Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.

A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.

Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.

Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Hogy alakul ki egy autó végső ára?

A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!