Gazdaság

Globális válság és a robotika helyzete

Interjú Slavoj Musilekkel a Universal Robots regionális vezetőjével

A globális válság idején, a modern technológia világában számos tendenciát látunk arra, hogy a robotok különböző formában megjelennek a munkafolyamatokban. Milyen előnyei és veszélyei vannak ennek?

A modern termelési környezetben hatékonyan és értelmesen kell elosztani a munkát a gépek és az emberek között. Mialatt a dolgozók a kreatív feladatokra koncentrálnak, addig a gépek végezhetik a rutin-, a nehéz- vagy a potenciálisan veszélyes feladatokat. Egy ilyen együttműködés a gépek és az emberek között a legjobb és leghatékonyabb módon mindkét oldal előnyeit hangsúlyozza – az emberi tehetséget, rugalmasságot, kreativitást, sebességet, precizitást, hatékonyságot és más gépi képeségeket. Egy független elemzés szerint az ilyen együttműködések 85%-kal növelik a hatékonyságot és a produktivitást ahhoz képest, mintha a feladatot csak ember vagy gép végezné el. Az emberek kihagyása a DDD (Dully, Dirty, Dangerous) magas ismétlésszámú, monoton, piszkos és veszélyes típusú rutin munkafolyamatokból a termelés során segíti őket olyan szerepek és feladatok betöltésében, amelyek a vállalkozások számára értékesebbek és jövedelmezőbbek, az alkalmazottak számára pedig élvezetesebbek és biztosítják a szakmai fejlődést, egyszerűen jobb munkát kapnak.

Lehetséges-e az, hogy a robotok csökkentik a sérülések és a balesetek kockázatát?

Természetesen. A kobotok nem fáradnak el, és nem vesztik el a koncentrációjukat. Emiatt át tudnak venni veszélyes munkákat, amelyek automatizálhatóak. Így tudják csökkenteni a sérüléseket és a baleseteket. A kobotok fizikai korlátok nélkül tudnak dolgozni az emberek mellett, köszönhetően a beépített biztonsági megoldásoknak és a tervezésüknek. Sőt, nem beszélhetünk csak sérülésekről és balesetekről, mivel ezeke,t mint fogalommeghatározásokat enyhíteni kell, a kobotra a munkatársak segítő kezeként kell tekinteni, ami segít abban, hogy minimalizálja a magas ismétlésszámú, monoton, piszkos, veszélyes típusú és a rutin feladatok hatásait, kiküszöbölve az emberi egészségre gyakorolt hosszútávú fizikai- vagy mentális hatásokat.

Valójában nem pusztán csak egy pénzügyi optimalizálásról van szó, hogyan lehet igazolni az emberek gépekkel történő cseréjét?

A társadalmi szempont egy nagy téma és nem egyszerű a válasz. Az emberekben van arra hajlandóság, hogy megkönnyítsék az életüket. Most egy olyan szakaszban vagyunk, amikor rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyek bizonyos területeken vagy feladatokon helyettesíthetik az embereket. A vállalatok kobotokat használnak, hogy automatizálják a termelési folyamatokat annak érdekében, hogy magas szintű hatékonyságot, rugalmasságot, termelékenységet és folyamatosan magas minőséget érjenek el a termelésükben, hogy csak néhány előnyt említsünk. Ennek következtében javítják a pénzügyi eredményeiket és versenyképességüket a globális piacon, valamint jobb munkakörnyezetet teremtenek az alkalmazottaik számára.

Állításuk szerint az ipari automatizálás az egyik megfelelő megoldás arra, hogy a munkavállalók abbahagyják a veszélyes és monoton munkát, de ez nem egyszerűen csak egy ok arra, hogy elküldjék a munkavállalókat?

A modern, nagyon hatékony és rugalmas termeléshez szükség van munkavállalókra és okos, rugalmas automatizációra. Mindkét világ legjobb tulajdonságainak felhasználása és kombinációja rugalmasabbá teszi a vállalatokat a változó igényekre való reagálásban, hatékonyabbak és rendkívül produktívak, termékeiket a kívánt minőségben és szállítási határidőkkel szállítják. Sőt, amikor ügyfeleinkkel beszélünk, mindegyik inkább munkaerőhiánnyal küzd, mintsem a meglévő értékes alkalmazottak elbocsátásáról gondolkodjon. Az intelligens automatizálás minden előnyének a kihasználásával, amelyet az együttműködő robotika koncepciója képvisel, a vállalatok nemcsak a rendelkezésükre álló munkaerőt képesek kiaknázni, hanem az általuk termelt növekvő értéket is, ami lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy fejlődjenek és sokkal több képzettséget igénylő munkát és feladatot végezzenek. Ezzel pedig javul az életminőségük is, valamint ne felejtsük el, hogy az elégedett alkalmazottak termelékenyebbek, innovatívabbak és lojálisabbak.

Többé már nem furcsa elképzelni egy olyan jövőt, ahol a robotok és az emberek egymás mellett dolgoznak, ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanul zajlanak?

Többé ez már nem fantázia. A jövő már valóság. A Universal Robots az együttműködő robotika úttörője, 2008-ban mutatta be a piacon első kobotját, és több mint 43 000 robotot telepített már világszerte, amelyek többsége, ahogy Ön is említette, együtt dolgozik az emberekkel.

A vállalatok a közelmúltban súlyos munkaerőhiányban szenvedtek, a robotok lehetnek a válasz a problémára?

A jelenlegi helyzetben, az intelligens, rugalmas és költséghatékony automatizálás szükségessé válik a globális piaci szereplők és a kis- és középvállalatok számára, ez fogja megkülönböztetni a sikeres vállalkozásokat a sikertelenektől. Az együttműködő robotika előnyeinek használata, akkor jó válasz, ha lehetővé teszi, hogy minden méretű vállalkozás, minden fajta iparágban, a lehető legjobban használja ki az alkalmazottaiban rejlő potenciált. A leghatékonyabb mód ezért az, ha kobotokat használnak olyan feladatokra, ahol az emberi hozzáadott érték nem olyan magas.

Adjon 3 fontos tanácsot a válság kezeléséhez?

Az én tanácsom nagyon egyszerű, használják ki a jelenlegi helyzetet lehetőségként. A vállalatoknak képesnek kell lenniük, hogy teljes mértékben alkalmazkodni tudjanak a változó piaci környezethez, ami a kereslet változásával járhat és igényli a termelés rugalmasságát, az emberekben rejlő potenciál hatékony felhasználását, ami előmozdítja az innovációt, új üzleti lehetőségek keresését, sokkal hatékonyabbnak, rugalmasabbnak, agilisabbnak kell lenniük. Ezek a vállalatok nagyot profitálhatnak a jelenlegi kihívásokkal teli helyzetből, lendületet vehetnek, versenyképessebbé válhatnak, sikeresebbek lehetnek a helyi-, az európai- és a globális piacon is. Tehát a jelenlegi helyzetet ne nevezzük válságnak, inkább lehetőségnek.

Related Topics:2020 interjú kezelés robotika válság

Up Next

MKB Bank: COVID-19 hivatkozással is érkeznek adathalász levelek

Don't Miss

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!