Gazdaság

Globális válság és a robotika helyzete

Interjú Slavoj Musilekkel a Universal Robots regionális vezetőjével

A globális válság idején, a modern technológia világában számos tendenciát látunk arra, hogy a robotok különböző formában megjelennek a munkafolyamatokban. Milyen előnyei és veszélyei vannak ennek?

A modern termelési környezetben hatékonyan és értelmesen kell elosztani a munkát a gépek és az emberek között. Mialatt a dolgozók a kreatív feladatokra koncentrálnak, addig a gépek végezhetik a rutin-, a nehéz- vagy a potenciálisan veszélyes feladatokat. Egy ilyen együttműködés a gépek és az emberek között a legjobb és leghatékonyabb módon mindkét oldal előnyeit hangsúlyozza – az emberi tehetséget, rugalmasságot, kreativitást, sebességet, precizitást, hatékonyságot és más gépi képeségeket. Egy független elemzés szerint az ilyen együttműködések 85%-kal növelik a hatékonyságot és a produktivitást ahhoz képest, mintha a feladatot csak ember vagy gép végezné el. Az emberek kihagyása a DDD (Dully, Dirty, Dangerous) magas ismétlésszámú, monoton, piszkos és veszélyes típusú rutin munkafolyamatokból a termelés során segíti őket olyan szerepek és feladatok betöltésében, amelyek a vállalkozások számára értékesebbek és jövedelmezőbbek, az alkalmazottak számára pedig élvezetesebbek és biztosítják a szakmai fejlődést, egyszerűen jobb munkát kapnak.

Lehetséges-e az, hogy a robotok csökkentik a sérülések és a balesetek kockázatát?

Természetesen. A kobotok nem fáradnak el, és nem vesztik el a koncentrációjukat. Emiatt át tudnak venni veszélyes munkákat, amelyek automatizálhatóak. Így tudják csökkenteni a sérüléseket és a baleseteket. A kobotok fizikai korlátok nélkül tudnak dolgozni az emberek mellett, köszönhetően a beépített biztonsági megoldásoknak és a tervezésüknek. Sőt, nem beszélhetünk csak sérülésekről és balesetekről, mivel ezeke,t mint fogalommeghatározásokat enyhíteni kell, a kobotra a munkatársak segítő kezeként kell tekinteni, ami segít abban, hogy minimalizálja a magas ismétlésszámú, monoton, piszkos, veszélyes típusú és a rutin feladatok hatásait, kiküszöbölve az emberi egészségre gyakorolt hosszútávú fizikai- vagy mentális hatásokat.

Valójában nem pusztán csak egy pénzügyi optimalizálásról van szó, hogyan lehet igazolni az emberek gépekkel történő cseréjét?

A társadalmi szempont egy nagy téma és nem egyszerű a válasz. Az emberekben van arra hajlandóság, hogy megkönnyítsék az életüket. Most egy olyan szakaszban vagyunk, amikor rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyek bizonyos területeken vagy feladatokon helyettesíthetik az embereket. A vállalatok kobotokat használnak, hogy automatizálják a termelési folyamatokat annak érdekében, hogy magas szintű hatékonyságot, rugalmasságot, termelékenységet és folyamatosan magas minőséget érjenek el a termelésükben, hogy csak néhány előnyt említsünk. Ennek következtében javítják a pénzügyi eredményeiket és versenyképességüket a globális piacon, valamint jobb munkakörnyezetet teremtenek az alkalmazottaik számára.

Állításuk szerint az ipari automatizálás az egyik megfelelő megoldás arra, hogy a munkavállalók abbahagyják a veszélyes és monoton munkát, de ez nem egyszerűen csak egy ok arra, hogy elküldjék a munkavállalókat?

A modern, nagyon hatékony és rugalmas termeléshez szükség van munkavállalókra és okos, rugalmas automatizációra. Mindkét világ legjobb tulajdonságainak felhasználása és kombinációja rugalmasabbá teszi a vállalatokat a változó igényekre való reagálásban, hatékonyabbak és rendkívül produktívak, termékeiket a kívánt minőségben és szállítási határidőkkel szállítják. Sőt, amikor ügyfeleinkkel beszélünk, mindegyik inkább munkaerőhiánnyal küzd, mintsem a meglévő értékes alkalmazottak elbocsátásáról gondolkodjon. Az intelligens automatizálás minden előnyének a kihasználásával, amelyet az együttműködő robotika koncepciója képvisel, a vállalatok nemcsak a rendelkezésükre álló munkaerőt képesek kiaknázni, hanem az általuk termelt növekvő értéket is, ami lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy fejlődjenek és sokkal több képzettséget igénylő munkát és feladatot végezzenek. Ezzel pedig javul az életminőségük is, valamint ne felejtsük el, hogy az elégedett alkalmazottak termelékenyebbek, innovatívabbak és lojálisabbak.

Többé már nem furcsa elképzelni egy olyan jövőt, ahol a robotok és az emberek egymás mellett dolgoznak, ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanul zajlanak?

Többé ez már nem fantázia. A jövő már valóság. A Universal Robots az együttműködő robotika úttörője, 2008-ban mutatta be a piacon első kobotját, és több mint 43 000 robotot telepített már világszerte, amelyek többsége, ahogy Ön is említette, együtt dolgozik az emberekkel.

A vállalatok a közelmúltban súlyos munkaerőhiányban szenvedtek, a robotok lehetnek a válasz a problémára?

A jelenlegi helyzetben, az intelligens, rugalmas és költséghatékony automatizálás szükségessé válik a globális piaci szereplők és a kis- és középvállalatok számára, ez fogja megkülönböztetni a sikeres vállalkozásokat a sikertelenektől. Az együttműködő robotika előnyeinek használata, akkor jó válasz, ha lehetővé teszi, hogy minden méretű vállalkozás, minden fajta iparágban, a lehető legjobban használja ki az alkalmazottaiban rejlő potenciált. A leghatékonyabb mód ezért az, ha kobotokat használnak olyan feladatokra, ahol az emberi hozzáadott érték nem olyan magas.

Adjon 3 fontos tanácsot a válság kezeléséhez?

Az én tanácsom nagyon egyszerű, használják ki a jelenlegi helyzetet lehetőségként. A vállalatoknak képesnek kell lenniük, hogy teljes mértékben alkalmazkodni tudjanak a változó piaci környezethez, ami a kereslet változásával járhat és igényli a termelés rugalmasságát, az emberekben rejlő potenciál hatékony felhasználását, ami előmozdítja az innovációt, új üzleti lehetőségek keresését, sokkal hatékonyabbnak, rugalmasabbnak, agilisabbnak kell lenniük. Ezek a vállalatok nagyot profitálhatnak a jelenlegi kihívásokkal teli helyzetből, lendületet vehetnek, versenyképessebbé válhatnak, sikeresebbek lehetnek a helyi-, az európai- és a globális piacon is. Tehát a jelenlegi helyzetet ne nevezzük válságnak, inkább lehetőségnek.

Related Topics:2020 interjú kezelés robotika válság

Up Next

MKB Bank: COVID-19 hivatkozással is érkeznek adathalász levelek

Don't Miss

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.

Az 5 százalékos hitel sem segít

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!