Gazdaság
Honnan ez a sok pénz, honnan a sok hitel?
Folyamatosan épülő lakóparkok, új ipari beruházások, olcsó államilag támogatott hitelek: ez az utóbbi évek tendenciája. A legutolsó gazdasági krízis óta újra emelkedni látszik a hitelállomány. Amellett, hogy nagyon örülünk a gazdaság fellendülésének, felmerül a kérdés: vajon honnan van ennyi pénz a gazdaságban.
Hogy működik a rendszer?
A korai időkben még csak készpénz volt forgalomban, és meghatározott mennyiségben volt elérhető, írja a Hitelválasztó.hu. Ez annyit ért, amennyi annak a fémnek az értéke volt, amiből készült. A kibocsátott pénzmennyiségnek tehát volt egy felső korlátja. Később a rendszer a kereskedelmi bankok növekő szerepvállalásával megváltozott. Míg hazánkban a rendszerváltásig csak a jegybank bocsátott ki készpénz és számlapénzt, addig azóta az utóbbi a kereskedelmi bankok számára engedélyezetté vált. Hogy ezáltal komoly fedezet nélküli pénzmennyiség kerül a gazdaságba, nem feltűnő, mivel ebben a rendszerben a likviditás, azaz a dolgok gyors pénzzé válthatósága sokkal meghatározóbb, így nem kell foglalkozni azzal, mennyi valódi pénz van a gazdaságban. Egy szemléltető példával élve: ha minden hónapban tíz krajcárt kell beosztani, arra odafigyelünk. Ha azonban emellett további 500 krajcárért kapok bárhol beváltható kuponokat, akkor már a tíz krajcárnak nincs akkora jelentősége. A kuponok és az áruk forognak mindaddig, míg azt széles körben elfogadják. Leegyszerűsítve valahogy így működik a jelenlegi pénzügyi rendszer is.
Hitelforrások
A kereskedelmi bankok tehát a jogszabályi korlátok mellett szinte korlátlanul bocsáthatnak ki számlapénz, amelyeket mi is egyre nagyobb mennyiségben használunk pl. bankkártyás vásárlásnál. Mivel a nagy hálózat biztosítja a kölcsönös elfogadást, ezért ebből annyit látunk, hogy pl. bankkártyánkat bárhol elfogadják. Egyre kisebb arányban használunk készpénzt, és azt a bankok a kötelezően előírt készpénztartalékukból könnyen kifizetik. Ráadásul a globális cél a készpénz teljes kivonása a forgalomból, így semmi nem állja útját a bankok általi pénzteremtésnek.
Kié a számlapénz?
Felmerül a kérdés, hogy ha forint hitelként számlapénzt külföldi nagybankok is bocsátanak ki, akkor valójában ki is annak tulajdonosa. Egyik bank sem fog olyan pénzt kibocsátani, amelynek tulajdonjogát önként átadja bárkinek – jelen esetben az államnak. Így tehát a forint nagy része külföldi kézben van, és a haszon is ott realizálódik.
A vagyoni átrendeződés utópiája
Az előbb említett tény felvet néhány kérdést: a számlapénz kibocsátása komoly hasznot hoz és ezt a virtuális nyereséget átalakul kézzelfogható tulajdonná. Ezek különböző gazdasági befektetések formájában jelennek meg, mint pl. ingatlan beruházás, vásárlás, földek, gyárak ipari egységek, cégek felvásárlása, így a virtuális pénz tulajdonjoggá válik. Ráadásul a gazdasági elit számára a hitel sokkal kedvezőbb feltételekkel elérhető, mint egy átlagos polgár esetében, így a társadalom anyagilag különböző szintű rétegeinek folyamatos eltávolodása várható. Ma még ennek hatásait kis mértékben érezzük, de tény, hogy pl. a fővárosi ingatlanárak emelkedését nagyban generálta a külföldi vagyonos befektetők által gerjesztett kereslet-növekedés. Ez az áremelkedés viszont sokak számára elérhetetlenné tette a lakhatás megteremtését, illetve azt csak kedvezőtlenebb formában tudták megvalósítani.
A pénznek ma már más a fogalma, mint amit korábban megszoktunk.
A pénzt szeretjük birtokolni, a modern pénzek többsége azonban már megfoghatatlan, elektronikus adathalmazok összessége a virtuális térben: időkorlát nélküli tartozások elismerések tömkelege. Mégis, ez az a rendszer, amelyben bár főleg csak számokból, egyenlegekből áll, de működik, és jelenleg a gazdaság növekedése szempontjából a legalkalmasabb monetáris eszköznek tartott módszer. Jól mutatja ezt, hogy az MNB legfrissebb nyilatkozata szerint éves szinten az 1 %-kal több hitelkibocsátás 0,2-0,4 %-os gazdasági növekedést eredményezhet.
A pénzt már nem birtokoljuk, pusztán egy követeléssel rendelkezünk a bankok felé, akik ha kell, rövid időn belül fizetnek. S miközben mi úgy gondoljuk, hogy bankkártyánkkal saját pénzünk költjük, igazán nem történik más, minthogy a bankok ide-oda tologatják a felénk vállalt tartozásaikat: már nem nekünk tartoznak, hanem a kereskedőnek, aztán a NAV-nak, aztán az államnak, aztán az állam a banknak, aztán a pénz megszűnik, de a kamatnyereség megmarad.
A rendszer mégis működik
Gyakorlatban ugyanúgy tudunk rendelkezni a számlákon lévő virtuális pénzzel, mint a készpénzzel. A pénzpiaci szereplők közös érdeke, hogy a folyamatos fizetőképesség, és megfelelő biztositékok legyenek, mivel a mai globális gazdaságban már egy kisebb csőd komoly bizalomvesztést, és ennek következtében olyan pánik okozta reakciót eredményezhet, amely komolyan megrengetheti a világgazdaságot. Legutóbbi példa erre a 2008-as válság, amikor a helytelen hitelezési módszerek miatt egy egész világra kiható komoly recesszió következett be, megnehezítve sokak életét, akiknek igazából semmi közük nem volt a becsődölt amerikai bankokhoz. A rendszert ezért is igyekeznek minél biztonságosabbá tenni. Emiatt nem kell aggódnunk a pénzügyi rendszer összeomlásától, de tény, hogy az elméleti esély erre megvan.
Ráadásul a jelenlegi rendszer is folyamatosan változik, bővül. Legjobb példa erre a kriptovaluta, amelyet szintén fizetőeszközként kezelnek, és az utóbbi időben ismét egyre nagyobb kereslet van irányába. Azt azonban még nem tudni, hogy a kriptopénz milyen hatással lesz hosszú távon a jelenlegi pénzügyi rendszerre, ezt majd a jövő mutatja meg.
Gazdaság
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.
A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.
„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”
– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”
– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.
Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”
– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.
„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”
– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Mozgásban2 hét ago
A gumi defekt javítás mennyi időt vesz igénybe





