Gazdaság
Jó fizetés, jó társaság – vágyálom a munkahelyen?
A PwC Magyarország nyolcadik alkalommal mérte fel a munkaerőpiaci preferenciákat és átadta az Év Legvonzóbb Munkahelye díjakat.
Az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a jó hangulatú, támogató közeg számít munkahelyválasztáskor – derül ki a PwC nyolcadik alkalommal elkészített Munkaerőpiaci preferencia felméréséből, amiben idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt. Az Év Legvonzóbb Munkahelye Díjat a Mercedes-Benz kapta.
Egyre többen akarnak váltani
A folyamatos gazdasági és társadalmi változások okozta nyomás máshol kínálkozó lehetőségek keresésére sarkallja a munkavállalókat. A PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek több mint negyede (28%) tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ami a 2022-es felmondási hullámnál (19%) jóval magasabb arány. Kiemelten fontos tehát azoknak a faktoroknak az ismerete, melyekkel enyhíthető a rájuk nehezedő nyomás, és ezáltal hatékonyabban megtarthatók. A fő motivátor továbbra is a pénz, az anyagi juttatások mellett viszont idén már egyéb tényezők is kiemelt szerephez jutnak, ha a munkavállalók preferenciáit vizsgáljuk.
Munkavállalók | Egyetemisták | |||
1. | Alapbér | 1. | Alapbér | |
2. | Magánélet tiszteletben tartása | 2. | Túlórakifizetés | |
3. | Támogató, együttműködő csapat | 3. | Magánélet tiszteletben tartása | |
4. | Felkészült, támogató vezetők | 4. | Támogató, együttműködő csapat | |
5. | Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség | 5. | Felkészült, támogató vezetők | |
6. | Bónusz | 6. | Karrierlehetőségek | |
7. | Túlórakifizetés | 7. | Kiszámítható időbeosztás | |
8. | Munkahely biztonsága (pl.: gazdasági visszaesés idején) | 8. | Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség |
|
9. | Rugalmas munkaidő | 9. | Bónusz | |
10. | Értelmes, értékteremtő munka | 10. | Értelmes, értékteremtő munka |
Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál a munkavállalói és egyetemista válaszadók körében
Jó fizetés mellé jó társaság
„Az elmúlt években a munkavállalói preferenciák jelentős átalakuláson mentek keresztül, ahogy az emberek igyekeztek alkalmazkodni a folyamatosan változó és kiszámíthatatlan gazdasági és társadalmi környezethez. Két évvel ezelőtt az energiaválság miatt a munkahely stabilitása, míg tavaly a kimagasló infláció miatt a pénz és az anyagi juttatások domináltak — minden más szempontot szinte háttérbe szorítva” – mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője. „Idén egyértelműen látszik, hogy a szociális közeg és a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság mennyire felértékelődtek a munkavállalók szemében” – tette hozzá.
A humán faktorok erősödése tavaly kezdődött, de az idei évben még hangsúlyosabbá vált. A támogató, együttműködő csapat fontossága (3. hely) és a felkészült, támogató vezető szerepe (4. hely) azt jelzik, hogy a munkavállalók egyre inkább értékelik a pozitív munkahelyi légkört, ahol a közösség és a vezetés támogatja őket mind szakmailag, mind emberileg.
A magánélet tiszteletben tartása is kiemelt szerepet kapott a preferenciák között (2. hely). A dolgozók számára kulcsfontosságú, hogy munkaadójuk tiszteletben tartsa személyes határaikat, és lehetővé tegye számukra a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának megteremtését és fenntartását. A rugalmasság iránti igény szintén növekedett: a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség az 5. helyen (2023-ban 7.), az otthoni munkavégzés pedig a 12. helyen (2023-ban 21.) szerepel a preferencialistán.
Fejlődésre és kiszámíthatóságra vágyó egyetemisták
A fiatalabb generáció által hozott értékek rendkívül fontosak a szervezetek számára. Digitális képességeik, friss világlátásuk és innovatív problémamegoldásuk nélkülözhetetlen a vállalatok növekedése és túlélése szempontjából.
Az egyetemisták számára az idősebb generációkhoz képest kiemelten fontos a karrierépítés (Karrierlehetőségek: 6. hely) és a továbbképzési lehetőségek (12. hely). Ők olyan munkahelyet keresnek, ahol nemcsak kihívást jelentő feladatokat kapnak, hanem támogatást is szakmai fejlődésükhöz, akár egy coach vagy mentor személyében. A rugalmasság helyett náluk a kiszámíthatóságra kerül nagyobb hangsúly (Kiszámítható időbeosztás: 7. hely, Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség: 8. hely), aminek a védelmére a túlóra megfelelő kompenzációját várják el (Túlórakifizetés: 2. hely).
Sokszínűség és transzparencia, mint versenyelőny
Habár nincsenek a top10-ben a munkavállalók preferenciái között, de 2023-hoz képest a legnagyobb pozitív elmozdulást a munkáltatói jövőkép és stratégia (14. hely; 11 helyezést javítva tavalyhoz képest), a sokszínűség és egyenlőség (22. hely; 10 helyezésnyi előrelépés), valamint a döntéshozatal átláthatósága (18. hely; 9 helyezésnyi javulás) mutatják. A sokszínűség iránti igény a fiatalabb korosztály esetén még erősebb: az egyetemistáknál 17. (15 helyezésnyi előrelépés), míg a középiskolásoknál 12. helyen áll (6 helyezésnyi javulás), ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac új generációi számára ezek a tényezők egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
„A transzparencia, a sokszínűségi törekvések és a tudatos jövőtervezés nem csupán etikai vagy társadalmi felelősségvállalási kérdések, hanem konkrét versenyelőnyt is jelentenek a vállalatok számára. Azok a cégek, amelyek élen járnak és kiemelten foglalkoznak ezekkel a területekkel, vonzóbbak a tehetséges munkavállalók számára, és nagyobb eséllyel tudják megtartani őket hosszú távon. A transzparens döntéshozatal erősíti a dolgozók bizalmát és elkötelezettségét, míg a sokszínű és befogadó munkahelyi kultúra elősegíti az innovációt és a kreatív problémamegoldást. Az a szervezeti kultúra, amely stabilitást nyújt, tiszteletben tartja a munkavállalók értékeit és befogadó környezetet teremt, hozzájárulhat a piaci sikerek eléréséhez is” – foglalta össze a szakértő.
A jövőtálló munkáltatók fókusza
A munkáltatók a következő három lépéssel erősíthetik munkáltatói márkájukat és növelhetik megtartó erejüket:
- A magánélet tiszteletben tartása és a munka-magánélet egyensúlyának támogatása: A munkavállalók számára kulcsfontosságú, hogy munkaadójuk tiszteletben tartsa személyes határaikat, rugalmas munkaidőt és a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiséget biztosítson.
- Támogató munkahelyi környezet kialakítása: Egy együttműködő csapat és a felkészült, támogató vezetők jelenléte erősíti a munkavállalók kötődését a vállalathoz. A vezetők fejlesztése, a csapatok építése és a vállalati kultúra erősítése is hozzá tud ehhez járulni.
- Az anyagi juttatásokon túlmutató értékek hangsúlyozása: A versenyképes alapbér mellett a munkáltatóknak érdemes fókuszálniuk olyan tényezőkre is, mint a karrierfejlődési lehetőségek, a sokszínű és befogadó munkahelyi kultúra, valamint a transzparens kommunikáció.
PwC 2024 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei
A PwC 2024 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki a kutatásban részt vett válaszadók értékelése alapján.
1. helyezett | 2. helyezett | 3. helyezett | |
Autóipari gyártó | Mercedes-Benz | Audi Hungaria | BMW |
Gyógyszeripar | Richter Gedeon | Teva | Egis |
Szolgáltatóközpontok | bp Hungary | Diageo | IBM |
Energetika és közüzem | MOL Magyarország | MVM Csoport | E.On |
Kiskereskedelem | Lidl Magyarország | Tesco Magyarország | Aldi Magyarország |
Technológia | Microsoft Magyarország | EPAM | Deutsche Telekom IT Solutions |
FMCG | Coca-Cola HBC Magyarország | Procter & Gamble | Nestlé
Unilever |
Pénzügyi szolgáltató | OTP Bank | Magyar Nemzeti Bank | Morgan Stanley |
Telekommunikáció és média | Magyar Telekom | RTL Magyarország | Yettel Magyarország |
Gyártó | Bosch Csoport | LEGO | Siemens |
2024 Legvonzóbb Munkahelye – összesített kategória | Mercedes-Benz | Audi Hungaria | OTP Bank |
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt
Megjelent a SPAR Ínyenc Katalógusa, amelyben hagyományosan az üzletlánc prémium minőségű akciós termékeivel ismerkedhetnek meg a vásárlók.
A vállalat az idei húsvét előtt csaknem 500 magas minőségű élelmiszert, köztük ünnepi ételkülönlegességek alapanyagait, italokat és desszerteket kínál 2025. március 26-től április 22-ig akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron.
„Március végén kezdődik az év egyik legforgalmasabb időszaka, a húsvéti bevásárlás a SPAR és INTERSPAR áruházakban, amelynek a csúcsa a tapasztalataink szerint nagycsütörtökön lesz. Az ünnepi felkészüléshez üzletláncunk minden húsvét előtt megjelenteti a SPAR Ínyenc Katalógust, amelyben az ünnepekhez kapcsolódó prémium minőségű, akciós árucikkeinket mutatjuk be a vásárlóink számára, akik olyan újdonsággal is találkozhatnak mind a friss-, mind pedig a szárazáru területekről, amelyek csak erre az időszakra kerülnek a kínálatunkba. Az idei szezonban a SPAR csaknem 500 prémium termékét kínálja akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron, ezeket a nagyobb SPAR szupermarketekben és az INTERSPAR hipermarketben találják meg a vásárlók”
– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A SPAR Ínyenc Katalógusában az előételektől az ünnepi főétkezésekig és a desszertekig találnak a vásárlók prémium alapanyagokat, valamint késztermékeket. A magas minőségű vajaktól a tésztaféléken át a különleges ízű sajtokig csaknem 500-féle termék árát szállította le a SPAR.
Kényelmi termékekkel könnyebb a felkészülés
Azok számára, akik nem tudnak sok időt a konyhában tölteni a vendégvárás miatt, olyan kényelmi termékeket, előre elkészített előéleteket és különféle salátákat ajánl az üzletlánc, mint a DESPAR Premium antipasti, a REGNUM marhatatár beefsteak, a REGNUM jalapenos sonka, vagy a Wojnar’s tojássaláta.
Prémium húsokkal lesz teljes az ünnepi asztal
A húsok között egyebek mellett libamáj, báránycomb, borjú karaj, bontott pecsenyekacsa, marha- és sertésoldalas, és tanyasi csirke felsőcombfilé is megtalálható. A csemege kínálatból pedig különféle kolbászok, sonkaféleségek vásárolhatóak meg akciós áron.
Magas minőségű borok, sörök és desszertek is akciósan vihetők haza
Mindezek mellé az ország történelmi borvidékeiről – például Szekszárdról, Villányból, Egerből – érkező kitűnő borokat és pezsgőket, valamint hazai kézműves söröket is ajánl a SPAR. Az ünnepi fogások után pedig mindig jólesik a desszert, az üzletlánc különféle torták és péksütemények mellett csokoládékat és jégkrémeket is válogatott a katalógusába.
A SPAR Magyarország annak érdekében, hogy a vásárlói figyelmét felhívja a közelmúltban életbe lépett, 42/2025. (III.11.) kormányrendeletben rögzített, árrés-szabályozás alá eső termékekre, 2025. március 17-től a könnyebb tájékozódás érdekében feltűnő, piros árcímkékkel jelöli meg azokat. Ezek mellett legalább 700 sárga árcímkés, csökkentett árú termékkel találkozhatnak a vásárlók, és a MySPAR applikáció ajánlatai is további spórolást tesznek lehetővé számukra.
A SPAR Ínyenc katalógus online is megtekinthető ide kattintva: https://www.spar.hu/ajanlatok
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A magyaroknak már 12 millió forintos személyi kölcsön sem elég
Már nem elég a magyaroknak a sokáig átlagosnak számító 6-7 millió forint összegű személyi kölcsön.
A piaci igényekre reagálva már a harmadik bank csatlakozott a 10 millió forint feletti személyi kölcsönt nyújtók köréhez – vette észre a BiztosDöntés.hu.
Jelzáloghitel helyett személyi kölcsönt veszünk fel
Lassan eltűnik a különbség a személyi kölcsön és a szabad felhasználású jelzáloghitel között, legalább is, ami a kamatot és az összeget illeti. Míg a lakáshitelek kamata jó ideje 6-7 százalék körül mozog, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata magasabb szinten maradt. A 10 évre igényelt, 10 millió forint összegű jelzáloghitel kamata 10 százalék fölé is felkúszik.
Ezzel párhuzamosan a személyi kölcsönök kamata már betekint a 10 százalékos határ alá. Ezzel jelentősen csökken az olló a két hiteltípus között.
A szabad felhasználású jelzáloghitelt igénylők egyre nagyobb összegeket vesznek fel. Míg az átlagos hitelösszeg tavaly januárban 15,38 millió forint volt, idén januárban már átlagosan 17,04 millió forint hitelösszegre kötöttek szerződést az igénylők.
A személyi kölcsön adta kereteket tehát úgy tűnik, hogy kinőttük, már nem elég a korábban általánosnak számító maximum 6-7 millió forint. Nem is csoda, hiszen a személyi kölcsönnél gyakori hitelcélokra, mint amilyen az autóvásárlás vagy a lakásfelújítás, már igazán elég ekkora összeg. Egy elektromos autó vásárlásával vagy egy teljes lakásfelújítással könnyen meghaladhatjuk a 12 millió forintot – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A személyi kölcsön népszerűsége elvitathatatlan az igénylők körében. Míg 2025 januárjában mindössze 6,6 milliárd forint értékben igényeltek az adósok szabad felhasználású jelzáloghitelt, addig személyi kölcsönből ugyanebben a hónapban 74 milliárd fogyott.
Akár 15 millió forint személyi kölcsön
Ennek megfelelően már több bank emelte fel a nála igényelhető személyi kölcsön maximumát, reagálva az egyre erősödő piaci igényekre.
Az Ersténél 12 millió forint már eddig is elérhető volt, de a bank tovább növelve a tétet március 24-től már 15 millió forintig engedi nyújtózkodni azokat az ügyfeleket, akik megfelelnek a konstrukció feltételeinek.
Bár a személyi kölcsön még mindig magasabb kamat mellett elérhető, előnye azonban, hogy nem kell hozzá sem fedezet sem kezes, online igényelhető és mindössze néhány dokumentum kell hozzá. A kölcsön összege napokon belül az ügyfél számláján lehet, és induló költséggel alig kell számolni.
A jelzáloghitel versenyelőnyét csökkenti a magas induló költség, a hosszabb igénylési folyamat és hogy ingatlanfedezet szükséges hozzá.
Ettől függetlenül továbbra is jobban járnak a szabad felhasználású jelzáloghitellel azok, akik igazán nagy összeget igényelnének. A jelzáloghitel további előnye a hosszú lehetséges futamidő, amellyel a törlesztőrészlet nagyságát lehet csökkenteni.
Aki azonban előnyben részesíti a gyors és egyszerű igénylést, annak továbbra is a személyi kölcsön lehet a jobb választás, és mostanra az összeg tekintetében sem igazán kell kompromisszumot kötni.
Szintén 15 millió forint a maximális személyi kölcsön összeg a CIB Banknál. Legfeljebb 12 millió forint igényelhető az UniCredit Banknál, a Raiffeisennél és az OTP Banknál is, 10 millió forint pedig szinte már minden banknál elérhető, holott korábban ez volt az elméleti maximum, amit csak kevés bank biztosított – emeli ki Gergely Péter.
A legjobb kamatokhoz magas jövedelem kell
A BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy nagy összegű személyi kölcsönnél magas törlesztőrészlettel érdemes számolni, így a bankok jól megnézik, hogy kinek adják, előfordul a havi nettó 5-600 ezer forintos jövedelem elvárás is.
Bankváltással, illetve aktív számlahasználattal kamatkedvezmény szerezhető, de a CIB Bank kifejezetten kiemeli, hogy bankváltás nélkül is biztosítja ugyanazt a kamatot, amit azon ügyfeleik kapnak, akik náluk számlát nyitnak.
A náluk számlát nyitóknak az UniCredit és az Erste Bank is 10 százalék alatti kamatot kínál, a CIB bank pedig számlanyitás nélkül biztosít kedvező kamatot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar6 nap ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Tippek2 hét ago
A hó végéig még elérhetők az ajándék LEGO utalványok a HONOR Magic7 széria mellé
-
Zöld2 hét ago
Elindult a munka a házikertekben
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbb vállalatai közé került a Zyxel
-
Okoseszközök5 nap ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Mozgásban2 hét ago
Szoboszlai Futammal bővül az idei Vivicittá