Connect with us

Ipar

Hatalmasat szenved az autóipar a háború miatt

autóipari

Hatalmas nehézségek elé néznek az autógyártók a háború miatt.

Az orosz piacról menekülnének, közben kiesnek fontos beszállítóik, ezért bizonyos alkatrészek hiánya miatt komplett üzemeket állítanak le világszerte, de még csak most kezd igazán fájni, hogy a nélkülözhetetlen nyersanyagok egy részét szintén Ukrajnából, vagy Oroszországból szerezték be.

just in time rendszerű, tehát jelentős helyi alapanyagkészletek felhalmozása nélküli autógyártás kockázatairól akkor hallottunk először, amikor a koronavírus-járvány 2020-ban elérte Európát. Sorban leálltak az üzemek, egyúttal a márkák átütemezték távol-keleti beszállítói megrendeléseiket bizonyos mikroelektronikai alkatrészekre. A főként távol-keleti partnerek azonnal váltottak és gond nélkül helyezték előtérbe a háztartási gépek, illetve a notebookok és mobiltelefonok gyártóit, hiszen ezekre az eszközökre a home office miatt minden korábbinál nagyobb lett az igény.

Később például a BMW bizonyos elektronikai extrákat kénytelen volt kihagyni autóiból, a cseh Skoda pedig bejelentette, hogy a termelés újbóli felfuttatása ellenére akár egy-másfél évet is várni kell az új Octaviákra, mert az autókat nem tudják befejezni a félvezetőhiány miatt. Ez utóbbihoz persze hozzátett az is, hogy minden márka szívesebben készít SUV-ket, mert azokon nagyobb a haszon, ha viszont kevesebb alkatrészből kell gazdálkodni, egyértelműen a környezeti szempontból elhibázott kategóriát részesítik előnyben. A végeredményt látjuk: az új autók ára átlagosan húsz százalékot emelkedett egy év alatt, a használtaké pedig követte.

Mivel iparági elemzők már a háború előtt is azt jósolták, hogy a globális csiphiány 2023-ig elhúzódik, az autómárkák feje fölött egyszerre két hatalmas hullám csap össze, aminek végül az autóvásárlók isszák majd meg a levét. A BMW válságstábot hozott létre a már most is akut helyzet miatt, de a jövő héten felfüggeszti a munkát a németországi Dingolfingben és Münchenben. Leállítják a Mini-gyártást Oxforban, valamint a motorgyártást az ausztriai Steyrben. Az okok közösek: elfogynak az elektromos kábelkötegek a helyi raktárból.

A modern autók összetettebbé válásával egyre fontosabb vezetékhálózatot részben a német Leoni AG kábelgyártótól szerzik be a gyártók. A cég két ukrán üzemében, az Lvivtől délre található Sztrijben, és a nyugat-ukrajnai Kolomija városában összesen hétezer dolgozót foglalkoztat, amúgy százezer munkatársa van világszerte. A hatvanezer fős ukrán autóipari szektornak köszönhetően a megtámadott ország nagyon fontos autóvezeték-gyártóvá vált az utóbbi években, hiszen a Leonin kívül öt további cég szállítja innen a kábelkorbácsokatamelynek teljes hossza akár 5 kilométer lehet autónként.

A BMW Lipcsében és Regensburgban csökkentett műszakban folytatja a munkát, beszállítópartnere pedig jelezte, hogy megpróbálja más gyáregységeivel ellensúlyozni a kiesést, egyúttal kiemelten kezeli az orosz agresszió sújtotta országban dolgozó munkatársai biztonságát. A német VDA autóipari képviselet szerint a német márkák mintegy negyvenkilenc üzemet tartanak fenn Oroszországban és Ukrajnában, vagyis nincs olyan nagy márka köztük, amelyet nem érint a mostani háborús helyzet. Szintén a képviselet nyilatkozta az Automotive News Europe-nak, hogy Németország tavaly 4100 autót exportált Ukrajnába és 35600-at Oroszországba, ahol a német gyártók 170 ezer autót gyártottak, elsősorban a helyi piacra.

A BMW körülbelül tizenkétezer autót szerelt össze tavaly az oroszországi Kalinyingrádban, ahol több mint 20 éve működik együtt orosz partnerével, az Avtotorral. A moszkvai székhelyű AEB iparági szövetség szerint tavaly közel 47 ezer új BMW-t adtak el az 1,6 milliós orosz piacon, ám a bajor márka teljesen beszüntette az értékesítést a háború kezdetét követően. Hasonló lépésre készülhet a Mercedes is, amely 25 ezer autó előállítására képes gyárat működtet Moszkvától északnyugatra, Jeszipovóban, illetve 44 ezer új autót adott el tavaly a helyi piacon. Bejelentették, hogy több más gyártóhoz csatlakozva egymillió eurót adományoznak a háború által érintettek támogatására, a cégcsoporthoz tartozó Daimler Truck pedig már február 28-án közölte, hogy felfüggeszti minden üzleti tevékenységét Oroszországban, egyúttal keresi annak lehetőségét, hogy miként szabadulhat meg a Kamaz teherautógyártóban meglévő 15 százalékos részedésétől. A Jaguar és a Land Rover, illetve a Volvo és a General Motors szintén felfüggesztette autóeladásait, de várhatóan az összes jelentős nemzetközi márka követi őket a sorban.

A Volkswagen-csoportnál is lavina indult, miután múlt héten bejelentették, hogy átmenetileg leállítják a legfontosabb, napi 1200 autó kapacitású villanyautó-gyárat Zwickauban. A korábban a Trabantok szülőhelyeként ismert üzemben olyan modellek készülnek jelenleg, mint az ID3, az ID4, az ID5, illetve az Audi Q4 E-tron és a Cupra Born. A cég közleményében szintén a nyugat-ukrajnai beszállítók kiesésére hivatkozott, ezen belül szintén a kábelköteg-készletek kimerülésére, illetve az utánpótlás akadozására.

A VW március 6-tól lassítja a termelést a wolfsburgi központi üzemében is, majd szünetet tart március 14-től. Itt készül Európa legnépszerűbb új autója, a Golf. A konszern drezdai gyárában hasonló lépések várhatók, és a győri Audiban is készülnek a problémára, jelenleg a tartalékokat élik fel, mert szintén az ukrán partnertől vásárolják a kábelkötegeket, illetve a kész autók üléskárpitjait. A Porsche Macan és Panamera lipcsei gyártását ugyancsak felfüggesztették a jövő hét végéig, alkatrészhiány miatt, írta az Automotive News Europe szerda délután.

Csütörtökön a Volkswagen bejelentette, hogy leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. A további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.

Talán a felsoroltaknál is nagyobb csapás, hogy a gazdasági szankciók hatására a már említett Skoda szintén az alkatrészhiány miatt csökkentette az Enyaq gyártását cseh üzemében, illetve felfüggesztette oroszországi értékesítését azok után, hogy 2021-ben 90 ezer új autót adtak el és helyzetük stabil volt, ahogy Ukrajnában is.

Az Oroszországgal legszorosabb kapcsolatot ápoló európai gyártó egyértelműen a Renault-csoport, amelynek második legfontosabb piaca volt Oroszország. Évi öt milliárd euró bevételt termelt itt a francia cég, ami a teljes bevétele 12 százaléka, szemben a fentebb említett Mercedesszel és BMW-vel, amelyek teljes bevételük két százalékát köszönhették oroszországi eladásaiknak.

A francia vállalatcsoport a többségi tulajdonosa a Ladákat gyártó AutoVAZ-nak is. Bár ez utóbbi két napja jelezte, hogy a háború kezdetét követő átmeneti leállás után minden szerelőszalagon újraindult a termelés, az anyacég most kezdhet igazán aggódni, az orosz Renault-üzem pedig biztosan állni fog legalább március 5-ig. A cég részvényárfolyama kedden tizenegy százalékot zuhant a párizsi tőzsdén, február 16. óta pedig harminchét százalékot veszítettek értékükből a papírok, és tizenhat hónap után először csökkent 7,5 milliárd euró alá a Renault piaci értéke. Kérdésünkre a magyar importőr elmondta, hogy az itthoni eladásokat egyelőre nem érintik közvetlenül az események, mert az orosz Renault szerelőszalagjain elsősorban helyi piacra gyártottak autókat.

Miközben a Ford már 2019-ben jelentősen csökkentette orosz érdekeltségeit, és tavaly csak 22 ezer járművet adtak el, piaci jelenlétük sem eget rengető, addig a dél-koreai Hyundai-csoport és benne a Kia nagyságrendekkel nagyobb veszteségre számít és gyártási nehézségekkel néz szembe mindenhol. A két márka összesen 373 ezer járművet adott el tavaly 2,5 milliárd dollár értékben, illetve további 1,45 milliárdot tett ki alkatrész-értékesítése a teljes gazdasági elszigetelődés küszöbén álló országban. A koreai cégnek 2010-óta van gyára Szentpéterváron, tavaly 230 ezer autót gyártottak itt, a további bővülési terveihez pedig nem rég átvette a General Motors hátrahagyott üzemét is, hogy részben európai, részben észak-amerikai eladásra gyártson Hyundai Tucsonokat, illetve Kia Sportage-eket.

Oroszország levágása a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséről nem csak a helyben aktívan tevékenykedő márkákat érinti érzékenyen, de minden más gyártót is, amely nyersanyagokat szerzett be az orosz piacról. Az NBC szerint Oroszország jelenleg a világ nikkelpiacának negyedik legnagyobb szereplője, ez a nyersanyag a villanyautók lítiumion-akkumulátorához szükséges. Ezenfelül a hagyományos autók katalizátorához nélkülözhetetlen palládium negyven százaléka is innen származik. Ugyanakkor az is igaz, emlékeztet az NBC-nek nyilatkozó elemző, hogy az orosz autóipar negyede is szorosan függ a külföldi beszállítóktól, így kereskedelmi korlátozások súlyos fennakadásokat okoznak belföldön, és kérdés, hogy ezt milyen egyéb forrásból képesek kompenzálni. Erre utal a Lada korábbi átmeneti leállása, de a GAZ-csoport gyártásfelfüggesztésről szóló bejelentése is. A cég dízelmotorokat, teherautókat és autóbuszokat is készít, megrendelői közt a hadsereg is szerepel.

A J.D. Power és az LMC Automotive nevű autóipari tanácsadócégek az invázió második napján módosították globális előrejelzéseiket, és jelezték, hogy idén 400 ezerrel kevesebb könnyű gépjárművet, elsősorban személyautót és kisteherautót adnak majd el világszerte. Bár az így várható 85,5 milliós darabszám öt százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, a március újabb fordulatokat hozhat, a vevőknek pedig további áremelkedésekre kell számítaniuk, részben a beszállítói láncok megszakadása, részben a nyersolaj (cikkünk írásakor 110 dollár hordónként) és az alumínium világpiaci árának emelkedése miatt.

Forrás: Telex

Ipar

Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója, valamint a vállalat kulcsfontosságú vezetői egy Las Vegasban (Nevada, USA) tartott sajtótájékoztatón ismertették a vállalat 2025-ös üzleti stratégiáját.

A vezérigazgató elmondta, hogy a gyorsan változó globális piaci környezethez igazodó megvalósítási stratégiákkal kell kiépíteni a strukturális versenyképességet és felgyorsítani a minőségi növekedést.

Cho kiemelte az innovatív üzleti modellek, például az előfizetéses szolgáltatási üzletág és a webOS-alapú reklám- és tartalomüzletág révén elért pozitív előrelépést, amelyek bizonyítják, hogy az LG rugalmasan reagál a változó piaci igényekre. „A példátlan piaci bizonytalanságok és a változó versenyhelyzet közepette alapvetően más stratégiákra és pontos végrehajtásra van szükség” – hangsúlyozta.

Az LG először két évvel ezelőtt mutatta be 2030-as jövőképét, a globális piaci fellendülés azonban elhúzódik, miközben a geopolitikai kockázatok, például a nagy nemzetek kereskedelempolitikájának változása egyre hangsúlyosabbá válik. A kínai vállalatokkal folytatott verseny paradigmája is eltolódik az áralapú versenytől a technológiára való összpontosítás felé.

A 2030-as jövőkép (Future Vision 2030) részeként az LG célja, hogy meglévő eszközközpontú üzletágainak tevékenységét kiterjessze a mobilitásra és a kereskedelmi területekre. A több évtizedes fogyasztókról szerzett tudást, bevált módszereket és technológiai szakértelmet felhasználva a vállalat olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely összekapcsolja és javítja az emberek hétköznapi tevékenységek során szerzett élményeit.

„A kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is jelentős lehetőségeink vannak”

– tette hozzá Cho.

„Az egyedi ügyfélélményre összpontosítva folyamatos növekedést fogunk elérni.”

Üzleti paradigmák átalakítása a piaci igények kielégítéséért

Az LG új üzleti modellekkel, például előfizetés-alapú szolgáltatásokkal és online márkabolttal növeli piaci jelenlétét. A vállalat erősségeire építve – túllépve az árvezérelt versenyen – az előfizetéses üzletág ötvözi az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítson. Az ügyfelek az igényeiknek megfelelő időtartam erejéig használhatják a termékeket, miközben optimalizált karbantartási szolgáltatásokat kapnak. Ezáltal az LG szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az ügyfeleivel, és rendszeres bevételhez juthat.

Az LG tovább erősíti versenyelőnyét is azzal is, hogy fejleszti helyszíni szervizszolgáltatásait és diverzifikálja értékesítési csatornáit. Idén a vállalat Indiában, Szingapúrban és Hongkongban is elindítja ezt a szolgáltatását, a Malajziában, Thaiföldön és Tajvanon történt sikeres bevezetést követően.

2024-ben az LG előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétele több mint 75 százalékkal, 2 ezer milliárd dél-koreai vonra nőtt az azt megelőző évhez képest, túlszárnyalva az előzetesen 1,8 ezer milliárd vonra kitűzött célt. Az LG azt tervezi, hogy 2030-ra több mint háromszorosára növeli ezt az összeget, az előfizetéses szolgáltatásokat pedig a növekedés egyik kulcsfontosságú hajtóerejeként használná ehhez.

A vállalat adatvezérelt online márkaboltja szintén gyors ütemben növekszik, az értékesítés több mint 80 százalékkal emelkedett az előző évhez képest a tavaly novemberi Black Friday időszakban.

A platformalapú szolgáltatási üzletág bővítése a webOS segítségével

A platformalapú szolgáltatási üzletág, amely hozzájárul az LG üzleti struktúrájának magas nyereséget hozó modellé történő átalakításához, a tervek szerint 2030-ig több mint ötszörösére növeli bevételeit. Ennek révén végül ez az üzletág az LG teljes üzemi nyereségének 20 százalékát hozza majd. Ez az üzleti modell a világszerte értékesített LG eszközök százmillióit olyan platformként hasznosítja, amelyeken keresztül – a felhasználók számára nyújtott tartalom, személyre szabott reklámok és szolgáltatások révén – bevételt képes termelni.

Az LG e téren elért legutóbbi sikerének egyik legjobb példája a vállalat webOS okostévé operációs rendszerén alapuló reklám- és tartalomüzletág, amely tavaly felülteljesítette ezer milliárd vonos árbevételi tervét.

Az idei évtől kezdve a webOS átfogó tartalomplatformként funkcionál különböző eszközök és megoldások számára, beleértve az informatikai termékeket és a jármű-infotainment rendszereket is. A webOS emellett a hirdetők számára kínált, AI-alapú Digital Out of Home (DOOH) megoldásokkal is bővülve integrált médiahirdetési platformmá fejlődik, amely a különböző bel- és kültéri helyszíneken képes differenciált tartalmi élményt nyújtani.

Ennek érdekében az LG tavaly év végén szervezeti átalakítás keretein belül kezdeményezte a kijelző-alapú részlegek, vagyis a tévé-, a digitáliskijelző-, a monitor- és a laptop-üzletágak integrációját. A vállalat emellett különböző opciókat vizsgál annak érdekében, hogy további üzleti lehetőségekhez jusson fúziók és felvásárlások (M&A), valamint partnerségek révén.

Gyorsuló növekedés a B2B szektorban – jó példa a HVAC-üzletág

A B2B szektorban történő növekedés felgyorsítása érdekében a vállalat a fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) üzletágra összpontosít, amely számára az előrejelzések szerint az AI-korszak gyors növekedést ígér. Az LG létrehozta a dedikált LG Eco Solution (ES) üzleti részleget azért, hogy a meglévő HVAC üzletágát új szintre emelje. A HVAC üzletág így a vállalat tervei szerint – az autóipari alkatrész- és intelligens gyári részleg mellett – jelentős szerepet fog játszani az LG B2B üzletágának nagyobb sikerre vitelében.

Az LG HVAC üzletág a vállalat iparágvezető alaptechnológiáit alkalmazó, nagy hatékonyságú, nagy teljesítményű megoldások átfogó portfóliójával büszkélkedhet. Korszerű termékei a lakossági légkondicionálóktól kezdve az épületek, iskolák és közintézmények számára tervezett légkondicionáló-rendszereken és a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kiváltására tervezett fűtési megoldásokon át a fejlett hűtéstechnológiáig terjednek. Ez utóbbiakat napjainkban az AI infrastruktúra egyik kulcsfontosságú elemét képező adatközpontok energiahatékonyságának optimalizálására alkalmazzák. Emellett a legfontosabb piacokon az LG felgyorsítja a lokalizált, végponttól végpontig terjedő üzleti struktúra kialakítását, amely magában foglalja a K+F-et, a gyártást, az értékesítést és a karbantartást, mindemellett pedig régióspecifikus megoldások kifejlesztésére is alkalmas.

Az LG várakozásai szerint 2030-ra a B2B üzletág a vállalat összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi majd ki a 2021-es mintegy 27 százalék, illetve a múlt év végi 35 százalék után.

Merész K+F kezdeményezések a jövő megatrendjei mentén

A vállalat megújítja jövőbeli technológiai K+F portfólióját, hogy az összhangban legyen a kulcsfontosságú stratégiai irányokkal: ide tartozik az üzleti potenciál maximalizálása, a platformalapú szolgáltatási üzletágak bővítése, a B2B üzletágak bővülésének felgyorsítása és új növekedési lehetőségek gyors kereskedelmi hasznosítása. Az LG fejlett K+F erőfeszítéseinek több mint 75 százaléka a vállalat közép- és hosszú távú stratégiájához illeszkedő technológiákra, valamint alapvető technológiák megszerzésére összpontosít ígéretes jövőbeli területeken.

Az LG továbbra is nyolc alapvető technológia – szoftver, rendszerchip, AI, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, következő generációs számítástechnika, valamint felhő/adat – területén igyekszik erősödni. A vállalat kifejezetten arra törekszik, hogy

Cho vezérigazgató „3B” (Build, Borrow, Buy – fejlesztés, kölcsönzés, vásárlás) stratégiáját alkalmazza a belső képességek fejlesztésével, külső szakértelem kihasználásával és technológiák megszerzésével. Ez az irányvonal az LG technológiai szerepének megerősítése érdekében globális technológiai óriásvállalatokkal, ígéretes startupokkal és egyetemi kutatókkal való partnerségek kialakítását is magában foglalja. Ezenfelül az LG tovább erősíti K+F erőfeszítéseit olyan magas potenciálú jövőbeli területeken, mint a kvantumszámítástechnika és az űrtechnológia.

Munkacsoportok kialakítása a strukturális versenyképesség javítására a vezérigazgató irányításával

Üzleti portfóliójának átalakítása mellett az LG a strukturális versenyképesség – minőség, költség és szállítás – megerősítésére összpontosít, ezzel reagálva a fokozódó globális versenyre.

Idén az LG e területek támogatására egy új felülvizsgálati rendszert hoz létre a vezérigazgató vezetésével. Minden üzleti részleg és központi szervezet munkacsoportot állít fel, hogy innovációs eredményeket érjen el és biztosítsa a vállalat vezető szerepét a termékek és technológiák, a gyártási hatékonyság, a K+F és különböző vállalati műveletek terén, mindezt Cho vezérigazgató személyes felügyelete mellett.

Az LG emellett alapos előkészületeket tesz annak érdekében, hogy stratégiailag reagáljon a külső bizonytalanságokra. Belső és külső szakértőkkel együttműködve a vállalat többfajta forgatókönyvet készít ezekre az esetekre, a megfelelő reagálás érdekében pedig különböző megoldókulcsokat is kidolgoz. Ez az előre tervezés várhatóan minimalizálja a külső tényezők üzletre gyakorolt hatását, és új lehetőségeket tár fel.

Fenntartható beruházás a növekedésért

Bár az LG arra számít, hogy az üzleti környezet az elkövetkező években is jelentős bizonytalanságokkal fog szembesülni, elkötelezett a stratégiai beruházásai fenntartása mellett. Az alapvető üzleti versenyképesség biztosítása és a jövőbeli növekedés fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat a stratégiai prioritások mentén „maximalizálja” a cég.

A képességekbe és a kutatás-fejlesztésbe szánt beruházások mellett az LG aktívan vizsgálja a befektetési források stratégiai elosztását is a tőkebefektetések és az összeolvadások terén, hogy tovább gyorsítsa a vállalat növekedését. Korábban az LG bejelentette, hogy 2030-ig több mint 50 ezer milliárd koreai vont kíván befektetni a portfólió átalakítása és a minőségi növekedés előmozdítása érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ez a német üzem adhat példát a hazai iparvállalatoknak

üzem

Amikor a termelékenység és a fenntarthatóság kéz a kézben jár.

Alacsonyabb energiafelhasználás és kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett is lehet növelni a termelékenységet, – ezt bizonyítják a leginkább fenntartható működésükért díjazott gyárak, akik elnyerik a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” elismerését. Ezek az üzemek technológiai újítások révén érnek el jelentős előrelépést a környezetkímélőbb működés terén, így példát mutatva a fenntartható fejlődés felé.

Az egyik ilyen, frissen kitüntetett gyár Németországban, a bajorországi Fürth-ben található. Itt a termelőüzem energiafogyasztását modern eszközök bevetésével 64 százalékkal csökkentették, 72 százalékkal mérsékelték az egy egységnyi termelésre vetített a szén-dioxid-kibocsátást, miközben 145 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. Ez már nem az első Siemens-gyártóegység, amit mintagyárként ismernek el: a németországi ambergi és erlangeni, illetve a csengtui (Kína) üzem is elnyerte már ezt a díjat.

Fókuszban az energiahatékonyság

Az 1954-ben alapított fürth-i telephelyen mintegy 1700 munkavállaló dolgozik ipari automatizálási termékek fejlesztésén és gyártásán. Itt készülnek például a SIMATIC HMI érintőképernyős ipari kijelzőpanelek, amelyek világszerte irányítópultként szolgálnak a gyártási folyamatok során.

A telephely már 2026-ban el tervezi érni a nettó zéró kibocsátást, ami négy évvel előzheti meg a Siemens globális vállalati célkitűzéseit. Ezért itt már 2012-ben létrehoztak egy interdiszciplináris fenntarthatósági csapatot, akik szisztematikus intézkedéseket vezettek be az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentésére. Emellett 2019 és 2023 között az üzemben az ipari hulladék egységnyi termelésre vetített mennyisége is csökkent 47 százalékkal.

Ezeknek az energiahatékonysági intézkedéseknek a középpontját egy, az épületek és a gyártás energiahatékonyságának javítását célzó program jelenti. A telephelyen több mint 350 mérőeszköz gyűjti a teljesítményadatokat, ami az energiafogyasztás célzott csökkentést teszi lehetővé az egységes működő szoftvereknek köszönhetően.

A rendszer konkrét fejlesztéseket is képes automatikusan javasolni a további megtakarítási lehetőségek kiaknázásához. Ennek köszönhetően például a világítási rendszereknél 952 MWh (megawattóra), az épületautomatizáció terén pedig 103 MWh energiát takarítottak meg, ami hozzávetőlegesen 2 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. A megtakarítási eredmények a legyártott termékek karbonlábnyomán is meglátszanak, amelyet a mérőeszközök által gyűjtött adatok alapján, pontosan ki tudnak számítani; – ehhez pedig az esetek 90 százalékában a Siemens erre a célra kifejlesztett, SiGREEN szoftverét használják.

Modernizált hálózatok és körforgásosság

A villamoshálózati incidensekből (például az időjárás vagy túlterhelés okozta áramkimaradásokból) eredő energiaveszteségeket egy elektromágneses szűrőrendszer kialakításával minimalizálják a telephelyen. Ezzel a 2019 és 2023 közötti vizsgált időszakban az összes áramfogyasztás 3,8 százalékát tudták megtakarítani, valamint ezáltal stabilabbá vált az energiaellátás, és csökkent a leállások kockázata is.

Az ipari hulladék csökkentésére továbbá körforgásos szemléletet alkalmaznak. A helyszínen működik egy javítóüzem is, amelynek segítségével már 310 különböző termék élettartamát sikerült meghosszabbítani, ez a szám pedig 2026-ra várhatóan 2 ezerre emelkedik majd. Így, a termékek hosszabb élettartamából adódóan, karbonlábnyomuk is csökken, ráadásul az üzem megspórolja a selejtezés és az új termék gyártásából adódó CO2-kibocsátást is.

Karbonmentesítés

Mindemellett további intézkedésekkel is csökkentik a telephely energiafogyasztását, növelve az erőforrás-hatékonyságot, és ösztönözve az önellátóvá válást. 2023 őszén például egy 3300 négyzetméteres napelemes rendszert telepítettek a parkolóház tetejére, amely 460 kWp (kilowatt-peak) csúcskapacitással rendelkezik.  Összehasonlításképp: egy átlagos háztartási napelemes rendszer 2-5 kWp csúcskapacitással üzemel. Ez egyébként az egyik legnagyobb ilyen rendszer, amit Siemens-létesítményen elhelyeztek.

Emellett a gyár a nitrogént is helyben állítja már elő a gyártási folyamatok, például a hegesztési eljárások kiszolgálására, így 2024-től már nincs szüksége nitrogénszállítások fogadására sem. Az ipari folyamatokból származó hulladékhőt pedig az épület fűtésére használják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újabb villamos alállomást modernizáltak a Dunántúlon

siemens e.on zalaszentgrót állomás

Környezetbarát berendezések kerültek a zalaszentgróti transzformátorállomáshoz.

Egyre több hazai háztartásban telepítenek napelemeket, illetve használnak elektromos fűtési- és légkondicionáló berendezéseket, ami kihívások elé állítja a folyamatosan egyre komplexebbé váló villamosenergia-hálózatokat. A növekvő energiaigények kiszolgálása, valamint a megújuló energiatermelők nagyobb fokú kihasználása érdekében jött létre az Európai Unió által támogatott Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt, amelynek célja az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli villamos hálózatának, valamint a nyugat-szlovákiai villamos elosztóhálózatnak a megújítása okos hálózati megoldásokkal.

A program keretében Magyarországon már több transzformátorállomást is átadott az E.ON, korábban Kisbéren és Gyermelyen. Nemrég pedig egy 2,2 milliárd forintból megvalósuló zöldmezős beruházás keretében Zalaszentgróton állt üzembe egy újabb egység, amelyhez, a korábbiakhoz hasonlóan, a Siemens Zrt. szállította a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket.

Ezek az alállomási NXAir M típusú, 24 kV és 1250 A teljesítményű berendezések alacsony karbantartási igényüknek, valamint légszigetelésüknek köszönhetően fenntartható és biztonságos megoldást jelentenek az energiaellátáshoz. Az új alállomás teljesen automatizált, illetve minden funkcióban motorizált, ezért távolról is irányítható. Az üzemeltető szakemberek akár mobileszközről is láthatják a berendezések aktuális állapotát, és időben képet kaphatnak az esetleg szükséges beavatkozásokról, anélkül, hogy folyamatosan a helyszínen kéne tartózkodniuk. Ez jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent, ami a jelenlegi, szakemberhiányos környezetben kulcsfontosságú lehet.

Az E.ON Hungária Csoport által a projekt keretében üzembehelyezett alállomások új fogyasztók, megújuló energiatermelők, illetve akár több ezer lakossági naperőmű újonnan történő csatlakozását teszik lehetővé. A digitális megoldások alkalmazásával a térség hálózatának nem csak a kapacitása növekszik, hanem rugalmasabbá is válik, csökken a feszültségingadozások száma, valamint az intelligens rendszereknek köszönhetően egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabban észlelhető, azonosítható és elhárítható a probléma. Mindemellett a kapcsoló- és vezénylőépületek saját energiaigényét a helyszínen telepített napelemek segítségével fedezik.

2025-ben az E.ON Hungária csoport további új távműködtetésű alállomások üzembehelyezését tervezi az észak-dunántúli régióban a kapacitások bővítése és az ellátásbiztonság növelésének érdekében. Az új alállomásokba is a Siemens Zrt. szállítja a kapcsolóberendezéseket a projekt keretében, mindösszesen 131 mező nagységrendben. Továbbá a Danube InGrid projekt keretében a technológiai vállalat az E.ON elosztóhálózatát is bővítette mintegy száz darab Siemens 8DJH típusú középfeszültségű körhálózati kapcsolóberendezéssel, amelyek az utcai betonházakban teljesítenek szolgálatot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss