Gazdaság

A 200 leggyakoribb jelszó Magyarországon

A NordPass közzétette a 2022. év 200 leggyakoribb jelszavát.

A NordPass kutatása alapján Magyarországon a 2022. év legnépszerűbb jelszava az „123456”. Míg Magyarország esetében ez ugyanaz, mint a tavalyi év leggyakoribb jelszava, globális léptékben más irányt vett a trend – a világszerte leggyakrabban használt jelszó a “password”.

A NordPass most tette közzé a leggyakoribb jelszavakra vonatkozó éves kutatásának eredményeit. Az idei tanulmány a világszintű jelszóválasztási trendeket vette górcső alá, illetve azt, hogy milyen különbségek mutatkoznak a jelszóhasználati szokások terén a nemek között, valamint a vizsgálatba bevont 30 ország közt. A NordPass idén első alkalommal azt is elemzésnek vetette alá, hogy miként befolyásolják a popkulturális trendek a jelszóválasztást.

Az alábbiakban található a 20 leggyakoribb jelszó Magyarországon:

123456
12345
Kinder123
1234
telefon
Joci1
qwertz
mandula
qqqqq
123
1111
asdf
jelszo
mmklub
Emma01
123456789
budapest
kinder
hedike
boszorka

A teljes tanulmány elérhető itt: https://nordpass.com/most-common-passwords-list/.

Bár a kiberbiztonsági szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a felelőtlen jelszókezelés következményeire, az internetezők ezúttal sem érdemelnek dicséretet. A 2021-es adatokkal összevetve látszik, hogy a 2021-es év 200 leggyakoribb jelszava közül 73% ugyanaz maradt 2022-ben.

Idén azonban a NordPass nem csupán globális listát adott ki, de a világszerte a vizsgálatba bevont 30 országra vonatkozóan külön adatokat is. A weboldalon nemek szerinti adatok is rendelkezésre állnak.

A tipikus jelszóválasztási trendek különböző országokban, illetve nemek szerint

A magyar jelszavak listáján összességében hasonló trendek figyelhetőek meg, mint sok más országban.

Az emberek hajlamosak a kényelmes megoldások választására: A billentyűzeten könnyen begépelhető szám-, betű- és szimbólumkombinációk világszerte a legtöbb listán képviseltetik magukat. Számos országban továbbra is az „123456” a leggyakoribb jelszó – nem csupán Magyarországon, hanem Kolumbiában, Franciaországban és Japánban is.
A „password” a világszinten legkedveltebb jelszó (több mint 4,9 milliószor használták), de ennek különféle változatai – „password1,” „Password,” „password123,” „Password1” és „passw0rd” – szintén a listák élén szerepelnek. Magyarországon a „jelszo” a 13. legnépszerűbb választás idén, de a “password” és a “jelszó” ugyancsak a kedvencek közé tartozik.
A magyar internetezők szívéhez közel állnak az édességek: a “Kinder123” a 3. leggyakoribb jelszó Magyarországon, a „kinder” a 18. helyet foglalja el, a “csoki” pedig 112. a listán.

Világszintű trendként figyelték meg a kutatók, hogy az internetezők idei választásaiban a jelszavakkal kapcsolatos bosszúság is tükröződik: a „fuckyou,” „fuckoff, „fuckyou1,” és hasonló jelszavak különösképpen jellemzőek voltak Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Másrészt viszont a kedveskedő szavakat is sokszor használják — a legtöbb országban igen gyakori jelszó az „iloveyou”, illetve annak megfelelője az adott ország nyelvén. Magyarországi viszonylatban a “szerelem,” “szeretlek” és “szerelmem” egyaránt sűrűn használatosak jelszóként.

Popkulturális hatások a jelszóválasztásban

A NordPass – független kutatókkal együttműködésben – az előző évektől eltérően 2022-ben azt is megvizsgálta, hogy milyen ihletet adnak jelszavainkhoz az aktuális közéleti események és életviteli trendek. A cég kutatása így arról is képet ad, hogy a világ kedvenc filmjei, sportjai, ételei, autói, videójátékai, művészei, divatmárkái, sőt káromkodásai közül melyek köszönnek vissza leginkább a jelszavakban.

Például az „autó” kategóriában a „mini,” „kia” és „ford” a leggyakoribb jelszavak, míg a divatmárkák terén a „tiffany,” „aldo” és a „gap” állnak a lista élén.

Kevesebb nyilvánosan elérhető adat kiberbiztonsági incidensekből

Mint azt Ieva Soblickaite, a NordPass termékportfólióért felelős igazgatója elmondta, idén a jelszavak elemzés céljára nyilvánosan hozzáférhető mintája jóval kisebb volt, mint az elmúlt évek során.

Nem meglepő ez a trend, mivel a gyorsan fejlődő technológiáknak köszönhetően a jelszavak feltörése egyre nehezebb – nyilatkozta Soblickaite. Magyarázata szerint ma már jóval több weboldal használja az Open Authentication 2.0 (OAuth 2.0) iparági szabványt, amit arra a célra alakítottak ki, hogy a weboldal vagy alkalmazás más webalkalmazások által tárolt erőforrásokhoz férhessen hozzá a felhasználó nevében anélkül, hogy a jelszavát bármikor is meg kellene osztania.

Soblickaite hozzátette, hogy a fejlesztők szintén egyre felkészültebbek a jelszó-hashelés terén, vagyis a jelszókarakterek feltörhetőséget megnehezítő átalakítása tekintetében.

„A többtényezős hitelesítés (MFA) szintén fontos szerepet játszik – e technológia szélesebb körű elterjedésével a jelszavak egész egyszerűen elveszítik az értéküket. Még ha fel is törnek egy jelszót, akkor sem tudják végrehajtani a személyazonosságot igazoló hitelesítést, amennyiben be van állítva az MFA” – mondta el Soblickaite.

Tippek a jelszavak biztonságossá tételéhez

Bár a cégek különféle biztonsági intézkedéseket foganatosítanak fiókjaink védelme érdekében, a felhasználóknak továbbra is ajánlott gondosságot tanúsítaniuk a jelszavakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható néhány alapvető tipp, amellyel a jelszó-„higiénia” szintje javítható:

Legyen tisztában vele, hogy hány fiókkal rendelkezik. A szakemberek azt ajánlják, hogy a már nem használt fiókokat töröljük, és pontosan legyünk tisztában azzal, hogy hány fiókunk aktív még. Így elkerülhetőek a biztonsági hiányosságok a jelszókezelés terén.
Válasszon hosszú, egyedi jelszavakat, és ne hasznosítsa azokat újra. A legrobusztusabb jelszavak azok, amelyek számokat, kis- és nagybetűket, valamint szimbólumokat egyaránt tartalmaznak. Többszöri felhasználásuk mindenképpen kerülendő – ha az egyik fiókot feltörik, akkor veszélybe kerülnek más fiókok is.
Használjon jelszókezelőt. E technológiai megoldás teljes mértékben titkosítja a jelszószéfben tárolt jelszavakat, és lehetővé teszi azok biztonságos megosztását. Számos kiberbiztonsági incidens szimpla emberi hibából következik be – ilyen eset például, amikor mások számára hozzáférhető helyen hagyják a jelszavakat, vagy Excelben és más titkosítatlan alkalmazásokban tárolják azokat.

Módszertan: A jelszavak listája olyan független kutatókkal együttműködésben került összeállításra, akik a kiberbiztonsági incidensek kutatására szakosodtak. Az elemzések alapjául egy 3 terabyte méretű adatbázis szolgált.

A kutatók különféle szegmensekbe sorolták az adatokat, ami lehetővé tette az országok és nemek szerinti statisztikai elemzés elvégzését.

A nemekre vonatkozó szegmentálásnál a vizsgált adatokat csak akkor sorolták valamelyik nemhez, ha tartozott hozzá nemet azonosító kulcs. Ha a feltört adat ezt a kulcsot nem tartalmazta, akkor „ismeretlen”-ként került besorolásra.

Related Topics:adatvédelem jelszó kiberbiztonság nordpass online

Up Next

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Don't Miss

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

nem mérhető,
nem ellenőrizhető
és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

a hálózat demokratikus működése, és
a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók

Az iO Partners 2025 nyarán végzett online kutatása szerint a különböző korosztályok eltérően látják az ideális irodai munkafeltételeket, ami bizonyos mértékű véleménykülönbséget jelez közöttük.

Noha minden generáció mást tart a hatékony munkavégzés kulcsának, az irodai jelenlét mindhárom korosztály tagjai számára továbbra is értéket képvisel – csak épp teljesen eltérő okok miatt.

A hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták munkahelyi környezetének jellemzőit az iO Partners 2025 júniusában 500 fős mintán végzett kvantitatív online kutatása. A felmérés jól kirajzolódó generációs eltéréseket mutatott az irodai munkakörnyezet megítélésében, és összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés nem az, szükség van-e irodára, hanem az, ki, miért és milyen formában tartja azt nélkülözhetetlennek.

Home office vagy iroda?

A kutatás alapján a magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%) dolgozik valamilyen rendszerességgel otthonról. Az arányokban ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az Y generáció (30–45 évesek) körében a legmagasabb a heti legalább három napot home office-ban dolgozók aránya (41%), szemben az X generációra (45–60 évesek) jellemző 27%-kal.

Az idősebbek közel kétharmada (64%) egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben dolgozik otthonról (ez az arány a Y-oknál 43, a Z-knél 42%), miközben a legfiatalabb, 20-30 éves munkavállalókra a heti 1-2 nap otthoni munka a legjellemzőbb: ez 35 százalékukra igaz.

Hol terem a hatékonyság?

A kutatásban résztvevők 39 százaléka a home-office-t tartotta hatékonyabbnak, míg 20 százalék az irodát, de a korosztályok között itt is érdekes mintázat rajzolódik ki. Az X generációban a legmagasabb azok aránya, akik az irodai munkát tartják eredményesebbnek, míg az otthonról elvégzett munkát az Y generáció tagjai érzik a leginkább hatékonynak. A legifjabb munkavállalók csaknem fele (46%) ugyanakkor akként foglalt állást, hogy mindkét munkatér hasonlóan hatékony.

Milyen a vonzó iroda?

Az talán nem meglepő, hogy a Z generáció digitális bennszülöttként magabiztosan dolgozik távolról, ám a kutatás érdekes tanulsága az, hogy számukra különösen fontos előny a társaság és a munkatársak közelsége, ha az irodában végzett munkáról van szó. Preferenciáik tekintetében kiderült, hogy szívesen dolgoznak modern, közösségi terekben, értékelik az ergonomikus berendezést és a nyitott, együttműködést ösztönző irodai környezetet. A fejlesztések közül a telefonfülkék és a csendes zónák bevezetését támogatják leginkább.

Az Y generáció számára az ideális iroda tekintetében a legfontosabb tényező a jó lokáció és a megközelíthetőség. Ez egyébként a teljes vizsgált mintára igaz, de az Y generáció képviselte legmagasabb arányban (74%) ezt a véleményt. Ők azok, akik az otthoni munkát tartják a leginkább hatékonynak, ugyanakkor az irodát a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszközeként is látják. Az irodai dizájn és a vizuális környezet – beleértve a műalkotásokat és dekorációkat – pozitív hatását is ők értékelik legmagasabban. Sokuk számára az iroda olyan tér, ahol rendezettebben, fókuszáltabban tudnak dolgozni.

Az X generáció tagjai a legkonzervatívabb irodahasználók: 48 százalékuk soha nem dolgozik otthonról. Ők tartják leginkább hatékonynak az irodába való bejárást, elsősorban a napi rutin és a struktúra megtartása miatt. Jóllehet az ideális iroda jellemzői közül náluk is a jó elhelyezkedés és a rövidebb utazási idő a leginkább kiemelt, az újfajta irodai terek vagy fejlesztések kevésbé hatnak rájuk ösztönzőleg.

Lehet hatékony és szerethető az iroda?

Bár a kutatás jól kirajzolja a generációk közötti különbségeket, az eredményekből az is kiderül, hogy minden korosztály számára kialakítható motiváló, inspiráló és a hatékonyságot növelő irodai környezet.

Az iO Partners szakértői szerint a munkatér ma már nemcsak funkcionális kérdés, hanem stratégiai eszköz: a megfelelő környezet nemcsak a meglévő munkatársak elégedettségét és produktivitását növeli, hanem az új tehetségek bevonzásában is versenyelőnyt jelent. Az a vállalat, amely ezekhez az igényekhez tud alkalmazkodni, nemcsak elégedettebb, hanem lojális, elkötelezett dolgozókat is nyer.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem

Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be.

Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót.

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben.

„Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban” – hangsúlyozta.

Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet.

„Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”

– sorolta.

A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta.

Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül.

Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik.

Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!