Gazdaság
Az év lakáspiaci legjei: 400 milliós kúriától a 9 négyzetméteres minigarzonig
Minden ingatlan egyedi történet és mindegyik adás-vétel külön história, de az év végén az összes elfér egyetlen táblázatban: az Otthon Centrum közvetítésével 2020-ban értékesített használt ingatlanok toplistája a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.
Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül méret tekintetében a családi házak viszik a pálmát idén. Nem volt ritka az akár félezer négyzetméter alapterületű, 10-14 szobás villa vagy kúria tulajdonosváltása sem. Főleg a fővárosban és környékén, valamint több nyugat-magyarországi településeken cseréltek gazdát az ekkora ingatlanok. Az árat a többi ingatlantípushoz hasonlóan leginkább az elhelyezkedés határozza meg. Egy 2. kerületi villa magasföldszinti 12 szobás lakásáért 400 milliót, míg egy nyugat-magyarországi kistelepülésen található azonos alapterületű, de 14 szobás kúriáért ennek tizedét fizették, pedig utóbbihoz még majdnem 3000 négyzetméteres telek is tartozott. A fajlagos árak tekintetében az említett második kerületi villalakás 800 ezret meghaladó négyzetméterára a csúcstartó a többszáz négyzetméteres villák versenyében, a második egy 16. kerületi hatszobás családi ház a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával; de Dunakeszin vagy Szentendrén is van példa bőven 300 ezer forint feletti négyzetméterárra a 400 négyzetméter alapterületet meghaladó családi házak között, míg az említett vidéki kúriáért négyzetméterenként „csak” 90 ezer forintot kellett fizetni.
A minilakások méretversenyének győztese egy 9 négyzetméteres garzon Zuglóban. A boldog vevőnek négyzetméterenként 833 ezer forintot is megért, de ahhoz képest még jól is járt, aki négyzetméterenként 1,3 millióért jutott hozzá egy hetedik kerületi 12 négyzetméteres, belső udvarra néző földszinti garzonhoz. A kislakások a pandémia következtében egyébként megszaporodtak a piacon, mivel a korábban jellemzően szálláshelyként funkcionáló lakások a turizmus leállásával elvesztették ügyfélkörüket. A belvárosi cím mellett kiemelkedő műszaki állapot, nem egyszer egyedi belsőépítészeti megoldások jellemzik ezeket a milliós négyzetméteráron értékesített minilakásokat. Meglepő, de még Rákosszentmihályon is kifizettek 700 ezer forintot négyzetméterenként egy ilyen méretű szuterénlakásért. A vidéken értékesített kislakások a fővárosiaknál néhány négyzetméterrel nagyobbak, 14-15 négyzetméteresek, de a vételár jóval a fővárosi árszint alatt, 130-355 ezer forint környékén maradt négyzetméterenként.
A legdrágább használt családi házak 300 millió forint környékén keltek el idén, a rekorder Budapest XII. kerülete volt, de a XI. és XVII. kerület, valamint az agglomeráció hagyományosan kedvelt települései közül Budakeszi és Üröm is az első öt között szerepel. A legolcsóbb családi házakért 850 ezertől másfél millió forintig terjedő skálán fizettek a vevők, jellemzően olyan apró falvakban, amelyek lakossága nem haladta meg a néhány száz főt. Egymillió forintért akár ötszobás házat lehet venni a bajai kistérség egyik kistelepülésén, de Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.
Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár rekorderei nem feltétlenül az abszolút értékben legdrágább ingatlanok, sőt. Mindössze a hatodát fizette a legdrágább családi ház árához képest az a vevő, aki 2 szobás III. kerületi kis családi házáért négyzetméterenként nem sajnált majdnem 1,2 millió forintot fizetni. A fajlagos árak tekintetében a top 5-ben a III. kerület volt a legerősebb, de 1 millió forint körüli fajlagos áron volt értékesítés az első és a XI. kerületben is. Az 1 millió forintos négyzetméterárhoz képest szinte aprópénz 8-10 vagy akár 20 ezer forint: a legolcsóbb fajlagos ár a családi ház kategóriában ez az árszint volt 2020-ban. Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar megyei kistelepülések, de Veszprém és Vas megye falvaiban is volt erre példa idén.
A legdrágább használt lakásokat Budapest belvárosában az V. és a XIII. kerületben, illetve Budán a II. és XII. kerületben értékesítette az Otthon Centrum. A 400 milliós toplakás mellett bőven voltak 200-250 milliós tranzakciók, fajlagos árak tekintetében itt erősebb volt a korreláció, jellemzően a legdrágább lakások négyzetméterára volt a legmagasabb, 1,5-2,3 millió forint. Ezzel szemben az ózdi, putnoki, komlói vagy devecseri járás településein 1,4-2,1 millióért keltek el idén a legolcsóbb ingatlanok, igaz, míg a legdrágább társasházi lakások minimum háromszobás lakások voltak, ezek legtöbbje kis garzon vagy maximum kétszobás lakás volt. Fajlagos árban a negatív rekorder egy ózdi kétszobás lakás volt, amiért négyzetméterenként mindössze 28 ezer forintot fizetett új tulajdonosa.
Az iparosított technológiával épített lakások idei árrekordere egy I. kerületi otthon volt, amiért 86,5 millió forintot fizettek. A klasszikus panelházak ennél olcsóbban, de jellemzően 50-60 millió forint közötti árszinten keltek el a népszerű budai és belső pesti lakótelepeken, míg a legolcsóbban Ózdon lehetett panellakáshoz jutni, ahol többnyire 4 millió forint környékén háromszobás lakást is értékesítettek ilyen árszinten. A fajlagos értékekben az említett I kerületi ingatlan 1,4 milliós ára bizonyára nem a csúsztatott zsalus építési technológiának volt köszönhető, ahogy a vízivárosi (hasonló építési eljárással készült) társasház majdnem egymilliós négyzetméterára is inkább a városrész piaci megítélésének tudható be. A panelházakban idén 800-860 ezer forintos négyzetméterár volt a csúcs. A XII. kerületben, Belső-Józsefvárosban és Siófokon is volt ilyen top-négyzetméteráron adás-vétel idén. Egy négyzetméter panellakásért idén Komlón fizették a legkevesebbet, mindössze 75 ezer forintot, azonban a háromszobás lakás még így is épp lemaradt 5,5 millió forintos árával az abszolút értékben negatív rekorderek ötös listájáról.
Gazdaság
Lejár a díjemelési stop: a bankok a lakosságnál is áthárítják az illetékemelést
A kormány december végéig tiltotta meg a bankoknak, hogy az augusztusi tranzakciós illetékemelést díjaikban kompenzálják.
Januártól komolyan emelkednek majd az átutalási és készpénzfelvételi költségek – az első fecske Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az OTP, tudtuk meg a most közzétett hirdetmények szerint.
A kormány tranzakciós illeték emelésről szóló döntése szerint idén augusztus elsejétől a korábbi 0,3 százalék helyett 0,45 százalékos tranzakciós illeték terheli az átutalásokat és 0,6 százalék helyett 0,9 százalék az illeték a készpénzfelvételi tranzakciók után. A szabályozó arról rendelkezett, hogy a bevezetett új, magasabb összegű tranzakciós illetéket a pénzintézetek a lakossági ügyfelekre nem terhelhetik át. Ennek garantálására a kormány 2024. december 31-ig díjemelési stopot vezetett be a bankoknál.
Lejár az emelési stop
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint miután a kormányzat eddig nem jelezte a díjemelési stop meghosszabbításának szándékát, ezért a pénzintézetek a következő napokban közzétehetik azokat a díjemeléseket, amelyeket 2025 elejétől szeretnének meglépni azért, hogy kompenzálják az illetékemelés költségeit. Erre a szakember szerint azért van szükség, mert a bankrendszerre vonatkozó szabályok szerint a lakossági ügyfelek esetében a bankoknak 60 nappal az ügyfélre nézve kedvezőtlen változás bevezetése előtt hirdetményben tájékoztatniuk kell őket arról, milyen díjtételeket kívánnak az ügyfelek kárára megemelni.
Az OTP megkezdte
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az első lépést az OTP Bank már megtette. A hosszú hétvégén megjelent új hirdetménye szerint a lakossági bankszámlák esetében a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelésre kerül sor január elsejétől az átutalásoknál.
Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3%, helyett 0,45%, bankon kívül pedig 0,35% helyett 0,5%-os díjat alkalmaz majd a pénzintézet a legtöbb számlacsomagjánál. A díj felszámítása az átutalás összegétől független, holott az illetékszabály a korábbi 20 ezer forint helyett immár 50 ezer forintban határozta meg azt az összeget, ameddig a lakossági utalások illetékmentesek lehetnek.
Az OTP Bank a korábbi maximális díjmértékeket is jelentősen megemelte. Egy bankon kívülre indított forint átutalás esetében az eddigi 14 522 forint helyett 25 000 forint lesz a maximum. Ez azt jelenti, hogy míg idén egy 5 millió forintos vagy afölötti utalásnál a maximum díjat kell fizetnünk – azaz 14 522 forintot -, addig januártól ugyanerre az összegre 25 000 forint lesz a díj utalásonként. Gergely Péter ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy ez a limitemelés is a szabályozás változásával függ össze: a tranzakciós illeték maximum összegét a jogszabály emelte fel 10-ről 20 ezer forintra.
A BiztosDöntés.hu szakértője arról is beszélt, hogy az OTP a készpénzfelvétel díját is megemeli. Belföldön saját ATM-ből a korábbi 159 ft + 1,49%-os díj helyett 159 ft + 1,79%-os díjat kér el a pénzintézet. Az OTP ügyfelek idegen ATM-ből belföldön a korábbi 1 581 ft + 0,6% helyett 1 581 ft + 0,9%-os díjat kell fizessenek január elsejétől.
Azonban nemcsak a belföldi, hanem a külföldi kártyás készpénzfelvételek díját is megemeli a bank. Így a bankcsoport által üzemeltetett külföldi ATM-ekből januártól a korábbi 3,68 euró + 0,6% helyett 3,68 euró + 0,9%-os díjért lehet majd pénzt felvenni.
Az EU-ban lévő automatákból felvett euróért a korábbi 1 581 ft + 0,6% helyett 1 581 ft + 0,9%-ba kerül majd a pénzfelvétel. Míg a más valutában felvett összegek után a korábbi 7,36 euró + 1,82%-os díj 7,36 euró + 2,12%-ra emelkedik.
Most emelnek majd, de tavasszal újabb drágítás jöhet
Gergely Péter szerint szinte bizonyos, hogy az OTP példáját a többi bank is követni fogja, így januártól díjemelési hullámra lehet számítani. Ráadásul – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője – tavasszal további díjemelés jöhet, hiszen a jogszabály a bankoknak lehetővé teszi, hogy díjaikat az előző évi infláció mértékével emeljék. Ennek nyomán várhatóan további 4,5 százalékkal emelkedhetnek áprilistól azok a banki díjak is – például a számlavezetési költségek -, amelyek nincsenek összefüggésben a tranzakciós illetékkel.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.
Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.
A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.
Biszfenolok a textilekben
A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.
Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.
Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?
“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”
– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.
„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”
A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.
A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.
Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.
Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.
Tippek a biszfenolok elkerülésére
A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.
- Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
- Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
- Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
- Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
- Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.
Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!
A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora
A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.
Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.
A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.
“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”
– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.
„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”
Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez
A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.
A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.
Link a Ballon d’OrTM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
Stabilan magas a fővárosi új építésű lakások négyzetméterára
A TheVR Mekis kedvencét kóstolhatják meg a rajongók a hazai McDonald’s-ban
Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás
Virágzik a használt termékek piaca
Már Magyarországon is kapható a HONOR Magic V3
Miről ismerhető fel az árvízkárosult autó?
A FirstPak az ABB-vel együttműködésben javítja fenntarthatóságát
A Honda bemutatja a Honda 0 Series modellek új generációs technológiáit
Egyre magasabb szintekre tör az IT
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények
VIVO okostelefonok és Cyber hetek a Yettelnél
A mesterséges intelligencia fejlesztések kétharmada kudarcot vall
Eleshet a nyugdíjpénztár lakáscélú felhasználásának lehetőségétől, ha erre nem gondol
Egekben a retró autók ára
A Samsung új szintre emeli okostévé biztonságát a FIPS 140-3 adatvédelmi tanúsítvánnyal
Megújul és új helyszínen lesz a 2025-ös BME Egyetemi Napok
Mihályi Magdolnát választotta a Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnökének a VOSZ
Egy készülék mindenek felett – 6 évesek a hajlítható készülékek, de mostanra értek meg igazán
Ipari ventilátorral az irodai levegőminőség is javítható
Műszaki-Magazin.hu
3 tengelyes megmunkálás újradefiniálva
Szintet lép a Schneider Electric és a Dunaújvárosi Egyetem együttműködése
A fémmegmunkálás új dimenziói – Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum novemberben
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Befogórendszer a kis alkatrészek megmunkálásának célirányosítására
Napenergia hasznosítás új utakon – akár napelemes redőnnyel
Még szorosabb Schneider Electric – Alstom együttműködés
Hogyan nyerhetsz fél millió forintos ösztöndíjat?
Sandvik Tools – új generációs esztergacsatlakozók és forgácsolófejek
Az ESPRIT EDGE szoftver használata az Anton Paar ShapeTec Hungary Kft.-nél
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság2 hét
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
-
Mozgásban6 nap
A Continental WinterContact gumiabroncsa nyert a német szakmai magazin tesztjén
-
Gazdaság2 hét
FoxPost néven megy tovább a Packeta és FoxPost egyesített cége
-
Gazdaság2 hét
Adóoptimalizálás 2025: november 20-ig dönthetnek a cégek a csoportos társasági adózásról
-
Gazdaság2 hét
Felborítja a magyar piacot a Temu új konkurenciája?
-
Mozgásban2 hét
Rákacsintott Budapestre, majd táncra perdült a Szabadság-szobor
-
Mozgásban2 hét
Innovatív megoldások a raktárautomatizáláshoz
-
Zöld2 hét
Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti