Gazdaság

A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki

Annak ellenére, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránt, a befektetők többsége még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.

Az MNB nemrégiben közzétett statisztikáiból látszik, hogy az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az újonnan nyitott TBSZ-ek száma, és jelentős bővülés figyelhető meg az olyan befektetési platformokon, amilyen a Lightyear is. Csak az elmúlt három hónapban a Lightyear nagyjából 150%-os növekedést könyvelt el a TBSZ-ek állományában, miközben egyre több befektető keresi az alternatív lehetőségeket az állampapírok kamatainak befektetésére.

A Lightyear „Magyarországi befektetői környezet” című tanulmánya szerint a magyar befektetők mindössze 41%-ának van TBSZ-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A TBSZ-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést.

Noha a magyar állampapírok az akár 19%-os hozammal korábban nagy favoritnak számítottak, a befektetők a változó gazdasági körülmények hatására elkezdték keresni az alternatívákat is. A Lightyear kutatása rávilágított, hogy a magyar befektetők 68%-a tart kötvényeket, ami jóval a 17%-os európai átlag felett van. A csökkenő kamatok és a forint folyamatos gyengülése mellett azonban sokan átgondolják a stratégiájukat.

Úgy tűnhet, hogy a forintban jegyzett állampapírok – az akár 19%-kal – versenyképes hozamot kínálnak, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a forint 2024-ben 7,6%-ot gyengült. Ez pedig jelentősen lefaragja a reálhozamokat, vagyis a vásárlóerő kisebb lesz, mint egy ugyanilyen mértékű EUR- vagy USD-hozam esetében.

A nemzetközi részvénypiacok hosszú távon komolyabb reálhozamot biztosítottak – az S&P 500 például 15,3%-os átlagos növekedést produkált az elmúlt 5 évben. A TBSZ-szel a befektetők hozzáférhetnek a nemzetközi piacokhoz, miközben jelentős adókedvezményben részesülhetnek.

Magyarországon a befektetésből származó hozamra általános esetben 28%-os adóteher rakódik. A TBSZ-szel ez három év után 18%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe. A Lightyearnél extra költségek nélkül lehet maximalizálni a hozamot, hiszen ezeket a számlákat ingyenesen lehet megnyitni.

„A díjmentes, adóhatékony TBSZ-ünkkel lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták a magyar befektetőket abban, hogy elérjék a nemzetközi piacokat”

– fogalmaz Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója.

„A Lightyearnél fontos törekvésünk a befektetések demokratizálása. Hiszünk benne, hogy az alacsony költségű, átlátható befektetési megoldásokkal még a kicsi, de rendszeres befizetések is hatalmas növekedést mutathatnak az évek során. Szeretnénk segíteni a befektetőket abban, hogy pénzügyileg megalapozzák a jövőjüket a hosszú távú, kamatos kamatra építő növekedés révén.”

A magyarok nettó átlagkeresete havi 478 000 forint³ (azaz évi 5 736 000 forint). Amennyiben valaki a nettó éves keresetének 20%-át kedvezményes adózású TBSZ-en fekteti be, az jelentős pénzügyi növekedésre számíthat az évek során, ahogy az a Lightyear új TBSZ-kalkulátorából is látszik⁴:

év: 1 147 200 Ft
év: 2 655 063 Ft
év: 5 410 301 Ft
év: 11 024 730 Ft
év: 22 465 420 Ft
év: 45 778 449 Ft

Egy kezdeti 1 147 200 forintos befektetés 25 év alatt közel 40-szeresére, 45 778 449 forintra duzzadhat, és ehhez nem kell más, csak fenntartani a befektetést, és újra befektetni a hozamokat az adóhatékony TBSZ-en.

A visszatekintő adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távú befektetés jövedelmezőbb, mint a rövid távú spekuláció. Hosszú távú megközelítéssel tehát – például TBSZ-en keresztül befektetve a nemzetközi piacokon – az átlagos befektető jelentős vagyont halmozhat fel az évek során. Ahogy egyre növekszik a TBSZ-ek iránti érdeklődés, a számlatípust kihasználók jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szert az elkövetkező években.

Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója és a Cápák között egyik cápája hozzátette:

„Amikor az emberek meglátják az állampapírok magas hozamát, sok esetben úgy gondolják, hogy megtalálták a legjobb befektetést. Azzal viszont nem számolnak, hogy a 15%-os hozam forintban nem ugyanaz, mint a 15%-os hozam euróban vagy dollárban. Mivel a forint folyamatosan veszít az értékéből, a forintban jegyzett kötvények reálhozama jóval kisebb, mint amilyennek tűnik. Ha a nemzetközi piacokon fektetünk be, akár valami olyan egyszerű megoldással, mint az S&P 500 ETF egy adómentes TBSZ-en, akkor sokkal hatékonyabban tudunk hosszú távon vagyont gyarapítani – ráadásul attól sem kell tartanunk, hogy a pénz leértékelődése felemészti a hozamot.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:befektetők kihagyás lehetőség lihgtyear magyar tipp

Up Next

A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek

Don't Miss

100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!