Akár 125 ezren is felvehetik a kormány által a 17-25 évesek számára meghirdetett munkáshitelt – ez nagyobb folyósított összeget jelenthet, mint amit az idén az első 7 hónapban személyi kölcsönként kifizettek a bankok ügyfeleiknek – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A tervek szerint januárban elinduló munkáshitel alapjaiban alakíthatja át a személyi kölcsönök piacát – vélekedik Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég konferencián hétfőn részleteket osztott meg a munkáshitel kormányzat által várt igénybevételéről.

Hatalmas összeg kerülhet a fiatalokhoz

A kormányzati számítások szerint több, mint 300 ezer 17-25 éves fiatal számára nyílik meg a maximum 4 millió forintos, 10 éves futamidőre felvehető kamatmentes hitel felvételének lehetősége. Ha a teljes, igénylésre jogosult kör felvenné a maximális munkáshitelt, az akár 1200 milliárd forintos kihelyezést jelentene. A nemzetgazdasági miniszter ennél visszafogottabb, 500 milliárd forintos felhasználásról beszélt. 

Ha minden érdekelt a maximális hitelösszeget venné igénybe, akkor a kibocsátásra előirányzott keret 125 ezer igénylőt, 50 százalékos kihasználtságot jelentene. Ez több, mint ahány személyi kölcsön szerződést idén az első 5 hónapban kötöttek az ügyfeleikkel a bankok és 55 százalékát teszi ki a rekord évnek számító 2024-es év első kilenc hónapjában szerződést kötők számának – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Gergely Péter szerint a kormányzati tervekben szereplő 500 milliárd forintos kölcsönösszeg 2019-et és 2023-at leszámítva magasabb összeget jelent, mint amennyit személyi kölcsönként egy év alatt folyósítottak a pénzintézetek. Az idén 7 hónapnyi teljesítményt tenne ki a munkáshitel kerete, annak tervezett 500 milliárdját 100 milliárddal meghaladó összegű kölcsönt vettek fel az emberek szeptember végéig.  

Csendesebb lesz az év vége

A 0 százalékos új tömeghitelnek kedvező és kedvezőtlen hatásai is lehetnek a szakértő szerint. Gergely Péter szerint a fogyasztásban igencsak aktív fiatalok körében a személyi kölcsönök erős év végi keresletét visszavetheti a kivárás: miután személyi kölcsönt jellemzően nem karácsonyi ajándékok vásárlására vesznek fel az emberek (e tekintetben egyre tudatosabbak), így a potenciális hitelfelvevők egy része csúsztathatja majd a megfogalmazott kölcsönfelvételét. 

Ennek nyomán ugyan nem kerül veszélybe az új személyi kölcsön csúcs, ám a mérték, hogy mennyivel szárnyalja túl az idei folyósítás az 5 évvel ezelőtti 559 milliárd forintos szintet, egész bizonyosan kisebb lesz, mint amit a szakértők az ősz elején, a munkáshitel bevezetése előtt vártak. 

A piaci kamatok is csökkenhetnek

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, milyen hatása lesz a piaci személyi kölcsön kamatokra a 0 százalékos tömeghitel bevezetése. Ez a szakember szerint nagyban függ majd attól, hogy a munkáshitel esetében milyen kamattámogatásról állapodnak meg az állammal a bankok. Ha a pénzintézetek megtalálják a számításukat, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a fiataloknak szóló 0 százalékos hiteltermék a piaci kamatszinteket is ledarálja. 

Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy a komoly inflációcsökkenés ellenére a személyi hitelek átlagos hitelköltsége a 2023 januári 19,48 százalékról idén szeptember végére mindössze 225 bázisponttal, 17,23 százalékra csökkent – szóval tér bőven lenne a komolyabb kamaterózióra. 

A szakember szerint a bankoknak sem érdekük az, hogy egy nagyon jelentős ügyfélkör eltűnjön a látókörükből amiatt, hogy az állam által preferált, diploma nélküli fiatalok számottevő segítséget kapnak. A fentiek kapcsán a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője komoly piaci személyi kölcsön kamatcsökkenést sem tart kizártnak a következő hónapokban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni.

A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.

A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.

Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50%-os tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50%-os tulajdonrészért cserébe 500 millió Ft tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió Ft-ra felértékelésre kerül.

Az adózási probléma

„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz”

– mondja el Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió Ft értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió Ft-os üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.

Gondi Anilla

Mi várható januártól?

Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió Ft értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió Ft-os értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió Ft-os értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.

Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles

A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került törvénymódosításhoz az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.

„Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált”

– zárja a Jalsovszky szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Élénkülő hitelkereslet előzi meg az ingatlanpiaci drágulást

Hetente látnak nyilvánosságot bankok és és ingatlanpiaci szereplők elemzései a négyzetméter árak emelkedéséről. A KSH adatai enyhe drágulást mutatnak, Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa azonban úgy véli: még az áremelkedés előttünk áll.

Nem emelkedés, normalizálódás

Az ingatlanpiac most tér vissza a 2022-es év eleji szinthez, ha a forgalmat vizsgáljuk, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Ez az egyik oka, hogy Gadanecz Zoltán azt hangsúlyozta, hogy amit jelenleg emelkedésnek érzékelünk, az valójában visszarendeződés csupán. Visszatartott vásárlás van – jelentette ki a GDN Ingatlanhálózat szakmai vezetője – emellett pedig az eladói oldalon sokan attól félnek, ha most dobják piacra ingatlanjukat, elkótyavetyélik azt. De már látjuk, hogy kezd visszatérni a vásárlók bizalma. Egykori mentorom azt mondta, hogy a piacot két dolog hajtja: a hitel és az optimizmus. Ez az első pillér már erősödik, a GDN Ingatlanhálózat hitelezési partnere, a GV Hitelközpont a lakáskölcsönre jelentkezők számának növekedéséről számol be. Ez azt mutatja, hogy meg fog indulni a kereslet.

A jövő év hoz emelkedést

A kereslet élénkülése pedig megmozdítja a piacot, így akik kivártak cselekedni fognak. Erre számít a piaci trendek alapján a szakember. Gadanecz Zoltán úgy látja, hogy a visszarendeződés nem fog megállni a 2022-es szinten, hanem jövő évben, számításai szerint 2025 közepétől, egy valódi emelkedés is megfigyelhető lesz, ha a mostani trendek folytatódnak.

A panelek ára mindig jól jelzi merre halad a piac, a GDN Ingatlanhálózat alapító- tulajdonosa szerint, aki tervezni akar ezen a területen, annak ezt az indikátort is érdemes szem előtt tartania. Persze nemcsak a panelek árát érdemes figyelni, ha valaki befektetni akar, az újépítésű lakásoknál is jól járhat, aki szemfüles.

Az újépítésűek helyzete

A beruházóknál prompt árazás van – osztotta meg tapasztalatait Gadanecz Zoltán. Ez azt jelenti, hogy az építés finanszírozásának biztosítása miatt akár jelentős, 10-20 százalékos, kedvezményeket is adnak az építők a lakásvásárlóknak. Ezért a négyzetméterárak jelentősen csökkenhetnek egy-egy egyedi esetben, ami a vásárlóknak komoly előny, ugyanakkor nem egy stabil dolog, hiszen a szükség viszi rá az eladót és nem a piac helyzete. Sok építőipari cég számolt be az idén csökkenő megrendelésekről, egyes ágazatokban nem volt ritka a 40 százalék körüli visszaesés sem, de ennek már vége. Most minden szereplő fellendülést tapasztal, pozitívan tekint a jövőbe, ennek alapján a valódi drágulást a GDN Ingatlanhálózat vezetője jövő nyárra várja az ingatlanárak meglódulását.

Nem mindegy hol

Természetesen a drágulás mértéke eltérő az ország különböző területein. Budapest mellett egyre több olyan város van az országban, ahol élénkül a gazdaság, új termelő üzemek létesülnek. Az ilyen településeken a munkalehetőség megjelenése mindig húzza maga után az ingatlanárakat. Aki tehát befektetési céllal szeretne most vásárolni, annak érdemes ilyen településen lakást vagy házat venni. Gadanecz Zoltán Nagykanizsa és Kecskemét példáját említette, ahol a meginduló érdeklődés hajtja fel az árakat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!