Gazdaság
A Microsoft 10 milliárdot tolna az OpenAI-ba. De mire is menne a pénz?
A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.
Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.
A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.
A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.
Sam Altman mennybe mehet
Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.
Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid Hoffmannal, Peter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)
Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.
Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.
Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.
Egyik zsebemből a másikba…
A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.
A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.
Forrás: Bitport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon







