Gazdaság

Biodiverzitás: Itt az idő, hogy a vállalatok komolyabban vegyék a fenntarthatóságot üzleti szempontból is

Míg a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabban jelennek meg a felelős és küldetésvezérelt vállalatok kommunikációjában, a biodiverzitást érintő kockázatok nem kapnak megfelelő figyelmet, pedig a globális GDP-nek fele támaszkodik a természeti környezetre és annak erőforrásaira.

Többek közt erre a következtetésre jutott a KPMG a ’The time has come’ című tanulmányában, amely fenntarthatósági témában a legszéleskörűbb és legátfogóbb globális felmérés következtetéseit foglalja össze. A KPMG kutatása szerint egyre erősödik a nyomás a vállalatokon, és azok, akik valóban transzparensen kommunikálják a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket, versenyelőnyt élveznek. Természetesen a KPMG nem csupán élő lelkiismerete kíván lenni a világ vezető nagyvállalatainak, hanem olyan stratégiai útvonaltervvel is szolgál, ami valóban bejárható mind a célkitűzések megfogalmazása, mind az azok érdekében tett lépések mérhetősége szempontjából.

A KPMG nemzetközi tanulmánya betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására. A KPMG kutatása több mint 5000 nagyvállalat beszámolójára támaszkodik. 52 országban egyrészt vizsgálták a 100 legnagyobb bevétellel rendelkező cégek pénzügyi, fenntarthatósági és integrált jelentését (ezek az N100 válaszadók), másrészt a Fortune 2019. évi 500-as rangsora alapján – külön szegmensként – a világ legnagyobb 250 nagyvállalatának fenntarthatósági beszámolóját elemezték (ezek a G250 válaszadók). A KPMG első ilyen fenntarthatóságra irányuló 1993-as jelentése óta jelentősen javult a helyzet – a kezdeti 12 százalék helyett most már a vállalatok 80 százaléka tesz rendszeresen közzé fenntarthatósági jelentéseket. Ez az arány még jobb a világ 250 legnagyobb vállalkozásánál (G250), ahol 10-ből 9 vállalat készít ilyen nem-pénzügyi beszámolót.

A kutatás tanulsága szerint bizonyos szektorokban (technológia, telekommunikáció, kiskereskedelem, olaj és gáz), már teljes körű a jelentéskészítés aránya a G250 vállalati körben.

A fejlődés mögött legtöbbször állami vagy tőzsdei szabályozások állnak. Az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) direktívája szerint 500 alkalmazott felett minden tőzsdén jegyzett társaság köteles nem pénzügyi információkat is közzétenni, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket is, de a pontosan kidolgozott standardok és a globális harmonizáció még váratnak magukra. Az ún. integrált beszámolók, amelyekben a pénzügyi és fenntarthatósági teljesítmények egymás összefüggésében kerülnek bemutatásra, lassú mértékben, de növekedést mutatnak. Míg a G250 22 százaléka, addig az N100 16 százaléka készít integrált jelentést. A világ legnagyobb vállalkozásai körében erősödik a független tanúsító cég bevonása, aki biztosítja a fenntarthatósági információk hitelességét. Már 71%-uk tanúsított jelentést ad ki.

„Fontos változás, hogy a lemaradók nem csupán társadalmi megítélésben szenvedhetnek csorbát, hanem lassan pénzügyi kockázattal is jár, ha egy vállalkozás nem mutatja be transzparensen a fenntarthatósági teljesítményét”

– fogalmazott Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.

Biodiverzitás – az elhanyagolt szempont

Miközben a fenntarthatósági jelentések a potenciális kockázatoknak való kitettségek egyre szélesebb körét ölelik fel, a biodiverzitásra leselkedő kockázatokról indokolatlanul kevés szó esik a vállalatok beszámolóiban. A Földön jelenleg ezerszer gyorsabb ütemben halnak ki fajok, mint bármelyik korábbi időszakban . Mivel a globális GDP-nek durván fele – becslések szerint 44 trillió dollár –támaszkodik közepes vagy nagymértékben a természeti környezetre és annak erőforrásaira , legfőbb ideje lenne az elkötelezett beavatkozásnak. A KPMG kutatása szerint az ENSZ 17 pontban megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) közül épp arra a kettőre – a 14. és 15. pontra – esik a legkevesebb figyelem, amely a biodiverzitás megőrzését hivatott támogatni.

Az érintett vállalatok (N100) kevesebb, mint egyharmada (csak 23 százaléka) tárja fel a biodiverzitást érintő kockázatokat. A latin-amerikai vállalatok 31 százaléka foglalja be a jelentésébe a biológia sokféleség csökkenésének kockázatát, míg az észak-amerikai nagyvállalatoknak mindössze 13 százaléka említi a kockázattípust a beszámolóiban. Ebből az olvasható ki, hogy nem egyértelmű a cégek számára az összefüggés a versenyképességük és a biodiverzitás között.

A bányászat az egyedüli ipari szektor, ahol a jelentéstételre vállalkozó társaságok szűk többsége (N100: 51%) említést tesz a biodiverzitással kapcsolatos veszélyforrásokról. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bányászat egyike azoknak a szektoroknak, ahol viszont az elmúlt időszakhoz képest enyhén csökkent az ilyen típusú beszámolót egyáltalán készíteni hajlandó cégek aránya.

„Fontos észrevennünk ezt a kettősséget: azok a cégek, amelyek megtalálják a módját, hogy szakmailag igényes, előremutató stratégiákat készítsenek a természetes és társadalmi környezetükre gyakorolt hatásuk javítására, azok folyamatosan egyre jobb eredményeket érnek el ebben, míg azok, akik kudarcnak érezték a jelentéstételben való korai próbálkozásukat, – szabályozás vagy társadalmi nyomás hiányában – hajlamosak teljesen vissza is fordulni ezen az úton”

– magyarázza Szabó István.
A KPMG tanulmányának szerzői is felelősségvállalásra szólítják fel a világ országainak vezető vállalkozásait: tegyék meg az első lépést, ismerjék fel, mérjék fel és kommunikáljanak világosan arról, hogy üzleti tevékenységük milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan fejlődhet a körforgásos gazdasági modell és megoldások térnyerése.

Ködösítés helyett nyílt kommunikáció

A KPMG 2020-as fenntarthatósági beszámolókat vizsgáló felmérése további kulcs-megállapításokat tett közzé:

Bár a vállalati beszámolókban már a cégek több mint kétharmada összehangolja üzleti tevékenységét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, mégis kevesen (14%) hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mit is tesznek a felvállalt célokért
Az ENSZ által megfogalmazott 17 cél közül a legnagyobb hangsúly a következőkre jutott:
- 8 – Tisztességes munka és gazdasági növekedés;
- 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen;
- 12 – Felelős fogyasztás és termelés
A fenntarthatóságról jelentő vállalatok 65%-ának van is valamilyen akcióterve a széndioxid kibocsátás csökkentésére

A karbonsemlegesség, mint megtakarítási lehetőség

A klímaváltozást ma már a pénzügyi eredményre leselkedő konkrét veszélyként értékelik a vállalatok. A kapcsolódó kockázatok kezeléséről és hatásairól szóló beszámolók elkészítéséhez 2015 óta létezik nemzetközi ajánlás a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD)-nek köszönhetően. A KPMG erről egy külön résztanulmányt is készített „Towards Net Zero” címmel, amely azt vizsgálta, hogy a világ 250 legnagyobb vállalata hogyan teljesít a TCFD által kidolgozott jelentéstételi ajánlások alkalmazásában. A KPMG 12 – maga által felállított – kritérium szerint vizsgálta meg a világ 250 legnagyobb vállalatának fenntarthatósági jelentéseit.

A részelemzés rámutatott arra, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott cselekvéseiket.

Szabó István szerint:

„A vállalatoknak nem elég megérteni a bonyolult kapcsolatot a saját tevékenységük a biodiverzitás és klímaváltozás kockázatai között, hanem szükségük van olyan nemzetközi jelentéstételi standardokra, amelyek segítik a fenntarthatósági teljesítményük javítását, valamint támogatja a világos és összehasonlítható kommunikációjukat is. Mindezek erősítik a vállalat helyi érintett csoportjaival való kapcsolatait, valamint a bizalmat.”

A KPMG november végén nyilvánosságra hozott globális felmérése a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék továbbfejleszteni. A Tungsram Csoport elnök-vezérigazgatója, Joerg Bauer hangsúlyozta a KPMG CR Riporting témában a napokban tartott webinárján, hogy

„a technológiában mi lehetőséget látunk a fenntarthatósági küldetésünk megvalósítására, ami egyben az üzleti céljaink elérését is támogatja. Analóg világítástechnikai cégből adatvezérelt, energiatakarékos megoldásokat szállító vállalattá alakulunk. A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot a vállalati és fogyasztói magatartás, a szabályozásoknak való megfelelés és az innováció összhatásában értelmezzük.”

A Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a webináriumot kiegészítő CEO panelbeszélgetés során kitért arra, hogy

„a fenntarthatóság vállalaton belül nem egy-egy szakterület felelőssége, hanem a teljes szervezettől követeli meg az azonos értelmezést, szerepvállalást és összehangolt működést. Számunkra a zöld energia, a hulladékmentesség és a természetes alapanyagok felhasználásával a fogyasztóink egészségének védelme központi jelentőségű és a teljes gyártási és logisztikai folyamatainkra kiható szemlélet.”

„A fenntarthatósági jelentés egyszerre kommunikációs és menedzsment eszköz, amely a transzparenciát és a piac többi szereplőjével az összehasonlítást támogatja. Ezért tartjuk fontosnak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókészítést. Az, hogy mit és hogyan mérnek a riportkészítő cégek, még egységesítést igényel. Azonban egy 3., független fél bevonásával a hitelesség és az objektivitás növelhető”

– hívta fel a figyelmet a KPMG webinárján Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:biodiverzitás ENSZ esg fejlődés ködösítás kommunikáció kpmg vállalat változás webinar webinárium

Up Next

A Netflix sztori, és ami mögötte van

Don't Miss

Az első GSM hívástól az 5G-ig – a magyar mobil-távközlés története egy karrierben

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Bitget – Ez lesz az új Revolut?

A Bitget Wallet 2025-ös PayFi jelentése szerint a kriptotárcák már messze túlmutatnak az egyszerű eszköztároláson.

A platform célja, hogy a kriptohasználat hétköznapivá váljon – különösen ott, ahol a hagyományos bankrendszer nem elérhető. A „Pay with Crypto” kampány új szintre emeli a kriptoval való vásárlást, utalást és passzív jövedelemszerzést. Az alábbi interjúban a Bitget Wallet csapata mesél arról, hogyan válik a decentralizált pénzügyi eszköz valódi alternatívává világszerte.

1. A jelentés szerint a tárcák többé nem csupán kriptotárolásra szolgálnak. Mit jelent a „living onchain” koncepció a gyakorlatban?
A Bitget Wallet PayFi jelentése szerint a felhasználók 46%-a a tranzakciók gyorsasága miatt választja a kriptós fizetést, miközben a McKinsey adatai szerint az amerikai fogyasztók 92%-a már digitálisan fizet. Ahogy anno a PayPal új korszakot nyitott az e-kereskedelemben, úgy kíván a Bitget Wallet hasonló áttörést elérni a kriptóval. A „Crypto for Everyone” mozgalom célja, hogy egy olyan mindent egyben tárcát kínáljunk, amely kezdőknek is egyszerű, de haladó felhasználóknak is elég erőteljes. A Simple Mode, a GetGas révén díjmentes tranzakciók, és a Shop with Crypto lehetőség – ahol több száz kereskedőnél lehet kriptóval fizetni – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kripto valós alternatíva legyen a mindennapokban.

2. Hogyan teszi lehetővé a Bitget Wallet a kripto hétköznapi használatát olyan régiókban, ahol a bankolás korlátozott?
A célunk, hogy valóban használható kriptós ökoszisztémát hozzunk létre – mobilon, a valós igényekhez igazítva. A PayFi infrastruktúránk lehetővé teszi a megtakarítást, utalást, kamatszerzést és fizetést, mindezt bank nélkül. Hamarosan induló Earn Vault funkciónkkal passzív jövedelmet lehet szerezni staking nélkül is. Az olyan integrációk, mint a Solana Pay vagy a nemzeti QR-rendszerek, tovább növelik a valós felhasználhatóságot. Több mint 300 globális márkánál – köztük az Amazonnál – lehet kriptóval fizetni, többnyelvű, egyszerű felületen, teljes eszközkontrollal.

3. Milyen tapasztalatok emelkedtek ki Délkelet-Ázsiából, Afrikából vagy Latin-Amerikából?
A Bitget Wallet 300%-os növekedést ért el egy év alatt, főként a biztonságos, önrendelkezést adó megoldások iránti igény miatt. Afrikában – ahol a bankolás korlátozott és magasak az utalási díjak – a felhasználók fele pénzküldésre használja a tárcát. Délkelet-Ázsiában 60% használja napi utalásra, de sokan már DApp-okat is felfedeznek, tokeneket keresnek. A Super DEX, Bitget Wallet Alpha, DApp hub és QR-alapú stabilcoin fizetések mind támogatják az aktív láncon belüli részvételt. A Paydify, Coinpal és Solana Pay partnerek tovább bővítik a kereskedői hálózatot.

4. Miben különbözik Közép- és Kelet-Európa a többi régiótól?
Kelet-Európában magasabb az aktív fizetési és kereskedési arány – itt a felhasználók inkább pénzügyi eszközként használják a tárcát, nemcsak utalásra vagy tokenfelfedezésre. A szabályozási tudatosság is jellemzőbb. A peer-to-peer rendszerekhez való korábbi hozzászokás és az önálló pénzkezelési igény erősíti a kriptotárcák pénzügyi hídként betöltött szerepét.

5. Mi hajtja a Bitget Wallet gyors növekedését – immár 80 millió felhasználóval?
A Bitget Wallet sikerének titka az egyesített funkcionalitás: fizetés, kamatszerzés, DApp-hozzáférés, tokenkeresés – mindezt mobilbarát formában, saját letétben. A Coinpal, Solana Pay és helyi QR-hálózatokkal való együttműködés révén a mindennapi használat is elérhetővé vált. A 300 millió dolláros védelmi alapunk biztonságot nyújt, ami különösen fontos az új belépők számára.

6. Hogyan segítitek az első felhasználókat eligazodni a Web3 világában?
A jelentés szerint a komplexitás a legnagyobb akadály: gázdíjak kezelése, bonyolult interfészek, nehéz eligazodás. A Simple Mode és a teljesen újratervezett felület ezt küszöböli ki – egyértelmű gombok, automatizált funkciók, AI-asszisztens, amely segít a stake-elés, DApp-használat vagy csere során. A profibb felhasználók válthatnak Pro Mode-ba a haladóbb funkciókért.

7. Mely funkciókra fókuszáltok a jövőben – különösen passzív jövedelem, fizetés vagy kereskedelmi integráció terén?
A célunk, hogy a tárca „dolgozzon” a felhasználókért: különböző kockázat- és hozamprofilú Vault-ok, stabilcoin-alapú hozamok alacsony volatilitású stratégiákkal, helyi QR rendszerek és valuták integrációja. A Shop with Crypto bővítése során kedvezmények, visszatérítések és ösztönzők is elérhetők lesznek, hogy ne csak lehetséges, hanem előnyös is legyen kriptóval fizetni.

8. Hogyan látjátok a kriptotárcák szerepét 2025 végére?
2025-re a tárcák teljes értékű digitális pénzügyi központokká válnak – nemcsak tárolásra, hanem fizetésre, kamatszerzésre, Web3 szolgáltatások elérésére. A felhasználók nem „lánctevékenységként” gondolnak majd rá, egyszerűen csak fizetnek – stabilcoinnal, gyorsan és átláthatóan. A kriptós fizetés pont olyan megszokottá válik, mint ma az Apple Pay vagy Revolut.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple

A Distribution Partner Program az egyetlen hazánkban elérhető Apple partnerprogram a kkv szektor számára

Az Apple hivatalos magyarországi forgalmazója, az Apcom Hungary Kft. partnerprogramot indított hazánkban az Apple támogatásával. A Distribution Partner Program célja, hogy bővítse és megerősítse a hazai viszonteladói hálózatot, különösen a kis- és középvállalkozások körében, és így még könnyebben elérjék a hazai vásárlók az Apple termékeket.

Az Apple DPP program lényege, hogy a regisztráló viszonteladók kedvező kereskedelmi feltételek mellett férhetnek hozzá az Apple teljes termékpalettájához. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az Apple termékeit és kiegészítőit kedvezményes áron, a listaárhoz képest termékcsoportonként meghatározott árengedménnyel vásárolhatják meg, hanem azt is, hogy mindent a rendelkezésükre bocsátanak, ami a sikeres értékesítéshez szükséges. A partnerek hozzáférnek az Apple marketinganyagaihoz, oktatási platformjához, részt vehetnek közös promóciókban, és valós idejű információkat kapnak az elérhető készletről is.

A program különlegessége, hogy Magyarországon jelenleg nincs más hasonló Apple-partnerprogram. Ez a modell lehetővé teszi, hogy hazai IT- és technológiai vállalkozások teljes hozzáférést kapjanak az Apple termékválasztékához – beleértve az egyedi konfigurációjú (CTC) eszközöket is – és saját üzleti stratégiájukhoz igazítva alakítsák ki kínálatukat. A csatlakozás egyszerű: egy gyors regisztrációs folyamat után, az együttműködési szerződés aláírását követően a viszonteladók azonnal élvezhetik a program minden előnyét.

Az Apcom Hungary Kft. célja, hogy a programmal a kis- és középvállalati szegmenst erősítse, különösen az üzleti (B2B) területen. A tapasztalatok alapján a vállalkozásoknak egyre fontosabb, hogy olyan eszközöket használjanak, amelyek nemcsak hatékonyak, de hosszú távon is megtérülnek. Az Apple termékei – például a MacBook Pro és az iPad Pro – éppen ezt nyújtják: erős hardverrel, intuitív kezeléssel és magas szintű IT-biztonsággal rendelkeznek, ráadásul egy friss kutatás szerint egy Mac eszköz üzemeltetési költsége öt év alatt több mint 500 dollárral kevesebb lehet, mint egy hasonló Windows gépé.

A program nemcsak hazánkban érhető el, hanem más európai országokban már sikerrel működik, a régiónkban pedig Magyarország az elsők között vezette be. Itthon már többszáz partner csatlakozott a DPP-hez, és a visszajelzések rendkívül pozitívak. A viszonteladó partnerek arról számoltak be, hogy a programban nyújtott marketinganyagok és tréningek valódi segítséget nyújtanak ahhoz, hogy még professzionálisabban szolgálják ki ügyfeleiket.

Az Apcom Hungary Kft. több mint húsz éve van jelen a magyar IT piacon, 2011 óta jelenlegi nevén. A cég évi több mint 60 milliárd forintos nettó árbevétellel működik, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy partnereinek a lehető legjobb kereskedelmi és szakmai feltételeket biztosítsa az Apple prémium termékek forgalmazásához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa.

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.

A limitemelés szükséges volt

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!