Gazdaság

Nincs kifogás: január elején a Facebook-nak ki kell fizetni az 1,2 milliárdos büntetést Magyarországnak

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette.

Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.

A hivatal 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére biztosító, Írországban nyilvántartásba vett Facebook Ireland Ltd.-vel szemben fogyasztókkal szembeni feltételezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tárgyában. Az eljárás idén decemberben zárult, eredményeképpen a GVH történetének fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott legnagyobb bírságával lepte meg a közösségi oldalt üzemeltető vállalkozást Mikulásnapon.

Miért pont a GVH, miért nem a NAIH?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy ha a Facebook Ireland Ltd. egy Írországban bejegyzett vállalkozás, milyen alapon járhatott el egy magyar hatóság – nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal – az ügyben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, illetve azok tilalmát egy európai uniós irányelv, az ún. „UCP Directive” határozza meg az Európai Unió egész területén. Ennek a magyar jogba átültetett változata a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján, ha egy ilyen magatartás Magyarország területén valósul meg és Magyarországon élő fogyasztókat érint, a magyar hatóságok eljárhatnak az ügyben. Mivel a Facebooknak számos magyar felhasználója van, akik közül rengetegen fogyasztóknak (foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró személyeknek) minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóságként is működő GVH eljárást indíthatott az ügyben. A hivatal kifejezetten a magyar Facebook oldalon tanúsított magatartást vizsgálta, így a magyarországi felhasználókkal szemben alkalmazott megtévesztő állítás révén sértette meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A döntés értelmében a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, melyek segítségével célzott reklámozási lehetőséget értékesít hirdetői részére, hogy ezekkel bombázhassák az embereket, ösztönözve ezzel a fogyasztást. A Facebook-ot üzemeltető vállalkozás bevétele pedig ezekből a reklámokból és hirdetésekből származik.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetekben miért nem az adatvédelmi hatóság – a NAIH – jár el a vállalattal szemben? A kulcs abban rejlik, hogy az ügy fókuszában nem az adatgyűjtés, vagy annak szabályossága, etikussága áll, hanem a Facebook ingyenességre vonatkozó állítása, mely a fenti szabályozás és gyakorlat értelmében az árra vonatkozó megtévesztő, a fogyasztók döntésének torzítására alkalmas állítás, de súlyosabb esetben akár „feketelistás” (mindenképpen tiltott) kereskedelmi gyakorlat is lehet, ilyen esetekben pedig a GVH jogosult eljárni.

„Ingyenes, és az is marad”

„Ingyenes, és az is marad”, valamint korábban „Ingyenes, és bárki csatlakozhat” – ezt a két, a magyar Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában éveken át felvillanó állítást vizsgálta a GVH. Az eljárás során áttekintette az érintett termék és piac jellemzőit, és azt a következtetést vonta le, hogy a Facebook kétoldalú felületet üzemeltet. Az egyik oldalon fogyasztóknak nyújt díjazás nélküli szolgáltatást, míg a másik oldalon vállalkozásoknak biztosít reklámozási és más marketing lehetőségeket.

„A Facebook tehát az ún. „zéró áras” üzleti modellt követi, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenesen regisztráló felhasználók követései, kedvelései, megosztásai alapján adatokat gyűjt róluk. Ezen adatok segítségével célzott reklámozási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és látható helyen, a postok között helyezi el a hirdetéseket.”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a Collegium Bitai&Partners alapító-vezetője.

