Gazdaság

A 200 leggyakoribb jelszó Magyarországon

A NordPass közzétette a 2022. év 200 leggyakoribb jelszavát.

A NordPass kutatása alapján Magyarországon a 2022. év legnépszerűbb jelszava az „123456”. Míg Magyarország esetében ez ugyanaz, mint a tavalyi év leggyakoribb jelszava, globális léptékben más irányt vett a trend – a világszerte leggyakrabban használt jelszó a “password”.

A NordPass most tette közzé a leggyakoribb jelszavakra vonatkozó éves kutatásának eredményeit. Az idei tanulmány a világszintű jelszóválasztási trendeket vette górcső alá, illetve azt, hogy milyen különbségek mutatkoznak a jelszóhasználati szokások terén a nemek között, valamint a vizsgálatba bevont 30 ország közt. A NordPass idén első alkalommal azt is elemzésnek vetette alá, hogy miként befolyásolják a popkulturális trendek a jelszóválasztást.

Az alábbiakban található a 20 leggyakoribb jelszó Magyarországon:

123456
12345
Kinder123
1234
telefon
Joci1
qwertz
mandula
qqqqq
123
1111
asdf
jelszo
mmklub
Emma01
123456789
budapest
kinder
hedike
boszorka

A teljes tanulmány elérhető itt: https://nordpass.com/most-common-passwords-list/.

Bár a kiberbiztonsági szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a felelőtlen jelszókezelés következményeire, az internetezők ezúttal sem érdemelnek dicséretet. A 2021-es adatokkal összevetve látszik, hogy a 2021-es év 200 leggyakoribb jelszava közül 73% ugyanaz maradt 2022-ben.

Idén azonban a NordPass nem csupán globális listát adott ki, de a világszerte a vizsgálatba bevont 30 országra vonatkozóan külön adatokat is. A weboldalon nemek szerinti adatok is rendelkezésre állnak.

A tipikus jelszóválasztási trendek különböző országokban, illetve nemek szerint

A magyar jelszavak listáján összességében hasonló trendek figyelhetőek meg, mint sok más országban.

Az emberek hajlamosak a kényelmes megoldások választására: A billentyűzeten könnyen begépelhető szám-, betű- és szimbólumkombinációk világszerte a legtöbb listán képviseltetik magukat. Számos országban továbbra is az „123456” a leggyakoribb jelszó – nem csupán Magyarországon, hanem Kolumbiában, Franciaországban és Japánban is.
A „password” a világszinten legkedveltebb jelszó (több mint 4,9 milliószor használták), de ennek különféle változatai – „password1,” „Password,” „password123,” „Password1” és „passw0rd” – szintén a listák élén szerepelnek. Magyarországon a „jelszo” a 13. legnépszerűbb választás idén, de a “password” és a “jelszó” ugyancsak a kedvencek közé tartozik.
A magyar internetezők szívéhez közel állnak az édességek: a “Kinder123” a 3. leggyakoribb jelszó Magyarországon, a „kinder” a 18. helyet foglalja el, a “csoki” pedig 112. a listán.

Világszintű trendként figyelték meg a kutatók, hogy az internetezők idei választásaiban a jelszavakkal kapcsolatos bosszúság is tükröződik: a „fuckyou,” „fuckoff, „fuckyou1,” és hasonló jelszavak különösképpen jellemzőek voltak Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Másrészt viszont a kedveskedő szavakat is sokszor használják — a legtöbb országban igen gyakori jelszó az „iloveyou”, illetve annak megfelelője az adott ország nyelvén. Magyarországi viszonylatban a “szerelem,” “szeretlek” és “szerelmem” egyaránt sűrűn használatosak jelszóként.

Popkulturális hatások a jelszóválasztásban

A NordPass – független kutatókkal együttműködésben – az előző évektől eltérően 2022-ben azt is megvizsgálta, hogy milyen ihletet adnak jelszavainkhoz az aktuális közéleti események és életviteli trendek. A cég kutatása így arról is képet ad, hogy a világ kedvenc filmjei, sportjai, ételei, autói, videójátékai, művészei, divatmárkái, sőt káromkodásai közül melyek köszönnek vissza leginkább a jelszavakban.

Például az „autó” kategóriában a „mini,” „kia” és „ford” a leggyakoribb jelszavak, míg a divatmárkák terén a „tiffany,” „aldo” és a „gap” állnak a lista élén.

Kevesebb nyilvánosan elérhető adat kiberbiztonsági incidensekből

Mint azt Ieva Soblickaite, a NordPass termékportfólióért felelős igazgatója elmondta, idén a jelszavak elemzés céljára nyilvánosan hozzáférhető mintája jóval kisebb volt, mint az elmúlt évek során.

Nem meglepő ez a trend, mivel a gyorsan fejlődő technológiáknak köszönhetően a jelszavak feltörése egyre nehezebb – nyilatkozta Soblickaite. Magyarázata szerint ma már jóval több weboldal használja az Open Authentication 2.0 (OAuth 2.0) iparági szabványt, amit arra a célra alakítottak ki, hogy a weboldal vagy alkalmazás más webalkalmazások által tárolt erőforrásokhoz férhessen hozzá a felhasználó nevében anélkül, hogy a jelszavát bármikor is meg kellene osztania.

Soblickaite hozzátette, hogy a fejlesztők szintén egyre felkészültebbek a jelszó-hashelés terén, vagyis a jelszókarakterek feltörhetőséget megnehezítő átalakítása tekintetében.

„A többtényezős hitelesítés (MFA) szintén fontos szerepet játszik – e technológia szélesebb körű elterjedésével a jelszavak egész egyszerűen elveszítik az értéküket. Még ha fel is törnek egy jelszót, akkor sem tudják végrehajtani a személyazonosságot igazoló hitelesítést, amennyiben be van állítva az MFA” – mondta el Soblickaite.

Tippek a jelszavak biztonságossá tételéhez

Bár a cégek különféle biztonsági intézkedéseket foganatosítanak fiókjaink védelme érdekében, a felhasználóknak továbbra is ajánlott gondosságot tanúsítaniuk a jelszavakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható néhány alapvető tipp, amellyel a jelszó-„higiénia” szintje javítható:

Legyen tisztában vele, hogy hány fiókkal rendelkezik. A szakemberek azt ajánlják, hogy a már nem használt fiókokat töröljük, és pontosan legyünk tisztában azzal, hogy hány fiókunk aktív még. Így elkerülhetőek a biztonsági hiányosságok a jelszókezelés terén.
Válasszon hosszú, egyedi jelszavakat, és ne hasznosítsa azokat újra. A legrobusztusabb jelszavak azok, amelyek számokat, kis- és nagybetűket, valamint szimbólumokat egyaránt tartalmaznak. Többszöri felhasználásuk mindenképpen kerülendő – ha az egyik fiókot feltörik, akkor veszélybe kerülnek más fiókok is.
Használjon jelszókezelőt. E technológiai megoldás teljes mértékben titkosítja a jelszószéfben tárolt jelszavakat, és lehetővé teszi azok biztonságos megosztását. Számos kiberbiztonsági incidens szimpla emberi hibából következik be – ilyen eset például, amikor mások számára hozzáférhető helyen hagyják a jelszavakat, vagy Excelben és más titkosítatlan alkalmazásokban tárolják azokat.

Módszertan: A jelszavak listája olyan független kutatókkal együttműködésben került összeállításra, akik a kiberbiztonsági incidensek kutatására szakosodtak. Az elemzések alapjául egy 3 terabyte méretű adatbázis szolgált.

A kutatók különféle szegmensekbe sorolták az adatokat, ami lehetővé tette az országok és nemek szerinti statisztikai elemzés elvégzését.

A nemekre vonatkozó szegmentálásnál a vizsgált adatokat csak akkor sorolták valamelyik nemhez, ha tartozott hozzá nemet azonosító kulcs. Ha a feltört adat ezt a kulcsot nem tartalmazta, akkor „ismeretlen”-ként került besorolásra.

Related Topics:adatvédelem jelszó kiberbiztonság nordpass online

Up Next

Jöhet a kamatcsökkenés a lakáshitelpiacon!

Don't Miss

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Gazdaság

Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac

A panellakások látványos drágulása gyakorlatilag felszámolta a téglalakásokkal szembeni korábbi árelőnyt, ugyanakkor a vidéki városok közti különbségek számottevően megnőttek. Az áremelkedést elsősorban az egyetemvárosok hajtják, miközben Debrecen panelpiaca elsőként lépte át az egymillió forintos négyzetméterárat.

2026 elejére jelentősen átrendeződött a megyei jogú városok ingatlanpiaca. A panellakások átlagos négyzetméterára 814 ezer forintra nőtt, ezzel gyakorlatilag utolérve a téglalakások 825 ezer forintos szintjét. Ugyanakkor a használt házak továbbra is alacsonyabb árszinten maradtak, átlagosan 608 ezer forintos négyzetméterárral. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden szegmensben emelkedtek az árak, miközben a városok közti különbségek is látványosan nőttek.

Az első negyedévben a panellakások piacán mérték a legjelentősebb drágulást: az Otthon Centrum adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak. A téglalakások esetében 14 százalékos, míg a családi házaknál 11,7 százalékos növekedést tapasztaltak. Ennek következtében a panelek és a téglalakások közötti árkülönbség gyakorlatilag minimálisra csökkent: országos átlagban mindössze 11 ezer forint négyzetméterenként, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál alig félmillió forintos eltérést jelent.

A drágulás hátterében elsősorban a nagy egyetemi városok húzóereje áll.

„A tavalyi támogatási környezet, az Otthon Start Program indulása, valamint a hitelkamatok alakulása jelentős számú vásárlót terelt a lakáspiacra, különösen az egyetemi városokban, ahol magas a fiatalok aránya. A megnövekedett kereslet gyors és jelentős áremelkedést eredményezett, főként a panellakások piacán”

– értékelte a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A számok mindezt egyértelműen alátámasztják: Debrecenben a panellakások átlagos négyzetméterára elsőként haladta meg az 1 millió forintot (1,008 millió forint), míg Győr 985 ezer forintos értékkel közelítette ezt a szintet. A többi egyetemváros is csak minimálisan marad el ettől, miközben a skála másik végén Nagykanizsán 562 ezer, Szekszárdon pedig 640 ezer forint az átlagos panelár.

A téglalakások piacán még markánsabb különbségek figyelhetők meg. Debrecen 1,17 millió forintos négyzetméterárral vezeti a mezőnyt, ami azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás átlagosan mintegy 8 millió forinttal drágább, mint egy hasonló méretű panel. Sopronban az átlagár megközelíti a 947 ezer forintot, míg Győr, Veszprém és Székesfehérvár szintén 900 ezer forint feletti sávban helyezkedik el. Ezzel szemben Nagykanizsán mindössze 537 ezer forintos átlagár a jellemző, ami még a helyi panellakások árszintjét sem éri el. Ez az anomália elsősorban a lakásállomány összetételével magyarázható. A városban ugyanis az elmúlt években kevés újlakás épült, a meglévő állomány pedig elöregedett, szemben Debrecennel vagy Győrrel, ahol sorra jelennek meg az új építésű projektek. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más, kisebb és a fővárostól távolabb eső településeken is.

A használt házak piacán még nagyobb a szórás: Sopronban az átlagos négyzetméterár eléri 1,04 millió forintot, míg Debrecenben 800 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben Nagykanizsán és Szekszárdon az átlagár alig haladja meg a 350 ezer forintot. Ez a szegmens tekinthető a legheterogénebbnek: nemcsak városok között, hanem egyes városokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak az ingatlanok állapotától és elhelyezkedésétől függően.

A piacot új szabályozási változások is alakíthatják, ugyanis hat vármegyében megszűnt a családi házakra igényelhető otthonfelújítási támogatás, amely elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, valamint Pest vármegyét érinti. Ez különösen az alacsonyabb árú, rosszabb állapotú házak piacára lehet hatással, például Nagykanizsára, ahol a felújítás kulcsszerepet játszik az értékesíthetőségben.

Eközben a magas árszintű, erős keresletű városokban – mint Debrecen – a támogatások továbbra is elérhetők, ami mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat.

„A vidéki lakáspiac ma már nem tekinthető homogénnek: a kereslet és az árak mentén egyértelműen kettészakadt, és ez a különbség a következő időszakban is velünk maradhat”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, és nincsenek rejtett tartalékok

A magyar gazdaság működőképességének fenntartása mindig, de a jelen helyzetben kiemelkedően fontos. Ennek számos előfeltétele van, melyek közül a legkritikusabb a rendelkezésre álló munkaerő. 2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni.

150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

,,Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel”

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!