Gazdaság

Nincs kifogás: január elején a Facebook-nak ki kell fizetni az 1,2 milliárdos büntetést Magyarországnak

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette.

Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.

A hivatal 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére biztosító, Írországban nyilvántartásba vett Facebook Ireland Ltd.-vel szemben fogyasztókkal szembeni feltételezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tárgyában. Az eljárás idén decemberben zárult, eredményeképpen a GVH történetének fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott legnagyobb bírságával lepte meg a közösségi oldalt üzemeltető vállalkozást Mikulásnapon.

Miért pont a GVH, miért nem a NAIH?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy ha a Facebook Ireland Ltd. egy Írországban bejegyzett vállalkozás, milyen alapon járhatott el egy magyar hatóság – nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal – az ügyben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, illetve azok tilalmát egy európai uniós irányelv, az ún. „UCP Directive” határozza meg az Európai Unió egész területén. Ennek a magyar jogba átültetett változata a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján, ha egy ilyen magatartás Magyarország területén valósul meg és Magyarországon élő fogyasztókat érint, a magyar hatóságok eljárhatnak az ügyben. Mivel a Facebooknak számos magyar felhasználója van, akik közül rengetegen fogyasztóknak (foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró személyeknek) minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóságként is működő GVH eljárást indíthatott az ügyben. A hivatal kifejezetten a magyar Facebook oldalon tanúsított magatartást vizsgálta, így a magyarországi felhasználókkal szemben alkalmazott megtévesztő állítás révén sértette meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A döntés értelmében a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, melyek segítségével célzott reklámozási lehetőséget értékesít hirdetői részére, hogy ezekkel bombázhassák az embereket, ösztönözve ezzel a fogyasztást. A Facebook-ot üzemeltető vállalkozás bevétele pedig ezekből a reklámokból és hirdetésekből származik.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetekben miért nem az adatvédelmi hatóság – a NAIH – jár el a vállalattal szemben? A kulcs abban rejlik, hogy az ügy fókuszában nem az adatgyűjtés, vagy annak szabályossága, etikussága áll, hanem a Facebook ingyenességre vonatkozó állítása, mely a fenti szabályozás és gyakorlat értelmében az árra vonatkozó megtévesztő, a fogyasztók döntésének torzítására alkalmas állítás, de súlyosabb esetben akár „feketelistás” (mindenképpen tiltott) kereskedelmi gyakorlat is lehet, ilyen esetekben pedig a GVH jogosult eljárni.

„Ingyenes, és az is marad”

„Ingyenes, és az is marad”, valamint korábban „Ingyenes, és bárki csatlakozhat” – ezt a két, a magyar Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában éveken át felvillanó állítást vizsgálta a GVH. Az eljárás során áttekintette az érintett termék és piac jellemzőit, és azt a következtetést vonta le, hogy a Facebook kétoldalú felületet üzemeltet. Az egyik oldalon fogyasztóknak nyújt díjazás nélküli szolgáltatást, míg a másik oldalon vállalkozásoknak biztosít reklámozási és más marketing lehetőségeket.

„A Facebook tehát az ún. „zéró áras” üzleti modellt követi, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenesen regisztráló felhasználók követései, kedvelései, megosztásai alapján adatokat gyűjt róluk. Ezen adatok segítségével célzott reklámozási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és látható helyen, a postok között helyezi el a hirdetéseket.”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a Collegium Bitai&Partners alapító-vezetője.

A GVH az eljárás során részletesen értékelte az ingyenesség ígéretét. Először azt vizsgálta, hogy a Facebook gyakorlata a jogszabály szerinti „feketelistás” gyakorlatnak minősül-e, vagy „csupán” megtévesztő állításnak. Arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatás természete és egyéb jellemzői miatt kétséges a mindenképpen tiltott kereskedelmi gyakorlat megállapíthatósága. A hatóság álláspontja szerint tehát a Facebook gyakorlata az árra vonatkozó megtévesztő állítást alkalmazott. A kérdés már csak az maradt, hogy ez a magatartás alkalmas volt-e a felhasználók döntéseinek torzítására. A joggyakorlat értelmében az ingyenesség hirdetése különösen alkalmas a befolyásolásra. Az ingyenesség erős hívószó, az érdeklődést már önmagában felkelti, vonzóvá teszi a szolgáltatást az emberek számára, de az átlagos felhasználó ezen egyoldalú juttatást, ajándékozást ért. Tény, hogy a Facebook szolgáltatásáért pénzösszeget nem kell fizetni.

Mind a közgondolkodás, mind pedig a szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a XXI. században az adat – és különösen a személyes adat – lett az egyik legjobban piacosítható „nyersanyag” kvázi az új olaj. A Facebook pedig adataink megadása nélkül egyrészt közel sem nyújt teljes felhasználói élményt, másrészt éppen azzal válik egyre érdekesebbé a felhasználó számára, hogy ő, a barátai, a családtagjai és az összes ismerőse aktívan használja – egyre több adatot és információt generálva ezzel a Facebook számára.

A GVH tehát összességében arra jutott, hogy a felhasználók aktivitásának követéséből, rögzítéséből és felhasználásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen adatok összessége értékes a vállalkozás számára, az érték pedig akkor mutatkozik meg pénzben, amikor hirdetési felületeit eladja. A felhasználó azzal, hogy az adatait megadja a Facebooknak és aktívan használja a felületet, adataival „fizet” a nyújtott szolgáltatásokért, így az ingyenesség szlogenje nem állja meg a helyét

Hogyan tovább?

Összegzésképpen tehát a Gazdasági Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Facebook gyakorlata megtévesztő volt az ár vonatkozásában, hiszen az ingyenesként reklámozott szolgáltatásért valójában súlyos árat fizetünk azzal, hogy személyes adataink a Facebook szinte bármely hirdetőjének birtokába kerülhetnek. A legtöbb felhasználó ezzel nincs tisztában, a vállalkozás pedig korábban épp ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta. A hatóság megjegyezte, hogy számos más európai országban és az Egyesült Államokban is születtek hasonló döntések az elmúlt időszakban, ráadásul az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok együtt léptek fel 2019 áprilisában a Facebook felhasználási feltételeinek megváltoztatása iránt, melyet a vállalkozás a hatóságok nyomására meg is tett.

Elképzelhető, hogy jó úton indultunk el egy pozitív gyakorlat kialakításához, a magyar hatóság pedig ehhez mind döntésével, mind a kiszabott rekordösszegű bírsággal hozzájárul A Facebooknak hazánkban nem sok mozgástere maradt, hiszen európai uniós rendelet szabályozza végrehajtásban illetékes nemzeti hatóságok együttműködését is, így tehát a NAV, amely a bírságok behajtásáért felel jogsegélyt is kérhet az ír adóhatóságtól bírság behajtására.

„Tudomásunk szerint az ilyen jogsegélyek jól működnek az EU-n belül”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia.

Még ha a GVH döntését a Facebook meg is támadja a bíróságon, annak a bírság befizetésére nincs halasztó hatálya, így elmondható, hogy az 1,2 milliárd forint befizetésének határideje ketyeg, a döntés Facebook Ireland általi átvételétől számítva 30 napon belül lejár. Vélhetőleg valamikor január elején várható az utalás a GVH bírságbevételi számlájára.

Related Topics:2019 büntetés facebook fizetés gvh jogász

Up Next

Komoly konkurenciát kapnak a bankok 2020-ban a pénzügyi szolgáltatásokban

Don't Miss

Hátrány helyett esély: hallássérülteket tanít kódolni a Microsoft

Gazdaság

Így lesz a feszültségből stratégiai előny a munkahelyen

A vezetőknek új gondolkodásmódra van szükségük ahhoz, hogy a bizonytalanságból és az új típusú munkahelyi feszültségekből előnyt kovácsoljanak.

A mai, egyre gyorsabban változó világban már nem működnek a kivárásra épülő stratégiák vagy a kizárólag pénzügyi eredményekre fókuszáló szemlélet. A Deloitte szakértői szerint ehelyett a döntéshozatal során egyensúlyt kell teremteni az üzleti és emberi szempontok között – ezek ugyanis kölcsönösen erősíthetik egymást.

A szervezetek és a munkavállalók közötti feszültségek várhatóan fokozódni fognak, amiben a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése is szerepet játszik. A vezetőknek emiatt olyan döntéshozatali megközelítést kell alkalmazniuk, aminek középpontjában az emberi teljesítmény áll, pontosabban az üzleti és emberi eredmények egyensúlya. A Deloitte legfrissebb Globális Humán Erőforrás Trendek 2025 tanulmányában három kulcsdimenziót (munka, munkaerő, szervezet és kultúra) vizsgáltak. A szakértők szerint mindhárom területen olyan feszültségek azonosíthatóak, amelyeket a szervezetek megfelelő megközelítéssel potenciális lehetőségekké alakíthatnak.

„A tavalyi felmérésünk eredményei azt mutatták, hogy növekszik a feszültség az üzleti és emberi szempontok között. Az idei válaszok alapján ezek összehangolása sem megy egyik napról a másikra. A felmérésben résztvevő szervezetek mindössze 6 százaléka tett érdemi lépéseket annak érdekében, hogy beépítse stratégiájukba az emberközpontú értékteremtést. Sokan továbbra is csak a gyors üzleti eredmények elérésére koncentrálnak, háttérbe szorítva a hosszú távon jelentkező emberi eredményeket, pedig ezek nem egymást kizáró tényezők. Az üzleti és emberi szempontok együttes figyelembevétele hozhat valódi és hosszú távon fenntartható eredményt”

– mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A vezetők szerepe és kihívásai: A vezetők ma olyan, egymással ellentétes kihívásokkal néznek szembe, mint a pénzügyi elvárások rövid távú teljesítése és a hosszú távú stratégiai célok elérésének biztosítása. Emellett az AI térnyerése is újfajta kihívásokat teremt. A vezetőknek bizalmat kell építeniük és csapataikat is fel kell készíteniük a mesterséges intelligenciával való együttműködésre, ugyanis a vezetés célja ma is az, hogy másokkal együttműködve, az emberi teljesítményt kiaknázva teremtsen értéket.

Döntéshozatal a bizonytalanságban: A bizonytalan környezet fegyelmezett, adatvezérelt döntéshozatalt követel. A jó döntésekhez elengedhetetlen releváns adatok használata, az érintettek bevonása, de nem a konszenzus kedvéért, hanem a megalapozott döntések érdekében. Fontos, hogy a döntési jogkörök ott legyenek, ahol valódi tapasztalat van – például az AI integrációját érintő kérdésekben.

A stabilitás és agilitás egyensúlya: A munkavállalók stabilitásra vágynak, a szervezetek viszont agilitásra törekednek. Az új munkamodell kialakítása akkor lehet sikeres, ha lehetőséget teremt mindkettőre – például úgy, hogy időt biztosítanak a munkavállalóknak a valóban értékteremtő feladatokra, és csökkentik a felesleges terheket.

Együttműködés a mesterséges intelligenciával: Az AI térnyerése megköveteli, hogy a szervezetek újragondolják a munkavállalói értékajánlatukat. Az emberek már nemcsak munkát keresnek, hanem olyan környezetet, ahol együtt fejlődhetnek a technológiával. Fontos felismerni, hogy a mesterséges intelligencia nem az emberek helyére lép, hanem kiegészíti a humán képességeket.

Egy másik probléma a tapasztalati szakadék. Sok új belépő nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal, miközben a belépő szintű lehetőségek is szűkülnek. Ennek áthidalására a munkáltatók, álláskeresők és oktatási intézmények részéről is új szemléletre van szükség.

Technológia, az új értékalap

A technológiai beruházásokat már nemcsak hatékonysági szempontok alapján kell értékelni, hanem figyelembe kell venni azok hatását az emberi teljesítményre is. Az új technológiai döntésekhez új mérési és értékelési rendszerekre van szükség, amelyek összhangban vannak az üzleti és emberi célokkal.

Teljesítmény és motiváció

A dolgozók motivációjának megértése kulcsfontosságú a teljesítmény felszabadításához. A marketing már régóta alkalmazza a motivációközpontú megközelítést – a HR-nek is érdemes ezt követnie. Ugyanakkor a hagyományos teljesítménymenedzsment nem elegendő. Nem várható el, hogy egyetlen folyamat oldjon meg minden emberi teljesítménnyel kapcsolatos kérdést. Ehelyett rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség.

