Gazdaság

A magyar home office reaálitása

A hazaküldött magyar alkalmazottak 56 százaléka továbbra is otthonról dolgozik.

A Sophos kiberbiztonsági cég felmérése alapján Magyarországon az előző COVID-hullámok idején távmunkában dolgozó alkalmazottak 44 százaléka már visszatért az irodai munkába. Valamivel többen dolgoznak irodai körülmények között a szomszédainknál: Csehországban 53%, Lengyelországban pedig 56% az arány. Sokan azonban továbbra is legalább részben otthonról dolgoznak, 31% hibrid modellben, míg 25% csak távmunkában.

A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35%-a nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott, és 37% mondta, hogy számíthatott informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt.

„A cégek kiberbiztonságának gyakran az emberek a leggyengébb láncszemei. A munkamódszer megváltoztatása, mint a távmunkára váltás, vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket. Tisztában kell lenniük az olyan lehetséges fenyegetésekkel, mint például az adathalászat, a rosszindulatú alkalmazások, a jelszavak több helyen való használatának veszélye. Felmérésünk azt mutatja, hogy a cégeknek csak a fele tartott kiberbiztonsági képzést, így van még tennivaló, különösen a kisebb cégeknél”

– hangsúlyozza Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Nagyobb cég = jobb támogatás?

Az összes megkérdezett országban a távmunkára való átállás során gyakrabban nyújtottak támogatást a nagyvállalatok. Magyarországon a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál 16% részesült informatikai és kiberbiztonsági képzésben egyaránt. Az 50-250 fős vállalatoknál ez az arány 12%, míg a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek munkatársainál 9%.

Hol nem jutottak hozzá távmunka alatt a dolgozók támogatáshoz? A legkisebb méretű vállalatoknál az alkalmazottak 16%-a egyáltalán nem kapott támogatást. A közepes méretűeknél az alkalmazottak 11%-a. A legnagyobb cégeknél ez az arány csaknem fele akkora volt (8%) mint a legkisebb cégeknél.

A hozzáférés-szabályozás a legnépszerűbb védelem

A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is – leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak.; az alkalmazottak 81%-a csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van.
A lengyel cégek viszont gyakrabban (50%) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39%) és a magyar (38%) kollégáik.

Ennél nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60%). A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.

„Az adathozzáférés-szabályozás az elsődleges biztonsági megoldás, amelyet a vállalatoknak használniuk kell. Lehetővé teszi a potenciális jogsértések hatásának minimalizálását és a hálózat veszélyes incidenseinek megfigyelését. A felmérés megerősítette, hogy a legtöbb vállalat használja, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak a kiberfenyegetéseknek. Ennek ellenére a vállalatoknak csak a fele használ többfaktorú hitelesítést vagy VPN-t, ami erősítheti a támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A szervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több védelmi megoldást kombináljanak – különösen azért, mert nem mindegyik képezi ki munkatársait a kiberfenyegetésekre”

– összegzi a Sophos.

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek

munkaerőhiány

Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

magyarázza Gönczy Gábor.

Tovább

Gazdaság

Győzelemmel felérő állóvízben a tabletek

tablet

Miközben a gazdasági kockázatok miatt szinte minden informatikai eszköz iránt erősen csökken a kereslet, a tableteknél néhány pozitív fejleménynek köszönhetően sikerült egy plusznullás negyedévet hozni.

A sok negatív előjelű elemzés és jelentés tengerében üdítő színfoltot jelent az IDC nemrégiben kiadott tabletpiaci riportja. Az amerikai piackutató számításai szerint ugyanis az eszközök forgalma az idei második negyedévben a vártnál erősebben alakult.

A globális táblagép-szállítások április és június között az előzetes szakértői adatok alapján elérték a 40,5 millió darabot. Ez éves szinten ugyan alig kimutatható, 0,15 százalékos növekedést jelent, de a teljesítmény kapcsán már az is komoly fegyvertény, hogy nem mínusszal kezdődik ez a mutató.

Az időszakot az inflációs nyomás és a geopolitkai feszültségek okozta anomáliák mellett a Kínában még meglévő egészségügyi korlátozások is erősen terhelték. Ezt azonban ellensúlyozni tudták az oktatás területén tapasztalható bevezetések, illetve olyan nagyvolumenű akciós napok, mint amilyen a Kínában júnusi első felében hagyományosan megtartott 618, vagy az Amazon Prime Day. A tabletek pozícióját a “rokon” gyengélkedése szintén javította, hiszen a bizonytalan gazdasági környezetben sok vásárló a PC alternatívájaként dönt az olcsóbb táblagép beszerzése mellett.

Az éves összevetésben állóvíznek tekinthető globális forgalmon azonban a szállítók igen eltérő módon osztoztak. Az első helyezett Apple kicsivel, a második Samsung viszont már komolyabb mértékben, közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábban realizált értékesítési volumentől. Az Amazon eszközeinél megmutatkozó mintegy 27 százalékkal erősebb kereslet viszont elég volt ahhoz, hogy az amerikai vállalat letaszítsa a területen közel ennyit bukó Lenovót. A toplista utolsó helyére még felférő Huawei pedig nagyjából azt hozta, mint 2021-ben ilyenkor.

Nem kell a kutyának se?

A tabletekkel együtt érkezett az IDC chromebookos jelentése is. A Google Chrome OS-ét futattó, netkapcsolatra kihegyezett speciális számítógépek értékesítése valósággal a földbe állt. A szállítások éves szinten több mint 51 százalékkal, 6 millió darabra csökkentek a második negyedévében.

A csökkenés ugyanakkor nem volt váratlan. Az IDC szerint ebben közrejátszott például az, hogy a piaci szereplőknél még a felhalmozott készleteket kiürítése zajlik. A jelentés megjegyzi azt is, hogy ez az erősen összement szállítási volumen is nagyobb, mint amilyen számokat a pandémia előtt produkált a réspiac. A távoktatás miatt a Chrome egyre elterjedtebbé vált, ami garantálhatja, hogy a negatív trend ellenére a világjárvány előtti minimális értékesítési szintig azért nem töpörödik össze a közeljövőben a szegmens.

Forrás: Bitport

Tovább

Gazdaság

Hamarosan a Viber is indít digitális pénztárcát

viber
ELSŐKÉNT GÖRÖGORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN LESZ ELÉRHETŐ A VIBER PAYMENTS

Újabb finteches megoldással bővíti portfólióját a Rakuten tulajdonában álló Viber csevegőapp. A pénzátutalásos és chatbotos fizetések után elindítja saját digitális tárca megoldását.

Bejelentette a Viber, hogy még tovább szeretné bővíteni jelenlétét a pénzügyi szolgáltatások piacán, ezért Payments néven elindítja a Viber fiókokhoz kapcsolható digitális tárcáját – írja a TechCrunch. A különböző bankszámlákhoz, Visa és Mastercard kártyákhoz kapcsolódó Payments segítségével lehetne a jövőben például csekkeket fizetni, vásárolni és pénzátutalást indítani más felhasználók számára.

A Viber-féle digitális tárca szolgáltatás első körben Görögországban és Németországban indul, a pénzátutalásos lehetőséggel. A görögök az egyik legintenzívebben viberező országok közé tartoznak, ahol az okostelefonok 91 százalékára telepítették már a csevegőappot. A 10,7 millió fős országban a cég 7 millió felhasználót tart számon. A németek közül ugyan mindössze 3 millióan jelennek meg a szolgáltatásban, de a cég szerint jól ismerik a brandet, és nem mellesleg a pénzügyi átutalások szoros kapcsolatban állnak a két ország közt.

A Viber természetesen nem szeretne itt megállni, hamarosan kiterjesztené a tárcákat Európa minden országára. Másfél éven belül pedig az Európán kívüli, globális terjeszkedés is a tervek közt szerepel. Ofir Eyal vezérigazgató hozzátette, hogy a jelenleg is elérhető fizetési szolgáltatások, mint például a chatbotos fizetés egy darabig még maradni fognak, amit főleg a magyar, ukrán és a bolgár viberezők használnak aktívan.

A jövőben azonban a Payments funkcionalitásának fejlődésével a cég szeretné a chatbotos és más viberes fizetési megoldásokat is leváltani, és a digitális tárca szolgáltatáscsomag keretében összefogni.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss