Gazdaság

Olcsóbb és fenntarthatóbb fűtési megoldásokat hozhat az új otthonfelújítási program

A hőszivattyúk európai piacának szűkülésében közrejátszanak a felújításokat visszatartó kedvezőtlenül alakuló kamatok, a korábbi robbanásszerű növekedésből megmaradt készletek, illetve az energiaárak bizonytalan alakulása.

A stagnálás és csökkenés ellenére a gyártók folyamatosan bővítik gyártókapacitásukat a kontinensen, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac. A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating & Ventilation Air-conditioning divíziójának vezetője. A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

Hiába a jelenlegi stagnálás és szűkülés, 2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.” A Panasonic jelenleg is a pilzeni gyárát fejleszti, ahol korábban televíziókat gyártottak, de 2018-tól átálltak hőszivattyúkra, amelyek előállításával addig csak a Távol-Keleten foglalkoztak. A támogatási rendszerek jövőbeni alakulása is fontos szerepet játszik a döntés meghozatalában. „Ugyan egyelőre nem tény, azonban várható, hogy a jövőben az Európai Unió kiemelten fogja támogatni az Európában gyártott termékeket, szemben az Európán kívül gyártottakkal” – tette hozzá Kozák Tamás.

A kamatok alakulása és a felújítási piac változása is a hőszivattyúk piacának szűküléséhez vezetett

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a Panasonic szakértője. „Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni” – tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban. „Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba.”

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek. „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a Panasonic szakértője.

Magyarország szomszédos országaiban vannak célzott támogatási programok, csak hazánk marad ki a sorból

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

„Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is” – mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üezemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás. A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fenntartható otthonfelújítási program támogatás

Up Next

Alacsony karbonlábnyom és humántőke a középpontban

Don't Miss

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Gazdaság

Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek

A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.

Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.

A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.

„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”

– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort

Vánszorog a hazai autólízing piac, miközben az ügyfelek árérzékenyebbé és óvatosabbá váltak – mutat rá a Cofidis iparági szakemberek megkérdezésével készült gyorsfelmérése. A szektor egyszerre készül a gazdasági bizonytalanságra és az elektromos autók térnyerésére, amiben sokan a jövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségét látják.

A lízingcégeknél a megkérdezettek arra számítanak, hogy a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is egyre inkább erősödni fog.

Nyílt végű autólízing-szolgáltatást indított a Cofidis, amelynek apropóján felmérte a bemutató partnereseményén résztvevő iparági szakértők véleményét az autólízing szektor helyzetéről. A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, hogy a hazai autólízing piac jelenleg stagnál (31%) vagy lassú növekedést (28%) mutat. A szektor számára jelenleg a legégetőbb kihívást a magas kamatkörnyezet, az ügyfelek csökkenő vásárlóereje, valamint az infláció és az ezzel járó költségnövekedés jelenti.

A felmérésben résztvevők döntő többsége (76%) szerint megváltoztak az ügyfelek igényei az elmúlt 3 évben. Elsősorban olcsóbb konstrukciókban gondolkodnak és kockázatkerülőbbé váltak az üzletfelek, miközben gyorsabb, egyszerűbb, rugalmasabb és lehetőleg digitális ügyintézést várnak el pénzügyi szolgáltatójuktól.

A szakemberek úgy értékelik, a következő években az autólízing piac számára az igazi veszélyt a tartósan magas finanszírozási költségek (41%) és a gazdasági visszaesés (31%) jelentheti Magyarországon. A legnagyobb növekedési potenciált pedig az elektromos autók lízingjében, a használt autók finanszírozásában, a KKV-szegmens bővülésében és a flottakezelési szolgáltatásokban látják.

A villanyautók és a hozzájuk kapcsolódó lízingkonstrukciók terjedését leginkább a magas beszerzési ár, a töltőinfrastruktúra jelenlegi hiányosságai, valamint az akadályozza, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt bizonytalan, milyen értéket képviselnek majd ezek a járművek a futamidő végén.

A megkérdezettek többsége szerint (52%) a lízingcégeknek a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is erősödni fog a jövőben, vagyis az ügyfelek egyre inkább komplex, az autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például flottakezelést, biztosítást, szervizelést vagy digitális ügyintézést – várhatnak el tőlük. A nyilatkozók ötöde pedig arra számít, hogy komplett mobilitási szolgáltatóvá alakulnak át a szektor szereplői, és teljes körű autóhasználati megoldásokat kínálnak majd ügyfeleiknek

„Az autólízing piac ma már jóval többről szól, mint pusztán finanszírozásról. Az ügyfelek gyors, rugalmas és egyszerű megoldásokat várnak el, miközben azt is fontosnak tartják, hogy pénzügyi partnerük valóban értse az egyedi igényeiket és hosszú távon is megbecsülje őket. A lízingcégeknek ezért folyamatosan bővíteniük kell szolgáltatásaikat, és olyan konstrukciókat kell kínálniuk, amelyek a magánszemélyektől a KKV-kon át a nagyvállalatokig minden ügyféltípus számára releváns megoldást nyújtanak

– mondta Buzássy Csaba, a Cofidis gépjárműfinanszírozási üzletágának vezetője.

– Ezért tartottuk fontosnak, hogy bevezessük nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciónkat. Mindez hosszú távú elköteleződés részünkről.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?

A legtöbb 35 éves számára a nyugdíj még távoli kérdésnek tűnik. A mindennapi kiadások, a lakhatás, a gyermeknevelés vagy éppen a karrierépítés mellett nehéz elképzelni, milyen anyagi helyzetben leszünk 30-35 év múlva. Azonban éppen ebben az életkorban lenne a legfontosabb elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, hiszen így nyerhetünk vele a legtöbbet – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.

Bár Magyarországon az állami nyugdíjrendszer várhatóan a jövőben is biztosít egy alapvető megélhetési szintet, de önmagában nem garantálja egy fiatal felnőtt jelenlegi életszínvonalának a fenntartását. Ezzel a problémával még nem sok, a 30-as éveit taposó fiatal foglalkozik, hiszen enélkül is számos pénzügyi kihívással kell szembenézniük, elég csak a 2025-ös 20 százalékot meghaladó lakásár emelkedésre gondolni.

Miért érdemes mégis foglalkozni a nyugdíjjal?

Azért, mert nyugdíjasként az állami ellátás várhatóan a korábbi jövedelemnek csak egy részét fogja biztosítani. Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjas éveket is kényelmesen élhessük, a nyugdíj előtti nettó jövedelem 70-80 százalékának megfelelő bevételre lenne szükség.

Egy átlagos keresetű munkavállaló ugyanis az aktív éveiben megszokhatja, hogy rendszeresen költ utazásra, szórakozásra, egészségmegőrzésre vagy akár a lakása fenntartására és korszerűsítésére. Nyugdíjasként azonban, ha jelentősen csökken a jövedelme, ezekre nem lesz lehetősége, következésképpen csökkenni fog az életszínvonala.

Milliókat nyerhet, aki időben elkezd félretenni

A nyugdíjcélú megtakarítás legfontosabb tényezője az idő. Minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összegből építhet fel jelentős vagyont a nyugdíjas évekre. Ha 35 évesen havi 10 ezer forintos megtakarítást vállalva lépünk be egy önkéntes nyugdíjpénztárba, nagyobb mértékű kockázatvállalás nélkül körülbelül 11,5 millió forint is lehet a várható vagyon. Ez 10 évvel számolva a nyugdíjas korba lépés után havonta közel 111 ezer forint pluszt jelent, 20 évre leosztva pedig 64 ezer forintot. Havi 15 ezer forint befizetésével pedig akár 17,35 millió forintot is össze lehet gyűjteni.

Ha a 10 ezer forintos megtakarítást tíz évvel később, 45 évesen kezdjük el fizetni, akkor a várható vagyon már csak 5,2 millió forint. Az állami nyugdíjat 10 évvel számolva így havonta 50 ezer forinttal, 20 évvel számolva pedig 29 ezer forinttal lehet kiegészíteni. Ha 55 évesen kezdünk el takarékoskodni, akkor ennek az összegnek a töredékét tudjuk csak összegyűjteni a nyugdíjig, 1,8 millió forintot. Még havi 20 ezer forintos befizetést vállalva is csak 3,6 millió forint körül alakul a várható vagyon.

A kalkulált összegek a befizetett tőkéből, a hozamból és az állami adó-visszatérítés (20%) összegéből adódnak össze.

A fiatalok nem keresik a lehetőséget

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora folyamatosan emelkedik. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a fiatalabb, 16-29 éves korosztályból kerül ki a legkevesebb tag, a létszámuk pedig évek óta stagnál vagy kis mértékben csökken. A 30-44 évesek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, nagyobb mértékben, mint amennyivel emelkedett a 45-59 évesek tábora. A 60 év felettieknél mérsékeltebb emelkedés figyelhető meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám évek óta csökken, de van ok némi bizakodásra: 2023-ban megtorpant a visszaesés és azóta növekedés látszik. Az új belépőkre vonatkozóan az OTP Nyugdíjpénztár szolgált bővebb információval. A legnagyobb nyugdíjpénztárnál 2025-ben az új belépők közül a 45-59 év közöttiek voltak a legtöbben, több mint 9200 új pénztártag került ki ebből a korcsoportból. A 30-44 év közöttieknél is közel 9000 volt az új tagok száma az OTP-nél, 16-29 év között pedig 6600 körül alakult ez a szám. Összességében az OTP Nyugdíjpénztár tagjai közül 48 százalék tartozik a 45-59 évesek táborába, közel 30 százalékuk 30-44 éves, 14 százalékuk már elmúlt 60 éves és mindössze 8 százalékot tesz ki a 16-29 éves pénztári tagok aránya.

A legnagyobb kockázat a halogatás

Sokan azért nem kezdenek nyugdíjcélú megtakarításba, mert úgy érzik, még van idejük. A valóságban azonban minden elvesztegetett év csökkenti a rendelkezésre álló időt és növeli a később szükséges havi megtakarítás összegét. A Bank360 szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül a magas összegű befizetés a legfontosabb, hanem a rendszeresség és a hosszú távú gondolkodás. Már egy mérsékelt havi megtakarítás is jelentős különbséget jelenthet évtizedek alatt. A kérdés ezért nem az, hogy túl korai-e elkezdeni a nyugdíjra való felkészülést, hanem az, hogy mennyire lesz költséges a halogatás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!