Gazdaság

A fenntarthatóság a megfizethető árról is szól

Új megoldások, amelyek fogyasztásalapú modellekkel teszik megfizethetőbbé az SAP S/4 HANA fenntarthatósági céljainak megvalósítását.

Az angol „sustainability” (fenntarthatóság) szó jelentése izgalmasan kétértelmű. A „hosszú távon támogatható és életképes” jelentés az utóbbi időben erősen összekapcsolódott a környezetvédelmi kérdésekkel – különösen a nettó nulla kibocsátással (net zero). De a fenntarthatóság kifejezést már a pénzügyi vagy szervezeti erőforrások észszerű felhasználására is alkalmazzák.

Ezek a felhangok alapvető fontossággal bírnak napjaink informatikai beruházásaiban. Minden tervezett kiadásnak közelebb kell vinnie a szervezeteket a nettó zéró célok megvalósításához. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megoldás hosszú távon is megfizethető.

Az IT-beruházások finanszírozása így fontos téma a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vállalatoknak mérlegelniük kell a közvetlen vásárlás, a bérlet vagy a fogyasztásalapú szerződések előnyeit. Ezek a döntések szorosan összefonódnak a felhő gazdaságosságával, és szükségessé teszik a helyi telepítésű IT és a nyilvános felhő, illetve a hibrid környezetek előnyeinek és hátrányainak gondos értékelését. A megfelelő egyensúly megteremtéséhez kerülni kell a fenntarthatatlan erőforrás-, energia- és hűtési következményekkel járó túlkészletezést.

Fenntartható SAP-beruházás

Az SAP S/4 HANA-ra való átállás jó példa a fentiekre. A váltás rendkívüli lehetőségeket kínál a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Már több iparág vállalatai is elkezdték felmérni, milyen előnyökkel jár a fenntartható üzleti szemlélet kialakítása szempontjából a tranzakciós adatok és a tapasztalati adatok együttes használata. A mesterséges intelligenciának köszönhetően az adatok polarizálása gyors ütemben fejlődik, és valós idejű felismeréseket nyújt a vállalatoknak szénlábnyomuk csökkentéséhez.

Az érintettek szeretnének hozzájutni az SAP-adatok által nyújtott környezeti (és egyéb) előnyökhöz. De nem bármi áron. Az a dilemmájuk, hogyan lehet az összes új innovatív adatmegoldás előnyeit üzleti szempontból következetes szemlélettel kihasználni úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy valós tényeken és elemzéseken alapuló, költséghatékony új struktúrát is kiépítenek. Ha ez nem sikerül, a szervezetek azt fogják látni, hogy az SAP S/4 HANA költségei hosszú távon egyszerűen nem fenntarthatóak.

Nyilvános felhő, helyben telepítésű IT vagy inkább hibrid megoldás?

A kétféle fenntarthatóság közötti kompromisszum az olyan nyilvánvalóan költségtakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra is érvényes, mint a nyilvános felhőben működő SAP S/4 HANA.

A nyilvános felhő gazdaságosságát senki nem vitatja. Egyre többen vezetik be, ahogy mind több szervezet igyekszik modernizálni IT-környezetét, mérsékelni működési költségeit és javítani fenntarthatóságát. A fogyasztásalapú szemléletnek köszönhetően a vállalatok minden méretszegmensben költséget takaríthatnak meg a túlkészletezés elkerülésével. A szolgáltatások mindkét irányban igény szerint skálázhatók, így nem kell költeni készenléti erőforrások fenntartására.

Sok vállalat azt is felismeri, hogy bizonyos helyzetekben a helyi telepítésű infrastruktúra előnyösebb pénzügyi szempontból, mint a teljes átköltözés a felhőbe. A németországi Ludwigshafen önkormányzata például a használatalapú fizetési konstrukcióra épülő Fujitsu USCALE bevezetésével átalánydíjat fizet a megőrzött adatok védelméért. Nem kell bizonytalan becsléseket készítenie előre, és felárat fizetnie a kihasználatlan többleterőforrásokért. A megoldás praktikus biztonsági hálót nyújt az önkormányzat működéséhez. A többletkapacitás mindig rendelkezésre áll, de nem kell számolni a saját készenléti erőforrások költségével.

A hibrid szemlélet értelmében az új tárolóinfrastruktúra a város saját adatközpontjaiban működik, és nem kell előre fizetni a platformért, csak a tényleges fogyasztásért. A hibrid felhőkoncepcióval az önkormányzat jelentős költséget takarít meg.

A TechRepublic legújabb jelentése szerint az IT-vezetők 82%-a állt át a hibrid szemléletre, párhuzamosan hasznosítva a nyilvános felhőszolgáltatásokat és korábban beszerzett hardvereket. A hibrid felhő segítségével a szervezetek felmérhetik, milyen adatáramlásra lehet számítani a privát felhőben futó alkalmazásoknál, ami segít a jövőbeni kapacitás előrejelzésében – és természetesen a megfelelésben.

A finanszírozás részleteinek körültekintő megválasztása

Nem arról van szó, hogy a havi felhőelőfizetés és az egyszeri hardver-tőkeberuházás (CAPEX) között kell dönteni. Az új fogyasztásalapú modellek e kettő kombinációjára épülnek. Egyszerre biztosítják a helyben telepített hardverek előnyeit és a kiadásokat működési költséggé (OPEX) alakító havi fizetés rugalmasságát.

A szakaszosan fizetendő OPEX egyéb előnyöket is kínál az egyszeri kiadásként jelentkező CAPEX-hez képest: máshol befektethető forrásokat szabadít fel, és kiiktatja az igények és a használat növekedése esetén óhatatlanul felmerülő drága és hosszadalmas beszerzési ciklusokat. A fogyasztásalapú megoldásnál a kapacitás komplex újratendereztetés nélkül, egyszerűen skálázható.

Az ingadozó terhelés kiszolgálásának képessége révén a fogyasztásalapú modell drámaian mérsékli a hagyományos tőkeberuházásokra jellemző túlkészletezést. A Spiceworks Ziff Davis 2022-es jelentése szerint az IT-vezetők 40%-a legalább 25%-kal túlkészletezte a helyi telepítésű szervererőforrásokat. Ez nagyobb költségekhez és környezetterheléshez, illetve erőforráspazarláshoz vezet.

Összefoglalva, a fogyasztásalapú modellek hármas előnyt kínálnak: csökkentik a TCO-t a nyilvános felhőhöz képest (amint ezt a 37signals be is bizonyította), kiiktatják a tőkeberuházást és a vele járó bonyodalmakat, és megszüntetik a túlkészletezéssel járó energiapazarlást.

A valós igények felmérése

Azért ne gondoljuk, hogy annyira egyszerű ez a döntés. Sok változó játszik szerepet benne, és az észszerű döntésekhez objektív adatok kellenek arról, hol milyen feladatokat kell végezni. A döntést megkönnyítő eszközök már léteznek. A Fujitsu SAP-piacon egyedülálló, nagy teljesítményű adatkezelési és alkalmazási eszközei például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy a környezetükkel kapcsolatos összes tényt figyelembe véve, objektív döntéseket hozzanak.

Ütőképes eszközöket és szolgáltatásokat kínálunk ügyfeleinknek. Az SAP-megoldásokhoz szánt SystemInspection szolgáltatáscsomag (Fujitsu SystemInspection Service Suite for SAP Solutions) mélyreható felismeréseket biztosít és tanácsokat ad a működő környezettel kapcsolatban. Az SAP-feladatok alapos megismerésén keresztül támogatja a komplex döntéshozatalt, legyen szó az S/4 HANA-ra való átállásról, jobb kapacitástervezésről, hibaelhárításról vagy egyéb kihívásról.

Ritka eset, hogy a felhő bevezetése pusztán műszaki kérdés. A döntéshozatalkor számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni, pl. jogi részleteket, fenntarthatósági célokat, pénzügyi követelményeket, emberierőforrás-igényt stb. A Fujitsu BestPlace olyan egyedülálló adatelemzési szolgáltatás, amely generatív algoritmusok segítségével támogatja a különböző kritériumok teljes körű elemzését és a működési igényeknek leginkább megfelelő hibrid konfiguráció összeállítását. Mindez nem csak a felhő használatáról szól, hanem arról is, hogy a tényadatok alapján minden feladat a megfelelő helyre kerüljön.

A FlexFrame Orchestrator felügyeleti szoftverrel dolgozó Fujitsu PRIMEFLEX for SAP Landscapes rendszerek lehetővé teszik az SAP ERP-környezetek, valamint az SAP HANA és S/4 HANA infrastruktúrák teljes körű, átlátható, központi felügyeletét. A hibrid környezetben megvalósított alkalmazástudatos működéssel a szervezetek élvezhetik a hatékony adatkezelés és alkalmazásüzemeltetés, valamint az összehangolt platformműködést biztosító fenntartható és következetesen intelligens szemlélet előnyeit.

A szó minden értelmében hosszú távon fenntartható beruházási döntés meghozatalához objektív feladatelemzésre van szükség.

További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/uscale/sap.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AR érték fenntarthatóság finanszírozás IT

Up Next

Különleges kedvezményt ad a HUAWEI az új P60 Pro felhasználóknak

Don't Miss

Lassult az online kereskedelem növekedése

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!