Gazdaság
Akár hárommilliót is kérhetnek egy új építésű lakás négyzetméteréért
Továbbra is nagy a különbség a legolcsóbb és legdrágább új építésű lakások fajlagos ára között, a skála Budapesten kerületenként már egymilliótól hárommillióig ível négyzetméterenként. Ugyanakkor az áremelkedés üteme a harmadik negyedévben szinte megállt, és éves viszonylatban is bőven tíz százalék alá esett.
„A tavalyi extrém drágulás után lényegében megállt az új építésű ingatlanok áremelkedése a fővárosban”
– ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az irányadónak tekinthető árlistát. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy már csak 1 százalékos emelkedést mért az Otthon Centrum az előző negyedévhez képest.
2023. III. negyedévében a Budapesten kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,608 millió forint volt ugyanakkor hosszú idő után először esett 10 százalék alá az éves áremelkedés mértéke, pillanatnyilag 7 százalékkal kell többet fizetni egy újonnan épült ingatlanért, mint egy évvel korábban. A kerületek között 1, 006 millió és 3,081 millió forint közötti sávban ingadozik az átlagos kínálati négyzetméterár, ezzel pedig először lépte át az összes fővárosi kerület az egymilliós átlagos négyzetméterárat – közölte a szakember.
A legdrágább kerületek sorrendjében nincs változás, megegyezik az előző negyedévivel: továbbra is az V. kerület a legdrágább, 3,081 millió forintos átlagos négyzetméterárral, majd a II. kerület (2,91 millió) és a XII. kerület (2,8 millió) a sorrend. Még két városrész, az I. (2,42 millió) és a VI. kerület (2,23 millió) lépte át a kétmillió forintos kínálati négyzetméterárat. Ugyanakkor ezekben a kerületekben emelkedett a legkevésbé az ár az előző negyedévhez képest, sőt a három budai kerületben már minimális csökkenést mért az OC.
A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél millió forint felett alakult az átlagos négyzetméterár: a XI. kerületben 1,67, a III. kerületben 1,70, IX. kerületben 1,71, a VII. kerületben pedig 1,85 millió forint a kínálati négyzetméterár átlagértéke, a belvárosban egyedül a VIII. kerületben kérnek másfél milliónál kevesebbet (1,45 milliót). A külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben kicsivel egymillió forint feletti négyzetméterárak a jellemzőek. A legolcsóbb a XXI. kerület, átlagosan 1,006 millió forinttal, de a külső pesti kerületek között nincs számottevő különbség, és az átlagos kínálati négyzetméterár szinte mindenhol 1,05-1,2 millió forint között változik.
Az OC szeptemberi felmérése szerint Budapesten 345 új lakás beruházás van folyamatban, ezekben 27,3 ezer lakás épül, ami nagyságrendileg megfelel az előző negyedév számainak: a projektek és lakások száma 2,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva.
A folyamatban lévő beruházások új lakásállományának 31,8 százaléka, összesen 8,7 ezer lakás egyelőre nem érhetők el, még meg sem hirdették őket, ami arányaiban 1,5 százalékkal, nominálisan pedig 600 lakással jelent többet az előző negyedévinél.
„Az idei évben trendszerűen nőtt az elindított, ám egyelőre meg nem hirdetett projektek száma, vagyis a fejlesztők elkezdik a kivitelezést, de kivárnak az értékesítéssel”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
Ebben a negyedévben 31 projekt 1450 lakásának kivitelezése indult el, amelyből 26 beruházás 777 lakásának hirdetését kezdték el, ez szintén több az előző negyedévinél. A legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül, az angyalföldi 64 projekt és 8,7 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő a kerületek között, és nem mellesleg több, mint az előző negyedévben. A budai oldalon a XI. kerület 45 projekttel jelenleg is éllovas, Kelenföldtől csak kicsivel szakad le a III. kerület 40 projekttel. A legkevesebb beruházás, összesen kettő az V. kerületben van folyamatban, míg lakásszámban az V. kerület mellett az I. és a XVI. kerületben épül a legkevesebb otthon, kevesebb mint 50 darab.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Hallgatói mérések: a gyakorlatorientált mérnökképzést szolgálja a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja
A zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya ma már nemcsak ipari fejlesztések, hanem felsőoktatási képzések és alkalmazott kutatások fontos terepe is. A pálya közvetlen szomszédságában működik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely híd az oktatás és az ipari tesztelés között – ahogy azt az elmúlt félévben a motorsportmérnök mesterképzés hallgatói is megtapasztalták.
A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket.
Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az egyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá.

A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem)
Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia.
Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A lojalitás új korszakba lép – már előrendelhető a PwC Fogyasztói Hűség Körkép
A lojalitás mára az egyik legstabilabb növekedési forrássá vált, de a legtöbb vállalat nem használja ki a hűséges vásárlókban rejlő teljes potenciált. A PwC Magyarország először készít kiterjedt kutatást a fogyasztói hűségről, hogy feltárja a hűség mögött húzódó üzleti lehetőségeket.
A 2026 tavaszán megjelenő PwC Fogyasztói Hűség Körkép az átfogó elemzésen túl egy adatvezérelt, gyakorlati útmutatóként is szolgál a márkák számára hűségprogramjuk újragondolásához és fejlesztéséhez. A riportot megrendelők egy olyan segédeszközt is kapnak, melynek segítségével a cégek új szintre emelhetik ügyfélmegtartási stratégiájukat.
Miközben az ügyfélszerzés költségei folyamatosan emelkednek, a meglévő ügyfelek megtartása kiszámíthatóbb bevételt és magasabb ügyfélértéket eredményez. Az online vásárlók mindössze egyharmada tekinthető rendszeres vásárlónak, ugyanakkor ők adják a teljes forgalom mintegy 76%-át, ami egyértelműen mutatja a lojális ügyfélkör üzleti jelentőségét. Aki jól belenéz az adataiba, szintén megtalálhatja ügyfelek egy szűkebb körét, akik a forgalom jelentős részét realizálják. Míg az ő esetükben a megtartás a cél, a ritkábban vásárlóknál a gyakoriság növelése. Mindez különböző eszközöket kíván, amelyek egy jól megkomponált hűségprogramban jelen kell, hogy legyenek.
A hűségprogram, mint üzleti stratégia
„A hűség ma már nem egyszerűen marketingeszköz, hanem üzleti stratégia. A vállalatok számára az igazi kérdés nem az, hogy érdemes‑e foglalkozni vele, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben teszik ezt meg”
– mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.
„A Fogyasztói Hűség Körképpel abban szeretnénk támogatni ügyfeleinket, hogy megértsék a hűség természetét és a lehető legjobb döntéseket hozzák az ügyfélmegtartás területén, hiszen fenntartható üzleti sikerük függ tőle”
– tette hozzá a szakember.
A lojalitás új, adatvezérelt korszaka gyorsan átrendezi a piaci erőviszonyokat: akik most lépnek, évekre meghatározhatják versenytársaikhoz viszonyított pozíciójukat.
„A hűségprogramok sikerének kulcsa ma már nem az, hogy hány pontot adunk, hanem az, hogy mennyire ismerjük saját ügyfélbázisunkat és értjük meg a fogyasztóink valódi motivációit. A Fogyasztói Hűség Körkép segít abban, hogy a vállalatok az adatokat stratégiai szinten használva, ügyfeleik visszajelzéseire építve alakítsanak ki tartós ügyfélkapcsolatokat”
– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.
A PwC elemzése szorosan kapcsolódik az Antavo AI Loyalty Cloud frissen megjelent Global Customer Loyalty Report 2026 kutatásának megállapításaihoz, amely globális szinten vizsgálja a lojalitás aktuális helyzetét. A tanulmány szerint a hűségprogram‑tulajdonosok 83%-a elégedett programja teljesítményével, miközben 93% pozitív megtérülésről számol be, az átlagos ROI pedig eléri az 5,3‑szoros értéket. A kutatás azt is kimutatja, hogy a fogyasztók 43,2%-a nagyobb eséllyel csatlakozik hűségprogramhoz, mint egy évvel korábban.
„A lojalitás új korszakába léptünk, ahol az igazi értéket az adatok intelligens felhasználása és a személyre szabott élmények jelentik”
– emelte ki Kecsmár Zsuzsa, az Antavo társalapítója és Chief Strategy Officere.
„Azok a márkák lesznek sikeresek, amelyek képesek a fogyasztói adatokat valós időben releváns döntésekké formálni”
– mutatott rá a szakértő.
A PwC és az Antavo a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy közös szakmai és technológiai tudásukra építve támogassák ügyfeleiket hűségprogramjaik megtervezésében, megvalósításában és folyamatos fejlesztésében. A felek közösen azon dolgoznak, hogy a vállalatok hosszú távon fenntartható, értékalapú kapcsolatot alakítsanak ki fogyasztóikkal, vásárlói elégedettségre és élményre törekedve. Az együttműködés egyik első eredményeként jelenik meg a Fogyasztói Hűség Körkép, melyhez az Antavo széles körű adatokat és nemzetközi jógyakorlatokat biztosít, így a riport olyan értékes benchmarkok és friss globális trendekre is rávilágít, melyekkel a nemzetközi márkák építik sikerüket.
„Az Antavo a nemzetközi hűségprogram‑piac egyik meghatározó technológiai és szemléletformáló innovátora, amely adat‑ és AI‑alapú megközelítésével új szintre emeli a fogyasztói lojalitás és hűségprogramélmény értelmezését. A PwC számára kulcsfontosságú, hogy ügyfeleinket nemcsak stratégiai tanácsadással, hanem bizonyított, skálázható megoldásokkal is támogassuk – a tervezéstől az implementációig és még azon is túl. Képességekben, értékajánlatban jól kiegészítjük egymást az Antavoval, és mindketten úgy véljük, hogy a lojalitás új korszakában, mely az értékteremtést helyezi középpontba – együttes erővel szeretnénk támogatni azokat a vállalatokat, melyek hosszú távon kívánnak értékalapú és profitábilis ügyfélkapcsolatokat építeni”
– foglalta össze Kiss Virág.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric
Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.
Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.
A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.
A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.
„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.
Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.
Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián
-
Gazdaság2 hét ago
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Gazdaság2 hét ago
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
-
Tippek2 hét ago
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának




