Ipar

Hatalmasat szenved az autóipar a háború miatt

Hatalmas nehézségek elé néznek az autógyártók a háború miatt.

Az orosz piacról menekülnének, közben kiesnek fontos beszállítóik, ezért bizonyos alkatrészek hiánya miatt komplett üzemeket állítanak le világszerte, de még csak most kezd igazán fájni, hogy a nélkülözhetetlen nyersanyagok egy részét szintén Ukrajnából, vagy Oroszországból szerezték be.

A just in time rendszerű, tehát jelentős helyi alapanyagkészletek felhalmozása nélküli autógyártás kockázatairól akkor hallottunk először, amikor a koronavírus-járvány 2020-ban elérte Európát. Sorban leálltak az üzemek, egyúttal a márkák átütemezték távol-keleti beszállítói megrendeléseiket bizonyos mikroelektronikai alkatrészekre. A főként távol-keleti partnerek azonnal váltottak és gond nélkül helyezték előtérbe a háztartási gépek, illetve a notebookok és mobiltelefonok gyártóit, hiszen ezekre az eszközökre a home office miatt minden korábbinál nagyobb lett az igény.

Később például a BMW bizonyos elektronikai extrákat kénytelen volt kihagyni autóiból, a cseh Skoda pedig bejelentette, hogy a termelés újbóli felfuttatása ellenére akár egy-másfél évet is várni kell az új Octaviákra, mert az autókat nem tudják befejezni a félvezetőhiány miatt. Ez utóbbihoz persze hozzátett az is, hogy minden márka szívesebben készít SUV-ket, mert azokon nagyobb a haszon, ha viszont kevesebb alkatrészből kell gazdálkodni, egyértelműen a környezeti szempontból elhibázott kategóriát részesítik előnyben. A végeredményt látjuk: az új autók ára átlagosan húsz százalékot emelkedett egy év alatt, a használtaké pedig követte.

Mivel iparági elemzők már a háború előtt is azt jósolták, hogy a globális csiphiány 2023-ig elhúzódik, az autómárkák feje fölött egyszerre két hatalmas hullám csap össze, aminek végül az autóvásárlók isszák majd meg a levét. A BMW válságstábot hozott létre a már most is akut helyzet miatt, de a jövő héten felfüggeszti a munkát a németországi Dingolfingben és Münchenben. Leállítják a Mini-gyártást Oxforban, valamint a motorgyártást az ausztriai Steyrben. Az okok közösek: elfogynak az elektromos kábelkötegek a helyi raktárból.

A modern autók összetettebbé válásával egyre fontosabb vezetékhálózatot részben a német Leoni AG kábelgyártótól szerzik be a gyártók. A cég két ukrán üzemében, az Lvivtől délre található Sztrijben, és a nyugat-ukrajnai Kolomija városában összesen hétezer dolgozót foglalkoztat, amúgy százezer munkatársa van világszerte. A hatvanezer fős ukrán autóipari szektornak köszönhetően a megtámadott ország nagyon fontos autóvezeték-gyártóvá vált az utóbbi években, hiszen a Leonin kívül öt további cég szállítja innen a kábelkorbácsokat, amelynek teljes hossza akár 5 kilométer lehet autónként.

A BMW Lipcsében és Regensburgban csökkentett műszakban folytatja a munkát, beszállítópartnere pedig jelezte, hogy megpróbálja más gyáregységeivel ellensúlyozni a kiesést, egyúttal kiemelten kezeli az orosz agresszió sújtotta országban dolgozó munkatársai biztonságát. A német VDA autóipari képviselet szerint a német márkák mintegy negyvenkilenc üzemet tartanak fenn Oroszországban és Ukrajnában, vagyis nincs olyan nagy márka köztük, amelyet nem érint a mostani háborús helyzet. Szintén a képviselet nyilatkozta az Automotive News Europe-nak, hogy Németország tavaly 4100 autót exportált Ukrajnába és 35600-at Oroszországba, ahol a német gyártók 170 ezer autót gyártottak, elsősorban a helyi piacra.

A BMW körülbelül tizenkétezer autót szerelt össze tavaly az oroszországi Kalinyingrádban, ahol több mint 20 éve működik együtt orosz partnerével, az Avtotorral. A moszkvai székhelyű AEB iparági szövetség szerint tavaly közel 47 ezer új BMW-t adtak el az 1,6 milliós orosz piacon, ám a bajor márka teljesen beszüntette az értékesítést a háború kezdetét követően. Hasonló lépésre készülhet a Mercedes is, amely 25 ezer autó előállítására képes gyárat működtet Moszkvától északnyugatra, Jeszipovóban, illetve 44 ezer új autót adott el tavaly a helyi piacon. Bejelentették, hogy több más gyártóhoz csatlakozva egymillió eurót adományoznak a háború által érintettek támogatására, a cégcsoporthoz tartozó Daimler Truck pedig már február 28-án közölte, hogy felfüggeszti minden üzleti tevékenységét Oroszországban, egyúttal keresi annak lehetőségét, hogy miként szabadulhat meg a Kamaz teherautógyártóban meglévő 15 százalékos részedésétől. A Jaguar és a Land Rover, illetve a Volvo és a General Motors szintén felfüggesztette autóeladásait, de várhatóan az összes jelentős nemzetközi márka követi őket a sorban.

A Volkswagen-csoportnál is lavina indult, miután múlt héten bejelentették, hogy átmenetileg leállítják a legfontosabb, napi 1200 autó kapacitású villanyautó-gyárat Zwickauban. A korábban a Trabantok szülőhelyeként ismert üzemben olyan modellek készülnek jelenleg, mint az ID3, az ID4, az ID5, illetve az Audi Q4 E-tron és a Cupra Born. A cég közleményében szintén a nyugat-ukrajnai beszállítók kiesésére hivatkozott, ezen belül szintén a kábelköteg-készletek kimerülésére, illetve az utánpótlás akadozására.

A VW március 6-tól lassítja a termelést a wolfsburgi központi üzemében is, majd szünetet tart március 14-től. Itt készül Európa legnépszerűbb új autója, a Golf. A konszern drezdai gyárában hasonló lépések várhatók, és a győri Audiban is készülnek a problémára, jelenleg a tartalékokat élik fel, mert szintén az ukrán partnertől vásárolják a kábelkötegeket, illetve a kész autók üléskárpitjait. A Porsche Macan és Panamera lipcsei gyártását ugyancsak felfüggesztették a jövő hét végéig, alkatrészhiány miatt, írta az Automotive News Europe szerda délután.

Csütörtökön a Volkswagen bejelentette, hogy leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. A további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.

Talán a felsoroltaknál is nagyobb csapás, hogy a gazdasági szankciók hatására a már említett Skoda szintén az alkatrészhiány miatt csökkentette az Enyaq gyártását cseh üzemében, illetve felfüggesztette oroszországi értékesítését azok után, hogy 2021-ben 90 ezer új autót adtak el és helyzetük stabil volt, ahogy Ukrajnában is.

Az Oroszországgal legszorosabb kapcsolatot ápoló európai gyártó egyértelműen a Renault-csoport, amelynek második legfontosabb piaca volt Oroszország. Évi öt milliárd euró bevételt termelt itt a francia cég, ami a teljes bevétele 12 százaléka, szemben a fentebb említett Mercedesszel és BMW-vel, amelyek teljes bevételük két százalékát köszönhették oroszországi eladásaiknak.

A francia vállalatcsoport a többségi tulajdonosa a Ladákat gyártó AutoVAZ-nak is. Bár ez utóbbi két napja jelezte, hogy a háború kezdetét követő átmeneti leállás után minden szerelőszalagon újraindult a termelés, az anyacég most kezdhet igazán aggódni, az orosz Renault-üzem pedig biztosan állni fog legalább március 5-ig. A cég részvényárfolyama kedden tizenegy százalékot zuhant a párizsi tőzsdén, február 16. óta pedig harminchét százalékot veszítettek értékükből a papírok, és tizenhat hónap után először csökkent 7,5 milliárd euró alá a Renault piaci értéke. Kérdésünkre a magyar importőr elmondta, hogy az itthoni eladásokat egyelőre nem érintik közvetlenül az események, mert az orosz Renault szerelőszalagjain elsősorban helyi piacra gyártottak autókat.

Miközben a Ford már 2019-ben jelentősen csökkentette orosz érdekeltségeit, és tavaly csak 22 ezer járművet adtak el, piaci jelenlétük sem eget rengető, addig a dél-koreai Hyundai-csoport és benne a Kia nagyságrendekkel nagyobb veszteségre számít és gyártási nehézségekkel néz szembe mindenhol. A két márka összesen 373 ezer járművet adott el tavaly 2,5 milliárd dollár értékben, illetve további 1,45 milliárdot tett ki alkatrész-értékesítése a teljes gazdasági elszigetelődés küszöbén álló országban. A koreai cégnek 2010-óta van gyára Szentpéterváron, tavaly 230 ezer autót gyártottak itt, a további bővülési terveihez pedig nem rég átvette a General Motors hátrahagyott üzemét is, hogy részben európai, részben észak-amerikai eladásra gyártson Hyundai Tucsonokat, illetve Kia Sportage-eket.

Oroszország levágása a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséről nem csak a helyben aktívan tevékenykedő márkákat érinti érzékenyen, de minden más gyártót is, amely nyersanyagokat szerzett be az orosz piacról. Az NBC szerint Oroszország jelenleg a világ nikkelpiacának negyedik legnagyobb szereplője, ez a nyersanyag a villanyautók lítiumion-akkumulátorához szükséges. Ezenfelül a hagyományos autók katalizátorához nélkülözhetetlen palládium negyven százaléka is innen származik. Ugyanakkor az is igaz, emlékeztet az NBC-nek nyilatkozó elemző, hogy az orosz autóipar negyede is szorosan függ a külföldi beszállítóktól, így kereskedelmi korlátozások súlyos fennakadásokat okoznak belföldön, és kérdés, hogy ezt milyen egyéb forrásból képesek kompenzálni. Erre utal a Lada korábbi átmeneti leállása, de a GAZ-csoport gyártásfelfüggesztésről szóló bejelentése is. A cég dízelmotorokat, teherautókat és autóbuszokat is készít, megrendelői közt a hadsereg is szerepel.

A J.D. Power és az LMC Automotive nevű autóipari tanácsadócégek az invázió második napján módosították globális előrejelzéseiket, és jelezték, hogy idén 400 ezerrel kevesebb könnyű gépjárművet, elsősorban személyautót és kisteherautót adnak majd el világszerte. Bár az így várható 85,5 milliós darabszám öt százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, a március újabb fordulatokat hozhat, a vevőknek pedig további áremelkedésekre kell számítaniuk, részben a beszállítói láncok megszakadása, részben a nyersolaj (cikkünk írásakor 110 dollár hordónként) és az alumínium világpiaci árának emelkedése miatt.

Forrás: Telex

Related Topics:autóipar felmérés gazdaság háború hiány ipar piac

Up Next

A világ egyik legjobbja lesz a magyar szuperszámítógép

Don't Miss

Megérkezett a Blockchain koalíció

Advertisement Booking.com

Ipar

Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.

A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.

E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.

„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”

– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot

A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.

A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.

„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”

– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.

„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”

– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.

„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”

– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.

„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”

– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak

Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?

„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”

– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.

Hogy nyerték el a projektet?

A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.

Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.

Mi ebben a hozzáadott érték?

Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.

Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.

Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?

A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.

www.siemens.hu, www.log-x.systems

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!