Ipar

5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.

Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.

Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”

– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”

– összegezte Szontág Balázs.

Related Topics:Eaton Építőipar ipar odafigyelés tipp

Up Next

Vezeték nélkül sugároztak 1,6 kW áramot két antenna között

Don't Miss

Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Ipar

A Schneider Electric megoldásával építi a jövő hálózatát az E.ON

A Schneider Electric innovatív, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseivel építi a jövő villamos hálózatát az E.ON a két cég által megkötött hosszú távú keretmegállapodásnak köszönhetően.

A Schneider Electric a regensburgi és a Dunavecsén található Duna Smart Power Systems (DSPS) üzeméből szállítja majd a GM AirSeT és az RM AirSeT berendezéseket Európa egyik legnagyobb energetikai cégének.

A most bejelentett keretmegállapodás fontos előrelépést jelent a fenntartható és a digitális megoldások integrálására kész energiainfrastruktúra kiépítésében Európa-szerte. A két vállalat célja a több mint két évtizedes együttműködés még szorosabbra fűzésével az, hogy megvalósítsák a jövő intelligens, fenntartható és hatékony energiarendszereit.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a keretmegállapodás értelmében GM AirSeT primer és RM AirSeT szekunder kapcsolóberendezéseket (Ring Main Units – RMU) szállít az E.ON-nak. A szerződés aláírása előtt az energetikai cég leányvállalata, a Westnetz kísérleti projektet indított az SF6-mentes primer kapcsolóberendezések tesztelésére, hogy felmérje, megfelelnek-e az E.ON elvárásainak. Az E.ON primer és szekunder kapcsolóberendezések iránti igényének jelentős részét a Schneider Electric készülékeivel fedezi, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizalom az AirSeT kialakítása és képességei iránt.

„A németországi zöld átállás előmozdításáért jelentős összegeket fektetünk be egy jövőbiztos energiainfrastruktúra kiépítésébe. Ez a hosszú távú szerződés biztosítja az SF6-mentes technológiákhoz való hozzáférést, támogatja a szabványosítást és lehetővé teszi az energetikai átállás költséghatékony megvalósítását”

– mondta el Lisbeth Buschkühl, az E.ON SE beszerzési igazgatója.

Az elmúlt 15 évben a Schneider Electric jelentős befektetéseket hajtott végre egy átfogó SF6-mentes középfeszültségű termékportfólió kifejlesztése érdekében. A társaság regensburgi (Németország) és Dunavecsén található DSPS üzemei központi szerepet játszanak az E.ON-nal megkötött hosszú távú szerződés teljesítésében, biztosítva a megbízható és hatékony gyártást. A vállalat az elmúlt időszakban jelentős beruházásokat hajtott végre európai ipari kapacitásának bővítése érdekében, hogy kiszolgálja az SF6-mentes technológiák iránti növekvő keresletet.

„Ez a megállapodás az E.ON-nal kiváló példa arra, hogyan lehet felgyorsítani az átállást egy fenntarthatóbb, digitális energiainfrastruktúrára. Az SF6-mentes technológiák bevezetése kapcsán az E.ON-nal megvalósuló együttműködésünkkel nemcsak az új szabályozási követelmények teljesítését segítjük elő, hanem formáljuk Európa villamosenergia-ellátásának jövőjét is”

– hangsúlyozta Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” részlegének ügyvezető alelnöke.

Átállás az SF6-mentes technológiára

Az SF6 (kén-hexafluorid) üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciálja (GWP) 24 300, vagyis egy kilogramm ugyanannyira melegíti a légkört, mint 24 300 kilogrammnyi CO2. Emellett körülbelül 1000 évig megmarad a légkörben, így hatása hosszú távú. Az EU F-gáz rendeletének hatálybalépésével, amely 2026. január 1-jétől betiltja az SF6 és más F-gázok használatát az új, 24 kV-ig terjedő középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, az SF6 leváltása az áramelosztásban egyre fontosabbá válik.

Az SF6-mentes kapcsolóberendezések átfogó portfóliójával, globális ipari központjaival és erős európai jelenlétével a Schneider Electric jelentős mértékben támogatja ügyfeleit az európai F-gáz rendelet betartásában. A vállalat tovább bővíti lég- és gázszigetelésű kapcsolóberendezéseinek kínálatát, hogy SF6-mentes alternatívákat kínáljon különböző alkalmazásokhoz és régiók számára.

Elismert technológia

Az AirSeT technológia, amely az SF6-gázt tiszta levegővel és vákuummal helyettesíti, jelentős elismerést vívott ki, elnyerte például a rangos iF Design Award díjat. Az AirSeT technológiát ipari és villamos hálózati projektekben is validálták már, például a svájci Romande Energie és a német EAM Netz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

ZeroOps: felszabadítja az innovációt az informatikában

A technológia korában, ahol az informatikai (IT) részlegek sosem látott nyomás alatt állnak, a ZeroOps (azaz nulla operáció) egy úttörő megközelítésként jelenik meg.

Ez a filozófia azt ígéri, hogy alapjaiban alakítja át az operációt, növeli az agilitást, és értékes erőforrásokat szabadít fel a stratégiai innováció számára. A Deloitte szakértői szerint a ZeroOps nem csupán egy technológiai trend, hanem egy stratégiai eszköz a vállalatok digitális transzformációjában.

Mi is az a ZeroOps?

A ZeroOps egy kialakulóban lévő IT-filozófia, amelynek célja az IT-rendszerek kezelésével és karbantartásával hagyományosan járó operatív terhek (overhead) megszüntetése. A DevOps, az automatizálás és a gépi tanulás (AI/ML – machine learning) alapelveire építve egy lépéssel továbbmegy: igyekszik teljesen absztrahálni vagy automatizálni a mindennapi operatív feladatokat. Ahelyett, hogy a csapatok hibaelhárítással, erőforrások biztosításával vagy infrastruktúra karbantartásával töltenék az idejüket, a ZeroOps lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan felügyeljék, gyógyítsák és optimalizálják magukat. Ezáltal az IT-szakemberek arra összpontosíthatnak, hogy valós üzleti értéket teremtsenek.

„A ZeroOps nem az emberek lecseréléséről szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a megkülönböztetés nélküli, nehéz terhet jelentő munkától, ami gátolja az innovációt. Lehetőséget teremt arra, hogy az IT költségközpontból valódi innovációs motorrá váljon”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Miért kulcsfontosságú a ZeroOps az informatikai vezetők (CIO-k) számára?

A ZeroOps több, mint technológiai fejlődés; stratégiai eszköz az üzleti átalakuláshoz. Számos előnnyel jár a vállalatok vezetői számára:

Operatív hatékonyság méretezhetően: A ZeroOps automatizálja az ismétlődő és manuális folyamatokat, mint például a javítások (patching), a monitoring, a skálázás és az incidenskezelés. Ez drámaian csökkenti az operatív terhelést, lehetővé téve a CIO-k számára, hogy karcsúbb IT-csapatokkal működjenek, miközben fenntartják vagy javítják a szolgáltatás minőségét.

Gyorsabb piacra jutás: Az operatív súrlódás minimalizálásával a ZeroOps gyorsabb telepítési ciklusokat tesz lehetővé. Ez az agilitás segíti az IT-t abban, hogy támogassa az üzleti egységeket az új termékek és szolgáltatások gyors piacra vitelében, lépést tartva az ügyfelek elvárásaival és megelőzve a versenytársakat.

Fokozott megbízhatóság és rugalmasság: A ZeroOps által vezérelt környezetek gépi tanulást és megfigyelhetőségi (observability) eszközöket használnak az anomáliák észlelésére, a hibák előrejelzésére és az incidensek emberi beavatkozás nélküli megoldására. Ez kevesebb leálláshoz, gyorsabb helyreállításhoz és rugalmasabb infrastruktúrához vezet, ami kritikus szempont a CIO-k számára.

Költségoptimalizálás: Az automatizálás és az intelligens erőforrás-allokáció révén a ZeroOps segít kiküszöbölni a pazarlást a felhő- és infrastruktúra-kiadásokban. A CIO-k átcsoportosíthatják a költségvetést a karbantartásról az innovációra, összehangolva az IT-befektetéseket a növekedési kezdeményezésekkel.

IT-tehetségek felszabadítása: A magasan képzett IT-szakemberek gyakran alacsony hozzáadott értékű operatív feladatokkal vannak leterhelve. A ZeroOps felszabadítja ezt a tehetséget, hogy magasabb rendű projekteken dolgozhassanak, mint az AI-integráció, a digitális transzformáció és az ügyfélélmény-kezdeményezések. Ezáltal a CIO-k megtarthatják a legjobb szakembereket, és ösztönözhetik az innovációt.

„A digitális transzformáció korában az agilitás kulcsfontosságú. A ZeroOps segítségével az IT osztályok gyorsabban képesek új termékeket és szolgáltatásokat piacra dobni, miközben a stabilitás és megbízhatóság is növekszik. Ez alapjaiban változtatja meg az IT stratégiai szerepét, és képessé teszi a vállalatokat a gyors reagálásra”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Üzleti célokkal való összehangolás: Kevesebb időt fordítva az operációra, a CIO-k az IT-t az üzlet stratégiai partnereként pozícionálhatják újra. A ZeroOps megteremti azt a kapacitást, amely lehetővé teszi az IT-vezetők számára, hogy funkciókon átívelően együttműködjenek, támogassák az adatközpontú döntéshozatalt és az élvonalból irányítsák a digitális kezdeményezéseket.

A ZeroOps megvalósítása: hogyan induljunk el?

Azoknak a CIO-knak, akik fontolgatják a ZeroOps bevezetését, íme néhány fontos lépés a kezdéshez:

Mérje fel a jelenlegi operatív terhelést: Azonosítsa az IT azon területeit, amelyek a legtöbb időt és erőforrást emésztik fel.
Befektetés automatizálási eszközökbe: Alkalmazzon olyan platformokat, amelyek támogatják az infrastruktúra-mint-kódot (infrastructure-as-code), a folyamatos monitoringot és az automatikus hibajavítást.
Felhőalapú (cloud-native) architektúrák kihasználása: A konténerek, a szerver nélküli számítástechnika és a Kubernetes megnyitják az utat a ZeroOps gyakorlatok előtt.
Mesterséges intelligencia (AI) alapú megfigyelhetőség (observability) priorizálása: Az előrejelző képességekkel és az okok elemzésével (root-cause analysis) rendelkező eszközök alapvető fontosságúak.
Az autonómia kultúrájának ösztönzése: Ösztönözze a csapatokat, hogy tulajdonosaiként kezeljék és optimalizálják szolgáltatásaikat, csökkentve a központi operatív kitettséget.

Az IT jövője: súrlódásmentes és intelligens

A ZeroOps nem az emberi munkaerő teljes kiváltásáról szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a rutinszerű, nehéz terhet jelentő feladattömegtől, ami gátolja az innovációt. A CIO-k számára ez egy lehetőség, hogy az IT szerepét költségközpontból valódi innovációs motorrá alakítsák. Ahogy a szervezetek tovább digitalizálódnak és skálázódnak, a ZeroOps egyre inkább nem választás, hanem szükségszerűség lesz.

Az IT jövője súrlódásmentes, intelligens és automatizált. Az előrelátó CIO-k számára a ZeroOps a fejlődés térképe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Immerzív Tervezési Nyílt Napok

Immerzív mérnöki munka – a tervezés jövője a Siemenstől. Mi is az az immerzív? Az immerzív kifejezést olyan élményekre használják, amibe valaki annyira belemerül, hogy úgy érzi, mintha egy másik világba került volna át.

Az év elején a CES 2025 informatikai kiállításon a Sony és a Siemens egy egyedülálló együttműködést mutatott be, a mérnöki tervezés interaktivitásának, és a mérnöki tervek szerkesztésének, prezentációjának új generációját. Alig pár hónappal később a graphIT Kft. és a Siemens révén a magyarországi érdeklődők is megismerhetik most két nyílt nap keretében ezt a technológiát. Ez nem csupán egy 3D szemüveg, hanem egy olyan csúcstechnológiás, de mégis megfizethető árú eszköz, amely alapjaiban változtatja meg a tervezést a teljeskörű CAD integráció révén.

A Sony és a Siemens úttörő együttműködést hozott létre az ipari metaverzum területén. A Siemens NX mérnöki szoftverét integrálták a Sony új XR fejre szerelhető kijelzőjével (SRH-S1). Ez az eszköz 4K OLED mikrokijelzőkkel és valós idejű renderelési technológiával teszi lehetővé a 3D modellek intuitív, nagy felbontású megjelenítését és szerkesztését. Ez az „Immersive Engineering” megoldás lehetővé teszi a tervezők és mérnökök számára, hogy közvetlenül a CAD-adatokon dolgozzanak. Mindezt akár távolról is, biztonságos környezetben, így forradalmasítva a globális együttműködést és a gyártás előtti validációt.

Készüljön fel a 3D CAD megtapasztalására az ipari metaverzumban. Tervezzen, miközben egy térben áll a CAD modellel. Emelje új szintre az innovációt. Ismerje meg az NX Immersive Designer szoftvert és a Sony XR fejre helyezhető kijelzőjét, amelyet kifejezetten az NX következő generációs mérnöki eszközeihez terveztek.

Jöjjön el hozzánk október 1-jén vagy 2-án és próbálja ki személyesen!

Regisztráljon a limitált férőhelyes nyílt napunkra és próbálja ki a jövő tervezési élményét. A nyílt napon 90 percenként indulnak a csoportok, először egy technológiai áttekintéssel, aztán több munkahelyen keresztül élőben kipróbálható immerzív technológiákkal. Minden csoportban maximum 6 fő regisztrációját tudjuk elfogadni a megfelelő élmény biztosítása érdekében.

A regisztrációs lapon válassza ki, melyik napon szeretne részt venni az Immerzív tervezési nyílt napon, válassza ki az idősávot, amikor részt kíván venni és adja meg a regisztrációs adatokat. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Az időpontok alatt látható a még elérhető szabad helyek száma.

A rendezvény időpontja: 2025. október 1 és 2.

A rendezvény helyszíne: graphIT Kft. (1027 Budapest, Medve u. 17.)