Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Több tízezer embert támogat a Design Terminal a vírushelyzetben

Közhasznú online sorozattal, virtuális képzésekkel, ötletversenyekkel valamint azonnali pénzadományokkal is segítette a közösséget az elmúlt két hónapban a Design Terminal. Ha mindezt számokban akarjuk megfogalmazni, az így hangzik: közel 27ezer néző, több mint 20ezer jelentkező, 2,5 millió forint. A villámgyors reagálással, alkalmazkodással, összefogással, innovatív és hatékony megoldásokkal nem csupán a vállalkozók számára, de annál sokkal szélesebb társadalmi rétegnek nyújt segítséget a DT hazánkban, határainkon túl és nemzetközi terepen is. 

Mindenkit próbára tevő két hónapon vagyunk túl, mely során közös kihívás volt, hogy a lehető leginkább csökkentsük a válság hatásait. A Design Terminal, küldetéséhez híven vette fel a kesztyűt a jelenlegi nehézségekkel szemben, és segítette a startupokat, kis- és középvállalkozásokat, és ezen túlmenően a leginkább nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoportokat.

 TÚLÉLÉSI KISOKOS A VÁLLALKOZÓKNAK

Közel 27 ezren látták a Design Terminal közszolgálati jellegű videósorozatának négy részét a facebookon. A Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára című széria a számadatok és a nézői visszajelzések alapján elérte célját, vagyis eljutott azokhoz, akiket a legnehezebb helyzetbe sodort a válság. A magyar vállalkozások támogatást, tudást, ötleteket kaptak hiteles és tapasztalt szakértőktől a túléléshez, újrakezdéshez. Az online bekapcsolódó nézők feltehették az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket a műsor résztvevőinek, így az összes rész interaktív, élő diskurzus mentén zajlott, melyben mindenki aktívan részt tudott venni a képernyők előtt.

A sorozat részei visszanézhetők a Design Terminal facebook oldalán!

A sorozat állandó műsorvezetője Gundel Takács Gábor volt, aki olyan szakértőkkel beszélgetett mint például Fehér Gyula (Oktogon Ventures), Tomán Szabina (Toman Lifestyle), Dr. Cséfalvay Zoltán (volt OECD nagykövet), Pistyur Veronika (Oktogon Ventures), Várdy Zoltán (a TV2 volt vezérigazgatója), Lakatos Dávid (Formlabs) és Susánszky Ádám (Zing Burger).

Dr. Cséfalvay Zoltán, volt OECD nagykövet:

„A sevillai 48 napos teljes kijárási tilalom után nagy öröm volt számomra, hogy – noha virtuálisan, de – újra Budapesten és barátaimmal együtt lehettem. A legmeglepőbb az az optimizmus volt, amire most nagy szükség van, és amit Böszörményi-Nagy Gergely és Fehér Gyula is többször megfogalmazott: aki most belevág egy vállalkozásba vagy elindít egy startupot, az bizonnyal nagyon bízhat magában, üzleti ötletében, technológiai újításában, és természetesen kollégái képességében, így nagy valószínűséggel sikeres lesz a vállalkozása is. Sőt, ez az optimizmus nekem még egy kutatási ötletet is adott, hiszen talán érdemes lenne majd megnézni, néhány év távlatából, hogy milyen is volt a koronavírus válság idején indított startup-generáció. Sokat beszéltünk arról, hogy mit tanulunk és eddig is mit tanultunk a mai válságból, és azt hiszem, éppen ez a legfontosabb. Ne hagyjuk, hogy karatén magánya elsodorjon bennünket, gondolkodjunk inkább a tanulságokon, mert ezzel tudunk már most felkészülni koronavírus válság utáni új világra.”

Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures társalapítója:

„Nagy felelősség  olyan kérdésekre választ adni, amelyek most a cégalapítók többségének kétségbeesést okoznak. Ebben a krízisben  keretezte jól az alaphelyzeteket a Design Terminal sorozata, és jó érzés volt megtapasztalni, hogy a tények és nehézségek figyelembevétele mellett is tudtunk lehetőségekről, alkalmazkodásról, optimista szcenáriókról beszélgetni.”

Várdy Zoltán, a TV2 volt vezérigazgatója, a The Launch Code alapítója:

“A beszélgetés visszaidézte a tíz évvel ezelőtti gazdasági válságot amikor vállalatvezetőként kellett gyorsan reagálnom egy bizonytalan és változó üzleti környezetre. Nagyra értékeltem volna, ha akkoriban lett volna egy olyan fórum, mint a “Túlélési Kisokos”, ahol erőt tudtam volna meríteni ilyen szakemberek jó tanácsaiból. Örülök, hogy legalább most segíteni tudtam startupoknak abban, hogy mit tegyenek egy ilyen helyzetben.”

Susánszky Ádám, a Zing Burger alapítója:

„Nagyon jól felkészült csapattal találkoztam a Design Terminalnál, és remek szervezésben volt részem. Élvezetes volt ilyen nagy tudású mediátorral beszélgetni! Köszönöm a lehetőséget!”

A VÁLSÁGKEZELÉS KERÜLT FÓKUSZBA AZ ELSŐ VIRTUÁLIS MENTORPROGRAMBAN IS

A Design Terminal már a válság kitörése utáni első pillanatban alkalmazkodott az új kihívásokhoz, a tempót és minőséget pedig azóta ennek szellemében diktálja. Tematikájában és formátumában tevékenységének zászlóshajója, a Mentorprogram is villámgyorsan újult meg. Teljes mértékben az online térbe tették át a startupokat szakmai tudással támogató program tavaszi szemeszterét, melyhez formabontó képzéseket, workshopokat és izgalmas közösségépítő programokat állítottak össze.

Annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjon a nemzetközi startup világ vírusválság okozta helyzetéről, a Design Terminal korábban Startup Krízis kérdőívet indított. Erre 22 országból 240 válasz érkezett, a konklúziók pedig nagyban segítették a szervezőket abban, hogy célzott és a jelenleg leghasznosabb képzési tervet állítsanak össze a Mentorprogramban résztvevő csapatok számára.

Ilyen volt a Virtuális Power Camp!

ÖSSZEFOGÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Virtuálisan rendezték meg – először a programsorozat története során – a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját is, mely a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében, a Design Terminal szakmai együttműködésével jött létre immár ötödik alkalommal.

200 külhoni magyar vállalkozó vett részt a szomszédos országok magyarlakta területeiről: Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A találkozó célja az volt, hogy szakmai segítséget nyújtson a határon túli területeken is nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások számára, valamint elősegítse a külhoni magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését.

A Kárpát-medencei hálózatnak már mintegy 300 külhoni magyar vállalkozó a tagja. A május elején megrendezett, kétnapos online találkozón 77 erdélyi, 43 felvidéki, 53 vajdasági és 27 kárpátaljai vállalkozó vett részt.

Így érezték magukat a résztvevők!

2,5 MILLIÓ FORINT AZONNALI ADOMÁNY A VÍRUS ELLENI KÜZDELEMRE

A közösségekről és összefogásról szólt az azonnali, 2,5 milliós pénzadomány felajánlása is . Másfél millió forinttal támogatta a Design Terminal a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet az egészségügyi dolgozók megsegítése érdekében, ötszázezer forinttal az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt, és az innováció fontosságát szem előtt tartva további ötszázezer forintot a 3D nyomtatás a koronavírus ellen” civil összefogás számára ajánlott fel.

KÉT HACKATHON, 20 EZER JELENTKEZŐ, TÖBBSZÁZ INNOVATÍV MEGOLDÁS

A vírus elleni védekezésben kulcsszerepet betöltő szakemberek és intézmények, így például az egészségügyi, oktatási és gazdasági szektor támogatása volt a fő célja a Hack the Crisis 48 órás, online hackathonnak, melyet több mint 30 országban rendeztek meg, és melyben a Design Terminal kiemelt partnerként és szervezőként vett részt. A hazai fordulóra összesen több mint 800 fő jelentkezett, és 12 csapat jutott be a végső válogatásba.

Nemzetközi kurátorként a DT-t kérte fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium az EU vs. Virus páneurópai hackathonra. Közel 250 fő hazai jelentkező, vagyis 50 csapat részvételével zajlott az esemény. Az Európai Bizottság és az Európai Innovációs Tanács a tagországokkal közösen szervezte a kreatív online versenyt, melyen a koronavírussal kapcsolatos társadalmi kihívások leküzdésére alkalmas innovatív megoldásokat keresték. A páneurópai hackathonra több, mint 20 ezer jelentkező regisztrált. Összesen 2160 projekt érkezett be a szervezőkhöz, amelyből a nemzetközi zsűri 117 innovatív megoldást jutalmazott. Három magyar csapat is sikerrel szerepelt a hackathonon, kettő közülük bejutott az első hat kiemelt kategóriagyőztes közé.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

  • Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
  • Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
  • Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt. 

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

 „Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé.  Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem.  Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását.  Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

  • Opel Astra – 10,5%-os növekedés
  • Ford Focus – 13,2%-os növekedés
  • Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
  • Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss