Gazdaság

Ki felel a vállalatok kiberbiztonságáért és adatvédeleméért?

Ha meghalljuk a GDPR mozaikszót, az üzleti szférában ma már jó eséllyel mindenki tudja, hogy mit jelent.

A vállalatvezetőknek és az informatikai szakembereknek pedig óriási összegek lebegnek a szemük előtt, ha a cégeket fenyegető bírságokra gondolnak. A koronavírus-járvány következtében még nagyobb jelentősége lett az általános adatvédelmi rendelet betartásának, hiszen az otthoni munkavégzés elterjedésével több és többféle kiberbiztonsági kihívással nézünk szembe, mint korábban. De vajon kinek a felelőssége, ha adatbiztonsági incidens történik egy cégnél? Személyesen is felelősségre vonhatók a vezetők? A Kingston Technology Bill Mew technológiai és adatvédelmi szakértővel együttműködésben ennek járt utána, továbbá bemutat néhány olyan esetet, amelyek adatbiztonsági kockázatokkal járhatnak, ha az alkalmazottak nem megfelelően járnak el.

Kollektív és egyéni felelősségvállalás

Sok szervezetnél az az általános nézet, hogy az információbiztonság egyedül a CISO (az informatikai biztonsági vezető) feladata, az adatvédelem pedig a megfelelési (compliance) osztály hatáskörébe tartozik. Az ilyen vállalatoknál a felsővezetés még mindig nem veszi kellően komolyan a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, így nem csoda, ha ez az attitűd a szervezet minden szintjére kiterjed. Egy felelős cégnél azonban elengedhetetlen, hogy a munkatársak közösen vállaljanak felelősséget ezekért a területekért, máskülönben a vállalati adatok nem lesznek teljes biztonságban, és probléma esetén mindenkit felelősségre vonnak – közösen és egyénileg is.

A szervezeteknek át kell gondolniuk, milyen kockázatokkal járhatnak számukra az alábbi esetek:

1. Ha a beszerzési vezető titkosítatlan eszközöket vásárol

Ha a titkosítatlan USB-meghajtók, SSD-k vagy IoT-eszközök beszerzésével kapcsolatos döntések pusztán ár alapján dőlnek el, és nem veszik figyelembe az eszközök biztonságát vagy a hardvertitkosítás lehetőségét, a titkosítatlan eszközök használata sérülékenységhez vezet. Ez pedig a szervezet egészét adatvesztés kockázatának teszi ki.

2. Ha a munkatársak több helyen használják ugyanazt a jelszót, vagy kiskapukon keresztül megkerülik a biztonsági intézkedéseket

Ha a munkatársak nem követik az alapvető biztonsági szabályokat, gondatlanul bánnak a jelszavakkal és az e-mail mellékletekkel, a teljes szervezet biztonságát kockáztatják. A kiberbűnözők aktívan támadják a gyenge vagy gyakori jelszavakat, és adathalász taktikákkal használják ki áldozataik gyenge pontjait. Ezek az internetes biztonsági incidensek leggyakoribb támadási felületei.

3. Ha a marketingvezető „kreatív módon” kezeli a személyes adatokat

A GDPR előírja, hogy csak beleegyezés birtokában, meghatározott célra lehet személyes adatokat gyűjteni. Ha azonban a marketing osztály ezt nem veszi figyelembe, és törvénytelen módon gyűjti, illetve osztja meg az adatokat, az komoly bírságokat és pereket vonhat maga után.

„Ilyen esetekben a szervezetnek és a munkatársaknak egyénileg is felelősséget kell vállalniuk. Ha például valaki azt látja, hogy a cégnél titkosítatlan USB-meghajtókat, SSD-ket vagy védelem nélküli IoT-eszközöket használnak, szólnia kell róla. Ha észreveszi, hogy a kollégák nem tartják be a kibervédelmi alapszabályokat, úgyszintén. Ez a helyzet akkor is, ha a marketingosztály valamelyik munkatársa kifogásolható módon használja fel az ügyféladatokat”

– hangsúlyozta Bill Mew.

Elengedhetetlen a kultúraváltás

Ha a vállalatvezetők meg akarják változtatni a dolgozók hozzáállását, és el akarják érni, hogy a vállalat minden szintjén komolyan vegyék az internetes biztonságot és az adatvédelmet, át kell alakítaniuk a szervezeti kultúrára jellemző gondolkodásmódot. Az edukáció kiemelt része, hogy ismertessük a szabályok mögötti szándékot, személyes példákkal alátámasztva magyarázzuk el az adatbiztonság fontosságát, és tudatosítsuk az egyéni felelősséget a kollégákban. A vállalatokat rengeteg dolog ösztönzi erre, hiszen minden cégnek kiemelten kell törekednie az ügyfelek bizalmának fenntartására és az azt aláásó kiberbiztonsági incidensek elkerülésére. Nyilvánvaló, hogy az ügyfelek szívesebben fordulnak olyan cégekhez, amelyek tudomásuk szerint gondosan kezelik az adataikat, és kevésbé kötnek üzletet olyanokkal, amelyek nem.

„Ezenkívül számos egyéb tényező van, ami meggyőzheti a szervezeteket az adatvédelem fontosságáról. Például a GDPR minden egyes incidens esetében 20 millió eurós vagy a globális árbevétel 4 százalékának megfelelő bírság kivetését teszi lehetővé (attól függően, hogy melyik a magasabb összeg). Az eset utáni helyreállítás költsége is milliókba kerülhet, továbbá zsarolóvírus-támadás esetén a bűnözők ezen felül még több millió eurós váltságdíjat követelhetnek a vállalattól. Ráadásul azok a magánszemélyek is beperelhetik a szervezetet, akiket érintett az adatlopás. Sőt, a legújabb szabályozás értelmében már a felelős személyeket is szankcionálják. Például az USA-ban a közelmúltban egy internetes biztonsági incidens kapcsán az igazgatósági tagokat és a CISO-t is vádlottként nevezték meg. A Gartner elemzőcég jelentése szerint pedig hamarosan a vezérigazgatók is személyes felelősségre vonásra számíthatnak kibertámadás esetén”

– hangsúlyozta Bill Mew technológiai és adatvédelmi szakértő.

A #KingstonCognate bemutatja Bill Mew-t:

Bill Mew véleményvezér, a digitális etika kampányszakértője, vállalkozó. Véleményvezérként a „hatásos védekezés” és a „maximális gazdasági és társadalmi érték” közötti egyensúly megteremtése a fő témája. Előbbi területen a világ legjelentősebb adatvédelmi influenszerévé választották, utóbbi területen pedig szintén kiemelt influenszer, többek között az kiberbiztonság, a digitális átalakulás, a kormányzati technológia és az intelligens városok kérdéskörében. A fenti témák szakértőjeként heti gyakorisággal szerepel rádió- és televízióműsorokban (BBC, RT stb.) – az Egyesült Királyság leggyakrabban nyilatkozó technológiai szakértője az elektronikus médiában. Bill Mew egyúttal a CrisisTeam.co.uk alapítója és vezérigazgatója. Cégénél az incidenskezelés, az internetjog, a hírnévkezelés és a közösségi befolyásolás szakértőivel segít az ügyfeleknek minimálisra csökkenteni az internetes támadások hatását.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:adatvédelem bill cég felelős GDPR kiberbiztonság kingston marketing mew morpho

Up Next

Csak egy apró hiba kell, és a vevők fele lelécel

Don't Miss

Újabb 7 millió eurós befektetést kap és tovább terjeszkedik a régióban a Codecool

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!