Connect with us

Gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében?  Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

 

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

Gion Gábor

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

 

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

apple pay otp

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

 

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

 

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

 

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss