Connect with us

Gazdaság

Ismét van pénz a kutatásban!

Ugrásszerű jövedelememelkedés egyes területeken, és még csak nem is kell feltétlen külföldre költözni

A munkaerőpiaci béremelkedés az alkalmazott kutatásban foglalkoztatottak körében az átlagot messze meghaladja, ugyanakkor körükben a külföldre vándorlás immár kevésbé jellemző tendencia – állapította meg az IseeQ fejvadász cég több mint 1500 fő körében végzett felmérése.

Nem csoda, hogy a fiatalok számára különösen vonzó, ha ezeket az álláshelyeket testközelből nézhetik meg: a cégcsoporthoz tartozó Startup Safari programja és jegyei iránti érdeklődés minden korábbi évét meghaladja.

Az egyetemi és akadémiai alapkutatási tevékenység állami finanszírozásával kapcsolatban élénk vita folyt az elmúlt hónapokban. Eközben kevesebb szó esett a vállalati szektorban folyó alkalmazott kutatási területeken végbemenő változásokról. Az áprilisi Startup Safari szervezésében is aktívan résztvevő IseeQ fejvadász cég iparági szereplőknél dolgozó munkatársak körében lefolytatott felmérése szerint az átlagot jócskán meghaladó béremelkedés és a biztos jövőkép valósággal átszippantja a kutatókat a privát szférába.

Egyre több magyar kutató hagyja el az egyetemi, nem kifejezetten jól fizető kutatói állását vagy hagyja félbe PhD tanulmányait. Az ok egyszerű: a vonzóbb bérezés és a jobb jövőbeni kilátások. Az alapkutatások területéről közvetlenül az alkalmazott kutatások legforróbb területére csöppenhetnek azok, akik engednek a csábításnak. Egy gyors váltás után máris különböző érdekes projektekben, például egy önvezető autó fejlesztésében vagy valós idejű videó analitika kidolgozásában vehetnek részt, mindezt akár háromszor-négyszer akkora keresetért, mint korábban. Sokak számára a bér mellett vonzó az is, hogy belátható időn belül tényleges terméket eredményező projektekben dolgozhatnak, amivel sokkal könnyebben validálható a befektetett energia, nem csak a finanszírozók, hanem saját maguk és ismerőseik számára is. A kutatásokat közvetlenül hasznosító márkák ráadásul az életrajzokban is jobban mutatnak, mint a kevesek számára érthető kutatási tézisek címei.

Április 17-19. között rendezik meg Budapesten a Startup Safarit, mely minden évben több ezer fiatalt vonz. Idén körülbelül 300 program várja az érdeklődőket 100 helyszínen, köztük a legmodernebb technológiák fejlesztésén, értékesítésén és ezek határterületein dolgozó vállalkozásoknál. A Startup Safari Budapest szervezésében aktívan közreműködő IseeQ nem csak a Safari kapcsán, hanem saját munkaerőközvetítő tevékenysége okán folyamatosan szemmel tartja ezen szektorok bérviszonyait. Batiz Péter IT kutatásvezető és csapata egy év alatt több mint 1500 pozíciót vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar gazdaságban folyamatosan végbemenő béremelkedés egyik legélénkebb pontja az alkalmazott kutatások területe.

A csupán 1-2 éves tapasztalattal rendelkező junior kutatói pozíciók bérsávja a bruttó 300-400ezres sávból egy év leforgása alatt 400-510ezres sávba emelkedett, ami 25-30 százalékos növekedésnek felel meg. 3-4 éves tapasztalattal 2017-ben 400-550ezer között lehetett keresni, ma már 510-740ezer közé esnek ezek az ajánlatok. A szeniorok körében is hasonló léptékkel nőttek a bruttó havi bérek: az 550-700ezres sávból 2018-ra 740ezertől 1,1millióg terjedő intervallumig. Míg a legkiugróbb értéknek 2017-ben egy 900ezres bruttó ajánlat minősült, 2018-ban az IseeQ felmérésében érintettek közt felbukkant 1,4millió forintos havi bér is.

safariberkutatasai

„Fontos észrevenni, hogy a sávokon belüli drágulást kifejező 25-35 százalékos béremelkedéshez képest a konkrét munkavállalók sokkal magasabb bérnövekedést tapasztalhatnak. Hiszen az idő előrehaladtával az emberek a sávok között mozognak, juniorokból középhaladók, azokból pedig seniorok lesznek. Így nem ritka, hogy egy év alatt akár fizetése duplázódását is tapasztalhatja egy fontos fejlődési mérföldkövön átjutó, vagy új helyre átcsábított kutató.”

– magyarázza Kovács Péter, a kutatást végző IseeQ társalapítója, a Startup Safari arca.

Ezeket a hajmeresztő béreket elsősorban a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az ipar 4.0 területén foglalkoztatott kutatók kapják. Ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódó fejlesztéseken dolgozók húzták fel az átlagokat is, és a kutatók várakozásai szerint még jó ideig fennmaradhat ez az állapot, újabb és újabb rekordok várhatók ezeken a területeken, hiszen a piaci helyzet megtartása érdekében egyre több cég fektet kutatásokba. Ezeknek a cégeknek szinte mindegyikével találkozhatnak Budapesten testközelből a Startup Safari útvonalait, vagy egyedi programjait meglátogató fiatalok. Az érdeklődést és a munkaerőpiaci potenciált is jól jelzi, hogy egy héttel az idei Startup Safari Budapest előtt már kétszer annyi jegy kelt el, mint tavaly ugyanekkor.

„Üdvözítő, hogy a feltételezésekkel ellentétben ezekről a területekről a külföldre vándorlás sokkal kevésbé jellemző tendencia.”

– meséli Kovács Péter. Nemzetközi projekteken van ugyanis lehetőség dolgozni magyar cégeknél, illetve távmunkában a világ bármely pontjáról.

Több magyar kutató-fejlesztő csatlakozott például a Google érdekeltségei közt számontartott, amúgy londoni székhelyű Deepmindhoz. Itt lehetőségük van olyan projekteken is dolgozni, mint a mesterséges intelligencián alapuló gépi játékos fejlesztése, ami immár veri a világ legjobb hús-vér Starcraft playereit is. A Safari szervezői a technológiai állások elérhetőségét szeretnék megmutatni a jövő generációjának is: az EPAM segítségével országszerte 250 gyereknek biztosítanak szervezett utazást a fővárosba a Safarira.

Website: www.budapest.startupsafari.com

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss