Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felhő Google harc Microsoft

Up Next

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Don't Miss

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Gazdaság

Hallgatói mérések: a gyakorlatorientált mérnökképzést szolgálja a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja

A zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya ma már nemcsak ipari fejlesztések, hanem felsőoktatási képzések és alkalmazott kutatások fontos terepe is. A pálya közvetlen szomszédságában működik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely híd az oktatás és az ipari tesztelés között – ahogy azt az elmúlt félévben a motorsportmérnök mesterképzés hallgatói is megtapasztalták.

A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket.

Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az egyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá.

A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem)

Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia.

Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A lojalitás új korszakba lép – már előrendelhető a PwC Fogyasztói Hűség Körkép

A lojalitás mára az egyik legstabilabb növekedési forrássá vált, de a legtöbb vállalat nem használja ki a hűséges vásárlókban rejlő teljes potenciált. A PwC Magyarország először készít kiterjedt kutatást a fogyasztói hűségről, hogy feltárja a hűség mögött húzódó üzleti lehetőségeket.

A 2026 tavaszán megjelenő PwC Fogyasztói Hűség Körkép az átfogó elemzésen túl egy adatvezérelt, gyakorlati útmutatóként is szolgál a márkák számára hűségprogramjuk újragondolásához és fejlesztéséhez. A riportot megrendelők egy olyan segédeszközt is kapnak, melynek segítségével a cégek új szintre emelhetik ügyfélmegtartási stratégiájukat.

Miközben az ügyfélszerzés költségei folyamatosan emelkednek, a meglévő ügyfelek megtartása kiszámíthatóbb bevételt és magasabb ügyfélértéket eredményez. Az online vásárlók mindössze egyharmada tekinthető rendszeres vásárlónak, ugyanakkor ők adják a teljes forgalom mintegy 76%-át, ami egyértelműen mutatja a lojális ügyfélkör üzleti jelentőségét. Aki jól belenéz az adataiba, szintén megtalálhatja ügyfelek egy szűkebb körét, akik a forgalom jelentős részét realizálják. Míg az ő esetükben a megtartás a cél, a ritkábban vásárlóknál a gyakoriság növelése. Mindez különböző eszközöket kíván, amelyek egy jól megkomponált hűségprogramban jelen kell, hogy legyenek.

A hűségprogram, mint üzleti stratégia

„A hűség ma már nem egyszerűen marketingeszköz, hanem üzleti stratégia. A vállalatok számára az igazi kérdés nem az, hogy érdemes‑e foglalkozni vele, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben teszik ezt meg”

– mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.

„A Fogyasztói Hűség Körképpel abban szeretnénk támogatni ügyfeleinket, hogy megértsék a hűség természetét és a lehető legjobb döntéseket hozzák az ügyfélmegtartás területén, hiszen fenntartható üzleti sikerük függ tőle”

– tette hozzá a szakember.

A lojalitás új, adatvezérelt korszaka gyorsan átrendezi a piaci erőviszonyokat: akik most lépnek, évekre meghatározhatják versenytársaikhoz viszonyított pozíciójukat.

„A hűségprogramok sikerének kulcsa ma már nem az, hogy hány pontot adunk, hanem az, hogy mennyire ismerjük saját ügyfélbázisunkat és értjük meg a fogyasztóink valódi motivációit. A Fogyasztói Hűség Körkép segít abban, hogy a vállalatok az adatokat stratégiai szinten használva, ügyfeleik visszajelzéseire építve alakítsanak ki tartós ügyfélkapcsolatokat”

– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC elemzése szorosan kapcsolódik az Antavo AI Loyalty Cloud frissen megjelent Global Customer Loyalty Report 2026 kutatásának megállapításaihoz, amely globális szinten vizsgálja a lojalitás aktuális helyzetét. A tanulmány szerint a hűségprogram‑tulajdonosok 83%-a elégedett programja teljesítményével, miközben 93% pozitív megtérülésről számol be, az átlagos ROI pedig eléri az 5,3‑szoros értéket. A kutatás azt is kimutatja, hogy a fogyasztók 43,2%-a nagyobb eséllyel csatlakozik hűségprogramhoz, mint egy évvel korábban.

„A lojalitás új korszakába léptünk, ahol az igazi értéket az adatok intelligens felhasználása és a személyre szabott élmények jelentik”

– emelte ki Kecsmár Zsuzsa, az Antavo társalapítója és Chief Strategy Officere.

„Azok a márkák lesznek sikeresek, amelyek képesek a fogyasztói adatokat valós időben releváns döntésekké formálni”

– mutatott rá a szakértő.

A PwC és az Antavo a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy közös szakmai és technológiai tudásukra építve támogassák ügyfeleiket hűségprogramjaik megtervezésében, megvalósításában és folyamatos fejlesztésében. A felek közösen azon dolgoznak, hogy a vállalatok hosszú távon fenntartható, értékalapú kapcsolatot alakítsanak ki fogyasztóikkal, vásárlói elégedettségre és élményre törekedve. Az együttműködés egyik első eredményeként jelenik meg a Fogyasztói Hűség Körkép, melyhez az Antavo széles körű adatokat és nemzetközi jógyakorlatokat biztosít, így a riport olyan értékes benchmarkok és friss globális trendekre is rávilágít, melyekkel a nemzetközi márkák építik sikerüket.

„Az Antavo a nemzetközi hűségprogram‑piac egyik meghatározó technológiai és szemléletformáló innovátora, amely adat‑ és AI‑alapú megközelítésével új szintre emeli a fogyasztói lojalitás és hűségprogramélmény értelmezését. A PwC számára kulcsfontosságú, hogy ügyfeleinket nemcsak stratégiai tanácsadással, hanem bizonyított, skálázható megoldásokkal is támogassuk – a tervezéstől az implementációig és még azon is túl. Képességekben, értékajánlatban jól kiegészítjük egymást az Antavoval, és mindketten úgy véljük, hogy a lojalitás új korszakában, mely az értékteremtést helyezi középpontba – együttes erővel szeretnénk támogatni azokat a vállalatokat, melyek hosszú távon kívánnak értékalapú és profitábilis ügyfélkapcsolatokat építeni”

– foglalta össze Kiss Virág.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric

Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!