Gazdaság
Új trendeket hozott a pandémia az elektronikus kereskedelembe
Csomagautomatás rendszer, készpénz nélküli fizetés, dark store-ok.
A COVID-19 időszakában nagyobb számban kellett futárokat felvenni és ellátni őket elektronikus fizetést lebonyolító eszközökkel, százával épültek ki a csomagautomaták, lendületet kapott az elektronikus és a kártyával való fizetés. Belendült az FMCG szektor és megjelentek az ún. “dark store”-ok. A pandémia számtalan új trendet hozott életünkbe.
A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be.
“Átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg, és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben”
– magyarázza Balog Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.
A Digital Talks legújabb adásában az elektronikus kereskedelem pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeket tömörítő, 2005-ben alakult Ecommerce Hungary Egyesület egyik alapítójával és mai elnökével, Bőgel Györggyel Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője beszélgetett.
Az e-kereskedelem múltja, jelene és jövője
Az e-kereskedelem fogalmával az úttörőnek számító Amazon.com 1995-ben történt alapításakor találkozhattunk először. Demokratizálódott az internet, megjelent a könnyen használható Netscape Navigator webböngésző, és ezt követően kerültek képbe az e-kereskedők is. Nagy fellendülés volt tapasztalható az iparág porondján az úgynevezett dot.com időszakban, vagyis az ezredfordulón, amit végül csalódás és kiábrándulás követett, mert a megugrott igények miatt sok szolgáltató nem tudta a rendeléseket teljesíteni.
“A mélypont után újra gyors növekedés jött, ami egy fiatal szegmens esetén nem meglepő, de az elmúlt években is nagyon jók voltak a számok, az e-kereskedelem továbbra is egyre növekvő szeletet hasít ki a kereskedelmi szektorból”
– magyarázza Bőgel György.
Kényszerből napi rutin
A pandémia sok iparágat megrázott, az e-kereskedelmi szektor viszont óriási növekedést tudott felmutatni szerte a világban. Miután a boltok bezártak és az emberek otthon maradtak, rászorultak arra, hogy az elektronikus kereskedelmen keresztül próbáljanak meg árucikkeket elérni, bevásárlásokat intézni. A technológia iránt kevésbé érdeklődő magyar vásárlók és az idősebb korosztály is belépett a piacra, s aki kipróbálta, azt tapasztalta, hogy ez egy jól működő és megbízható rendszer. 2020-ban 40 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, 2021-ben pedig mintegy 70 millió megrendelést regisztráltak a kereskedők.
“Az elmúlt két évben sokat változott a rendszer, még könnyebb használni, modern logisztikai megoldások jöttek létre, a kiszállításnak, illetve a fizetésnek is többféle népszerű módja van már”
– fűzi hozzá Bőgel György. Hozzáteszi, hogy ezt az akadályt a magyar szektor jól vette.
Meghatározó fejlesztések
A járvány időszakában óriási árumennyiség került kiszállításra, ezért nagyobb számban kellett futárokat felvenni, illetve megnövekedett a csomagpontos küldési kiszolgálás iránti igény is, a közelmúltban pedig százával telepítettek csomagautomatákat. A lakosság kezdett “eltávolodni” a készpénztől, ennek következményeként lendületet kapott az elektronikus, illetve a kártyával való fizetés. A csomagautomatás rendszer mellett az online fizetési rendszert is kiterjesztették, hogy ne csak utalással vagy kártyával, hanem például okosórával is lehessen fizetni. Fel kellett készülni arra is, hogy a futároknál legyen elektronikus fizetést lebonyolító eszköz.
Egyes szektorok belendültek, mint például a gyorsan forgó fogyasztási cikkeké (FMCG – Fast-Moving Consumer Goods). Bár az élelmiszerek és a mindennapos háztartási termékek online vásárlása elég lassan indult el (emlékezzünk az amerikai Webvan csődjére), a járvány idején a legnagyobb ugrás itt volt megfigyelhető. Az FMCG szektorban nagyon erős verseny bontakozott ki a kiszolgálás terén: megjelentek például az ún. “dark store”-ok, azaz olyan lerakatok, logisztikai csomópontok, ahol egyes esetekben akár vásárolni is lehet, de a legfontosabb feladatuk a gyors kiszolgáláshoz szükséges készletezési és szállítási bázis biztosítása.
Külföldi terjeszkedés és szabályozási környezet
“Az európai piac nagyon szabdalt, aki terjeszkedni akar, hamar beleütközik az országhatárba. A magyar szereplőknél a külföldi terjeszkedés még gyenge pontnak számít. De ha találnak piaci réseket, erősségeket például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szoftvertermékek vagy a logikai játékok terén, akkor érdemes nemzetközi cégben gondolkodniuk”
– mondja Bőgel György. Hozzáteszi, hogy a szabályozási környezet nem gátolja a külföldi terjeszkedést, a lehetőség adott, de a kihasználásához versenyképes termékekre, korszerű folyamatokra, tőkeerőre és persze növekedési ambíciókra van szükség.
Pozitív jövőbe tekinthetünk
Az e-kereskedelem jövője ígéretesnek tűnik: míg Magyarországon a pandémia kezdetén sok ember még ódzkodott az online vásárlástól, a megnyugtató tapasztalatok hatására hamar megszerették. A hagyományos és az online boltok világa mára egyre nehezebben megkülönböztethető: miközben a kereskedelem egyre inkább elektronizálódik, a hagyományos boltok és áruházak is megmaradnak, de gyakran kiegészülnek webshopokkal. “Azok a boltok lesznek a verseny győztesei, legyenek akár hagyományosak vagy elektronikusak, amelyek képesek különlegessé válni, s olyan élményeket, minőséget, szolgáltatást adni a vásárlóknak, amilyeneket máshol nem kaphatnak meg” – vélekedik Bőgel György.
További információ: https://www.liferay.com/web/l/digital-talks
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére