A Miskolci Egyetem által szervezett Adatvezérelt és fenntartható vállalat Konferencián debütált a HotelMentor.ai, egy forradalmian új, magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia platform, amely a szállodaipar legégetőbb kihívásaira kínál átfogó megoldást.

A platform a több évtizedes szakmai tapasztalatot ötvözi a legmodernebb technológiával, új korszakot nyitva a hazai és nemzetközi vendéglátás digitalizációjában.

A magyar szállodaipar, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, komoly kihívásokkal néz szembe: a munkaerőhiány, a feladatkezelés hatékonyságának hiányosságai, a széttagolt adatkezelés és a vendégkommunikáció nehézségei mind a jövedelmezőséget és a szolgáltatás minőségét veszélyeztetik. Ezekre a problémákra válaszul született meg a HotelMentor.ai, amelynek küldetése, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia szinergiája révén növelje a hatékonyságot, a vendégelégedettséget és a profitabilitást.

A platform fejlesztői csapata olyan elismert szakemberekből áll, mint Csobota-Kis Árpád, aki több mint 40 éves oktatási és nemzetközi szállodaipari manager tapasztalattal rendelkezik, valamint Oláh Sándor és Benesóczky Ádám, akik a technológiai és programozói hátteret biztosítják. Ez a szakmai fúzió garantálja, hogy a HotelMentor.ai valóban a gyakorlati igényekre épül. A csapatot tanácsadóként támogatja a startup ökoszisztéma veteránja Turcsán Tamás Péter, aki több éve kutatja a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának lehetőségeit.

A HotelMentor.ai egyedülálló, moduláris rendszerben kínál megoldást a szállodák számára:

Egészen új koncepcióval rendelkezik Feladat-kiosztás és Projektmenedzsment területén. Automatizálja a munkafolyamatokat, és egyedi keretrendszer kialakítására alkalmas formátuma biztosítja, hogy egyetlen feladat se maradjon elfelejtve.

A HotelMentor fejlesztői külön figyelmet szenteltek az értékesítési és foglalási folyamatok támogatására: Egy intelligens chatbot segítségével előszűri az érdeklődőket, akár 90%-kal csökkentve a feleslegesen kiadott ajánlatok számát, és növelve a konverziós rátát.

Nem hiányzik a rendszerből a Recepciós Asszisztens és Ügyféltámogatási modul sem:

A mesterséges intelligencia több nyelven, a nap 24 órájában válaszol a vendégek kérdéseire, tehermentesítve a személyzetet és javítva a vendégélményt, miközben upsell lehetőségeket is azonosít. A projekt természetesen további modulokat fejleszt, amelyek külön-külön bekapcsolhatók és egy központi irányító pulton futnak össze, egy helyre irányítva az adatokat.

Külön a szállodavezetők számára készült egy Vezetői Személyi Asszisztens, amely jelenleg tesztüzemmódban van, de hamarosan minden érdeklődő számára IOS és Android mobil applikáció formában lesz elérhető: Ez támogatja a szállodavezetők mindennapi munkáját az információkezeléstől a döntéshozatalig a tervek szerint ingyenesen.

A platform kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő szállodai szoftverekkel (PMS), banki és egyéb rendszerekkel. A bevezetés egy strukturált folyamat keretében történik, amely egy teljes körű működés-elemzéssel kezdődik a maximális hatékonyság érdekében. A fejlesztők a hivatalos bejelentéskor pilot verzióban egy ismert balatoni szállodában már tesztelik a HotelMentor.ai funkcióit, amelyekkel most élőben is megismerkedhettek a konferencia látogatói.

Az új technológia bevezetését a HotelMentor.ai készítői egy ingyenes, digitális könyv kiadásával is segítik, amelyet a weboldalra feliratkozó érdeklődők a konferencia napjától tölthetnek le. A Mesterséges Intelligencia a szállodavezetésben című könyv végigvezeti az olvasókat a szállodák problémáit megoldó rendszereken és bevezetési tippeket is ad arra, hogy miként érdemes a rendszerszintű automatizálást elkezdeni.

A HotelMentor.ai miskolci bemutatkozása nem csupán egyszerű termékbevezetés, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy a magyar innováció képes világszínvonalú, iparág-specifikus megoldásokat létrehozni. A cég ambiciózus tervei között szerepel ez egyetem szakembereivel való együttműködésen túl a nemzetközi terjeszkedés is, franchise modell keretében, amellyel a magyar fejlesztésű platform globális szinten is versenyképessé válhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az elmúlt időszakban a klímaváltozás hatására a mind intenzívebben terjedő gombakórokozók (pl. Aspergillus fajok) miatt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.

Ahol nem sikerül a növényvédelem okszerű kivitelezése, ott a gabonákban megengedett határértékeket akár jelentősen meghaladó aflatoxin B1 koncentráció is előfordulhat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói olyan megoldást kerestek az agráriumot sújtó problémára, ami beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársai – egy korábbi MATE proof of concept pályázat eredményei alapján – azt vizsgálták, hogyan lehet azt eredeti funkciója szerint, takarmányként hasznosítani a gombatoxinokkal szennyezett tételeket.

Mint ismeretes, az aflatoxin B1 az egyik legerősebb természetes karcinogén, ami az emberre és a haszonállatokra egyaránt veszélyes, ezért a szennyezett gabonaételeket a továbbiakban sem étkezési, sem takarmányozási célra nem lehet felhasználni, vagyis hulladékká válnak. A MATE kutatói a vizsgálatuk során abból indultak ki, hogy habár a szennyezett termények a klasszikus haszonállatok takarmányozásában tovább nem alkalmazhatók, de egyes, takarmányként is hasznosítható rovarok viszont kifejezetten ellenállóak a toxinnal szemben.

Az intézet kutatói vizsgálataikban a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának segítségével hasznosították az szennyezett kukoricát: toxinos kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet készítettek, amelyet pontyivadékok takarmányozására használták fel.

Az analitikai vizsgálatok alapján a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1 tartalma jóval a vonatkozó szennyezettségi határérték alatt maradt, miközben magas zsír- és fehérjetartalma miatt kiváló takarmány-alapanyagnak bizonyult. A vizsgálat alapján a pontyivadékok etetése során sem az elhullásban, sem a halak méretében nem tapasztaltak releváns különbséget az egyes csoportokban, függetlenül attól, hogy az általuk elfogyasztott rovarlisztet gombatoxinnal szennyezett kukoricán nevelték.

A kutatók nemcsak a takarmány hatékonyságát, hanem a rovarok után visszamaradt maradék (frass) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is elemezték.

A kutatás eredménye azért kiemelkedő, mert a hazai mezőgazdaságot aktuálisan sújtó problémára kínálhat olyan megoldást, amely egyben beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is. A részletes információkat a kísérletekről a Journal of Molecular Sciences c. tudományos szaklapban megjelent cikkben olvashatnak az érdeklődők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!