Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ismét van pénz a kutatásban!

Ugrásszerű jövedelememelkedés egyes területeken, és még csak nem is kell feltétlen külföldre költözni

A munkaerőpiaci béremelkedés az alkalmazott kutatásban foglalkoztatottak körében az átlagot messze meghaladja, ugyanakkor körükben a külföldre vándorlás immár kevésbé jellemző tendencia – állapította meg az IseeQ fejvadász cég több mint 1500 fő körében végzett felmérése.

Nem csoda, hogy a fiatalok számára különösen vonzó, ha ezeket az álláshelyeket testközelből nézhetik meg: a cégcsoporthoz tartozó Startup Safari programja és jegyei iránti érdeklődés minden korábbi évét meghaladja.

Az egyetemi és akadémiai alapkutatási tevékenység állami finanszírozásával kapcsolatban élénk vita folyt az elmúlt hónapokban. Eközben kevesebb szó esett a vállalati szektorban folyó alkalmazott kutatási területeken végbemenő változásokról. Az áprilisi Startup Safari szervezésében is aktívan résztvevő IseeQ fejvadász cég iparági szereplőknél dolgozó munkatársak körében lefolytatott felmérése szerint az átlagot jócskán meghaladó béremelkedés és a biztos jövőkép valósággal átszippantja a kutatókat a privát szférába.

Egyre több magyar kutató hagyja el az egyetemi, nem kifejezetten jól fizető kutatói állását vagy hagyja félbe PhD tanulmányait. Az ok egyszerű: a vonzóbb bérezés és a jobb jövőbeni kilátások. Az alapkutatások területéről közvetlenül az alkalmazott kutatások legforróbb területére csöppenhetnek azok, akik engednek a csábításnak. Egy gyors váltás után máris különböző érdekes projektekben, például egy önvezető autó fejlesztésében vagy valós idejű videó analitika kidolgozásában vehetnek részt, mindezt akár háromszor-négyszer akkora keresetért, mint korábban. Sokak számára a bér mellett vonzó az is, hogy belátható időn belül tényleges terméket eredményező projektekben dolgozhatnak, amivel sokkal könnyebben validálható a befektetett energia, nem csak a finanszírozók, hanem saját maguk és ismerőseik számára is. A kutatásokat közvetlenül hasznosító márkák ráadásul az életrajzokban is jobban mutatnak, mint a kevesek számára érthető kutatási tézisek címei.

Április 17-19. között rendezik meg Budapesten a Startup Safarit, mely minden évben több ezer fiatalt vonz. Idén körülbelül 300 program várja az érdeklődőket 100 helyszínen, köztük a legmodernebb technológiák fejlesztésén, értékesítésén és ezek határterületein dolgozó vállalkozásoknál. A Startup Safari Budapest szervezésében aktívan közreműködő IseeQ nem csak a Safari kapcsán, hanem saját munkaerőközvetítő tevékenysége okán folyamatosan szemmel tartja ezen szektorok bérviszonyait. Batiz Péter IT kutatásvezető és csapata egy év alatt több mint 1500 pozíciót vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar gazdaságban folyamatosan végbemenő béremelkedés egyik legélénkebb pontja az alkalmazott kutatások területe.

A csupán 1-2 éves tapasztalattal rendelkező junior kutatói pozíciók bérsávja a bruttó 300-400ezres sávból egy év leforgása alatt 400-510ezres sávba emelkedett, ami 25-30 százalékos növekedésnek felel meg. 3-4 éves tapasztalattal 2017-ben 400-550ezer között lehetett keresni, ma már 510-740ezer közé esnek ezek az ajánlatok. A szeniorok körében is hasonló léptékkel nőttek a bruttó havi bérek: az 550-700ezres sávból 2018-ra 740ezertől 1,1millióg terjedő intervallumig. Míg a legkiugróbb értéknek 2017-ben egy 900ezres bruttó ajánlat minősült, 2018-ban az IseeQ felmérésében érintettek közt felbukkant 1,4millió forintos havi bér is.

safariberkutatasai

„Fontos észrevenni, hogy a sávokon belüli drágulást kifejező 25-35 százalékos béremelkedéshez képest a konkrét munkavállalók sokkal magasabb bérnövekedést tapasztalhatnak. Hiszen az idő előrehaladtával az emberek a sávok között mozognak, juniorokból középhaladók, azokból pedig seniorok lesznek. Így nem ritka, hogy egy év alatt akár fizetése duplázódását is tapasztalhatja egy fontos fejlődési mérföldkövön átjutó, vagy új helyre átcsábított kutató.”

– magyarázza Kovács Péter, a kutatást végző IseeQ társalapítója, a Startup Safari arca.

Ezeket a hajmeresztő béreket elsősorban a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az ipar 4.0 területén foglalkoztatott kutatók kapják. Ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódó fejlesztéseken dolgozók húzták fel az átlagokat is, és a kutatók várakozásai szerint még jó ideig fennmaradhat ez az állapot, újabb és újabb rekordok várhatók ezeken a területeken, hiszen a piaci helyzet megtartása érdekében egyre több cég fektet kutatásokba. Ezeknek a cégeknek szinte mindegyikével találkozhatnak Budapesten testközelből a Startup Safari útvonalait, vagy egyedi programjait meglátogató fiatalok. Az érdeklődést és a munkaerőpiaci potenciált is jól jelzi, hogy egy héttel az idei Startup Safari Budapest előtt már kétszer annyi jegy kelt el, mint tavaly ugyanekkor.

„Üdvözítő, hogy a feltételezésekkel ellentétben ezekről a területekről a külföldre vándorlás sokkal kevésbé jellemző tendencia.”

– meséli Kovács Péter. Nemzetközi projekteken van ugyanis lehetőség dolgozni magyar cégeknél, illetve távmunkában a világ bármely pontjáról.

Több magyar kutató-fejlesztő csatlakozott például a Google érdekeltségei közt számontartott, amúgy londoni székhelyű Deepmindhoz. Itt lehetőségük van olyan projekteken is dolgozni, mint a mesterséges intelligencián alapuló gépi játékos fejlesztése, ami immár veri a világ legjobb hús-vér Starcraft playereit is. A Safari szervezői a technológiai állások elérhetőségét szeretnék megmutatni a jövő generációjának is: az EPAM segítségével országszerte 250 gyereknek biztosítanak szervezett utazást a fővárosba a Safarira.

Website: www.budapest.startupsafari.com

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss