Ipar

Hatalmasat szenved az autóipar a háború miatt

Hatalmas nehézségek elé néznek az autógyártók a háború miatt.

Az orosz piacról menekülnének, közben kiesnek fontos beszállítóik, ezért bizonyos alkatrészek hiánya miatt komplett üzemeket állítanak le világszerte, de még csak most kezd igazán fájni, hogy a nélkülözhetetlen nyersanyagok egy részét szintén Ukrajnából, vagy Oroszországból szerezték be.

A just in time rendszerű, tehát jelentős helyi alapanyagkészletek felhalmozása nélküli autógyártás kockázatairól akkor hallottunk először, amikor a koronavírus-járvány 2020-ban elérte Európát. Sorban leálltak az üzemek, egyúttal a márkák átütemezték távol-keleti beszállítói megrendeléseiket bizonyos mikroelektronikai alkatrészekre. A főként távol-keleti partnerek azonnal váltottak és gond nélkül helyezték előtérbe a háztartási gépek, illetve a notebookok és mobiltelefonok gyártóit, hiszen ezekre az eszközökre a home office miatt minden korábbinál nagyobb lett az igény.

Később például a BMW bizonyos elektronikai extrákat kénytelen volt kihagyni autóiból, a cseh Skoda pedig bejelentette, hogy a termelés újbóli felfuttatása ellenére akár egy-másfél évet is várni kell az új Octaviákra, mert az autókat nem tudják befejezni a félvezetőhiány miatt. Ez utóbbihoz persze hozzátett az is, hogy minden márka szívesebben készít SUV-ket, mert azokon nagyobb a haszon, ha viszont kevesebb alkatrészből kell gazdálkodni, egyértelműen a környezeti szempontból elhibázott kategóriát részesítik előnyben. A végeredményt látjuk: az új autók ára átlagosan húsz százalékot emelkedett egy év alatt, a használtaké pedig követte.

Mivel iparági elemzők már a háború előtt is azt jósolták, hogy a globális csiphiány 2023-ig elhúzódik, az autómárkák feje fölött egyszerre két hatalmas hullám csap össze, aminek végül az autóvásárlók isszák majd meg a levét. A BMW válságstábot hozott létre a már most is akut helyzet miatt, de a jövő héten felfüggeszti a munkát a németországi Dingolfingben és Münchenben. Leállítják a Mini-gyártást Oxforban, valamint a motorgyártást az ausztriai Steyrben. Az okok közösek: elfogynak az elektromos kábelkötegek a helyi raktárból.

A modern autók összetettebbé válásával egyre fontosabb vezetékhálózatot részben a német Leoni AG kábelgyártótól szerzik be a gyártók. A cég két ukrán üzemében, az Lvivtől délre található Sztrijben, és a nyugat-ukrajnai Kolomija városában összesen hétezer dolgozót foglalkoztat, amúgy százezer munkatársa van világszerte. A hatvanezer fős ukrán autóipari szektornak köszönhetően a megtámadott ország nagyon fontos autóvezeték-gyártóvá vált az utóbbi években, hiszen a Leonin kívül öt további cég szállítja innen a kábelkorbácsokat, amelynek teljes hossza akár 5 kilométer lehet autónként.

A BMW Lipcsében és Regensburgban csökkentett műszakban folytatja a munkát, beszállítópartnere pedig jelezte, hogy megpróbálja más gyáregységeivel ellensúlyozni a kiesést, egyúttal kiemelten kezeli az orosz agresszió sújtotta országban dolgozó munkatársai biztonságát. A német VDA autóipari képviselet szerint a német márkák mintegy negyvenkilenc üzemet tartanak fenn Oroszországban és Ukrajnában, vagyis nincs olyan nagy márka köztük, amelyet nem érint a mostani háborús helyzet. Szintén a képviselet nyilatkozta az Automotive News Europe-nak, hogy Németország tavaly 4100 autót exportált Ukrajnába és 35600-at Oroszországba, ahol a német gyártók 170 ezer autót gyártottak, elsősorban a helyi piacra.

A BMW körülbelül tizenkétezer autót szerelt össze tavaly az oroszországi Kalinyingrádban, ahol több mint 20 éve működik együtt orosz partnerével, az Avtotorral. A moszkvai székhelyű AEB iparági szövetség szerint tavaly közel 47 ezer új BMW-t adtak el az 1,6 milliós orosz piacon, ám a bajor márka teljesen beszüntette az értékesítést a háború kezdetét követően. Hasonló lépésre készülhet a Mercedes is, amely 25 ezer autó előállítására képes gyárat működtet Moszkvától északnyugatra, Jeszipovóban, illetve 44 ezer új autót adott el tavaly a helyi piacon. Bejelentették, hogy több más gyártóhoz csatlakozva egymillió eurót adományoznak a háború által érintettek támogatására, a cégcsoporthoz tartozó Daimler Truck pedig már február 28-án közölte, hogy felfüggeszti minden üzleti tevékenységét Oroszországban, egyúttal keresi annak lehetőségét, hogy miként szabadulhat meg a Kamaz teherautógyártóban meglévő 15 százalékos részedésétől. A Jaguar és a Land Rover, illetve a Volvo és a General Motors szintén felfüggesztette autóeladásait, de várhatóan az összes jelentős nemzetközi márka követi őket a sorban.

A Volkswagen-csoportnál is lavina indult, miután múlt héten bejelentették, hogy átmenetileg leállítják a legfontosabb, napi 1200 autó kapacitású villanyautó-gyárat Zwickauban. A korábban a Trabantok szülőhelyeként ismert üzemben olyan modellek készülnek jelenleg, mint az ID3, az ID4, az ID5, illetve az Audi Q4 E-tron és a Cupra Born. A cég közleményében szintén a nyugat-ukrajnai beszállítók kiesésére hivatkozott, ezen belül szintén a kábelköteg-készletek kimerülésére, illetve az utánpótlás akadozására.

A VW március 6-tól lassítja a termelést a wolfsburgi központi üzemében is, majd szünetet tart március 14-től. Itt készül Európa legnépszerűbb új autója, a Golf. A konszern drezdai gyárában hasonló lépések várhatók, és a győri Audiban is készülnek a problémára, jelenleg a tartalékokat élik fel, mert szintén az ukrán partnertől vásárolják a kábelkötegeket, illetve a kész autók üléskárpitjait. A Porsche Macan és Panamera lipcsei gyártását ugyancsak felfüggesztették a jövő hét végéig, alkatrészhiány miatt, írta az Automotive News Europe szerda délután.

Csütörtökön a Volkswagen bejelentette, hogy leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. A további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.

Talán a felsoroltaknál is nagyobb csapás, hogy a gazdasági szankciók hatására a már említett Skoda szintén az alkatrészhiány miatt csökkentette az Enyaq gyártását cseh üzemében, illetve felfüggesztette oroszországi értékesítését azok után, hogy 2021-ben 90 ezer új autót adtak el és helyzetük stabil volt, ahogy Ukrajnában is.

Az Oroszországgal legszorosabb kapcsolatot ápoló európai gyártó egyértelműen a Renault-csoport, amelynek második legfontosabb piaca volt Oroszország. Évi öt milliárd euró bevételt termelt itt a francia cég, ami a teljes bevétele 12 százaléka, szemben a fentebb említett Mercedesszel és BMW-vel, amelyek teljes bevételük két százalékát köszönhették oroszországi eladásaiknak.

A francia vállalatcsoport a többségi tulajdonosa a Ladákat gyártó AutoVAZ-nak is. Bár ez utóbbi két napja jelezte, hogy a háború kezdetét követő átmeneti leállás után minden szerelőszalagon újraindult a termelés, az anyacég most kezdhet igazán aggódni, az orosz Renault-üzem pedig biztosan állni fog legalább március 5-ig. A cég részvényárfolyama kedden tizenegy százalékot zuhant a párizsi tőzsdén, február 16. óta pedig harminchét százalékot veszítettek értékükből a papírok, és tizenhat hónap után először csökkent 7,5 milliárd euró alá a Renault piaci értéke. Kérdésünkre a magyar importőr elmondta, hogy az itthoni eladásokat egyelőre nem érintik közvetlenül az események, mert az orosz Renault szerelőszalagjain elsősorban helyi piacra gyártottak autókat.

Miközben a Ford már 2019-ben jelentősen csökkentette orosz érdekeltségeit, és tavaly csak 22 ezer járművet adtak el, piaci jelenlétük sem eget rengető, addig a dél-koreai Hyundai-csoport és benne a Kia nagyságrendekkel nagyobb veszteségre számít és gyártási nehézségekkel néz szembe mindenhol. A két márka összesen 373 ezer járművet adott el tavaly 2,5 milliárd dollár értékben, illetve további 1,45 milliárdot tett ki alkatrész-értékesítése a teljes gazdasági elszigetelődés küszöbén álló országban. A koreai cégnek 2010-óta van gyára Szentpéterváron, tavaly 230 ezer autót gyártottak itt, a további bővülési terveihez pedig nem rég átvette a General Motors hátrahagyott üzemét is, hogy részben európai, részben észak-amerikai eladásra gyártson Hyundai Tucsonokat, illetve Kia Sportage-eket.

Oroszország levágása a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséről nem csak a helyben aktívan tevékenykedő márkákat érinti érzékenyen, de minden más gyártót is, amely nyersanyagokat szerzett be az orosz piacról. Az NBC szerint Oroszország jelenleg a világ nikkelpiacának negyedik legnagyobb szereplője, ez a nyersanyag a villanyautók lítiumion-akkumulátorához szükséges. Ezenfelül a hagyományos autók katalizátorához nélkülözhetetlen palládium negyven százaléka is innen származik. Ugyanakkor az is igaz, emlékeztet az NBC-nek nyilatkozó elemző, hogy az orosz autóipar negyede is szorosan függ a külföldi beszállítóktól, így kereskedelmi korlátozások súlyos fennakadásokat okoznak belföldön, és kérdés, hogy ezt milyen egyéb forrásból képesek kompenzálni. Erre utal a Lada korábbi átmeneti leállása, de a GAZ-csoport gyártásfelfüggesztésről szóló bejelentése is. A cég dízelmotorokat, teherautókat és autóbuszokat is készít, megrendelői közt a hadsereg is szerepel.

A J.D. Power és az LMC Automotive nevű autóipari tanácsadócégek az invázió második napján módosították globális előrejelzéseiket, és jelezték, hogy idén 400 ezerrel kevesebb könnyű gépjárművet, elsősorban személyautót és kisteherautót adnak majd el világszerte. Bár az így várható 85,5 milliós darabszám öt százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, a március újabb fordulatokat hozhat, a vevőknek pedig további áremelkedésekre kell számítaniuk, részben a beszállítói láncok megszakadása, részben a nyersolaj (cikkünk írásakor 110 dollár hordónként) és az alumínium világpiaci árának emelkedése miatt.

Forrás: Telex

Related Topics:autóipar felmérés gazdaság háború hiány ipar piac

Up Next

A világ egyik legjobbja lesz a magyar szuperszámítógép

Don't Miss

Megérkezett a Blockchain koalíció

Ipar

A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete

A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.

A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.

A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.

A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.

Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.

A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.

Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Digitális transzformáció a gyakorlatban: AI-asszisztensek és a mögöttük álló technológia

Egy használt HP laptop stabil és gyors megoldást jelent a mindennapokban.

képek: Freepik

A digitális transzformáció legújabb hulláma nem csupán a nagyvállalati szektort, hanem a mindennapi munkafolyamatainkat is alapjaiban rendezte át. A nagy nyelvi modellek integrációja a szoftveres ökoszisztémákba olyan hatékonyságnövekedést eredményezett, amely korábban elképzelhetetlen volt. Akik a technológiai szektorban vagy digitális környezetben dolgoznak, nap mint nap tapasztalják, hogy az AI-asszisztensek alkalmazása már nem opció, hanem a versenyképesség megőrzésének alapfeltétele. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan optimalizálhatjuk rutinfeladatainkat a legmodernebb eszközökkel.

Kommunikációs munkafolyamatok automatizálása NLP-alapon

Az üzleti kommunikáció során az egyik legnagyobb időrabló tényező a strukturált, mégis udvarias e-mailek megfogalmazása és a különböző nyelvű dokumentumok precíz értelmezése. A természetes nyelvfeldolgozást (NLP) használó eszközök, mint a ChatGPT, a Claude vagy a Google Gemini, mára képesek arra, hogy vázlatos gondolatainkból professzionális válaszokat generáljanak.

A fordítási feladatokban a DeepL neurális hálózatokon alapuló motorja nyújt olyan pontosságot, amely a technikai zsargont is képes kontextusában kezelni. Ezek az alkalmazások nemcsak a szövegírást gyorsítják fel, hanem segítenek a stílus és a hangvétel finomhangolásában is, minimalizálva a félreértések kockázatát a nemzetközi együttműködések során.

Személyre szabott projekttervezés és prediktív algoritmusok

A feladatkezelés és a stratégiai tervezés területén is megjelentek azok a megoldások, amelyek túllépnek az egyszerű naptárfunkciókon. A Notion AI vagy a Microsoft Copilot integrációi képesek arra, hogy a korábbi projektadatokból és jegyzetekből automatikusan akcióterveket, határidőket és prioritási listákat készítsenek. A gépi tanulás algoritmusai felismerik a munkafolyamataink mintázatait, és javaslatokat tesznek az erőforrások optimális elosztására. Ez a fajta prediktív segítség különösen értékes, amikor komplex, többszereplős projekteket kell koordinálnunk, ahol a manuális adminisztráció jelentős kapacitásokat kötne le.

A hatékony AI-futtatás hardveres követelményei

Bár az AI-megoldások jelentős része SaaS-modellben, tehát felhőalapú infrastruktúrán fut, a helyi hardverigény mégis kritikus tényezővé vált. A modern böngészők, mint a Chrome vagy az Edge, a gépi tanulással támogatott bővítmények és a párhuzamosan futtatott webes alkalmazások miatt rendkívül memóriaigényesek.

Az AI-alapú kódkiegészítők, a valós idejű helyesírás-ellenőrzők és a háttérben futó adatfeldolgozó folyamatok folyamatos terhelést jelentenek a processzor és a RAM számára. Ha a hardveres környezet nincs megfelelően optimalizálva, a válaszidő megnő, ami éppen azt a hatékonyságnövekedést emészti fel, amit az AI-tól várnánk. A multitasking képesség megőrzéséhez ma már elengedhetetlen a stabil architektúra és a bőséges operatív memória.

Fenntarthatóság és teljesítmény az üzleti szférában

Amikor a munkaállomásunk fejlesztésén gondolkodunk, érdemes a technológiai és a gazdasági szempontokat egyensúlyba hozni. A professzionális üzleti laptopok olyan strapabíró házzal és hűtési rendszerrel rendelkeznek, ami bírja a folyamatos, intenzív igénybevételt is. A zökkenőmentes AI-élményhez elengedhetetlen a megfelelő memória, ezért egy megbízható használt HP laptop okos és gazdaságos választás a modern munkavégzéshez.

Egy ilyen konfigurációval biztosíthatjuk a szükséges számítási kapacitást az erőforrásigényes AI-alkalmazások számára is, miközben a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartjuk az eszköz életciklusának meghosszabbításával. A tudatosan megválasztott hardveres háttér és az AI-megoldások szinergiája teremti meg azt a technológiai stabilitást, amellyel a digitális térben valódi versenyelőnyre tehetünk szert.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Akár harmadával is csökkenhet az energiafelhasználás a Schneider Electric új Altivar megoldásaival

Több mint 30 százalékos energiamegtakarítás a korábbi megoldásokhoz képest, megnövelt üzemidő, gördülékeny integráció a modern épületmenedzsment (BMS) rendszerekkel – többek között ezt nyújtják a Schneider Electric új Altivar HVAC Drive berendezései. Az új termékcsalád egyszerre kínál intelligens csatlakoztathatóságot, robusztus védelmi funkciókat, kompatibilitást a fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel, valamint kiberbiztonsági lehetőségeket.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott új Altivar HVAC Drive portfólió az ATH200 és ATH600 modelleket tartalmazza. Az új berendezések széles körű felhasználási lehetőséget kínálnak a kereskedelmi ingatlanoktól kezdve az eredeti berendezésgyártók (OEM) által készített eszközökön át egészen a kritikus fontosságú létesítményekig, mint például a kórházak, repülőterek és adatközpontok.

A HVAC (fűtés, szellőztetés, hűtés) rendszerek gondoskodnak az épületekben a levegő áramlásáról, az állandó hőmérséklet biztosításáról, ezáltal fontos szerepük van a létesítmények általános teljesítményének fenntartásában. Az Altivar HVAC Drive termékcsalád abban segíti a szervezeteket, hogy változatos körülmények között is biztosítsák a megbízható működést. A frekvenciaváltók −10°C és 60°C közötti hőmérsékleten működnek, ellenállnak a mechanikai, hőmérsékleti, elektromos és környezeti terhelésnek. Ez biztosítja a folyamatos teljesítményt még a jelentős terheléssel járó felhasználási módok esetében is.

Az új Altivar termékcsalád egyszerre kínál okos csatlakoztathatóságot, robusztus védelmi funkciókat, kompatibilitást a fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel, illetve kiberbiztonsági lehetőségeket. A Schneider Electric új berendezéseivel akár több mint 30 százalékos energia-megtakarítás is elérhető a korábbi megoldásokhoz képest, emellett nő a rendszerek üzemideje, illetve zökkenőmentesen integrálhatók a modern épületmenedzsment rendszerekbe (BMS).

Az ATH200 fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítottak az OEM-ek és a kompakt HVAC berendezések igényeire, csökkentve ezáltal a felhasználáshoz szükséges mérnöki időt. Az eszköz emellett megfelel az új fenntarthatósági szabványoknak. Az ATH600 ideális megoldás a kritikus fontosságú és magas teljesítmény-igényű épületek számára, ahol fejlett vezérlésre, folyamatos működésre és mélyebb rendszerintegrációra van szükség.

„Az Altivar HVAC Drive termékcsaláddal újradefiniáljuk a teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság fogalmát a modern HVAC infrastruktúrák számára. A portfóliót úgy alakítottuk ki, hogy támogassa a hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot az anyagbeszerzéstől kezdve egészen a firmware-frissíthetőségig. Ezek a képességek segítenek a felhasználóknak a leállások számának csökkentésében, a berendezéseik megvédésében, és támogatják őket a változó energia- és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésben”

– mondta el Xiao HU, a Schneider Electric „Industrial Control and Drives” üzletágának alelnöke.

Az új Altivar HVAC Drive termékek beépített elektromágneses kompatibilitási szűréssel, integrált motor hővédelmi funkcióval és natív Modbus és BACnet kommunikációval egyszerűsítik a telepítést. 200 milliméteres szekrény méretükkel és REACH, RoHS és ASI-kompatibilis anyagaikkal egyszerre támogatják a gyorsabb telepítést és a fenntarthatóságot.

A jövőben várható igénybevételre tervezett frekvenciaváltók IEC 62443-4-2 Security Level 1 kiberbiztonsági tanúsítvánnyal, biztonságos firmware integritás-ellenőrzésekkel és frissíthető firmware-rel rendelkeznek. Az A2L tanúsítvánnyal és az A3 hűtőközegre – akár 25 lóerőig – történt felkészítéssel támogatják a már napjainkban is alkalmazott alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező, valamint a következő generációs hűtőközegeket is, amelyeket a modern hűtőberendezésekben, hőszivattyúknál és HVAC rendszerekben használnak.

A Schneider Electric HVAC ökoszisztémája, amely az Altivar HVAC Drive eszközöket, a Modicon M172/M173 vezérlőket és a Harmony HMI-ket tartalmazza, lehetővé teszi az OEM-ek és rendszerintegrátorok számára, hogy gyorsabban szállítsanak okosabb, energiahatékonyabb HVAC berendezéseket. A beépített alkalmazás könyvtárak és az épületautomatizálási rendszerekbe történő zökkenőmentes integráció csökkentik az üzembe helyezési időt, egyszerűsítik a tervezést és biztosítják a hosszú távú működést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!