Gazdaság
Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére
A legtöbben minimum 5 év szakmai múlttal, vendéglátós, oktatási, pénzügyi vagy kereskedelmi területről váltanak IT-ra.
A recesszió ellenére is keresettek a hazai munkaerőpiacon az informatikusok: egy jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot vihetnek haza azok, akik a karrierváltás mellett döntenek. A szakmaváltók 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett, mielőtt IT karrierjébe kezdett – többek között ezek derülnek ki a PROGmasters IT képzési központ felméréséből, amelyben összesen 454, szoftverfejlesztőként, manuális tesztelőként vagy alkalmazás-üzemeltetőként végzett résztvevőjük 27,7 százaléka, 126 fő vett részt.
A 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, és jelenleg meghaladja a 913 ezer forintot, ráadásul a 4-7 éves szakmai múlttal rendelkező – jellemzően már seniorként dolgozó – résztvevők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert. A felmérés összes résztvevőjének majdnem 40 százaléka dolgozik külföldön, vagy itthonról külföldi projektben, és a hazai IT-szakemberek iránti keresletet mutatja az is, hogy az elmúlt három hónapban a válaszadók 57 százaléka kapott megkeresést vagy konkrét állásajánlatot betölthető informatikai pozícióra – olvasható ki a kutatási eredményekből.
A résztvevők 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett a korábbi szakmájában, amikor a karrierváltás mellett döntött és elvégezte a PROGmasters valamelyik 2-6 hónapos képzését. A válaszadók 15,2 százaléka vendéglátósként vagy az idegenforgalomban dolgozott, míg 12,1 százaléka oktatási, kutatási vagy tudományos tevékenységet végzett korábban. 10,1 százalékuk pénzügyi területről váltott az informatikára, de az értékesítés és kereskedelem szektorból érkezők aránya is eléri a 9,1 százalékot. A kutatásban résztvevők 43,4 százalékának nincs felsőfokú végzettsége, azonban 97 százalékuk beszél legalább középszinten angolul vagy németül – derül ki a PROGmasters szeptemberi kutatásának eredményeiből.
Közel 600 ezer forint a kezdők, millió felett a tapasztaltabbak havi átlagfizetése
Az informatikai szektorban elérhető jövedelmek az átlagnál (a KSH által mért 560 ezer forint körüli átlagkeresetnél) jóval magasabbak, amit a PROGmasters idén szeptemberi felmérése is visszaigazolt. A 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, és jelenleg meghaladja a 913 ezer forintot (a PROGmasters által a tavalyi év utolsó negyedévében elvégzett hasonló kutatás szerint akkor az átlagfizetés még csak 806 ezer forint volt).
Az IT szektorban gyorsan emelkednek a fizetések: míg az elmúlt 12 hónapban végzett résztvevők átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot keresnek, addig a 2-4 éve végzettek már átlagban bruttó 884 ezer forintot visznek haza havonta. A 4-7 éves szakmai múlttal rendelkező – jellemzően már seniorként dolgozó – résztvevők pedig átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert (ráadásul 84 százalékuknak minimum 60 százalékkal emelkedett a fizetése a karrierváltása óta).
A karrierváltók többsége számára a külföldi munkalehetőség is opció
A karrierváltásra törekvőket a magasabb jövedelem mellett a szakmai fejlődés és az előléptetés is motiválja. A kutatás résztvevőinek több mint fele (50,5 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a munkahelye szervezett számára belső képzést az elmúlt egy évben. A folyamatos szakmai fejlődésnek köszönhetően a PROGmasters friss felmérése szerint mostanra az összes válaszadó 48,5 százaléka érte el a medior vagy a senior pozíciót, azonban ez az arány a legalább négy éve végzettek körében már 87,5 százalékos (a legalább négy éve végzettek fele medior, 37,5 százaléka pedig senior pozícióban dolgozik jelenleg).
A kutatás arra is kitért, hogy az elmúlt hét évben végzettek között milyen arányban vannak olyanok, akik jelenleg is külföldön, vagy Magyarországról külföldi IT projektben dolgoznak. Az összes résztvevő 8,1 százaléka külföldön, míg közel harmada, 31,3 százaléka itthonról dolgozik külföldi projektben. A nemzetközi karrier azonban ennél is szélesebb kör számára lehet opció: az összes válaszadó 86,9 százaléka véli úgy, hogy lenne lehetősége külföldön, vagy külföldön működő cégnek távmunkában dolgozni a jelenlegi szaktudásával és tapasztalatával.
Válságban is van kereslet az informatikusokra
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávon a Magyarországon hiányzó IT-szakemberek számát. A jelentős keresletet a PROGmasters friss kutatása is visszaigazolja: az elmúlt három hónapban a 2017 óta végzettek 57 százaléka kapott megkeresést vagy konkrét állásajánlatot betölthető informatikai pozícióra, ráadásul a résztvevők 60,6 százaléka szerint a munkáltatója a következő 6-12 hónapban is tervezi új kollégák felvételét IT területre.
A 2016-ban alapított PROGmasters IT képzési központ főként a 20-45 éves, elsősorban karrierváltást tervezők számára kínál online vagy személyesen, illetve munka mellett is végezhető informatikai képzéseket, amelyek résztvevői számára állásgarancia-lehetőséget is kínál. A PROGmasters tanfolyamait az elmúlt években több százan végezték el, és az iskola állásgarantált programozó képzésein résztvevők 90 százaléka helyezkedett el informatikusként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric






