Gazdaság

A fenntarthatóság a megfizethető árról is szól

Új megoldások, amelyek fogyasztásalapú modellekkel teszik megfizethetőbbé az SAP S/4 HANA fenntarthatósági céljainak megvalósítását.

Az angol „sustainability” (fenntarthatóság) szó jelentése izgalmasan kétértelmű. A „hosszú távon támogatható és életképes” jelentés az utóbbi időben erősen összekapcsolódott a környezetvédelmi kérdésekkel – különösen a nettó nulla kibocsátással (net zero). De a fenntarthatóság kifejezést már a pénzügyi vagy szervezeti erőforrások észszerű felhasználására is alkalmazzák.

Ezek a felhangok alapvető fontossággal bírnak napjaink informatikai beruházásaiban. Minden tervezett kiadásnak közelebb kell vinnie a szervezeteket a nettó zéró célok megvalósításához. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megoldás hosszú távon is megfizethető.

Az IT-beruházások finanszírozása így fontos téma a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vállalatoknak mérlegelniük kell a közvetlen vásárlás, a bérlet vagy a fogyasztásalapú szerződések előnyeit. Ezek a döntések szorosan összefonódnak a felhő gazdaságosságával, és szükségessé teszik a helyi telepítésű IT és a nyilvános felhő, illetve a hibrid környezetek előnyeinek és hátrányainak gondos értékelését. A megfelelő egyensúly megteremtéséhez kerülni kell a fenntarthatatlan erőforrás-, energia- és hűtési következményekkel járó túlkészletezést.

Fenntartható SAP-beruházás

Az SAP S/4 HANA-ra való átállás jó példa a fentiekre. A váltás rendkívüli lehetőségeket kínál a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Már több iparág vállalatai is elkezdték felmérni, milyen előnyökkel jár a fenntartható üzleti szemlélet kialakítása szempontjából a tranzakciós adatok és a tapasztalati adatok együttes használata. A mesterséges intelligenciának köszönhetően az adatok polarizálása gyors ütemben fejlődik, és valós idejű felismeréseket nyújt a vállalatoknak szénlábnyomuk csökkentéséhez.

Az érintettek szeretnének hozzájutni az SAP-adatok által nyújtott környezeti (és egyéb) előnyökhöz. De nem bármi áron. Az a dilemmájuk, hogyan lehet az összes új innovatív adatmegoldás előnyeit üzleti szempontból következetes szemlélettel kihasználni úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy valós tényeken és elemzéseken alapuló, költséghatékony új struktúrát is kiépítenek. Ha ez nem sikerül, a szervezetek azt fogják látni, hogy az SAP S/4 HANA költségei hosszú távon egyszerűen nem fenntarthatóak.

Nyilvános felhő, helyben telepítésű IT vagy inkább hibrid megoldás?

A kétféle fenntarthatóság közötti kompromisszum az olyan nyilvánvalóan költségtakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra is érvényes, mint a nyilvános felhőben működő SAP S/4 HANA.

A nyilvános felhő gazdaságosságát senki nem vitatja. Egyre többen vezetik be, ahogy mind több szervezet igyekszik modernizálni IT-környezetét, mérsékelni működési költségeit és javítani fenntarthatóságát. A fogyasztásalapú szemléletnek köszönhetően a vállalatok minden méretszegmensben költséget takaríthatnak meg a túlkészletezés elkerülésével. A szolgáltatások mindkét irányban igény szerint skálázhatók, így nem kell költeni készenléti erőforrások fenntartására.

Sok vállalat azt is felismeri, hogy bizonyos helyzetekben a helyi telepítésű infrastruktúra előnyösebb pénzügyi szempontból, mint a teljes átköltözés a felhőbe. A németországi Ludwigshafen önkormányzata például a használatalapú fizetési konstrukcióra épülő Fujitsu USCALE bevezetésével átalánydíjat fizet a megőrzött adatok védelméért. Nem kell bizonytalan becsléseket készítenie előre, és felárat fizetnie a kihasználatlan többleterőforrásokért. A megoldás praktikus biztonsági hálót nyújt az önkormányzat működéséhez. A többletkapacitás mindig rendelkezésre áll, de nem kell számolni a saját készenléti erőforrások költségével.

A hibrid szemlélet értelmében az új tárolóinfrastruktúra a város saját adatközpontjaiban működik, és nem kell előre fizetni a platformért, csak a tényleges fogyasztásért. A hibrid felhőkoncepcióval az önkormányzat jelentős költséget takarít meg.

A TechRepublic legújabb jelentése szerint az IT-vezetők 82%-a állt át a hibrid szemléletre, párhuzamosan hasznosítva a nyilvános felhőszolgáltatásokat és korábban beszerzett hardvereket. A hibrid felhő segítségével a szervezetek felmérhetik, milyen adatáramlásra lehet számítani a privát felhőben futó alkalmazásoknál, ami segít a jövőbeni kapacitás előrejelzésében – és természetesen a megfelelésben.

A finanszírozás részleteinek körültekintő megválasztása

Nem arról van szó, hogy a havi felhőelőfizetés és az egyszeri hardver-tőkeberuházás (CAPEX) között kell dönteni. Az új fogyasztásalapú modellek e kettő kombinációjára épülnek. Egyszerre biztosítják a helyben telepített hardverek előnyeit és a kiadásokat működési költséggé (OPEX) alakító havi fizetés rugalmasságát.

A szakaszosan fizetendő OPEX egyéb előnyöket is kínál az egyszeri kiadásként jelentkező CAPEX-hez képest: máshol befektethető forrásokat szabadít fel, és kiiktatja az igények és a használat növekedése esetén óhatatlanul felmerülő drága és hosszadalmas beszerzési ciklusokat. A fogyasztásalapú megoldásnál a kapacitás komplex újratendereztetés nélkül, egyszerűen skálázható.

Az ingadozó terhelés kiszolgálásának képessége révén a fogyasztásalapú modell drámaian mérsékli a hagyományos tőkeberuházásokra jellemző túlkészletezést. A Spiceworks Ziff Davis 2022-es jelentése szerint az IT-vezetők 40%-a legalább 25%-kal túlkészletezte a helyi telepítésű szervererőforrásokat. Ez nagyobb költségekhez és környezetterheléshez, illetve erőforráspazarláshoz vezet.

Összefoglalva, a fogyasztásalapú modellek hármas előnyt kínálnak: csökkentik a TCO-t a nyilvános felhőhöz képest (amint ezt a 37signals be is bizonyította), kiiktatják a tőkeberuházást és a vele járó bonyodalmakat, és megszüntetik a túlkészletezéssel járó energiapazarlást.

A valós igények felmérése

Azért ne gondoljuk, hogy annyira egyszerű ez a döntés. Sok változó játszik szerepet benne, és az észszerű döntésekhez objektív adatok kellenek arról, hol milyen feladatokat kell végezni. A döntést megkönnyítő eszközök már léteznek. A Fujitsu SAP-piacon egyedülálló, nagy teljesítményű adatkezelési és alkalmazási eszközei például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy a környezetükkel kapcsolatos összes tényt figyelembe véve, objektív döntéseket hozzanak.

Ütőképes eszközöket és szolgáltatásokat kínálunk ügyfeleinknek. Az SAP-megoldásokhoz szánt SystemInspection szolgáltatáscsomag (Fujitsu SystemInspection Service Suite for SAP Solutions) mélyreható felismeréseket biztosít és tanácsokat ad a működő környezettel kapcsolatban. Az SAP-feladatok alapos megismerésén keresztül támogatja a komplex döntéshozatalt, legyen szó az S/4 HANA-ra való átállásról, jobb kapacitástervezésről, hibaelhárításról vagy egyéb kihívásról.

Ritka eset, hogy a felhő bevezetése pusztán műszaki kérdés. A döntéshozatalkor számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni, pl. jogi részleteket, fenntarthatósági célokat, pénzügyi követelményeket, emberierőforrás-igényt stb. A Fujitsu BestPlace olyan egyedülálló adatelemzési szolgáltatás, amely generatív algoritmusok segítségével támogatja a különböző kritériumok teljes körű elemzését és a működési igényeknek leginkább megfelelő hibrid konfiguráció összeállítását. Mindez nem csak a felhő használatáról szól, hanem arról is, hogy a tényadatok alapján minden feladat a megfelelő helyre kerüljön.

A FlexFrame Orchestrator felügyeleti szoftverrel dolgozó Fujitsu PRIMEFLEX for SAP Landscapes rendszerek lehetővé teszik az SAP ERP-környezetek, valamint az SAP HANA és S/4 HANA infrastruktúrák teljes körű, átlátható, központi felügyeletét. A hibrid környezetben megvalósított alkalmazástudatos működéssel a szervezetek élvezhetik a hatékony adatkezelés és alkalmazásüzemeltetés, valamint az összehangolt platformműködést biztosító fenntartható és következetesen intelligens szemlélet előnyeit.

A szó minden értelmében hosszú távon fenntartható beruházási döntés meghozatalához objektív feladatelemzésre van szükség.

További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/uscale/sap.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AR érték fenntarthatóság finanszírozás IT

Up Next

Különleges kedvezményt ad a HUAWEI az új P60 Pro felhasználóknak

Don't Miss

Lassult az online kereskedelem növekedése

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.