Gazdaság
Hatékony kockázatmenedzsment világjárvány idején
Tavaly év végén a 11 milliós kínai nagyváros, Vuhan piacán a megszokott mederben folyt 2019. december 31-én is az élet. A helyiek körében népszerű piacon főleg élő állatokkal kereskedtek, nem is sejtve, hogy hamarosan egy olyan járvány kiindulópontja lesz a Kína központi részén fekvő metropolisz, amely az egyik napról a másikra az egész világon futótűzként terjedve több millió ember megbetegedését okozza.
A koronavírus járvány nyomán földrészek gazdasága bénult meg, dőltek be tőkeerős iparágak, egész szektorok, és emberek százezrei veszítették el munkájukat néhány óra alatt.
A gazdaságtörténetben szinte példátlan globális sokk következtében olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, melyek egyébként gyakorlottan képesek kezelni a gazdasági kríziseket. Az is nyilvánvaló, hogy nem 1-2 hónapos, hanem elhúzódó válságkezelésre kell felkészülni. Ahogy Allison McGeer a Torontói Egyetem kutatója fogalmazott: ”Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.” A szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése és betartása eredményeként a helyzet most lassan normalizálódni kezd. Az ázsiai országokban már újraindul a termelés, és az európai újrakezdés is küszöbön áll. A járvány azonban nem múlt el, és jó ideig velünk marad. De megfontolásra érdemes szempontokat már most bőven kínál, például a gazdaság területén.
Jól látható, hogy azok a vállalatok képesek sikeresen menedzselni a járvány nyomán előálló válsághelyzetet, amelyek több lábon állnak és nincsenek kitéve egyetlen iparág változásainak. További hozadék lehet, hogy a gyárleállások tapasztalatai nagyobb lendületet adhatnak a digitálizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 széleskörű térnyerésének. Arról, hogy egy globális nagyvállalat munkatársai hogyan kezelik a számukra is szokatlan helyzetet, Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató beszélt lapunknak.
Kockázatos egyetlen iparágra építeni
A Festo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a felsorolt tényezők már rövid távon is előtérbe fognak kerülni. “A koronavírus-járvány megmutatta a termelési rendszerek gyenge pontjait, ez pedig biztosan lökést ad számos vállalatnak folyamataik újragondolásához. A Festo az elmúlt évtizedekben tudatosan a több lábon állás stratégiáját követte, így nincs kiszolgáltatva egyetlen iparág változásainak – tette hozzá.” A globálisan 62 országban jelen lévő cégcsoport több ágazatnak szállítja termékeit. Így például a csökkenő autóipari megrendeléseket jól kompenzálják az élelmiszer- és gyógyszeripar megnövekedett igényei. A volumenre jellemző, hogy szinte néhány hét alatt kellene teljesíteni éves igényeket. “Természetesen azokban a régiókban, ahol éppen tartott a járvány, átmenetileg elmaradtunk a tervtől, de a számok alapján azt látjuk, hogy globális szinten nem esett vissza a Festo teljesítménye. Éppen a már említett több lábon állásnak köszönhetően terveinket nem kellett átírni, a hangsúlyok eltolódtak” – mondta a cégvezető.
Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója
Véleménye szerint a hatékony válságkezelésben meghatározó lépés volt, hogy a Festo a járvány kitörésekor szinte azonnal felállított egy döntéshozó központot – a magyar operatív törzshöz hasonló egységet – amely folyamatosan monitorozta az eseményeket, képes volt rendkívül gyorsan reagálni minden változásra és teljes kontroll alatt tudta tartani a folyamatokat. Például amikor Olaszországot érte el a járvány és minden helyi beszállító azonnal leállt, akkor a Festo globális jelenlétének köszönhetően sikerült más régiókból beszerezni a hiányzó alkatrészeket és pótolni a gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét. A németországi gyárban több ezren dolgoznak, így ott nem lehetett megoldás a gyártás leállítása. A Festo elsődleges célja családi vállalkozásként az alkalmazottak egészségének védelme volt, de ezt követte az operatív termelést mindenütt fenntartani. Ezt a szemléletet igyekezett valamennyi, így a budapesti vállalat is megvalósítani, hiszen ha valahol problémák adódtak, az végig hullámzott az egész cégcsoporton.
“Kétségtelen, hogy a vírusfertőzés nyomán járó válság számos kérdést vet fel. Ezek egyike a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjának további előtérbe kerülése. A járvány gyorsan elérte, amit a cégek maguktól csak komótosabb tempóban valósítottak volna meg. A Festo cégfilozófiájában eddig is kiemelt szerepet kapott e két szempont. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e olyan megoldásokat találni, melyek révén folyamataink hosszú távon, a környezet terhelése nélkül a jövőben is fenntarthatók lesznek. Az automatizálás – amiben szakértők vagyunk – a jövőben még hangsúlyosabbá válik. Ez számunkra újabb lehetőségeket jelent. A járvány kapcsán ismét előtérbe került a globalizáció kontra lokális termelés, illetve a beszállítói kör kérdése. Nálunk is számos országból vannak beszállítók, de az elmúlt években úgy szervezte meg a Festo a helyi operációt, hogy preferálja a regionális működtetést. Tipikusan most lehetett látni, hogy azok a gyárak vagy üzemek, amelyek beszállítói az elmúlt három hónapban Kínára vártak, nehéz helyzetbe kerültek. De ha a termeléshez közel próbáljuk meg elejétől a végéig kiszolgálni az igényeket, akkor egy ilyen helyzetben előnyhöz juthatunk. Ha Kínában bezár egy gyár, egyszerre bezárnak a beszállítók is. Így felértékelődik a geográfiailag lokális gyártás megszervezése.”- vont mérleget Szövényi-Lux Márton.
Gyártás Home Office-ban
“A járvány kitörésének első percétől munkafolyamatainkat az online és a digitális felületekre tereltük. A Festo számára ezek már bejáratott közeget jelentettek, mind a gyártásban az ipar 4.0 megoldások révén, mind pedig a vevői kommunikációban, a digitális vevői élmény kapcsán. Ezért nem volt nehéz átállni a teljesen digitális kapcsolattartásra. Már az első héten zökkenőmentesen tudtunk a vevőkkel kommunikálni. Webes konferenciákat szerveztünk, online vevői konzultációkat tartottunk. A mérnöki és támogató eszközök, az oktató videók, valamint a Festo Online Shop zavartalanul rendelkezésre álltak ügyfeleink részére. Ezeket a digitális megoldásokat korábban is használtuk, így nem a válsághelyzetben kellett kísérletezni – vevőinkkel egy pillanatra sem szakadt meg a kapcsolat. A Festo számára a vevők mellett munkavállalói is különösen fontos értéket jelentenek, ezért a járvány idején kiemelt törekvésünk volt, hogy megtartsuk munkatársainkat. Arra készülünk, hogy a vészhelyzet elmúltával, olyan mennyiségű megrendeléssel szembesülünk, aminek csak úgy tudunk eleget tenni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a szükséges létszámban. Ez az alapvető szemlélet minden Festo érdekeltségnél. A gyártásban is arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rugalmas foglalkoztatási formákat melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő megtartására.” – összegezte a legfontosabb szempontokat a Festo ügyvezető igazgatója.
Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója
Fazekas Árpád műszaki igazgató mindehhez hozzátette: “Tagadhatatlan, hogy ez egy különleges helyzet. Nem tudtuk minden munkatársunkat otthoni munkavégzésre küldeni, és bizonyos gyártástámogató funkciót ellátó kollégák egymást váltva minimális létszámban fizikailag is jelen vannak a gyár területén. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi gyártás összességében nem csökkent, a megrendelés állomány továbbra is kiegyensúlyozott. A termelés folyamatos, nem rendeltünk el leállást azért sem, mert a jelenlegi helyzetben olyan kritikus iparágaknak szállítunk komponenseket, mint az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, de említhetem a különböző lélegeztetőgép projekteket is. Nagyon sok megkeresésnek és speciális igénynek próbálunk megfelelni. Ezek a vírusjárvány pozitív hozadékai. Ugyanakkor a növekvő megrendeléseket a szokásosnál alacsonyabb dolgozói létszám mellett kell teljesíteni. Munkatársaink többségének, különösen a kisgyermekeseknek lehetővé tettük a rugalmas munkavégzést és olyan munkarendet vezettünk be, amely figyelembe veszi a dolgozók helyzetét.” A szakember szerint a járványhelyzet két komoly kihívás elé állította a gyártásért felelős vezetőket. Az egyik a szükséges emberi erőforrás biztosítása, és a folyamatos beszállítás megoldása. Ez utóbbi különösen az ázsiai járványhelyzet idején okozhatott komoly fejfájást számos cégnek. “A Festo esetében a kockázat menedzsment szerencsére megfelelően működött. Rugalmas beszállítóink vannak, emellett megfelelően gazdálkodtunk raktárkészletünkkel. A kisebb-nagyobb nehézségeket sikerült megoldani. Többször gyorsan kellett lépni és új beszállító után nézni egy-egy termék esetében, de általánosságban elmondható, hogy a Festo nem egyetlen beszállítóra építi beszerzéseit. Emellett arra törekszünk, hogy helybeli beszállítókkal, a gyártáshoz közeli cégekkel dolgozzunk.”
A járványhelyzettel kapcsolatban egy további tanulságra is felhívta a figyelmet Fazekas Árpád, amiről a Festo ügyvezetője is beszélt: “Akit a kommunikáció területén is felkészülten ért ez a helyzet, és rendelkezett már olyan működő megoldásokkal, amelyekkel gyorsan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal könnyebben vette az akadályokat. Ezért nem okozott számunkra problémát, hogy kollégáinkat Home Office-ba küldtük. Egyrészt rendelkeztünk már korábban egy erre vonatkozó szabályozással, amit most jól tudtunk alkalmazni, másrészt azokkal a szoftverekkel, amelyeket már rutinosan használtunk. Pár nap alatt alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz és gyakorlatilag problémamentesen tudtunk az otthon lévő kollégákkal együttműködni. Nem azzal telt az első egy-két hét, hogy kitaláljuk, milyen rendszert használjunk. Ebből a szempontból valószínűleg felkészültebben ért bennünket ez a helyzet, mint az átlag magyar vállalatot. A helyzetből adódóan vannak további terveink, hogy a digitális megoldásokat hol és hogyan tudnánk még szélesebb körben pl. a belső oktatások területén felhasználni. Úgy gondolom, hogy egy új időszámítás indul és a jó tapasztalatokat, megoldásokat mindenki igyekszik továbbvinni. Ilyen például, hogy nem kell mindenhol személyesen jelen lenni, és az online térben időt és pénzt lehet megtakarítani. “Jó volt azt is látni, hogy munkatársaink mindenben együttműködtek és értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyek és egészségük megőrzése érdekében tettünk ebben a váratlan és nehéz helyzetben.”
“Ezek egyike volt, hogy részben a német központunkkal egyeztetve és igazodva az általuk is kialakított irányelvekhez, megfogalmaztuk azokat az alapfeltételeket, melyek mentén dolgozni lehet mind az operatív területeken mind pedig az Office állományban. Létrehoztuk a helyi Covid-19 operatív törzset és elindítottunk egy napi szintű egyeztetést és helyzetértékelést annak érdekében, hogy a menedzsmentben mindenki rendelkezzen a legfontosabb információkkal, például, van-e egyáltalán aktív fertőzött a cégnél, hiszen először mindenkit váratlanul ért a vírusfertőzés mértéke és veszélyessége. Definiáltuk azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek segítettek a fertőzésveszély kiterjedtségének felismerésében, a rizikófaktorok azonosításában. Home Office-ba küldtük azokat a kollégákat, akik olyan munkakörben dolgoztak, ahol ez lehetséges volt. Ez az intézkedés elsősorban a logisztika, a pénzügy, az anyaggazdálkodás és a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat érintette. Ahol ezt nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, ott rendszeresen rotáltuk az üzemben és az otthon dolgozók létszámát. Természetesen arra is figyeltünk, hogy a rotáció során fizikailag lehetőség szerint ne keverjük a munkatársakat.” – sorolja az intézkedéseket Szabó Krisztián termelési igazgató
Festo Budapest
„Szerencsére vírusfertőzés miatt nem merült fel a termelés leállítása, kezdettől azon dolgoztunk, hogy folyamatos legyen a gyártás. Bizonyos műveleteknél, ahol fizikailag közel ülnek egymáshoz a munkatársak, fóliával, plexivel vagy a munkahelyek fizikai széthúzásával növeltük a kollégák közötti távolságot, hogy biztosítsuk az előírt 1,5-2 m-es védőtávolságot. Szétválasztottuk a műszakokat, és fizikailag is elkülönített helyen gyülekezik a következő műszak, hogy ne legyen keveredés. A maszk viselést már szinte az első perctől kötelezővé tettük. Akik a fertőzésveszély miatt távol kívántak maradni, azoknak felajánlottuk a fizetés nélküli szabadság lehetőségét vagy az éves szabadság felhasználását, illetve bevezettük az idő kontó lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a munkatársak meghatározott mennyiségű munkaóráig munkaidőt gyűjthettek, erre az időre megkapták az alapbért, majd ezt a kontót a későbbiekben dolgozzák le. A Festo globális előírásához alkalmazkodva mi is bevezettük, hogy egyszerre csak négy-öt kolléga csoportosulhat megfelelő távolságot tartva, akár a tárgyalóban is maszk viselés mellett. Nagyobb létszámú rendezvényeket nem tartottunk, külföldi utazásokat megszüntettük, azaz hozzánk sem jöttek vendégek és mi sem utaztunk külföldre. Online platformra tereltük át a kommunikációt többek között annak érdekében is, hogy a Home Office-ban dolgozó kollégák, akik közvetlenül támogatják a termelést, minél kevésbé essenek ki a napi rutinból. Ebben az időszakban a takarításra és fertőtlenítésre különös gondot fordítottunk.
“A már hónapok óta tartó világjárvány hatásai minden vállalatot érzékenyen érint, egyes iparágak esetében akár 60-80 százalékos visszaesésről is érkeznek hírek. Globális vállalatként természetesen a Festo sem független az európai piacoktól, de ha a budapesti Festo-AM Kft. kilátásairól beszélünk, szerencsére eddig nem tapasztaltunk kereslet csökkenést – jelenleg a körülményekhez képest pozitívak a kilátások erre az évre. Abszolút optimisták vagyunk, ugyanakkor óvatosak is. A több lábon állás nálunk a Festo-AM Kft-nél és cégcsoport szinten is beigazolódott, ez egy fontos és jó stratégia.”– összegezte Szabó Krisztián.
Gazdaság
Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla
Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.
A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.
2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.
„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”
– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.
A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.
Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.
Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.
„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”
– hangsúlyozza Markovich Béla.
Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.
Mi az az EKR?
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.
További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma
Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.
Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.
Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.
Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön
A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.
Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.
Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.
A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek
A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.
Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.
A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.
A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.
Az 5 százalékos hitel sem segít
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.
Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul
Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.
Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.
Dráguló értékbecslés és biztosítás
A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:
Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.
A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.
A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.
Belefér a THM-be? A válasz: attól függ
A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.
A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.
A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.
A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?
Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:
- Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
- Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
- Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
- TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
- + a vagyonbiztosítás díja.
A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.
Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.
Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Önkiszolgáló pénztárak, automatizáció: tényleg jönnek a robotok és elveszik a bolti dolgozók munkáját?
-
Gazdaság2 hét ago
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?
-
Gazdaság1 hét ago
E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért
-
Zöld2 hét ago
Megtalálták a világ legrégebbi robotfűnyíróját
-
Mozgásban2 hét ago
Érezd a felfedezés ízét! – Stühmer Pillanat Korfu a világűrben és a Földön is
-
Mozgásban2 hét ago
Forma–1-es hétvégén versenyez Molnár Martin
-
Mozgásban1 hét ago
Gördülő innováció a zöldebb holnapért – így értelmezi újra a fenntartható abroncsgyártást a Hankook