„A szervezetek egyre több feszültséggel néznek szembe, de fontos felismerni, hogy ezek nem problémák, hanem lehetőségek. Az üzleti és emberi szempontokat egyensúlyban tartó vezetés képes ezekből előnyt kovácsolni. Ehhez viszont új gondolkodásmódra, bátor döntésekre, rendszerszintű változtatásokra és a mesterséges intelligencia aktív integrálására van szükség. A siker kulcsa az, hogy a vezetők, hosszú távon is fenntartható módon tudjanak egyensúlyt teremteni a nyereség és az emberi érték között”

– összegezte Dankó Nóra, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának szenior tanácsadója.

A teljes Globális Humán Erőforrás Trendek 2025 tanulmány letölthető a Deloitte weboldaláról: https://www2.deloitte.com/content/dam/insights/articles/glob187692_global-human-capital-trends/DI_2025-Global-Human-Capital-Trends.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel marketing igazgatóságának élén

Május 6-tól Simon György irányítja a Yettel lakossági marketing igazgatóságát.

Simon György több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, karrierje jelentős részében az infokommunikációs szektor különböző területein szerzett tapasztalatot, majd az elmúlt három évben a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, ahol digitális lottójátékok fejlesztésére összpontosított. Innen tér vissza a telekommunikációba a Yettel Magyarország lakossági marketing igazgatójaként.

György a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, az egész életen át tartó tanulás és a fiatalok mentorálása is közel áll a szívéhez – tanárként is kipróbálta magát, egy évben számvitelt tanított középiskolás fiataloknak. Vezetőként nagyra értékeli az együttműködést és a pozitív légkört, hiszi, hogy ezek nélkül hosszú távon nem lehetséges igazán sikeres csapatot építeni. Dolgozott már agilis szervezetekben, a hagyományos marketingstratégiák mellett szenvedélyesen rajong az intelligens digitális megoldásokért, új vagy újragondolt megközelítéseket alkalmaz és szilárdan hiszi, hogy igazi sikert csak valódi ügyfélélmény és értékteremtés révén lehet elérni.

Magánéletében mély szenvedélyt érez a városi vasúti közlekedési hálózatok története iránt, és szeret feleségének és két gyermekének főzni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bennragadtak a magyarok a folyószámla- és hitelkártya hitelekben

2025 márciusában már kilencedik hónapja tart a folyószámlahitel-állomány éves alapú növekedése.

Hasonlóra legutóbb több mint egy évtizede, 2013-ban volt példa. A hitelkártyáknál pedig még egyértelműbb a trend: 2022 novembere óta egyetlen hónapban sem csökkent éves összevetésben tartozásállomány, ami példátlan sorozat a magyar lakossági hitelezés történetében.

Az adatok alapján 2025 első három hónapjában a likviditási célú hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya – továbbra is jelentős szerepet játszanak a háztartások pénzügyi egyensúlyának fenntartásában.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerinte azok, akik akik likviditási hitel igénybevételére kényszerülnek, a reálbér-emelkedés ellenére sem átmeneti jelleggel veszi igénybe azt. Ez pedig éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent, és nehezíti a hitelcsapdából való kilépést.

Évtizedes csúcsok dőlnek

A folyószámlahitelek állománya 2025 márciusára elérte a 161,7 milliárd forintot, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Éves összevetésben a növekedés megszakítás nélkül tart 2024 júniusa óta, amire utoljára 2013-ban volt példa.

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel-keretek ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó kihasználtsága azt jelzi, hogy sok háztartásnál már nem vésztartalék, hanem rendszeres pénzügyi mankó lett ez a hitelfajta.

2025 márciusában a lakossági hitelkártya-tartozás összege 157,4 milliárd forint volt, 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelkártya tartozás éves változása már 29 egymást követő hónapban mutatott pozitív éves változást. Beszédes, hogy utoljára 2022 októberében csökkent éves alapon a kártyatartozás összege.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint sokan gondolhatják, hogy a növekedést csak a számlák és hitelkártyák bővülése miatt van, ám ez csak részben igaz. Magyarországon 2024. végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a növekedés éves szinten 2,8 százalék volt.

Arról, hogy pontosan hány számlához tartozik folyószámla-hitelkeret nem állnak rendelkezésre adatok, ám az állomány növekedésének gyorsasága azt mutatja, hogy itt nem természetes bővülésről van szó.

Hiába a reálbér-növekedés, a tartozások összege magas maradt

Hitelkártya oldalon más a helyzet. 2024 végén 1,114 millió, 2025 márciusában már 1,165 millió darab hitelkártya volt forgalomban, ami 4,6 százalékos bővülés egy év alatt. Gergely Péter szerint a kártyaszám növekedése részben természetes, hiszen egyre több ember használja a hitelkártyát napi kiadásaira. A probléma inkább az, hogy az új kártyák nem csökkentették érdemben az egy főre jutó tartozást.

2025 januárjában egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott. Ugyanekkor a KSH szerint a nettó átlagkereset 444 266 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egy kártyára jutó tartozás a kereset 30,2 százaléka volt.

A tartozás/kereset arány szépen csökken – 2021-ben még az átlagkereset 40,3 százaléka volt az átlagos hitelkártya-kitettség. Ám beszédes a szakértő szerint, hogy a fizetés arányában csak 10 százalékos csökkenést tudtunk elérni annak ellenére, hogy a nettó átlagbér 5 éves időtávban több, mint kétharmadával 264 831 forintról 444 266 forintra nőtt.

A tény, hogy az egy hitelkártyára jutó tartozás ilyen arányú bérnövekedés mellett még mindig a nettó minimálbér 30 százaléka körül mozog, azt mutatja: a magyarok jelentős része ténylegesen eladósodik a napi kiadások fedezésére – mondta Gergely Péter.

Aki hitelkártyával vásárol, vagy folyószámla hitelkeretét használja, valójában a jövő havi fizetését költi el. Amíg a keresetek tartják a tempót, ez kezelhető. De ha bármilyen törés jön – jövedelemkiesés, új inflációs sokk – a mostani tartozások gyorsan krízisforrássá válhatnak – tette hozzá a szakértő.

Persze a kockázatot illetően nem mindegy, hogy mekkora összegű a hitelkeret, ennek maximális nagysága pedig bankonként eltérő. Az Erste Banknál például legfeljebb 1,5 millió forint igényelhető, míg a Gránitnál és az UniCredit Banknál 1 millió forint, a CIB-nél és a MagNet Banknál 800 ezer forint, a K&H és az OTP Banknál pedig 2 millió forint a limit.

A magas a kamat veszélye

Gergely Péter szerint a folyószámlahitel kényelmes biztonsági tartalék, de drága megoldás, hiszen az MNB szabályozása értelmében a folyószámlahitelek, hitelkártyák, záloghitelek és áruhitelek, esetében a kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója (THM) nem haladhatja meg az alapkamat 39 százalékponttal növelt értékét. Ez aktuálisan a 6,50 százalékon álló alapkamatnak köszönhetően jelenleg 45,5 százalék lehet.

Ezt a mértéket egyetlen bank sem használja ki, ám ettől még valóban drága konstrukcióról beszélünk, a kedvezményekkel csökkentett thm-ek 30 és 37 százalék között szóródnak.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megtévesztő lehet, hogy az MNB statisztikáiban a folyószámlahitelek kamataiban a fenti szinteknél alacsonyabb – 21-23 százalékos kamatszint kerül kimutatásra.

Ennek oka szerinte az, hogy míg a bankok által hirdetett thm-szintek magasabbak, mivel a teljes évre vetített összes költséget tartalmazzák, addig az MNB által közölt átlagos kamatlábak alacsonyabbak, mivel a tényleges használat alapján számított kamatokat tükrözik. Hiszen az ügyfelek döntő része rövid időre (pl. pár napra vagy hétre, a fizetés beérkezéséig) veszi igénybe a hitelt.

A pénzügyi szakértő szerint a fentiek miatt nem jellemző, hogy a bankok akcióznának a folyószámlahitellel – jelenleg csak a Gránit Bank kínál akciós folyószámlahitelt az ügyfeleknek az első évre. Ugyanakkor a szakértő szerint a pénzintézetek bizonyos feltételek teljesítésén kedvezményes kamatokat kínálnak.

Összegezve, átmeneti, 1-2 hónapos likviditási problémák oldására a szakértő szerint alkalmas lehet a folyószámlahitel, a hitelkártya pedig kiváltképp olcsó megoldás, ha a felhasznált hitelkeretet maradéktalanul vissza tudjuk fizetni a türelmi idő végéig. Ám az, ha bérünk 30 százalékát kitevő összeget rendszeresen havi 2-2,5 százalékos kamatozású kölcsönkamat sújtja, az éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent a pénztárcánknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!