Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felhő Google harc Microsoft

Up Next

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Don't Miss

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Gazdaság

A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon

Az MVÜK közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.

Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.

A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése

A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.

A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.

A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is

A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.

A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.

“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”

– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál

Két lépcsőben bővíti szerbiai logisztikai kapacitásait a Waberer’s Csoport szerbiai leányvállalata.

Az MD International (MDI) 8 ezer négyzetméteres raktárkomplexumból szolgálja ki az ügyfeleit, új raktárirányítási szoftverrel és több rakodókapuval. 2027 első negyedévében pedig indul az MDI zöldmezős, build-to-suit elosztóközpontjának fejlesztése, amellyel két, egyenként 10 ezer négyzetméteres raktári kapacitás jön létre.

Az MDI a szerb FMCG-disztribúciós piac meghatározó szereplője, fő tevékenységei közé tartozik a belföldi disztribúció, a közúti áruszállítás és a raktározás. A Waberer’s 2023-ban jelentette be a társaság 55 százalékos többségi tulajdonrészének megszerzését. Az akvizíció egyik kiemelt célja kezdettől az volt, hogy az MDI helyi piacismerete és ügyfélkapcsolatai kiegészüljenek a Waberer’s regionális hálózatával, logisztikai tudásával és üzletfejlesztési képességeivel, és így teremtsenek új növekedési lehetőségeket.

Egy focipályányi raktárterülettel bővül a disztribúciós háttér

A kétlépcsős kapacitásbővítés ennek az együttműködésnek az eredménye. A 2026 végén megnyíló 8 ezer négyzetméteres raktár az MDI jelenlegi disztribúciós tevékenységének még korszerűbb működési hátteret biztosít, a 2027-ben induló 20 ezer négyzetméteres zöldmezős fejlesztés pedig további növekedési lehetőségeket teremt. A beruházásokkal javul a szolgáltatási színvonal, lehetőség nyílik új kereskedelmi disztribúciós és 3PL-megbízások megszerzésére, valamint erősödik a Waberer’s szerbiai piaci jelenléte.

Az elsőként megnyíló 8 ezer négyzetméteres raktárkomplexumot az MDI különböző termékvonalainak tárolási és kezelési követelményeihez igazítják, a partnerek kiszolgálása pedig az átköltözés alatt is zavartalanul működik. Az új létesítménnyel 50 százalékkal nő az MDI raktárterülete, 4 ezer raklaphely lesz elérhető, azaz jóval nagyobb árumennyiséget kezelhetnek majd itt.

„Az MDI többségi tulajdonrészének megszerzésekor nem egyszerűen a szerb piacra léptünk be, hanem olyan együttműködést építettünk, amely az MDI helyi piaci tudását a Waberer’s regionális logisztikai képességeivel kapcsolja össze. A kétlépcsős kapacitásbővítés egyszerre ad korszerűbb hátteret a jelenlegi működésnek és teremt új növekedési lehetőségeket. Így az operatív, kereskedelmi és hálózati szinergiákat még jobban kihasználhatjuk, és erősebb alapot teremthetünk a szerbiai disztribúciós és 3PL-szolgáltatások további bővítéséhez”

– mondta Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója.

„Raktári kapacitásaink bővítése az MDI elmúlt éveinek egyik legjelentősebb beruházása, amely a Waberer’s Csoport folyamatos támogatásával valósulhat meg. A kapacitás növelésén túl lehetővé teszi, hogy javítsuk szolgáltatásaink színvonalát és működési hatékonyságunkat, valamint megteremtsük a meglévő és jövőbeli partnereink támogatásához szükséges rugalmasságot. Emellett új lehetőséget ad további megbízók fogadására, támogatva portfóliónk további bővülését és az MDI hosszú távú stratégiai céljainak megvalósítását. Bár még csak az út elején járunk, ez a mérföldkő már most több hónapnyi elkötelezett munka, gondos tervezés és a szervezeten belüli szoros együttműködés eredménye. Egy összetett költözési program irányítása a szolgáltatás folyamatosságának fenntartása mellett rendkívüli elkötelezettséget kíván munkatársainktól, ezért szeretném elismerni és megköszönni minden résztvevő professzionalizmusát és odaadását. Ez a projekt alapozza meg az MDI növekedésének következő fejezetét: erősíti képességünket arra, hogy megbízható, magas színvonalú logisztikai és disztribúciós szolgáltatásokat nyújtsunk, miközben hosszú távon támogatja üzleti tevékenységünk fenntartható fejlődését”

– mondta Tomo Lopičić, az MD International vezérigazgatója.

A megnövelt tárolókapacitás mellett az új raktár lényegesen több rakodókapuval rendelkezik majd, ami gyorsabb tehergépjármű-rakodást és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az ügyfélkiszállítások tervezésében. Új raktárirányítási rendszer bevezetését is tervezik, amely további lehetőségeket nyit meg a logisztikai és raktározási folyamatok fejlesztésében. Ezek a fejlesztések az MDI helyi működési tapasztalatával és a Waberer’s logisztikai szakértelmével együtt támogatják a hatékonyabb, átláthatóbb és magasabb színvonalú ügyfélkiszolgálást.

20 ezer négyzetméter épül meg 2027-ben

A program második lépcsője 2027 első negyedévében indul Borčában, ahol az MDI és partnerei egy zöldmezős, build-to-suit elosztóközpont fejlesztését kezdik meg két, egyenként 10 ezer négyzetméteres raktári kapacitással. A korszerű kialakítású központban többfunkciós tárolási területeket hoznak létre, a fejlesztés pedig magas energiahatékonyságot és BREEAM Very Good minősítést céloz. A fejlesztés lehetővé teszi további kereskedelmi disztribúciós megbízók és 3PL-ügyfelek kiszolgálását, támogatva az MDI piaci részesedésének növelését és szolgáltatási színvonalának további javítását.

Szucsány György, a Waberer’s logisztikai szegmensének ügyvezetője és ingatlanfejlesztési igazgatója szerint a szerbiai fejlesztés fontos lépés abban, hogy a csoport Magyarországon és Szlovákiában megszerzett ingatlanfejlesztési tapasztalatát regionális szinten tovább hasznosítsa. Az új kapacitások nemcsak az MDI növekedéséhez teremtenek korszerű és rugalmas infrastruktúrát, hanem a Waberer’s ingatlanfejlesztési portfólióját is új földrajzi dimenzióval bővítik, és további üzleti lehetőségeket nyitnak meg a szerb disztribúciós és 3PL-piacon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák

A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák – ezeken a területeken kutatnak a „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíj 2026-os nyertesei

Dr. Baji Zsófia anyagtudós olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. Dr. Bálint Erika vegyészmérnök a gyógyszergyártás energia- és időigényes folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat a zöld kémia eszközeivel. Dr. Menyhart Otília bioinformatikai kutatásaival azt vizsgálja, milyen molekuláris mintázatok állnak amögött, hogy egy daganatos beteg hogyan reagál a kezelésére. Idén ők hárman nyerték el a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíját.

Idén 24. alkalommal ítélte oda az akadémikusokból álló zsűri kivételes tehetségű hazai kutatónőknek a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíjat. A díjjal az alapítók minél több tehetséges, sikeres nőt szeretnének elismerni és támogatni, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat.

A mikroelektronikai chipek ma már mindenütt jelen vannak: okostelefonokban, autókban, orvosi műszerekben és mesterséges intelligencia szerverein. Az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa, fizikusa, Dr. Baji Zsófia atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amellyel a chip rétegei szó szerint atomról atomra építhetők fel – ez a precizitás nélkülözhetetlen a ma tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához. Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – alkalmazásokra is alkalmas. Munkája hozzájárul az európai chipgyártás technológiai önállóságához és kisebb, hatékonyabb, környezetbarátabb mikrochipek fejlesztéséhez.

A gyógyszergyártás jellemzően energia- és oldószerigényes, jelentős hulladékkal járó folyamat. Dr. Bálint Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense az áramlásos kémia eszközeivel keres fenntarthatóbb megoldásokat: a hatóanyagokat vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban állítja elő, ami gyorsabb reakciókat, kevesebb hulladékot és nagyobb biztonságot eredményez a hagyományos szakaszos gyártástechnológiához képest. Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat: van, akinél visszaszorítja a tumort, másoknál a daganat rezisztenssé válik rá. Dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg a különbségek hátterében. Gyakran nem magukon a daganatsejteken, hanem az azokat tápláló környező sejteken találhatók meg a terápiás célpontok – ez magyarázatot adhat arra, miért maradnak el a várt eredmények a jelenlegi kezeléseknél. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 24 évben 66 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!