A kobotokok sokféle módon támogatják az alkalmazkodást és az üzletmenet folytonosságát bizonytalan időkben. Olyan UR-kobotra épülő alkalmazásokat helyeztünk a középpontba – a minőségellenőrzéstől a hegesztésig -,amely bemutatja, hogy a kobotok milyen rugalmas, jövőbiztos automatizálási telepítéseket tesznek lehetővé különböző méretű vállalatok számára.
A csomagolás és a raklapozás az ellátási lánc legkevésbé ergonomikus feladatait foglalja magában, ezzel egyidejűleg pedig a munkavállalókat érő jelentős számú ismétlődő terhelésekért és mozgásszervi rendellenességekért is felelős. A nehéz terhek emelése és a hajolás az áruk felvétele vagy becsomagolása nem pusztán nem-ergonomikus velejárói a munkának, amelyek magukban hordozzák a sérülések kockázatát, hanem ismétlődnek is, ami teret ad az emberi tévedésnek, mivel a dolgozók figyelme egyre csökken. A tényezők ezen kombinációja révén az együttműködő robotok ideális partnerként szolgálnak a csomagolási és raklapozási folyamatokhoz.
A gyártásban jelentkező megakadások kezelésének módját kereső ügyfelek nagy érdeklődést mutatnak a gyors megtérülést biztosító kobotok iránt felgyorsult. Szembesülve az olyan termékek iránti kereslet hirtelen megugrásával, mint az orvosi alkatrészek és az egyéni védőeszközök, számos ügyfél úgy találta, hogy a kobotokra épülő csomagolási és raklapozási technológia hatékony módja a termelés növelésének.
Hasonlóképpen, a COVID-19 korlátozások súlyosbítják a már meglévő munkaerőhiányból adódó kihívásokat a feldolgozóiparban és egyéb iparágakban. Minden eddiginél nehezebb személyzetet találni, a betegségből eredő távollétek folyamatos kockázatot jelentenek, ezeken kívül pedig az utazási korlátozások és a társadalmi távolságtartás szükségessége miatt rövid távon nem célravezető az emberi munkaerő alkalmazása. A kobotok jelentősége megnőhet ezekben a helyzetekben, pótolhatják a hiányzó munkaerőt és biztosíthatják az üzletmenet folytonosságát a kedvezőtlen munkaerő és általános működési feltételek ellenére.
A kobotok alkalmazása további munkaerő felvételét eredményezi
Bizonyos helyzetekben kobotok alkalmazása a csomagoló és a raklapozó munkaterületeken akár új alkalmazottak felvételéhez is vezethet a megnövekedett termelési szintnek köszönhetően. Ez történt a spanyol RNB Cosméticos esetében is. A vállalt hat UR10-et vezetett be csomagoló és dobozoló üzemében a gyártósor végi raklapozási feladatok elvégzésére. A kobot cellák telepítése óta az RNB Cosméticos gyorsan és hatékonyan megnövelte a termelést.
Emberi munkaerővel együttműködve, percenként hat csomagot gyártó ciklusban több mint 350 különböző tételre alkalmazva a rendszer annyira hatékony volt, hogy új munkatársakat vettek fel a gyártás megugrásának kezelésére. Ennek eredményeként a meglévő személyzetet felmentették a nem ergonomikus feladatok végzése alól, fejlesztették szakmai készségeiket – a csomagolás és a raklapozás helyett -, így most ezek a dolgozók irányítják a kobotok működését.
„Nem alkalmazunk szakértő személyzetet egy csúcstechnológiás robot kezelésére. Munkatársainkat szakértőkké alakítjuk azáltal, hogy fejlesztjük készségeiket”
– mondta Aurelio Tornero, az RNB Cosméticos gyárigazgatója.
Kobotok végzik a nehéz súlyok emelését a L’Oréal-nál
A L’Oréal India punéi üzemében az operátorok manuálisan végezték a sor végi műveleteket, aminek következtében egy 8 órás műszakban összesen mintegy 8.500 kilogrammnyi (18.700 fontnyi) súlyt mozgattak meg. A L’Oréal India ezt túl nagy kockázatként ítélte meg, amit két UR10 telepítésével sikeresen hárított el az operátorokról. A kobotok lehetővé tették a társaság számára a csomagolás és raklapozás során végzett emberi munka teljes kiiktatását, a teljes eszközhatékonyság pedig 5%-kal nőtt a raklapcsere során megtakarított időnek köszönhetően.
„Az együttműködő robotok hozzájárultak a munkafolyamat kockázatainak teljes megszüntetéséhez. Felhasználóbarátak, karbantartásmentesek és rendkívül hatékonyak. Örömünkre szolgál, hogy a Universal Robots kobotjait alkalmazhatjuk gyártósorainkon.”
– mondta Ranjit Ekda, a L’Oréal India gyártási ellátási láncának vezetője.
A Nippon Zettic egyesíti az emberek és a robotok legjobb tulajdonságait.
Japánban a vezető fogkrémgyártó NIPPON ZETTOC CO. LTD UR5 kobotok használatát vezette be a csomagoló és dobozoló soraikon fellépő munkaerőhiány leküzdése céljából.
„Az emberek képesek rugalmasan dolgozni, de természetesen a gyenge pontokat is számításba kell venni, például, a munkavégzés esetleges hirtelen megszakítását vagy a készségek közötti egyenlőtlenségeket”
– mondta Junichi Kano, a NIPPON gyártástechnológiai osztályának vezetője.
„Ezért a célunk egy olyan sor létrehozása, amely az emberek és a robotok legjobb tulajdonságait ötvözi.”
A vállalat belső dobozos csomagolószalagját, amelyhez korábban két emberre volt szükség, most egy fő és négy UR5 kobot működteti, ami lehetővé teszi a folyamatos gyártást akkor is, amikor a dolgozók szüneteket tartanak. Az UR5 kobotok a termelést is felgyorsították, 30 százalékkal növelve az óránként csomagolt termékek számát. A külső dobozos csomagolás most egy, a UR5 által teljesen automatizált módon történik, miközben a személyzet több olyan hozzáadott értéket képviselő feladaton dolgozhat, mint például az anyagellátás és a folyamatellenőrzés.
A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.
Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.
A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.
“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”
– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.
„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”
Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez
A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.
A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.
Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.
A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket
A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.
A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.
Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat
A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.
Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.
A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.
A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.
A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.
A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.
Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.
A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.
Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.
Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.
Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.
Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.
Továbbra sem éri meg a visszavásárlás
A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.
A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.
Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!