Connect with us

Gazdaság

A magyar gazdaság túlélésének egyik záloga, hogy a munkaerő felvétele ne álljon le

A kiesett hónapok alatt a munkavállalók 10 százalékát nem tudják pótolni a hazai nagyvállalatok

A magyar gazdaság átlagos fluktuációja 40 százalékon áll a versenyképes iparágak nagyvállalatainál még a kialakult iparági dekonjunktúra mellett is. Ha viszont leáll a munkaerő felvétel, az előre jelzett 3 hónapos kiesés akár további 10 százalékos munkaerőhiányt eredményezhet. A járványügyi helyzetre adható releváns válasz ezért az, ha ezeknél a cégeknél a fizikai kontaktus elkerülése miatt a személyes interjúk helyét átveszi az online munkaerő-kiválasztás, ráadásul ez hatékonysági szempontból is számos további előnyt jelenthet.

A szakképzett munkaerő hiánya a nagyvállalatok esetében akár gyártás kapacitás szűkítéssel, logisztikai kihívásokkal, a teljes vállalati élet blokkolásával jár, ami későbbi bevétel csökkenést, fenntarthatósági kérdéseket vet fel.  Minden magyar munkahely komoly újratervezési feladatokkal áll szemben a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, viszont a hosszú távon túlélő vállalkozások ilyenkor is képesek jó döntéseket hozni a munkaerővel kapcsolatban. Rövid távon gondot jelent az új munkatársak felvétele, vagy távmunka megszervezése, ezekre fel kell készülnünk, de az új helyzet arra is lehetőséget ad, hogy újabb, hatékonyabb módszereket vessenek be a munkáltatók.

A magyar munkáltatók túlnyomó többsége a munkavállalók kiválasztása során a személyes önéletrajz és a felvételi beszélgetés kettősével él. Az önéletrajz összefüggése a valódi munkahelyi teljesítménnyel viszont nagyon alacsony összefüggést mutat, mindössze 0.1 egy 0 és 1 között mérhető skálán, de egy jól strukturált személyes interjú is csak 0.18 korrelációt jelez a jelölt várható hatékonyságával kapcsolatban. Ezzel ellentétben a megfelelően használt és kiválasztott mérőeszközök (IQ és személyiségtesztek), valamint az ún. assessment centerek (kiválasztó központok) alkalmazásával lényegesen magasabb, akár 0.4-0.6-os eredményt mutatnak a munkáltató számára a megfelelő munkahelyi teljesítmény előrevetítésére. Ezek a mérőeszközök óriási előnyt jelenthetnek a magyar vállalkozások számára a hatékonyabb kiválasztás területén, illetve akár online környezetben is alkalmazhatóak, így a jelenlegi járványügyi helyzetben elkerülhető a konkrét fizikai kapcsolat.

A személyiségtesztek és kognitív képességeket mérő alkalmazások, már nagyon régóta online is rendelkezésre állnak, mégis csupán a magyar vállalatok 10 százaléka használja azokat, és ott is csak elsősorban a vezetői, vagy irodai munkakörökben. Az assessment centerek is elérhetőek a világhálón keresztül, és a videóinterjú (mint az előszűrt, elemzések alapján megfelelő jelöltek utolsó körös kiválasztása) is egy évtizede hozzáférhető, nagyvállalatok által régóta használt megoldás.

A munkaerő-kiválasztást segítő mérőeszközök és digitális alkalmazások sokkal eredményesebb döntéseket hoznak, mint az emberek. A személyes önéletrajz, mint a jelölt pozitív történéseire fókuszáló személyes dokumentum nem feltétlenül ad valós információkat. A felvételi beszélgetések hatékonysága alacsony, mert a személyes interjút jellemző tudattalan torzítások (elfogultságok, előítéletek) a munkatárs kiválasztása során hosszabb távon jóval magasabb fluktuációhoz vezet.

A távmunka környezet technikai megoldásai is évek óta adottak, ennek szabályait ismeri már a legtöbb irodai munkaerőt alkalmazó nagyvállalat. A megfelelő személyiségtesztek alkalmazásával pedig kiszűrhető, hogy ki lehet az a munkavállaló, aki alacsonyabb interakció mellett is remekül teljesít, és ki lesz az, aki közvetlen kollégákkal való érintkezés nélkül komoly elkötelezettségi gondokkal néz szembe, kivel kell még a távmunka környezetben is többet foglalkoznia közvetlen felettesének.

