Gazdaság

Az év lakáspiaci legjei: 400 milliós kúriától a 9 négyzetméteres minigarzonig

Minden ingatlan egyedi történet és mindegyik adás-vétel külön história, de az év végén az összes elfér egyetlen táblázatban: az Otthon Centrum közvetítésével 2020-ban értékesített használt ingatlanok toplistája a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.

Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül méret tekintetében a családi házak viszik a pálmát idén. Nem volt ritka az akár félezer négyzetméter alapterületű, 10-14 szobás villa vagy kúria tulajdonosváltása sem. Főleg a fővárosban és környékén, valamint több nyugat-magyarországi településeken cseréltek gazdát az ekkora ingatlanok. Az árat a többi ingatlantípushoz hasonlóan leginkább az elhelyezkedés határozza meg. Egy 2. kerületi villa magasföldszinti 12 szobás lakásáért 400 milliót, míg egy nyugat-magyarországi kistelepülésen található azonos alapterületű, de 14 szobás kúriáért ennek tizedét fizették, pedig utóbbihoz még majdnem 3000 négyzetméteres telek is tartozott. A fajlagos árak tekintetében az említett második kerületi villalakás 800 ezret meghaladó négyzetméterára a csúcstartó a többszáz négyzetméteres villák versenyében, a második egy 16. kerületi hatszobás családi ház a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával; de Dunakeszin vagy Szentendrén is van példa bőven 300 ezer forint feletti négyzetméterárra a 400 négyzetméter alapterületet meghaladó családi házak között, míg az említett vidéki kúriáért négyzetméterenként „csak” 90 ezer forintot kellett fizetni.

A minilakások méretversenyének győztese egy 9 négyzetméteres garzon Zuglóban. A boldog vevőnek négyzetméterenként 833 ezer forintot is megért, de ahhoz képest még jól is járt, aki négyzetméterenként 1,3 millióért jutott hozzá egy hetedik kerületi 12 négyzetméteres, belső udvarra néző földszinti garzonhoz. A kislakások a pandémia következtében egyébként megszaporodtak a piacon, mivel a korábban jellemzően szálláshelyként funkcionáló lakások a turizmus leállásával elvesztették ügyfélkörüket. A belvárosi cím mellett kiemelkedő műszaki állapot, nem egyszer egyedi belsőépítészeti megoldások jellemzik ezeket a milliós négyzetméteráron értékesített minilakásokat. Meglepő, de még Rákosszentmihályon is kifizettek 700 ezer forintot négyzetméterenként egy ilyen méretű szuterénlakásért. A vidéken értékesített kislakások a fővárosiaknál néhány négyzetméterrel nagyobbak, 14-15 négyzetméteresek, de a vételár jóval a fővárosi árszint alatt, 130-355 ezer forint környékén maradt négyzetméterenként.

A legdrágább használt családi házak 300 millió forint környékén keltek el idén, a rekorder Budapest XII. kerülete volt, de a XI. és XVII. kerület, valamint az agglomeráció hagyományosan kedvelt települései közül Budakeszi és Üröm is az első öt között szerepel. A legolcsóbb családi házakért 850 ezertől másfél millió forintig terjedő skálán fizettek a vevők, jellemzően olyan apró falvakban, amelyek lakossága nem haladta meg a néhány száz főt. Egymillió forintért akár ötszobás házat lehet venni a bajai kistérség egyik kistelepülésén, de Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.

Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár rekorderei nem feltétlenül az abszolút értékben legdrágább ingatlanok, sőt. Mindössze a hatodát fizette a legdrágább családi ház árához képest az a vevő, aki 2 szobás III. kerületi kis családi házáért négyzetméterenként nem sajnált majdnem 1,2 millió forintot fizetni. A fajlagos árak tekintetében a top 5-ben a III. kerület volt a legerősebb, de 1 millió forint körüli fajlagos áron volt értékesítés az első és a XI. kerületben is. Az 1 millió forintos négyzetméterárhoz képest szinte aprópénz 8-10 vagy akár 20 ezer forint: a legolcsóbb fajlagos ár a családi ház kategóriában ez az árszint volt 2020-ban. Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar megyei kistelepülések, de Veszprém és Vas megye falvaiban is volt erre példa idén.

A legdrágább használt lakásokat Budapest belvárosában az V. és a XIII. kerületben, illetve Budán a II. és XII. kerületben értékesítette az Otthon Centrum. A 400 milliós toplakás mellett bőven voltak 200-250 milliós tranzakciók, fajlagos árak tekintetében itt erősebb volt a korreláció, jellemzően a legdrágább lakások négyzetméterára volt a legmagasabb, 1,5-2,3 millió forint. Ezzel szemben az ózdi, putnoki, komlói vagy devecseri járás településein 1,4-2,1 millióért keltek el idén a legolcsóbb ingatlanok, igaz, míg a legdrágább társasházi lakások minimum háromszobás lakások voltak, ezek legtöbbje kis garzon vagy maximum kétszobás lakás volt. Fajlagos árban a negatív rekorder egy ózdi kétszobás lakás volt, amiért négyzetméterenként mindössze 28 ezer forintot fizetett új tulajdonosa.

Az iparosított technológiával épített lakások idei árrekordere egy I. kerületi otthon volt, amiért 86,5 millió forintot fizettek. A klasszikus panelházak ennél olcsóbban, de jellemzően 50-60 millió forint közötti árszinten keltek el a népszerű budai és belső pesti lakótelepeken, míg a legolcsóbban Ózdon lehetett panellakáshoz jutni, ahol többnyire 4 millió forint környékén háromszobás lakást is értékesítettek ilyen árszinten. A fajlagos értékekben az említett I kerületi ingatlan 1,4 milliós ára bizonyára nem a csúsztatott zsalus építési technológiának volt köszönhető, ahogy a vízivárosi (hasonló építési eljárással készült) társasház majdnem egymilliós négyzetméterára is inkább a városrész piaci megítélésének tudható be. A panelházakban idén 800-860 ezer forintos négyzetméterár volt a csúcs. A XII. kerületben, Belső-Józsefvárosban és Siófokon is volt ilyen top-négyzetméteráron adás-vétel idén. Egy négyzetméter panellakásért idén Komlón fizették a legkevesebbet, mindössze 75 ezer forintot, azonban a háromszobás lakás még így is épp lemaradt 5,5 millió forintos árával az abszolút értékben negatív rekorderek ötös listájáról.

Related Topics:centrum felmérés história ingatlan összegzés otthon táblázat

Up Next

Fontos, hogy ne csak egyedül játsszunk home officeban

Don't Miss

Az E.ON Hungária Csoport lett 2020 Kerékpárosbarát munkahelye

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!