Gazdaság

A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki

Annak ellenére, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránt, a befektetők többsége még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.

Az MNB nemrégiben közzétett statisztikáiból látszik, hogy az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az újonnan nyitott TBSZ-ek száma, és jelentős bővülés figyelhető meg az olyan befektetési platformokon, amilyen a Lightyear is. Csak az elmúlt három hónapban a Lightyear nagyjából 150%-os növekedést könyvelt el a TBSZ-ek állományában, miközben egyre több befektető keresi az alternatív lehetőségeket az állampapírok kamatainak befektetésére.

A Lightyear „Magyarországi befektetői környezet” című tanulmánya szerint a magyar befektetők mindössze 41%-ának van TBSZ-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A TBSZ-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést.

Noha a magyar állampapírok az akár 19%-os hozammal korábban nagy favoritnak számítottak, a befektetők a változó gazdasági körülmények hatására elkezdték keresni az alternatívákat is. A Lightyear kutatása rávilágított, hogy a magyar befektetők 68%-a tart kötvényeket, ami jóval a 17%-os európai átlag felett van. A csökkenő kamatok és a forint folyamatos gyengülése mellett azonban sokan átgondolják a stratégiájukat.

Úgy tűnhet, hogy a forintban jegyzett állampapírok – az akár 19%-kal – versenyképes hozamot kínálnak, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a forint 2024-ben 7,6%-ot gyengült. Ez pedig jelentősen lefaragja a reálhozamokat, vagyis a vásárlóerő kisebb lesz, mint egy ugyanilyen mértékű EUR- vagy USD-hozam esetében.

A nemzetközi részvénypiacok hosszú távon komolyabb reálhozamot biztosítottak – az S&P 500 például 15,3%-os átlagos növekedést produkált az elmúlt 5 évben. A TBSZ-szel a befektetők hozzáférhetnek a nemzetközi piacokhoz, miközben jelentős adókedvezményben részesülhetnek.

Magyarországon a befektetésből származó hozamra általános esetben 28%-os adóteher rakódik. A TBSZ-szel ez három év után 18%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe. A Lightyearnél extra költségek nélkül lehet maximalizálni a hozamot, hiszen ezeket a számlákat ingyenesen lehet megnyitni.

„A díjmentes, adóhatékony TBSZ-ünkkel lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták a magyar befektetőket abban, hogy elérjék a nemzetközi piacokat”

– fogalmaz Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója.

„A Lightyearnél fontos törekvésünk a befektetések demokratizálása. Hiszünk benne, hogy az alacsony költségű, átlátható befektetési megoldásokkal még a kicsi, de rendszeres befizetések is hatalmas növekedést mutathatnak az évek során. Szeretnénk segíteni a befektetőket abban, hogy pénzügyileg megalapozzák a jövőjüket a hosszú távú, kamatos kamatra építő növekedés révén.”

A magyarok nettó átlagkeresete havi 478 000 forint³ (azaz évi 5 736 000 forint). Amennyiben valaki a nettó éves keresetének 20%-át kedvezményes adózású TBSZ-en fekteti be, az jelentős pénzügyi növekedésre számíthat az évek során, ahogy az a Lightyear új TBSZ-kalkulátorából is látszik⁴:

év: 1 147 200 Ft
év: 2 655 063 Ft
év: 5 410 301 Ft
év: 11 024 730 Ft
év: 22 465 420 Ft
év: 45 778 449 Ft

Egy kezdeti 1 147 200 forintos befektetés 25 év alatt közel 40-szeresére, 45 778 449 forintra duzzadhat, és ehhez nem kell más, csak fenntartani a befektetést, és újra befektetni a hozamokat az adóhatékony TBSZ-en.

A visszatekintő adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távú befektetés jövedelmezőbb, mint a rövid távú spekuláció. Hosszú távú megközelítéssel tehát – például TBSZ-en keresztül befektetve a nemzetközi piacokon – az átlagos befektető jelentős vagyont halmozhat fel az évek során. Ahogy egyre növekszik a TBSZ-ek iránti érdeklődés, a számlatípust kihasználók jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szert az elkövetkező években.

Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója és a Cápák között egyik cápája hozzátette:

„Amikor az emberek meglátják az állampapírok magas hozamát, sok esetben úgy gondolják, hogy megtalálták a legjobb befektetést. Azzal viszont nem számolnak, hogy a 15%-os hozam forintban nem ugyanaz, mint a 15%-os hozam euróban vagy dollárban. Mivel a forint folyamatosan veszít az értékéből, a forintban jegyzett kötvények reálhozama jóval kisebb, mint amilyennek tűnik. Ha a nemzetközi piacokon fektetünk be, akár valami olyan egyszerű megoldással, mint az S&P 500 ETF egy adómentes TBSZ-en, akkor sokkal hatékonyabban tudunk hosszú távon vagyont gyarapítani – ráadásul attól sem kell tartanunk, hogy a pénz leértékelődése felemészti a hozamot.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:befektetők kihagyás lehetőség lihgtyear magyar tipp

Up Next

A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek

Don't Miss

100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!