Gazdaság

Olcsóbb és fenntarthatóbb fűtési megoldásokat hozhat az új otthonfelújítási program

A hőszivattyúk európai piacának szűkülésében közrejátszanak a felújításokat visszatartó kedvezőtlenül alakuló kamatok, a korábbi robbanásszerű növekedésből megmaradt készletek, illetve az energiaárak bizonytalan alakulása.

A stagnálás és csökkenés ellenére a gyártók folyamatosan bővítik gyártókapacitásukat a kontinensen, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac. A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating & Ventilation Air-conditioning divíziójának vezetője. A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

Hiába a jelenlegi stagnálás és szűkülés, 2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.” A Panasonic jelenleg is a pilzeni gyárát fejleszti, ahol korábban televíziókat gyártottak, de 2018-tól átálltak hőszivattyúkra, amelyek előállításával addig csak a Távol-Keleten foglalkoztak. A támogatási rendszerek jövőbeni alakulása is fontos szerepet játszik a döntés meghozatalában. „Ugyan egyelőre nem tény, azonban várható, hogy a jövőben az Európai Unió kiemelten fogja támogatni az Európában gyártott termékeket, szemben az Európán kívül gyártottakkal” – tette hozzá Kozák Tamás.

A kamatok alakulása és a felújítási piac változása is a hőszivattyúk piacának szűküléséhez vezetett

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a Panasonic szakértője. „Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni” – tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban. „Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba.”

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek. „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a Panasonic szakértője.

Magyarország szomszédos országaiban vannak célzott támogatási programok, csak hazánk marad ki a sorból

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

„Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is” – mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üezemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás. A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fenntartható otthonfelújítási program támogatás

Up Next

Alacsony karbonlábnyom és humántőke a középpontban

Don't Miss

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Gazdaság

Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját

Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.

Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal

Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.

Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].

A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:

„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”

Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében

Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.

A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.

Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.

„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”

[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.

[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?

Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.

Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.

Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A chatbotból közben tanácsadó lett

Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.

A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.

„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”

– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.

Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne

A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.

A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.

Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?

Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.

„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”

– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.

Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra

Első pillantásra akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra.

Weitzel Zsolt ingatlanszakértő szerint ezért egyelőre nincs ok pánikvásárlásra.

január 1-jétől főszabály szerint megszűnik az új építésű lakóingatlanokra jelenleg alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Amennyiben egy lakás nettó ára változatlan maradna, az áfa 5-ről 27 százalékra történő emelkedése a bruttó vételárat közel 21 százalékkal növelné meg. Egy ma bruttó 100 millió forintba kerülő új lakás esetében ez elméletileg csaknem 21 millió forintos drágulást jelentene.

A hír hallatán sok vásárlóban joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e még 2026 végéig rohanni új lakást vásárolni? Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside ingatlanirodák tulajdonosa és az Év ipari ingatlan értékesítője szerint a rövid válasz: pánikvásárlásra egyelőre semmi ok.

A határidő elsősorban a fejlesztőket sürgeti

Az átmeneti szabályok ugyanis jelentős időbeli védelmet biztosítanak a már előkészített beruházások számára. Azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható. Hasonló átmeneti szabály vonatkozik azokra az építkezésekre is, amelyek egyszerű bejelentését a jogszabályban meghatározott határidőig tudomásul veszik.

Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben átadott, sőt bizonyos esetekben még később elkészülő új lakások jelentős része változatlanul 5 százalékos áfatartalommal kerülhet értékesítésre.

„A 2026. december 31-i dátum ezért sokkal inkább a fejlesztők számára sürgető határidő, mint a vásárlóknak”

– mondja Weitzel Zsolt.

A beruházók érdeke most az, hogy a következő évekre tervezett projektjeik engedélyezése még 2026-ban lezáruljon, és ezzel 2030 végéig biztosítsák a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát.

A valódi áremelő hatás csak később érkezhet meg

Az áfaváltozás hatása várhatóan nem 2027. január 1-jén, hanem fokozatosan, egy-három éves időtávon válhat láthatóvá. Elsősorban azoknál a beruházásoknál jelentkezhet, amelyek engedélyezése már 2027-ben vagy azt követően történik, ezért nem férnek bele az átmeneti szabályozásba.

Még ezeknél a projekteknél sem biztos azonban, hogy a teljes áfakülönbséget át lehet majd hárítani a vásárlókra. A fejlesztők árazását a telekárak, az építési költségek, a finanszírozás, a konkurens projektek kínálata és mindenekelőtt a vevők fizetőképessége együtt határozza meg.

A kínálat ráadásul már most látványosan bővül. Az MNB 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint Budapesten az első negyedévben mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. A még megvásárolható új lakások száma éves szinten 63 százalékkal, történelmi csúcsra, 9490-re emelkedett. A KSH adatai szerint 2026 első felében országosan 6278 új lakás készült el, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 százalékkal, 16 588-ra nőtt.

A bővülő kínálat pedig fékezheti a fejlesztők áremelési lehetőségeit.

„Emiatt nem számítok arra, hogy 2027 elején általános, 20 százalék körüli áremelkedés söpör végig az új lakások piacán, mint az előző években”

– mondja Weitzel Zsolt.

A rozsdaövezeti lakások kivételt jelentenek

Fontos kivételt képeznek a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló lakásprojektek. Ezeknél – a törvényi feltételek teljesülése esetén – 2027. január 1-je után is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfa.

Ez a szabályozás egyértelműen ösztönzi a használaton kívüli vagy alulhasznosított városi területek újjáélesztését. A rozsdaövezetek fejlesztésével olyan új városrészek jöhetnek létre, amelyek nemcsak lakásokat, hanem közlekedési, szolgáltatási és közösségi infrastruktúrát is biztosítanak.

Ezzel az iránnyal összhangban áll a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program is. A program jelenleg még előkészítés alatt áll, részletes pénzügyi és szabályozási rendszerét 2026 végéig kell kidolgozni. Célja a lakáskínálat bővítése, a megfizethető lakások arányának növelése, valamint az intézményi bérlakás- és kollégiumi fejlesztések támogatása. Az elképzelések szerint az uniós források mellé banki és piaci finanszírozás is társulhat, miközben egy állami lakásügynökségi rendszer lehetőségét is vizsgálják.

Mire figyeljen most a vásárló?

Az új lakást keresőknek nem önmagában az átadás dátumát kell nézniük. Ennél sokkal fontosabb, hogy az adott projekt milyen áfaszabály alá tartozik, mikor vált véglegessé az építési engedélye, illetve jogosult-e az átmeneti kedvezményre.

A szerződés megkötése előtt ezért érdemes írásban tisztázni:

a vételár milyen áfatartalommal került meghatározásra;
változhat-e az áfa mértéke az átadásig;
ki viseli egy esetleges adóváltozás pénzügyi következményét;
teljesíti-e a projekt az átmeneti szabályok feltételeit;
rozsdaövezeti beruházásnak minősül-e.

Nem azonnali árrobbanás, hanem fokozatos átrendeződés jöhet

Az 5 százalékos lakásáfa főszabály szerinti kivezetése fontos változás, de nem jelent automatikus, azonnali és minden új lakást érintő 21 százalékos drágulást.

A jelenlegi projektek jelentős része még évekig kedvezményes áfával értékesíthető, a rozsdaövezeti beruházások pedig továbbra is különleges helyzetben maradnak. A tényleges hatás várhatóan fokozatosan, elsősorban a 2027-től engedélyezett új fejlesztéseknél jelenik meg.

„A következő hónapokban ezért nem a vásárlóknak kell kapkodniuk. Sokkal inkább a fejlesztők versenyeznek az idővel azért, hogy projektjeik még bekerüljenek az 5 százalékos áfa 2030 végéig tartó átmeneti rendszerébe”

– foglalja össze Weitzel Zsolt.

A következő időszakban tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki még 2026-ban vagy már 2027-ben vásárol-e új lakást. Sokkal inkább az, hogy az adott projekt pontosan milyen szabályozás alá esik, és a vevő tisztában van-e azzal, milyen áfatartalommal és milyen feltételekkel vásárol.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!