Gazdaság
A fenntarthatóság a megfizethető árról is szól
Új megoldások, amelyek fogyasztásalapú modellekkel teszik megfizethetőbbé az SAP S/4 HANA fenntarthatósági céljainak megvalósítását.
Az angol „sustainability” (fenntarthatóság) szó jelentése izgalmasan kétértelmű. A „hosszú távon támogatható és életképes” jelentés az utóbbi időben erősen összekapcsolódott a környezetvédelmi kérdésekkel – különösen a nettó nulla kibocsátással (net zero). De a fenntarthatóság kifejezést már a pénzügyi vagy szervezeti erőforrások észszerű felhasználására is alkalmazzák.
Ezek a felhangok alapvető fontossággal bírnak napjaink informatikai beruházásaiban. Minden tervezett kiadásnak közelebb kell vinnie a szervezeteket a nettó zéró célok megvalósításához. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megoldás hosszú távon is megfizethető.
Az IT-beruházások finanszírozása így fontos téma a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vállalatoknak mérlegelniük kell a közvetlen vásárlás, a bérlet vagy a fogyasztásalapú szerződések előnyeit. Ezek a döntések szorosan összefonódnak a felhő gazdaságosságával, és szükségessé teszik a helyi telepítésű IT és a nyilvános felhő, illetve a hibrid környezetek előnyeinek és hátrányainak gondos értékelését. A megfelelő egyensúly megteremtéséhez kerülni kell a fenntarthatatlan erőforrás-, energia- és hűtési következményekkel járó túlkészletezést.
Fenntartható SAP-beruházás
Az SAP S/4 HANA-ra való átállás jó példa a fentiekre. A váltás rendkívüli lehetőségeket kínál a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Már több iparág vállalatai is elkezdték felmérni, milyen előnyökkel jár a fenntartható üzleti szemlélet kialakítása szempontjából a tranzakciós adatok és a tapasztalati adatok együttes használata. A mesterséges intelligenciának köszönhetően az adatok polarizálása gyors ütemben fejlődik, és valós idejű felismeréseket nyújt a vállalatoknak szénlábnyomuk csökkentéséhez.
Az érintettek szeretnének hozzájutni az SAP-adatok által nyújtott környezeti (és egyéb) előnyökhöz. De nem bármi áron. Az a dilemmájuk, hogyan lehet az összes új innovatív adatmegoldás előnyeit üzleti szempontból következetes szemlélettel kihasználni úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy valós tényeken és elemzéseken alapuló, költséghatékony új struktúrát is kiépítenek. Ha ez nem sikerül, a szervezetek azt fogják látni, hogy az SAP S/4 HANA költségei hosszú távon egyszerűen nem fenntarthatóak.
Nyilvános felhő, helyben telepítésű IT vagy inkább hibrid megoldás?
A kétféle fenntarthatóság közötti kompromisszum az olyan nyilvánvalóan költségtakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra is érvényes, mint a nyilvános felhőben működő SAP S/4 HANA.
A nyilvános felhő gazdaságosságát senki nem vitatja. Egyre többen vezetik be, ahogy mind több szervezet igyekszik modernizálni IT-környezetét, mérsékelni működési költségeit és javítani fenntarthatóságát. A fogyasztásalapú szemléletnek köszönhetően a vállalatok minden méretszegmensben költséget takaríthatnak meg a túlkészletezés elkerülésével. A szolgáltatások mindkét irányban igény szerint skálázhatók, így nem kell költeni készenléti erőforrások fenntartására.
Sok vállalat azt is felismeri, hogy bizonyos helyzetekben a helyi telepítésű infrastruktúra előnyösebb pénzügyi szempontból, mint a teljes átköltözés a felhőbe. A németországi Ludwigshafen önkormányzata például a használatalapú fizetési konstrukcióra épülő Fujitsu USCALE bevezetésével átalánydíjat fizet a megőrzött adatok védelméért. Nem kell bizonytalan becsléseket készítenie előre, és felárat fizetnie a kihasználatlan többleterőforrásokért. A megoldás praktikus biztonsági hálót nyújt az önkormányzat működéséhez. A többletkapacitás mindig rendelkezésre áll, de nem kell számolni a saját készenléti erőforrások költségével.
A hibrid szemlélet értelmében az új tárolóinfrastruktúra a város saját adatközpontjaiban működik, és nem kell előre fizetni a platformért, csak a tényleges fogyasztásért. A hibrid felhőkoncepcióval az önkormányzat jelentős költséget takarít meg.
A TechRepublic legújabb jelentése szerint az IT-vezetők 82%-a állt át a hibrid szemléletre, párhuzamosan hasznosítva a nyilvános felhőszolgáltatásokat és korábban beszerzett hardvereket. A hibrid felhő segítségével a szervezetek felmérhetik, milyen adatáramlásra lehet számítani a privát felhőben futó alkalmazásoknál, ami segít a jövőbeni kapacitás előrejelzésében – és természetesen a megfelelésben.
A finanszírozás részleteinek körültekintő megválasztása
Nem arról van szó, hogy a havi felhőelőfizetés és az egyszeri hardver-tőkeberuházás (CAPEX) között kell dönteni. Az új fogyasztásalapú modellek e kettő kombinációjára épülnek. Egyszerre biztosítják a helyben telepített hardverek előnyeit és a kiadásokat működési költséggé (OPEX) alakító havi fizetés rugalmasságát.
A szakaszosan fizetendő OPEX egyéb előnyöket is kínál az egyszeri kiadásként jelentkező CAPEX-hez képest: máshol befektethető forrásokat szabadít fel, és kiiktatja az igények és a használat növekedése esetén óhatatlanul felmerülő drága és hosszadalmas beszerzési ciklusokat. A fogyasztásalapú megoldásnál a kapacitás komplex újratendereztetés nélkül, egyszerűen skálázható.
Az ingadozó terhelés kiszolgálásának képessége révén a fogyasztásalapú modell drámaian mérsékli a hagyományos tőkeberuházásokra jellemző túlkészletezést. A Spiceworks Ziff Davis 2022-es jelentése szerint az IT-vezetők 40%-a legalább 25%-kal túlkészletezte a helyi telepítésű szervererőforrásokat. Ez nagyobb költségekhez és környezetterheléshez, illetve erőforráspazarláshoz vezet.
Összefoglalva, a fogyasztásalapú modellek hármas előnyt kínálnak: csökkentik a TCO-t a nyilvános felhőhöz képest (amint ezt a 37signals be is bizonyította), kiiktatják a tőkeberuházást és a vele járó bonyodalmakat, és megszüntetik a túlkészletezéssel járó energiapazarlást.
A valós igények felmérése
Azért ne gondoljuk, hogy annyira egyszerű ez a döntés. Sok változó játszik szerepet benne, és az észszerű döntésekhez objektív adatok kellenek arról, hol milyen feladatokat kell végezni. A döntést megkönnyítő eszközök már léteznek. A Fujitsu SAP-piacon egyedülálló, nagy teljesítményű adatkezelési és alkalmazási eszközei például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy a környezetükkel kapcsolatos összes tényt figyelembe véve, objektív döntéseket hozzanak.
Ütőképes eszközöket és szolgáltatásokat kínálunk ügyfeleinknek. Az SAP-megoldásokhoz szánt SystemInspection szolgáltatáscsomag (Fujitsu SystemInspection Service Suite for SAP Solutions) mélyreható felismeréseket biztosít és tanácsokat ad a működő környezettel kapcsolatban. Az SAP-feladatok alapos megismerésén keresztül támogatja a komplex döntéshozatalt, legyen szó az S/4 HANA-ra való átállásról, jobb kapacitástervezésről, hibaelhárításról vagy egyéb kihívásról.
Ritka eset, hogy a felhő bevezetése pusztán műszaki kérdés. A döntéshozatalkor számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni, pl. jogi részleteket, fenntarthatósági célokat, pénzügyi követelményeket, emberierőforrás-igényt stb. A Fujitsu BestPlace olyan egyedülálló adatelemzési szolgáltatás, amely generatív algoritmusok segítségével támogatja a különböző kritériumok teljes körű elemzését és a működési igényeknek leginkább megfelelő hibrid konfiguráció összeállítását. Mindez nem csak a felhő használatáról szól, hanem arról is, hogy a tényadatok alapján minden feladat a megfelelő helyre kerüljön.
A FlexFrame Orchestrator felügyeleti szoftverrel dolgozó Fujitsu PRIMEFLEX for SAP Landscapes rendszerek lehetővé teszik az SAP ERP-környezetek, valamint az SAP HANA és S/4 HANA infrastruktúrák teljes körű, átlátható, központi felügyeletét. A hibrid környezetben megvalósított alkalmazástudatos működéssel a szervezetek élvezhetik a hatékony adatkezelés és alkalmazásüzemeltetés, valamint az összehangolt platformműködést biztosító fenntartható és következetesen intelligens szemlélet előnyeit.
A szó minden értelmében hosszú távon fenntartható beruházási döntés meghozatalához objektív feladatelemzésre van szükség.
További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/uscale/sap.html
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




