Gazdaság

Túlteljesítette 2025-re kitűzött exportcéljait a Gloster

Közzétette a 2023. első féléves jelentését a tőzsdén jegyzett IT vállalat.

A világ 4 kontinensének több mint 20 országába szolgáltató Gloster nettó árbevétele 70 százalékkal, 4,4 milliárd forintra, ebből a külföldi értékesítésből származó bevétel pedig 170 százalékkal, 2 milliárd forintra nőtt 2023 első félévében. Az előző év azonos időszakához képest az EBITDA 41%-os bővülést mutat, 426 millió forintot érve el. A jelentős növekedést a cég júniusban bejelentett, tizedik, egyben eddigi legnagyobb akvizíciója hajtotta, de a cég organikus növekedési mutatói is kiemelkedőek a terhelt piaci környezetben.

Már az idei év első felében túlteljesítette 2025-ös stratégiájában megfogalmazott, az export árbevételek arányára vonatkozó céljait a Gloster Infokommunikációs Nyrt. A most közzétett féléves jelentés szerint a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett IT vállalat összesített árbevétele 70%-kal 4,434 milliárd forintra nőtt, ezen belül pedig a külföldi értékesítésből származó bevétel 170% százalékos bővülést mutatott 2022 első felévével összevetve. Az így elért 2 milliárd forint külföldi árbevétel pedig a teljes árbevétel 45,2%-át adja, ami már most magasabb, mint a 2025-ös stratégiában megfogalmazott 30-40 százalékos célérték.

A növekedéshez nagyban hozzájárult a Gloster történetének eddigi legnagyobb akvizíciója: a P92 IT Solutions Hungary Kft. felvásárlásáról a szerződést a felek idén júniusban írták alá. Mivel a tranzakció csak a féléves üzleti zárást követően fejeződött be, így a most közzétett beszámolóban az akvizícióból fakadó és az anélkül kalkulált növekedési adatokat is feltünteti a vállalat.

Megnevezés	2022H1	2023H1	„2023H1 P92-vel”	változás (mFt)	2023H1/ 2022H1 %	változás P92-vel	2023H1/ 2022H1 %
Értékesítés nettó árbevétele (mFt)	2,613	3,242	4,434	629	+24%	1,821	+70%
ebből: belföldi	1872	2,299	2,431	427	+23%	559	+30%
ebből: külföldi	741	943	2003	202	+27%	1,262	+170%
ebből: rendszeres	1708	2,108	3,240	400	+23%	1,532	+90%
EBITDA	301	306	426	5	+2%	125	+41%
Adózott eredmény	144	8	149	-136	-94%	5	+3%
EBITDA / Árbevétel %	11.5%	9.4%	9.6%
Export árbevétel aránya	28.4%	29.1%	45.2%
Rendszeres árbevétel	65.4%	65.0%	73.1%

Gloster árbevétel, EBITDA és adózott eredmény és ezek arányának alakulása

Ugyancsak a korábban kitűzött stratégiai céloknál nagyobb mértékben, 90%-kal, 3,2 milliárd forintra emelkedett a rendszeres árbevételek értéke az idei első félévben. Ezzel a Gloster Csoport hosszútávú teljesítésű, megújuló szerződéseiből származó bevételek aránya elérte a 73 százalékot a teljes árbevételhez viszonyítva, ami alig marad el a társaság 2025. év végére kitűzött stratégiai céljai közt megfogalmazott 75%-os aránytól.

A növekvő árbevétel mellé bővülő EBITDA is párosult: ezen a soron a Gloster 426 millió forintot ért el 2023. első félévében, ami 41 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mutatott számokhoz képest.

Az organikus adózott eredményt és az EBITDA marzsot az akvirált 10 cég integrációjával, az IFRS átállással és a tőzsdei kategória váltás előkészítésével kapcsolatos egyszeri kiadások csökkentették. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek a tételek a 2024. első féléves eredményt már semmilyen mértékben nem befolyásolják majd.

A növekedés motorja mindazonáltal az első félévben is a Nemzetközi szoftverfejlesztés üzletág volt, amelynek nettó árbevétele a legutóbbi akvizíciót is beleszámítva +156%-kal bővült, ami jelentősen javítja a teljes cégcsoport profitabilitását. Ezen kívül erős időszakot zárt a Gloster Cloud üzletága is, amely annak ellenére tudott felmutatni 38%-os növekedést, hogy árbevétele elsősorban a jelenleg inkább stagnáló, belföldi piacról érkezik.

Árbevétel (mFt)	2022H1			2023H1
Árbevétel (mFt)	eseti	rendszeres	összesen	eseti	rendszeres	összesen
Rendszerintegráció üzletág	803	401	1,204	896	579	1,474
Cloud üzletág	51	495	546	84	668	752
Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág	51	812	863	155	861	1,015
összesen	905	1,708	2,613	1,134	2,108	3,242
Nemzetközi szoftverfejlesztési üzletág P92-vel	51	812	863	214	1,993	2,207
összesen P92-vel	905	1,708	2,613	1,194	3,240	4,434

Árbevétel megoszlása üzletágak szerint, eseti és rendszeres bontásban

A Gloster a P92 akvizíciójával jelentősen növelte a létszámát is, hiszen a cégcsoportban a teljes foglalkoztatottság ezáltal megközelítette a 350 főt a tavalyi első félévben regisztrált 202 főhöz képest.

„Az, hogy a 2025-ös növekedési stratégia egyes sarokszámait már most elértük, főként a nemzetközi szoftverfejlesztési tevékenységünk bővülésének az eredménye. Ezzel ismét visszaigazolást nyert, hogy helyes volt az a stratégiai fókuszváltás, amit a menedzsment 2021-ben végrehajtott és amihez a Gloster azóta is következetesen tartja magát”

– fogalmazott Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke. Aláhúzta, a mostani féléves számokból az is látszik, hogy azok a mutatók, amelyeket a társaság vezetése támogató, azaz a növekedést előrejelző mutatóknak tekint (mint a rendszeres és az export árbevétel aránya) magukkal húzzák a cégcsoport fő eredményességi mutatóit (EBITDA, teljes nettó árbevétel).

„Amellett, hogy a következő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli szinergiák kihasználására, folytatjuk az akvizíciós növekedési stratégia megvalósítását, tovább erősítjük a jelenlétünket azokon a piacokon, ahol már aktívak vagyunk, és elkezdünk új, prémium piacok felé nyitni, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Skandinávia”

– emelte ki Szekeres Viktor. Hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kijelölt piacokon elvárt magas szolgáltatási színvonal teljesítéséhez a német piacon szerzett tapasztalat kiváló alapot jelent a Gloster számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gloster teljesítés tőzsde vállalat

Up Next

Siemens-megoldásokkal automatizálta hazai óriásraktárát a JYSK

Don't Miss

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!