Gazdaság
Túlteljesítette 2025-re kitűzött exportcéljait a Gloster
Közzétette a 2023. első féléves jelentését a tőzsdén jegyzett IT vállalat.
A világ 4 kontinensének több mint 20 országába szolgáltató Gloster nettó árbevétele 70 százalékkal, 4,4 milliárd forintra, ebből a külföldi értékesítésből származó bevétel pedig 170 százalékkal, 2 milliárd forintra nőtt 2023 első félévében. Az előző év azonos időszakához képest az EBITDA 41%-os bővülést mutat, 426 millió forintot érve el. A jelentős növekedést a cég júniusban bejelentett, tizedik, egyben eddigi legnagyobb akvizíciója hajtotta, de a cég organikus növekedési mutatói is kiemelkedőek a terhelt piaci környezetben.
Már az idei év első felében túlteljesítette 2025-ös stratégiájában megfogalmazott, az export árbevételek arányára vonatkozó céljait a Gloster Infokommunikációs Nyrt. A most közzétett féléves jelentés szerint a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett IT vállalat összesített árbevétele 70%-kal 4,434 milliárd forintra nőtt, ezen belül pedig a külföldi értékesítésből származó bevétel 170% százalékos bővülést mutatott 2022 első felévével összevetve. Az így elért 2 milliárd forint külföldi árbevétel pedig a teljes árbevétel 45,2%-át adja, ami már most magasabb, mint a 2025-ös stratégiában megfogalmazott 30-40 százalékos célérték.
A növekedéshez nagyban hozzájárult a Gloster történetének eddigi legnagyobb akvizíciója: a P92 IT Solutions Hungary Kft. felvásárlásáról a szerződést a felek idén júniusban írták alá. Mivel a tranzakció csak a féléves üzleti zárást követően fejeződött be, így a most közzétett beszámolóban az akvizícióból fakadó és az anélkül kalkulált növekedési adatokat is feltünteti a vállalat.
| Megnevezés | 2022H1 | 2023H1 | „2023H1 P92-vel” | változás (mFt) | 2023H1/ 2022H1 % | változás P92-vel | 2023H1/ 2022H1 % |
| Értékesítés nettó árbevétele (mFt) | 2,613 | 3,242 | 4,434 | 629 | +24% | 1,821 | +70% |
| ebből: belföldi | 1872 | 2,299 | 2,431 | 427 | +23% | 559 | +30% |
| ebből: külföldi | 741 | 943 | 2003 | 202 | +27% | 1,262 | +170% |
| ebből: rendszeres | 1708 | 2,108 | 3,240 | 400 | +23% | 1,532 | +90% |
| EBITDA | 301 | 306 | 426 | 5 | +2% | 125 | +41% |
| Adózott eredmény | 144 | 8 | 149 | -136 | -94% | 5 | +3% |
| EBITDA / Árbevétel % | 11.5% | 9.4% | 9.6% | ||||
| Export árbevétel aránya | 28.4% | 29.1% | 45.2% | ||||
| Rendszeres árbevétel | 65.4% | 65.0% | 73.1% |
Gloster árbevétel, EBITDA és adózott eredmény és ezek arányának alakulása
Ugyancsak a korábban kitűzött stratégiai céloknál nagyobb mértékben, 90%-kal, 3,2 milliárd forintra emelkedett a rendszeres árbevételek értéke az idei első félévben. Ezzel a Gloster Csoport hosszútávú teljesítésű, megújuló szerződéseiből származó bevételek aránya elérte a 73 százalékot a teljes árbevételhez viszonyítva, ami alig marad el a társaság 2025. év végére kitűzött stratégiai céljai közt megfogalmazott 75%-os aránytól.
A növekvő árbevétel mellé bővülő EBITDA is párosult: ezen a soron a Gloster 426 millió forintot ért el 2023. első félévében, ami 41 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mutatott számokhoz képest.
Az organikus adózott eredményt és az EBITDA marzsot az akvirált 10 cég integrációjával, az IFRS átállással és a tőzsdei kategória váltás előkészítésével kapcsolatos egyszeri kiadások csökkentették. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek a tételek a 2024. első féléves eredményt már semmilyen mértékben nem befolyásolják majd.
A növekedés motorja mindazonáltal az első félévben is a Nemzetközi szoftverfejlesztés üzletág volt, amelynek nettó árbevétele a legutóbbi akvizíciót is beleszámítva +156%-kal bővült, ami jelentősen javítja a teljes cégcsoport profitabilitását. Ezen kívül erős időszakot zárt a Gloster Cloud üzletága is, amely annak ellenére tudott felmutatni 38%-os növekedést, hogy árbevétele elsősorban a jelenleg inkább stagnáló, belföldi piacról érkezik.
| Árbevétel (mFt) | 2022H1 | 2023H1 | ||||
| eseti | rendszeres | összesen | eseti | rendszeres | összesen | |
| Rendszerintegráció üzletág | 803 | 401 | 1,204 | 896 | 579 | 1,474 |
| Cloud üzletág | 51 | 495 | 546 | 84 | 668 | 752 |
| Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág | 51 | 812 | 863 | 155 | 861 | 1,015 |
| összesen | 905 | 1,708 | 2,613 | 1,134 | 2,108 | 3,242 |
| Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág P92-vel | 51 | 812 | 863 | 214 | 1,993 | 2,207 |
| összesen P92-vel | 905 | 1,708 | 2,613 | 1,194 | 3,240 | 4,434 |
Árbevétel megoszlása üzletágak szerint, eseti és rendszeres bontásban
A Gloster a P92 akvizíciójával jelentősen növelte a létszámát is, hiszen a cégcsoportban a teljes foglalkoztatottság ezáltal megközelítette a 350 főt a tavalyi első félévben regisztrált 202 főhöz képest.
„Az, hogy a 2025-ös növekedési stratégia egyes sarokszámait már most elértük, főként a nemzetközi szoftverfejlesztési tevékenységünk bővülésének az eredménye. Ezzel ismét visszaigazolást nyert, hogy helyes volt az a stratégiai fókuszváltás, amit a menedzsment 2021-ben végrehajtott és amihez a Gloster azóta is következetesen tartja magát”
– fogalmazott Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke. Aláhúzta, a mostani féléves számokból az is látszik, hogy azok a mutatók, amelyeket a társaság vezetése támogató, azaz a növekedést előrejelző mutatóknak tekint (mint a rendszeres és az export árbevétel aránya) magukkal húzzák a cégcsoport fő eredményességi mutatóit (EBITDA, teljes nettó árbevétel).
„Amellett, hogy a következő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli szinergiák kihasználására, folytatjuk az akvizíciós növekedési stratégia megvalósítását, tovább erősítjük a jelenlétünket azokon a piacokon, ahol már aktívak vagyunk, és elkezdünk új, prémium piacok felé nyitni, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Skandinávia”
– emelte ki Szekeres Viktor. Hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kijelölt piacokon elvárt magas szolgáltatási színvonal teljesítéséhez a német piacon szerzett tapasztalat kiváló alapot jelent a Gloster számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




