A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

1. A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
2. A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

• Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
• Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
• Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

• ipari üzemekben,
• logisztikai és raktárbázisokon,
• irodakomplexumokban,
• valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári közös statisztikája. Az adatok szerint egy év alatt több mint 11%-kal csökkent a használtautó-piacon meghirdetett elektromos autók átlagára, miközben kínálatuk tovább bővül. A piacon erősödik a középkategória szerepe, és egyre nagyobb súlyt képviselnek a magasabb értékű modellek. A hajtásláncok között továbbra is a hibridek átlagára a legmagasabb.

Tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

2026 februárjában a Használtautó.hu kínálatában meghirdetett személygépkocsik 34,9%-a tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, 29,0%-a a 2,5–5 millió forintos sávba, 23,7%-a az 5–10 millió forintos árkategóriába, míg 12,4%-uk 10 millió forint feletti áron szerepelt a kínálatban. Az előző év azonos időszakához képest jelentős szerkezeti változás figyelhető meg: a 2,5 millió forint alatti kategória aránya 6,3%-kal csökkent, miközben a középkategóriát jelentő 2,5–5 millió forintos szegmens 2,5%-kal, az 5–10 millió forintos kategória pedig 3,5%-kal bővült. A 10 millió forint feletti autók aránya kisebb mértékben, 0,2%-kal emelkedett. A kínálati átlagár februárban 5,7 millió forintra nőtt, egy évvel korábban ez az érték 5,4 millió forint volt.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 50 420 darab benzinmeghajtású volt, míg a 43 570 dízelautó 41,3%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,8%-át, a hibridek pedig 4,8%-át teszik ki. Éves összevetésben az alternatív meghajtású autók kínálata bővült a leggyorsabban. Az elektromos autók száma 27,5%-kal, a hibrideké 22,0%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 2,8%-kal, a dízelmodelleké pedig 4,0%-kal csökkent.

44%-kal magasabb a dízelek futásteljesítménye

A meghirdetett benzines autók átlagosan 152 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 219 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 44,1%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,2 év, a dízeleké 12,1 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 1,8%-kal, míg a benzineseké 3,8%-kal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 1,6%-kal, míg a benzineseké 5,7%-kal csökkent.

A használt autók átlagárait meghajtás szerinti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy jelenleg a piacon a hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló nyílik: a hibrid esetében 2026 februárjában 11 450 000, míg az elektromos 10 950 000 forint átlagértéket tapasztalhattunk. A hibrid autók esetén ez 7,4%-os, míg az elektromosok esetében 11,1%-os árcsökkenést jelent egy év alatt.  A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,4%-kal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztikai modell szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,9–7,7%-ot veszít az értékéből, míg minden ezer megtett kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. A hengerűrtatalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4%-kal növeli az autó értékét, addig a teljesítmény 10 kilowattos növekedése 3,7%-kal. Az állapot jelentős árkülönbséget okoz: az újszerű járművek 21,4%-kal, a kitűnő állapotúak 19,4%-kal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,6%-kal alacsonyabb.

A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 7,2 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,9 millió forintos átlaggal a legolcsóbb maradt. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 28,6%-kal emelkedett.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen márkák rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely februárban 12,5-13,3 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,7-11,8, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,1–11,3 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,8 év, a Škodák nagyjából 9,9 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 8,9 évvel.

A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet a 8,5-10,5 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,8–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,8-3,1 millió forintos átlagárakkal

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. Az adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2026. februári statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban,  a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.

Gigabit minden háztartásba: így valósul meg az EU-s cél hazánkban

Hálózatfejlesztési programot indít a TARR a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 konstrukció keretében. A 12 járást érintő beruházás célja, hogy több mint 100 településen hozzáférhetővé tegye a gigabitképes internetet. A beruházás  összhangban van az Európai Unió 2030-as digitális célkitűzésével, amely minden háztartás számára elérhetővé tenné az 1 Gbps sebességű internetkapcsolatot és a teljes 5G lefedettséget.

A hazai program – amelyhez a magyar állam és az Európai Unió több mint 5 milliárd forintnyi pályázati forrást biztosít a TARR Kft. számára – ennek megvalósítását szolgálja: a korábbi, 30 Mbps-os célérték helyett ma már a minimum 1000/300 Mbps névleges és 300/50 Mbps garantált sávszélesség az elvárás. A program keretében kizárólag tisztán optikai (FTTH) hálózat, illetve vezeték nélküli megoldás esetén 5G technológia minősül gigabitképesnek, a korábbi vezetékes hálózati és egyéb vezeték nélküli technológiák csak részben felelnek meg az új feltételeknek, így számos településen a teljes hálózatot optikára kell cserélni vagy ki kell építeni.

12 járás, több mint 100 település

A TARR 12 járásban nyert el fejlesztési lehetőséget, köztük a zalaegerszegi, szekszárdi és alföldi régióban, valamint Kaposváron és Kiskunfélegyházán is, a beruházás összesen több mint 100 települést érint. A fejlesztések két fő kategóriába sorolhatók, egyrészt rekonstrukciós projektek valósulnak meg, ahol a meglévő koax kábel alapú hálózatot teljes körűen optikai hálózatra cserélik, másrészt a zöldmezős beruházások tartoznak a programba, aminek köszönhetően a TARR olyan térségekben jelenik meg új szolgáltatóként, ahol korábban nem rendelkezett saját hálózattal.

„A program keretében mintegy 50 ezer háztartásban történik hálózatkorszerűsítés, további, közel 15 ezer pályázati igényhelyen pedig teljesen új infrastruktúra épül ki. A fejlesztéssel érintett területek nagy részén cégünk már jelenleg is nyújt hírközlési szolgáltatásokat, így az előfizetők optikai hálózatra váltanak”

– részletezte Tarr János ügyvezető.

1600 kilométernyi új nyomvonal

A vállalat közel 1600 kilométernyi  új optikai hálózatot épít ki a projekt hároméves időtartama alatt, ami a TARR jelenlegi több ezer kilométernyi hálózati infrastruktúrájának közel egyötödét teszi ki. A kivitelezés mértékét jól érzékelteti, hogy a projekthez szükséges hálózatépítési anyagmennyiség megközelíti az 1100 raklapot, miközben a pályázatban érintett szakaszon több mint 2000 aktív hálózati eszköz és közel 650 kilométernyi régi hálózat bontása és újrahasznosítása történik meg.

Mindenkinek megadják a lehetőséget

A program egyik fontos vállalása, hogy ahol a TARR hálózatot épít, ott a belterületi lefedettséget teljes körűen biztosítja, függetlenül attól, hogy a pályázatban hány végponti címet vállalt kötelezően, mindezt további önerős forrás biztosításával.

„A fejlesztések különösen fontosak a korábban digitálisan kevésbé ellátott térségek, zártkerti és tanyavilági övezetek számára, ahol a piaci alapú fejlesztések korlátozottan valósultak meg”

– hangsúlyozta Tarr János. A gigabitképes infrastruktúra a lakossági internethasználat mellett a helyi vállalkozások működését, illetve az iskolák, rendelők és önkormányzatok stabil, nagy sebességű internetkapcsolatát és az 5G mobilhálózat optikai háttérkapcsolatait is támogatja.

Energiahatékonyabb működés, kisebb ökológiai lábnyom

A tisztán optikai hálózat működtetése kevesebb köztes aktív eszközt igényel, ami energiahatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A rekonstrukció során a régi infrastruktúra teljes körű bontása és az anyagok újrahasznosítása a pályázat kötelező környezetvédelmi vállalásainak része. A TARR célja, hogy a digitális felzárkóztatás mellett olyan fenntartható infrastruktúrát építsen ki, amely hosszú távon is képes kiszolgálni az érintett térségek egyre növekvő internetforgalmi igényeit. A fejlesztések megvalósítása 2026 elején indult el, és várhatóan 2028 végéig zárul le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!