Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Még mindig az IT szektorban a legjobbak a fizetések

Ennyit kerestek a magyarok 2020-ban

2020-ban is Budapesten lehetett a legjobban keresni Magyarországon, azonban a vidéki fizetések jelentősen felzárkóztak a fővároshoz a korábbi évekhez képest.

A legmagasabb átlagfizetéssel Komárom-Esztergom megyében számolhattak, a legalacsonyabb bruttó béreket pedig a Csongrád megyében vihették haza a magyarok. A cégvezetői fizetéseket nem számolva még mindig az az IT és fejlesztés területén dolgozók keresnek a legjobban. Elemzést készített a DreamJo.bs által üzemeltetett Fizetések.hu portál arról, hogy hogyan kerestünk 2020-ban.

Nemrég vette át a Fizetések.hu oldal üzemeltetését a Dreamjo.bs újgenerációs állásportál, amely immáron öt éve segít abban a kis-, közép- és nagyvállalatoknak, hogy minél sokszínűbben ismertessék meg magukat a potenciális álláskeresőkkel. 2020-ban pedig nyitottak a munkavállalók felé is: az ún. self-branding profillal az oldalon már az álláskeresők is bemutatkozhatnak a cégekhez hasonlóan.

“Fontosnak tartjuk, hogy mind az álláskeresők, mint a munkaadók tisztában legyenek azzal, hogy egy-egy pozícióban milyen reális átlagkeresettel lehet számolni. Szerencsére azt látjuk, hogy egyre erősebb tendencia, hogy az álláshirdetésekben már a fizetések is transzparensen megjelennek. Bízunk abban, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódik. Ennek támogatásához pedig szeretnénk mi is hozzájárulni, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy ezentúl a Fizetések.hu oldal működtetésével is a DreamJo.bs foglalkozik”

– mondta Balogh-Mázi Mára, a DreamJo.bs alapítója.

Kezdenek felzárkózni a vidéki fizetések a fővároshoz

Az átlagkereset a tavalyi évben a járványügyi helyzet ellenére összesen 4.7 százalékot emelkedett a Fizetések.hu adatai alapján és így bruttó 486.696 Ft-on állt meg. Az elmúlt évekhez képest csökkent a különbség a fővárosi és a vidéki bérek között. Míg 2019-ben a fővárosi és a legrosszabbul fizetett megyei átlagkereset között 142.000 Ft különbség volt, ez a szakadék 2020-ban jelentősen, 89.500 Ft-ra csökkent a portálhoz beérkező adatok alapján. A legjobban fizetett régiók közé a fizetések terén még mindig kiemelkedő Komárom-Esztergom megye mellett Győr-Moson-Sopron, Heves, Fejér és Bács-Kiskun megye került be, míg a legalacsonyabb fizetésre Csongrád, Békés, Nógrád, Tolna, Somogy és Baranya megye lakosai számíthattak tavaly.

Az IT szektorban lehet a legjobban keresni

Ahogyan azt már a korábbi években is megfigyelhettük, a legmagasabb fizetést 2020-ban is a cégvezetésben dolgozók vihették haza, őket követték az IT és fejlesztés területén dolgozók, illetve a lízing, a telekommunikáció és a menedzsment munkaköröket betöltők fizetései. Visszatekintve az elmúlt öt évre, a kékgalléros állások területén volt megfigyelhető a legnagyobb fizetésemelkedés, közülük is a bányászat, kohászat területén dolgozók, a fafeldolgozó és a gépipari munkások fizetése emelkedett meg a legnagyobb mértékben. A nem kékgalléros területen tevékenykedők közül az adminisztráció, az egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozóknak nőtt 5 éves időtávban legnagyobbat a fizetése. A legkisebb fizetésemeléssel 2015-höz képest a lízing, a marketing és reklám, az oktatás, képzés, valamint a gyógyszeripar területein dolgozók számolhattak.

A rendőröket érdekli leginkább mások fizetése

A DreamJo.bs állásportál által üzemeltetett Fizetések.hu oldal segítséget nyújt abban, hogy a munkavállalók ingyenesen és személyre szabhatóan tudjanak informálódni arról, hogy a munkatapasztalatuk alapján adott iparágban milyen bruttó bérre számíthatnak. A tavalyi évben a legnagyobb érdeklődés a rendőrök részéről érkezett a portálra. Rajtuk kívül az óvodai dajkák, az orvosok, az óvodapedagógusok, valamint a fogászati asszisztensek voltak a leginkább kíváncsiak arra, hogy országosan milyen fizetésre számíthatnak a pozíciójukban dolgozó magyarok.

Top fizetés a pilótáknak, orvostanácsadóknak és vezető fejlesztőknek

Amennyiben nem vesszük figyelembe a felsővezetői pozíciókat, úgy a hosszú évek tendenciája 2020-ban is érvényes maradt: a legmagasabb fizetésre a pilóták számíthattak, akiknek a bruttó átlagbére az elmúlt évben több, mint százezer Forinttal nőtt a pandémia ellenére és így a tavalyi évben elérte az 1.170.770 Ft-ot. Őket követték az orvostanácsadók átlagosan 1.048.360 Ft bruttó keresettel, illetve a vezető fejlesztők, akik átlagban összesen 1.016.170 Ft bruttó bérre számíthattak a tavalyi évben. A top 5-ös listára az IT menedzserek és az account directorok jutottak még fel, de az ő bruttó átlagkeresetük már egymillió Ft alatt volt. A legalacsonyabb bruttó átlagkeresete a munkavállalóként dolgozó varrónőknek volt 2019-ben, 196.700 Ft-os havi bérükkel még a 200 ezer Ft-os határt sem érték el. Minimálisan e határ felett kerestek az óvodai dajkák, a portás, informátor munkakörben dolgozók, a tanár asszisztensek és a munkavállalóként dolgozó cipészek.

Gazdaság

Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében

Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.

A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.

Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók

A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.

A biztonság már üzleti alapfeltétel

A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.

„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”

– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.

A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek

A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.

A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.

Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.

A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.

Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.

Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.

Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.

„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”

– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját

Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.

A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.

A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss