Gazdaság

A 200 leggyakoribb jelszó Magyarországon

A NordPass közzétette a 2022. év 200 leggyakoribb jelszavát.

A NordPass kutatása alapján Magyarországon a 2022. év legnépszerűbb jelszava az „123456”. Míg Magyarország esetében ez ugyanaz, mint a tavalyi év leggyakoribb jelszava, globális léptékben más irányt vett a trend – a világszerte leggyakrabban használt jelszó a “password”.

A NordPass most tette közzé a leggyakoribb jelszavakra vonatkozó éves kutatásának eredményeit. Az idei tanulmány a világszintű jelszóválasztási trendeket vette górcső alá, illetve azt, hogy milyen különbségek mutatkoznak a jelszóhasználati szokások terén a nemek között, valamint a vizsgálatba bevont 30 ország közt. A NordPass idén első alkalommal azt is elemzésnek vetette alá, hogy miként befolyásolják a popkulturális trendek a jelszóválasztást.

Az alábbiakban található a 20 leggyakoribb jelszó Magyarországon:

123456
12345
Kinder123
1234
telefon
Joci1
qwertz
mandula
qqqqq
123
1111
asdf
jelszo
mmklub
Emma01
123456789
budapest
kinder
hedike
boszorka

A teljes tanulmány elérhető itt: https://nordpass.com/most-common-passwords-list/.

Bár a kiberbiztonsági szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a felelőtlen jelszókezelés következményeire, az internetezők ezúttal sem érdemelnek dicséretet. A 2021-es adatokkal összevetve látszik, hogy a 2021-es év 200 leggyakoribb jelszava közül 73% ugyanaz maradt 2022-ben.

Idén azonban a NordPass nem csupán globális listát adott ki, de a világszerte a vizsgálatba bevont 30 országra vonatkozóan külön adatokat is. A weboldalon nemek szerinti adatok is rendelkezésre állnak.

A tipikus jelszóválasztási trendek különböző országokban, illetve nemek szerint

A magyar jelszavak listáján összességében hasonló trendek figyelhetőek meg, mint sok más országban.

Az emberek hajlamosak a kényelmes megoldások választására: A billentyűzeten könnyen begépelhető szám-, betű- és szimbólumkombinációk világszerte a legtöbb listán képviseltetik magukat. Számos országban továbbra is az „123456” a leggyakoribb jelszó – nem csupán Magyarországon, hanem Kolumbiában, Franciaországban és Japánban is.
A „password” a világszinten legkedveltebb jelszó (több mint 4,9 milliószor használták), de ennek különféle változatai – „password1,” „Password,” „password123,” „Password1” és „passw0rd” – szintén a listák élén szerepelnek. Magyarországon a „jelszo” a 13. legnépszerűbb választás idén, de a “password” és a “jelszó” ugyancsak a kedvencek közé tartozik.
A magyar internetezők szívéhez közel állnak az édességek: a “Kinder123” a 3. leggyakoribb jelszó Magyarországon, a „kinder” a 18. helyet foglalja el, a “csoki” pedig 112. a listán.

Világszintű trendként figyelték meg a kutatók, hogy az internetezők idei választásaiban a jelszavakkal kapcsolatos bosszúság is tükröződik: a „fuckyou,” „fuckoff, „fuckyou1,” és hasonló jelszavak különösképpen jellemzőek voltak Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Másrészt viszont a kedveskedő szavakat is sokszor használják — a legtöbb országban igen gyakori jelszó az „iloveyou”, illetve annak megfelelője az adott ország nyelvén. Magyarországi viszonylatban a “szerelem,” “szeretlek” és “szerelmem” egyaránt sűrűn használatosak jelszóként.

Popkulturális hatások a jelszóválasztásban

A NordPass – független kutatókkal együttműködésben – az előző évektől eltérően 2022-ben azt is megvizsgálta, hogy milyen ihletet adnak jelszavainkhoz az aktuális közéleti események és életviteli trendek. A cég kutatása így arról is képet ad, hogy a világ kedvenc filmjei, sportjai, ételei, autói, videójátékai, művészei, divatmárkái, sőt káromkodásai közül melyek köszönnek vissza leginkább a jelszavakban.

Például az „autó” kategóriában a „mini,” „kia” és „ford” a leggyakoribb jelszavak, míg a divatmárkák terén a „tiffany,” „aldo” és a „gap” állnak a lista élén.

Kevesebb nyilvánosan elérhető adat kiberbiztonsági incidensekből

Mint azt Ieva Soblickaite, a NordPass termékportfólióért felelős igazgatója elmondta, idén a jelszavak elemzés céljára nyilvánosan hozzáférhető mintája jóval kisebb volt, mint az elmúlt évek során.

Nem meglepő ez a trend, mivel a gyorsan fejlődő technológiáknak köszönhetően a jelszavak feltörése egyre nehezebb – nyilatkozta Soblickaite. Magyarázata szerint ma már jóval több weboldal használja az Open Authentication 2.0 (OAuth 2.0) iparági szabványt, amit arra a célra alakítottak ki, hogy a weboldal vagy alkalmazás más webalkalmazások által tárolt erőforrásokhoz férhessen hozzá a felhasználó nevében anélkül, hogy a jelszavát bármikor is meg kellene osztania.

Soblickaite hozzátette, hogy a fejlesztők szintén egyre felkészültebbek a jelszó-hashelés terén, vagyis a jelszókarakterek feltörhetőséget megnehezítő átalakítása tekintetében.

„A többtényezős hitelesítés (MFA) szintén fontos szerepet játszik – e technológia szélesebb körű elterjedésével a jelszavak egész egyszerűen elveszítik az értéküket. Még ha fel is törnek egy jelszót, akkor sem tudják végrehajtani a személyazonosságot igazoló hitelesítést, amennyiben be van állítva az MFA” – mondta el Soblickaite.

Tippek a jelszavak biztonságossá tételéhez

Bár a cégek különféle biztonsági intézkedéseket foganatosítanak fiókjaink védelme érdekében, a felhasználóknak továbbra is ajánlott gondosságot tanúsítaniuk a jelszavakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható néhány alapvető tipp, amellyel a jelszó-„higiénia” szintje javítható:

Legyen tisztában vele, hogy hány fiókkal rendelkezik. A szakemberek azt ajánlják, hogy a már nem használt fiókokat töröljük, és pontosan legyünk tisztában azzal, hogy hány fiókunk aktív még. Így elkerülhetőek a biztonsági hiányosságok a jelszókezelés terén.
Válasszon hosszú, egyedi jelszavakat, és ne hasznosítsa azokat újra. A legrobusztusabb jelszavak azok, amelyek számokat, kis- és nagybetűket, valamint szimbólumokat egyaránt tartalmaznak. Többszöri felhasználásuk mindenképpen kerülendő – ha az egyik fiókot feltörik, akkor veszélybe kerülnek más fiókok is.
Használjon jelszókezelőt. E technológiai megoldás teljes mértékben titkosítja a jelszószéfben tárolt jelszavakat, és lehetővé teszi azok biztonságos megosztását. Számos kiberbiztonsági incidens szimpla emberi hibából következik be – ilyen eset például, amikor mások számára hozzáférhető helyen hagyják a jelszavakat, vagy Excelben és más titkosítatlan alkalmazásokban tárolják azokat.

Módszertan: A jelszavak listája olyan független kutatókkal együttműködésben került összeállításra, akik a kiberbiztonsági incidensek kutatására szakosodtak. Az elemzések alapjául egy 3 terabyte méretű adatbázis szolgált.

A kutatók különféle szegmensekbe sorolták az adatokat, ami lehetővé tette az országok és nemek szerinti statisztikai elemzés elvégzését.

A nemekre vonatkozó szegmentálásnál a vizsgált adatokat csak akkor sorolták valamelyik nemhez, ha tartozott hozzá nemet azonosító kulcs. Ha a feltört adat ezt a kulcsot nem tartalmazta, akkor „ismeretlen”-ként került besorolásra.

Related Topics:adatvédelem jelszó kiberbiztonság nordpass online

Up Next

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Don't Miss

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Gazdaság

Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt

Bár a 2023-as sokk után az infláció 2024-ben és 2025-ben is egyszámjegyűre mérséklődött, a készpénzben tartott megtakarítások csendes értékvesztése nem állt meg.

A biztonságérzet hamis illúziója miatt – a digitális megoldások térnyerése ellenére – a magyar háztartások a legfrissebb adatok szerint még mindig több mint 7300 milliárd forintot tartanak készpénzben¹. Ez az ország éves GDP-jének jelentős hányadát kitevő összeg² azonban a fiókok mélyén pihenve nem termel hasznot, sőt: a Lightyear elemzése rámutat, hogy aki 2021 óta nem lépett, annak a “matracban” tartott pénze mára reálértéken közel a felét éri.

A számok nem hazudnak: a készpénz csendes halála

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH friss, 2025-ös évet összegző adatai kijózanítóak. Bár az éves átlagos infláció 2025-ben 4,4%-ra csökkent (a 2023-as rekorder 17,6% után)³, ez még mindig azt jelenti, hogy a fiókban tartott pénz vásárlóereje folyamatosan olvad.

„Ha valaki 2021 elején eltett 1 millió forintot a “matracba” nehezebb időkre, az ma már – a halmozott inflációt figyelembe véve – alig ér többet 600 ezer forintnál reálértéken. Ez olyan, mintha a megtakarításunk harmadát egyszerűen kidobtuk volna az ablakon”

– hívja fel a figyelmet a Lightyear elemzése. Ez a jelenség különösen az idősebb generációt érinti érzékenyen, akiknél a készpénzbe vetett bizalom történelmileg erősebb, ám ők azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak megtakarításaik elértéktelenedését.

Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója szerint a probléma nem a megtakarítási szándék hiánya, hanem az eszközök ismeretének hiánya:

„Magyarországon hatalmas igény van a biztonságra, amit sokan tévesen a fizikai készpénzzel azonosítanak. Pedig a modern pénzügyi világban a legnagyobb kockázatot éppen a kockázatkerülés jelenti: a 0%-os kamatozás. A Lightyearnél azt látjuk, hogy a magyar felhasználók egyre tudatosabbak: keresik azokat a lehetőségeket, ahol a pénzük nem lekötve, mégis kamatozva, akár dollárban vagy euróban védve van a hazai inflációs hatásoktól. A pénznek dolgoznia kell, nem aludnia.”

A szemléletváltás elkerülhetetlen

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan úgy vélik, a befektetés csak a gazdagok kiváltsága, vagy komoly szakértelmet igényel. Balogh Petya, angyalbefektető és a Cápák között cápája, aki maga is a pénzügyi tudatosság szószólója, határozottan fogalmaz a készpénztartással kapcsolatban:

„A matracpénz nem biztonsági tartalék, hanem egy lyukas vödör. Sokan félnek a tőzsdétől vagy a bankoktól, de az inflációtól nem rettegnek eléggé, pedig az az egyetlen biztos veszteség. Nem kell tőzsdecápának lenni ahhoz, hogy ezt elkerüljük. Ma már pár kattintással, alacsony költségek mellett el lehet érni, hogy a pénzünk megőrizze az értékét. Aki ma nem fektet be, az nem óvatos, hanem felelőtlen a saját jövőjével szemben.”

Mi a megoldás 2026-ban?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a legrosszabb stratégia a semmittevés. A 2026-os évben a reálkamatok visszatérésével (amikor a banki vagy befektetési kamatok meghaladják az inflációt) újra van lehetőség érdemi gyarapodásra. Legyen szó állampapírról, alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökről vagy a Lightyearhez hasonló platformok által kínált, le nem kötött tőkére fizetett kamatokról – a lényeg, hogy a tőke mozgásban legyen.

¹Forrás: MNB Pénzügyi Számlák (2025 Q3-Q4)

²Forrás: KSH Gyorstájékoztató – GDP 2025

³Forrás: MNB Inflációs Jelentés – 2025. december

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.

A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.

Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”

– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”

– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars

A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.

Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.

Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.

Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.

Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.

Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.

Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!