Gazdaság

A 200 leggyakoribb jelszó Magyarországon

A NordPass közzétette a 2022. év 200 leggyakoribb jelszavát.

A NordPass kutatása alapján Magyarországon a 2022. év legnépszerűbb jelszava az „123456”. Míg Magyarország esetében ez ugyanaz, mint a tavalyi év leggyakoribb jelszava, globális léptékben más irányt vett a trend – a világszerte leggyakrabban használt jelszó a “password”.

A NordPass most tette közzé a leggyakoribb jelszavakra vonatkozó éves kutatásának eredményeit. Az idei tanulmány a világszintű jelszóválasztási trendeket vette górcső alá, illetve azt, hogy milyen különbségek mutatkoznak a jelszóhasználati szokások terén a nemek között, valamint a vizsgálatba bevont 30 ország közt. A NordPass idén első alkalommal azt is elemzésnek vetette alá, hogy miként befolyásolják a popkulturális trendek a jelszóválasztást.

Az alábbiakban található a 20 leggyakoribb jelszó Magyarországon:

123456
12345
Kinder123
1234
telefon
Joci1
qwertz
mandula
qqqqq
123
1111
asdf
jelszo
mmklub
Emma01
123456789
budapest
kinder
hedike
boszorka

A teljes tanulmány elérhető itt: https://nordpass.com/most-common-passwords-list/.

Bár a kiberbiztonsági szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a felelőtlen jelszókezelés következményeire, az internetezők ezúttal sem érdemelnek dicséretet. A 2021-es adatokkal összevetve látszik, hogy a 2021-es év 200 leggyakoribb jelszava közül 73% ugyanaz maradt 2022-ben.

Idén azonban a NordPass nem csupán globális listát adott ki, de a világszerte a vizsgálatba bevont 30 országra vonatkozóan külön adatokat is. A weboldalon nemek szerinti adatok is rendelkezésre állnak.

A tipikus jelszóválasztási trendek különböző országokban, illetve nemek szerint

A magyar jelszavak listáján összességében hasonló trendek figyelhetőek meg, mint sok más országban.

Az emberek hajlamosak a kényelmes megoldások választására: A billentyűzeten könnyen begépelhető szám-, betű- és szimbólumkombinációk világszerte a legtöbb listán képviseltetik magukat. Számos országban továbbra is az „123456” a leggyakoribb jelszó – nem csupán Magyarországon, hanem Kolumbiában, Franciaországban és Japánban is.
A „password” a világszinten legkedveltebb jelszó (több mint 4,9 milliószor használták), de ennek különféle változatai – „password1,” „Password,” „password123,” „Password1” és „passw0rd” – szintén a listák élén szerepelnek. Magyarországon a „jelszo” a 13. legnépszerűbb választás idén, de a “password” és a “jelszó” ugyancsak a kedvencek közé tartozik.
A magyar internetezők szívéhez közel állnak az édességek: a “Kinder123” a 3. leggyakoribb jelszó Magyarországon, a „kinder” a 18. helyet foglalja el, a “csoki” pedig 112. a listán.

Világszintű trendként figyelték meg a kutatók, hogy az internetezők idei választásaiban a jelszavakkal kapcsolatos bosszúság is tükröződik: a „fuckyou,” „fuckoff, „fuckyou1,” és hasonló jelszavak különösképpen jellemzőek voltak Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Másrészt viszont a kedveskedő szavakat is sokszor használják — a legtöbb országban igen gyakori jelszó az „iloveyou”, illetve annak megfelelője az adott ország nyelvén. Magyarországi viszonylatban a “szerelem,” “szeretlek” és “szerelmem” egyaránt sűrűn használatosak jelszóként.

Popkulturális hatások a jelszóválasztásban

A NordPass – független kutatókkal együttműködésben – az előző évektől eltérően 2022-ben azt is megvizsgálta, hogy milyen ihletet adnak jelszavainkhoz az aktuális közéleti események és életviteli trendek. A cég kutatása így arról is képet ad, hogy a világ kedvenc filmjei, sportjai, ételei, autói, videójátékai, művészei, divatmárkái, sőt káromkodásai közül melyek köszönnek vissza leginkább a jelszavakban.

Például az „autó” kategóriában a „mini,” „kia” és „ford” a leggyakoribb jelszavak, míg a divatmárkák terén a „tiffany,” „aldo” és a „gap” állnak a lista élén.

Kevesebb nyilvánosan elérhető adat kiberbiztonsági incidensekből

Mint azt Ieva Soblickaite, a NordPass termékportfólióért felelős igazgatója elmondta, idén a jelszavak elemzés céljára nyilvánosan hozzáférhető mintája jóval kisebb volt, mint az elmúlt évek során.

Nem meglepő ez a trend, mivel a gyorsan fejlődő technológiáknak köszönhetően a jelszavak feltörése egyre nehezebb – nyilatkozta Soblickaite. Magyarázata szerint ma már jóval több weboldal használja az Open Authentication 2.0 (OAuth 2.0) iparági szabványt, amit arra a célra alakítottak ki, hogy a weboldal vagy alkalmazás más webalkalmazások által tárolt erőforrásokhoz férhessen hozzá a felhasználó nevében anélkül, hogy a jelszavát bármikor is meg kellene osztania.

Soblickaite hozzátette, hogy a fejlesztők szintén egyre felkészültebbek a jelszó-hashelés terén, vagyis a jelszókarakterek feltörhetőséget megnehezítő átalakítása tekintetében.

„A többtényezős hitelesítés (MFA) szintén fontos szerepet játszik – e technológia szélesebb körű elterjedésével a jelszavak egész egyszerűen elveszítik az értéküket. Még ha fel is törnek egy jelszót, akkor sem tudják végrehajtani a személyazonosságot igazoló hitelesítést, amennyiben be van állítva az MFA” – mondta el Soblickaite.

Tippek a jelszavak biztonságossá tételéhez

Bár a cégek különféle biztonsági intézkedéseket foganatosítanak fiókjaink védelme érdekében, a felhasználóknak továbbra is ajánlott gondosságot tanúsítaniuk a jelszavakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható néhány alapvető tipp, amellyel a jelszó-„higiénia” szintje javítható:

Legyen tisztában vele, hogy hány fiókkal rendelkezik. A szakemberek azt ajánlják, hogy a már nem használt fiókokat töröljük, és pontosan legyünk tisztában azzal, hogy hány fiókunk aktív még. Így elkerülhetőek a biztonsági hiányosságok a jelszókezelés terén.
Válasszon hosszú, egyedi jelszavakat, és ne hasznosítsa azokat újra. A legrobusztusabb jelszavak azok, amelyek számokat, kis- és nagybetűket, valamint szimbólumokat egyaránt tartalmaznak. Többszöri felhasználásuk mindenképpen kerülendő – ha az egyik fiókot feltörik, akkor veszélybe kerülnek más fiókok is.
Használjon jelszókezelőt. E technológiai megoldás teljes mértékben titkosítja a jelszószéfben tárolt jelszavakat, és lehetővé teszi azok biztonságos megosztását. Számos kiberbiztonsági incidens szimpla emberi hibából következik be – ilyen eset például, amikor mások számára hozzáférhető helyen hagyják a jelszavakat, vagy Excelben és más titkosítatlan alkalmazásokban tárolják azokat.

Módszertan: A jelszavak listája olyan független kutatókkal együttműködésben került összeállításra, akik a kiberbiztonsági incidensek kutatására szakosodtak. Az elemzések alapjául egy 3 terabyte méretű adatbázis szolgált.

A kutatók különféle szegmensekbe sorolták az adatokat, ami lehetővé tette az országok és nemek szerinti statisztikai elemzés elvégzését.

A nemekre vonatkozó szegmentálásnál a vizsgált adatokat csak akkor sorolták valamelyik nemhez, ha tartozott hozzá nemet azonosító kulcs. Ha a feltört adat ezt a kulcsot nem tartalmazta, akkor „ismeretlen”-ként került besorolásra.

Related Topics:adatvédelem jelszó kiberbiztonság nordpass online

Up Next

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Don't Miss

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!