Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felhő Google harc Microsoft

Up Next

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Don't Miss

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Gazdaság

Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve

A Kyndryl (NYSE: KD), a kritikus fontosságú vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szállítója, valamint a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, és az Intesa Sanpaolo Csoport Nemzetközi Bankok Divíziójának tagja bejelentették, hogy a Kyndryl közreműködésével és egyéb szakértők bevonásával a bank modernizálta informatikai működését, és fejlesztette az automatizációs és monitorozási képességeit.

A projekt célja az üzemeltetési komplexitás csökkentése, a valós idejű felügyelet biztosítása és a rugalmasság fokozása annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások magas rendelkezésre állással működjenek.

A Budapesten 1979-ben alapított CIB Bank ma közel 455 000 ügyfelet szolgál ki Magyarországon. A pénzintézet immár több mint 20 éve tagja az Intesa Sanpaolo Csoportnak, amely Olaszország vezető bankcsoportja, és Európa egyik kiemelkedő szereplője a vagyonkezelés és a pénzügyi szolgáltatások terén. A bővülő digitális szolgáltatások és a növekedés támogatására a CIB Bank tovább egyszerűsítette és fejlesztette felügyeleti rendszereit a gyorsabb teljesítmény, a nagyobb rendelkezésre állás és az ügyfelek fokozott bizalmának érdekében.

A Kyndryl hosszú ideje támogatja a CIB Bank központi IT-infrastruktúráját, beleértve a banki alkalmazásokat és az ügyféloldali szolgáltatásokat működtető kritikus rendszerek menedzselését is. A bank már korábban bevezette a Dynatrace Managed megoldást, egy mesterséges intelligencia által támogatott monitorozási platformot. Ennek tapasztalatai nyomán született döntés a meglévő eszközök konszolidálásáról és kiváltásáról, amelynek eredményeként a Dynatrace vált az egységes felügyeleti platformmá.

A Kyndryl a korábbi rendszerből migrálta a szükséges konfigurációkat, konszolidálta több mint 600 szerver felügyeletét, majd kivezette a régi megoldást. A folyamat során felülvizsgálták a több év alatt kialakított egyedi beállításokat, eltávolították az elavult konfigurációkat, és szoros együttműködésben dolgoztak a bank szakértőivel a zökkenőmentes átállás érdekében. Jelenleg a Kyndryl menedzseli a CIB Dynatrace Managed megoldását és annak környezetét, támogatva az üzletmenet-folytonosságot és az üzemeltetés stabilitását.

„Ügyfeleink állnak minden tevékenységünk középpontjában, ezért folyamatosan fejlesztjük digitális szolgáltatásaink hatékonyságát”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működési és transzformációs vezérigazgató-helyettese.

„Azzal, hogy a Kyndryllel egységesítettük monitorozási képességeinket, tovább erősítettük rendszereink megbízhatóságát és ellenállóképességét. Ezáltal felgyorsul az innováció, miközben ügyfeleink számára zökkenőmentes és biztonságos banki élményt nyújtunk.”

Az átállás eredményeként a Dynatrace Managed ma már a CIB Bank összes kulcsfontosságú IT-környezetére kiterjed. A bank mostantól képes kihasználni az automatizált gyökérok-elemzésből, a proaktív incidensészlelésből és a megbízható digitális szolgáltatásokból fakadó előnyöket. Az AI által támogatott, egyszerűen kezelhető, webalapú irányítópult gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, így a munkatársak több figyelmet fordíthatnak az innovációra. A platform zökkenőmentesen illeszkedik a bank meglévő IT- és fejlesztési rendszereihez, megkönnyítve az új alkalmazások támogatását és a jövőbeli digitális fejlesztési célok megvalósítását.

„Ez a projekt jól tükrözi a CIB Bankkal fennálló partnerségünk erejét, és közös elkötelezettségünket a digitális transzformáció mellett”

– mondta Tóth András, a Kyndryl Magyarország országigazgatója.

„A bonyolult monitorozási környezetek átállításával egyetlen, AI-alapú platformra hozzájárultunk az üzemeltetési komplexitás csökkentéséhez és az automatizáció lehetőségeinek kibontásához. Együtt olyan alapot teremtettünk, amely nagyobb agilitást, gyorsabb innovációt és erősebb ügyfélbizalmat biztosít.”

A CIB Bank és a Kyndryl partnersége 2016-ra nyúlik vissza. Ezalatt a Kyndryl támogatta a bank kritikus IT-rendszereit, lehetővé téve az ügyfelek számára a zavartalan bankolást. 2024-ben a Kyndryl közreműködésével a CIB Bank tovább modernizálta alkalmazásait, és megújította hitelezési folyamatait is. Ez a hosszútávú együttműködés tovább erősíti a CIB Bank elkötelezettségét a biztonságos, rugalmas és ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása iránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre nagyobb probléma az öregedő hazai járműpark

Az Europ Assistance közelmúltban végzett reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a magyar autósok közel fele (49%) 16 évesnél idősebb gépjárművet használ.

Ez azért is aggasztó, mert felmérés szerint a gépkocsi tulajdonosok csupán kicsivel több mint kétötöde (43%) rendelkezik olyan anyagi kockázatot csökkentő megoldással, mint a casco biztosítás és/vagy az asszisztencia-szolgáltatás így a tulajdonosok nagy többsége teljesen védtelen egy-egy autós vészhelyzet (karosszéria sérülés, vagy meghibásodás) esetén. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar háztartások közel háromnegyede (72%) rendelkezik saját gépkocsival, az autósok több mint fele (57%) pedig legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat.

Az Europ Assistance a közelmúltban végzett átfogó, reprezentatív felmérést a magyarok autóhasználati és gépjárművel kapcsolatos biztosítási szokásai kapcsán. A kutatás megállapítja, hogy a 18-69 éves lakosság közel háromnegyedének (72%) háztartásában van saját autó, minden ötödik személy háztartásában pedig több gépjármű is megtalálható. A felmérés szerint hazai autók 49 százaléka legalább 16 éves, a 6-15 éves gépjárművek aránya 34 százalék, és csupán minden hatodik gépkocsi fiatalabb évjáratú: 1-5 éves. A megállapítások összecsengenek a KSH által közölt adatokkal is, melyek szerint a magyarországi személyautók átlagéletkora 2024-ben már elérte a 16,2 évet.

A kutatás továbbá rámutat, hogy a magyar autósok több mint fele (57%) legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat autójával, minden harmadik autótulajdonos pedig havonta legalább egyszer. A lakosság másik harmada évente 1-3 alkalommal autózik országhatáron belül, és csak minden ötödik autósra igaz, hogy sosem vagy két évnél is ritkábban utazik ilyen távon.

Növelni kell a tudatosságot – vannak kockázatcsökkentő megoldások

Az elöregedő járműpark egyik szomorú következménye, hogy gyakrabban fordulnak elő meghibásodások, így emelkedik annak veszélye, hogy az autótulajdonosoknak hirtelen mélyen a zsebükbe kelljen nyúlni, ha valamilyen meghibásodás, vagy karosszéria sérülés történik. Ennek ellenére az autósok 53 százaléka semmilyen asszisztencia vagy CASCO biztosítással sem rendelkezik, melyek anyagi segítséget jelentenek a váratlan helyzetekben.

Legyen szó új vagy több éves járműről, bármikor történhet váratlan meghibásodás. Gyakran jelentkezhetnek akkumulátor problémák vagy elektromos hibák, előfordulhat a hűtőfolyadék szivárgása vagy hiánya, a vezérműlánc elszakadása, de egy defekt is komoly gondot okozhat. Modernebb autók esetében a szoftver és szenzorok hibái jelentkezhetnek.

„Mindössze a magyar autótulajdonosok alig több mint negyede (27%) köt asszisztencia biztosítást, ami professzionális vészhelyzeti, útközbeni segítségnyújtást jelent. Pedig érdemes előrelátónak lenni, hiszen az elöregedő autók esetében egyre nő a meghibásodás veszélye akár menetközben is, ami miatt az esetleges mentési, szállítási költségek is hirtelen megterhelhetik a családi kasszát, míg a havi körülbelül 1400 forinttól elérhető gépjármű asszisztencia-szolgáltatás egyfajta pénzügyi és pszichés védőhálót biztosít az útközben bekövetkező vészhelyzetek esetére, kiszámíthatóbbá téve a családi költségtervezést is”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.

A háztartásban saját autóval rendelkező 18-69 éves magyarok körülbelül ötöde rendelkezik CASCO biztosítással, 14 százalék kapott ingyenesen gépjármű asszisztencia szolgáltatást (márkakereskedéstől vagy szervíztől), 13 százalékuk pedig önálló asszisztencia szolgáltatást (amiért külön fizetnek egy szolgáltatónak) vesz igénybe.

A kutatás rámutat továbbá, hogy az autósok 91 százaléka hasznosnak tartja a gépjárműasszisztenciát, kétharmaduk számára pedig lényeges szempont, hogy a szolgáltatás bármilyen korú és kilométeróra-állású autóra is megköthető legyen.

Érdemes elővigyázatosnak lenni, rövidebb utakon is megtörténhet a baj

A vezetés során is érdemes körültekintően eljárni, baleset ugyanis rövidebb utakon, akár egy gyors városi bevásárlás alkalmával is megtörténhet. A KSH adatai szerint 2025 első félévében összesen 6629 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, tehát nem kell külföldre utazni, hazánk határain belül, kisebb távolságokon is megtörténhet a baj.

„Koccanás vagy az autó meghibásodása esetén senki sem szeretne az autópálya mentén vagy adott esetben egy forgalmas út közepén vesztegelni. Ilyen esetekben nyújt megnyugtató megoldást az AutoSOS szolgáltatás. Egyetlen telefonszám tárcsázásával érhető el a gyors, 0-24 órában hívható segítség, a szolgáltató kiérkezéséről pedig e-mail vagy SMS üzenet formájában kapnak automatikus értesítést az érintettek. Szakértő kollégáink többek között az autó helyszíni javítását és szervízbe szállítását is intézik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik idősebb autóval rendelkeznek, hiszen asszisztencia-szolgáltatásunk bármilyen korú, és futásteljesítményű autóra vonatkozik”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés

Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.

A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.

Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.

A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!