A magyar gazdaság alapvető érdeke, hogy minden vállalkozás felismerje, az utóbbi 20 év HR technikai fejlődése minden eszközt rendelkezésünkre bocsátott, hogy közvetlen interakció nélkül hozzuk meg emberekkel kapcsolatos döntéseinket – teszi hozzá Fehér Zsolt nemzetközi HR szakértő. A kialakult globális járványügyi helyzetben használjuk ezeket többet, ismerjük fel hozzáadott értéküket, hatékonyságukat, és azt a tényt, hogy alkalmazásukkal meghozott választásaink, sokkal jobb eredményt hoznak. A munkaerő-kiválasztások folytatása és az eredményesebb döntéshozatal minden magyar vállalkozás elemi érdeke, főleg a mostani egészségügyi krízis alatt.

Gazdaság

Az év talán legvagányabb kollaborációját indította el a Billingo

2024 egyik legérdekesebb világpiaci trendje a márka együttműködések, azaz a kollaborációk kirobbanása volt.

Ez a trend egyelőre inkább a külföldi és jellemzően a globális márkák életében volt látható, de már itthon is bontogatja a szárnyát. Egyre több kisebb és nagyobb márkánál jelent meg ez a típusú együttműködés, ahol a cél az, hogy a márkák kiaknázzák egymás erősségeit, új közönséget érhessenek el és növelhessék láthatóságukat a piacon. 

Amíg jellemzően a kollaborációk ki szoktak merülni a pár ezres vagy tízezres kuponokban, ahhoz képest a több mint 500 ezer forintnyi ingyen szolgáltatás az egyéni és társas vállalkozóknak elég abszurdnak tűnik, pedig így év végére ezt a Billingo online számlázó mégis behúzta. Szürrealitás ide vagy oda, ennyi ingyen üzleti szolgáltatást kapni nettó 48 ezerért, az figyelmet érdemel. A kalapba 16 jól ismert üzleti szolgáltató dobta be a portékáját, ami önmagában sem kevés, így az összefogás jellege közel sem hétköznapi.

Sárospataki Albert, a Billingo alapítója elmondta, hogy a 10 éves évfordulójuk apropójaként szerettek volna valami olyasmit adni a vállalkozóknak, amivel a 2025-ös képességeikhez és eredményeikhez jelentősen hozzá tudnak járulni.

„A kisvállalkozók a saját bőrükön érzik, hogy most többet kell tenni az eredményekért, több segítségre van szükségük, mint eddig korábban bármikor. Ebben pedig most szeretnénk egy olyan példát mutatni a vállalkozóknak, amivel reméljük, hogy egymás támogatása jobban felértékelődik és nagyobb figyelmet kapnak a vállalkozói összefogások”

– fogalmazott Albert.

A jövő évre való felkészülés az év végével aktualitást nyer, érdemes mindenkinek számot vetnie az idei évéről és átgondolni mik azok a lehetőségek és eszközök, amikkel pozitívan lehet befolyásolni a következő 12 hónapunk eredményességét.

„Az edukációnak és tudásnak eddig is jelentős szerepe volt, de talán soha nem lesz annyira fontos, mint 2025-ben. Helyzetbe kell hozzuk vállalkozóinkat Magyarországon, együtt kell szintugrást elérnünk, ehhez pedig most sok olyan eszközt elhoztunk, ami ehhez garantáltan hozzájárul, megtettünk hozzá egy nagy lépést. Fontosnak tartottuk a mostani kezdeményezésünkben, hogy nem kedvezményeket, hanem valóban ingyen szolgáltatásokat hozzunk el a vállalkozónak, jelentős értékben, jelentős hozzájárulással”

– mondta Sárospataki Albert.

Üzleti szoftverek, álláshirdetési csomag, többféle oktatási csomag, mesterséges intelligencia képzés, marketing és sales támogatási pakkok, és nem utolsó sorban 10 meghatározó üzleti könyv. Ez mind ingyen elérhető, a Billingóhoz csatlakozva most decemberben. Ez talán a 2025-ös év egyik legnagyobb üzleti ugródeszkája, több, mint 500 ezer forint értékű szolgáltatás támogatásban.

2025 remélhetőleg a kollaborációk éve lesz, ahol sok ilyen és hasonló kezdeményezés fog még megszületni, amivel az egyéni és kisvállalkozók nyerhetnek a legtöbbet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idén még megspórolható a szocho a TBSZ-nél

Csak a jövő évtől indított Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) után kell szochót fizetni. A befektetés 3 éven belüli feltörése esetén 13 százalékos, 3 és 5 év közötti felbontásakor 8 százalékos lesz a szocho mértéke. 5 év után továbbra is teljesen adómentesen lehet felvenni a nyereséget – jelezték a Grantis szakértői.

A jövő évben nyitott TBSZ számlákat érinti a szocho

A kormány november 8-án tette közzé, hogy szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük azoknak, akik idő előtt, azaz 5 éven belül feltörik a Tartós Befektetési Számlájukat (TBSZ).

A 2025-ös adócsomag szerint a módosítás a 2025. január 1-jétől indított Tartós Befektetési Számlákra fog vonatkozni. Tehát az eddig megkötött, valamint még az idén év végéig megnyitott számlákat nem érinti a rendelkezés – hívta fel a figyelmet a Grantis.

A szocho mértéke a jövőben a következőképp alakul:

  • Amennyiben a gyűjtőévet követő első 3 éven belül töri fel valaki a befektetését, akkor 13 százalékos szochót kell fizetnie a hozamok után.
  • Ha a gyűjtőévet követő 3 év 5 év között, akkor 8 százalékra csökken a szocho fizetési kötelezettség.
  • 5 év után nem kell szochót fizetni.

A TBSZ számlán tartott hozamok adózása

  3 éven belül 3 és 5 év között 5 év után
Szocho 13% 8% adómentes
Szja 15% 10% adómentes
Adóteher a hozamra összesen 28% 18% adómentes

Forrás: Szocho törvény/Grantis

Fontos, hogy TBSZ újrakötése esetén már kell szochóval is számolni a fenti módon.

A kamatadó, azaz a személyi jövedelemadó mértéke nem változott. A 3 éven belüli feltörés esetén 15 százalék, 3 és 5 év között 10 százalékos szja-t szükséges fizetni. Tehát 3 év után 5 százalékos adókedvezmény jár mindkét adó esetében.

A Grantis szakértői felhívták a figyelmet, hogy a gyűjtőévet követő 5 év után továbbra is teljesen adómentesek maradnak a TBSZ számlák. Aki kitartó, az 28 százalék adót spórol meg a hozamok után.

Az adómentesség mellett még egy évet is nyerhet, aki idén lép

A TBSZ számlán a gyűjtőévben, azaz a nulladik évben december 31-ig lehet pénzt elhelyezni. Ez után már sem befizetni, sem levenni nem lehet a számláról, másképp adókötelessé válik a befektetésünk.

Azok, akik még idén lépnek, egy évet nyerhetnek azzal, hogy nem kell még egy évet várniuk arra, hogy leteljen jövő decemberig a gyűjtőév. Számukra 2026 helyett már 2025. január elsejétől elindulhat a befektetési időszak.

Felkapottak a TBSZ számlák

Az elmúlt években látványosan emelkedett a Tartós Befektetési Számlák száma. Az idei első félévben már 357,5 ezer értékpapírszámlát tartottak nyilván a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Közel 100 ezer számlával többet, mint két évvel ezelőtt.

Az értékpapír-állomány is gyarapodott, csaknem 2 ezer milliárd forinttal növekedett 2022 óta. A legutóbbi adatok szerint összesen 5367 milliárd van a TBSZ-számlákon mutattak rá a független alkusz szakértői.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Változások a Magyar Telekom felsővezetésében

Szerződése lejártával távozik a Magyar Telekomtól Daria Dodonova gazdasági vezérigazgató-helyettes és Igazgatósági tag.

Lubor Zatko műszaki vezérigazgató-helyettes pedig a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytatja karrierjét. A gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozícióra a Deutsche Telekomtól André Lenz érkezik a társasághoz 2025. március 1-i hatállyal, a műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört pedig 2025. január 1-től Nagy Péter látja el, aki jelenleg a Magyar Telekom műszaki kiszolgálásért felelős vezetője.

Daria Dodonova, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese és Igazgatósági tagja 25 év után távozik a Deutsche Telekom Csoporttól és a Magyar Telekomnál betöltött pozíciójából 2025. február 28-án. A felsővezető 2020-ban érkezett a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol fő fókusza a pénzügyi eredményesség, a pénzügyi stratégia, valamint a kockázatmenedzsment, illetve a vállalat piaci kapitalizációjának növelése volt.

Utódja André Lenz, a Deutsche Telekom Group controlling vezetői feladatköréből érkezik Budapestre 2025. március 1-i hatállyal. André Lenz több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Deutsche Telekom Csoport németországi és ausztriai operációiban dolgozott pénzügyi területen. 2009 és 2014 között kezdetben a Sales controlling, később a Planning and reporting területekért felelt vezetőként a Telekom Deutschlandnál. 2014 és 2018 között pedig a T-Mobile Austria kontrolling igazgatója volt. Ezt követően 2018-tól – Bonn-ba visszatérve – a Deutsche Telekom business, majd performance controlling vezetőjeként folytatta karrierjét, ahol jelenleg is Csoport szinten felel a Deutsche Telekom stratégiai üzleti egységeiért: Németországért, a T-Systemsért, Európáért, valamint a Technológiai és Innováció, illetve Group Headquarter szolgáltatásokért. André Lenz közgazdasági diplomáját Németországban, a Ruhr Egyetemen szerezte.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, aki 2019 októbere óta látta el a pozíciót, 2024. december 31-ével távozik a Társaságtól, hogy karrierjét a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytassa. Felsővezetői tevékenysége során sikeresen vezette a technológiai terület agilis átalakulását, felelt a hálózati modernizáció és üzemeltetés, valamint az informatikai architektúra-fejlesztés és üzemeltetési tevékenység irányításáért. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Telekomnak meghatározó a szerepe a magyar társadalom digitalizációjában.

A műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört 2025. január 1-től Nagy Péter veszi át, aki jelenleg a vállalat műszaki kiszolgálásért felelős vezetőjeként dolgozik. A szakember húsz év szakmai tapasztalattal és tizenöt év vezetői tapasztalattal rendelkezik a szolgáltatás menedzsment és üzemeltetés területén. Korábban különböző pozíciókat látott el az IBM Global Services Hungary-nél, a magyarországi Lufthansa Systems-nél, valamint az Unisys Global Services Hungary-nél, majd 2020-ban csatlakozott a Magyar Telekomhoz. Új feladatkörében a már megkezdett digitális transzformáció folytatásáért, az 5G lefedettség fejlesztéséért, az IT transzformáció támogatásáért, valamint a gigabit-képes vezetékes hálózati végpontok számának növeléséért lesz felelős.

A Magyar Telekom nevében ezúton is szeretnék köszönetet mondani Daria-nak és Lubornak az elmúlt években nyújtott kiváló szakmai és vezetői munkájukért. Daria gazdasági vezetése meghatározó szerepet játszott a vállalat kiegyensúlyozott működésében és a kiemelkedő pénzügyi eredmények tekintetében. Pénzügyi szakértelmének köszönhetően azon túl, hogy a Magyar Telekom megőrizte stabilitását, további növekedést ért el. A műszaki területen Lubor vezetése alatt mind technológiai, hálózatfejlesztési, mind pedig transzformációs szempontból izgalmas és eredményes időszakot tudhatunk magunk mögött, területe számos innovációt valósított meg útmutatásával”

mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

André Lenz-t és Nagy Pétert üdvözlöm a Magyar Telekom felsővezetésében. Biztos vagyok benne, hogy sokrétű tudásuk, tapasztalatuk hozzájárul majd vállalatunk lendületének és üzleti eredményességének megőrzéséhez

– tette hozzá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss