Connect with us

Gazdaság

A Microsoft 10 milliárdot tolna az OpenAI-ba. De mire is menne a pénz?

openAI

A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.

Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.

A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.

A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.

Sam Altman mennybe mehet

Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.

Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid HoffmannalPeter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)

Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.

Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt  van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.

Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.

Egyik zsebemből a másikba…

A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.

A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.

Forrás: Bitport


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss