Gazdaság
Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők
Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.
2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.
Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.
- A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
- Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
- Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.
Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.
A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.
Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.
A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.
Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.
A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.
A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.
Gazdaság
Hallgatói mérések: a gyakorlatorientált mérnökképzést szolgálja a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja
A zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya ma már nemcsak ipari fejlesztések, hanem felsőoktatási képzések és alkalmazott kutatások fontos terepe is. A pálya közvetlen szomszédságában működik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely híd az oktatás és az ipari tesztelés között – ahogy azt az elmúlt félévben a motorsportmérnök mesterképzés hallgatói is megtapasztalták.
A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket.
Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az egyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá.

A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem)
Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia.
Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A lojalitás új korszakba lép – már előrendelhető a PwC Fogyasztói Hűség Körkép
A lojalitás mára az egyik legstabilabb növekedési forrássá vált, de a legtöbb vállalat nem használja ki a hűséges vásárlókban rejlő teljes potenciált. A PwC Magyarország először készít kiterjedt kutatást a fogyasztói hűségről, hogy feltárja a hűség mögött húzódó üzleti lehetőségeket.
A 2026 tavaszán megjelenő PwC Fogyasztói Hűség Körkép az átfogó elemzésen túl egy adatvezérelt, gyakorlati útmutatóként is szolgál a márkák számára hűségprogramjuk újragondolásához és fejlesztéséhez. A riportot megrendelők egy olyan segédeszközt is kapnak, melynek segítségével a cégek új szintre emelhetik ügyfélmegtartási stratégiájukat.
Miközben az ügyfélszerzés költségei folyamatosan emelkednek, a meglévő ügyfelek megtartása kiszámíthatóbb bevételt és magasabb ügyfélértéket eredményez. Az online vásárlók mindössze egyharmada tekinthető rendszeres vásárlónak, ugyanakkor ők adják a teljes forgalom mintegy 76%-át, ami egyértelműen mutatja a lojális ügyfélkör üzleti jelentőségét. Aki jól belenéz az adataiba, szintén megtalálhatja ügyfelek egy szűkebb körét, akik a forgalom jelentős részét realizálják. Míg az ő esetükben a megtartás a cél, a ritkábban vásárlóknál a gyakoriság növelése. Mindez különböző eszközöket kíván, amelyek egy jól megkomponált hűségprogramban jelen kell, hogy legyenek.
A hűségprogram, mint üzleti stratégia
„A hűség ma már nem egyszerűen marketingeszköz, hanem üzleti stratégia. A vállalatok számára az igazi kérdés nem az, hogy érdemes‑e foglalkozni vele, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben teszik ezt meg”
– mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.
„A Fogyasztói Hűség Körképpel abban szeretnénk támogatni ügyfeleinket, hogy megértsék a hűség természetét és a lehető legjobb döntéseket hozzák az ügyfélmegtartás területén, hiszen fenntartható üzleti sikerük függ tőle”
– tette hozzá a szakember.
A lojalitás új, adatvezérelt korszaka gyorsan átrendezi a piaci erőviszonyokat: akik most lépnek, évekre meghatározhatják versenytársaikhoz viszonyított pozíciójukat.
„A hűségprogramok sikerének kulcsa ma már nem az, hogy hány pontot adunk, hanem az, hogy mennyire ismerjük saját ügyfélbázisunkat és értjük meg a fogyasztóink valódi motivációit. A Fogyasztói Hűség Körkép segít abban, hogy a vállalatok az adatokat stratégiai szinten használva, ügyfeleik visszajelzéseire építve alakítsanak ki tartós ügyfélkapcsolatokat”
– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.
A PwC elemzése szorosan kapcsolódik az Antavo AI Loyalty Cloud frissen megjelent Global Customer Loyalty Report 2026 kutatásának megállapításaihoz, amely globális szinten vizsgálja a lojalitás aktuális helyzetét. A tanulmány szerint a hűségprogram‑tulajdonosok 83%-a elégedett programja teljesítményével, miközben 93% pozitív megtérülésről számol be, az átlagos ROI pedig eléri az 5,3‑szoros értéket. A kutatás azt is kimutatja, hogy a fogyasztók 43,2%-a nagyobb eséllyel csatlakozik hűségprogramhoz, mint egy évvel korábban.
„A lojalitás új korszakába léptünk, ahol az igazi értéket az adatok intelligens felhasználása és a személyre szabott élmények jelentik”
– emelte ki Kecsmár Zsuzsa, az Antavo társalapítója és Chief Strategy Officere.
„Azok a márkák lesznek sikeresek, amelyek képesek a fogyasztói adatokat valós időben releváns döntésekké formálni”
– mutatott rá a szakértő.
A PwC és az Antavo a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy közös szakmai és technológiai tudásukra építve támogassák ügyfeleiket hűségprogramjaik megtervezésében, megvalósításában és folyamatos fejlesztésében. A felek közösen azon dolgoznak, hogy a vállalatok hosszú távon fenntartható, értékalapú kapcsolatot alakítsanak ki fogyasztóikkal, vásárlói elégedettségre és élményre törekedve. Az együttműködés egyik első eredményeként jelenik meg a Fogyasztói Hűség Körkép, melyhez az Antavo széles körű adatokat és nemzetközi jógyakorlatokat biztosít, így a riport olyan értékes benchmarkok és friss globális trendekre is rávilágít, melyekkel a nemzetközi márkák építik sikerüket.
„Az Antavo a nemzetközi hűségprogram‑piac egyik meghatározó technológiai és szemléletformáló innovátora, amely adat‑ és AI‑alapú megközelítésével új szintre emeli a fogyasztói lojalitás és hűségprogramélmény értelmezését. A PwC számára kulcsfontosságú, hogy ügyfeleinket nemcsak stratégiai tanácsadással, hanem bizonyított, skálázható megoldásokkal is támogassuk – a tervezéstől az implementációig és még azon is túl. Képességekben, értékajánlatban jól kiegészítjük egymást az Antavoval, és mindketten úgy véljük, hogy a lojalitás új korszakában, mely az értékteremtést helyezi középpontba – együttes erővel szeretnénk támogatni azokat a vállalatokat, melyek hosszú távon kívánnak értékalapú és profitábilis ügyfélkapcsolatokat építeni”
– foglalta össze Kiss Virág.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric
Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.
Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.
A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.
A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.
„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.
Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.
Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián
-
Gazdaság2 hét ago
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Gazdaság2 hét ago
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
-
Tippek2 hét ago
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának




