A digitalizáció már az ingatlanpiacon is jelen van, így ami korábban személyes jelenlétet, papírmunkát és sok utánajárást igényelt, ma már egy jól megválasztott alkalmazással vagy okoseszközzel is megoldható. Az ingatlan bérbeadás és ingatlankezelés területén különösen látványos az átalakulás. A tulajdonosok egyre inkább a hatékonyságot, az átláthatóságot és az automatizált működést keresik. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

Hogyan segíti a digitalizáció az ingatlankezelést?

A digitális megoldások első számú előnye, hogy időt és energiát takarítanak meg ingatlan bérbeadás esetén is – mind a bérbeadó, mind a bérlő számára. Egy jól integrált ingatlankezelő rendszer képes nyomon követni a bérleti díjak beérkezését, emlékeztetőt küldeni késedelmes fizetés esetén és dokumentálni a bérleti szerződéseket. Emellett lehetőséget nyújt online kommunikációra is, például hibabejelentések vagy karbantartási kérések kapcsán.

Távoli hozzáféréssel pedig a bérbeadó akkor is naprakészen láthatja a lakás állapotát és pénzügyi helyzetét, ha épp külföldön tartózkodik. Ez a fajta rugalmas ingatlankezelés egyre vonzóbbá válik azoknak is, akik nem szeretnének napi szinten a kiadott lakás adminisztrációjával foglalkozni.

Milyen okos megoldásokat érdemes már ma bevetni?

Az okoszárak például forradalmasították a lakáskiadás első fázisát: nincs szükség személyes kulcsátadásra, a bérlő időalapú kódot vagy digitális hozzáférést kap. Ez különösen hasznos rövid távú bérbeadás esetén. Emellett egyre több lakásban jelennek meg okostermosztátok, amelyek lehetővé teszik a tulajdonos számára, hogy szabályozza a fűtést-hűtést akár távolról is, ezzel csökkentve a rezsiköltségeket. Ugyanígy hasznosak lehetnek a mozgásérzékelők, vízszivárgás-jelzők vagy energiamenedzsment-rendszerek, amelyek segítenek megóvni az ingatlan állapotát, és csökkenteni a fenntartási költségeket.

Miért éri meg digitalizálni a bérbeadást?

A digitális eszközök nemcsak kényelmet és rugalmasságot adnak, de biztonságot is. Az automatikus adminisztrációnak köszönhetően könnyebben visszakereshetők a szerződések, fizetések, javítási bejegyzések. Az átláthatóság nemcsak a bérbeadónak előnyös, de bizalmat is épít a bérlő felé, ami hosszú távon stabilabb lakáskiadást eredményezhet.

Emellett érdemes megfontolni az ingatlan bérbeadás kiszervezését is, ahol egy szakértő csapat vagy szolgáltató vállalja át a mindennapi ügyintézést, akár a technológiai háttér használatával együtt. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik távol élnek az ingatlantól, vagy egyszerűen nem szeretnének a kezeléssel foglalkozni.

Egy ingatlan bérbeadása ma már nemcsak arról szól, hogy kulcsot adunk és bérleti díjat kapunk. A technológia segítségével a folyamat automatizálható, követhető és biztonságosabbá tehető. Akár okoszárakról, akár online szerződéskezelésről vagy energiamenedzsmentről van szó, a digitális megoldások ma már alapvető szerepet játszanak a modern ingatlankezelés világában. És aki időben lép, az nemcsak versenyelőnyt, de nyugodtabb mindennapokat is nyerhet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az informatika szerepe alapjaiban változott meg az elmúlt évek során: a hagyományos megvalósítói, kiszolgálói szerepkörön túl ma már aktívan hozzájárul az üzleti stratégia alakításához is.

A K&H Bank, Magyarország egyik vezető pénzintézeteként ezt a szemléletet követve, informatikai csapatát nem kiszolgáló egységként, hanem kreatív, üzletformáló partnerként pozícionálja.

A Future of Jobs 2025-ös jelentése szerint a vállalatvezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a technológiai trendek átalakítják az üzleti modelleket. A K&H Bank nem csupán alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, hanem aktívan formálja is azokat.  Nyitott, innovációs szemléletével és a folyamatos tanulás iránti elkötelezettségével a bank teljes csapata közösen dolgozik azon, hogy formálja és előre mozdítsa a banki működését.

Milyen készségek szükségesek ma a banki informatikában?

A banki informatika különösen összetett és felelőségteljes terület, a rendszerek működése milliók pénzügyeit érinti nap mint nap. A stabil programozási tudás, az architekturális szemlélet, a DevOps kultúra és a konténerizáció ma már elengedhetetlenek. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a biztonságtudatosság, valamint az agilis módszertanok ismerete is. Azonban a technikai tudás egyre inkább kiegészül az úgynevezett soft skillekkel. Kulcstényezővé válik az IT-ban is a kommunikáció, a rugalmasság és a folyamatos megújulás képessége. Ezek nem csupán a hatékonyabb működést, de jobb munkavállalói élményt és ügyfélkiszolgálást is eredményeznek.

„A K&H IT részlege lényegében egy infotech vállalkozás egy nagyvállalaton belül. Egy kreatív műhely, ahol nem csak daráljuk a feladatokat, hanem értelmet adunk a munkának, a dolgozóink látják, milyen értéket teremtenek. Amikor egy kolléga részt vesz például a digitális SZÉP kártya bevezetésében, amellett, hogy kielégíti több millió ügyfél igényét, olyan projekten van lehetősége dolgozni, ami egyedülálló az IT világában és nagyban hozzájárul szakmai előmeneteléhez. A K&H IT részlege nemcsak technológiai, hanem stratégiai partnerként is támogatja a banki működést. Ezt bizonyítja például a hangvezérelt digitális pénzügyi asszisztensünk, Kate, aki már több mint 2,3 millió ügyfélinterakciót kezelt 320 funkciója segítségével. A jelenlegi munkaerőpiac az IT területén is átalakult.  A K&H azonban a jövőbe tekint, és hisz abban, hogy minden kolléga értéket teremt. Strukturált toborzási és képzési programjainkkal támogatjuk a junior kollégák fejlődését is, lehetőséget biztosítva számukra, hogy hosszú távon aktív alkotói lehessenek a közös sikereinknek”

– mondta el Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

Bár a banki IT környezetet sokszor szigorú szabályozás és örökölt rendszerek jellemzik, a K&H példája azt mutatja, hogy a stabilitás és az innováció nem zárja ki egymást. A folyamatos fejlesztéseket belső csapatok végzik, így a szakemberek valódi befolyással bírnak a technológiai döntésekre.

A motiváció egyik kulcsa az értékteremtés lehetősége, az, hogy az IT-s kolléga lássa, hogy munkája hozzájárul a bank modernizációjához. A K&H ezt belső képzésekkel, nemzetközi együttműködésekkel és kis zöldmezős projektekkel is támogatja. A csapatkohézió és a fejlődési lehetőség ezért mára ugyanolyan fontos lett, mint a technológiai háttér.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A lakosságnál lévő készpénzállomány több mint 6 százaléka deviza, míg a bankbetétek 27,8 százalékát tartják más ország pénznemében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban ennél is meglepőbb a külföldi hitelintézetek dominanciája: a devizabetétek csaknem fele ugyanis náluk van.  

Folyamatosan nő a lakosság által devizában tartott pénz mennyisége: az MNB adatai szerint március végén a háztartások 4 953,2 milliárd forint értékben rendelkeztek devizával, ebből 438,1 milliárd forintot készpénzben, 2 353,3 milliárd forintot magyar, míg 2 160,8 milliárd forintot külföldi bankszámlán tartottak. Ez 98,5 milliárd forint növekedés az előző negyedévhez képest.

Vagyis a készpénzállomány több mint 6 százalékát tartotta március végén a lakosság devizában, míg az összes magyar és külföldi hitelintézeteknél tartott betét 27,8 százaléka volt deviza – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A készpénzes devizaállomány nagysága 2022 harmadik és negyedik negyedévében volt a csúcson 519, illetve 501 milliárd forinttal, azóta pedig kisebb hullámzásokkal, de csökkenő trendet láthatunk.

A szakértő szerint persze nem véletlen a deviza készpénzállomány akkori megugrása, hiszen míg 2022 elején az euró jegybank hivatalos devizaárfolyama 355 forint közelében is járt, azon a nyáron már átlépte a 400 forintos lélektani határt, hogy október közepén 433 forintról forduljon végül vissza.  

Miközben a devizában tartott készpénz mennyisége lassan, de biztosan csökkent a 2022-es csúcshoz képest, a magyar bankoknál devizaszámlán lévő pénz értéke ismét emelkedni kezdett, és 122,2 milliárd forinttal haladta meg március végén az előző negyedévi értéket.

A devizabetét mindenképpen jobb megoldás a készpénznél, például egy 6 hónapra lekötött euró betétre a Gránit és a MagNet Banknál is elérhető 2 százalékos, vagy ezt meghaladó kamat, míg 3 hónapos lekötésre a CIB 4, illetve 6 százalékos kamatot is fizet akár, ha a bankbetét mellé befektetési jegyet is vásárol valaki. 

Fülöp Norbert Attila szerint azonban még látványosabb a külföldi bankoknál tartott bankbetétek értékének felfutása: ez 2020 első felében még nem érte el az 1 000 milliárd forintot, miközben 2025. március végén már 2 161,8 milliárd forintot tartottak Magyarországon kívül a honfitársaink. 

Igaz, ez az előző negyedévi rekordtól 15,6 milliárd forinttal elmarad, ám így is a valaha mért második legmagasabb érték.    

Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteknél tartott forint- és devizabetétek csaknem harmada, 27,8 százaléka külföldi bankszámlákon pihen, míg a devizabetéteken belül 47,9 százalékra becsülhető a külföldi bankok részesedése – teszi hozzá a szakértő. (Igaz, arra vonatkozóan nincs adat, hogy a külföldi számlákon mennyi lehet a deviza, illetve a forint megtakarítások aránya, de feltételezhető, hogy az utóbbi csekély.)

A külföldön elhelyezett betétek magas arányában persze szerepet játszik a Revolut erős jelenléte is Magyarországon, hiszen a vállalat mintegy 1,7 millió ügyféllel rendelkezett az országban 2024 végén, de a Wise és a PayPal szolgáltatók is jelentős hazai ügyfélbázissal rendelkeznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!