Gazdaság

Hatékony kockázatmenedzsment világjárvány idején

Tavaly év végén a 11 milliós kínai nagyváros, Vuhan piacán a megszokott mederben folyt 2019. december 31-én is az élet. A helyiek körében népszerű piacon főleg élő állatokkal kereskedtek, nem is sejtve, hogy hamarosan egy olyan járvány kiindulópontja lesz a Kína központi részén fekvő metropolisz, amely az egyik napról a másikra az egész világon futótűzként terjedve több millió ember megbetegedését okozza.

A koronavírus járvány nyomán földrészek gazdasága bénult meg, dőltek be tőkeerős iparágak, egész szektorok, és emberek százezrei veszítették el munkájukat néhány óra alatt.

A gazdaságtörténetben szinte példátlan globális sokk következtében olyan ágazatok is nehéz helyzetbe kerültek, melyek egyébként gyakorlottan képesek kezelni a gazdasági kríziseket. Az is nyilvánvaló, hogy nem 1-2 hónapos, hanem elhúzódó válságkezelésre kell felkészülni. Ahogy Allison McGeer a Torontói Egyetem kutatója fogalmazott: ”Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.” A szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése és betartása eredményeként a helyzet most lassan normalizálódni kezd. Az ázsiai országokban már újraindul a termelés, és az európai újrakezdés is küszöbön áll. A járvány azonban nem múlt el, és jó ideig velünk marad. De megfontolásra érdemes szempontokat már most bőven kínál, például a gazdaság területén.

Jól látható, hogy azok a vállalatok képesek sikeresen menedzselni a járvány nyomán előálló válsághelyzetet, amelyek több lábon állnak és nincsenek kitéve egyetlen iparág változásainak. További hozadék lehet, hogy a gyárleállások tapasztalatai nagyobb lendületet adhatnak a digitálizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 széleskörű térnyerésének. Arról, hogy egy globális nagyvállalat munkatársai hogyan kezelik a számukra is szokatlan helyzetet, Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója és Szabó Krisztián termelési igazgató beszélt lapunknak.

Kockázatos egyetlen iparágra építeni

A Festo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a felsorolt tényezők már rövid távon is előtérbe fognak kerülni. “A koronavírus-járvány megmutatta a termelési rendszerek gyenge pontjait, ez pedig biztosan lökést ad számos vállalatnak folyamataik újragondolásához. A Festo az elmúlt évtizedekben tudatosan a több lábon állás stratégiáját követte, így nincs kiszolgáltatva egyetlen iparág változásainak – tette hozzá.” A globálisan 62 országban jelen lévő cégcsoport több ágazatnak szállítja termékeit. Így például a csökkenő autóipari megrendeléseket jól kompenzálják az élelmiszer- és gyógyszeripar megnövekedett igényei. A volumenre jellemző, hogy szinte néhány hét alatt kellene teljesíteni éves igényeket. “Természetesen azokban a régiókban, ahol éppen tartott a járvány, átmenetileg elmaradtunk a tervtől, de a számok alapján azt látjuk, hogy globális szinten nem esett vissza a Festo teljesítménye. Éppen a már említett több lábon állásnak köszönhetően terveinket nem kellett átírni, a hangsúlyok eltolódtak” – mondta a cégvezető.

Szövényi-Lux Márton, a Festo Kft. ügyvezető igazgatója

Véleménye szerint a hatékony válságkezelésben meghatározó lépés volt, hogy a Festo a járvány kitörésekor szinte azonnal felállított egy döntéshozó központot – a magyar operatív törzshöz hasonló egységet – amely folyamatosan monitorozta az eseményeket, képes volt rendkívül gyorsan reagálni minden változásra és teljes kontroll alatt tudta tartani a folyamatokat. Például amikor Olaszországot érte el a járvány és minden helyi beszállító azonnal leállt, akkor a Festo globális jelenlétének köszönhetően sikerült más régiókból beszerezni a hiányzó alkatrészeket és pótolni a gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét. A németországi gyárban több ezren dolgoznak, így ott nem lehetett megoldás a gyártás leállítása. A Festo elsődleges célja családi vállalkozásként az alkalmazottak egészségének védelme volt, de ezt követte az operatív termelést mindenütt fenntartani. Ezt a szemléletet igyekezett valamennyi, így a budapesti vállalat is megvalósítani, hiszen ha valahol problémák adódtak, az végig hullámzott az egész cégcsoporton.

“Kétségtelen, hogy a vírusfertőzés nyomán járó válság számos kérdést vet fel. Ezek egyike a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjának további előtérbe kerülése. A járvány gyorsan elérte, amit a cégek maguktól csak komótosabb tempóban valósítottak volna meg. A Festo cégfilozófiájában eddig is kiemelt szerepet kapott e két szempont. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e olyan megoldásokat találni, melyek révén folyamataink hosszú távon, a környezet terhelése nélkül a jövőben is fenntarthatók lesznek. Az automatizálás – amiben szakértők vagyunk – a jövőben még hangsúlyosabbá válik. Ez számunkra újabb lehetőségeket jelent. A járvány kapcsán ismét előtérbe került a globalizáció kontra lokális termelés, illetve a beszállítói kör kérdése. Nálunk is számos országból vannak beszállítók, de az elmúlt években úgy szervezte meg a Festo a helyi operációt, hogy preferálja a regionális működtetést. Tipikusan most lehetett látni, hogy azok a gyárak vagy üzemek, amelyek beszállítói az elmúlt három hónapban Kínára vártak, nehéz helyzetbe kerültek. De ha a termeléshez közel próbáljuk meg elejétől a végéig kiszolgálni az igényeket, akkor egy ilyen helyzetben előnyhöz juthatunk. Ha Kínában bezár egy gyár, egyszerre bezárnak a beszállítók is. Így felértékelődik a geográfiailag lokális gyártás megszervezése.”- vont mérleget Szövényi-Lux Márton.

Gyártás Home Office-ban

“A járvány kitörésének első percétől munkafolyamatainkat az online és a digitális felületekre tereltük. A Festo számára ezek már bejáratott közeget jelentettek, mind a gyártásban az ipar 4.0 megoldások révén, mind pedig a vevői kommunikációban, a digitális vevői élmény kapcsán. Ezért nem volt nehéz átállni a teljesen digitális kapcsolattartásra. Már az első héten zökkenőmentesen tudtunk a vevőkkel kommunikálni. Webes konferenciákat szerveztünk, online vevői konzultációkat tartottunk. A mérnöki és támogató eszközök, az oktató videók, valamint a Festo Online Shop zavartalanul rendelkezésre álltak ügyfeleink részére. Ezeket a digitális megoldásokat korábban is használtuk, így nem a válsághelyzetben kellett kísérletezni – vevőinkkel egy pillanatra sem szakadt meg a kapcsolat. A Festo számára a vevők mellett munkavállalói is különösen fontos értéket jelentenek, ezért a járvány idején kiemelt törekvésünk volt, hogy megtartsuk munkatársainkat. Arra készülünk, hogy a vészhelyzet elmúltával, olyan mennyiségű megrendeléssel szembesülünk, aminek csak úgy tudunk eleget tenni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a szükséges létszámban. Ez az alapvető szemlélet minden Festo érdekeltségnél. A gyártásban is arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rugalmas foglalkoztatási formákat melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő megtartására.” – összegezte a legfontosabb szempontokat a Festo ügyvezető igazgatója.

Fazekas Árpád a Festo-AM Kft. műszaki igazgatója

Fazekas Árpád műszaki igazgató mindehhez hozzátette: “Tagadhatatlan, hogy ez egy különleges helyzet. Nem tudtuk minden munkatársunkat otthoni munkavégzésre küldeni, és bizonyos gyártástámogató funkciót ellátó kollégák egymást váltva minimális létszámban fizikailag is jelen vannak a gyár területén. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi gyártás összességében nem csökkent, a megrendelés állomány továbbra is kiegyensúlyozott. A termelés folyamatos, nem rendeltünk el leállást azért sem, mert a jelenlegi helyzetben olyan kritikus iparágaknak szállítunk komponenseket, mint az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, de említhetem a különböző lélegeztetőgép projekteket is. Nagyon sok megkeresésnek és speciális igénynek próbálunk megfelelni. Ezek a vírusjárvány pozitív hozadékai. Ugyanakkor a növekvő megrendeléseket a szokásosnál alacsonyabb dolgozói létszám mellett kell teljesíteni. Munkatársaink többségének, különösen a kisgyermekeseknek lehetővé tettük a rugalmas munkavégzést és olyan munkarendet vezettünk be, amely figyelembe veszi a dolgozók helyzetét.” A szakember szerint a járványhelyzet két komoly kihívás elé állította a gyártásért felelős vezetőket. Az egyik a szükséges emberi erőforrás biztosítása, és a folyamatos beszállítás megoldása. Ez utóbbi különösen az ázsiai járványhelyzet idején okozhatott komoly fejfájást számos cégnek. “A Festo esetében a kockázat menedzsment szerencsére megfelelően működött. Rugalmas beszállítóink vannak, emellett megfelelően gazdálkodtunk raktárkészletünkkel. A kisebb-nagyobb nehézségeket sikerült megoldani. Többször gyorsan kellett lépni és új beszállító után nézni egy-egy termék esetében, de általánosságban elmondható, hogy a Festo nem egyetlen beszállítóra építi beszerzéseit. Emellett arra törekszünk, hogy helybeli beszállítókkal, a gyártáshoz közeli cégekkel dolgozzunk.”

A járványhelyzettel kapcsolatban egy további tanulságra is felhívta a figyelmet Fazekas Árpád, amiről a Festo ügyvezetője is beszélt: “Akit a kommunikáció területén is felkészülten ért ez a helyzet, és rendelkezett már olyan működő megoldásokkal, amelyekkel gyorsan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal könnyebben vette az akadályokat. Ezért nem okozott számunkra problémát, hogy kollégáinkat Home Office-ba küldtük. Egyrészt rendelkeztünk már korábban egy erre vonatkozó szabályozással, amit most jól tudtunk alkalmazni, másrészt azokkal a szoftverekkel, amelyeket már rutinosan használtunk. Pár nap alatt alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz és gyakorlatilag problémamentesen tudtunk az otthon lévő kollégákkal együttműködni. Nem azzal telt az első egy-két hét, hogy kitaláljuk, milyen rendszert használjunk. Ebből a szempontból valószínűleg felkészültebben ért bennünket ez a helyzet, mint az átlag magyar vállalatot. A helyzetből adódóan vannak további terveink, hogy a digitális megoldásokat hol és hogyan tudnánk még szélesebb körben pl. a belső oktatások területén felhasználni. Úgy gondolom, hogy egy új időszámítás indul és a jó tapasztalatokat, megoldásokat mindenki igyekszik továbbvinni. Ilyen például, hogy nem kell mindenhol személyesen jelen lenni, és az online térben időt és pénzt lehet megtakarítani. “Jó volt azt is látni, hogy munkatársaink mindenben együttműködtek és értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyek és egészségük megőrzése érdekében tettünk ebben a váratlan és nehéz helyzetben.”

“Ezek egyike volt, hogy részben a német központunkkal egyeztetve és igazodva az általuk is kialakított irányelvekhez, megfogalmaztuk azokat az alapfeltételeket, melyek mentén dolgozni lehet mind az operatív területeken mind pedig az Office állományban. Létrehoztuk a helyi Covid-19 operatív törzset és elindítottunk egy napi szintű egyeztetést és helyzetértékelést annak érdekében, hogy a menedzsmentben mindenki rendelkezzen a legfontosabb információkkal, például, van-e egyáltalán aktív fertőzött a cégnél, hiszen először mindenkit váratlanul ért a vírusfertőzés mértéke és veszélyessége. Definiáltuk azokat a legfontosabb intézkedéseket, melyek segítettek a fertőzésveszély kiterjedtségének felismerésében, a rizikófaktorok azonosításában. Home Office-ba küldtük azokat a kollégákat, akik olyan munkakörben dolgoztak, ahol ez lehetséges volt. Ez az intézkedés elsősorban a logisztika, a pénzügy, az anyaggazdálkodás és a kutatás-fejlesztés területén dolgozókat érintette. Ahol ezt nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, ott rendszeresen rotáltuk az üzemben és az otthon dolgozók létszámát. Természetesen arra is figyeltünk, hogy a rotáció során fizikailag lehetőség szerint ne keverjük a munkatársakat.” – sorolja az intézkedéseket Szabó Krisztián termelési igazgató

Festo Budapest

„Szerencsére vírusfertőzés miatt nem merült fel a termelés leállítása, kezdettől azon dolgoztunk, hogy folyamatos legyen a gyártás. Bizonyos műveleteknél, ahol fizikailag közel ülnek egymáshoz a munkatársak, fóliával, plexivel vagy a munkahelyek fizikai széthúzásával növeltük a kollégák közötti távolságot, hogy biztosítsuk az előírt 1,5-2 m-es védőtávolságot. Szétválasztottuk a műszakokat, és fizikailag is elkülönített helyen gyülekezik a következő műszak, hogy ne legyen keveredés. A maszk viselést már szinte az első perctől kötelezővé tettük. Akik a fertőzésveszély miatt távol kívántak maradni, azoknak felajánlottuk a fizetés nélküli szabadság lehetőségét vagy az éves szabadság felhasználását, illetve bevezettük az idő kontó lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a munkatársak meghatározott mennyiségű munkaóráig munkaidőt gyűjthettek, erre az időre megkapták az alapbért, majd ezt a kontót a későbbiekben dolgozzák le. A Festo globális előírásához alkalmazkodva mi is bevezettük, hogy egyszerre csak négy-öt kolléga csoportosulhat megfelelő távolságot tartva, akár a tárgyalóban is maszk viselés mellett. Nagyobb létszámú rendezvényeket nem tartottunk, külföldi utazásokat megszüntettük, azaz hozzánk sem jöttek vendégek és mi sem utaztunk külföldre. Online platformra tereltük át a kommunikációt többek között annak érdekében is, hogy a Home Office-ban dolgozó kollégák, akik közvetlenül támogatják a termelést, minél kevésbé essenek ki a napi rutinból. Ebben az időszakban a takarításra és fertőtlenítésre különös gondot fordítottunk.

“A már hónapok óta tartó világjárvány hatásai minden vállalatot érzékenyen érint, egyes iparágak esetében akár 60-80 százalékos visszaesésről is érkeznek hírek. Globális vállalatként természetesen a Festo sem független az európai piacoktól, de ha a budapesti Festo-AM Kft. kilátásairól beszélünk, szerencsére eddig nem tapasztaltunk kereslet csökkenést – jelenleg a körülményekhez képest pozitívak a kilátások erre az évre. Abszolút optimisták vagyunk, ugyanakkor óvatosak is. A több lábon állás nálunk a Festo-AM Kft-nél és cégcsoport szinten is beigazolódott, ez egy fontos és jó stratégia.”– összegezte Szabó Krisztián.

Related Topics:2020 Automatizálás covid FESTO Festo-AM ipar Ipar 4.0 kockázatmenedzsment Szövényi-Lux Márton

Up Next

SCIndikator 2020 döntő – a Tudományról kreatívan

Don't Miss

Deutsche Telekom IT Solutions néven folytatja az IT Services Hungary

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken

Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!