Gazdaság

A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft

A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.

A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.

Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.

A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től

Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.

Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.

A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.

A magyar eredmények részletesen

A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.

Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t

„Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.”

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?

Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.

A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.

Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.

„A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.

További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).

„Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.”

– Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató /Microsoft Magyarország/

A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.

Hogyan vágjunk bele?

Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.

Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.

Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.

Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.

Forrás: Microsoft News Center

Related Topics:2019 gazdaság jövő menedzser változás vezető

Up Next

Ismét van pénz a kutatásban!

Don't Miss

Az idő pénz, különösen a kibervédelemben

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!