Gazdaság

Globális válság és a robotika helyzete

Interjú Slavoj Musilekkel a Universal Robots regionális vezetőjével

A globális válság idején, a modern technológia világában számos tendenciát látunk arra, hogy a robotok különböző formában megjelennek a munkafolyamatokban. Milyen előnyei és veszélyei vannak ennek?

A modern termelési környezetben hatékonyan és értelmesen kell elosztani a munkát a gépek és az emberek között. Mialatt a dolgozók a kreatív feladatokra koncentrálnak, addig a gépek végezhetik a rutin-, a nehéz- vagy a potenciálisan veszélyes feladatokat. Egy ilyen együttműködés a gépek és az emberek között a legjobb és leghatékonyabb módon mindkét oldal előnyeit hangsúlyozza – az emberi tehetséget, rugalmasságot, kreativitást, sebességet, precizitást, hatékonyságot és más gépi képeségeket. Egy független elemzés szerint az ilyen együttműködések 85%-kal növelik a hatékonyságot és a produktivitást ahhoz képest, mintha a feladatot csak ember vagy gép végezné el. Az emberek kihagyása a DDD (Dully, Dirty, Dangerous) magas ismétlésszámú, monoton, piszkos és veszélyes típusú rutin munkafolyamatokból a termelés során segíti őket olyan szerepek és feladatok betöltésében, amelyek a vállalkozások számára értékesebbek és jövedelmezőbbek, az alkalmazottak számára pedig élvezetesebbek és biztosítják a szakmai fejlődést, egyszerűen jobb munkát kapnak.

Lehetséges-e az, hogy a robotok csökkentik a sérülések és a balesetek kockázatát?

Természetesen. A kobotok nem fáradnak el, és nem vesztik el a koncentrációjukat. Emiatt át tudnak venni veszélyes munkákat, amelyek automatizálhatóak. Így tudják csökkenteni a sérüléseket és a baleseteket. A kobotok fizikai korlátok nélkül tudnak dolgozni az emberek mellett, köszönhetően a beépített biztonsági megoldásoknak és a tervezésüknek. Sőt, nem beszélhetünk csak sérülésekről és balesetekről, mivel ezeke,t mint fogalommeghatározásokat enyhíteni kell, a kobotra a munkatársak segítő kezeként kell tekinteni, ami segít abban, hogy minimalizálja a magas ismétlésszámú, monoton, piszkos, veszélyes típusú és a rutin feladatok hatásait, kiküszöbölve az emberi egészségre gyakorolt hosszútávú fizikai- vagy mentális hatásokat.

Valójában nem pusztán csak egy pénzügyi optimalizálásról van szó, hogyan lehet igazolni az emberek gépekkel történő cseréjét?

A társadalmi szempont egy nagy téma és nem egyszerű a válasz. Az emberekben van arra hajlandóság, hogy megkönnyítsék az életüket. Most egy olyan szakaszban vagyunk, amikor rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyek bizonyos területeken vagy feladatokon helyettesíthetik az embereket. A vállalatok kobotokat használnak, hogy automatizálják a termelési folyamatokat annak érdekében, hogy magas szintű hatékonyságot, rugalmasságot, termelékenységet és folyamatosan magas minőséget érjenek el a termelésükben, hogy csak néhány előnyt említsünk. Ennek következtében javítják a pénzügyi eredményeiket és versenyképességüket a globális piacon, valamint jobb munkakörnyezetet teremtenek az alkalmazottaik számára.

Állításuk szerint az ipari automatizálás az egyik megfelelő megoldás arra, hogy a munkavállalók abbahagyják a veszélyes és monoton munkát, de ez nem egyszerűen csak egy ok arra, hogy elküldjék a munkavállalókat?

A modern, nagyon hatékony és rugalmas termeléshez szükség van munkavállalókra és okos, rugalmas automatizációra. Mindkét világ legjobb tulajdonságainak felhasználása és kombinációja rugalmasabbá teszi a vállalatokat a változó igényekre való reagálásban, hatékonyabbak és rendkívül produktívak, termékeiket a kívánt minőségben és szállítási határidőkkel szállítják. Sőt, amikor ügyfeleinkkel beszélünk, mindegyik inkább munkaerőhiánnyal küzd, mintsem a meglévő értékes alkalmazottak elbocsátásáról gondolkodjon. Az intelligens automatizálás minden előnyének a kihasználásával, amelyet az együttműködő robotika koncepciója képvisel, a vállalatok nemcsak a rendelkezésükre álló munkaerőt képesek kiaknázni, hanem az általuk termelt növekvő értéket is, ami lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy fejlődjenek és sokkal több képzettséget igénylő munkát és feladatot végezzenek. Ezzel pedig javul az életminőségük is, valamint ne felejtsük el, hogy az elégedett alkalmazottak termelékenyebbek, innovatívabbak és lojálisabbak.

Többé már nem furcsa elképzelni egy olyan jövőt, ahol a robotok és az emberek egymás mellett dolgoznak, ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanul zajlanak?

Többé ez már nem fantázia. A jövő már valóság. A Universal Robots az együttműködő robotika úttörője, 2008-ban mutatta be a piacon első kobotját, és több mint 43 000 robotot telepített már világszerte, amelyek többsége, ahogy Ön is említette, együtt dolgozik az emberekkel.

A vállalatok a közelmúltban súlyos munkaerőhiányban szenvedtek, a robotok lehetnek a válasz a problémára?

A jelenlegi helyzetben, az intelligens, rugalmas és költséghatékony automatizálás szükségessé válik a globális piaci szereplők és a kis- és középvállalatok számára, ez fogja megkülönböztetni a sikeres vállalkozásokat a sikertelenektől. Az együttműködő robotika előnyeinek használata, akkor jó válasz, ha lehetővé teszi, hogy minden méretű vállalkozás, minden fajta iparágban, a lehető legjobban használja ki az alkalmazottaiban rejlő potenciált. A leghatékonyabb mód ezért az, ha kobotokat használnak olyan feladatokra, ahol az emberi hozzáadott érték nem olyan magas.

Adjon 3 fontos tanácsot a válság kezeléséhez?

Az én tanácsom nagyon egyszerű, használják ki a jelenlegi helyzetet lehetőségként. A vállalatoknak képesnek kell lenniük, hogy teljes mértékben alkalmazkodni tudjanak a változó piaci környezethez, ami a kereslet változásával járhat és igényli a termelés rugalmasságát, az emberekben rejlő potenciál hatékony felhasználását, ami előmozdítja az innovációt, új üzleti lehetőségek keresését, sokkal hatékonyabbnak, rugalmasabbnak, agilisabbnak kell lenniük. Ezek a vállalatok nagyot profitálhatnak a jelenlegi kihívásokkal teli helyzetből, lendületet vehetnek, versenyképessebbé válhatnak, sikeresebbek lehetnek a helyi-, az európai- és a globális piacon is. Tehát a jelenlegi helyzetet ne nevezzük válságnak, inkább lehetőségnek.

Related Topics:2020 interjú kezelés robotika válság

Up Next

MKB Bank: COVID-19 hivatkozással is érkeznek adathalász levelek

Don't Miss

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!