Gazdaság
Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők
Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.
2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.
Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.
- A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
- Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
- Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.
Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.
A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.
Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.
A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.
Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.
A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.
A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.
Gazdaság
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
A Wekerle Plusz Program új lehetőségeket teremthet a lakásvásárlók és a felújítást tervezők számára, és átalakíthatja a lakáshitelezés szerkezetét is – derül ki a Netrisk összefoglalójából.
A program keretében felújítást tervezők akár 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak, amelynek havi törlesztőrészlete 15 éves futamidő esetén közel 105 ezer forint lehet, emellett pedig vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak lehetnek. Az új és használt lakások megvásárlásához kínált, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes hitelek ugyanakkor az igénylők egy részénél adóstárs bevonását is szükségessé tehetik. A lakossági hitelezésben már most jelentős élénkülés tapasztalható, az Otthon Start kivezetéséről szóló bejelentés napján a hitelkalkulációk száma a korábbi átlag négyszeresére emelkedett, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa.
Új korszakot indíthat a lakossági hitelezésben a tervezett Wekerle Plusz Program, amely nemcsak a lakásvásárlóknak kínál kedvezményes konstrukciókat, hanem a jelenleg jóval kisebb súlyt képviselő felújítási hitelezésnek is lendületet adhat – derül ki a biztosítások mellett immár lakossági hiteltermékek összehasonlításával és közvetítésével is foglalkozó Netrisk.hu összefoglalójából. A már bejelentett változások, ezen belül az Otthon Start Program kivezetése jól látható élénkülést eredményezett.
A felújítási hitelek esetében van tér a bővülésre.
„A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén januártól augusztus végéig több mint 2 ezer milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket Magyarországon. A finanszírozás döntő része, 79 százaléka használt lakások megvásárlásához kapcsolódott, míg az új lakások vásárlása 12 százalékot képviselt. A felújítási célú hitelek aránya ugyanakkor mindössze 2 százalék volt. Ezek az arányok az új otthonteremtési és felújítási támogatások hatására megváltozhatnak”
– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.
Új lehetőségeket hozhat a Wekerle Plusz
A Wekerle Plusz Program keretében lakásokra és családi házakra 2027 februárjától bárki igényelhet legfeljebb 15 millió forintos, az állami támogatás miatt fix 3 százalékos korszerűsítési hitelt 15 éves futamidővel. Ehhez az ingatlan energetikai besorolásától függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás társulhat. Az önerő alacsonynak mondható, ugyanis 5 százalék, legfeljebb 500 ezer forint. A maximális hitelösszeg és futamidő mellett a havi törlesztőrészlet közel 105 ezer forint lehet.
Lakásvásárlásra 50 milliós hitel
A Wekerle Plusz emellett a fiatalok első lakóingatlanhoz jutását is elősegítené. A kormányzati bejelentés alapján a 18–45 éves korosztály tagjai állami támogatással igényelhetnek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlan megvásárlásához pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt, legfeljebb 50 millió forint értékben és maximum 25 éves futamidővel. Fontos változás, hogy a támogatott konstrukciót élettársak is igénybe vehetik, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.
A lakások esetében a vételárplafon 100 millió, a családi házaknál 150 millió forint, a négyzetméterár pedig nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot. Bár a használt lakásokra kínált 5 százalékos kamat magasabb az új lakásokhoz elérhető 3 százaléknál, a piaci alternatívákkal összevetve továbbra is kedvező: kevés bank kínál 25 évre végig fix kamatozású lakáshitelt, a legjobb piaci kamatok is 6 százalék felett vannak.
Boom az utolsó pillanatban
A Netrisk adatai szerint az Otthon Start Program kivezetéséről szóló bejelentés napján négyszer annyian kalkuláltak, mint a korábbi átlagos napokon, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa. Az érdeklődők túlnyomórészt használt lakás vásárlásához keresnek finanszírozást, jellemzően legalább 30 millió forintos hitelösszeggel. A Wekerle Plusz Program feltételeinek változása ugyanakkor mérsékelheti a használt lakások iránti keresletet, ami lefelé ható nyomást gyakorolhat az árakra és javíthatja a vevők alkupozícióját. Besnyő Márton hangsúlyozta: a támogatott konstrukciókban ugyan rögzített a kamat, de érdemes összehasonlítani a bankok ajánlatait, mert az egyéb költségek és a hitelelbírálás menete eltérhet. Ha a 18–45 éves igénylő jövedelme nem elegendő, szülő vagy testvér is bevonható adóstársként.
Jöhetnek az adóstársak
Erre jó eséllyel szükség is lesz az igénylők egy részénél, ha a legmagasabb, 50 millió forintos hitelt szeretnék felvenni, amelynek havi törlesztőrészlete új lakásnál kerekítve 237 ezer, használt lakásnál pedig több mint 292 ezer forint. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint a 20–29 évesek havi nettó átlagkeresete 468 ezer, a harmincas korosztályba tartozóké pedig 558 ezer forint volt az idei első félévben. Így az igénylők egy része önállóan nem feltétlenül felel meg a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabálynak.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a lakás-előtakarékoskodás is állami ösztönzést kap: az első öt év befizetéseihez 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítés járna. Akinek a hiteltörlesztés mellett megtakarításra is marad lehetősége, annak a lakástakarékpénztár különösen hasznos lehet. A felhalmozott összeget később a lakáshitel előtörlesztésére is fordíthatja, így a kedvezményes hitel mellett az előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást is kihasználhatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését.
Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
A szeptember 28–30. között Las Vegasban megrendezett YOTTA 2026 konferenciáján jelentette be a Schneider Electric az új szoftveralapú energiarendszerekre vonatkozó innovációját, amely a vállalat átfogó jövőképének része. Az új megközelítés elválasztja a rendszer intelligens funkcióit a hardvertől, így rugalmasabb, ellenállóbb és fenntarthatóbb energetikai infrastruktúra kialakítását teszi lehetővé. Az elektrifikáció felgyorsulásának és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás infrastruktúrája lépést tartson az általa kiszolgált digitális szolgáltatások fejlődésével. Az új megoldás újabb lépést jelent a Schneider Electric számára abban, hogy energiatechnológiai partnerként támogassa a kritikus fontosságú működést biztosító szervezeteket.
A hagyományos középfeszültségű rendszereket jellemzően egyedi megrendelésre tervezik és gyártják, ami hosszabb átfutási idővel, összetett beszerzési folyamatokkal és korlátozott bővíthetőséggel jár. A szoftveralapú középfeszültségű berendezések ezeket a korlátokat úgy oldják fel, hogy a funkciókat szoftveresen valósítják meg. A távolról elvégezhető frissítések fizikai átalakítás nélkül teszik elérhetővé az új funkciókat és a teljesítményt javító fejlesztéseket. Az egyedi kialakításokat szabványosított hardverplatformok váltják fel, így a rendszerek egyszerűbben telepíthetők, igazíthatók a változó igényekhez és bővíthetők. A frissítések ráadásul üzemszünet nélkül hajthatók végre, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.
Egy egyszerűsített, moduláris hardverarchitektúra jelentősen csökkenti a rendszerek összetettségét. A Schneider Electric az egyedi kialakításokat az igényekhez igazítható, szoftveresen vezérelt modulokkal váltja fel, így gyorsítja a megrendelést és a gyártást, miközben csökkenti a gyártás környezeti hatását. A vállalat vizsgálatai és becslései szerint ez a megközelítés akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és a gyártási folyamatokat, az egyszerűbb kialakítás pedig kevesebb vezetéket és alkatrészt igényel. Az automatizált teszteléssel és könnyen kezelhető felületekkel támogatott, digitális megoldásokra épülő üzembe helyezési folyamatok gyorsítják a telepítést és egyszerűsítik a helyszíni munkát. Ennek köszönhetően az üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok akár kétszer gyorsabban elvégezhetők.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések a telepítésen túl a rendszer teljes életciklusában intelligens energiagazdálkodást tesznek lehetővé. A beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók révén az ügyfelek valós időben követhetik a rendszer teljesítményét, az EcoCare szolgáltatásain keresztül pedig mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett prediktív (megelőző jellegű) karbantartást vehetnek igénybe. A valós idejű adatok így nemcsak a már bekövetkezett események értékelését, hanem a lehetséges problémák előrejelzését is segítik, csökkentve a nem tervezett leállásokat és javítva a működési hatékonyságot.
„Az adatközpontoknak gyorsabban kell kiépülniük, mint ahogyan a hagyományos villamosenergia-ellátási infrastruktúra fejlődni képes. A szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel a szoftveres működés logikáját ültetjük át ezekbe berendezésekbe. Ügyfeleink így a korábbi idő töredéke alatt telepíthetik rendszereiket, a különböző régiókban egységes megoldásokat alkalmazhatnak, és leállás nélkül bővíthetik a funkciókat. Energiatechnológiai partnerként olyan rugalmassá tesszük a villamosenergia-ellátási infrastruktúrát, amilyet az általa kiszolgált digitális működés megkövetel”
– mondta Melton Chang, a Schneider Electric Power Systems üzletágának ügyvezető alelnöke.
A Schneider Electric új generációs, szoftveralapú középfeszültségű berendezései már üzemi környezetben is működnek: az Equinix-el közös pilotprojekt egy működő kolokációs adatközpontban zajlik.
„A szoftveralapú középfeszültségű berendezések átalakítják a kapcsolóberendezések tervezését, beszerzését, kiépítését és üzemeltetését. A különböző felhasználási területeken nagyobb fokú szabványosítást tesznek lehetővé, miközben továbbra is megfelelnek a legmagasabb biztonsági, minőségi és megbízhatósági követelményeknek. Örömmel folytatjuk és szorosabbra fűzzük együttműködésünket a Schneider Electric-kel, hogy közösen fejlesszünk új megoldásokat és felkészüljünk a jövő kapacitásigényeire”
– mondta Greg Metcalf, az Equinix globális adatközpont-tervezésért és innovációért felelős vezető igazgatója.
Az eddigi eredményekre építve a Schneider Electric a szoftveralapú architektúrát teljes középfeszültségű portfóliójára, majd fokozatosan a villamosenergia-ellátási lánc további elemeire is kiterjeszti. A bevezetés a PremSet™ és az AirSeT™ termékcsaládot – a GM AirSeT™, az RM AirSeT™ és az SM AirSeT™ megoldásokat – is érinti. A pilotprogramok 2027-ben is folytatódnak, a megoldások szélesebb körű bevezetése pedig 2028-ban várható.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések rugalmasabb, a jövő igényeihez jobban alkalmazkodó villamosenergia-infrastruktúra felé jelentenek előrelépést. Gyorsabb projektmegvalósítást és a működés részletesebb nyomon követését teszik lehetővé, miközben támogatják az átállást a hagyományos, jelentős tőkebefektetést igénylő beruházásokról a teljes életciklusra épülő szolgáltatási modellekre. Az eredmény egy egyszerűbb, intelligensebb és fenntarthatóbb villamosenergia-ellátási rendszer.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezésekről további információ az angol nyelvű letölthető szakmai tanulmányban érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
A marketing sokak szerint drága, az AI pedig néhány kattintással képes szöveget írni, ötleteket adni és akár egy teljes kampány alapjait is elkészíteni. Nem csoda, hogy egyre több vállalkozás gondolja úgy, hogy ideje lecserélni a marketingest egy mesterséges intelligenciával támogatott irodistára. De vajon valóban pénzt takarítunk meg, ha a szakértelem helyett ezt a megoldást választjuk vagy hatalmasat bukhatunk rajta?
Az AI nem helyettesíthet egy szakembert sem, csak kiegészítheti
A kérdés különösen aktuális a keresőoptimalizálás területén, ahol a technológiai fejlődés folyamatosan alakítja a szakmai munkát, ezért vigyük végig a folyamatokat a SEO példáján. A megfelelő stratégia kialakításához érdemes megismerni a SEO árak és csomagok közötti különbségeket, és azt is megérteni, hogy valójában milyen tudás és munka áll egy eredményes optimalizálási folyamat mögött. Nem feltétlenül az olcsóbb megoldás a gazdaságosabb, hanem az, amelyik hosszú távon is üzleti eredményeket hoz. Éppen ezért fontos, hogy az AI-t minden esetben szakember használja, aki megfelelő háttér tudással kezeli mindazt, amit a mesterséges intelligencia válaszol.
Valóban drága a marketing, vagy csak rosszul közelítjük meg?
Egy vállalkozás költségvetésében a marketing gyakran az első olyan terület, ahol megpróbálnak spórolni. Különösen igaz ez a kisebb cégekre, amelyeknek minden kiadásnál mérlegelniük kell a várható megtérülést. Ha egy külsős szakember vagy ügynökség díja magasnak tűnik, kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a feladatokat egy munkatársra bízzák, aki a napi adminisztráció mellett AI-eszközökkel készíti el a szükséges tartalmakat.
A mesterséges intelligencia valóban képes felgyorsítani a munkát, de a gyorsaság önmagában nem jelent hatékonyságot. Egy jól hangzó közösségi média poszt, egy hosszú blogcikk vagy egy kulcsszavakkal teleírt weboldal még nem feltétlenül eredményez több érdeklődőt és vásárlót. A marketing ugyanis nem egyszerűen tartalomgyártás, hanem a célközönség megértésére, az üzleti célokra és a megfelelő kommunikációs stratégiára épülő szakmai tevékenység.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy mennyibe kerül a marketing, hanem az, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ha a befektetés nem illeszkedik a vállalkozás céljaihoz, akkor az olcsó megoldás is lehet drága. Ha viszont a megfelelő szakember tudatosan építi fel a folyamatokat, a marketing nem pusztán kiadás, hanem a növekedést támogató befektetés lehet.
SEO és AI: a keresőoptimalizálás új szintje
A keresőoptimalizálás különösen jól példázza, miért nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni. A klasszikus SEO-feladatok, például a kulcsszókutatás, a technikai hibák feltárása, a tartalom optimalizálás és a linképítés továbbra is fontosak. Ugyanakkor a keresési szokások és a keresőfelületek változásával új szempontok is előtérbe kerültek. A felhasználók egyre gyakrabban találkoznak mesterséges intelligenciával támogatott keresési megoldásokkal, és kérdéseikre már nem kizárólag a hagyományos találati listákból keresnek választ. Emiatt a vállalkozások számára az is fontosabbá válik, hogy tartalmaik mennyire érthetők, megbízhatók és relevánsak az AI-alapú rendszerek számára.
Mit jelent az AI-láthatóság a gyakorlatban?
A keresőoptimalizálás fejlődésével az AI-láthatóság vizsgálata is bekerülhet a szakmai munkafolyamatokba. Ennek célja annak felmérése, hogy egy márka, vállalkozás vagy szolgáltatás milyen formában jelenik meg az AI-alapú válaszokban, illetve mennyire könnyen találhatók meg róla releváns információk.
Az ilyen elemzések segíthetnek feltárni a tartalmi hiányosságokat, azonosítani a fejlesztési lehetőségeket és pontosítani az optimalizálási stratégiát. Az AI-láthatóság azonban nem helyettesíti a hagyományos SEO-t, hanem annak kiegészítő területeként adhat új szempontokat a munkához.
A technológia önmagában itt sem elegendő. A mérési eredményeket értelmezni kell, a feltárt problémákra megfelelő megoldásokat kell kidolgozni, majd ellenőrizni kell, hogy a változtatások valóban hozzájárulnak-e a kitűzött célokhoz. Ehhez továbbra is szükség van keresőoptimalizálási tapasztalatra, elemző gondolkodásra és üzleti szemléletre.
A marketing valódi értékét nem az elkészült tartalmak mennyisége vagy az alkalmazott eszközök újdonsága határozza meg, hanem az, hogy a befektetett munka mennyire szolgálja a vállalkozás céljait. A kérdés tehát nem az, hogy jöhet-e az AI, hanem az, hogy ki tudja a legtöbbet kihozni belőle.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének
-
Gazdaság2 hét ago
Új funkciókkal bővült a KAPTÁR, a kamarai KAPacitás megosztó adatTÁR
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország továbbra is Európa kevésbé átlátható használtautó-piacai közé tartozik
-
Gazdaság2 hét ago
Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban
-
Gazdaság2 hét ago
Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?
-
Zöld2 hét ago
4 tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe a ruháinkból
-
Ipar2 hét ago
Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik
-
Mozgásban2 hét ago
Elektrifikáció a vállalati mobilitásban: hogyan fogj hozzá?




