Gazdaság

Az emberek 82%-a szerint mesterséges intelligenciával csökkenthető a munkahelyi stressz

Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy több mentális egészséggel kapcsolatos támogatást nyújtsanak számukra

2020 a munkaerőpiac legstresszesebb évét hozta el számunkra, amiben az emberek már robotok segítségére is számítanak – derült ki az Oracle és a Workplace Intelligence, egy HR kutató és tanácsadó cég új tanulmányából. A 11 ország több mint 12 000 alkalmazottját, menedzserét, HR vezetőjét és C-szintű vezetőjét felkaroló tanulmány eredményeiből kiderült, hogy a COVID-19 világjárvány hatására megnövekedett a munkavállalók áltat tapasztalt munkahelyi stressz, szorongás és a kiégés, továbbá kiderült, hogy szívesebben fogadnának el segítséget robotoktól, mint menedzsereiktől.

A COVID-19 világszerte negatívan befolyásolja a munkaerő mentális egészségét

Idén az emberek 70 százaléka több munkahelyi stressznek és szorongásnak van kitéve, mint a tavalyi évben.
A megnövekedett stressz és szorongás negatívan hatott a globális munkaerő 78 százalékára, még több stresszt (38 százalék), a munka-magánélet egyensúlyának felborulását (35 százalék), kiégést (25 százalék), szocializáció hiányából fakadó depressziót (25 százalék) és magányt (14 százalék) okozva ezzel.
A világjárvány okozta nyomás rátelepült az olyan mindennapos munkahelyi stresszorokra, mint például a követelményeknek való megfelelés (42 százalék), a fárasztó rutinfeladatok elvégzése (41 százalék), és a felhalmozódó feladatokkal való zsonglőrködés (41 százalék), tehát a feleadatmenedzselés is.

A munka okozta mentális egészséget érintő problémák negatívan hatnak az emberek magánéletére

A világjárvány súlyosbította a munkahelyi mentális egészség problémáit, és hatása nem csak a szakmai életre korlátozódik – az emberek otthon is tapasztalják ezeket.

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, szorongás és depresszió) kihat az otthoni életükre is.
A leggyakoribb következményekként alvási nehézségeket (40 százalék), romló fizikai egészséget (35 százalék), az otthoni boldogság csökkenése (33 százalék), romló családi kapcsolatok (30 százalék) és a barátoktól való izoláció (28 százalék) jelentkezett.
A szakmai és magánélet közötti határ jelentősen összemosódott a távmunkában dolgozók esetében. Az emberek 35 százaléka havonta több mint 40 órával dolgozik többet és 25 százalékuk tapasztalt kiégést a túlórák miatt.
A távoli munkavégzés hátrányai ellenére az emberek 62 százaléka találja most vonzóbbnak a távmunkát, mint a pandémia kitörése előtt, mivel több időt tölthetnek együtt a családdal (51 százalék), valamint több idő jut az alvásra (31 százalék) és több munkát is tudnak elvégezni (30 százalék)

Az alkalmazottak segítségre vágynak, és akár a technológia felé fordulnának

Az emberek többet várnának a technológiától az együttműködési megoldásoknál, szeretnék, ha a technológiával támogathatnák mentális egészségület.

A megkérdezettek csupán 18 százaléka részesítené előnyben az embereket a robotokkal szemben, amikor mentális egészségük támogatásáról van szó. Úgy érzik, hogy a robotok nagyobb ítéletmentességet (34 százalék), és elfogulatlan közeget biztosítanak problémáik megosztásához (30 százalék), valamint gyors válaszokat adnak az egészséggel kapcsolatos kérdéseikre (29 százalék).
Az emberek 68 százaléka szívesebben beszélne a munkahelyi stresszről és szorongásairól egy robotnak, mintsem főnökének, 80 százalékuk, pedig arra is nyitott, hogy tanácsadója ezekben a kérdésekben egy robot legyen.
Az emberek 75 százaléka nyilatkozta, hogy AI-megoldás támogatta már mentális egészségét a munkahelyén. A legfontosabb előnyöket a munka hatékonyabb elvégzéséhez szükséges információk biztosítása (31 százalék), a feladatok automatizálása és a munkaterhelés csökkentése és a kiégés megelőzése terén (27 százalék), a stressz csökkentésében a prioritások felállításának elősegítésével (27 százalék).
Az AI segített a munkavállalók többségének (51 százalék) lerövidíteni a munkahetet, és hosszabb szabadságot tett lehetővé számukra (51 százalék). A válaszadók több mint fele szerint az AI technológia növeli a munkavállalók produktivitását (63%), javítja a munkával való elégedettséget (54%) és javítja az általános jólétet (52%).

A munkahelyi mentális egészséget érintő problémák meg tűnnek el maguktól, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni

Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy több mentális egészségi támogatást nyújtsanak számukra, hiszen, ha ez a segítség nem áll rendelkezésükre, annak hosszantartó hatásai lesznek a globális produktivitásra, valamint a globális munkaerő magán és szakmai életére is.

Az emberek 76 százaléka érzi úgy, hogy a munkáltatónak többet kéne tennie a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében. 51 százalékuk megjegyezte, hogy munkahelyük biztosít valamilyen mentális egészséget támogató szolgáltatást a COVID-19 járvánnyal összefüggésben.
A globális munkaerő 83 százaléka szeretné, ha cége valamilyen technológiát biztosítana mentális egészségének támogatására, ideértve a releváns egészségügyi információhoz való hozzájutást (36 százalék), igény szerinti tanácsadási szolgáltatást (35 százalék), proaktív egészségfigyelő eszközöket (35 százalék), hozzáférést jólléti vagy meditációs alkalmazásokhoz (35 százalék), valamint az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges chatbotot (28 százalék).
A munkavállalók 84 százaléka szembesült a távmunkából fakadó kihívásokkal. A leghangsúlyosabb kihívások a magán és a szakmai élet összeolvadása (41 százalék), valamint a megnövekedett mentális egészséget érintő problémák, például a stressz és a szorongás kezelése (33 százalék).
Az emberek 42 százaléka szerint a munkahelyi stressz, szorongás vagy depresszió csökkenti produktivitásukat, 40 százalékuk szerint pedig a rossz döntéshozatal növekedéséhez vezet. A megkérdezettek 85 százaléka szerint a munkával kapcsolatos stressz, szorongás és depresszió befolyásolja magánéletüket is.

Támogató idézetek

„A távmunka új elvárásaival és a személyes és a szakmai élet közötti határ elmosódásával a COVID-19 jelentős hatást gyakorolt mentális egészségünkre – és ez iparágtól és országtól függetlenül minden munkavállalót érint” – mondta Dan Schawbel, a Workplace Intelligence ügyveztő partnere. „A járvány előtérbe helyezte a mentális egészséget – ez korunk legnagyobb munkaerő-piaci problémája, és ez a következő évtizedben is így lesz. Vizsgálatunk eredményei felfedik, hogy mennyire kiterjedt problémával állunk szembe, és miért pont most jött el az idő, hogy a szervezetek elkezdjenek erről beszélni és új megoldások után kutatni.”

“A világjárvánnyal a mentális egészség nemcsak szélesebb társadalmi kérdéssé, hanem a munkahelyi kihívássá is vált. Mély hatással van az egyéni teljesítményre, a csapat hatékonyságára és a szervezeti produktivitásra. Most minden eddiginél jobban be kell kapcsolódnunk az ezzel kapcsolatos párbeszédbe. Az alkalmazottak elvárják, hogy a munkaadók lépjenek fel és nyújtsanak megoldásokat számukra” – mondta Emily He, az Oracle Cloud HCM vezető alelnöke. „Nagyon sokat lehet tenni a globális munkaerő mentális egészségének támogatása érdekében, és nagyon sokféle módon segíthet az olyan technológia is, mint az AI. De mindenekelőtt a szervezeteknek napirendre kell tűzniük a mentális egészség kérdését. Ha el tudjuk kezdeni ezt a párbeszédet – mind HR, mind ügyvezetői szinten – elkezdhetünk változásokat eszközölni. Én ennek most jött el az ideje.”

Related Topics:2020 felmérés intelligencia mesterséges oracle Workplace Intelligence

Up Next

Ha nehéz a konténer, könnyítsük a megfelelő szoftverrel!

Don't Miss

Áfamentesen indít programozóképzést a Green Fox Academy

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.

PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.

3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte

A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.

„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”

– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.

GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés

A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.

GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is

A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.

Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás

A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.

Digitális fejlesztések

2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.

“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”

– tette hozzá Balázs Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!