Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!