Gazdaság
Több tízezer embert támogat a Design Terminal a vírushelyzetben
Közhasznú online sorozattal, virtuális képzésekkel, ötletversenyekkel valamint azonnali pénzadományokkal is segítette a közösséget az elmúlt két hónapban a Design Terminal. Ha mindezt számokban akarjuk megfogalmazni, az így hangzik: közel 27ezer néző, több mint 20ezer jelentkező, 2,5 millió forint. A villámgyors reagálással, alkalmazkodással, összefogással, innovatív és hatékony megoldásokkal nem csupán a vállalkozók számára, de annál sokkal szélesebb társadalmi rétegnek nyújt segítséget a DT hazánkban, határainkon túl és nemzetközi terepen is.
Mindenkit próbára tevő két hónapon vagyunk túl, mely során közös kihívás volt, hogy a lehető leginkább csökkentsük a válság hatásait. A Design Terminal, küldetéséhez híven vette fel a kesztyűt a jelenlegi nehézségekkel szemben, és segítette a startupokat, kis- és középvállalkozásokat, és ezen túlmenően a leginkább nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoportokat.
TÚLÉLÉSI KISOKOS A VÁLLALKOZÓKNAK
Közel 27 ezren látták a Design Terminal közszolgálati jellegű videósorozatának négy részét a facebookon. A Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára című széria a számadatok és a nézői visszajelzések alapján elérte célját, vagyis eljutott azokhoz, akiket a legnehezebb helyzetbe sodort a válság. A magyar vállalkozások támogatást, tudást, ötleteket kaptak hiteles és tapasztalt szakértőktől a túléléshez, újrakezdéshez. Az online bekapcsolódó nézők feltehették az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket a műsor résztvevőinek, így az összes rész interaktív, élő diskurzus mentén zajlott, melyben mindenki aktívan részt tudott venni a képernyők előtt.
A sorozat részei visszanézhetők a Design Terminal facebook oldalán!
A sorozat állandó műsorvezetője Gundel Takács Gábor volt, aki olyan szakértőkkel beszélgetett mint például Fehér Gyula (Oktogon Ventures), Tomán Szabina (Toman Lifestyle), Dr. Cséfalvay Zoltán (volt OECD nagykövet), Pistyur Veronika (Oktogon Ventures), Várdy Zoltán (a TV2 volt vezérigazgatója), Lakatos Dávid (Formlabs) és Susánszky Ádám (Zing Burger).
Dr. Cséfalvay Zoltán, volt OECD nagykövet:
„A sevillai 48 napos teljes kijárási tilalom után nagy öröm volt számomra, hogy – noha virtuálisan, de – újra Budapesten és barátaimmal együtt lehettem. A legmeglepőbb az az optimizmus volt, amire most nagy szükség van, és amit Böszörményi-Nagy Gergely és Fehér Gyula is többször megfogalmazott: aki most belevág egy vállalkozásba vagy elindít egy startupot, az bizonnyal nagyon bízhat magában, üzleti ötletében, technológiai újításában, és természetesen kollégái képességében, így nagy valószínűséggel sikeres lesz a vállalkozása is. Sőt, ez az optimizmus nekem még egy kutatási ötletet is adott, hiszen talán érdemes lenne majd megnézni, néhány év távlatából, hogy milyen is volt a koronavírus válság idején indított startup-generáció. Sokat beszéltünk arról, hogy mit tanulunk és eddig is mit tanultunk a mai válságból, és azt hiszem, éppen ez a legfontosabb. Ne hagyjuk, hogy karatén magánya elsodorjon bennünket, gondolkodjunk inkább a tanulságokon, mert ezzel tudunk már most felkészülni koronavírus válság utáni új világra.”
Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures társalapítója:
„Nagy felelősség olyan kérdésekre választ adni, amelyek most a cégalapítók többségének kétségbeesést okoznak. Ebben a krízisben keretezte jól az alaphelyzeteket a Design Terminal sorozata, és jó érzés volt megtapasztalni, hogy a tények és nehézségek figyelembevétele mellett is tudtunk lehetőségekről, alkalmazkodásról, optimista szcenáriókról beszélgetni.”
Várdy Zoltán, a TV2 volt vezérigazgatója, a The Launch Code alapítója:
“A beszélgetés visszaidézte a tíz évvel ezelőtti gazdasági válságot amikor vállalatvezetőként kellett gyorsan reagálnom egy bizonytalan és változó üzleti környezetre. Nagyra értékeltem volna, ha akkoriban lett volna egy olyan fórum, mint a “Túlélési Kisokos”, ahol erőt tudtam volna meríteni ilyen szakemberek jó tanácsaiból. Örülök, hogy legalább most segíteni tudtam startupoknak abban, hogy mit tegyenek egy ilyen helyzetben.”
Susánszky Ádám, a Zing Burger alapítója:
„Nagyon jól felkészült csapattal találkoztam a Design Terminalnál, és remek szervezésben volt részem. Élvezetes volt ilyen nagy tudású mediátorral beszélgetni! Köszönöm a lehetőséget!”
A VÁLSÁGKEZELÉS KERÜLT FÓKUSZBA AZ ELSŐ VIRTUÁLIS MENTORPROGRAMBAN IS
A Design Terminal már a válság kitörése utáni első pillanatban alkalmazkodott az új kihívásokhoz, a tempót és minőséget pedig azóta ennek szellemében diktálja. Tematikájában és formátumában tevékenységének zászlóshajója, a Mentorprogram is villámgyorsan újult meg. Teljes mértékben az online térbe tették át a startupokat szakmai tudással támogató program tavaszi szemeszterét, melyhez formabontó képzéseket, workshopokat és izgalmas közösségépítő programokat állítottak össze.
Annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjon a nemzetközi startup világ vírusválság okozta helyzetéről, a Design Terminal korábban Startup Krízis kérdőívet indított. Erre 22 országból 240 válasz érkezett, a konklúziók pedig nagyban segítették a szervezőket abban, hogy célzott és a jelenleg leghasznosabb képzési tervet állítsanak össze a Mentorprogramban résztvevő csapatok számára.
Ilyen volt a Virtuális Power Camp!
ÖSSZEFOGÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Virtuálisan rendezték meg – először a programsorozat története során – a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját is, mely a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében, a Design Terminal szakmai együttműködésével jött létre immár ötödik alkalommal.
200 külhoni magyar vállalkozó vett részt a szomszédos országok magyarlakta területeiről: Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A találkozó célja az volt, hogy szakmai segítséget nyújtson a határon túli területeken is nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások számára, valamint elősegítse a külhoni magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését.
A Kárpát-medencei hálózatnak már mintegy 300 külhoni magyar vállalkozó a tagja. A május elején megrendezett, kétnapos online találkozón 77 erdélyi, 43 felvidéki, 53 vajdasági és 27 kárpátaljai vállalkozó vett részt.
Így érezték magukat a résztvevők!
2,5 MILLIÓ FORINT AZONNALI ADOMÁNY A VÍRUS ELLENI KÜZDELEMRE
A közösségekről és összefogásról szólt az azonnali, 2,5 milliós pénzadomány felajánlása is . Másfél millió forinttal támogatta a Design Terminal a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet az egészségügyi dolgozók megsegítése érdekében, ötszázezer forinttal az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt, és az innováció fontosságát szem előtt tartva további ötszázezer forintot a “3D nyomtatás a koronavírus ellen” civil összefogás számára ajánlott fel.
KÉT HACKATHON, 20 EZER JELENTKEZŐ, TÖBBSZÁZ INNOVATÍV MEGOLDÁS
A vírus elleni védekezésben kulcsszerepet betöltő szakemberek és intézmények, így például az egészségügyi, oktatási és gazdasági szektor támogatása volt a fő célja a Hack the Crisis 48 órás, online hackathonnak, melyet több mint 30 országban rendeztek meg, és melyben a Design Terminal kiemelt partnerként és szervezőként vett részt. A hazai fordulóra összesen több mint 800 fő jelentkezett, és 12 csapat jutott be a végső válogatásba.
Nemzetközi kurátorként a DT-t kérte fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium az EU vs. Virus páneurópai hackathonra. Közel 250 fő hazai jelentkező, vagyis 50 csapat részvételével zajlott az esemény. Az Európai Bizottság és az Európai Innovációs Tanács a tagországokkal közösen szervezte a kreatív online versenyt, melyen a koronavírussal kapcsolatos társadalmi kihívások leküzdésére alkalmas innovatív megoldásokat keresték. A páneurópai hackathonra több, mint 20 ezer jelentkező regisztrált. Összesen 2160 projekt érkezett be a szervezőkhöz, amelyből a nemzetközi zsűri 117 innovatív megoldást jutalmazott. Három magyar csapat is sikerrel szerepelt a hackathonon, kettő közülük bejutott az első hat kiemelt kategóriagyőztes közé.
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban7 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar4 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Tippek1 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport