Gazdaság

A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki

Annak ellenére, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránt, a befektetők többsége még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.

Az MNB nemrégiben közzétett statisztikáiból látszik, hogy az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az újonnan nyitott TBSZ-ek száma, és jelentős bővülés figyelhető meg az olyan befektetési platformokon, amilyen a Lightyear is. Csak az elmúlt három hónapban a Lightyear nagyjából 150%-os növekedést könyvelt el a TBSZ-ek állományában, miközben egyre több befektető keresi az alternatív lehetőségeket az állampapírok kamatainak befektetésére.

A Lightyear „Magyarországi befektetői környezet” című tanulmánya szerint a magyar befektetők mindössze 41%-ának van TBSZ-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A TBSZ-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést.

Noha a magyar állampapírok az akár 19%-os hozammal korábban nagy favoritnak számítottak, a befektetők a változó gazdasági körülmények hatására elkezdték keresni az alternatívákat is. A Lightyear kutatása rávilágított, hogy a magyar befektetők 68%-a tart kötvényeket, ami jóval a 17%-os európai átlag felett van. A csökkenő kamatok és a forint folyamatos gyengülése mellett azonban sokan átgondolják a stratégiájukat.

Úgy tűnhet, hogy a forintban jegyzett állampapírok – az akár 19%-kal – versenyképes hozamot kínálnak, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a forint 2024-ben 7,6%-ot gyengült. Ez pedig jelentősen lefaragja a reálhozamokat, vagyis a vásárlóerő kisebb lesz, mint egy ugyanilyen mértékű EUR- vagy USD-hozam esetében.

A nemzetközi részvénypiacok hosszú távon komolyabb reálhozamot biztosítottak – az S&P 500 például 15,3%-os átlagos növekedést produkált az elmúlt 5 évben. A TBSZ-szel a befektetők hozzáférhetnek a nemzetközi piacokhoz, miközben jelentős adókedvezményben részesülhetnek.

Magyarországon a befektetésből származó hozamra általános esetben 28%-os adóteher rakódik. A TBSZ-szel ez három év után 18%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe. A Lightyearnél extra költségek nélkül lehet maximalizálni a hozamot, hiszen ezeket a számlákat ingyenesen lehet megnyitni.

„A díjmentes, adóhatékony TBSZ-ünkkel lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták a magyar befektetőket abban, hogy elérjék a nemzetközi piacokat”

– fogalmaz Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója.

„A Lightyearnél fontos törekvésünk a befektetések demokratizálása. Hiszünk benne, hogy az alacsony költségű, átlátható befektetési megoldásokkal még a kicsi, de rendszeres befizetések is hatalmas növekedést mutathatnak az évek során. Szeretnénk segíteni a befektetőket abban, hogy pénzügyileg megalapozzák a jövőjüket a hosszú távú, kamatos kamatra építő növekedés révén.”

A magyarok nettó átlagkeresete havi 478 000 forint³ (azaz évi 5 736 000 forint). Amennyiben valaki a nettó éves keresetének 20%-át kedvezményes adózású TBSZ-en fekteti be, az jelentős pénzügyi növekedésre számíthat az évek során, ahogy az a Lightyear új TBSZ-kalkulátorából is látszik⁴:

év: 1 147 200 Ft
év: 2 655 063 Ft
év: 5 410 301 Ft
év: 11 024 730 Ft
év: 22 465 420 Ft
év: 45 778 449 Ft

Egy kezdeti 1 147 200 forintos befektetés 25 év alatt közel 40-szeresére, 45 778 449 forintra duzzadhat, és ehhez nem kell más, csak fenntartani a befektetést, és újra befektetni a hozamokat az adóhatékony TBSZ-en.

A visszatekintő adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távú befektetés jövedelmezőbb, mint a rövid távú spekuláció. Hosszú távú megközelítéssel tehát – például TBSZ-en keresztül befektetve a nemzetközi piacokon – az átlagos befektető jelentős vagyont halmozhat fel az évek során. Ahogy egyre növekszik a TBSZ-ek iránti érdeklődés, a számlatípust kihasználók jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szert az elkövetkező években.

Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója és a Cápák között egyik cápája hozzátette:

„Amikor az emberek meglátják az állampapírok magas hozamát, sok esetben úgy gondolják, hogy megtalálták a legjobb befektetést. Azzal viszont nem számolnak, hogy a 15%-os hozam forintban nem ugyanaz, mint a 15%-os hozam euróban vagy dollárban. Mivel a forint folyamatosan veszít az értékéből, a forintban jegyzett kötvények reálhozama jóval kisebb, mint amilyennek tűnik. Ha a nemzetközi piacokon fektetünk be, akár valami olyan egyszerű megoldással, mint az S&P 500 ETF egy adómentes TBSZ-en, akkor sokkal hatékonyabban tudunk hosszú távon vagyont gyarapítani – ráadásul attól sem kell tartanunk, hogy a pénz leértékelődése felemészti a hozamot.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:befektetők kihagyás lehetőség lihgtyear magyar tipp

Up Next

A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek

Don't Miss

100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!