Gazdaság
Túlteljesítette 2025-re kitűzött exportcéljait a Gloster
Közzétette a 2023. első féléves jelentését a tőzsdén jegyzett IT vállalat.
A világ 4 kontinensének több mint 20 országába szolgáltató Gloster nettó árbevétele 70 százalékkal, 4,4 milliárd forintra, ebből a külföldi értékesítésből származó bevétel pedig 170 százalékkal, 2 milliárd forintra nőtt 2023 első félévében. Az előző év azonos időszakához képest az EBITDA 41%-os bővülést mutat, 426 millió forintot érve el. A jelentős növekedést a cég júniusban bejelentett, tizedik, egyben eddigi legnagyobb akvizíciója hajtotta, de a cég organikus növekedési mutatói is kiemelkedőek a terhelt piaci környezetben.
Már az idei év első felében túlteljesítette 2025-ös stratégiájában megfogalmazott, az export árbevételek arányára vonatkozó céljait a Gloster Infokommunikációs Nyrt. A most közzétett féléves jelentés szerint a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett IT vállalat összesített árbevétele 70%-kal 4,434 milliárd forintra nőtt, ezen belül pedig a külföldi értékesítésből származó bevétel 170% százalékos bővülést mutatott 2022 első felévével összevetve. Az így elért 2 milliárd forint külföldi árbevétel pedig a teljes árbevétel 45,2%-át adja, ami már most magasabb, mint a 2025-ös stratégiában megfogalmazott 30-40 százalékos célérték.
A növekedéshez nagyban hozzájárult a Gloster történetének eddigi legnagyobb akvizíciója: a P92 IT Solutions Hungary Kft. felvásárlásáról a szerződést a felek idén júniusban írták alá. Mivel a tranzakció csak a féléves üzleti zárást követően fejeződött be, így a most közzétett beszámolóban az akvizícióból fakadó és az anélkül kalkulált növekedési adatokat is feltünteti a vállalat.
| Megnevezés | 2022H1 | 2023H1 | „2023H1 P92-vel” | változás (mFt) | 2023H1/ 2022H1 % | változás P92-vel | 2023H1/ 2022H1 % |
| Értékesítés nettó árbevétele (mFt) | 2,613 | 3,242 | 4,434 | 629 | +24% | 1,821 | +70% |
| ebből: belföldi | 1872 | 2,299 | 2,431 | 427 | +23% | 559 | +30% |
| ebből: külföldi | 741 | 943 | 2003 | 202 | +27% | 1,262 | +170% |
| ebből: rendszeres | 1708 | 2,108 | 3,240 | 400 | +23% | 1,532 | +90% |
| EBITDA | 301 | 306 | 426 | 5 | +2% | 125 | +41% |
| Adózott eredmény | 144 | 8 | 149 | -136 | -94% | 5 | +3% |
| EBITDA / Árbevétel % | 11.5% | 9.4% | 9.6% | ||||
| Export árbevétel aránya | 28.4% | 29.1% | 45.2% | ||||
| Rendszeres árbevétel | 65.4% | 65.0% | 73.1% |
Gloster árbevétel, EBITDA és adózott eredmény és ezek arányának alakulása
Ugyancsak a korábban kitűzött stratégiai céloknál nagyobb mértékben, 90%-kal, 3,2 milliárd forintra emelkedett a rendszeres árbevételek értéke az idei első félévben. Ezzel a Gloster Csoport hosszútávú teljesítésű, megújuló szerződéseiből származó bevételek aránya elérte a 73 százalékot a teljes árbevételhez viszonyítva, ami alig marad el a társaság 2025. év végére kitűzött stratégiai céljai közt megfogalmazott 75%-os aránytól.
A növekvő árbevétel mellé bővülő EBITDA is párosult: ezen a soron a Gloster 426 millió forintot ért el 2023. első félévében, ami 41 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mutatott számokhoz képest.
Az organikus adózott eredményt és az EBITDA marzsot az akvirált 10 cég integrációjával, az IFRS átállással és a tőzsdei kategória váltás előkészítésével kapcsolatos egyszeri kiadások csökkentették. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek a tételek a 2024. első féléves eredményt már semmilyen mértékben nem befolyásolják majd.
A növekedés motorja mindazonáltal az első félévben is a Nemzetközi szoftverfejlesztés üzletág volt, amelynek nettó árbevétele a legutóbbi akvizíciót is beleszámítva +156%-kal bővült, ami jelentősen javítja a teljes cégcsoport profitabilitását. Ezen kívül erős időszakot zárt a Gloster Cloud üzletága is, amely annak ellenére tudott felmutatni 38%-os növekedést, hogy árbevétele elsősorban a jelenleg inkább stagnáló, belföldi piacról érkezik.
| Árbevétel (mFt) | 2022H1 | 2023H1 | ||||
| eseti | rendszeres | összesen | eseti | rendszeres | összesen | |
| Rendszerintegráció üzletág | 803 | 401 | 1,204 | 896 | 579 | 1,474 |
| Cloud üzletág | 51 | 495 | 546 | 84 | 668 | 752 |
| Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág | 51 | 812 | 863 | 155 | 861 | 1,015 |
| összesen | 905 | 1,708 | 2,613 | 1,134 | 2,108 | 3,242 |
| Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág P92-vel | 51 | 812 | 863 | 214 | 1,993 | 2,207 |
| összesen P92-vel | 905 | 1,708 | 2,613 | 1,194 | 3,240 | 4,434 |
Árbevétel megoszlása üzletágak szerint, eseti és rendszeres bontásban
A Gloster a P92 akvizíciójával jelentősen növelte a létszámát is, hiszen a cégcsoportban a teljes foglalkoztatottság ezáltal megközelítette a 350 főt a tavalyi első félévben regisztrált 202 főhöz képest.
„Az, hogy a 2025-ös növekedési stratégia egyes sarokszámait már most elértük, főként a nemzetközi szoftverfejlesztési tevékenységünk bővülésének az eredménye. Ezzel ismét visszaigazolást nyert, hogy helyes volt az a stratégiai fókuszváltás, amit a menedzsment 2021-ben végrehajtott és amihez a Gloster azóta is következetesen tartja magát”
– fogalmazott Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke. Aláhúzta, a mostani féléves számokból az is látszik, hogy azok a mutatók, amelyeket a társaság vezetése támogató, azaz a növekedést előrejelző mutatóknak tekint (mint a rendszeres és az export árbevétel aránya) magukkal húzzák a cégcsoport fő eredményességi mutatóit (EBITDA, teljes nettó árbevétel).
„Amellett, hogy a következő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli szinergiák kihasználására, folytatjuk az akvizíciós növekedési stratégia megvalósítását, tovább erősítjük a jelenlétünket azokon a piacokon, ahol már aktívak vagyunk, és elkezdünk új, prémium piacok felé nyitni, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Skandinávia”
– emelte ki Szekeres Viktor. Hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kijelölt piacokon elvárt magas szolgáltatási színvonal teljesítéséhez a német piacon szerzett tapasztalat kiváló alapot jelent a Gloster számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést
Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”
– tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Szeptembertől már nemcsak repülőgép-, hanem helikopterpilóta-képzést is kínál a Széchenyi István Egyetem
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Deloitte összefogásával még jobban felpöröghet az ipar digitális átállása
-
Gazdaság2 hét ago
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Szórakozás2 hét ago
VCT EMEA 2026: a Sony INZONE H9 II lesz a hivatalos fejhallgató
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök1 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni






