Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire

Magyarországon is elérhetővé váltak a ChatGPT-hirdetések, így ismét hatalmas változás előtt áll a hazai digitális hirdetési piac.

Az új reklámfelület alapjaiban írhatja át az online hirdetések logikáját, hiszen a cégek már közvetlenül azokban a beszélgetésekben jelenhetnek meg, amelyekben a felhasználók tanácsot, megoldást vagy konkrét terméket keresnek, így egy teljesen új ponton kapcsolódhatnak be a fogyasztói döntésekbe.

„A reklámok az ingyenes, illetve a Go csomagot használó, bejelentkezett felhasználók beszélgetéseinek alján jelenhetnek meg. A magasabb szintű fizetős csomagok használói egyelőre továbbra sem találkoznak velük”

– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing digitális ügynökség operatív vezetője.

A változás azért jelentős mérföldkő, mert a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. Már nem feltétlenül kulcsszavakat írnak egy keresőbe, hanem konkrét élethelyzeteket, igényeket és problémákat fogalmaznak meg. Ebben a környezetben a hirdetés közvetlenül egy releváns beszélgetéshez kapcsolódhat, például amikor valaki laptopot keres, szolgáltatót választana vagy egy vásárlási döntéshez kér segítséget.

„A ChatGPT-hirdetések megjelenése jóval több egy újabb reklámfelület indulásánál. A márkák most először kerülhetnek ilyen közel ahhoz a pillanathoz, amikor a felhasználó részletesen megfogalmazza, mire van szüksége. Ez teljesen új gondolkodást kíván a cégektől”

– hívja fel a figyelmet a JabJab szakértője.

Már egyetlen mondatból is célzás lehet

A rendszerben a hagyományos kulcsszavas célzás helyett kontextusjelzések segítik a megfelelő közönség elérését. A hirdető egy mezőben írhatja le, kiket szeretne megszólítani, milyen témákhoz kapcsolódna, és milyen felhasználói kérdések mellett jelenne meg szívesen. Ezek az információk iránytűként szolgálnak a rendszer számára, pontos egyezésű kulcsszavak azonban egyelőre nem állíthatók be. Ez a megközelítés a hirdetők szövegalkotását is átalakíthatja. Egy ChatGPT-ben megjelenő reklámnak nem csupán figyelemfelkeltőnek kell lennie, válaszként is természetesen kell kapcsolódnia a beszélgetéshez.

„A klasszikus reklámszövegek egyszerű átemelése várhatóan kevés lesz. Olyan üzenetekre lesz szükség, amelyek értik a felhasználó helyzetét, és valódi következő lépést kínálnak. A relevancia ezen a felületen még fontosabbá válhat, mint a hagyományos hirdetési rendszerekben”

– tette hozzá Geiger Tamás.

Drágább belépő, komoly verseny

Az amerikai tapasztalatok alapján a kattintási árak 3 dollár körüli szintről indulhatnak, ami több hazai digitális hirdetési csatornához képest magas belépési költséget jelenthet.

„Egy érdemi, egy hónapos teszthez legalább néhány százezer forintos költségkerettel érdemes számolni.
Várakozásaink szerint már az indulástól erős verseny jellemezheti a felületet, különösen az év végi, intenzív hirdetési időszakban”

– mondja a szakértő. Hozzáteszi: Azok a márkák kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik tesztelni a célzási logikát, a kreatívokat és a mérési megoldásokat.

A hirdetési rendszer kialakításának köszönhetően az is mérhetővé válik, hogy a felhasználó a ChatGPT-ben látott reklám után vásárol, ajánlatot kér, regisztrál vagy más fontos műveletet végez. Az e-kereskedők már termékkatalógust is bekapcsolhatnak a rendszerbe, amely rképes kezelni többek között a termék nevét, márkáját, árát, elérhetőségét, kategóriáját, fotóit és különböző változatait. A felhasználó ráadásul egy beszélgetéshez kapcsolódva több ajánlatot is láthat.

A webshopok számára jöhet a legnagyobb fordulat

„A webshopoknak most a hirdetéseik mellett a termékadataikat is fel kell készíteniük az AI-alapú környezetre. Minél pontosabban írják le egy termék tulajdonságait, annál könnyebben tudja a rendszer eldönteni, milyen kérdésre és milyen helyzetben lehet releváns az ajánlat. A hiányos megjelenítés hamarosan közvetlenül elveszített láthatóságot és bevételt jelenthet”

– emeli ki Geiger Tamás.

Már nem elég a Google-ben látszani

A ChatGPT-hirdetések magyarországi megjelenése új szakaszt nyithat a digitális reklámpiacon. A keresési, közösségi és piactéri jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban léphet be a beszélgetésalapú hirdetés, ahol a márkáknak konkrét kérdésekhez és döntési helyzetekhez kell kapcsolódniuk. A korai indulók számára most még lehetőség nyílhat arra, hogy kisebb tapasztalati előnyt építsenek fel a célzások, a kreatívok, a termékadatok és a konverziómérés terén. A piac azonban gyorsan telítődhet, ezért a JabJab szakértője szerint a következő hónapok a tesztelésről, a tanulásról és az új hirdetési logika megértéséről szólhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel

Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.

A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét.

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.

Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.

Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok

A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.

A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.

A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.

A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.

Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.

A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.

A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.

A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.

Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.

A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.

A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.

A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.

A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.

A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.

A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.

Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.

Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!