A GVH az eljárás során részletesen értékelte az ingyenesség ígéretét. Először azt vizsgálta, hogy a Facebook gyakorlata a jogszabály szerinti „feketelistás” gyakorlatnak minősül-e, vagy „csupán” megtévesztő állításnak. Arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatás természete és egyéb jellemzői miatt kétséges a mindenképpen tiltott kereskedelmi gyakorlat megállapíthatósága. A hatóság álláspontja szerint tehát a Facebook gyakorlata az árra vonatkozó megtévesztő állítást alkalmazott. A kérdés már csak az maradt, hogy ez a magatartás alkalmas volt-e a felhasználók döntéseinek torzítására. A joggyakorlat értelmében az ingyenesség hirdetése különösen alkalmas a befolyásolásra. Az ingyenesség erős hívószó, az érdeklődést már önmagában felkelti, vonzóvá teszi a szolgáltatást az emberek számára, de az átlagos felhasználó ezen egyoldalú juttatást, ajándékozást ért. Tény, hogy a Facebook szolgáltatásáért pénzösszeget nem kell fizetni.

Mind a közgondolkodás, mind pedig a szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a XXI. században az adat – és különösen a személyes adat – lett az egyik legjobban piacosítható „nyersanyag” kvázi az új olaj. A Facebook pedig adataink megadása nélkül egyrészt közel sem nyújt teljes felhasználói élményt, másrészt éppen azzal válik egyre érdekesebbé a felhasználó számára, hogy ő, a barátai, a családtagjai és az összes ismerőse aktívan használja – egyre több adatot és információt generálva ezzel a Facebook számára.

A GVH tehát összességében arra jutott, hogy a felhasználók aktivitásának követéséből, rögzítéséből és felhasználásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen adatok összessége értékes a vállalkozás számára, az érték pedig akkor mutatkozik meg pénzben, amikor hirdetési felületeit eladja. A felhasználó azzal, hogy az adatait megadja a Facebooknak és aktívan használja a felületet, adataival „fizet” a nyújtott szolgáltatásokért, így az ingyenesség szlogenje nem állja meg a helyét

Hogyan tovább?

Összegzésképpen tehát a Gazdasági Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Facebook gyakorlata megtévesztő volt az ár vonatkozásában, hiszen az ingyenesként reklámozott szolgáltatásért valójában súlyos árat fizetünk azzal, hogy személyes adataink a Facebook szinte bármely hirdetőjének birtokába kerülhetnek. A legtöbb felhasználó ezzel nincs tisztában, a vállalkozás pedig korábban épp ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta. A hatóság megjegyezte, hogy számos más európai országban és az Egyesült Államokban is születtek hasonló döntések az elmúlt időszakban, ráadásul az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok együtt léptek fel 2019 áprilisában a Facebook felhasználási feltételeinek megváltoztatása iránt, melyet a vállalkozás a hatóságok nyomására meg is tett.

Elképzelhető, hogy jó úton indultunk el egy pozitív gyakorlat kialakításához, a magyar hatóság pedig ehhez mind döntésével, mind a kiszabott rekordösszegű bírsággal hozzájárul A Facebooknak hazánkban nem sok mozgástere maradt, hiszen európai uniós rendelet szabályozza végrehajtásban illetékes nemzeti hatóságok együttműködését is, így tehát a NAV, amely a bírságok behajtásáért felel jogsegélyt is kérhet az ír adóhatóságtól bírság behajtására.

„Tudomásunk szerint az ilyen jogsegélyek jól működnek az EU-n belül”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia.

Még ha a GVH döntését a Facebook meg is támadja a bíróságon, annak a bírság befizetésére nincs halasztó hatálya, így elmondható, hogy az 1,2 milliárd forint befizetésének határideje ketyeg, a döntés Facebook Ireland általi átvételétől számítva 30 napon belül lejár. Vélhetőleg valamikor január elején várható az utalás a GVH bírságbevételi számlájára.

Related Topics:2019 büntetés facebook fizetés gvh jogász

Up Next

Komoly konkurenciát kapnak a bankok 2020-ban a pénzügyi szolgáltatásokban

Don't Miss

Hátrány helyett esély: hallássérülteket tanít kódolni a Microsoft

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése

A korábbi Packeta csomagautomaták teljes egészében integrálódtak a FOXPOST hálózatába. Az összeolvadással egységessé vált a csomagfeladás folyamata, valamint elkészült az új FOXPOST mobilalkalmazás, amelyen keresztül a vállalat teljes, több mint ötezer átvételi pontból álló hálózata elérhető.

Az egyesüléssel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A korábbi Packeta Z-BOX automaták FOXPOST Z-BOX néven működnek tovább. A vállalat hálózata jelenleg mintegy 3800 csomagautomatából és 1350 átvevőhelyből áll.

„Az integráció legösszetettebb szakaszát zártuk most le, de a munka ezzel még nem ért véget. A következő hónapokban a rendszer finomhangolására, a szolgáltatások további fejlesztésére és a fennmaradó integrációs feladatok lezárására koncentrálunk. Terveink szerint a teljes integrációs folyamat a karácsonyi szezonra lezárul”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Elkészült az új FOXPOST alkalmazás

Az integrációval egy időben elkészült a FOXPOST új mobilalkalmazása, amely a vállalat teljes csomagautomata-hálózatát egyetlen felületen kezeli. Az alkalmazásban a felhasználók csomagot adhatnak fel és vehetnek át, nyomon követhetik küldeményeiket, valamint intézhetik az utánvétes fizetéseket is. Az alkalmazásból elérhetők a FOXPOST A-BOX és Z-BOX automaták, valamint a Packeta Z-Pontok is.

Az új alkalmazás letölthető az iOS és Android alkalmazásáruházakból. A korábbi Packeta-felhasználóknak nem kell új regisztrációt létrehozniuk, elegendő a korábban használt felhasználói adataikkal bejelentkezniük. A belépést követően a korábbi csomagelőzmények és a folyamatban lévő küldemények automatikusan megjelennek.

A FOXPOST alkalmazás bevezetését többhetes tesztelési időszak előzte meg. A vállalat a bevezetést követően is folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel reagál a felhasználói visszajelzésekre és az üzemeltetési tapasztalatokra.

Változik a csomagfeladás és a fizetés

Az integráció a csomagfeladás folyamatát is érinti. A legfontosabb változás, hogy a regisztrált felhasználók ezentúl a csomag létrehozásakor, a SimplePay rendszerén keresztül fizetik ki a feladási díjat.

Ez nem jelent újdonságot azoknak, akik korábban Packeta Z-BOX automatát használtak, a FOXPOST ügyfelei számára azonban változást hoz. Korábban ugyanis az A-BOX automatáknál a feladási díjat a helyszínen, bankkártyával is ki lehetett fizetni. Ez a lehetőség a jövőben csak a regisztráció nélküli csomagfeladás esetén marad meg. Az egységesítésre a két hálózat működésének összehangolása miatt volt szükség.

„Tudjuk, hogy ez a korábbi FOXPOST-felhasználók számára megszokást igénylő változás. Az egységes működés ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes hálózatot egy rendszerként hatékonyan üzemeltessük és fejlesszük, ezáltal a szolgáltatás minősége folyamatosan javuljon” – mondta Radeczky Zoltán.

A FOXPOST a változásokról folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a vállalat weboldalán, közösségi médiafelületein, videó formájában és hírlevelében.

Karácsonyt idéző forgalom nehezítette az átállást

Az integráció utolsó szakasza nem volt zökkenőmentes. A folyamatot eredetileg a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakra tervezték, ugyanakkor a vártnál lényegesen nagyobb csomagmennyiség nehezítette az átállást, ami megnövelte a működési problémák számát. A vállalat szerint a kiugró forgalom egyik oka, hogy a július 1-jén életbe lépett új uniós vámintézkedések előtt jelentősen emelkedett a Kínából érkező rendelések száma.

A társaság számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, és folyamatosan emelt kapacitással dolgozik a fennmaradó problémák megszüntetésén. Jelenleg a működési problémák fokozatosan mérséklődnek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.

A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!