, a töltési lehetőség elérhetőségének és a mindennapi használhatóság egyensúlyát keresik.
A márkahűség folyamatosan változik: Japánban továbbra is erős a vásárlói elkötelezettség, míg az első alkalommal vásárlók körében nagyobb a szándék a későbbi márkaváltására, különösen azokon a piacokon, ahol számos új szereplő jelent meg. Ez a tendencia új lehetőségeket teremt a feltörekvő márkák számára, de egyben kihívások elé is állítja a hagyományos gyártókat.
„Az, hogy a hibridek iránti érdeklődés jelentősen nő, míg a tisztán elektromos autók piaca differenciáltabban fejlődik régiónként, azt mutatja, hogy a vásárlók nem egyetlen technológiai megoldásra fókuszálnak. Az autógyártóknak rugalmasabb stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek figyelembe veszik a helyi infrastruktúra fejlettségét és a fogyasztói preferenciákat”
– fűzte hozzá Farkas Gergely, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának szenior menedzsere.
A technológia és szolgáltatások szerepe
A kapcsolódási funkciók (connectivity features) terén a fogyasztók a biztonságot és a védelmet növelő megoldásokat értékelik a leginkább, ugyanakkor továbbra is magasak az adatmegosztással kapcsolatos aggodalmak. Ez rávilágít arra, hogy az adatvédelembe vetett bizalom kiépítése kulcsfontosságú az új technológiák széles körű elfogadásához.
A mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt, személyre szabott megoldások, valamint az OTA (Over-The-Air, azaz vezeték nélküli szoftverfrissítések) alapú fejlesztések iránt – amelyek hosszú távon növelhetik a járművek hasznosságát – nyitottak a fogyasztók. Ez a trend arra ösztönzi a gyártókat, hogy a járművet ne csak termékként, hanem folyamatosan fejlődő szolgáltatási platformként kezeljék.
A szolgáltató kiválasztásakor a fogyasztók a szolgáltatás minőségét, a bizalmat és az átláthatóságot tartják elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy az after-care szolgáltatások terén is elengedhetetlen a kiemelkedő ügyfélélmény, amely erősíti a márkahűséget és a hosszú távú elkötelezettséget.
Mint arra a Deloitte 2026-os tanulmányában rámutatnak, az autóiparnak proaktívan kell reagálnia a változó fogyasztói igényekre, és a jövőben még inkább az ügyfélközpontú, értéket teremtő megoldásokra kell fókuszálnia a siker érdekében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban
Tizedik működési évét megkezdve többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban a TC2.
A döntést az elmúlt egy év sikeres szakmai együttműködése alapozta meg, amely során a két vállalat több felhő-natív rendszer megvalósítását igénylő projekten dolgozott együtt.
Az akvizíció célja, hogy a TC2 platformszintű mérnöki és felhőüzemeltetési szakértelmét alkalmazásmodernizációs és alkalmazásfejlesztési képességekkel egészítse ki, és ügyfelei számára a teljes életciklus mentén egységes, üzleti fókuszú szolgáltatást nyújtson. A lépés a vállalat tudatosan felépített fejlődési ívének következő állomása.
A TC2 az elmúlt tíz évben szakértői indulásból regionálisan is releváns, nagyvállalati fókuszú technológiai partnerré vált. Egyre erősebben jelent meg az az ügyféligény, hogy a stabil, skálázható felhőplatformokra épülő rendszerek mellett az alkalmazások modernizációja és fejlesztése is egységes szemléletben, egy kézben valósuljon meg.
A TC2 2024-ben kezdett szorosabban együttműködni a Kombinat IT Services-szel olyan projektekben, ahol a modern fejlesztési és DevOps technológiák magas szintű ismerete, valamint a nagyvállalati környezetben elvárt szállítási minőség egyaránt kulcsszerepet kapott. A Kombinat web-, mobil-, adat- és IoT-fejlesztési tapasztalata, valamint felhő-natív architektúrák és AI-alapú alkalmazásmodernizációs megoldások terén szerzett szakértelme egészíti ki a TC2 platformszintű mérnöki tudását.
„Az elmúlt egy év közös munkája egyértelművé tette számunkra, hogy a platformszintű gondolkodás és az alkalmazásfejlesztési szemlélet integrálása valódi ügyfélértéket teremt. Az alkalmazásokba integrált, üzleti célokra szabott innovatív megoldások és ezek teljeskörű fejlesztés- és üzemeltetés támogatása révén ügyfeleink számára mérhető versenyelőnyt biztosítunk”
– mondta Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési vezetője.
A többségi tulajdonszerzéssel a TC2 célja a már bizonyított közös képességek szervezeti szintű integrálása. Az egységes működés ügyféloldalon rövidebb fejlesztési ciklusokat, kisebb szállítási kockázatot és egyértelmű felelősségvállalást jelent, különösen komplex nagyvállalati és államigazgatási környezetben.
„Egy bizonyos érettségi szint felett nem csak az a kérdés, mit teszünk a szolgálatásfejlesztés során, hanem az is, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani ugyanazt a gondolkodásmódot, minőséget és felelősségvállalást a teljes értéklánc mentén. Ez a lépés erről szól”
– tette hozzá Révész Róbert, a TC2 társalapítója és CEO-ja.
A TC2 a közös képességek további mélyítésére, a felhő-natív fejlesztések és a komplex vállalati megoldások erősítésére, valamint regionális jelenlétének bővítésére fókuszál. A jubileumi év így egy új, integrált növekedési fejezet kezdetét jelenti.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Első lakás vásárlása A–Z-ig: hitel, önerő, támogatások, rejtett költségek
Első lakást venni ma Magyarországon egyben életcél és stresszforrás. Az ingatlanárak magasak, a szabályok folyamatosan változnak, közben mindenki mást mond: „most kell venni”, „most tilos venni”, „inkább bérelj”.
A bizonytalanság helyett érdemes számokban, konkrét szabályokban és átlátható lépésekben gondolkodni. Ebben segítünk: végigmegyünk azon, hogyan néz ki egy reális első lakás-projekt 2025-ben – hitellel, önerővel, támogatásokkal és azokkal a költségekkel, amelyekről kevesebbet beszélnek.
Mit jelent valójában az, hogy „első lakás”?
A hétköznapi értelemben „első lakás” az, amikor most vásárolod meg az első saját otthonodat – ezt megteheted egyedül és párként is.
A támogatásoknál és kedvezményes hiteleknél azonban külön fogalom az „első közös otthon” és az „első lakástulajdon”:
- CSOK Plusz esetén az „első közös otthon” azt jelenti, hogy a házaspárnak korábban nem volt olyan lakása, amelyben mindkét igénylőnek tulajdoni hányada volt.
- Otthon Start programnál az a fő szempont, hogy ez legyen az első saját lakástulajdonod, legfeljebb meghatározott kivételekkel (pl. kis mértékű örökölt résztulajdon).
A gyakorlatban ez annyit jelent: hiába bérelsz évek óta, a támogatott konstrukciók szemében akkor „első lakásos” ügyfél vagy, ha eddig nem volt érdemi lakástulajdonod, és most szeretnél végre saját otthont.
Mennyi önerőre kell készülnöd – papíron és a valóságban?
A nagy kijózanító pont általában itt jön el: a bank nem finanszírozza a teljes vételárat.
- A jegybanki adósságfék-szabályok miatt a legtöbb esetben legfeljebb 80%-ig mehet a hitel, azaz minimum 20% önerőt várnak el.
- CSOK Plusz és Otthon Start esetén – a jogszabályi könnyítéseknek köszönhetően – akár 10% önerővel is elérhető a támogatott hitel, ha a banki kockázatvállalás ezt lehetővé teszi.
Ez azonban csak a „papíron szükséges” önerő. A valódi önerő akkor derül ki, ha hozzászámolod:
- az ügyvédi díjat,
- a közjegyzőt, értékbecslést, földhivatali díjakat,
- a felújítás és bútorozás költségét,
- és legalább 3–6 hónapnyi vésztartalékot, amit nem költesz lakásra.
Egy 60 milliós lakás esetén a 20% önerő 12 millió forint. Ha ehhez hozzácsapsz mondjuk 2–4 milliót felújításra, bútorra, plusz a járulékos költségekre, valójában 14–16 millió forint körüli saját forrásra van szükséged egy biztonságos tranzakcióhoz.
Mit néz a bank, amikor lakáshitelt kérsz?
1. Jövedelem és terhelhetőség
A banknak nem az a kérdés, hogy „akar-e neked hitelt adni”, hanem hogy hosszú távon bírni fogod-e a törlesztést. Ezért részletesen átnézik:
- a munkaviszonyodat (határozatlan vs. határozott, próbaidő, vállalkozói múlt),
- a jövedelem nagyságát és stabilitását,
- a meglévő hiteleidet, hitelkereteidet, hitelkártyáidat,
- a háztartás teljes terheltségét (ha ketten igényeltek).
A Magyar Nemzeti Bank szabálya alapján meghatározott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), ami plafont szab annak, hogy a nettó jövedelmed hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A bank akár ennél szigorúbb belső limitet is használhat, ezért fordul elő, hogy a kalkulációkhoz képest kevesebb hitelt engednek.
2. Ingatlan értéke – nem a hirdetés dönt
Hiába hirdetik a lakást 60 millióért, a bank a saját értékbecslője által megállapított forgalmi értékből indul ki. Ha a szakértő szerint reálisan csak 54 milliót ér, akkor:
- a hitel maximuma erre a 54 millióra számolódik,
- a különbözetet neked kell kipótolni plusz önerőből.
Ez az a pont, ahol sokan kénytelenek újraírni a költségvetést, vagy olcsóbb lakást keresni.
3. Futamidő és kamat – miért fontos a 3%?
Első lakásnál a legtöbben hosszú futamidőt (20–25 év) választanak, hogy a havi törlesztő beleférjen a fizetésbe. Ez önmagában nem probléma, ha tudatosan kezeled.
A kulcskérdés inkább az, hogy:
- piaci lakáshitelt választasz (változó kamatkörnyezettel), vagy
- államilag támogatott, fix 3%-os konstrukciót tudsz igénybe venni.
A CSOK Plusz egy legfeljebb 3%-os fix kamatozású, akár 50 millió forintig felvehető lakáshitel gyermekvállaló házaspároknak. A második és harmadik gyermek után tőkeelengedés is jár, gyermekenként akár 10-10 millió forinttal.
Az Otthon Start program pedig egy fix 3%-os kamatozású, maximum 50 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű, kifejezetten első lakástulajdon szerzését célzó lakáshitel, amelyhez elég lehet akár 10% önerő is. Jelentős különbség, hogy ezt házasság és gyermekvállalás nélkül, egyedülállóként is igényelheted.
Piaci hitelekhez képest ez a két konstrukció a mostani kamatkörnyezetben több tízezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelenthet ugyanarra a hitelösszegre.
Milyen támogatásokra számíthatsz első lakásnál?
CSOK Plusz – családalapítás mellé 3%-os hitel és tőkeelengedés
A CSOK Plusz lényege:
- házaspárok vehetik igénybe,
- legalább egy vállalt vagy meglévő gyermek kell,
- a hitelösszeg a gyerekszámtól függ:
- 1 gyermek: max. 15 millió forint,
- 2 gyermek: max. 30 millió forint,
- 3 gyermek: max. 50 millió forint,
- a kamat legfeljebb 3%, 10–25 éves futamidővel.
A második és minden további újonnan született gyermek után a tőketartozásból 10–10 millió forintot elengedhetnek, így a futamidő végére akár érdemben csökkenhet a visszafizetendő összeg.
Otthon Start – 3%-os fix kamat azoknak is, akik nem CSOK-képesek
Az Otthon Start lakáshitel azok számára jelent nagy lehetőséget, akik:
- első saját lakásukat veszik,
- nem feltétlenül házasok, nem biztos, hogy vállalnak gyermeket,
- de szeretnének a magas piaci kamatok helyett fix, 3% körüli támogatott kamattal hitelt felvenni.
A főbb paraméterek:
- fix, legfeljebb 3%-os kamat,
- maximum 50 millió forintos hitelösszeg,
- legfeljebb 25 éves futamidő,
- alacsonyabb minimális önerő (akár 10%),
- a 2025. novemberi rendeletmódosítások után a jogosultsági feltételek több ponton enyhültek, például az elvárt önerő és az igénybe vehető adóstársak köre is rugalmasabb lett.
Babaváró hitel – extra segítség az önerőhöz
A Babaváró továbbra is szabad felhasználású, gyermekvállaláshoz kötött, kamattámogatott hitel, amelynek összegét sokan beforgatják önerőként lakásvásárlásba. Ha a bank elfogadja, ez gyakorlatilag:
- javítja az önerő arányát,
- kombinálható CSOK Plusszal vagy Otthon Starttal is.
Illetékmentesség – láthatatlan, de nagyon nagy tétel
CSOK Plusz esetén a program egyik fontos előnye, hogy az így vásárolt ingatlan után nem kell 4%-os vagyonszerzési illetéket fizetni. Egy 60 milliós lakásnál ez 2,4 millió forint megtakarítást jelent.
Otthon Startnál az illetékmentesség szabályai részben eltérhetnek, ezért mindig friss, banki vagy hivatalos forrásból érdemes tájékozódni a konkrét ügylet előtt.
A rejtett költségek, amik meg tudják borítani a költségvetést
Első lakásnál nagyon sokan kizárólag a vételár + hitel kombinációban gondolkodnak, majd meglepődnek, hogy elfogy a pénz, mire kulcsra kész az otthon.
A leggyakoribb, alábecsült tételek:
Ügyvédi díj
Az adásvételi szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, hitel esetén a dokumentáció bonyolultabb. A díj jellemzően:
- a vételár 0,5–1%-a, vagy
- fix, 150–300 ezer forint közötti összeg.
Értékbecslés, közjegyző, földhivatal
Az értékbecslés díja több tízezer forint, a közjegyzői okirat a hitelszerződésnél akár százezres nagyságrend, a földhivatali eljárások is külön tételek – együtt könnyen elérik a félmilliós nagyságrendet.
Felújítás és bútor
Egy 50–60 m²-es lakásnál egy „nem luxus”, de kulturált szintű:
- festés,
- kisebb műszaki javítások,
- konyha- és fürdőszoba-ráncfelvarrás,
- alap bútorozás
nagyon könnyen 3–5 millió forintba kerül. Ha ezt nem számolod bele induláskor, szinte biztos, hogy túlnyújtózol a takarón.
Biztosítások
Lakásbiztosítás nélkül nem kapsz jelzáloghitelt. Emellett a bank élet- vagy hitelfedezeti biztosítást is javasolhat. Ezek együtt:
- havi 5–20 ezer forint plusz,
- ami 20–25 év alatt több százezer–milliós tétellé nő.
Lépésről lépésre: így érdemes felépíteni az első lakás projektet
- Számolj, mielőtt beleszeretsz egy lakásba
Első lépésként ne a hirdetési oldalakra menj fel, hanem egy lakáshitel kalkulátor használatával nézd meg:
- mekkora hitelösszeg fér bele a jövedelmedbe,
- milyen törlesztőre számíthatsz 15, 20 vagy 25 éves futamidő mellett,
- mi történik, ha a CSOK Plusz vagy az Otthon Start 3%-os kamata helyett piaci hitelt kellene felvenned.
Ha a számok kijózanítóak, még mindig olcsóbb most módosítani a terveken, mint később eladósodva kapkodni.
- Előminősítés – ne a banknál derüljön ki, hogy kevés
Érdemes előzetes hitelbírálatot kérni. Így:
- nagyjából látod, mekkora hitelre számíthatsz,
- tudni fogod, hogy jogosult lehetsz-e CSOK Pluszra vagy Otthon Startra,
- az eladó felé komolyabb vevőként tudsz megjelenni.
- Lakáskeresés a valódi kereten belül
Ha a számítások szerint 60 milliós projekt fér bele, ne 65-70 milliós lakásokat nézegess, „majd csak megoldjuk” alapon. Számolj azzal is, hogy az értékbecslő lehet óvatosabb az árral.
- Szerződéskötés: ne csak az árra figyelj
A foglaló (tipikusan a vételár 10%-a) mellett az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni:
- milyen feltételekkel léphetsz vissza, ha a bank elutasít,
- meddig kell beadni a hitelkérelmet,
- mik a folyósítás határidői.
Ezek a mondatok sok milliós vitahelyzetet tudnak megelőzni.
- Hitel és támogatások igénylése profi háttérrel
CSOK Plusz, Otthon Start, Babaváró, piaci hitel – mindegyik más szabályrendszer, határidő és dokumentumcsomag. Érdemes olyan pénzügyi portált vagy tanácsadót választani, aki:
- nem egyetlen bank termékét „tolja”,
- hanem több bank lakáshitel-ajánlatát hasonlítja össze,
- és segít abban, hogy a támogatott 3%-os konstrukciókból hozd ki a maximumot.
- Folyósítás, birtokbaadás, átírás
Ha minden feltétel teljesült, a bank folyósít, az eladó átadja a lakást, a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogodat és a jelzálogjogot. Itt már „csak” az a feladat, hogy:
- az órák állását jegyzőkönyvben rögzítsétek,
- elindítsd az átírásokat (víz, gáz, villany, távhő, közös költség),
- és elkezdődhessen a felújítás-bútorozás.
Miért érdemes független pénzügyi portálon keresztül kalkulálni?
Első lakásnál nem pár ezer forint különbségről beszélünk. Ha rosszul választasz hitelt, konstrukciót vagy futamidőt, az:
- havonta akár 20–40 ezer forinttal magasabb törlesztőt,
- teljes futamidőre vetítve pedig milliós többletet is jelenthet.
Egy független pénzügyi portál:
- lakáshitel kalkulátor segítségével megmutatja, mennyi hitelt kaphatsz,
- külön ki tudja számolni a CSOK Plusz és az Otthon Start 3%-os hiteleinek hatását,
- segít abban, hogyan kombináld a támogatott hiteleket a piaci megoldásokkal,
- és előre jelzi, ha valamilyen feltétel miatt egy-egy banknál biztosan elbuknál.
Az első lakásvásárlás életed egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Nem kell fejből tudnod a jogszabályokat és a banki apróbetűs részt, de érdemes a számokkal tisztában lenni, mielőtt aláírod az adásvételit. Ebben egy jól felépített, naprakész pénzügyi portál és egy okosan használt lakáshitel kalkulátor adhat olyan biztonságot, amire egy ekkora döntésnél valóban szükség van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Megjelent az új transzferár-rendelet
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírmentes társ munkához és tanuláshoz – elérhető a HUAWEI legújabb táblagépe
-
Mozgásban2 hét ago
Rekordhavazással indult az év: a Hankook a megfelelő téli abroncsok szerepét hangsúlyozza
-
Egészség2 hét ago
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
-
Ipar2 hét ago
Bemutatkozik az AUMOVIO magyarországi menedzsmentje
-
Gazdaság2 hét ago
A meghirdetett autók közel 90%-a továbbra is 10 millió forint alatt
-
Szórakozás2 hét ago
Bemutatkozik a Samsung Art Store-ban a Lee Kun-Hee-gyűjtemény 20 darabja
-
Tippek2 hét ago
A füst a legnagyobb veszély – miért kritikus a HFR és a tűzjelző rendszer felülvizsgálata 2026 ban?







