Gazdaság

Honnan ez a sok pénz, honnan a sok hitel?

Folyamatosan épülő lakóparkok, új ipari beruházások, olcsó államilag támogatott hitelek: ez az utóbbi évek tendenciája. A legutolsó gazdasági krízis óta újra emelkedni látszik a hitelállomány. Amellett, hogy nagyon örülünk a gazdaság fellendülésének, felmerül a kérdés: vajon honnan van ennyi pénz a gazdaságban.

Hogy működik a rendszer?

A korai időkben még csak készpénz volt forgalomban, és meghatározott mennyiségben volt elérhető, írja a Hitelválasztó.hu. Ez annyit ért, amennyi annak a fémnek az értéke volt, amiből készült. A kibocsátott pénzmennyiségnek tehát volt egy felső korlátja. Később a rendszer a kereskedelmi bankok növekő szerepvállalásával megváltozott. Míg hazánkban a rendszerváltásig csak a jegybank bocsátott ki készpénz és számlapénzt, addig azóta az utóbbi a kereskedelmi bankok számára engedélyezetté vált. Hogy ezáltal komoly fedezet nélküli pénzmennyiség kerül a gazdaságba, nem feltűnő, mivel ebben a rendszerben a likviditás, azaz a dolgok gyors pénzzé válthatósága sokkal meghatározóbb, így nem kell foglalkozni azzal, mennyi valódi pénz van a gazdaságban. Egy szemléltető példával élve: ha minden hónapban tíz krajcárt kell beosztani, arra odafigyelünk. Ha azonban emellett további 500 krajcárért kapok bárhol beváltható kuponokat, akkor már a tíz krajcárnak nincs akkora jelentősége. A kuponok és az áruk forognak mindaddig, míg azt széles körben elfogadják. Leegyszerűsítve valahogy így működik a jelenlegi pénzügyi rendszer is.

Hitelforrások

A kereskedelmi bankok tehát a jogszabályi korlátok mellett szinte korlátlanul bocsáthatnak ki számlapénz, amelyeket mi is egyre nagyobb mennyiségben használunk pl. bankkártyás vásárlásnál. Mivel a nagy hálózat biztosítja a kölcsönös elfogadást, ezért ebből annyit látunk, hogy pl. bankkártyánkat bárhol elfogadják. Egyre kisebb arányban használunk készpénzt, és azt a bankok a kötelezően előírt készpénztartalékukból könnyen kifizetik. Ráadásul a globális cél a készpénz teljes kivonása a forgalomból, így semmi nem állja útját a bankok általi pénzteremtésnek.

Kié a számlapénz?

Felmerül a kérdés, hogy ha forint hitelként számlapénzt külföldi nagybankok is bocsátanak ki, akkor valójában ki is annak tulajdonosa. Egyik bank sem fog olyan pénzt kibocsátani, amelynek tulajdonjogát önként átadja bárkinek – jelen esetben az államnak. Így tehát a forint nagy része külföldi kézben van, és a haszon is ott realizálódik.

A vagyoni átrendeződés utópiája

Az előbb említett tény felvet néhány kérdést: a számlapénz kibocsátása komoly hasznot hoz és ezt a virtuális nyereséget átalakul kézzelfogható tulajdonná. Ezek különböző gazdasági befektetések formájában jelennek meg, mint pl. ingatlan beruházás, vásárlás, földek, gyárak ipari egységek, cégek felvásárlása, így a virtuális pénz tulajdonjoggá válik. Ráadásul a gazdasági elit számára a hitel sokkal kedvezőbb feltételekkel elérhető, mint egy átlagos polgár esetében, így a társadalom anyagilag különböző szintű rétegeinek folyamatos eltávolodása várható. Ma még ennek hatásait kis mértékben érezzük, de tény, hogy pl. a fővárosi ingatlanárak emelkedését nagyban generálta a külföldi vagyonos befektetők által gerjesztett kereslet-növekedés. Ez az áremelkedés viszont sokak számára elérhetetlenné tette a lakhatás megteremtését, illetve azt csak kedvezőtlenebb formában tudták megvalósítani.

A pénznek ma már más a fogalma, mint amit korábban megszoktunk.

A pénzt szeretjük birtokolni, a modern pénzek többsége azonban már megfoghatatlan, elektronikus adathalmazok összessége a virtuális térben: időkorlát nélküli tartozások elismerések tömkelege. Mégis, ez az a rendszer, amelyben bár főleg csak számokból, egyenlegekből áll, de működik, és jelenleg a gazdaság növekedése szempontjából a legalkalmasabb monetáris eszköznek tartott módszer. Jól mutatja ezt, hogy az MNB legfrissebb nyilatkozata szerint éves szinten az 1 %-kal több hitelkibocsátás 0,2-0,4 %-os gazdasági növekedést eredményezhet.

A pénzt már nem birtokoljuk, pusztán egy követeléssel rendelkezünk a bankok felé, akik ha kell, rövid időn belül fizetnek. S miközben mi úgy gondoljuk, hogy bankkártyánkkal saját pénzünk költjük, igazán nem történik más, minthogy a bankok ide-oda tologatják a felénk vállalt tartozásaikat: már nem nekünk tartoznak, hanem a kereskedőnek, aztán a NAV-nak, aztán az államnak, aztán az állam a banknak, aztán a pénz megszűnik, de a kamatnyereség megmarad.

A rendszer mégis működik

Gyakorlatban ugyanúgy tudunk rendelkezni a számlákon lévő virtuális pénzzel, mint a készpénzzel. A pénzpiaci szereplők közös érdeke, hogy a folyamatos fizetőképesség, és megfelelő biztositékok legyenek, mivel a mai globális gazdaságban már egy kisebb csőd komoly bizalomvesztést, és ennek következtében olyan pánik okozta reakciót eredményezhet, amely komolyan megrengetheti a világgazdaságot. Legutóbbi példa erre a 2008-as válság, amikor a helytelen hitelezési módszerek miatt egy egész világra kiható komoly recesszió következett be, megnehezítve sokak életét, akiknek igazából semmi közük nem volt a becsődölt amerikai bankokhoz. A rendszert ezért is igyekeznek minél biztonságosabbá tenni. Emiatt nem kell aggódnunk a pénzügyi rendszer összeomlásától, de tény, hogy az elméleti esély erre megvan.

Ráadásul a jelenlegi rendszer is folyamatosan változik, bővül. Legjobb példa erre a kriptovaluta, amelyet szintén fizetőeszközként kezelnek, és az utóbbi időben ismét egyre nagyobb kereslet van irányába. Azt azonban még nem tudni, hogy a kriptopénz milyen hatással lesz hosszú távon a jelenlegi pénzügyi rendszerre, ezt majd a jövő mutatja meg.

Related Topics:bitcoi forrás gazdaság hitel kripto kriptovaluta pénz

Up Next

A mesterséges intelligencia indítja be az új ipari forradalmat?

Don't Miss

A jelen diákjai a jövő kihívásaival szemben

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!