Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Élelmiszergyártás biztonságosan

7 megoldás az élelmiszerek fizikai szennyeződésével kapcsolatos kihívásokra

A biztonságos élelmiszerek előállítása állandó nyomásként nehezedik a gyártók és a márkatulajdonosok vállára. A szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírások, a proaktív fogyasztók, az új élelmiszer-kombinációk és a globalizált ellátási láncok mind-mind hozzájárulnak a termék-visszahívási adatok növekedéséhez. Annak érdekében, hogy az élelmiszer-gyártók ne szenvedjenek a termékek visszahívásából adódó következményektől, mindent meg kell tenniük, hogy az esetleges idegen testek jelenlétét időben kiszűrjék. A METTLER TOLEDO hét megoldást mutat be, hogy a modern termékellenőrzési technológiának köszönhetően, hogyan tud szembeszállni az élelmiszerek fizikai szennyeződésével járó kihívásokkal.

1. kihívás: A szennyezés forrása

Az élelmiszer-előállítási folyamat több pontján is érheti fizikai szennyeződés a termékeket: a folyamat kezdetén, az előállítás közben vagy a csomagolás szakaszában. Ellenőrzés nélkül a szennyeződések már az elején bekerülhetnek a termelési folyamatba – például egy burgonya közé rejtett kő. A végtermék feldolgozása során a gép meghibásodhat: például előfordulhat, hogy a kenyérszeletelő pengéje eltörik, miközben kenyeret szeletelnek vele egy pékségben. Emellett személyes tárgyak, akár tollak vagy ékszerek is beleeshetnek. Az utolsó szakaszban is kerülhet idegentest a termékbe, a fedél ráhelyezése vagy a csomagolás lezárása közben.

Megoldás:

A folyamat azon pontjait, ahol élelmiszer-biztonsági megelőző intézkedések alkalmazására van szükség a fizikai szennyeződés kiküszöbölésére, kritikus ellenőrzési pontoknak (CCP) nevezzük. A kockázatelemzés kritikus ellenőrzési pontjának (HACCP) vagy a kockázatelemzésnek és a kockázatalapú megelőző ellenőrzésnek (HARCP) auditja során azonosítja a CCP-k létrehozásának helyét. Ezt követően a gyártók megismerhetik a folyamataikhoz legmegfelelőbb szennyezőanyag-kimutatási technológiát. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy mind a fémdetektálást, mind a röntgenvizsgálatot különféle gyártási szakaszokban szükséges telepíteni.


2. kihívás: A fizikai szennyező anyagok típusai

Az összetevőktől és a gyártási folyamattól függően a leggyakoribb szennyező anyagok fémek, ásványi kövek, meszes csontok, tömör műanyagok, gumi vegyületek vagy üvegek. A legnagyobb fejtörést a döntés okozza, hogy melyik vizsgálati technológia megfelelőbb az idegen test felismerésére.

Megoldás:

A röntgenes ellenőrző rendszer a fent említett szennyeződések érzékelésére képes, míg a fémdetektor kifejezetten a vas és színesfém, valamint az összes rozsdamentes acélminőségű anyag azonosítására ad lehetőséget. A HACCP / HARCP audit segít megállapítani a szükséges technológiai beruházásokat, továbbá a gyártók, a jövőbeni termékcsaládok és lehetséges szennyező anyagok figyelembevételével biztosabbá tehetik beruházásaikat.


3. kihívás: Méret és sűrűség

A vizsgált termék mérete és sűrűsége befolyásolhatja a detektálás érzékenységi szintjét. Minél homogénebb a termék, annál egyszerűbb az ellenőrző berendezésnek azonosítani a fizikai szennyeződéseket. Nehézségeket okoz, ha az idegen test sűrűsége hasonló vagy alacsonyabb, mint az ellenőrzött terméké, például egy üvegszilánk az üvegpalackban, vagy ha változó sűrűségű komponenseket tartalmaz, például készételek esetében. A nagyobb tömegű vagy nagyobb nedvességtartalmú termékek problémát jelenthetnek más ellenőrzési technológiák esetében is. Ilyenkor maga a termék saját zavaró jelet hozhat létre, ami megnehezítheti a fémdetektorok munkáját, így nem könnyű különbséget tenni a termékjel és a fém szennyeződések jele között.

Megoldás:

A szennyezőanyag-detektálási technológia fejlődésének köszönhetően, a röntgenes ellenőrző és a fémdetektáló rendszerek egyaránt magas érzékenységgel rendelkeznek, így az apró szennyeződések előfordulását is képesek kimutatni. A METTLER TOLEDO fémdetektorok egyszerre több frekvenciát használnak a „nedves” termékek jeleinek kiszűréséért. A fejlett röntgenes ellenőrző rendszerek az ellenőrzött termék alapján, automatikusan állítják be a kép kontrasztjának maximalizálásához szükséges energiamennyiséget.


4. kihívás: Csomagolás

A csomagolások alakja, mérete és anyaga sokszor nehezítő tényező a termékellenőrzés folyamatában. Nem egyszerű feladat, például üvegszennyeződések kimutatása üvegedényekben vagy fémszennyeződések fémezett filmcsomagolásban. A szokatlan csomagolási formák, mint például a lekerekített üvegpalackok és a kartondobozok tovább korlátozzák a röntgenes ellenőrző rendszer látóterét, ami csökkent érzékenységi szintet eredményez. A nagy vagy magas csomagokat biztos módon kell szállítani a szalagon, hogy stabilak legyenek, amikor az ellenőrző rendszer elé érnek.

Megoldás:

Az ellenőrző berendezés és a megfelelő szállítószalag, illetve a vezetősín kiválasztásakor figyelembe kell venni a detektálni kívánt termék csomagolását. A röntgenes ellenőrző berendezések vízszintes, osztott, kombinált vagy ferde sugarakat alkalmaznak, ennek köszönhetően képesek észlelni az üvegtöredékeket az üvegcsomagolásban is. Bizonyos röntgenes ellenőrző rendszerek konfigurálhatók olyan módon, hogy a komplex csomagokban lévő vakfoltok is ellenőrizhetők legyenek szennyezettségük szempontjából. A fémdetektáló képesek érzékelni a fémet a zavaró “termékeffektus” ellenére és a fémezett filmcsomagolással ellátott termékek esetében is.


5. kihívás: A gyártósor sebessége

A szállítószalagsebesség, a gyártási céloknak és a fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében folyamatosan nő. A száraz, szemcsés termékek és folyadékok ellenőrzése különösen nagy kihívást jelent a felgyorsult gyártósorokon.

Megoldás:

A speciális fémdetektorokat és röntgenes ellenőrző rendszereket folyékony és ömlesztett termékekhez terveztük. Teljes szalagsebességgel működtethetőek, fenntartva a termelékenység szintjét. Intelligens szoftver segítségével mindkét technológia képes meghatározni a szennyeződés pontos helyét, és az idegen testet biztonságosan eltávolítani, minimális termékpazarlással és leállás nélkül.


6. kihívás: Folyamatos optimalizálás

Elengedhetetlen az ellenőrző rendszerek megfelelő érzékenységi szinten történő működése, hogy képesek legyenek az esetleges idegen testeket detektálni, és azokat biztonságosan eltávolítani. A helytelen beállítás rossz szortírozási arányhoz vezethet, növelheti a pazarlás mértékét és csökkentheti a termelés hatékonyságát.

Megoldás:

A szoftverinnovációnak köszönhetően a röntgenes ellenőrző rendszerek és a fémdetektorok, félig vagy teljesen automatizált beállítási lehetőséget biztosítsanak. A manuális beállítás okozta hibák csökkentésével az észlelési, érzékenységi szintek maximalizálódnak, így minimalizálva a rossz szortírozási arányokat és a hulladékköltségeket. Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében az érzékenységi szinteket rendszeresen tesztelni kell, fizikai minták segítségével. Mindkét technológia teljesítmény-ellenőrzési tesztet biztosít a rendszerek tökéletes állapotának fenntartása érdekében.


7. kihívás: Jelentés és megfigyelés

A mindennapi műveletek során a jelentések elengedhetetlenek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfeleléshez, a termelési KPI javításához és a berendezések általános hatékonyságának érdekében. A termék visszahívása esetén az ellenőrzési adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyártók bizonyítani tudják, hogy minden szükséges óvintézkedést megtettek a szennyeződés kockázatának elkerülése vagy minimalizálása érdekében.

Megoldás:

Minden ellenőrzési tevékenység valós időben rögzíthető. A gyártók könnyen hozzáférnek az adatokhoz, hogy igazolják a szükséges dokumentációval, hogy megfelelően ellenőrizték a terméket, és végrehajtották az élelmiszer-biztonsági előírások követelményeit. Fejlett szoftverek és központosított hálózati infrastruktúra használata esetén, az ellenőrzési adatok alkalmazhatók a termékek nyomon követhetőségének érdekében, vagy élelmiszerbiztonsági szabályok megsértése esetén vissza is kereshetők.

A megfelelő szennyezőanyag-kimutatási technológia kiválasztásával, az élelmiszer-gyártók egy lépéssel az új élelmiszer- és csomagolási trendek, a gyorsabb áteresztőképesség és az élelmiszer-biztonsági előírások előtt járhatnak. Ha többet szeretne megtudni az élelmiszer-biztonság jövőbeli fejlődéséről, töltse le az ingyenes útmutatóinkat fémdetektálás, röntgenes vizsgálat vagy ellenőrző tömegmérés témákban!

További információk: www.mt.com/PI

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

  • A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
  • A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
  • A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása  esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

  • kiemelkedő likviditást biztosítanak;
  • alacsony kockázattal járnak;
  • és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss