Connect with us

Gazdaság

Munkába visszatérés után imposztor-szindróma?

Karrierváltóknak és szülőknek is segít újra munkába rázódni a Morgan Stanley programja!

Több év kihagyás után gyakran egy angol nyelvű prezentáció megtartása vagy akár egy email megírása is frusztrálóan nehéz kihívás lehet a munka világába visszatérők számára. A kihagyott idő alatt megkophat a gyakorlati tudás is, de az egyik legfőbb probléma a legtöbb esetben az önbizalom elvesztése. Ennek megerősítésében is segít a Morgan Stanley Return to Work – Lendülj újra munkába! programja, amelyet már nyolcadik éve hirdet meg Budapesten is a globális pénzintézet. A 16 hetes képzés azoknak segít, akik legalább egy év kihagyás után szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra, akár gyermekvállalás folytán, akár más okból hagyták félbe karrierjüket. A programra 2023. november 13-ig lehet jelentkezni.

Szülési szabadság, hozzátartozók ápolása, betegségből való felépülés vagy éppen továbbtanulás – akármilyen okból is szakítja meg valaki a karrierjét hosszabb időre, sokaknak nem könnyű visszarázódni a munka világába. Az ilyen „újrakezdők” ennek ellenére nem problémát, hanem megoldást és lehetőséget jelentenek, legalábbis így gondolja a Morgan Stanley. „A jelenlegi, feszített munkaerőpiacon fontos tartalékot jelenthetnek azok a szakemberek, akik éppen nem aktívak, de kis segítséggel szívesen visszatérnének a munkaerőpiacra. Ez nem könnyű feladat, hiszen a kihagyott évek alatt megkophat tudásunk és kieshetünk a szakmai vérkeringésből, azonban a megfelelő támogatással, rövid idő alatt is újra önbizalmat szerezhetnek és értékes munkatárssá válhatnak a visszatérő kollégák” – mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR vezetője.

A globális pénzintézet mintegy 3000 szakembert foglalkoztat budapesti elemző és informatikai központjában, ahol ismét meghirdették a munkaerőpiacra való visszarázódást elősegítő Return to Work programot. A Morgan Stanley először 2014-ben Londonban és az Egyesült Államokban indította el az ismét munkába lendülőket támogató programját, a budapesti irodában 2016 óta lehet jelentkezni rá, és már több százan kezdték újra a karrierjüket a segítségével. A 16 hetes program során a résztvevők felfrissítik szakmai ismereteiket, fejlesztik nyelvtudásukat, időmenedzsmentet, kommunikációs technikákat tanulnak, fejleszthetik prezentációs és kommunikációs készségeiket is mentorok segítségével. Korábbi résztvevőkkel, illetve a vállalat vezetőivel is találkozhatnak, és önkéntes munkában is részt vehetnek.

Fél évtizednyi kihagyás után sincs lehetetlen

„Hat év szülési szabadság után úgy éreztem, hogy számos készségem fejlesztésre vagy legalábbis frissítésre szorul – az megkopott az angol nyelvtudásom, az Excel-használatom, a prezentációs készségeim, de már egy email megírása sem volt magától értetődő – mondta el Török Andrea, aki 2021-ben vett részt a programban, és jelenleg a Morgan Stanley budapesti irodájának pénzügyi részlegén dolgozik. – Tovább nehezítette a helyzetemet, hogy a világjárvány közepén tértem vissza, és nem volt könnyű virtuális találkozók során visszarázódni. A program azonban erre is lehetőséget adott, be tudtam illeszkedni a csapatba, sőt barátokat is szereztem. Büszke vagyok rá, hogy hat otthon töltött év után helyt tudtam állni egy dinamikus, nemzetközi pénzintézet soraiban.”

Nemcsak a tudás, az önbizalom is fontos

Egy másik visszatérő, Kiss Boglárka rámutatott: a készségek felfrissítésén túl fontos, hogy a visszatérők visszanyerjék magabiztosságukat. „Több mint tízéves, IT operációs területen felépített karrier után hagytam ki két évet, és miután visszatértem a munkaerőpiacra, le kellett győznöm az imposztor-szindrómát is. Folyamatosan emlékeztetnem kellett magam, hogy újra vissza tudom nyerni azt a szaktudást, ami az előző munkámban magabiztossá tett, még ha ez nem is megy majd egyik napról a másikra. Türelmesnek kellett lennem, de rengeteg megértést és segítséget kaptam a kollégáimtól, menedzsereimtől és trénereimtől” – fogalmazott a szakember, aki ma már elektronikus értékpapír-kereskedelmi rendszerek fejlesztésének koordinációjában dolgozik a Morgan Stanley budapesti irodájában.

Karrierváltás: amikor az újrakezdés tényleg újrakezdés

A Return to Work egyik előnye, hogy korábbi szakmájuktól akár teljesen eltérő területen is kipróbálhatják magukat a résztvevők. Az eredetileg vegyész Polyák Andrea irodai adminisztrációs munkakört hagyott maga mögött, majd full-stack programozói képesítést szerzett a visszatérés előtt. „Azért jelentkeztem a Return to work programba, mert a legjobbaktól akartam tanulni és egy stabil, sokszínű és elfogadó környezetben szerettem volna bővíteni a tapasztalataimat. Junior szoftverfejlesztőként a szakmai fejlődésemhez is rengeteg útmutatást kaptam, így gyorsan fejlődhettem” – mondta el a Morgan Stanley kereskedőit támogató applikációk fejlesztésén dolgozó szakember. Hozzátette: „Halláskárosultként nem volt könnyű a kommunikáció, de a csapatom nagyon nyitott és rugalmas volt: írásban egyeztettünk, és egy idő után egy élőbeszédet feliratozó szoftvert is elkezdtünk alkalmazni, így maximálisan részt tudtam venni a munkafolyamatokban.”

Kik jelentkezhetnek?

A Return to Work program olyan, angolul beszélő szakemberek jelentkezését várja, akik legalább egy éve megszakították pályafutásukat, de szeretnének visszatérni a munka világába – akár heti 30 órás részmunkaidőben is. Ugyanakkor a Morgan Stanley minden területről vár kollégákat – a program számos korábbi résztvevője teljesen más háttérrel érkezve indított sikeres karriert a cégnél. A képzésre kortól, nemtől függetlenül várják a jelentkezéseket – sokan a nyugdíjba vonulásukat követően döntenek úgy, hogy újabb karrierbe kezdenek.

A 16 hetes Return to Work program 2024. március 4-én indul. A jelentkezéseket 2023. november 13-ig várják a www.morganstanley.com/returntowork honlapon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss