Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

PMP minősítés: a tanúsítvány, ami új szintre emeli a projektmenedzsmentet

PMP minősítés tanusítvány projektmenedzsment

képek: Freepik

A projektmenedzsment napjainkban kulcsszerepet játszik a szervezetek sikerében – legyen szó technológiai fejlesztésekről, építési projektekről vagy üzleti innovációról. A hatékony vezetés, a tudatos tervezés és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül egyetlen projekt sem lehet igazán eredményes.

Ebben a folyamatosan változó, komplex környezetben különösen felértékelődik a szakmai hitelesség és a bizonyított kompetencia. A PMP (Project Management Professional) minősítés éppen ezt a tudást és tapasztalatot ismeri el: nemcsak a projektvezetés legmagasabb szintű szakmai tanúsítványa, hanem egy olyan nemzetközi mérce is, amely karrierelőnyt jelent a projektek világában.

Mit takar a PMP minősítés?

A Project Management Institute (PMI) által kidolgozott PMP minősítés a projektmenedzsment nemzetközi szabványait képviseli, és célja, hogy egységes, világszinten elismert keretrendszert biztosítson a projektek irányításához.

A minősítés lefedi a hagyományos, hibrid és agilis megközelítéseket is, így a vizsga a modern projektmenedzsment teljes spektrumát átfogja. Ez biztosítja, hogy birtokosa képes legyen összetett, több szereplős projekteket átlátni, koordinálni és sikeresen lezárni, miközben fenntartja az egyensúlyt az idő, a költség és az erőforrások között.

A PMP külön értéke, hogy minden szektorban alkalmazható – az informatikától és építőipartól kezdve az egészségügyön át egészen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig.

Kinek ajánlott, és miért éri meg megszerezni?

A PMP minősítés valódi értéket jelent azok számára, akik napi szinten felelnek projektek megvalósításáért, csapatokat irányítanak, és hosszú távon szeretnék fejleszteni vezetői képességeiket.

A tanúsítvány megszerzése valódi befektetés a szakmai jövőbe: strukturált gondolkodást, hatékonyabb munkaszervezést és nemzetközi szinten elismert hitelességet biztosít. Emellett megerősíti a szakmai tekintélyt, új karrier lehetőségeket nyit, és a tapasztalatok szerint magasabb jövedelmet is eredményezhet.

A Project Management Institute kutatása szerint a PMP minősítéssel rendelkező szakemberek átlagosan 16%-kal magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik nem nem szerezték meg ezt a képesítést.

A vizsgára jelentkezés feltételei

A PMP vizsgára meghatározott szakmai tapasztalat és képzettség birtokában lehet jelentkezni.

Felsőfokú végzettség esetén legalább 36 hónap projektvezetési gyakorlat szükséges.
Középfokú végzettség esetén 60 hónap igazolt tapasztalat szükséges.
Emellett 35 óra strukturált projektmenedzsment-képzés vagy érvényes CAPM tanúsítvány megléte kötelező.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy a vizsgán valóban tapasztalt szakemberek vehessenek részt, akik gyakorlati tudásukat már valós projektekben is bizonyították.

A PMP vizsga felépítése

A vizsga 180 kérdésből áll, amelyek megválaszolására 230 perc áll rendelkezésre. A kérdések valós projekthelyzeteket mutatnak be, ezért a sikerhez nem elegendő az elméleti tudás – szükség van tapasztalati gondolkodásra és problémamegoldó készségre is.

A vizsgát projektmenedzserek fejlesztették projektmenedzserek számára, így minden feladat a szakma gyakorlati oldalára épül. A vizsga angol nyelvű, de több nyelvi segédlet is elérhető, például német, francia, spanyol, portugál, japán vagy kínai nyelven.

A PMP vizsga online formában is teljesíthető, így a vizsgázók saját időbeosztásukhoz igazíthatják a felkészülést és a vizsgaidőpontot.

Felkészülés a sikeres vizsgára

A PMP minősítés megszerzéséhez nemcsak tapasztalatra, hanem jól felépített, célzott felkészülésre is szükség van. A ProMan Consulting, a Project Management Institute hivatalos tréningpartnere, nemzetközileg elismert PMP felkészítő programot kínál, amely három nap oktatásból és egy nap vizsgaszimulációból áll.

A szimuláció az éles megmérettetés kérdéstípusait követi, és akár otthonról is kitölthető. A program végén személyes konzultáció ad lehetőséget az értékelésre és a további fejlődésre.

A megfelelő tréning nemcsak a sikeres teljesítést segíti elő, hanem hosszú távon is hozzájárul a szakmai fejlődéshez, a hatékonyabb projektvezetéshez és a nemzetközi karrierlehetőségek bővítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!