Gazdaság
Hatékony kockázatmenedzsment világjárvány idején
Tavaly év végén a 11 milliós kínai nagyváros, Vuhan piacán a megszokott mederben folyt 2019. december 31-én is az élet. A helyiek körében népszerű piacon főleg élő állatokkal kereskedtek, nem is sejtve, hogy hamarosan egy olyan járvány kiindulópontja lesz a Kína központi részén fekvő metropolisz, amely az egyik napról a másikra az egész világon futótűzként terjedve több millió ember megbetegedését okozza.
A koronavírus járvány nyomán földrészek gazdasága bénult meg, dőltek be tőkeerős iparágak, egész szektorok, és emberek százezrei veszítették el munkájukat néhány óra alatt.
A gazdaságtörténetben szinte példátlan globális sokk következtében olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, melyek egyébként gyakorlottan képesek kezelni a gazdasági kríziseket. Az is nyilvánvaló, hogy nem 1-2 hónapos, hanem elhúzódó válságkezelésre kell felkészülni. Ahogy Allison McGeer a Torontói Egyetem kutatója fogalmazott: ”Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.” A szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése és betartása eredményeként a helyzet most lassan normalizálódni kezd. Az ázsiai országokban már újraindul a termelés, és az európai újrakezdés is küszöbön áll. A járvány azonban nem múlt el, és jó ideig velünk marad. De megfontolásra érdemes szempontokat már most bőven kínál, például a gazdaság területén.
Jól látható, hogy azok a vállalatok képesek sikeresen menedzselni a járvány nyomán előálló válsághelyzetet, amelyek több lábon állnak és nincsenek kitéve egyetlen iparág változásainak. További hozadék lehet, hogy a gyárleállások tapasztalatai nagyobb lendületet adhatnak a digitálizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 széleskörű térnyerésének. Arról, hogy egy globális nagyvállalat munkatársai hogyan kezelik a számukra is szokatlan helyzetet, Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató beszélt lapunknak.
Kockázatos egyetlen iparágra építeni
A Festo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a felsorolt tényezők már rövid távon is előtérbe fognak kerülni. “A koronavírus-járvány megmutatta a termelési rendszerek gyenge pontjait, ez pedig biztosan lökést ad számos vállalatnak folyamataik újragondolásához. A Festo az elmúlt évtizedekben tudatosan a több lábon állás stratégiáját követte, így nincs kiszolgáltatva egyetlen iparág változásainak – tette hozzá.” A globálisan 62 országban jelen lévő cégcsoport több ágazatnak szállítja termékeit. Így például a csökkenő autóipari megrendeléseket jól kompenzálják az élelmiszer- és gyógyszeripar megnövekedett igényei. A volumenre jellemző, hogy szinte néhány hét alatt kellene teljesíteni éves igényeket. “Természetesen azokban a régiókban, ahol éppen tartott a járvány, átmenetileg elmaradtunk a tervtől, de a számok alapján azt látjuk, hogy globális szinten nem esett vissza a Festo teljesítménye. Éppen a már említett több lábon állásnak köszönhetően terveinket nem kellett átírni, a hangsúlyok eltolódtak” – mondta a cégvezető.
Véleménye szerint a hatékony válságkezelésben meghatározó lépés volt, hogy a Festo a járvány kitörésekor szinte azonnal felállított egy döntéshozó központot – a magyar operatív törzshöz hasonló egységet – amely folyamatosan monitorozta az eseményeket, képes volt rendkívül gyorsan reagálni minden változásra és teljes kontroll alatt tudta tartani a folyamatokat. Például amikor Olaszországot érte el a járvány és minden helyi beszállító azonnal leállt, akkor a Festo globális jelenlétének köszönhetően sikerült más régiókból beszerezni a hiányzó alkatrészeket és pótolni a gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét. A németországi gyárban több ezren dolgoznak, így ott nem lehetett megoldás a gyártás leállítása. A Festo elsődleges célja családi vállalkozásként az alkalmazottak egészségének védelme volt, de ezt követte az operatív termelést mindenütt fenntartani. Ezt a szemléletet igyekezett valamennyi, így a budapesti vállalat is megvalósítani, hiszen ha valahol problémák adódtak, az végig hullámzott az egész cégcsoporton.
“Kétségtelen, hogy a vírusfertőzés nyomán járó válság számos kérdést vet fel. Ezek egyike a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjának további előtérbe kerülése. A járvány gyorsan elérte, amit a cégek maguktól csak komótosabb tempóban valósítottak volna meg. A Festo cégfilozófiájában eddig is kiemelt szerepet kapott e két szempont. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e olyan megoldásokat találni, melyek révén folyamataink hosszú távon, a környezet terhelése nélkül a jövőben is fenntarthatók lesznek. Az automatizálás – amiben szakértők vagyunk – a jövőben még hangsúlyosabbá válik. Ez számunkra újabb lehetőségeket jelent. A járvány kapcsán ismét előtérbe került a globalizáció kontra lokális termelés, illetve a beszállítói kör kérdése. Nálunk is számos országból vannak beszállítók, de az elmúlt években úgy szervezte meg a Festo a helyi operációt, hogy preferálja a regionális működtetést. Tipikusan most lehetett látni, hogy azok a gyárak vagy üzemek, amelyek beszállítói az elmúlt három hónapban Kínára vártak, nehéz helyzetbe kerültek. De ha a termeléshez közel próbáljuk meg elejétől a végéig kiszolgálni az igényeket, akkor egy ilyen helyzetben előnyhöz juthatunk. Ha Kínában bezár egy gyár, egyszerre bezárnak a beszállítók is. Így felértékelődik a geográfiailag lokális gyártás megszervezése.”- vont mérleget Szövényi-Lux Márton.
Gyártás Home Office-ban
“A járvány kitörésének első percétől munkafolyamatainkat az online és a digitális felületekre tereltük. A Festo számára ezek már bejáratott közeget jelentettek, mind a gyártásban az ipar 4.0 megoldások révén, mind pedig a vevői kommunikációban, a digitális vevői élmény kapcsán. Ezért nem volt nehéz átállni a teljesen digitális kapcsolattartásra. Már az első héten zökkenőmentesen tudtunk a vevőkkel kommunikálni. Webes konferenciákat szerveztünk, online vevői konzultációkat tartottunk. A mérnöki és támogató eszközök, az oktató videók, valamint a Festo Online Shop zavartalanul rendelkezésre álltak ügyfeleink részére. Ezeket a digitális megoldásokat korábban is használtuk, így nem a válsághelyzetben kellett kísérletezni – vevőinkkel egy pillanatra sem szakadt meg a kapcsolat. A Festo számára a vevők mellett munkavállalói is különösen fontos értéket jelentenek, ezért a járvány idején kiemelt törekvésünk volt, hogy megtartsuk munkatársainkat. Arra készülünk, hogy a vészhelyzet elmúltával, olyan mennyiségű megrendeléssel szembesülünk, aminek csak úgy tudunk eleget tenni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a szükséges létszámban. Ez az alapvető szemlélet minden Festo érdekeltségnél. A gyártásban is arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rugalmas foglalkoztatási formákat melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő megtartására.” – összegezte a legfontosabb szempontokat a Festo ügyvezető igazgatója.
Fazekas Árpád műszaki igazgató mindehhez hozzátette: “Tagadhatatlan, hogy ez egy különleges helyzet. Nem tudtuk minden munkatársunkat otthoni munkavégzésre küldeni, és bizonyos gyártástámogató funkciót ellátó kollégák egymást váltva minimális létszámban fizikailag is jelen vannak a gyár területén. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi gyártás összességében nem csökkent, a megrendelés állomány továbbra is kiegyensúlyozott. A termelés folyamatos, nem rendeltünk el leállást azért sem, mert a jelenlegi helyzetben olyan kritikus iparágaknak szállítunk komponenseket, mint az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, de említhetem a különböző lélegeztetőgép projekteket is. Nagyon sok megkeresésnek és speciális igénynek próbálunk megfelelni. Ezek a vírusjárvány pozitív hozadékai. Ugyanakkor a növekvő megrendeléseket a szokásosnál alacsonyabb dolgozói létszám mellett kell teljesíteni. Munkatársaink többségének, különösen a kisgyermekeseknek lehetővé tettük a rugalmas munkavégzést és olyan munkarendet vezettünk be, amely figyelembe veszi a dolgozók helyzetét.” A szakember szerint a járványhelyzet két komoly kihívás elé állította a gyártásért felelős vezetőket. Az egyik a szükséges emberi erőforrás biztosítása, és a folyamatos beszállítás megoldása. Ez utóbbi különösen az ázsiai járványhelyzet idején okozhatott komoly fejfájást számos cégnek. “A Festo esetében a kockázat menedzsment szerencsére megfelelően működött. Rugalmas beszállítóink vannak, emellett megfelelően gazdálkodtunk raktárkészletünkkel. A kisebb-nagyobb nehézségeket sikerült megoldani. Többször gyorsan kellett lépni és új beszállító után nézni egy-egy termék esetében, de általánosságban elmondható, hogy a Festo nem egyetlen beszállítóra építi beszerzéseit. Emellett arra törekszünk, hogy helybeli beszállítókkal, a gyártáshoz közeli cégekkel dolgozzunk.”
