Gazdaság
A fenntarthatóság a megfizethető árról is szól
Új megoldások, amelyek fogyasztásalapú modellekkel teszik megfizethetőbbé az SAP S/4 HANA fenntarthatósági céljainak megvalósítását.
Az angol „sustainability” (fenntarthatóság) szó jelentése izgalmasan kétértelmű. A „hosszú távon támogatható és életképes” jelentés az utóbbi időben erősen összekapcsolódott a környezetvédelmi kérdésekkel – különösen a nettó nulla kibocsátással (net zero). De a fenntarthatóság kifejezést már a pénzügyi vagy szervezeti erőforrások észszerű felhasználására is alkalmazzák.
Ezek a felhangok alapvető fontossággal bírnak napjaink informatikai beruházásaiban. Minden tervezett kiadásnak közelebb kell vinnie a szervezeteket a nettó zéró célok megvalósításához. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megoldás hosszú távon is megfizethető.
Az IT-beruházások finanszírozása így fontos téma a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vállalatoknak mérlegelniük kell a közvetlen vásárlás, a bérlet vagy a fogyasztásalapú szerződések előnyeit. Ezek a döntések szorosan összefonódnak a felhő gazdaságosságával, és szükségessé teszik a helyi telepítésű IT és a nyilvános felhő, illetve a hibrid környezetek előnyeinek és hátrányainak gondos értékelését. A megfelelő egyensúly megteremtéséhez kerülni kell a fenntarthatatlan erőforrás-, energia- és hűtési következményekkel járó túlkészletezést.
Fenntartható SAP-beruházás
Az SAP S/4 HANA-ra való átállás jó példa a fentiekre. A váltás rendkívüli lehetőségeket kínál a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Már több iparág vállalatai is elkezdték felmérni, milyen előnyökkel jár a fenntartható üzleti szemlélet kialakítása szempontjából a tranzakciós adatok és a tapasztalati adatok együttes használata. A mesterséges intelligenciának köszönhetően az adatok polarizálása gyors ütemben fejlődik, és valós idejű felismeréseket nyújt a vállalatoknak szénlábnyomuk csökkentéséhez.
Az érintettek szeretnének hozzájutni az SAP-adatok által nyújtott környezeti (és egyéb) előnyökhöz. De nem bármi áron. Az a dilemmájuk, hogyan lehet az összes új innovatív adatmegoldás előnyeit üzleti szempontból következetes szemlélettel kihasználni úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy valós tényeken és elemzéseken alapuló, költséghatékony új struktúrát is kiépítenek. Ha ez nem sikerül, a szervezetek azt fogják látni, hogy az SAP S/4 HANA költségei hosszú távon egyszerűen nem fenntarthatóak.
Nyilvános felhő, helyben telepítésű IT vagy inkább hibrid megoldás?
A kétféle fenntarthatóság közötti kompromisszum az olyan nyilvánvalóan költségtakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra is érvényes, mint a nyilvános felhőben működő SAP S/4 HANA.
A nyilvános felhő gazdaságosságát senki nem vitatja. Egyre többen vezetik be, ahogy mind több szervezet igyekszik modernizálni IT-környezetét, mérsékelni működési költségeit és javítani fenntarthatóságát. A fogyasztásalapú szemléletnek köszönhetően a vállalatok minden méretszegmensben költséget takaríthatnak meg a túlkészletezés elkerülésével. A szolgáltatások mindkét irányban igény szerint skálázhatók, így nem kell költeni készenléti erőforrások fenntartására.
Sok vállalat azt is felismeri, hogy bizonyos helyzetekben a helyi telepítésű infrastruktúra előnyösebb pénzügyi szempontból, mint a teljes átköltözés a felhőbe. A németországi Ludwigshafen önkormányzata például a használatalapú fizetési konstrukcióra épülő Fujitsu USCALE bevezetésével átalánydíjat fizet a megőrzött adatok védelméért. Nem kell bizonytalan becsléseket készítenie előre, és felárat fizetnie a kihasználatlan többleterőforrásokért. A megoldás praktikus biztonsági hálót nyújt az önkormányzat működéséhez. A többletkapacitás mindig rendelkezésre áll, de nem kell számolni a saját készenléti erőforrások költségével.
A hibrid szemlélet értelmében az új tárolóinfrastruktúra a város saját adatközpontjaiban működik, és nem kell előre fizetni a platformért, csak a tényleges fogyasztásért. A hibrid felhőkoncepcióval az önkormányzat jelentős költséget takarít meg.
A TechRepublic legújabb jelentése szerint az IT-vezetők 82%-a állt át a hibrid szemléletre, párhuzamosan hasznosítva a nyilvános felhőszolgáltatásokat és korábban beszerzett hardvereket. A hibrid felhő segítségével a szervezetek felmérhetik, milyen adatáramlásra lehet számítani a privát felhőben futó alkalmazásoknál, ami segít a jövőbeni kapacitás előrejelzésében – és természetesen a megfelelésben.
A finanszírozás részleteinek körültekintő megválasztása
Nem arról van szó, hogy a havi felhőelőfizetés és az egyszeri hardver-tőkeberuházás (CAPEX) között kell dönteni. Az új fogyasztásalapú modellek e kettő kombinációjára épülnek. Egyszerre biztosítják a helyben telepített hardverek előnyeit és a kiadásokat működési költséggé (OPEX) alakító havi fizetés rugalmasságát.
A szakaszosan fizetendő OPEX egyéb előnyöket is kínál az egyszeri kiadásként jelentkező CAPEX-hez képest: máshol befektethető forrásokat szabadít fel, és kiiktatja az igények és a használat növekedése esetén óhatatlanul felmerülő drága és hosszadalmas beszerzési ciklusokat. A fogyasztásalapú megoldásnál a kapacitás komplex újratendereztetés nélkül, egyszerűen skálázható.
Az ingadozó terhelés kiszolgálásának képessége révén a fogyasztásalapú modell drámaian mérsékli a hagyományos tőkeberuházásokra jellemző túlkészletezést. A Spiceworks Ziff Davis 2022-es jelentése szerint az IT-vezetők 40%-a legalább 25%-kal túlkészletezte a helyi telepítésű szervererőforrásokat. Ez nagyobb költségekhez és környezetterheléshez, illetve erőforráspazarláshoz vezet.
Összefoglalva, a fogyasztásalapú modellek hármas előnyt kínálnak: csökkentik a TCO-t a nyilvános felhőhöz képest (amint ezt a 37signals be is bizonyította), kiiktatják a tőkeberuházást és a vele járó bonyodalmakat, és megszüntetik a túlkészletezéssel járó energiapazarlást.
A valós igények felmérése
Azért ne gondoljuk, hogy annyira egyszerű ez a döntés. Sok változó játszik szerepet benne, és az észszerű döntésekhez objektív adatok kellenek arról, hol milyen feladatokat kell végezni. A döntést megkönnyítő eszközök már léteznek. A Fujitsu SAP-piacon egyedülálló, nagy teljesítményű adatkezelési és alkalmazási eszközei például lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy a környezetükkel kapcsolatos összes tényt figyelembe véve, objektív döntéseket hozzanak.
Ütőképes eszközöket és szolgáltatásokat kínálunk ügyfeleinknek. Az SAP-megoldásokhoz szánt SystemInspection szolgáltatáscsomag (Fujitsu SystemInspection Service Suite for SAP Solutions) mélyreható felismeréseket biztosít és tanácsokat ad a működő környezettel kapcsolatban. Az SAP-feladatok alapos megismerésén keresztül támogatja a komplex döntéshozatalt, legyen szó az S/4 HANA-ra való átállásról, jobb kapacitástervezésről, hibaelhárításról vagy egyéb kihívásról.
Ritka eset, hogy a felhő bevezetése pusztán műszaki kérdés. A döntéshozatalkor számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni, pl. jogi részleteket, fenntarthatósági célokat, pénzügyi követelményeket, emberierőforrás-igényt stb. A Fujitsu BestPlace olyan egyedülálló adatelemzési szolgáltatás, amely generatív algoritmusok segítségével támogatja a különböző kritériumok teljes körű elemzését és a működési igényeknek leginkább megfelelő hibrid konfiguráció összeállítását. Mindez nem csak a felhő használatáról szól, hanem arról is, hogy a tényadatok alapján minden feladat a megfelelő helyre kerüljön.
A FlexFrame Orchestrator felügyeleti szoftverrel dolgozó Fujitsu PRIMEFLEX for SAP Landscapes rendszerek lehetővé teszik az SAP ERP-környezetek, valamint az SAP HANA és S/4 HANA infrastruktúrák teljes körű, átlátható, központi felügyeletét. A hibrid környezetben megvalósított alkalmazástudatos működéssel a szervezetek élvezhetik a hatékony adatkezelés és alkalmazásüzemeltetés, valamint az összehangolt platformműködést biztosító fenntartható és következetesen intelligens szemlélet előnyeit.
A szó minden értelmében hosszú távon fenntartható beruházási döntés meghozatalához objektív feladatelemzésre van szükség.
További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/uscale/sap.html
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek
Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.
A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.
A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.
A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.
A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.
„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”
– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.
„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”
– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.
A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.
Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.
A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.
A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.
A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.
A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.
A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába
Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.
Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.
„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”
-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.
A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.
Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.
A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:
-
Az AI az infrastruktúra részévé válik
Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.
-
Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak
Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.
-
GPU-tudatos erőforrás-kezelés
A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.
-
Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve
Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.
-
Kontrollált költségek és beépített FinOps
Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.
Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL leleplezte az AMOLED kijelzőhöz fejlesztett új generációs NXTPAPER technológiáját
-
Ipar2 hét ago
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
-
Gazdaság2 hét ago
Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre
-
Ipar2 hét ago
Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek




