Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felhő Google harc Microsoft

Up Next

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Don't Miss

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!