Gazdaság
A Microsoft 10 milliárdot tolna az OpenAI-ba. De mire is menne a pénz?
A ChatGPT teljesen megőrjíti a világot. Amíg a Google és az iskolák pánikolnak, a Microsoft meglátta a Nagy Sanszot.
Egyelőre nem nagyon tudja megemészteni a ChatGPT megjelenését a világ. Az egyetemeken vitákat gerjesztett a mesterséges intelligencia (MI), különösen a természetes nyelvek feldolgozására alkalmas algoritmusok használata, a New York-i iskolákból pedig egyszerűen kitiltották.
A Microsoft viszont beindult. Lapértesülések szerint tavaszra itt lehet a Google keresőjével szemben valódi alternatívát kínáló ChatGPT-s Bing, amire a Google pánikszerűen irányított át erőforrásokat saját MI-je fejlesztésére. A Microsoft pedig rátromfolt: a Reuters a Semafor értesüléseire hivatkozva írta meg, hogy a vállalat 10 milliárd dolláros befektetésről tárgyal az OpenAI-val.
A OpenAI-t 29 milliárd dollárra taksáló ügylet konstrukciója meglehetősen bonyolult. Amint az OpenAI termőre fordul, a Microsoft lefölözné a profit 75 százalékát a befektetése megtérüléséig, ezt követően a tulajdonosi struktúra arányában kapnák meg a felek a pénzt. A Microsoft és az összes többi befektető együttesen 49-49 százalékkal rendelkezne, 2 százalék pedig az OpenAI mögötti nonprofit szervezeté. (A nonprofit-forprofit struktúra 2019-ben jött létre.) A két vállalat egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a hírt.
Sam Altman mennybe mehet
Ez a befektetés egy csapásra az USA legértékesebb startupjává tenné az OpenAI-t, hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. És egyben komoly feladat elé állítaná a 37 éves Sam Altmant, aki társalapítója és jelenlegi vezérigazgatója az OpenAI-nak. Az eddig főleg befektetőként tevékenykedő Almannak kell ugyanis a technológiából skálázható üzleti modellt kialakítani. Egyelőre épp az látszik a befektetés legnagyobb kockázatának, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés a ChatGPT monetizációjára.
Altman ugyanis alapvetően befektető. Első saját vállalkozását 19 évesen alapította, amit hat év és 30 millió dollár elégetése után be kellett zárni. Befektetőként sikeresebb volt. 2011-től kezdett dolgozni az Y Combinatornál, amelynek 2014-től az elnöke lett. Még a startup-inkubátor elnökeként alapította meg többek között a LinkedIn-alapító Reid Hoffmannal, Peter Thiellel (Palantir) és Elon Muskkal az OpenAI-t (utóbbi időközben kiszállt). Természetesen nem maradt el az ilyenkor szokásos PR-henger sem: nyílt technológiát fejlesszenek „az emberiség javára”, „szabad hozzáférés”, az MI demokratizálása stb. (Aztán elég gyorsan nyilvánvalóvált vált, hogy mennyire álszent volt az alapítók nyilatkozata.)
Altman 2019-ben otthagyta az Y Combinator elnöki székét, hogy az OpenAI-ra koncentrálhasson. A feladata már akkor is az volt, hogy pénzt szerezzen vagy csináljon. A fejlesztések ugyanis sokba kerültek (pl. irdatlan felhős számítási kapacitás kell az algoritmusok betanításához). Ezért jött létre 2019-ben a forprofit OpenAI. És így jutott igazán házon belülre a Microsoft is. A két vállalat együttműködése már 2016 végén elkezdődött. Szorosabbá azonban 2019-ben vált, amikor Redmond 1 milliárd dollárt fektetett Almanék forprofit cégébe részben számítási kapacitásban, részben készpénzben, hogy cserébe nagyon komoly kiváltságokat szerezzen a fejlesztések hasznosítására.
Az eredmények nem is maradtak el. Elkészült a GPT-3 modell, majd a Dall-E, amely szöveg alapján generál képeket. És most itt van mindennek a megkoronázása: a ChatGPT.
Persze a ChatGPT közel sem tökéletes. Egy dolgot ugyanolyan jól tud, mint az emberek: baromságokat beszélni, összegzi a Handelsblatt az MI kritikusait. A technológia jelenlegi korlátaival persze Altman is tisztában van, ha máshonnan nem, akkor a bevételekből. Egyes források szerint tavaly 80 millió dollár körüli összeget rakosgattak össze egy-két centenként. A Reuters szerint azonban idénre már 200 millió, 2024-re pedig egymilliárd dollár bevételt ígértek a befektetőknek. Ezt már nem a felhasználók kép- és szöveggenerálásából akarják összeszedni, hanem vállalatoktól licencdíjként az algoritmusért és az alkalmazásokért. A nyereségességhez azonban állítólag még az egymilliárd dollár is kevés lesz, mert az MI infrastruktúrájának költsége extrémen magas.
Egyik zsebemből a másikba…
A licencdíj egyelőre a legnagyobb befektetőtől érkezhet, a Microsoft viszont így egyik zsebéből a másikba teszi pénzt, amit a Bing és az Office-alkalmazások okosítására fordít. Az OpenAI fejlesztéseit ugyanis utóbbihoz is felhasználná: például a PowerPoint önállóan készíthet majd illusztrációkat a prezentációkhoz.
A Bloomberg felveti a kérdést: miért nem egyszerűbb felvásárolni az OpenAI-t, hiszen a Micosoft 100 milliárdos készpénzállományon ül, így nem okozna számára problémát akár egy 25-30 milliárdos vételár sem. Egy lehetséges magyarázat, hogy csak befektetőként kisebb a kockázata: főleg mert a 10 milliárdos körbe bevon kockázati tőkebefektetőket. Részesedésének és az Azure szerepének a növelésével pedig így is kizárja legfontosabb konkurenseit (Google, Amazon) a projektből, miközben a fejlesztéseket elsőként hasznosíthatja. Ebből is látszik: az MI-verseny messze nincs lefutva. A Google, amely szintén komoly összegeket fektet saját MI-jébe, már ráerősített, és akkor még a kínai vállalatokról nem is beszéltünk.
Forrás: Bitport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.
A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.
“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”
– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –
“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”
Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.
A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja
Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.
2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.
A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.
A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.
A 2026-os program támogatott szervezetei
A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.
A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.
„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”
– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.
Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:
- Közelebb Magamhoz Egyesület
- Magyar Hospice Alapítvány
- Garai Ház Alapítvány
- Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
- Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
- Kamasztér Alapítvány
Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:
- Tovább Élni Egyesület
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Az egyik résztvevő így nyilatkozott:
„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”
– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció
A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.
10 év hatása
A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac
-
Okoseszközök2 hét ago
5 kihívás a banki digitális kommunikációban – a Rakuten Viber tanácsai
-
Egészség2 hét ago
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
-
Ipar2 hét ago
Beszerzési Kiválóság Program a BME-n a Schneider Electric közreműködésével
-
Mozgásban2 hét ago
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
-
Gazdaság2 hét ago
Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen






