Gazdaság

Fintech forradalom – minden vállalat IT-céggé alakulhat

A pénzügyi szektor digitális átalakulásáról két technológiai vállalat szakemberével beszélgetett Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő toborzó cég társalapítója. Nyíri József, a W.UP stratégiai ügyfelekért felelős menedzsere szerint a bankokban már több informatikus dolgozik, mint pénzügyi szakember. Mudri György, a FintechX társalapítója úgy véli a bankoknak egyre nagyobb kihívást jelentenek a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő új szolgáltatók.

„A pénzügyi cégek az elmúlt évszázadokban nem sokat változtak, azonban a koronavírus-járvány felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek az ügyfelek kényelmes, gyors és biztonságos kiszolgálásáról szólnak” – mondta Nyíri József, a digitális banki szoftvercég szakembere.

Hozzátette, a pénzintézetek pár éven belül nemcsak a termékeik szolgáltatásaiban, hanem az ügyfél-kapcsolattartásban is jelentősen meg fognak változni. A marketing digitalizációjáról is egyre gyakrabban lehet hallani, hiszen a fejlődése nem kevésbé fontos eredményeket ért el a pénzügyi világban is.

A nagyobb értékű pénzügyi szolgáltatások – jelzáloghitelek, életbiztosítások – esetében a digitális átállás egyelőre kihívást jelent, mivel az információszerzésre alkalmas új lehetőségeket még nem aknázták ki a cégek. „Ezért nagyon fontos az ügyfelekről legálisan megszerezhető adatmennyiség, amit elemezve ki lehet következtetni akár azt is, hogy például milyen élethelyzetben vannak” – tette hozzá. Az ügyfél tranzakciói pedig mindezt már lehetségessé is teszi.

Minden vállalat IT-céggé alakulhat

Mudri György, a FintechX vállalat üzleti vezetője szerint a hagyományos pénzintézetek számára nem csak a jogszabályi megfelelést biztosító IT fejlesztés okoz kihívást, hanem a nyílt bankolás komoly innovációs nyomást is jelent számukra az élesedő versenyben. Ennek a versenyhelyzetnek a nyertesei egyrészt az ügyfelek lesznek, másrészt az átrendeződő piacon azok a szereplők, akik a legsikeresebben tudják megugrani a digitális átalakulást.

Nyíri József szerint a legjelentősebb változás, amely a bankszektorban végbement, hogy húsz évvel ezelőtt a pénzintézetekben főleg bankárok, pénzügyi szakemberek dolgoztak, mára azonban az informatikai alkalmazottak kerültek többségbe. Ez a tendencia nemcsak a bankszektorra jellemző, hiszen a digitális átalakulás által szinte minden nagy cég egy idő után egy nagy szoftvercéggé alakul át. A pénzintézetek mellett világszerte számos vállalat is jelentős összeget költ az IT kapacitás bővítésére. Sőt, a nagyobb bankok már saját informatikai cégeket is üzemeltetnek, hogy a termékeiket gyorsabban piacra dobhassák, hatékonyabban tudjanak kommunikálni, illetve a készpénz mennyiséget minimálisra csökkentsék a fiókjaikban.

A W.UP szakembere elmondta azt is, hogy egyre kényelmesebbé váltak a pénzügyek intézése, és már az is egy jogos elvárás, hogy ne kelljen az ügyfélnek a fiókba bemennie, főleg egy pandémiás időszakban. Az online bankolás, az applikációk használata elengedhetetlen egy pénzintézet működéséhez, azonban a banki szereplők szolgáltatását egy-egy fintech cég már rég túl is szárnyalta.

Személyre szabott pénzügyek

Mudri György kifejtette: a nyílt bankolás időszaka előtt mindegyik csatorna, ahol az ügyfelek pénzügyeiket intézték – legyen szó akár bankfiókokról, netbankról vagy mobilbankról – a pénzintézetek által kontrollált terület volt. Most ez a helyzet változik meg gyökeresen. Akár a tech óriások – például a Google, a Facebook vagy az Apple – is könnyen beléphetnek a pénzügyi szolgáltatások piacára, hogy a felhasználók az alkalmazásaikon keresztül bonyolítsák le a pénzügyeiket.

Előállhat olyan helyzet amikor a Google már jobban fogja ismerni a felhasználók pénzügyi helyzetét, mint a bankok, hiszen a felhasználók akár velük is megoszthatják a számlainformációkat.

„De a Google ennél többet is tud rólunk, például azt, ha valaki az interneten épp milyen autót keres magának. Innen már csak egy lépés, hogy a vásárlásához a pénztárcánkból még hiányzó összegre a szükséges személyi kölcsönt a felhasználó ne a bankjától, hanem a Google-től igényelje” – tette hozzá.

Ebben a jövőben a pénzügyi applikációk nem csak tranzakciók létrehozására és az egyenlegek megtekintésére lesznek jók: például a parkolást, a mozijegy-, az ételrendelést is el lehet majd velük intézni. A bankok pedig megszólíthatnak olyan fogyasztókat is, akik csupán az alkalmazást használják, míg a számlavezetést biztosító bank akár teljesen elveszíti a tényleges ügyfélkapcsolatot. Így az keresztértékesítés lehetőségét, az egyes pénzintézetek akár teljesen háttérbe szorulhatnak, és csak infrastruktúra szolgáltatók lesznek. „Gyakorlatilag a pénzügyi alkalmazásokat egy digitális áruházban lehet majd testre szabni” – tette hozzá.

Nyíri József szerint a cégek részéről a minél hatékonyabb algoritmusok felhasználása az, ami egyértelműen megkönnyítheti az ügyfelek, de a vállalatok életét is. „Nincs annyi ügyintézője egy cégnek, hogy egyesével mindenkivel le tudjanak ülni, ezért a rendelkezésre álló adatokat kell érdemben feldolgozniuk” – tette hozzá. Azt is elmondta, főleg a költési tranzakciókból lehet precízen felépített ügyfélprofilokat kialakítani, és választ kapni arra, hogy kinek van családja, autója, mire költ szívesen. Ezeknek az adatoknak a jól megszervezett analitikájával, illetve a valós idejű megfigyelésével lehet rávilágítani az ügyfél pénzügyileg fontos életeseményeire.

A W.UP szakembere elmondta: cégük jelenleg „evangelizátori szerepben” igyekszik minél több pénzügyi intézetnek felhívni a figyelmét arra, hogy az ügyfelek adatainak pontos feldolgozásával ő maguk is jól járnak. „Többször fogják megnyitni a mobil applikációt és többször ajánlják majd a barátoknak, ismerősöknek. Ez egyáltalán nem beágyazott gondolkodás még az európai banki szektorban, a fintechekben már sokkal inkább, és sokszor mutogatjuk is, hogy látod a Revolut például ezt csinálja”.

Bondici Balázs, az IseeQ társlapítója szerint jelentősebb a felvevőpiaca a „data szakembereknek”, mint ahogyan azt a szakember-utánpótlás indokolná tenné, ezért ezek a szakmák az IT-n belül leginkább a kiemelkedő fizetésű részbe sorolhatóak. „Érdekesség, hogy míg korábban a pénzügyi szektor sok IT szakember számára kevésbé volt vonzó, ma már az új fintech szereplők megjelenésével – akik magukkal hozták a startup kultúrát – újra szexivé tették az iparágat” – magyarázta a fejvadász cég társalapítója. Hozzátette, hogy egyre több kiemelkedő tehetség a munkaerőpiacon már szívesen megy el dolgozni a pénzügyi szektorba.

Up Next

Új vezérigazgató a Rentasystem Zrt. élén

Don't Miss

Startup ötletgyár épül a válság ellen

Gazdaság

Drágulnak a használt autók, mégis nagyobb az érdeklődés irántuk

Havi és éves összehasonlításban is nőtt a használt autók iránti érdeklődés – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A SUV-ok népszerűsége tovább növekszik, egyre inkább háttérbe szorítva a kombikat, viszont a legkeresettebb modellek listája és sorrendje nem változott érdemben.

A nyár végének közeledtével ismét fellendül a használt autók piaca. 2025 augusztusában mintegy 11 százalékkal több érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint júliusban, és 5%-kal többen fontolgatják az autóvásárlást, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egy kicsivel, 3%-kal nőtt a hirdetések száma, és felfelé tolódtak a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,7 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,1 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,3 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény: 13,04 helyett 12,89 éves autók közül válogathatunk, és 178 ezer kilométer helyett 176 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Éves összehasonlításban egyedül a dízelek iránti érdeklődés csökkent, minden más nőtt, az elmúlt hónaphoz képest pedig egységesen 10-15 százalék körüli növekedés látható minden kategóriában.

A kivitelek versenyében továbbra is magabiztosan vezet a ferdehátú, de a városi terepjárók (SUV-ok) júliusi előretörése kitartott: már többen (kb. 79000-en) vennének ilyet, mint kombi autókat (kb. 69000 érdeklődő). Az átlagárak minden kivitel esetében növekedtek mind az elmúlt hónapot, mind 2024 augusztusát nézve. Ferdehátú autókat átlagosan 2,6 millióért, kombikat 4,8 millióért, SUV-okat 8,9 millióért, szedánokat pedig 5,6 millióért vehetünk. Életkor és futásteljesítmény tekintetében elhanyagolható a különbség.

Az Opel Astra továbbra is a legkeresettebb autó, ahogy utána a Suzuki Swift, a Volkswagen Golf, a Ford Focus, a Volkswagen Passat is tartja a helyét már hosszú ideje. A top 10 második felében volt átrendeződés a tavalyi évhez képest: a BMW 3-as sorozat és az X sorozat is hátrébb csúszott.

„A nyári szünet után újra élénkülés tapasztalható a használtautó-piacon: nőtt az érdeklődések száma, miközben az átlagéletkor és a futásteljesítmény enyhén csökkent. A toplista is változott: a Škoda Octavia és az Opel Corsa előrelépésével a BMW 3-as a 8. helyre szorult vissza. A dobogón azonban nincs meglepetés, továbbra is az Opel Astra, a Suzuki Swift és a Volkswagen Golf vezetik a rangsort a hazai vásárlók körében.”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?

A pénzügyi döntéseinket sokszor nem racionális számítások, hanem érzelmek, beidegződések és társadalmi hatások alakítják. Morgan Housel amerikai pénzügyi író és befektetési szakértő világszerte ismertté vált A pénz pszichológiája című könyvével, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású pénzügyi sikerkönyve lett.

A könyv nem tipikus befektetési kézikönyv: Housel nem bonyolult tőzsdei stratégiákat vagy gyors meggazdagodási tanácsokat oszt meg, hanem azt vizsgálja, hogyan viszonyulunk a pénzhez – és ez a viszony hogyan határozza meg anyagi jólétünket, biztonságunkat és életminőségünket.

Miről szól a könyv?

Housel 20 fejezeten keresztül mesél el történeteket, anekdotákat és kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak:

a pénzügyi döntéseinket sokszor a pszichológia vezérli, nem pedig a matematika,
a szerencse és a kockázat szerepe nagyobb, mint gondolnánk,
a hosszú távú gondolkodás és a türelem többet ér, mint a legokosabb befektetési trükk,
és hogy a pénz valódi értéke a szabadságban rejlik – abban, hogy saját magunk rendelkezhetünk az időnk és életünk felett.

A kötet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közérthetően, mindennapi példákkal mutatja be a pénzügyek világát. Ezáltal a laikus olvasó is könnyedén megérti, miért fontos az érzelmeink és szokásaink tudatos kezelése a pénz kapcsán.

Ki Morgan Housel?

Morgan Housel az Egyesült Államok egyik legismertebb pénzügyi gondolkodója és írója.

Korábban a The Motley Fool és a The Wall Street Journal szerzője volt, ahol befektetési és gazdasági témákról írt.
Többször elnyerte a Society of American Business Editors and Writers díját gazdasági újságírásért.
Jelenleg a Collaborative Fund társtulajdonosa, ahol startupok és innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozik.

„A pénz pszichológiája” több mint 4 millió példányban kelt el világszerte, és számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is.

Kinek ajánlható a könyv?

Ez a könyv mindenkinek szól, aki:

szeretné megérteni a saját pénzügyi szokásait,
gyakran hoz impulzív vagy érzelmi döntéseket pénzügyekben,
hosszú távon szeretne biztonságot és stabilitást teremteni,
nem csak gazdagodni akar, hanem felismerni a pénz valódi szerepét az életében.

A „Pénz pszichológiája” nemcsak befektetőknek és pénzügyi szakembereknek nyújt értékes tanulságokat, hanem bárkinek, aki tudatosabban szeretne bánni a pénzzel.

Morgan Housel könyve arra tanít, hogy a pénzügyekben sokszor nem az számít, mennyit tudunk a piacokról, hanem az, hogyan tudjuk kezelni önmagunkat. A jó pénzügyi döntések kulcsa nem a zsenialitás, hanem a türelem, az önkontroll és a tudatos gondolkodás.

Ha szeretnél tisztábban látni saját pénzügyi szokásaidban, és új szemszögből megérteni a pénz szerepét az életedben, érdemes elolvasnod Morgan Housel A pénz pszichológiája című könyvét.

A pénz pszichológiája

A pénz életünk minden területén jelen van, mindannyiunkat befolyásol, és legtöbbünket összezavar. Mindenki kicsit másképpen gondolkodik róla.
Az, hogy mennyire bánsz jól a pénzzel, nem szükségszerűen azon múlik, amit tudsz. Sokkal inkább azon, hogyan viselkedsz. A helyes viselkedés pedig – még az igazán okos embereknek is – nehezen tanítható.
A pénzre – így a befektetésre, a személyes pénzügyekre és az üzleti döntésekre – általában matematikai alapú területként gondolunk, és ekként tanítjuk. Olyan területként, ahol az adatok és a képletek egyértelműen megmondják, mit kell tenni. Ám a valóságban az emberek nem Excel-táblában hozzák meg pénzügyi döntéseiket, hanem a családi asztalnál vagy üzleti tárgyalásokon, ahol személyes történetük, egyedi világnézetük, egójuk, büszkeségük és fura ösztönzők keverednek egymással.
A pénzügyi siker nem egzakt tudomány. Egyfajta szociális készség, amelynél a viselkedésed a tudásodnál is többet számít.
Ezt a készséget nevezi a díjnyertes szerző, Morgan Housel a pénz pszichológiájának. A könyvében megosztott rövid történetekkel rávezeti az olvasót arra, hogy a pénz technikai oldalánál fontosabb az emberi tényező, és időtlen tanításokat olvashatunk vagyonról, mohóságról, boldogságról és az élet egyik legalapvetőbb kellékéről – a pénzről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Zártkertek menthetnék meg a fiatalokat a lakásdrágulástól

Meglepő ötlet fékezheti meg a lakásárakat

A zártkertek lakóingatlanokká minősítését javasolja a hmhm.hu véleménycikke annak érdekében, hogy a szeptember 1-jén induló Otthon Start 3%-os lakáshitelprogram ne okozzon árrobbanást a lakáspiacon. A portál szerint a mezőgazdasági művelés alól kivont, kihasználatlan zártkertek bevonása jelentősen növelhetné a kínálatot, így fékezhetné az árak emelkedését, sőt akár csökkenést is eredményezhetne. A cikk úgy véli, ez különösen a fiatal vásárlóknak kínálna megfizethető alternatívát. Orbán Viktor korábban a Kossuth rádióban hangsúlyozta: az árplafonokkal és értékhatárokkal a kormány elejét kívánja venni a piaci túlfűtöttségnek.

A szeptember 1-én elindult Otthon Start 3%-os lakáshitellel sokan úgy gondolják, hogy jelentős áremelkedést okozhat a lakáspiacon. Ezzel szemben a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában még korábban ismertette, hogy a program a vásárlókat, a fiatalokat támogatja, ugyanakkor az ingatlanárak elszabadulását korlátozó intézkedéseket is bevezettek, így előzve meg az áremelkedést.

A kormányfő kiemelte: a támogatás nem vonatkozik luxusingatlanokra. A bevezetett korlátok értelmében a támogatással vásárolt lakás ára legfeljebb 100 millió forint, családi ház esetén pedig 150 millió forint lehet. Emellett négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió forintos árat engedélyez a program, függetlenül attól, hogy új vagy használt ingatlanról van szó. A miniszterelnök szerint ezek az árplafonok biztosítják, hogy a konstrukció valóban a családokat és a fiatal vásárlókat segítse, miközben megakadályozzák a mesterséges áremelkedést a lakáspiacon. Úgy fogalmazott: a kormány a gyors indulás után kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésre számít az ingatlanpiacon.

Vele szemben nagyon sok ingatlanpiaci szakértő és egyéb közszereplő is megszólalt, hogy ezek a korlátozások nem elengedőek ahhoz, hogy ne történjen meg egy újabb ingatlan árrobbanás, amelynek köszönhetően idővel nagyon sok magyar honfitársunknak tenné lehetettlenné a lakáshoz jutást. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan hangoztatják kormányellenes negatív álláspontjukat – köztük többek között Magyar Péter is -, de senki sem képes olyan megoldási javaslattal előállni, mint a Kormány, amivel a kritika helyett inkább a honfitársait támogatná.

A hmhm.hu szerint mindig mindenre meg van megfelelő megoldás, többek között erre – a kritikusok által sokat jelzett – lakáspiaci problémára is, amit ez a kedvezményes lakáshitel program idehaza okozna. Ha esetleg a kritikusoknak mégis igazuk lenne, akkor annak igen komoly politikai- és társadalmi következményei lennének.

Belterületi ár töredékéért juthatnának saját házhoz

Annak érdekében, hogy a plusz kereslet tényleg ne okozzon árfelhajtó hatást, valójában plusz kínálatot kellene bevonni az ingatlanpiacra. A portál szerint az egyik ilyen megoldás lehetne, ha megfelelő törvénymódosítással a kormányzat lehetővé tenné a zártkertek bevonását is a kedvezményes lakáshitel programba. Ezzel a lépéssel olyan jóval kisebb értékű ingatlanokra is lehetne kedvezményes hitelt felvenni, ami szinte mindenhol megtalálható és sok esetben a települések mellett szinte semmire sincsen használva, mivel már jó rég óta sajnos nem folyik rajta semmilyen művelés.

Ezzel a lépéssel egy csapással rengeteg olyan kisebb értékű ingatlan kerülne be a lehetséges lakóingatlanok közé, amelyeket a fiatalok a kedvezményes lakáshitel program segítségével meg tudnának vásárolni – véli a hmhm.hu cikke. Köztudott, hogy egy ilyen ingatlan a belterületi ingatlanhoz képest a töredékébe kerül, ami elég komoly vonzerő lenne a fiataloknak. Arról nem is beszélve, hogy így az ideköltözőknek végre lenne lehetőségük akár saját maguk számára is megtermelni – a házuk mellett – a zöldségeket és gyümölcsöket.

Ha a zártkertek lakóingatlanok közé történő bevonása megvalósulna, akkor a szerző szerint el lehetne kerülni a kritikusok által sokat emlegetett súlyos problémát és így a frissen indult kedvezményes lakáshitel program semmilyen áremelkedést nem okozna, hiszen a lakáspiacra történő zártkertek bevonása olyan nagy számban okozna plusz kínálatot, ami akár még árcsökkenést is eredményezhetne a magyar piacon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!