Gazdaság
Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?
Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?
Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.
Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra
Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.
„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”
– magyarázta Juhász Viktor.
A verseny még mindig a felhő körül zajlik
Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.
„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”
– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése
Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.
„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”
– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.
A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában
Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.
“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”
– jegyezte meg Juhász Viktor.
A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése
A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.
„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”
– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?
Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.
Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.
Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.
Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.
„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”
– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben
Mostantól akár egy műszaki áruházban is rátalálhatunk a következő új autónkra. A Geely modelljei a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop terében válnak elérhetővé a mai naptól.
A Schiller Autó Család, a Geely Magyarország és a MediaMarkt közös projektje siker esetén további magyarországi, illetve regionális helyszíneken is megjelenhet.
Új értékesítési csatornákon folyik a verseny az autópiacon
Az autóvásárlás első lépése egyre kevésbé kötődik kizárólag a hagyományos márkakereskedésekhez. A vásárlók jellemzően már az online térben megkezdik a tájékozódást, majd több fizikai és digitális érintkezési ponton keresztül jutnak el a döntésig. Az autókereskedelemben ezért is erősödik az omnichannel, vagyis többcsatornás szemlélet: a márkáknak nemcsak szalont, hanem egymásra épülő online és offline vásárlási utat kell kialakítaniuk.
A versenyt tovább fokozza a hazai piacon új, elsősorban kínai autómárkák európai és magyarországi terjeszkedése. Az új belépők számára ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudnak rövid idő alatt ismertséget, bizalmat és könnyen hozzáférhető értékesítési hálózatot építeni egy egyre zsúfoltabb piacon.
Erre a helyzetre ad választ a Geely, a Schiller Autó Család és a MediaMarkt együttműködése. Az idén Magyarországra érkezett márka modelljei már jelenleg is elérhetők a Schiller Autó Család IV. kerületi központi telephelyén, a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop pont pedig ezt a jelenlétet egészíti ki egy új, nagy vásárlói forgalmat elérő csatornával. Az érdeklődők a helyszínen megismerhetik a modelleket, szakértői tájékoztatást kérhetnek, ajánlatot igényelhetnek és elindíthatják a vásárlási folyamatot.
„A jövő kiskereskedelme egyre kevésbé különálló értékesítési csatornákról szól, sokkal inkább arról, hogyan tudjuk a kettőt megfelelően összekapcsolni és a vásárlót a döntési folyamat minden pontján segíteni. Egyre többen kezdik meg a tájékozódást, és ezáltal a vásárlási folyamatot online, ugyanakkor továbbra is fontos a személyes, szakértői tanácsadás, illetve az élmény, hogy a vásárló meg tudja fogni, ki tudja próbálni a termékeket. Erre a változásra nekünk is reagálnunk kell, így áruházaink szerepét is tovább építjük: a termékek mellett szolgáltatásoknak és új partneri megoldásoknak is helyet adunk. A Pólusban elindított elektromos autóértékesítési pilot ennek az iránynak az első kézzelfogható hazai példája. A célunk, hogy valós piaci környezetben lássuk, hogyan működik ez az új modell, és a tapasztalatokra építve döntsünk arról, hogyan tudjuk tovább bővíteni a MediaMarkt szolgáltatási és üzleti lehetőségeit.”
– emelte ki Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.
Közelebb viszik az autót a vásárlók mindennapjaihoz
A mostani shop-in-shop koncepcióban megvalósuló mini autószalon egyik fő kérdése ezért az lesz, hogy ezek a csatornák hogyan egészítik ki egymást, és képesek-e a hagyományos autószalonok közönségén túl új vásárlói csoportokat is megszólítani. A kezdeményezés illeszkedik a Schiller Autó Család azon törekvéséhez, hogy az autópiaci változások követése mellett maga is új értékesítési és ügyfélkiszolgálási megoldásokat próbáljon ki.
„Az autóvásárlási szokások folyamatosan változnak, ezért autókereskedőként nekünk is új helyszíneken és új formában kell találkoznunk a vásárlókkal. Nemcsak arra szeretnénk várni, hogy az érdeklődők belépjenek egy hagyományos autószalonba, hanem közelebb szeretnénk vinni hozzájuk az autókat. A MediaMarkt-tal közösen kialakított értékesítési pont ennek a gondolkodásnak egy új állomása”
– mondta Schiller Márk, a Schiller Autó Család schtratégiai és marketing igazgatója.
Kényelmesebb és digitálisabb az út az autóvásárlásig
A modern autók kiválasztásában egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális szolgáltatások, a vezetéstámogató rendszerek, a kapcsolódási lehetőségek és az elektrifikált hajtásláncokhoz kapcsolódó technológiák. Ez az egyik oka annak, hogy a partnerek egy műszaki áruházban alakították ki az új értékesítési pontot.
A kezdeményezés olyan vásárlókat is elérhet, akik nem kifejezetten autóvásárlási céllal érkeznek az áruházba, ugyanakkor érdeklődnek az új technológiai megoldások iránt. A projekt egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy egy ilyen környezet mennyiben képes új érdeklődőket bevonni az autóvásárlási folyamatba.
Az együttműködés az áruház fizikai terén túl az online értékesítésre is kiterjed: a Geely modelljei a MediaMarkt webshopjában is megjelennek, ahol az érdeklődők az autóvásárlási folyamatot digitálisan is elindíthatják. A műszaki kiskereskedelmi webshopon keresztül történő autóértékesítés szintén egyedülálló kezdeményezésnek számít, és újabb példája annak, hogyan közeledik egymáshoz az autókereskedelem, az e-kereskedelem és a technológiai kiskereskedelem. Fontos leszögezni, hogy a vásárlás helyszíne és módja a fogyasztói jogokat nem befolyásolja: a magánszemélyként megvásárolt új autókra hároméves kötelező jótállás vonatkozik. Ezt a Geely a magyar piacon kommunikált, 8 évre vagy 200 000 kilométerre szóló garanciális vállalással egészíti ki, annak részletes feltételei szerint.
Több Geely modell lesz elérhető a helyszínen
A Pólus Center MediaMarkt áruházában a konkrét modelleket tekintve a Geely Starray, a Geely E5 és az újonnan a piacra érkező Geely E2 lesz elérhető. A Geely 2026-ban lépett be saját márkájával a magyar piacra, és a vállalat közlése szerint már több mint száz autót értékesített Magyarországon.
“A Geely a világ hetedik legnagyobb autógyártója és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások, valamint a biztonsági architektúrák, a mesterséges intelligencia és a robotika autóipari alkalmazásának vezető fejlesztője. A modelljeinkben bemutatkozó Flyme Auto infotainment rendszereket pedig, amelyeket az iparág legfejlettebbjei között tartanak számon és amelyekről magyarországi vásárlóink is elismeréssel nyilatkoznak, a Geely csoporthoz tartozó Meizu okostelefongyártó fejleszti. A hazai újautópiacon idén tavasszal debütáló márkaként fontos számunkra, hogy minél több potenciális ügyfél ismerhesse meg testközelből a modelljeinket, az új shop-in-shop értékesítési ponttal pedig olyan közönséghez is eljuthatunk, amely egy klasszikus autószalonban talán még nem találkozott volna a márkával. A kezdeményezés számunkra is érdekes pilot, amelynek tapasztalatait a későbbi hálózatfejlesztésünk során is felhasználjuk”
– mondta Berkes Zoltán a Geely kereskedelmi és hálózatfejlesztési igazgatója.
A Schiller korábbi hasonló tapasztalataira is építenek
A Pólus Centerben induló értékesítési pont nem az első olyan Schiller-projekt, amely a hagyományos autószalonokon kívül teremti meg az autóvásárlás lehetőségét. A vállalat korábban az Etele Plazában nyitotta meg BYD-szalonját, ahol bevásárlóközponti környezetben tette elérhetővé a márka modelljeit.
A mostani projekt ezt a megközelítést viszi tovább, ugyanakkor eltérő formában: ezúttal nem önálló butik, hanem egy műszaki áruházon belül működő shop-in-shop értékesítési pont jön létre. A Pólus Centerben induló próba projekt egyik tágabb szakmai kérdése az, hogy a jövő autókereskedelmében milyen szerepet tölthetnek be a hagyományos szalonok mellett az alternatív értékesítési pontok. A partnerek azt is vizsgálják majd, hogy egy műszaki áruház környezete képes-e csökkenteni az autóvásárlás belépési küszöbét, új célcsoportokat megszólítani, és egyszerűbbé tenni a márkával való első találkozást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform
Elindult a SMARTTABLE ENERGY oldala, amely a magyar villamosenergia-rendszer adatait, a Pulzus-indexet és üzleti döntéstámogató eszközöket mutatja be közérthetően, látványosan.
Adatok egy közös felületen
Elindult a SMARTTABLE ENERGY nevű magyar energetikai adat- és döntéstámogató platform. – számolt be az új oldalról Bökönyi Zsolt, a cég ügyvezetője. A célunk az volt, hogy egy felületen jelenítsük meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális adatait, és azok értelmezéséhez is segítséget adjunk. A fejlesztés alapját az a megközelítés adja, hogy az önmagukban bemutatott számok nem feltétlenül adnak világos képet az energiarendszer állapotáról. A fogyasztás, a hazai termelés, az import, a napenergia-termelés, a piaci árak és más rendszeradatok együtt már olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek a vállalati és ipari döntések szempontjából is relevánsak lehetnek. – tájékoztatott az ügyvezető.
A SMARTTABLE ENERGY-n többek között követhető, hogy adott időpontban mekkora a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, mennyi villamos energia származik hazai termelésből, milyen mértékű az import, illetve hogyan alakul a napenergia-termelés. A felület a villamosenergia-piaci árak változását és a rendszer további fontos mutatóit is megjeleníti. A rendszer nem kizárólag adatokat gyűjt és ábrázol. A fejlesztés egyik célja az adatok közötti kapcsolatok bemutatása, valamint annak érzékeltetése, hogy az egyes értékek mit jelenthetnek a rendszer egészének működése szempontjából.
Saját rendszerállapot-index
A platform egyik központi eleme a Pulzus nevű rendszerállapot-index. Ez több energetikai mutató alapján igyekszik egyetlen, könnyebben értelmezhető képpé összefoglalni a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét. A Pulzus nem egyetlen adatot emel ki, hanem különböző rendszerjellemzőket kapcsol össze. Ide tartozik többek között a fogyasztás, a termelés, az import, a napenergia-termelés és a piaci környezet. Az index célja, hogy gyors áttekintést adjon az aktuális rendszerállapotról azoknak is, akik nem energetikai szakértők.
A módszertan és az index összetevői nyilvánosan megtekinthetők. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csak az eredményt lássák, hanem azt is megértsék, milyen adatok és számítási szempontok alapján áll elő a Pulzus értéke. A megközelítés egy olyan gyakorlati kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet egy összetett energiarendszer állapotát szakmailag értelmezhető, ugyanakkor közérthető formában bemutatni. A platform ezért az adatok vizualizációját és az azokhoz kapcsolódó értelmezést együtt kezeli.
Vállalati döntések támogatása
A vállalatok energiafelhasználásával kapcsolatban nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott szervezet mennyi villamos energiát fogyaszt. Fontos lehet az is, hogy a fogyasztás mikor jelentkezik, milyen piaci ár mellett történik, illetve milyen rendszerállapot kíséri. Ezek a szempontok különösen olyan területeken kerülhetnek előtérbe, ahol a fogyasztási profil, az energiatárolás vagy a töltési infrastruktúra kialakítása üzleti döntéseket befolyásol. Az országos és piaci adatok önmagukban nem helyettesítik a konkrét vállalati elemzést, de kiindulópontot adhatnak a további vizsgálatokhoz.
A SMARTTABLE ENERGY fejlesztése ezért saját energetikai kalkulátorokkal és interaktív döntéstámogató eszközökkel is bővül. A tervezett és készülő megoldások között szerepelnek az elektromosautó-töltéshez kapcsolódó számítások, az energiatárolók megtérülésének vizsgálatai, valamint a napelemes, energiatárolós és elektromosautó-töltési rendszerek együttes modellezését segítő eszközök.
Az ilyen modellek feladata, hogy az országos szintű információkat közelebb hozzák a vállalati, ipari és telephelyi döntésekhez. A hangsúly nem egyetlen technológia vagy beruházási irány népszerűsítésén, hanem az adatok alapján elvégezhető összehasonlításokon és számításokon van. A fejlesztők a felületet folyamatosan bővítik. A későbbi eszközök a tervek szerint további energetikai és üzleti kérdések vizsgálatát tehetik lehetővé, miközben a platform alapját továbbra is a nyilvánosan elérhető villamosenergia-rendszeradatok bemutatása és értelmezése adja.
Adatvizualizáció és üzleti digitalizáció
A SMARTTABLE ENERGY technológiai szempontból az adatvizualizáció és az energetikai döntéstámogatás metszetében helyezkedik el. A fejlesztés nem egy statikus adatbázisként, hanem olyan szakmai felületként mutatkozik be, amely a különálló értékekből igyekszik áttekinthető rendszerképet kialakítani. A felhasználó így nemcsak azt láthatja, hogy mennyi a fogyasztás vagy a termelés, hanem ezeket az adatokat az importtal, a napenergia-termeléssel és a piaci árakkal együtt is vizsgálhatja. Az egyes mutatók egymás mellé rendezése segíthet a változások és összefüggések felismerésében, különösen akkor, ha a rendszerállapot rövid idő alatt módosul.
A platform üzleti digitalizációs jelentősége abban állhat, hogy az energetikai adatok felhasználását nem kizárólag szakpolitikai vagy rendszerirányítási kérdésként kezeli. A vállalati fogyasztók, ipari szereplők és telephely-üzemeltetők számára ugyanis az energia költsége, időzítése és rendelkezésre állása egyaránt hatással lehet a működésre. A SMARTTABLE ENERGY jelenlegi formájában elsősorban tájékozódást és értelmezést támogató felület. A hozzá kapcsolódó kalkulátorok és modellezőeszközök fejlesztésével ugyanakkor a rendszer a konkrétabb vállalati vizsgálatok irányába is tovább épülhet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén megkezdte az alapkamat mérséklését, így joggal feltételezhetnénk, hogy ezzel párhuzamosan a betéti kamatok is csökkenésnek indultak.
A piacon azonban továbbra is elérhetők kifejezetten magas, akár 8%-os kamatot biztosító megtakarítási konstrukciók. Ezek igénybevételéhez különböző feltételeket kell teljesíteni, ezért a megtakarítás lekötése előtt célszerű részletesen áttekinteni az ajánlatokat. A Bank360 összegyűjtötte, milyen betéti lehetőségek állnak rendelkezésre 2026 augusztusában azok számára, akik biztonságos megtakarítási formában helyeznék el a pénzüket.
Az MNB idén február végén közel másfél év után először csökkentette a jegybanki alapkamatot, 6,50%-ról 6,25%-ra. Azóta további két kamatvágásra került sor, június és július végén is 25-25 bázisponttal, így mostanra 5,75%-ra csökkent az alapkamat. A lazítás kedvező hatással lehet a hitelpiacra, hiszen hosszabb távon olcsóbbá teheti a finanszírozást, ezzel együtt azonban a megtakarítási termékek kamatai is igazodhatnak a megváltozott kamatkörnyezethez.
Bár a kereskedelmi bankok nem követik automatikusan a jegybank kamatdöntéseit, az alacsonyabb kamatszint idővel a betéti konstrukciók hozamát is lefelé terelheti. Éppen ezért a bankbetétben megtakarítók számára különösen fontos, hogy folyamatosan figyeljék az aktuálisan elérhető ajánlatokat.
Milyen betéti kamatok érhetők el 2026 augusztusában?
A CIB Bank Tandem megtakarításánál a befektetett teljes összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó legalább kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet, a futamidő pedig 6 hónap. Az első kamatperiódus során a betét évi 7,00%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,00%), ezt követően viszont a kamatszint 0,01%-ra mérséklődik (EBKM: 0,01%).
A Cofidis Bank Takarékszámláján 3 éves lekötés esetén évi 6,25%-os kamatot lehet elérni, 5,90%-os EBKM mellett. Kétéves futamidő választásakor az éves kamat 6,15%, az EBKM pedig 5,97%. Egy évre lekötve a megtakarítást 6,00%-os kamat és ugyanilyen mértékű EBKM érhető el. Hathavi futamidőnél az éves kamat 5,00% (EBKM: 5,06%), míg lekötés nélkül, látra szóló megtakarításként 4,00%-os kamat (EBKM: 4,07%) jár.
A Gránit Bank több, magas kamatot biztosító lekötött betétet is kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,75%-os kamat érhető el (EBKM: 5,75%), ehhez azonban legalább 50 ezer forintot kell lekötni, és a kapcsolódó bankszámlához tartozó bankkártyával havonta legalább 20 ezer, összesen legalább 120 ezer forint értékben kell vásárolni. A KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 4,00%-os kamatot fizet (EBKM: 4,00%). A konstrukció feltétele, hogy az ügyfél a futamidő egészében aktivált betéti bankkártyával rendelkezzen a kapcsolódó Gránit bankszámlához.
A Gránit eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 7,00%-os kamatot kínál (EBKM: 7,00%). A betét kizárólag új forrásból köthető le, emellett az ügyfélnek a lekötés teljes időtartama alatt teljeskörűen aktivált eBank szolgáltatással kell rendelkeznie. Ennél is magasabb, évi 8,00%-os kamatot (EBKM: 8,00%) biztosít a szintén 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél azonban előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon. Valamennyi felsorolt Gránit-betét esetében legalább 50 ezer forint helyezhető el.
A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8,00%-os kamatot kínál (EBKM: 8,00%). Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7,00%-os kamat (EBKM: 7,00%) érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.
A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 6,07%-os kamatot biztosít, 6,00%-os EBKM mellett. Hat hónapos lekötés választásakor 5,03%-os éves kamat és 5,00%-os EBKM érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,81%, az EBKM pedig 4,80%. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62%-os kamatot fizet (EBKM: 3,60%), amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.
Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05–5,06% közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20%-os kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3,25%-os kamat érhető el (EBKM: 3,21%), míg bankfióki ügyintézés esetén 2,25%-os kamatot (EBKM: 2,23%) kínál a bank.
Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70% (EBKM 3,70%), az ennél kisebb, ám legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig 3,20% (EBKM 3,18-3,20%) kamat érhető el 1, 2, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A 100 ezer és 8 millió forint közötti összegekre ajánlott Top Betétnél a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett 1,60%, illetve 1,30% kamatbónusz érhetők el, így a végső kamat 4,80%, illetve 4,50% is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10% és 0,80% kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80% illetve 4,50%. Mindkét konstrukció esetében a bónuszkamat feltétele új forrás lekötése.
Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5,25%-os kamat érhető el (EBKM: 5,25%). A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.
A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla, amelyen forintban és amerikai dollárban egyaránt tartható pénz. A kamat nagyságát az ügyfél által választott előfizetési csomag határozza meg, a kamat jóváírására pedig naponta kerül sor. A Standard és Plus csomagot használók forint megtakarításaira évi 1,25%-os kamat vonatkozik. Premium előfizetésnél a kamat 3,25%, Metal csomag mellett 4,25%, az Ultra ügyfelek esetében pedig 4,75% évente. Az EBKM valamennyi csomagnál azonos a kamat mértékével.
Az állampapírok is versenyképes alternatívát kínálnak
A lakossági állampapírok kínálatában is akadnak olyan termékek, amelyek 5% feletti hozamot nyújtanak. Az 5 éves futamidejű, sávosan kamatozó Magyar Állampapír Plusz jelenleg 5,00–6,00%-os kamatot biztosít. A 3 éves Fix Magyar Állampapír kamata fix 5,50%. A 6 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír változó kamatozású, jelenleg 5,87%-os kamattal vásárolható meg. A 10 éves Prémium Magyar Állampapír ugyancsak változó kamatozású konstrukció, amelynek aktuális kamata 4,50%. A rövidebb futamidejű lehetőségek közül az 1 éves Kincstári Takarékjegy 4,50%-os, a 2 éves változat pedig 5,00%-os kamatot kínál.
Összességében továbbra is vannak olyan hagyományos bankbetétek és lakossági állampapírok, amelyek kamatszintje számottevően meghaladja az infláció mértékét. A bankbetéteknél ugyanakkor kiemelten fontos az egyes konstrukciók feltételeinek részletes áttekintése, mivel a legkedvezőbb, legmagasabb kamatokhoz jellemzően csak meghatározott követelmények teljesítésével lehet hozzájutni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól
-
Gazdaság2 hét ago
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
-
Gazdaság2 hét ago
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
-
Tippek2 hét ago
Elfelejtetted, meddig parkolsz? Már a telefonod kezdőképernyőjén is láthatod
-
Gazdaság1 hét ago
Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát
-
Szórakozás2 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Zöld2 hét ago
Nem elég a hőhullám, itt a nyári légszennyezés: az ózon
-
Szórakozás2 hét ago
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban







