Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait.

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen műszaki cikkeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.

Saját dolgozóit kérdezte az elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásokról Magyarország legnagyobb lefedettségű, összesen 67 üzletet üzemeltető műszaki áruháza, az Euronics. Az összesen 672 bolti alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalat a klasszikus szakértékesítői modellt követi, amelynek során a személyzet közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal.

A belső kutatással az Euronics célja a vásárlói igények felmérése volt, ami iránymutatást jelenthet a szakértékesítők továbbképzéséhez.

Ezeket a termékek keresik leginkább a magyar vásárlók

Az Euronics tapasztalatai alapján a háztartási kisgépek között a legkeresettebb termékkategória a porszívó, amelyet szorosan követ a mikrohullámú sütő és a kávéfőző. A dobogósokat sorrendben a vasaló, vízforraló, kenyérpirító, majd a mixer-turmix-robotgép trió, végül a szendvics- és gofrisütő követi. A ritkábban keresett termékek között olyan speciális készülékek sorakoznak, mint az olajsütők és air fryerek, a gőzállomások és kézi gőzölők, valamint a kenyérsütőgépek.

A hűtőszekrények kategóriájában magasan a legnépszerűbbek az alulfagyasztós termékek. Jelentős lemaradással a második helyen a különálló fagyasztószekrény/fagyasztóláda áll, és csak ezt követi a felülfagyasztós hűtőszekrények csoportja. Az ajtók száma terén az egyajtós kialakítások örvendenek nagyobb népszerűségnek, szemben a Side by Side – egymás melletti dupla vagy többajtós – kialakításúakkal.

A beépíthető háztartási gépeknél a sütő, főzőlap, valamint a mosogatógép a vásárlók által leggyakrabban keresett termék, míg a szárítógép, fagyasztószekrény és kávéfőző esetében jellemzően nem beépíthető verziót választanak, hanem a hagyományosnak mondható, szabadon álló megoldást.

A mosógépeknél szignifikáns különbség látható az elöltöltős gépek javára: a válaszadók 86,5 százaléka szerint ezt preferálják a vásárlók, szemben a felültöltős kivitelezéssel. Hasonlóan nagy az eltérés a különálló mosógép és szárítógép, illetve a két funkciót egyben betöltő eszközök esetében is: alig 10 százalékban választják a magyar vásárlók a kétfunkciós gépet.

Egyre több mosógépbe építenek okosfunkciókat a gyártók, amelyek praktikus megoldásokként segítik a felhasználókat. Ezek az innovatív lehetőségek egyelőre még nem terjedtek el széles körben, az Euronics tapasztalatai szerint jelenleg még viszonylag kevesen kérdeznek rá hazánkban az elérhető okosfunkciókra: a vásárlók alig több mint ötöde választja az ilyen extrákkal felszerelt mosógépeket, a többség a hagyományos megoldások híve.

Az ár a legfontosabb szempont a választásban

A vásárlóknak a kialakítás, a funkciók és ár szempontjait is mérlegelniük kell, ami komoly kihívás elé állíthatja a kevésbé felkészült érdeklődőket egy, akár hosszú évekre szóló döntés meghozatala előtt. Az Euronics annak is utánajárt, hogy a vásárlók milyen tulajdonságokat vesznek számításba az egyes műszaki cikkeknél, milyen szempontokat mérlegelnek különböző termékkategóriáknál, mielőtt kiválasztják a számukra legmegfelelőbb eszközt.

A belső kutatás nyolc termékcsoportban – hűtőszekrény, mosógép, szárítógép, laptop, háztartási kisgépek, szépségápolási termékek, mikrohullámúsütő és porszívó – a következő szempontokat vizsgálta: ár, márka, dizájn/szín, funkció, kiegészítő szolgáltatások (garancia, termékcsere lehetőség, biztosítás) és méret. A termékcsoportokon belül eltérő szempontok alapján választanak a magyar vásárlók az elérhető termékek közül, azonban elmondható, hogy a megfelelő ár továbbra is minden esetben a legmeghatározóbb kérdés a döntés meghozatalalakor, amit a termék funkciója és a megbízható márka követ.

Vannak speciális szempontok az egyes termékkategóriák esetén, hiszen míg a hűtőszekrényeknél kiugró jelentőséggel bír az ár mellett a méret is, a mosógépeknél a vizsgált szempontok kiegyensúlyozottabb arányban oszlanak meg: az ár, méret és márka mellett határozottan szerepet kap az elérhető funkciók kérdése. A termék márkája minden kategória esetében közepesen fontos, a dizájn pedig általában elenyésző mértékben járul hozzá a végleges döntéshez, leginkább a hűtőszekrényeknél és a háztartási kisgépeknél fontos szempont. A kiegészítő szolgáltatások (mint a garancia, termékcsere lehetősége és az elérhető biztosítás) minden esetben a legkevésbé számító szempontként jelennek meg.

Gyorsan döntünk 50 000 Ft alatt

A tájékozódásra és mérlegelésre szánt idő hossza egyénenként nagyon eltérő lehet, ezt természetesen az is befolyásolhatja, hogy mennyi segítséget kapnak a vásárlók a döntéshez.

„A munkatársak személyes jelenléte és segítségnyújtása kiemelkedően fontos a műszaki cikkek területén: a vevők igénylik, hogy egy szakértővel személyesen is tudjanak konzultálni a vásárlást megelőzően. Sokan számítanak arra, hogy a bolti kollégák akár maguktól odalépnek hozzájuk és kérés nélkül felajánlják segítségüket”

– magyarázza Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója.

A tanakodással töltött idő hossza nagyban múlik azon is, hogy mekkora összeget kell a kiválasztott termékért kiadnia a vásárlónak. A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy minél magasabb az adott eszköz ára, annál hosszabbra nyúlik a döntéshozás. Egy kisebb összeg kifizetése előtt a vásárlók jelentős többsége (84,3%) 5-15 percet gondolkodik. Az 50 000 forint feletti készülékek vásárlásakor a gyorsan döntők aránya már jelentősen lecsökken, mindössze 30,3 százalékot kitéve; ezzel párhuzamosan a valamivel hosszabb ideig, a 15-30 percig tanakodók aránya közel 60 százalékra ugrik.

„A többség utánanéz a releváns készülékkategóriának és a szóba jöhető márkáknak mielőtt vásárolni indul. A boltban a kérdések leginkább a specifikációra, az egyes funkciók magyarázatára irányulnak, amelyek megválaszolásában sokat tud segíteni egy felkészült eladó. A vásárlók emellett gyakran szeretnének többletinformációt kapni arról, hogy az ő egyedi igényeiknek vajon melyik termék felelne meg a leginkább. Ezek mellett az ár-érték arányról és az eszközök kompatibilitásáról is gyakran kérdeznek”

– tette hozzá Fazekas Bálint.

A Google január 1-jétől kezdve 30 helyett már csak 15 százalékos részesedést kér az előfizetői díjakból.

A Google – az Apple-höz hasonlóan – számos dolog miatt kér jutalékot az alkalmazásfejlesztőktől. A cégeknek részesedést kell fizetniük azért, ha eladnak egy alkalmazást, ha az alkalmazáson belül vásárolnak valamit a felhasználók, vagy akkor, ha előfizetési díjat kérnek tőlük. Ez utóbbi díjából most egy kicsit visszavesz a Google.

A vállalat eddig 30 százalékos részesedést kért az előfizetői díjakból az előfizetés első 12 hónapjában, majd egy év elteltével ezt a díjat lecsökkentette 15 százalékra. A cég azonban most bejelentette, hogy január 1-jétől már az első naptól kezdve csak 15 százalékos díjat számít fel az előfizetések után. Vagyis minden 100 forintból 30 helyett csak 15 forintot kell befizetni a Google kasszájába.

A Google szerint a lépésre azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint az előfizetéses üzletpolitikát követő cégek számára egyre nagyobb nehézséget jelent az ügyfelek lemorzsolódása.

A Google emellett azt is közölte, a streamingszolgáltatások – mint például Spotify –, valamint az e-könyvek után felszámított részesedés mértékét is csökkenti, ez akár 10 százalékra is zsugorodhat. Ez egész pontosan 10-15 százalék között mozoghat abban az esetben, ha az alkalmazások megfelelnek a Play áruház vonatkozó előírásának.

A cég korábban már tett engedményt az alkalmazásfejlesztőknek. Az év elején 30-ról 15 százalékra csökkentette a részesedés gyanánt kifizethető díjat az első 1 millió dollár után. Ez a Google szerint a fejlesztők 99 százalékát érinti.

Hogy a mostani változásokat érezni lehet-e a szolgáltatások előfizetési díjain, vagy a fejlesztő cégek elteszik-e a náluk maradt pluszpénzt, egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy a fejlesztők mindenképpen jól járnak majd, hiszen vagy a felhasználók száma fog növekedni az áresés miatt, vagy a pénztárca lesz egy kicsit vastagabb.

Forrás: HVG

A The Verge a Facebook ügyeit ismerő névtelen forrás alapján azt írja, a Facebook mint cég a jövőben más néven működhet tovább.

A Facebook azt tervezi, hogy a jövő héten megváltoztatja a cég nevét, hogy az a jövőben jobban fókuszba tegye a készülő metaverzumot – írja a The Verge egy névtelenséget kérő forrásra hivatkozva. A lap úgy tudja, Mark Zuckerberg erről a tervről október 28-án a cég éves Connect konferenciáján fog majd beszélni.

A lap szerint a cég nevének megváltoztatása azt a törekvést jelzi, hogy a cég több akar lenni, mint egy közösségi médiás platform. A metaverzum a vállalat újabb nagy dobása lenne, mely egy virtuális világot takar, ahova VR-eszközök segítségével léphetnek be az érdeklődők. A digitális térben a felhasználók egy második online életet élhetnének.

A The Verge arról ír, hogy a jövőben a Facebook alkalmazást a cég a számos terméke közül egyként aposztrofálná, és egy olyan anyavállalat alá tartozna, ami felügyeli az olyan részlegeket, mint az Instagram, a WhatsApp vagy az Oculus. A Facebook szóvivője egyelőre nem kommentálta az értesülést.

A Facebooknál jelenleg több mint 10 ezer alkalmazott foglalkozik olyan termékek építésével, mint például a kiterjesztettvalóság-szemüvegek. Ezek Zuckerberg szerint végül ugyanúgy jelen lesznek az életünkben, mint az okostelefonok. A vállalat Európában további 10 ezer emberrel bővítené a csapatát, hogy megépüljön a metaverzum.

A The Verge szerint a névváltoztatás azt is jelentheti, hogy a cég szeretné a mostani munkákat minél inkább leválasztani a Facebookot az utóbbi időben ért támadásoktól és a leendő vizsgálatoktól. Mint ismert, egy volt alkalmazott, Frances Haugen minden eddiginél jobban felkavarta az állóvizet a Facebook körül azzal, hogy kényes információkat szivárogtatott ki a cég működéséről.

Hasonló lépést egyébként már tett a Google is. A technológiai óriás 2015-ben hozta létre az Alphabet nevű ernyővállalatot, ami alá aztán a Google-t is besorolta.

Forrás: HVG