Connect with us

Gazdaság

Több tízezer embert támogat a Design Terminal a vírushelyzetben

Közhasznú online sorozattal, virtuális képzésekkel, ötletversenyekkel valamint azonnali pénzadományokkal is segítette a közösséget az elmúlt két hónapban a Design Terminal. Ha mindezt számokban akarjuk megfogalmazni, az így hangzik: közel 27ezer néző, több mint 20ezer jelentkező, 2,5 millió forint. A villámgyors reagálással, alkalmazkodással, összefogással, innovatív és hatékony megoldásokkal nem csupán a vállalkozók számára, de annál sokkal szélesebb társadalmi rétegnek nyújt segítséget a DT hazánkban, határainkon túl és nemzetközi terepen is. 

Mindenkit próbára tevő két hónapon vagyunk túl, mely során közös kihívás volt, hogy a lehető leginkább csökkentsük a válság hatásait. A Design Terminal, küldetéséhez híven vette fel a kesztyűt a jelenlegi nehézségekkel szemben, és segítette a startupokat, kis- és középvállalkozásokat, és ezen túlmenően a leginkább nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoportokat.

 TÚLÉLÉSI KISOKOS A VÁLLALKOZÓKNAK

Közel 27 ezren látták a Design Terminal közszolgálati jellegű videósorozatának négy részét a facebookon. A Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára című széria a számadatok és a nézői visszajelzések alapján elérte célját, vagyis eljutott azokhoz, akiket a legnehezebb helyzetbe sodort a válság. A magyar vállalkozások támogatást, tudást, ötleteket kaptak hiteles és tapasztalt szakértőktől a túléléshez, újrakezdéshez. Az online bekapcsolódó nézők feltehették az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket a műsor résztvevőinek, így az összes rész interaktív, élő diskurzus mentén zajlott, melyben mindenki aktívan részt tudott venni a képernyők előtt.

A sorozat részei visszanézhetők a Design Terminal facebook oldalán!

A sorozat állandó műsorvezetője Gundel Takács Gábor volt, aki olyan szakértőkkel beszélgetett mint például Fehér Gyula (Oktogon Ventures), Tomán Szabina (Toman Lifestyle), Dr. Cséfalvay Zoltán (volt OECD nagykövet), Pistyur Veronika (Oktogon Ventures), Várdy Zoltán (a TV2 volt vezérigazgatója), Lakatos Dávid (Formlabs) és Susánszky Ádám (Zing Burger).

Dr. Cséfalvay Zoltán, volt OECD nagykövet:

„A sevillai 48 napos teljes kijárási tilalom után nagy öröm volt számomra, hogy – noha virtuálisan, de – újra Budapesten és barátaimmal együtt lehettem. A legmeglepőbb az az optimizmus volt, amire most nagy szükség van, és amit Böszörményi-Nagy Gergely és Fehér Gyula is többször megfogalmazott: aki most belevág egy vállalkozásba vagy elindít egy startupot, az bizonnyal nagyon bízhat magában, üzleti ötletében, technológiai újításában, és természetesen kollégái képességében, így nagy valószínűséggel sikeres lesz a vállalkozása is. Sőt, ez az optimizmus nekem még egy kutatási ötletet is adott, hiszen talán érdemes lenne majd megnézni, néhány év távlatából, hogy milyen is volt a koronavírus válság idején indított startup-generáció. Sokat beszéltünk arról, hogy mit tanulunk és eddig is mit tanultunk a mai válságból, és azt hiszem, éppen ez a legfontosabb. Ne hagyjuk, hogy karatén magánya elsodorjon bennünket, gondolkodjunk inkább a tanulságokon, mert ezzel tudunk már most felkészülni koronavírus válság utáni új világra.”

Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures társalapítója:

„Nagy felelősség  olyan kérdésekre választ adni, amelyek most a cégalapítók többségének kétségbeesést okoznak. Ebben a krízisben  keretezte jól az alaphelyzeteket a Design Terminal sorozata, és jó érzés volt megtapasztalni, hogy a tények és nehézségek figyelembevétele mellett is tudtunk lehetőségekről, alkalmazkodásról, optimista szcenáriókról beszélgetni.”

Várdy Zoltán, a TV2 volt vezérigazgatója, a The Launch Code alapítója:

“A beszélgetés visszaidézte a tíz évvel ezelőtti gazdasági válságot amikor vállalatvezetőként kellett gyorsan reagálnom egy bizonytalan és változó üzleti környezetre. Nagyra értékeltem volna, ha akkoriban lett volna egy olyan fórum, mint a “Túlélési Kisokos”, ahol erőt tudtam volna meríteni ilyen szakemberek jó tanácsaiból. Örülök, hogy legalább most segíteni tudtam startupoknak abban, hogy mit tegyenek egy ilyen helyzetben.”

Susánszky Ádám, a Zing Burger alapítója:

„Nagyon jól felkészült csapattal találkoztam a Design Terminalnál, és remek szervezésben volt részem. Élvezetes volt ilyen nagy tudású mediátorral beszélgetni! Köszönöm a lehetőséget!”

A VÁLSÁGKEZELÉS KERÜLT FÓKUSZBA AZ ELSŐ VIRTUÁLIS MENTORPROGRAMBAN IS

A Design Terminal már a válság kitörése utáni első pillanatban alkalmazkodott az új kihívásokhoz, a tempót és minőséget pedig azóta ennek szellemében diktálja. Tematikájában és formátumában tevékenységének zászlóshajója, a Mentorprogram is villámgyorsan újult meg. Teljes mértékben az online térbe tették át a startupokat szakmai tudással támogató program tavaszi szemeszterét, melyhez formabontó képzéseket, workshopokat és izgalmas közösségépítő programokat állítottak össze.

Annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjon a nemzetközi startup világ vírusválság okozta helyzetéről, a Design Terminal korábban Startup Krízis kérdőívet indított. Erre 22 országból 240 válasz érkezett, a konklúziók pedig nagyban segítették a szervezőket abban, hogy célzott és a jelenleg leghasznosabb képzési tervet állítsanak össze a Mentorprogramban résztvevő csapatok számára.

Ilyen volt a Virtuális Power Camp!

ÖSSZEFOGÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Virtuálisan rendezték meg – először a programsorozat története során – a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját is, mely a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében, a Design Terminal szakmai együttműködésével jött létre immár ötödik alkalommal.

200 külhoni magyar vállalkozó vett részt a szomszédos országok magyarlakta területeiről: Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A találkozó célja az volt, hogy szakmai segítséget nyújtson a határon túli területeken is nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások számára, valamint elősegítse a külhoni magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését.

A Kárpát-medencei hálózatnak már mintegy 300 külhoni magyar vállalkozó a tagja. A május elején megrendezett, kétnapos online találkozón 77 erdélyi, 43 felvidéki, 53 vajdasági és 27 kárpátaljai vállalkozó vett részt.

Így érezték magukat a résztvevők!

2,5 MILLIÓ FORINT AZONNALI ADOMÁNY A VÍRUS ELLENI KÜZDELEMRE

A közösségekről és összefogásról szólt az azonnali, 2,5 milliós pénzadomány felajánlása is . Másfél millió forinttal támogatta a Design Terminal a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet az egészségügyi dolgozók megsegítése érdekében, ötszázezer forinttal az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt, és az innováció fontosságát szem előtt tartva további ötszázezer forintot a 3D nyomtatás a koronavírus ellen” civil összefogás számára ajánlott fel.

KÉT HACKATHON, 20 EZER JELENTKEZŐ, TÖBBSZÁZ INNOVATÍV MEGOLDÁS

A vírus elleni védekezésben kulcsszerepet betöltő szakemberek és intézmények, így például az egészségügyi, oktatási és gazdasági szektor támogatása volt a fő célja a Hack the Crisis 48 órás, online hackathonnak, melyet több mint 30 országban rendeztek meg, és melyben a Design Terminal kiemelt partnerként és szervezőként vett részt. A hazai fordulóra összesen több mint 800 fő jelentkezett, és 12 csapat jutott be a végső válogatásba.

Nemzetközi kurátorként a DT-t kérte fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium az EU vs. Virus páneurópai hackathonra. Közel 250 fő hazai jelentkező, vagyis 50 csapat részvételével zajlott az esemény. Az Európai Bizottság és az Európai Innovációs Tanács a tagországokkal közösen szervezte a kreatív online versenyt, melyen a koronavírussal kapcsolatos társadalmi kihívások leküzdésére alkalmas innovatív megoldásokat keresték. A páneurópai hackathonra több, mint 20 ezer jelentkező regisztrált. Összesen 2160 projekt érkezett be a szervezőkhöz, amelyből a nemzetközi zsűri 117 innovatív megoldást jutalmazott. Három magyar csapat is sikerrel szerepelt a hackathonon, kettő közülük bejutott az első hat kiemelt kategóriagyőztes közé.

Gazdaság

PMP minősítés: a tanúsítvány, ami új szintre emeli a projektmenedzsmentet

PMP minősítés tanusítvány projektmenedzsment
képek: Freepik

A projektmenedzsment napjainkban kulcsszerepet játszik a szervezetek sikerében – legyen szó technológiai fejlesztésekről, építési projektekről vagy üzleti innovációról. A hatékony vezetés, a tudatos tervezés és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül egyetlen projekt sem lehet igazán eredményes.

Ebben a folyamatosan változó, komplex környezetben különösen felértékelődik a szakmai hitelesség és a bizonyított kompetencia. A PMP (Project Management Professional) minősítés éppen ezt a tudást és tapasztalatot ismeri el: nemcsak a projektvezetés legmagasabb szintű szakmai tanúsítványa, hanem egy olyan nemzetközi mérce is, amely karrierelőnyt jelent a projektek világában.

PMP minősítés menete

Mit takar a PMP minősítés?

A Project Management Institute (PMI) által kidolgozott PMP minősítés a projektmenedzsment nemzetközi szabványait képviseli, és célja, hogy egységes, világszinten elismert keretrendszert biztosítson a projektek irányításához.

A minősítés lefedi a hagyományos, hibrid és agilis megközelítéseket is, így a vizsga a modern projektmenedzsment teljes spektrumát átfogja. Ez biztosítja, hogy birtokosa képes legyen összetett, több szereplős projekteket átlátni, koordinálni és sikeresen lezárni, miközben fenntartja az egyensúlyt az idő, a költség és az erőforrások között.

A PMP külön értéke, hogy minden szektorban alkalmazható – az informatikától és építőipartól kezdve az egészségügyön át egészen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig.

Kinek ajánlott, és miért éri meg megszerezni?

A PMP minősítés valódi értéket jelent azok számára, akik napi szinten felelnek projektek megvalósításáért, csapatokat irányítanak, és hosszú távon szeretnék fejleszteni vezetői képességeiket.

A tanúsítvány megszerzése valódi befektetés a szakmai jövőbe: strukturált gondolkodást, hatékonyabb munkaszervezést és nemzetközi szinten elismert hitelességet biztosít. Emellett megerősíti a szakmai tekintélyt, új karrier lehetőségeket nyit, és a tapasztalatok szerint magasabb jövedelmet is eredményezhet.

A Project Management Institute kutatása szerint a PMP minősítéssel rendelkező szakemberek átlagosan 16%-kal magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik nem nem szerezték meg ezt a képesítést.

A vizsgára jelentkezés feltételei

A PMP vizsgára meghatározott szakmai tapasztalat és képzettség birtokában lehet jelentkezni.

  • Felsőfokú végzettség esetén legalább 36 hónap projektvezetési gyakorlat szükséges.
  • Középfokú végzettség esetén 60 hónap igazolt tapasztalat szükséges.
  • Emellett 35 óra strukturált projektmenedzsment-képzés vagy érvényes CAPM tanúsítvány megléte kötelező.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy a vizsgán valóban tapasztalt szakemberek vehessenek részt, akik gyakorlati tudásukat már valós projektekben is bizonyították.

PMP minősítés vizsga

A PMP vizsga felépítése

A vizsga 180 kérdésből áll, amelyek megválaszolására 230 perc áll rendelkezésre. A kérdések valós projekthelyzeteket mutatnak be, ezért a sikerhez nem elegendő az elméleti tudás – szükség van tapasztalati gondolkodásra és problémamegoldó készségre is.

A vizsgát projektmenedzserek fejlesztették projektmenedzserek számára, így minden feladat a szakma gyakorlati oldalára épül. A vizsga angol nyelvű, de több nyelvi segédlet is elérhető, például német, francia, spanyol, portugál, japán vagy kínai nyelven.

A PMP vizsga online formában is teljesíthető, így a vizsgázók saját időbeosztásukhoz igazíthatják a felkészülést és a vizsgaidőpontot.

Felkészülés a sikeres vizsgára

A PMP minősítés megszerzéséhez nemcsak tapasztalatra, hanem jól felépített, célzott felkészülésre is szükség van. A ProMan Consulting, a Project Management Institute hivatalos tréningpartnere, nemzetközileg elismert PMP felkészítő programot kínál, amely három nap oktatásból és egy nap vizsgaszimulációból áll.

A szimuláció az éles megmérettetés kérdéstípusait követi, és akár otthonról is kitölthető. A program végén személyes konzultáció ad lehetőséget az értékelésre és a további fejlődésre.

A megfelelő tréning nemcsak a sikeres teljesítést segíti elő, hanem hosszú távon is hozzájárul a szakmai fejlődéshez, a hatékonyabb projektvezetéshez és a nemzetközi karrierlehetőségek bővítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak –  a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. –  Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

  • a hamisított kilométeróra-állások arányát
  • az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
  • a sérült járművek arányát
  • az átlagos kárértéket
  • az importált használt autók arányát
  • az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss