Connect with us

Gazdaság

A Fujitsu a „vezetők” szegmensében a menedzselt munkahely-szolgáltatások piacán

A Gartner immár ötödik éve a „vezetők” szegmensébe sorolta a Fujitsut a menedzselt munkahely-szolgáltatásokról készült 2021-es Magic Quadrant felmérésében

A Gartner immár ötödik éve a „vezetők” kategóriájába sorolta a Fujitsut a menedzselt munkahely-szolgáltatások európai piacáról készített 2021-es Magic Quadrant felmérésében.

A 2021-es jelentés szerint ismét a Fujitsu rendelkezik a szállítók közül a legerősebb pozícióval „végrehajtási képesség” szempontjából.

 Agilisabb és adaptívabb munkavégzés – kisebb kockázat mellett

„Úgy gondoljuk, hogy a Gartner elismerése annak is szól, hogy a Fujitsu kivételesen nagy hangsúlyt fektet a kiváló munkavállalói élményre. Véleményünk szerint ezzel lehet ösztönözni a munkahely sikeres átalakításához szükséges fenntartható produktivitást és alkalmazkodó kultúrát. A világon mindenütt elérhető FUTJITSU Work Life Shift portfólió kifejezetten erre a piaci igényre készült, és globális kampánnyal is kommunikáltuk ezt a törekvésünket – amely fantasztikus visszajelzéseket kapott ügyfeleink részéről”

– nyilatkozta Carla Hall, a Fujitsu munkaerő- és munkahely-szolgáltatásokért felelős északnyugat-európai vezetője.

2021-es Magic Quadrant felmérésében a Gartner hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszanak a menedzselt munkahely-szolgáltatások a munkahelyi környezet átalakításában. A jelentést idézve:

„A ’vezetők’ szegmensének szereplői gyakorlottan nyújtják a szolgáltatási megoldásokat, világos elképzeléssel rendelkeznek a szolgáltatási piac fejlődésének irányáról, és aktívan építik és fejlesztik kompetenciáikat vezető pozíciójuk megőrzése érdekében. A vezetők igazolt tapasztalattal rendelkeznek a menedzselt munkahely-szolgáltatások nyújtásában, és ismerik a sikeres szolgáltatásnyújtás előfeltételeit. Már bizonyították végrehajtási képességüket és jövőképük teljességét.”

A FUJITSU Work Life Shift portfólió három pillér köré épül:

  • Az „intelligens munkavégzés” a keményebb munka helyett az intelligensebb munkafolyamatokat ösztönzi mesterséges intelligencia, intelligens automatizáció és más technológiák segítségével, javítva ezzel a munkahely produktivitását.
  • A „határok nélküli iroda” lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy bárhol ugyanolyan eredményesen dolgozzanak, mint az irodában vagy más vállalati helyszínen, és ezáltal hatékonyabban és kreatívabban végezzék munkájukat.
  • A „kultúraváltás” a munkatársak jóllétét és biztonságát garantálva gondoskodik róla, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozhasson.

A Fujitsu szemléletéből keletkező ügyfélértéket egy egyesült királyságbeli kormányzati szervezet infrastruktúráért és üzemeltetésért felelős vezetője is megerősítette, aki így nyilatkozott a Gartner Peer Insights értékelésében:

„A Fujitsu rendkívül proaktívan támogatott minket a Covid-válság során, hozzáigazítva jellemző munkafolyamatainkat az otthoni munkavégzési modell követelményeihez.”

Az elmúlt 12 hónapban a Fujitsu több új és kibővített automatizációs eszközt is bevezetett a személyes kapcsolattartás igényének csökkentésére (pl. a SelfOOS-t), és a nagyvállalati szolgáltatások világában is meghonosította az igény szerint felhőalkalmazásokkal elérhető rugalmasságot.

A Fujitsu „Results Chain” módszertana a technológiai beruházás és az üzleti érték kapcsolatát is erősíti, ötvözve a végponti teljesítmény adatait a felhasználói érzésekre épülő adatokkal az általános felhasználói élmény mérése és az élményszintet garantáló, szerződéses XLA-k kidolgozása céljából.

A Fujitsu összehangolja a technológiai szolgáltatásnyújtást az üzleti igényekkel

„Tisztában vagyunk azzal, hogy ügyfeleink a munkavállalói élményt szeretnék a munkahely és a munkaerő átalakításának középpontjába állítani – és mindezt tökéletesen össze kívánják hangolni a főbb üzleti teljesítménymutatókkal. Work Life Shift porfóliónkat folyamatosan hozzáigazítjuk az ügyfelek változó igényeihez, és olyan technológiát szállítunk, amely az ügyfél üzleti eredményeit és szükségleteit helyezi előtérbe a hagyományos SLA-k és a puszta költségcsökkentés helyett”

– fűzte hozzá Carla Hall.

A menedzselt munkahely-szolgáltatások európai piacáról készített legújabb Magic Quadrant felmérésben a Gartner 17 európai szolgáltatót vizsgált. Olyan vállalatokat, amelyek hagyományos outsourcingot és új digitális munkahely-szolgáltatásokat is kínálnak a végfelhasználók felhőalapú, automatizált és integrált támogatásához.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss