Gazdaság
Újraindul a termelés a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban
A koronavírus-világjárvány okozta több hetes szünet után a Mercedes-Benz 2020. április 28-tól fokozatosan újraindítja termelését a kecskeméti gyárában.
A fokozatos gyártásindítás alatt először egyműszakos, később pedig kétműszakos munkarendben történik majd a munkavégzés. A gyár legfőbb célja, hogy a termelés újraindulása után is megőrizze munkatársai egészségét, ezért a kollégák védelme érdekében új higiénés és megelőző intézkedéseket vezettek be.
A kecskeméti Mercedes-Benz gyár több mint 4400 munkavállalót foglalkoztat, így különösen fontos, hogy mindent megtegyen a közösség egészségének megőrzése érdekében. Mindezt pedig nem csupán a gyár területén, hanem már a munkába és a hazafelé vezető úton is.
„Munkavállalóink egészsége és biztonsága a legfontosabb számunkra, ezért további szigorú higiéniai- és védőintézkedéseket vezettünk be a termelés újraindításához kapcsolódóan. Nagy köszönet illeti a kollégáinkat, akik az elmúlt hetekben, a leállás időszakában a munkatársak védelmére szolgáló több mint 120 intézkedést megvalósították, és ezzel előkészítették a gyárat a biztonságos újraindulásra. Természetesen ezek a szabályok csak akkor érnek valamit, ha azokat valamennyi munkatársunk betartja – én azonban nagyon bízom abban, hogy a híres kecskeméti csapatszellem most is segíteni fog nekünk ebben“
– mondta Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Intézkedések már az újraindítás előtt
A bevezetett új szabályokról és hasznos higiénés tudnivalókról a gyár minden munkatársa már az első munkanap előtt kapott egy tájékoztató kisfüzetet, így azt a dolgozók már otthon is tanulmányozni tudták. Az első munkanapon a bevezetett intézkedésekről mindenki egy kötelező oktatás során is értesülni fog.
A cég minden dolgozója számára mosható maszkokat küldött, így már az első munkanapon ebben tudnak érkezni a gyárba. A védőmaszk helyes használatáról és annak tisztításáról szintén a kiskönyvben olvasható részletes tájékoztatás.
Megérkezés a munkahelyre
Megváltoztak a gyár területére történő belépés szabályai. A munkatársak munkaruhában és munkavédelmi cipőben érkeznek és sorban álláskor legalább 1,5 méteres távolságot kell tartani.
Ugyanez a biztonsági távolság érvényes a buszon történő utazásnál és a megállókban, ebből a célból megnövelték a gyárhoz közlekedő buszok számát is, a munkatársakat pedig maszk viselésére kérik. Ugyanezek a szabályok érvényesek az autós utazóközösségekre is.
Nemrég készült el a városközpontból a gyárig vezető kerékpárút. A cég arra számít, hogy a tavasz beköszöntével ismét egyre több munkatársuk fogja a biciklit választani a munkába járás eszközeként – ezt a következő hetekben egy belső információs kampány is támogatja majd.
A gyártásban
A leállás heteiben a gyártás munkaállomásait átalakították a minimális 1,5 méteres biztonsági távolság figyelembe vételével, és ehhez igazították magukat a munkafolyamatokat is. Azokon a munkaállomásokon, ahol az 1,5 méter távolság nem tartható, a munkatársaknak kötelező maszkot viselni, illetve vagy védőszemüveget vagy plexi védőmaszkot kell használni.
A takarítószolgálat rendszeresen fertőtleníti és takarítja a gyár területét. Ezenkívül a munkatársaknak minden munkakezdés előtt egyénileg meg kell tisztítaniuk saját munkaterületüket, a munkaeszközöket, a kezelőtáblákat és válaszfalakat. Ehhez tisztítószereket bocsátanak a rendelkezésükre.
A későbbiekben induló kétműszakos működésnél a reggeli és éjszakai műszakokat szétválasztják egymástól, úgy, hogy az egyes műszakcsoportokhoz tartozó munkatársak lehetőleg semmilyen mértékben ne érintkezzenek a másik műszakcsoporttal. Ennek érdekében az egyes üzemekben a műszakváltáskor használatos állandó be- és kijáratokat határoztak meg.
Munkaközi szünetek
A munkatársak biztonsága érdekében átalakították a pihenőzónákat, meghatározták az egyszerre ott tartózkodók számát. Kijelölték a székek helyeit a padlón, amelyeket tilos elmozdítani.
Az étkezésekre és az étkezők, konyhák használatára vonatkozó szabályokat is átalakították. A gyár területén lévő étel- és italautomaták esetében bővítették a bankkártyás fizetési lehetőségeket, ezzel csökkentve az érintések számát.
Az üzemi étkezdékben leszűkítették a menüválasztékot és megkérték a kollégákat, hogy saját evőeszközeiket használjak vagy a tálcákkal együtt a személyzettől vegyék el. A székek helyét itt is kijelölték, ügyelve a 1,5 méteres távolságok betartására. A kantinokban jelöléseket festettek fel a padlóra a helyes távolság betartásához, a pénztáraknál pedig a védelmet szolgáló plexi válaszfalakat szereltek fel.
Irodai munkavégzés
Az adminisztrációs területen azoknak a munkatársaknak, akiknek tevékenysége ezt lehetővé teszi, továbbra is home office-ban történő munkavégzést ajánlják. A megbeszéléseket lehetőség szerint digitális formában kell lebonyolítani. Akárcsak a gyártócsarnokban, az irodákban is az érvényes, hogy minimálisan 1,5 méteres távolságot kell tartani, ezt az asztalcsoportok kialakításánál is figyelembe vették.
Saját íróasztalát a munka elején és végén minden munkatársnak fertőtlenítenie kell. A tárgyalótermek esetében meghatározták, hogy legfeljebb hány fő tartózkodhat egyszerre a helyiségben, ahol szintén legalább 1,5 méteres távolságot kell tartani.
Egy lépés a megszokott élet felé
Ez csupán egy kivonat abból a több mint 120 intézkedésből, amelyekről a vállalat ügyvezetése döntött, és a belső üzemorvosi szolgálattal egyeztetve, a nemzetközi, nemzeti és helyi hatóságok ajánlásai alapján az újrainduláshoz bevezetésre kerültek.
Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: „A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően felkészültünk a termelés újraindítására a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban. Örömmel várjuk, hogy együtt ismét egy kis lépést tehessünk a normál élethez visszavezető úton, és újra megkezdhessük az autók gyártását.“
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság3 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése