Gazdaság

A 200 leggyakoribb jelszó Magyarországon

A NordPass közzétette a 2022. év 200 leggyakoribb jelszavát.

A NordPass kutatása alapján Magyarországon a 2022. év legnépszerűbb jelszava az „123456”. Míg Magyarország esetében ez ugyanaz, mint a tavalyi év leggyakoribb jelszava, globális léptékben más irányt vett a trend – a világszerte leggyakrabban használt jelszó a “password”.

A NordPass most tette közzé a leggyakoribb jelszavakra vonatkozó éves kutatásának eredményeit. Az idei tanulmány a világszintű jelszóválasztási trendeket vette górcső alá, illetve azt, hogy milyen különbségek mutatkoznak a jelszóhasználati szokások terén a nemek között, valamint a vizsgálatba bevont 30 ország közt. A NordPass idén első alkalommal azt is elemzésnek vetette alá, hogy miként befolyásolják a popkulturális trendek a jelszóválasztást.

Az alábbiakban található a 20 leggyakoribb jelszó Magyarországon:

123456
12345
Kinder123
1234
telefon
Joci1
qwertz
mandula
qqqqq
123
1111
asdf
jelszo
mmklub
Emma01
123456789
budapest
kinder
hedike
boszorka

A teljes tanulmány elérhető itt: https://nordpass.com/most-common-passwords-list/.

Bár a kiberbiztonsági szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a felelőtlen jelszókezelés következményeire, az internetezők ezúttal sem érdemelnek dicséretet. A 2021-es adatokkal összevetve látszik, hogy a 2021-es év 200 leggyakoribb jelszava közül 73% ugyanaz maradt 2022-ben.

Idén azonban a NordPass nem csupán globális listát adott ki, de a világszerte a vizsgálatba bevont 30 országra vonatkozóan külön adatokat is. A weboldalon nemek szerinti adatok is rendelkezésre állnak.

A tipikus jelszóválasztási trendek különböző országokban, illetve nemek szerint

A magyar jelszavak listáján összességében hasonló trendek figyelhetőek meg, mint sok más országban.

Az emberek hajlamosak a kényelmes megoldások választására: A billentyűzeten könnyen begépelhető szám-, betű- és szimbólumkombinációk világszerte a legtöbb listán képviseltetik magukat. Számos országban továbbra is az „123456” a leggyakoribb jelszó – nem csupán Magyarországon, hanem Kolumbiában, Franciaországban és Japánban is.
A „password” a világszinten legkedveltebb jelszó (több mint 4,9 milliószor használták), de ennek különféle változatai – „password1,” „Password,” „password123,” „Password1” és „passw0rd” – szintén a listák élén szerepelnek. Magyarországon a „jelszo” a 13. legnépszerűbb választás idén, de a “password” és a “jelszó” ugyancsak a kedvencek közé tartozik.
A magyar internetezők szívéhez közel állnak az édességek: a “Kinder123” a 3. leggyakoribb jelszó Magyarországon, a „kinder” a 18. helyet foglalja el, a “csoki” pedig 112. a listán.

Világszintű trendként figyelték meg a kutatók, hogy az internetezők idei választásaiban a jelszavakkal kapcsolatos bosszúság is tükröződik: a „fuckyou,” „fuckoff, „fuckyou1,” és hasonló jelszavak különösképpen jellemzőek voltak Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Másrészt viszont a kedveskedő szavakat is sokszor használják — a legtöbb országban igen gyakori jelszó az „iloveyou”, illetve annak megfelelője az adott ország nyelvén. Magyarországi viszonylatban a “szerelem,” “szeretlek” és “szerelmem” egyaránt sűrűn használatosak jelszóként.

Popkulturális hatások a jelszóválasztásban

A NordPass – független kutatókkal együttműködésben – az előző évektől eltérően 2022-ben azt is megvizsgálta, hogy milyen ihletet adnak jelszavainkhoz az aktuális közéleti események és életviteli trendek. A cég kutatása így arról is képet ad, hogy a világ kedvenc filmjei, sportjai, ételei, autói, videójátékai, művészei, divatmárkái, sőt káromkodásai közül melyek köszönnek vissza leginkább a jelszavakban.

Például az „autó” kategóriában a „mini,” „kia” és „ford” a leggyakoribb jelszavak, míg a divatmárkák terén a „tiffany,” „aldo” és a „gap” állnak a lista élén.

Kevesebb nyilvánosan elérhető adat kiberbiztonsági incidensekből

Mint azt Ieva Soblickaite, a NordPass termékportfólióért felelős igazgatója elmondta, idén a jelszavak elemzés céljára nyilvánosan hozzáférhető mintája jóval kisebb volt, mint az elmúlt évek során.

Nem meglepő ez a trend, mivel a gyorsan fejlődő technológiáknak köszönhetően a jelszavak feltörése egyre nehezebb – nyilatkozta Soblickaite. Magyarázata szerint ma már jóval több weboldal használja az Open Authentication 2.0 (OAuth 2.0) iparági szabványt, amit arra a célra alakítottak ki, hogy a weboldal vagy alkalmazás más webalkalmazások által tárolt erőforrásokhoz férhessen hozzá a felhasználó nevében anélkül, hogy a jelszavát bármikor is meg kellene osztania.

Soblickaite hozzátette, hogy a fejlesztők szintén egyre felkészültebbek a jelszó-hashelés terén, vagyis a jelszókarakterek feltörhetőséget megnehezítő átalakítása tekintetében.

„A többtényezős hitelesítés (MFA) szintén fontos szerepet játszik – e technológia szélesebb körű elterjedésével a jelszavak egész egyszerűen elveszítik az értéküket. Még ha fel is törnek egy jelszót, akkor sem tudják végrehajtani a személyazonosságot igazoló hitelesítést, amennyiben be van állítva az MFA” – mondta el Soblickaite.

Tippek a jelszavak biztonságossá tételéhez

Bár a cégek különféle biztonsági intézkedéseket foganatosítanak fiókjaink védelme érdekében, a felhasználóknak továbbra is ajánlott gondosságot tanúsítaniuk a jelszavakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható néhány alapvető tipp, amellyel a jelszó-„higiénia” szintje javítható:

Legyen tisztában vele, hogy hány fiókkal rendelkezik. A szakemberek azt ajánlják, hogy a már nem használt fiókokat töröljük, és pontosan legyünk tisztában azzal, hogy hány fiókunk aktív még. Így elkerülhetőek a biztonsági hiányosságok a jelszókezelés terén.
Válasszon hosszú, egyedi jelszavakat, és ne hasznosítsa azokat újra. A legrobusztusabb jelszavak azok, amelyek számokat, kis- és nagybetűket, valamint szimbólumokat egyaránt tartalmaznak. Többszöri felhasználásuk mindenképpen kerülendő – ha az egyik fiókot feltörik, akkor veszélybe kerülnek más fiókok is.
Használjon jelszókezelőt. E technológiai megoldás teljes mértékben titkosítja a jelszószéfben tárolt jelszavakat, és lehetővé teszi azok biztonságos megosztását. Számos kiberbiztonsági incidens szimpla emberi hibából következik be – ilyen eset például, amikor mások számára hozzáférhető helyen hagyják a jelszavakat, vagy Excelben és más titkosítatlan alkalmazásokban tárolják azokat.

Módszertan: A jelszavak listája olyan független kutatókkal együttműködésben került összeállításra, akik a kiberbiztonsági incidensek kutatására szakosodtak. Az elemzések alapjául egy 3 terabyte méretű adatbázis szolgált.

A kutatók különféle szegmensekbe sorolták az adatokat, ami lehetővé tette az országok és nemek szerinti statisztikai elemzés elvégzését.

A nemekre vonatkozó szegmentálásnál a vizsgált adatokat csak akkor sorolták valamelyik nemhez, ha tartozott hozzá nemet azonosító kulcs. Ha a feltört adat ezt a kulcsot nem tartalmazta, akkor „ismeretlen”-ként került besorolásra.

Related Topics:adatvédelem jelszó kiberbiztonság nordpass online

Up Next

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Don't Miss

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!