Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felhő Google harc Microsoft

Up Next

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Don't Miss

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Gazdaság

Együttműködési megállapodást kötött a Hungarian Procurement Community (HPC) és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE)

Együttműködésről állapodott meg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége. A partnerség célja, hogy a két szakmai szervezet kölcsönösen támogassa egymás tevékenységét, valamint erősítse a logisztikai és beszerzési szakemberek közötti szakmai párbeszédet Magyarországon.

A megállapodás hátterében áll, hogy a beszerzés és a logisztika az ellátási lánc két olyan kulcsterülete, amelyek szorosan összekapcsolódnak a vállalatok mindennapi működésében. A beszerzési döntések jelentős hatással vannak a logisztikai folyamatokra, míg a logisztikai infrastruktúra és szolgáltatások hatékonysága alapvetően befolyásolja a beszerzési stratégiák sikerét. A két szakmai szervezet ezért úgy döntött, hogy együttműködésük révén erősítik a tudásmegosztást és a szakmai közösségek közötti kapcsolatokat. A partnerségük keretében a két szervezet kölcsönösen támogatja egymás szakmai kezdeményezéseit, rendezvényeit, programjait és képzéseit. A cél, hogy a szervezetek tagjai, partnerei és szakmai eseményeinek résztvevői a jövőben még szélesebb körű tudásra és kapcsolati hálóra építhessenek.

„A logisztika és a beszerzés az ellátási lánc két meghatározó területe, amelyek egymást kiegészítve járulnak hozzá a vállalatok hatékony működéséhez. A Hungarian Procurement Communityval történő együttműködésünk lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség tapasztalatai és tudása szorosabbá váljon, ami hosszú távon mindkét fél további fejlődését szolgálhatja”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Sudy György és Dr. Door Zoltán – KRPR.hu

Már közel 40 éve támogatják Magyarországon a logisztikát

Az 1990-ben alapított Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) még kezdetben a logisztikai tudásmegosztást és a szakma fejlődésének támogatását tűzte ki célul. Tevékenységének központi elemei az oktatások, a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzések és a szakmai tréningek, amelyek országszerte személyesen és online is nagy népszerűségnek örvendnek. Az Egyesület jelentős tudományos szerepet is vállal: gondozásában több évtizede, évente megjelenik a Logisztikai Évkönyv, amely a hazai logisztikai szektor kiemelt szakmai tanulmánygyűjteménye. Az „A” kategóriás kiadványban megjelenő tanulmányok DOI-számot is kapnak, ezzel is támogatva a tudományos életet és a szakmai utánpótlás-nevelést. Az MLE emellett rendszeresen szervez szakmai eseményeket, munkáját és márkáját pedig több Business Superbrands és MagyarBrands elismeréssel egyaránt díjazták.

Kevesebb mint 2 év alatt már több mint félezer tag

A 2025-ben alapított Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége (MBK) a beszerzési szakma egyik legdinamikusabban fejlődő szakmai közössége Magyarországon. A szervezet célja a beszerzési szakemberek közötti tudásmegosztás erősítése, valamint a szakma presztízsének növelése. A közösség kevesebb mint két év alatt több mint félezer tagot számlál, és rendszeresen szervez szakmai eseményeket, workshopokat és networking programokat a beszerzés és az ellátási lánc területén dolgozó szakemberek számára. A Hungarian Procurement Community ezt a szemléletet a gyakorlatban is aktívan képviseli: a közösség évente adja át a Fenntartható Beszerzésért Díjat, valamint beszerzési területen kiválósági díjakat (pl. Év Beszerzési Vezetője), amelyekkel a beszerzési szakemberek kiemelkedő teljesítményét ismeri el. Emellett mentorprogramot működtet a szakmai fejlődés és az utánpótlás támogatására. A HPC szervezi a hazai beszerzői közösség egyik legnagyobb eseményét, a Beszerzői Bárt is, amely mára a szakma meghatározó találkozási pontjává vált.

„A beszerzés és a logisztika egymást erősítő területek, amelyek együtt tudnak igazán hatékonyan működni az ellátási láncban. A Magyar Logisztikai Egyesülettel kötött együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség közelebb kerüljön egymáshoz, és közösen támogassuk egymás céljainak elérését, valamint tagjaink és partnereink szakmai fejlődését”

– hangsúlyozta Südy György, a Hungarian Procurement Community (HPC) elnöke.

A két szervezet szerint az együttműködés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a logisztikai és beszerzési szakma szerepe még hangsúlyosabbá váljon a gazdaságban. Közös céljuk, hogy a szakmai párbeszéd erősítésével és egymás kezdeményezéseinek támogatásával jelentősebb hatást érjenek el a hazai szakmai közösségek fejlődésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia?

A Xylem kutatása szerint az AI-forradalom 2050-re közel 130 százalékkal növeli a globális vízfelhasználást – Magyarország adatközpont-ambíciói is új kihívást hoznak a vízgazdálkodásnak. Az AI robbanásszerű terjedése nemcsak az energiahálózatokat terheli meg – egyre inkább a vízellátást is.

