Gazdaság

Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is

Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.

Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.

A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.

A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.

A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.

„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”

– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont

Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.

Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.

A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.

„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”

– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.

Ködösítés helyett nyílt kommunikáció

A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:

Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére

A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség

A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.

A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.

Szabó István szerint:

„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”

A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy

„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”

A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy

„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”

„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”

– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:biodiverzitás ENSZ esg fejlődés ködösítás kommunikáció kpmg vállalat változás webinar webinárium

Up Next

A Netflix sztori, és ami mögötte van

Don't Miss

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Gazdaság

Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.

A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

az egészségközpontú életmód erősödése,
a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”

– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek

Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”

– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”

– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!