A járványhelyzettel kapcsolatban egy további tanulságra is felhívta a figyelmet Fazekas Árpád, amiről a Festo ügyvezetője is beszélt: “Akit a kommunikáció területén is felkészülten ért ez a helyzet, és rendelkezett már olyan működő megoldásokkal, amelyekkel gyorsan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal könnyebben vette az akadályokat. Ezért nem okozott számunkra problémát, hogy kollégáinkat Home Office-ba küldtük. Egyrészt rendelkeztünk már korábban egy erre vonatkozó szabályozással, amit most jól tudtunk alkalmazni, másrészt azokkal a szoftverekkel, amelyeket már rutinosan használtunk. Pár nap alatt alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz és gyakorlatilag problémamentesen tudtunk az otthon lévő kollégákkal együttműködni. Nem azzal telt az első egy-két hét, hogy kitaláljuk, milyen rendszert használjunk. Ebből a szempontból valószínűleg felkészültebben ért bennünket ez a helyzet, mint az átlag magyar vállalatot. A helyzetből adódóan vannak további terveink, hogy a digitális megoldásokat hol és hogyan tudnánk még szélesebb körben pl. a belső oktatások területén felhasználni. Úgy gondolom, hogy egy új időszámítás indul és a jó tapasztalatokat, megoldásokat mindenki igyekszik továbbvinni. Ilyen például, hogy nem kell mindenhol személyesen jelen lenni, és az online térben időt és pénzt lehet megtakarítani. “Jó volt azt is látni, hogy munkatársaink mindenben együttműködtek és értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyek és egészségük megőrzése érdekében tettünk ebben a váratlan és nehéz helyzetben.”
“Ezek egyike volt, hogy részben a német központunkkal egyeztetve és igazodva az általuk is kialakított irányelvekhez, megfogalmaztuk azokat az alapfeltételeket, melyek mentén dolgozni lehet mind az operatív területeken mind pedig az Office állományban. Létrehoztuk a helyi Covid-19 operatív törzset és elindítottunk egy napi szintű egyeztetést és helyzetértékelést annak érdekében, hogy a menedzsmentben mindenki rendelkezzen a legfontosabb információkkal, például, van-e egyáltalán aktív fertőzött a cégnél, hiszen először mindenkit váratlanul ért a vírusfertőzés mértéke és veszélyessége. Definiáltuk azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek segítettek a fertőzésveszély kiterjedtségének felismerésében, a rizikófaktorok azonosításában. Home Office-ba küldtük azokat a kollégákat, akik olyan munkakörben dolgoztak, ahol ez lehetséges volt. Ez az intézkedés elsősorban a logisztika, a pénzügy, az anyaggazdálkodás és a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat érintette. Ahol ezt nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, ott rendszeresen rotáltuk az üzemben és az otthon dolgozók létszámát. Természetesen arra is figyeltünk, hogy a rotáció során fizikailag lehetőség szerint ne keverjük a munkatársakat.” – sorolja az intézkedéseket Szabó Krisztián termelési igazgató
„Szerencsére vírusfertőzés miatt nem merült fel a termelés leállítása, kezdettől azon dolgoztunk, hogy folyamatos legyen a gyártás. Bizonyos műveleteknél, ahol fizikailag közel ülnek egymáshoz a munkatársak, fóliával, plexivel vagy a munkahelyek fizikai széthúzásával növeltük a kollégák közötti távolságot, hogy biztosítsuk az előírt 1,5-2 m-es védőtávolságot. Szétválasztottuk a műszakokat, és fizikailag is elkülönített helyen gyülekezik a következő műszak, hogy ne legyen keveredés. A maszk viselést már szinte az első perctől kötelezővé tettük. Akik a fertőzésveszély miatt távol kívántak maradni, azoknak felajánlottuk a fizetés nélküli szabadság lehetőségét vagy az éves szabadság felhasználását, illetve bevezettük az idő kontó lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a munkatársak meghatározott mennyiségű munkaóráig munkaidőt gyűjthettek, erre az időre megkapták az alapbért, majd ezt a kontót a későbbiekben dolgozzák le. A Festo globális előírásához alkalmazkodva mi is bevezettük, hogy egyszerre csak négy-öt kolléga csoportosulhat megfelelő távolságot tartva, akár a tárgyalóban is maszk viselés mellett. Nagyobb létszámú rendezvényeket nem tartottunk, külföldi utazásokat megszüntettük, azaz hozzánk sem jöttek vendégek és mi sem utaztunk külföldre. Online platformra tereltük át a kommunikációt többek között annak érdekében is, hogy a Home Office-ban dolgozó kollégák, akik közvetlenül támogatják a termelést, minél kevésbé essenek ki a napi rutinból. Ebben az időszakban a takarításra és fertőtlenítésre különös gondot fordítottunk.
“A már hónapok óta tartó világjárvány hatásai minden vállalatot érzékenyen érint, egyes iparágak esetében akár 60-80 százalékos visszaesésről is érkeznek hírek. Globális vállalatként természetesen a Festo sem független az európai piacoktól, de ha a budapesti Festo-AM Kft. kilátásairól beszélünk, szerencsére eddig nem tapasztaltunk kereslet csökkenést – jelenleg a körülményekhez képest pozitívak a kilátások erre az évre. Abszolút optimisták vagyunk, ugyanakkor óvatosak is. A több lábon állás nálunk a Festo-AM Kft-nél és cégcsoport szinten is beigazolódott, ez egy fontos és jó stratégia.”– összegezte Szabó Krisztián.
You may like
-
Kár és kártalanítás: szállítmánybiztosítás a logisztikában
-
Ezek az ajándékok kerülnek a karácsonyfa alá
-
Siemens technológiával megvalósult ipari berendezés
-
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
-
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
-
A DS Smith olaszországi üzeme az ABB digitalizációs megoldásainak alkalmazásával növeli kogenerációs erőművének hatásfokát
Gazdaság
Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke
Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.
A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.
„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”
– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.
A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.
A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.
„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”
– tette hozzá Borbély Gábor.
„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”
– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.
Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.
A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.
„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.
Megtérül a befektetés az AI-ba
A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.
A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.
További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.
A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.
A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja
A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.
Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.
Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán
Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).
A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.
Emelkednek idén a tagdíjak
2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.
A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.
A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.
A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat
A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.
A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.
Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.
A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.
A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.
Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás
A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.
Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.
A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.
Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben
Megújuló üzlethálózattal és egyedi tarifákkal indul a One Magyarországon
CES 2025 – A Bosch termékei a hétköznapok minden területén jelen vannak
Samsung Vision AI és további újítások a CES 2025 First Look eseményén
Járművekbe integrálható vezérlőplatformot mutat be az LG a 2025-ös CES-en
A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest
Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek
Xiaomi kijelző csere: már az újabb modellek sérült képernyője is orvosolható!
Csak okosan az okos ajándékokkal!
Technokrata.hu
Több egészségügyi kutatás-fejlesztés is sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetemen
Sikeresen lezajlott a FIRST LEGO League jubileumi tatabányai regionális selejtezője
Szép csendben ennyi pénzt halmoztak fel egy év alatt a magyarok
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
A Samsung új hangprojektorokat mutatott be
Új szemléletű tenyésztéstechnológia projekt valósult meg a MATE Kaposvári Campusán
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
A biztonság nem luxus, hanem alapvető szükséglet
Magyarország első profi szimulátorcsapata alakult meg a Széchenyi István Egyetemen
Mi történne, ha betiltanák Magyarországon a TikTokot?
Műszaki-Magazin.hu
Áprilisban nyitja kapuit az InnoElectro 2025
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
BME-s újítással lehetne fenntarthatóbb a hazai útépítés
Minőségi építőanyag: tévhitek, amelyek miatt rossz döntéseket hozunk
Magyarországra is megérkezett a világ első kereskedelmi forgalomban kapható humanoid robotja
Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek
Újabb Schneider Electric üzem lett Példakép
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
Hulladékból érték: Városi bányászat a gyakorlatba ültetve
MI kontra mérnöki tudás?
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság6 nap ago
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
-
Gazdaság2 hét ago
AI-láz a magyar kisvállalatoknál: marketing eszköz toplista
-
Szórakozás2 hét ago
Hamarosan indul a 44. Magyar Filmszemle
-
Gazdaság2 hét ago
Visszatérhetnek a bankbetétekhez a PMÁP befektetők
-
Mozgásban2 hét ago
Fedezze fel a megújult Honda HR-V dinamikus stílusát!
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál
-
Mozgásban2 hét ago
Erre is fel kell készülniük az e-járművásárlási támogatást igénylőknek
-
Ipar2 hét ago
Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját