Gazdaság

A fenntarthatóság a megfizethető árról is szól

Új megoldások, amelyek fogyasztásalapú modellekkel teszik megfizethetőbbé az SAP S/4 HANA fenntarthatósági céljainak megvalósítását.

Az angol „sustainability” (fenntarthatóság) szó jelentése izgalmasan kétértelmű. A „hosszú távon támogatható és életképes” jelentés az utóbbi időben erősen összekapcsolódott a környezetvédelmi kérdésekkel – különösen a nettó nulla kibocsátással (net zero). De a fenntarthatóság kifejezést már a pénzügyi vagy szervezeti erőforrások észszerű felhasználására is alkalmazzák.

Ezek a felhangok alapvető fontossággal bírnak napjaink informatikai beruházásaiban. Minden tervezett kiadásnak közelebb kell vinnie a szervezeteket a nettó zéró célok megvalósításához. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megoldás hosszú távon is megfizethető.

Az IT-beruházások finanszírozása így fontos téma a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vállalatoknak mérlegelniük kell a közvetlen vásárlás, a bérlet vagy a fogyasztásalapú szerződések előnyeit. Ezek a döntések szorosan összefonódnak a felhő gazdaságosságával, és szükségessé teszik a helyi telepítésű IT és a nyilvános felhő, illetve a hibrid környezetek előnyeinek és hátrányainak gondos értékelését. A megfelelő egyensúly megteremtéséhez kerülni kell a fenntarthatatlan erőforrás-, energia- és hűtési következményekkel járó túlkészletezést.

Fenntartható SAP-beruházás

Az SAP S/4 HANA-ra való átállás jó példa a fentiekre. A váltás rendkívüli lehetőségeket kínál a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Már több iparág vállalatai is elkezdték felmérni, milyen előnyökkel jár a fenntartható üzleti szemlélet kialakítása szempontjából a tranzakciós adatok és a tapasztalati adatok együttes használata. A mesterséges intelligenciának köszönhetően az adatok polarizálása gyors ütemben fejlődik, és valós idejű felismeréseket nyújt a vállalatoknak szénlábnyomuk csökkentéséhez.

Az érintettek szeretnének hozzájutni az SAP-adatok által nyújtott környezeti (és egyéb) előnyökhöz. De nem bármi áron. Az a dilemmájuk, hogyan lehet az összes új innovatív adatmegoldás előnyeit üzleti szempontból következetes szemlélettel kihasználni úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy valós tényeken és elemzéseken alapuló, költséghatékony új struktúrát is kiépítenek. Ha ez nem sikerül, a szervezetek azt fogják látni, hogy az SAP S/4 HANA költségei hosszú távon egyszerűen nem fenntarthatóak.

Nyilvános felhő, helyben telepítésű IT vagy inkább hibrid megoldás?

A kétféle fenntarthatóság közötti kompromisszum az olyan nyilvánvalóan költségtakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra is érvényes, mint a nyilvános felhőben működő SAP S/4 HANA.

A nyilvános felhő gazdaságosságát senki nem vitatja. Egyre többen vezetik be, ahogy mind több szervezet igyekszik modernizálni IT-környezetét, mérsékelni működési költségeit és javítani fenntarthatóságát. A fogyasztásalapú szemléletnek köszönhetően a vállalatok minden méretszegmensben költséget takaríthatnak meg a túlkészletezés elkerülésével. A szolgáltatások mindkét irányban igény szerint skálázhatók, így nem kell költeni készenléti erőforrások fenntartására.

Sok vállalat azt is felismeri, hogy bizonyos helyzetekben a helyi telepítésű infrastruktúra előnyösebb pénzügyi szempontból, mint a teljes átköltözés a felhőbe. A németországi Ludwigshafen önkormányzata például a használatalapú fizetési konstrukcióra épülő Fujitsu USCALE bevezetésével átalánydíjat fizet a megőrzött adatok védelméért. Nem kell bizonytalan becsléseket készítenie előre, és felárat fizetnie a kihasználatlan többleterőforrásokért. A megoldás praktikus biztonsági hálót nyújt az önkormányzat működéséhez. A többletkapacitás mindig rendelkezésre áll, de nem kell számolni a saját készenléti erőforrások költségével.

A hibrid szemlélet értelmében az új tárolóinfrastruktúra a város saját adatközpontjaiban működik, és nem kell előre fizetni a platformért, csak a tényleges fogyasztásért. A hibrid felhőkoncepcióval az önkormányzat jelentős költséget takarít meg.

A TechRepublic legújabb jelentése szerint az IT-vezetők 82%-a állt át a hibrid szemléletre, párhuzamosan hasznosítva a nyilvános felhőszolgáltatásokat és korábban beszerzett hardvereket. A hibrid felhő segítségével a szervezetek felmérhetik, milyen adatáramlásra lehet számítani a privát felhőben futó alkalmazásoknál, ami segít a jövőbeni kapacitás előrejelzésében – és természetesen a megfelelésben.

A finanszírozás részleteinek körültekintő megválasztása

Nem arról van szó, hogy a havi felhőelőfizetés és az egyszeri hardver-tőkeberuházás (CAPEX) között kell dönteni. Az új fogyasztásalapú modellek e kettő kombinációjára épülnek. Egyszerre biztosítják a helyben telepített hardverek előnyeit és a kiadásokat működési költséggé (OPEX) alakító havi fizetés rugalmasságát.

A szakaszosan fizetendő OPEX egyéb előnyöket is kínál az egyszeri kiadásként jelentkező CAPEX-hez képest: máshol befektethető forrásokat szabadít fel, és kiiktatja az igények és a használat növekedése esetén óhatatlanul felmerülő drága és hosszadalmas beszerzési ciklusokat. A fogyasztásalapú megoldásnál a kapacitás komplex újratendereztetés nélkül, egyszerűen skálázható.

Az ingadozó terhelés kiszolgálásának képessége révén a fogyasztásalapú modell drámaian mérsékli a hagyományos tőkeberuházásokra jellemző túlkészletezést. A Spiceworks Ziff Davis 2022-es jelentése szerint az IT-vezetők 40%-a legalább 25%-kal túlkészletezte a helyi telepítésű szervererőforrásokat. Ez nagyobb költségekhez és környezetterheléshez, illetve erőforráspazarláshoz vezet.

Összefoglalva, a fogyasztásalapú modellek hármas előnyt kínálnak: csökkentik a TCO-t a nyilvános felhőhöz képest (amint ezt a 37signals be is bizonyította), kiiktatják a tőkeberuházást és a vele járó bonyodalmakat, és megszüntetik a túlkészletezéssel járó energiapazarlást.

A valós igények felmérése

Azért ne gondoljuk, hogy annyira egyszerű ez a döntés. Sok változó játszik szerepet benne, és az észszerű döntésekhez objektív adatok kellenek arról, hol milyen feladatokat kell végezni. A döntést megkönnyítő eszközök már léteznek. A Fujitsu SAP-piacon egyedülálló, nagy teljesítményű adatkezelési és alkalmazási eszközei például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy a környezetükkel kapcsolatos összes tényt figyelembe véve, objektív döntéseket hozzanak.

Ütőképes eszközöket és szolgáltatásokat kínálunk ügyfeleinknek. Az SAP-megoldásokhoz szánt SystemInspection szolgáltatáscsomag (Fujitsu SystemInspection Service Suite for SAP Solutions) mélyreható felismeréseket biztosít és tanácsokat ad a működő környezettel kapcsolatban. Az SAP-feladatok alapos megismerésén keresztül támogatja a komplex döntéshozatalt, legyen szó az S/4 HANA-ra való átállásról, jobb kapacitástervezésről, hibaelhárításról vagy egyéb kihívásról.

Ritka eset, hogy a felhő bevezetése pusztán műszaki kérdés. A döntéshozatalkor számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni, pl. jogi részleteket, fenntarthatósági célokat, pénzügyi követelményeket, emberierőforrás-igényt stb. A Fujitsu BestPlace olyan egyedülálló adatelemzési szolgáltatás, amely generatív algoritmusok segítségével támogatja a különböző kritériumok teljes körű elemzését és a működési igényeknek leginkább megfelelő hibrid konfiguráció összeállítását. Mindez nem csak a felhő használatáról szól, hanem arról is, hogy a tényadatok alapján minden feladat a megfelelő helyre kerüljön.

A FlexFrame Orchestrator felügyeleti szoftverrel dolgozó Fujitsu PRIMEFLEX for SAP Landscapes rendszerek lehetővé teszik az SAP ERP-környezetek, valamint az SAP HANA és S/4 HANA infrastruktúrák teljes körű, átlátható, központi felügyeletét. A hibrid környezetben megvalósított alkalmazástudatos működéssel a szervezetek élvezhetik a hatékony adatkezelés és alkalmazásüzemeltetés, valamint az összehangolt platformműködést biztosító fenntartható és következetesen intelligens szemlélet előnyeit.

A szó minden értelmében hosszú távon fenntartható beruházási döntés meghozatalához objektív feladatelemzésre van szükség.

További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/uscale/sap.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AR érték fenntarthatóság finanszírozás IT

Up Next

Különleges kedvezményt ad a HUAWEI az új P60 Pro felhasználóknak

Don't Miss

Lassult az online kereskedelem növekedése

Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak

Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Emelkednek idén a tagdíjak

2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.

A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.

A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.

A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat

A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.

A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.

Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.

A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.

A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.

Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás

A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.

Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.

A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.

Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly az áruhitelek

Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.

Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.

Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.

Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.

Az internet dobta meg a számokat

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni.

Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.

Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van.

Versenytársak mellett fut a szekér

Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők.

Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat.

Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő.

A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani.

A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!