Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák

Ezek a technológiák segítik a Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékeinek hazai gyártását.

A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.

A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.

A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.

A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban

A Zuglói Városközpont új irodaépületeit Siemens-termosztátokkal szerelték fel.

A Bosnyák tér mellett épült meg Budapest legújabb városnegyede: a Zuglói Városközpont. A nagyszabású beruházás keretében, hét hektáros területen, egy lakó- és hét irodaépületet alakítottak ki, üzleti helyiségekkel és mélygarázsokkal együtt.

Az irodáknak, üzleteknek otthont adó Zenit Corso. Forrás: Zenit Corso

A projekt során központi szerepet töltött be a környezettudatosság: az épületek energiahatékonyságát geotermikus energia biztosítja, a fűtési és melegvíz-előállító rendszerek ezzel a technológiával és korszerű hőszivattyús megoldással működnek majd. Ez a lakók számára az átlagosnál jelentősebb alacsonyabb rezsiköltségeket, az irodák bérlőinek pedig a fenntarthatósági előírások könnyedén történő teljesítését biztosítja majd. Emellett az ingatlanokat az alig egy év múlva életbe lépő mérésügyi rendelkezéseknek való megfelelésre is előkészítették: egyedi, távoli leolvasásra is alkalmas hőmennyiségmérőkkel szerelték fel őket.

Ahhoz, hogy a bérlők hatékonyan tudják kezelni, valamint a saját igényeik szerint alakítani ezeket a fűtés-hűtési rendszereket, korszerű, univerzális és kommunikációképes termosztátok kerültek az irodaépületekbe, amelyeket a Siemens Zrt. szállított partnerén, a Welltech ZRt.-n keresztül.

Az összesen beépített, több mint 3 ezer készülék szinte bármilyen fűtőrendszerhez (pl. radiátor, padlófűtés, fan-coil rendszerek) könnyedén hozzáilleszthető a számos ki- és bemeneti csatlakozójának köszönhetően. Így oldható meg például az ablaknyitás-érzékelés is, ami a hatékonyabb hűtés-fűtésvezérlést teszi lehetővé, és hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?

A jelszavak egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, miközben a kezelésük is egyre nehézkesebbé válik.

A vállalatoknak olyan azonosítási megoldásokra van szükségük, amelyek csökkentik a rizikót és egyszerűsítik a mindennapi működést. A január 28-i adatvédelem napja jó apropó a jelszómentes és többlépcsős hitelesítés bevezetésére. Az OpenText tapasztalatai szerint a siker kulcsa az egységes menedzselhetőség, az átgondolt bevezetés és a központi felügyelet.

„A jelszavak koncepciója valójában egy oximoronra épül. Az elképzelés szerint a jelszó véletlenszerű karakterekből áll, és könnyen megjegyezhető. De ami könnyen megjegyezhető, az sajnos nem véletlenszerű, mint például az, hogy ‘Susan’. Ami viszont valóban véletlenszerű, mint például az ‘r7U2*Qnp,’ azt nehéz megjegyezni.”

-mondta Bruce Schneier, amerikai kriptográfus, kiberbiztonsági és adatvédelmi szakértő.

A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni. Ez a megoldás azonban ma már egyre kevésbé számít biztonságosnak. A közelgő adatvédelmi világnap jó alkalmat ad arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, milyen azonosítási módszerekkel védik értékes információikat.

Veszélyes és nehézkes

A kiberbűnözők célzott módszerekkel használják ki a jelszavak gyenge pontjait. Gyakori támadási forma az adathalászat (phishing), amikor a felhasználókat megtévesztő weboldalakra irányítják, hogy megszerezzék a belépési adataikat. A problémát a rossz emberi szokások is súlyosbítják. Sokan alkalmaznak ugyanis gyenge, egyszerűen kitalálható kódokat, vagy ugyanazokat az azonosítókat használják több felületen. A Verizon 2025-ös adatvédelmi incidensekről szóló jelentése is alátámasztja, hogy a hitelesítő adatok a leggyakoribb támadási pontok közé tartoznak: a kibertámadások 22 százalékánál ezek jelentették a kiindulási pontot.

Amellett, hogy biztonsági kockázatot rejtenek, a jelszavak a mindennapi használat során is nehézségeket okoznak. Sok ember számára gondot jelent a rengeteg különböző jelszó megjegyzése és begépelése. Az elfelejtett jelszavak kezelése és helyreállítása ráadásul gyakran az IT-részlegekre is plusz terheket ró.

A jelszavakon túl

Mindezek fényében érthető, hogy a vállalatok egyre inkább érdeklődnek a többlépcsős, illetve jelszómentes hitelesítési megoldások iránt, amelyek javítják a felhasználói élményt, miközben csökkentik az adminisztrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat. Ma már sokféle alternatíva közül választhatnak a szervezetek: hardveres tokenek, proximity- vagy okoskártyák, vagy épp mobiltelefonos azonosítás SMS-es, push-értesítéses vagy időalapú (TOTP) megoldással. Egyre elterjedtebbek a biometrikus azonosítók is, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés.

Az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak érdemes több szempontot is mérlegelni, amikor kiválasztják a számukra ideális megoldás. Ezek között természetesen az első helyen áll a biztonság, de szinte hasonlóan fontos a felhasználói élmény, beleértve az egyszerű regisztrációt és bejelentkezést. Célszerű emellett figyelembe venni a költségeken kívül a kezelhetőséget és skálázhatóságot, illetve azt is, hogy mennyire könnyen illeszthető bele a technológia a meglévő informatikai környezetbe. Sok esetben komoly előnyt jelent, ha a rendszer testre szabható, és képes adaptív hitelesítésre, vagyis az adott helyzethez igazítja a hitelesítés erősségét, például a használt eszközhöz, a bejelentkezés körülményeihez vagy az aktuális kockázati szinthez. Mindez azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a megoldás nem növeli indokolatlanul az adminisztrációs terheket.

Egységes kezelés, kétségtelen biztonság

Az OpenText szakértői szerint minden hitelesítési megoldás csak annyira biztonságos, amennyire hatékonyan menedzselik. A jelszómentes módszerek magas szintű védelmet nyújthatnak, azonban még a legmodernebb technológiák is sebezhetővé válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően, és hiányoznak a jól beállított szabályok. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a vállalatok többféle hitelesítési módszert alkalmaznak párhuzamosan, eltérő rendszerekben.

Ebben nyújt segítséget az OpenText Advanced Authentication, amellyel a szervezetek minden azonosítási módszert egyetlen felületen, egységesen kezelhetnek a hagyományos eszközöktől kezdve a legújabb, jelszómentes megoldásokig. Az átlátható menedzselés egyszerűsíti az üzemeltetést és a felügyeletet, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy következetesen alkalmazhassák a biztonsági beállításokat a teljes szervezeten belül. A megoldás több mint harminc különböző hitelesítési módszert támogat, és rugalmasan skálázható a szervezet méretéhez, felépítéséhez és működési igényeihez mérten.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!