A Xylem és a Global Water Intelligence (GWI) közös, 2026 elején megjelent tanulmánya szerint az AI-ipar vízigénye 2050-re 129 százalékkal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. Miközben Magyarország is aktívan törekszik arra, hogy adatközpont-befektetéseket vonzzon az országba, a vízgazdálkodási következmények egyelőre kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.

Harminc perc intenzív AI-használat – kódgenerálás, kutatás, összetett lekérdezések – összesen több mint 616 milliliter vizet igényel. Összehasonlításképp: egy csésze kávé elkészítéséhez körülbelül 190 liter víz szükséges a teljes termelési láncot figyelembe véve – az AI ezzel persze nem versenyez, de a globális felhasználás mértéke mellett az egyéni lekérdezések vízigénye összeadódva már komoly terhelést jelent a vízkészletekre.

Mindez a Magyarországon is aktív víztechnológiai cég, a számos vízművel és ipari felhasználóval dolgozó Xylem friss, Watering the New Economy (Az új gazdaság öntözése) című tanulmányából derül ki, amelyet a világ egyik vezető vízipari think tankjével, a Global Water Intelligence-szel együttműködve publikáltak.

Az AI vízlábnyoma nem ott van, ahol a legtöbben keresik

Kiderült az is: a legtöbb víz azonban nem ott “folyik el”, ahol a legtöbben keresik. A közvélemény figyelme az adatközpontok közvetlen hűtővíz-felhasználására irányul, holott a tanulmány szerint a legnagyobb terhet az energiatermelés jelenti: a várható vízigény-növekedés mintegy 54 százaléka az áramtermelésből, elsősorban a szén- és atomerőművek hűtési igényéből fakad, 42 százaléka a chipgyártásból, és csupán 4 százaléka az adatközponti üzemeltetésből. A három szektort együttesen az AI-értéklánc gerincének tekinthetjük – és mindhárom megbízható, tiszta vizet igényel.

Különösen súlyos kockázatot jelent, hogy a világ adatközpontjainak közel 40 százaléka olyan területen működik, amelyek vízkészletei már mai is nagy terhelésnek vannak kitéve, és a jövőbeni bővítések is várhatóan érzékeny vízgyűjtőkön valósulnak meg. Az AI tehát nem csak globális kihívás, hanem helyi feszültségek előidézője is.

Magyarország sem marad ki az AI-infrastruktúra globális versenyéből. A 2025-ben megújított nemzeti MI-stratégia 2026-ig a hazai számítási kapacitások megháromszorozását irányozza elő, dedikált MI-infrastruktúra – az úgynevezett MI Üzem – kiépítése mellett. Kormányzati szinten megfogalmazott cél az is, hogy az adatszuverenitás szempontjából elengedhetetlen, hogy a nagy számítási kapacitású adatközpontok Magyarországon legyenek – és a feltételek ehhez nagyrészt adottak, illetve megteremthetők. Mindez azt jelenti, hogy a hazai vízgazdálkodásnak is fel kell készülnie egy olyan infrastruktúra kiszolgálására, amelynek vízigényét eddig senki nem tette az egyenlet részévé.

„A klímaváltozás és az AI-forradalom egyszerre teszi próbára a vízrendszereket. Az adatközpont-fejlesztések tervezésekor nem elég az energiaigényt és a területhasználatot számításba venni – a vízigényt is be kell emelni az egyenletbe. Aki most épít adatközpontot, annak ma kell gondolkodnia arról, hogy 2030-ban vagy 2040-ben honnan veszi a vizet”

– mondta el Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

A megoldás már létezik – csak alkalmazni kell

A tanulmány fő tanulsága, hogy az extra vízigény nem feltétlenül jelent végzetes terhelést az ivóvízkészletekre – ha a megfelelő víztechnológiai megoldásokat időben bevezetik. A világ szennyvízrendszerei évente 320 ezer milliárd liter vizet dolgoznak fel; miközben például az elavult városi vízhálózatokból, repedéseken, réseken a földbe elszivárgó vízmennyiség önmagában is eléri a 100 ezer milliárd litert. Ez a két forrás, vagyis a szennyvíz újrahasznosítása és az infrastruktúra modernizálása fedezhetné az AI-ipar teljes előrejelzett vízigény-növekményét 2050-ig – mindez persze komoly beruházásokat igényelne. Tehát a megelőzés és a körültekintőbb vízgazdálkodás, szennyvízkezelés már önmagában segíthetne ezen a problémán.

„A mesterséges intelligencia új igényeket támaszt a vízellátással szemben, de a kihívás kezeléséhez szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. A fejlett vízkezelési technológiák lehetővé teszik, hogy újrahasznosítsuk a vizet ahelyett, hogy elveszne. A digitális rendszerek valós időben segítenek kezelni a kínálatot, csökkentve a szivárgásból eredő veszteségeket. Ideje elindítani a vízátállás folyamatát, amely célzott beruházásokon és az ipar, a közművek és a kormányzatok közötti együttműködésen alapul – hogy a vízrendszerek egyaránt támogatni tudják a növekedést és a közösségek rezilienciáját”

– mondta el Matthew Pine, a Xylem elnök-vezérigazgatója.

Konkrét példa is akad arra, hogy az ilyen együttműködés mit érhet el: Mexikóvárosban és Monterreyben az Amazon és a Xylem közösen, intelligens csőhálózati fejlesztésekkel és valós idejű szivárgásdetektálással évente több mint 1,3 milliárd liter vizet takarít meg – miközben a helyi lakók vízellátásának megbízhatósága is javul.

A teljes tanulmány innen tölthető le angol nyelven.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a szakképzésben: Győri Járműipari Tudásközpont

Időkapszulát helyeztek el a Győri Járműipari Tudásközpont leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusának területén április 1-jén. A beruházás a térség számára kiemelten fontos ágazatban járul hozzá a szakképzés sikerességéhez.

A Győri Járműipari Tudásközpontot a „Szakképzési Ágazati Tudásközpontok létrehozása” elnevezésű GINOP Plusz pályázat 4 milliárd 243 millió forintos támogatásából valósítja meg a Győri Szakképzési Centrum. A beruházás leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mobilis Interaktív Élményközpont és a kosárlabda-edzőcsarnok közötti területen ünnepélyes keretek között időkapszulát helyeztek el április 1-jén.

Az időkapszulát Hartyándiné Frey Aranka, a Győri Szakképzési Centrum főigazgatója, Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Szeles Szabolcs győri önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok, Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja, dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos helyezte el. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár kifejtette: a szakképzés és a szakmatanulás következő szintugrásának garanciái lesznek az ágazati tudásközpontok, amelyek révén az egyetemek elméleti és a szakképzés gyakorlati tudása, valamint a piaci szereplők ismeretei együtt formálják a jövő gazdaságát, adnak teret az innovációknak és ruházzák fel a legnaprakészebb ismeretekkel a szakembereket. Hozzáfűzte, hogy öt helyen, több mint 21 milliárd forintból hozzák létre az új intézményeket, amelyek nemcsak az adott térségben, hanem az egész országban biztosítják az ágazatban tanulók képzését.

„A Győri Szakképzési Centrum több mint tizenegyezer diákkal rendelkezik, és évről évre nő a szakképzést választók száma. Ma már százból hatvanhárom tanuló ezt az utat választja a régióban. A gép- és járműgyártás pedig hagyományosan hangsúlyos a térségben”

– fogalmazott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy miért Győr az egyik helyszíne a programnak.

„Erős gazdaság nincs erős szakképzés nélkül.

Akkor tudjuk a győri gazdasági térség kiemelkedő pozícióit megtartani, ha a jövőben is lesznek olyan tehetséges fiatalok, akik a szakmát választják, biztosítva a vállalkozások számára a minőségi munkaerő-utánpótlást”

– emelte ki dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzátette, a fenntartó és a szakképző intézmények úgy kívánják a szakmaválasztás irányába terelni a fiatalokat, hogy az ne B terv legyen a számukra, hanem biztos életpálya, s a tudásközpont is ehhez járul majd hozzá.

Szeles Szabolcs győri önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok aláhúzta: üzenetértékű, hogy a beruházás a campus területén valósul meg.

„A Széchenyi-egyetem szervesen kapcsolódik Győrhöz, és mindenki előtt nyitva áll. Számos olyan intézmény és létesítmény működik itt, amely széles körű együttműködés révén született meg. Ilyen a Mobilis, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra elkészült új kollégium, és ilyen a városi egyetemi csarnok is. A megvalósuló tudásközpont jól illeszkedik ebbe a sorba, ahol diákok százai tanulhatnak majd”

– sorolta.

Az időkapszulába a fejlesztés tervei, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa a választható szakmákról, a Kisalföld április 1-jei száma, egy Audi autó modellje és a győri egyetem közreműködésével, 3D nyomtatással készült miniatűr elektromos töltőállomás, illetve elektromotor került. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy koncepciók sikere a részletekben rejlik, így ez a fejlesztés is akkor lehet igazán sikeres, ha minden építőkockára gondosan odafigyelnek a résztvevők.

Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja közölte, a Járműipari Tudásközpont a duális partnereikkel, a város és a térség vállalkozásaival, valamint a felsőoktatási intézményekkel való együttműködést is szimbolizálja. A szakmai háttértudást biztosító partnerek közt említette az Audi képzőközpontját, a Gábor Dénes Egyetemet, az Edutus Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet. Utóbbinak köszönetet mondott azért, hogy helyet ad a ma már építési engedélyes tervdokumentációval rendelkező beruházásnak, amely így Győr frekventált pontján valósulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!