Gazdaság
Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is
Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.
Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.
A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.
A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.
A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.
„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”
– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.
Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont
Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.
Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.
A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.
„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”
– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.
Ködösítés helyett nyílt kommunikáció
A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:
- Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
- Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
- A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére
A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség
A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.
A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.
Szabó István szerint:
„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”
A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy
„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”
A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy
„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”
„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”
– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.
Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.
A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.
Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?
Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.
Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?
Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.
Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.
Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.
A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.
A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.
Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet
Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.
Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.
Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.
Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.
Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság4 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság5 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Okoseszközök2 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Egészség2 hét ago
Mozgásban az egészség: a Xiaomi okoseszközei kreatívan támogatják az aktív életmódot
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant