Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Jó fizetés, jó társaság – vágyálom a munkahelyen?

A PwC Magyarország nyolcadik alkalommal mérte fel a munkaerőpiaci preferenciákat és átadta az Év Legvonzóbb Munkahelye díjakat.

Az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a jó hangulatú, támogató közeg számít munkahelyválasztáskor – derül ki a PwC nyolcadik alkalommal elkészített Munkaerőpiaci preferencia felméréséből, amiben idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt. Az Év Legvonzóbb Munkahelye Díjat a Mercedes-Benz kapta.

Egyre többen akarnak váltani

A folyamatos gazdasági és társadalmi változások okozta nyomás máshol kínálkozó lehetőségek keresésére sarkallja a munkavállalókat. A PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek több mint negyede (28%) tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ami a 2022-es felmondási hullámnál (19%) jóval magasabb arány. Kiemelten fontos tehát azoknak a faktoroknak az ismerete, melyekkel enyhíthető a rájuk nehezedő nyomás, és ezáltal hatékonyabban megtarthatók. A fő motivátor továbbra is a pénz, az anyagi juttatások mellett viszont idén már egyéb tényezők is kiemelt szerephez jutnak, ha a munkavállalók preferenciáit vizsgáljuk.

Munkavállalók   Egyetemisták
1. Alapbér 1. Alapbér
2. Magánélet tiszteletben tartása 2. Túlórakifizetés
3. Támogató, együttműködő csapat 3. Magánélet tiszteletben tartása
4. Felkészült, támogató vezetők 4. Támogató, együttműködő csapat
5. Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség 5. Felkészült, támogató vezetők
6. Bónusz 6. Karrierlehetőségek
7. Túlórakifizetés 7. Kiszámítható időbeosztás
8. Munkahely biztonsága (pl.: gazdasági visszaesés idején) 8. Munkaidőn belül elvégezhető
munkamennyiség
9. Rugalmas munkaidő 9. Bónusz
10. Értelmes, értékteremtő munka 10. Értelmes, értékteremtő munka

 Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál a munkavállalói és egyetemista válaszadók körében

Jó fizetés mellé jó társaság

„Az elmúlt években a munkavállalói preferenciák jelentős átalakuláson mentek keresztül, ahogy az emberek igyekeztek alkalmazkodni a folyamatosan változó és kiszámíthatatlan gazdasági és társadalmi környezethez. Két évvel ezelőtt az energiaválság miatt a munkahely stabilitása, míg tavaly a kimagasló infláció miatt a pénz és az anyagi juttatások domináltak — minden más szempontot szinte háttérbe szorítva” – mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője. „Idén egyértelműen látszik, hogy a szociális közeg és a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság mennyire felértékelődtek a munkavállalók szemében” – tette hozzá.

A humán faktorok erősödése tavaly kezdődött, de az idei évben még hangsúlyosabbá vált. A támogató, együttműködő csapat fontossága (3. hely) és a felkészült, támogató vezető szerepe (4. hely) azt jelzik, hogy a munkavállalók egyre inkább értékelik a pozitív munkahelyi légkört, ahol a közösség és a vezetés támogatja őket mind szakmailag, mind emberileg.

A magánélet tiszteletben tartása is kiemelt szerepet kapott a preferenciák között (2. hely). A dolgozók számára kulcsfontosságú, hogy munkaadójuk tiszteletben tartsa személyes határaikat, és lehetővé tegye számukra a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának megteremtését és fenntartását. A rugalmasság iránti igény szintén növekedett: a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség az 5. helyen (2023-ban 7.), az otthoni munkavégzés pedig a 12. helyen (2023-ban 21.) szerepel a preferencialistán.

Fejlődésre és kiszámíthatóságra vágyó egyetemisták

A fiatalabb generáció által hozott értékek rendkívül fontosak a szervezetek számára. Digitális képességeik, friss világlátásuk és innovatív problémamegoldásuk nélkülözhetetlen a vállalatok növekedése és túlélése szempontjából.

Az egyetemisták számára az idősebb generációkhoz képest kiemelten fontos a karrierépítés (Karrierlehetőségek: 6. hely) és a továbbképzési lehetőségek (12. hely). Ők olyan munkahelyet keresnek, ahol nemcsak kihívást jelentő feladatokat kapnak, hanem támogatást is szakmai fejlődésükhöz, akár egy coach vagy mentor személyében. A rugalmasság helyett náluk a kiszámíthatóságra kerül nagyobb hangsúly (Kiszámítható időbeosztás: 7. hely, Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség: 8. hely), aminek a védelmére a túlóra megfelelő kompenzációját várják el (Túlórakifizetés: 2. hely).

Sokszínűség és transzparencia, mint versenyelőny

Habár nincsenek a top10-ben a munkavállalók preferenciái között, de 2023-hoz képest a legnagyobb pozitív elmozdulást a munkáltatói jövőkép és stratégia (14. hely; 11 helyezést javítva tavalyhoz képest), a sokszínűség és egyenlőség (22. hely; 10 helyezésnyi előrelépés), valamint a döntéshozatal átláthatósága (18. hely; 9 helyezésnyi javulás) mutatják. A sokszínűség iránti igény a fiatalabb korosztály esetén még erősebb: az egyetemistáknál 17. (15 helyezésnyi előrelépés), míg a középiskolásoknál 12. helyen áll (6 helyezésnyi javulás), ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac új generációi számára ezek a tényezők egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.

„A transzparencia, a sokszínűségi törekvések és a tudatos jövőtervezés nem csupán etikai vagy társadalmi felelősségvállalási kérdések, hanem konkrét versenyelőnyt is jelentenek a vállalatok számára. Azok a cégek, amelyek élen járnak és kiemelten foglalkoznak ezekkel a területekkel, vonzóbbak a tehetséges munkavállalók számára, és nagyobb eséllyel tudják megtartani őket hosszú távon. A transzparens döntéshozatal erősíti a dolgozók bizalmát és elkötelezettségét, míg a sokszínű és befogadó munkahelyi kultúra elősegíti az innovációt és a kreatív problémamegoldást. Az a szervezeti kultúra, amely stabilitást nyújt, tiszteletben tartja a munkavállalók értékeit és befogadó környezetet teremt, hozzájárulhat a piaci sikerek eléréséhez is” – foglalta össze a szakértő.

A jövőtálló munkáltatók fókusza

A munkáltatók a következő három lépéssel erősíthetik munkáltatói márkájukat és növelhetik megtartó erejüket:

  • A magánélet tiszteletben tartása és a munka-magánélet egyensúlyának támogatása: A munkavállalók számára kulcsfontosságú, hogy munkaadójuk tiszteletben tartsa személyes határaikat, rugalmas munkaidőt és a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiséget biztosítson.
  • Támogató munkahelyi környezet kialakítása: Egy együttműködő csapat és a felkészült, támogató vezetők jelenléte erősíti a munkavállalók kötődését a vállalathoz. A vezetők fejlesztése, a csapatok építése és a vállalati kultúra erősítése is hozzá tud ehhez járulni.
  • Az anyagi juttatásokon túlmutató értékek hangsúlyozása: A versenyképes alapbér mellett a munkáltatóknak érdemes fókuszálniuk olyan tényezőkre is, mint a karrierfejlődési lehetőségek, a sokszínű és befogadó munkahelyi kultúra, valamint a transzparens kommunikáció.

PwC 2024 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei

A PwC 2024 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki a kutatásban részt vett válaszadók értékelése alapján.

  1. helyezett 2. helyezett 3. helyezett
Autóipari gyártó Mercedes-Benz Audi Hungaria BMW
Gyógyszeripar Richter Gedeon Teva Egis
Szolgáltatóközpontok bp Hungary Diageo IBM
Energetika és közüzem MOL Magyarország MVM Csoport E.On
Kiskereskedelem Lidl Magyarország Tesco Magyarország Aldi Magyarország
Technológia Microsoft Magyarország EPAM Deutsche Telekom IT Solutions
FMCG Coca-Cola HBC Magyarország Procter & Gamble Nestlé

Unilever

Pénzügyi szolgáltató OTP Bank Magyar Nemzeti Bank Morgan Stanley
Telekommunikáció és média Magyar Telekom RTL Magyarország Yettel Magyarország
Gyártó Bosch Csoport LEGO Siemens
2024 Legvonzóbb Munkahelye – összesített kategória Mercedes-Benz Audi Hungaria OTP Bank

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen

A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.

„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni” 

– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.

A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk

A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.

„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett” 

– hangsúlyozza.

A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás

A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.

„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban” 

– mutat rá Mihályi Magdolna.

A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést

A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt.  A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.

„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”

 – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.

A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány

A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.

„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat” 

– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.

Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen

A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.

„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”

– összegez a Jobtain szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mindent az ügyfelekért: így készülnek a biztosítók a lakásbiztosítási kampányra

Számos kedvezménnyel és bővülő szolgáltatásokkal készülnek a biztosítók az idei lakásbiztosítási kampányra. Március elején már harmadik alkalommal mondhatják fel az ügyfelek a meglévő szerződésüket az évfordulótól függetlenül, és köthetnek új szerződést. A Bank360 a kampány kapujában arról kérdezte a biztosítókat, hogy milyen akciókkal várják idén az ügyfeleket.

Díjkedvezménnyel, ingyenes asszisztenciával és extra szolgáltatásokkal is készülnek idén a biztosítók, hogy meggyőzzék az ügyfeleket arról, hogy érdemes lakásbiztosítást váltani, vagy ha még nincs biztosításuk, akkor megéri csomagot választani és megkötni. A biztosítók a Bank360 pénzügyi szakportálnak nyilatkoztak arról, hogy mivel készülnek a március elején induló lakásbiztosítási kampányra.

Az Alfa Biztosító több kedvezménnyel is készül a kampányra. A már meglévő alfás szerződéssel rendelkező ügyfeleknek ingyenes „home-assistance” szolgáltatást nyújtanak a következő egy évre. Ezzel a szolgáltatással olyan hirtelen fellépő, vészhelyzeti károk esetén nyújtanak szakiparosokon keresztül segítséget, mint például egy elektromos zárlat a házban, vagy csőtörés, dugulás, zárba beletört kulcs.

A leendő Alfa ügyfeleknek a kampány időszakában, illetve azt követően (2,5 hónapig), 10 százalékkal kedvezőbb díjon kínálják a biztosítást, az érvényben lévő, várhatóan június 30-ig tartó árstop díjaihoz viszonyítva is.

Az Alfa a díjkedvezmény mellett még egy ingyenes, szabadon választott szolgáltatást is nyújt. Az opciók között megtalálható készpénzbiztosítás, kiterjesztett garancia és mobileszköz biztosítás, lakásdoktor szolgáltatás, besurranás elleni biztosítás, napkollektorok és napelemek biztosítása, állati kártevők okozta károk és kerti veszélytelenítés. A választott szolgáltatás a szerződés lezárásáig díjmentes marad.

A Generali Biztosító kedvezményei között van, ami már most is elérhető. A Házőrző lakásbiztosítás alapdíja 2026. január 24. és 2026. május 15. között akár 48 százalékkal is olcsóbb lehet néhány feltétel teljesítése esetén. Emellett a választott csomagtól függően 1-4 havi díjkedvezményt is ajándékba adnak az első évben, ha valaki új lakásbiztosítást köt e-kommunikáció választásával.

A Generali egy új szolgáltatással is előrukkolt, amely választásával teljes kár esetén a lakás vagy lakóépület újraépítési költségeit, illetve az általános háztartási ingóságok ismételt beszerzéséhez szükséges összegét fizeti ki a biztosító akkor is, ha ez meghaladja a biztosítási összeget. Ezt a szolgáltatást azért tartja fontosnak a Generali, mert a legkörültekintőbben megkötött és folyamatosan értékkövetett szerződés esetén sem tudhatjuk előre, hogy biztosan elegendő lesz-e egy később bekövetkezett kárnál, fedezi-e az otthonunk újbóli megépítésének költségét, vagy azt az összeget, amiből újra meg tudjuk vásárolni az ingóságainkat.

A K&H Bank olyan termék-, és folyamatfejlesztési lépésekkel készül a kampányra, amelyek célja, hogy könnyű és gyors ügyfélélményt kínáljanak. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az ügyfelek a felmondási folyamat során figyelmesen kövessék a szükséges határidőket, és új szerződés megkötése előtt könnyen, átfogóan tudjanak tájékozódni a választott termék feltételeiről.

A Colonnade Biztosító többek között bérlői felelősségbiztosítással készül a kampányra, illetve okosotthonra is lehet kiegészítő modult választani plusz költség nélkül. A digitális fejlesztések közül az új társasház biztosítás online kalkulátort emelték ki: a legfeljebb hat albetétből álló kisebb társasházak esetében már azonnal, online is megköthető a biztosítás, míg a nagyobb társasházak az adatok beküldését követően rövid időn belül aláírható díjajánlatot kapnak.

Szintén újdonság, hogy online már elérhető a rövid távra bérbe adott ingatlanokra kidolgozott kiegészítő csomag. Ez többek között arra az esetre is fedezetet nyújt, ha egy káresemény miatt az ingatlan átmenetileg nem adható bérbe, és emiatt bevételkiesés éri a tulajdonost.

Az Union Biztosító együttkötési kedvezménnyel várja az ügyfeleket. Azok, akik Union Lakásbiztosítás ajánlatukkal egy időben rendszeres díjas Union egyéni élet- vagy balesetbiztosítást, illetve kötelező vagy casco biztosítást kötnek, vagy már rendelkeznek ilyen szerződéssel, kedvezményt kapnak. A tavalyi évben népszerű Extra szolgáltatási csomag kiegészítést idén is díjmentesen kínálja az Union, 600 ezer forint szolgáltatási limit erejéig. A lakáskampányban az ügyfelek választhatnak, hogy az Extra szolgáltatási csomag kiegészítést igénylik díjmentesen vagy az újonnan bevezetett Onko-Plusz kiegészítő biztosítást, amely a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel történő diagnosztizálást követően nyújt egyösszegű, 1 millió forintos térítést, illetve a biztosított ügyfél második orvosi vélemény igénybevételére is jogosult.

A biztosítási összeggel kötött, épület vagyoncsoportra is szerződő ügyfelek részére a Plusz biztosítási védelem elnevezésű szolgáltatást díjmentesen nyújtja az Union, amely keretében totálkár esetén a szerződésben megjelölt biztosítási összegen felül további 10 százalék erejéig nyújt fedezetet.

Az Allianz Biztosító csomagjai háromszintű fedezeti rendszerben érhetők el. Az Allianz Otthonom Pro úgynevezett „all risks” vagyonbiztosítási fedezetet kínál, amely minden váratlan káreseményre kiterjed – a feltételekben meghatározott kizárások és szolgáltatások kivételével. Így az Allianz Otthonom lakásbiztosítás akár fedezetet nyújthat a home office környezetben használt céges eszközök védelmére, a vandalizmus okozta károkra, vagy akár olyan gyakorlati segítségek igénybevételére, mint a darázsfészek biztonságos eltávolítása.

Ezt várják a biztosítók a 2026-os kampánytól

A Groupama Biztosító közleménye alapján egyre többen ismerik a lakásbiztosítási kampány lehetőségét, a lakástulajdonosok 65 százaléka már hallott róla. Az idei kampánytól a Groupama változó ügyféligények miatt főként átszerződésekre számít, illetve összességében azt várja, hogy csökkenni fog az alulbiztosítottság. A biztosítással rendelkezők ötöde szerint jelenlegi szerződésük nem fedezné ingatlanuk helyreállítási költségeit egy esetleges káresemény után, így több százezer otthon esetében továbbra is aktuális lehet a felülvizsgálat.

Az Unionnál és az Alfánál a tavalyi intenzitással számolnak, de utóbbi véleménye szerint nehéz megjósolni az aktivitást, hiszen ez még csak a harmadik kampány lesz. Szintén a tavalyihoz hasonló ügyfélmozgásra számít a Colonnade, hozzátéve, hogy az elmúlt évben számos ügyfél felülvizsgálta és átkötötte biztosítását, de még mindig sok az alulbiztosított vagy elavult biztosítási szerződés a piacon. A Generali Biztosító január végétől kezdődően tájékoztatta ügyfeleit a lakásbiztosításával és a kampánnyal kapcsolatos tudnivalókról. Ennek hatására az ügyfelek kiemelten a biztosítás aktualizálásával, kedvezőbb feltételekre való átkötésével kapcsolatban tesznek fel kérdéseket.

Az Allianz válaszában kiemelte, hogy a lakásbiztosítási piac az elmúlt években élénkebb szakaszokon és lassabb periódusokon is átesett. Bár a két évvel korábban tapasztalt kampányintenzitás mérséklődött már a tavalyi évben is, 2026-ban nem számítanak a trendektől jelentősen eltérő ügyfélmozgásra. A K&H az előző évhez képest mérsékeltebb, de érdemi ügyfélérdeklődésre számít, ugyanakkor a piaci mozgások pontos mértéke előre nehezen becsülhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Történelmi csúcsra ugrott a régiós M&A befektetők aránya 2025-ben

A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya.

A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.

A KKE-régióban 2025-ben 1312 tranzakciót regisztráltak, ami 9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 1446 ügylethez képest. Ezzel párhuzamosan azonban az ismert összérték 36 százalékkal, 42,5 milliárd euróra emelkedett. Ez éles kontrasztot mutat az előző évvel összevetve, amikor a tranzakciószám még enyhén bővült, de az összérték visszaesett. A 2025-ös adatok arra utalnak, hogy a befektetők fókusza egyértelműen a stratégiai jelentőségű, prémium eszközök irányába tolódott.

„A 2025-ös év azt bizonyítja, hogy a tőke jelen van a régióban, és a befektetők hajlandók jelentős összegeket mozgósítani a magas minőségű, hosszú távon értékteremtő célpontokért. A volumen csökkenése nem a piac gyengülését, hanem a fókusz átrendeződését jelzi”

– nyilatkozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Rekord intraregionális aktivitás és erősödő régiós befektetők

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A KKE-országokból érkező felvásárlók által vezetett inbound tranzakciók az összes ismert ügyletérték 21 százalékát adták, ami rekordnak számít.

Ez azt mutatja, hogy a régiós befektetők – legyenek stratégiai vagy pénzügyi szereplők – egyre aktívabban terjeszkednek határokon átnyúlóan, ami a piac érettségét és önbizalmát tükrözi.

A technológiai szektor továbbra is a régió legfontosabb inbound célterülete maradt: 2025-ben 126 ilyen ügyletet regisztráltak. Jelentős aktivitás volt tapasztalható az ipari, az energia- és közmű-, valamint a pénzügyi szektorban is, különösen a bankkonszolidáció területén.

A magántőke-piac trendjei leképezték a teljes M&A-piac alakulását. A buyout tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ismert összérték 19 százalékkal, 7,7 milliárd euróra emelkedett. A kilépések (exitek) összértéke 60 százalékkal nőtt 2024-hez képest.

A magántőkealapok elsősorban technológiai, egészségügyi, energetikai és – a geopolitikai környezetre reagálva – védelmi fókuszú eszközöket céloztak.

Magyarország: strukturáltabb növekedés

Magyarország M&A piaca 2025-ben mérsékelt aktivitást mutatott: 78 lezárt tranzakcióval és 2,3 milliárd eurós összértékkel. A 2025-ös régiós trendekhez illeszkedve a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált. Bár a piac lassult és a befektetők kiváró magatartást tanúsítanak, a stratégiai és technológiai fókuszú tranzakciók, valamint a védelmi és űripari érdekeltségekhez kapcsolódó ügyletek továbbra is jelentős befektetői figyelmet kaptak.

„A 2024-es magyar számokat néhány rendkívüli méretű tranzakció hajtotta. 2025-ben inkább a tudatos portfólióépítés, a technológiai kompetenciák erősítése és a stratégiai pozíciók megszilárdítása került előtérbe. Ez hosszabb távon fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre”

– hangsúlyozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Magyarország szempontjából különösen kedvező, hogy a régió medián EV/EBITDA-mutatója 9,9x-re emelkedett a 2024–2025-ös időszakban, ami meghaladja a nyugat-európai 8,4x-es szintet. Ez azt jelzi, hogy a KKE-piac – és ezen belül Magyarország – értékeltsége és befektetői megítélése erősödött.

Kilátások 2026-ra: fundamentumok rendben, a geopolitika kulcstényező

A KKE-régió gazdasági növekedése továbbra is meghaladja a nyugat-európai ütemet, miközben az eurózónában a kamatkörnyezet stabilizálódni látszik. Az uniós források, az állami beruházások és az ipari átalakulás – különösen az energetikai és technológiai szektorban – további M&A-aktivitást generálhatnak.

„A tőke rendelkezésre áll, a gazdasági fundamentumok erősek, és a régió versenyképessége javul. A legnagyobb kérdés a geopolitikai környezet alakulása. Ha a befektetői bizalom erősödik, 2026-ban további élénkülés várható a régióban és Magyarországon egyaránt

– tette hozzá Szécsi Balázs.

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 teljes jelentése elérhető a Forvis Mazars weboldalán.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss