Ipar
5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban
Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.
Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.
Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:
- A régi épületek új életre kelnek
A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.
„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”
– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere
- Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen
Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.
- A digitalizáció alapvető tényezővé válik
Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.
A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.
„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”
– tette hozzá Szontág Balázs.
- Új értelmet nyer az épületbiztonság is
Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.
- Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok
Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.
Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.
„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”
– összegezte Szontág Balázs.
Ipar
Összefognak a gépgyártók
Adatszövetséggel fejlesztik tovább az ipari mesterséges intelligenciát.
Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.
A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.
A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.
„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé” – jelentette ki Roland Busch. A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra
Eddigi legnagyobb, 1,68 MW teljesítményű e-töltőjét mutatta be a Siemens.
Elektromos buszok és kamionok, valamint logisztikai és vállalati e-flották depó-, illetve útközbeni töltését kiszolgáló, minden eddiginél nagyobb töltési teljesítményű megawatt töltőt mutatott be a Siemens. Az új töltők először az osztrák autópályák mellett bizonyíthatnak.
Egyedi igények szerint
A következő generációs SICHARGE FLEX termékcsalád töltői 480 kilowattól (kW) akár 1,68 megawatt (MW) DC (egyenáramú) töltési teljesítményt képesek leadni, dinamikus teljesítményelosztást és akár 1500 A (amper) áramerősséget garantálva. Moduláris és skálázható kialakításuk lehetővé teszi, hogy a különböző igényekhez, helyszíni körülményekhez alkalmazkodva telepíteni lehessen őket.
Az új modell alapját a dinamikus teljesítményelosztó rendszer képezi, ami intelligensen osztja el az energiát több töltőpont, illetve jármű között, a mindenkori igények alapján. A széles teljesítménytartománynak köszönhetően az egyes töltőpontok által éppen szolgáltatott energia 80/120 kW-os fokozatok szerint állítható.
Mind a CCS (Combined Charging System) mind a MCS (Megawatt Charging System) töltési szabványokat támogatja az új termékcsalád, így akár 4 MCS töltőpont is telepíthető, egyetlen töltőoszlop elhelyezésével.
Minimális helyigény
Az iparági vezető teljesítménysűrűséggel (akár 656 kW/m²) működő, rendkívül kompakt kialakítású töltőoszlopok minimális (0,1-02 m2) helyigénnyel szerelhetőek padlóra. Hűtőrendszerüknek köszönhetően pedig akár falra, vagy fej fölötti magasságba is telepíthetőek, ami helyszűke esetén komoly előnyt jelent. Ráadásul a központi tápegységtől akár 300 méterre is elhelyezhetőek a töltőoszlopok, így még sokfélébb környezetben képesek helytállni.
Az új megoldás könnyen telepíthető, karbantartható, és zökkenőmentesen integrálható a korábbi rendszerekbe. A Sifinity Control felhőalapú felügyeleti megoldással ellátott eszközök teljes rálátást és távoli vezérlést biztosítanak az üzemeltetőknek, maximális üzemidőt és működési hatékonyságot, valamint testreszabhatóságot biztosítva. A DepotFinity energiagazdálkodó megoldással integrálva pedig optimalizálható az e-flották töltése, még korlátozott hálózati kapacitás esetén is, csökkentve a költséges infrastruktúra-fejlesztések szükségességét. Az új modell kibervédelmi funkciókkal is rendelkezik.
Forgalmas logisztikai folyosót fog kiszolgálni
Az első SICHARGE FLEX töltőrendszert az osztrák OMV egy pilot projekt keretében már megrendelte, és a Németországot Olaszországgal összekötő, nagy forgalmú A12-es autópálya kufsteini töltőállomásánál fogja telepíteni. Az első fázisban hat töltőpontot helyeznek el, a helyi energiaszolgáltató (DSO) hálózatfejlesztését követően pedig tíz töltőpontra tervezik a bővítést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Messer hosszú távú héliumellátási megállapodást kötött a QatarEnergy-vel
A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázgyártó vállalata bejelentette, hogy hosszú távú héliumellátási megállapodást (SPA) írt alá a QatarEnergy-vel.
A szerződés értelmében a Messer évente mintegy hárommillió köbméter nagytisztaságú héliumot vásárol, amelyet a QatarEnergy világszínvonalú, Ras Laffanban működő létesítményeiből szállítanak a vállalat ügyfelei számára világszerte.
A most aláírt szerződés mérföldkő a Messer történetében: ez az első közvetlen, hosszú távú partnerség a QatarEnergy-vel, a világ egyik vezető héliumtermelőjével. Az együttműködés hozzájárul a források diverzifikálásához és az ellátási láncok megerősítéséhez, garantálva, hogy az ügyfelek számára ez a ritka gáz stabilan és kiszámíthatóan rendelkezésre álljon.
Az aláírási ceremónián, amelyen mindkét vállalat felsővezetői részt vettek, Saad Sherida Al-Kaabi, a QatarEnergy elnök-vezérigazgatója így nyilatkozott:
„A Messer elismert szereplő a globális héliumpiacon, széles körű portfólióval és erős piaci jelenléttel. Örömünkre szolgál, hogy közvetlen szállítási szerződést köthettünk a Messer-rel és megbízható partnerként közösen szállíthatjuk ügyfeleinknek a nagytisztaságú héliumot világszerte.”
A hélium kulcsfontosságú alapanyag számos csúcstechnológiai területen és iparágban, többek között az orvosi képalkotásban, az egészségügyi berendezésekben, a félvezetőgyártásban, a kvantumszámítástechnikában, a száloptikai rendszerekben és az űrkutatásban. A Messer nemrégiben felvásárolta az Egyesült Államokban működő egykori Federal Helium Systemet, amellyel megerősítette globális pozícióját a héliumpiacon. A QatarEnergy-vel létrejött megállapodás tovább bővíti a vállalat beszerzési portfólióját és erősíti nemzetközi jelenlétét.
Bernd Eulitz, a Messer SE & Co. KGaA vezérigazgatója így fogalmazott:
„Ez a megállapodás erősíti ügyfeleink bizalmát a folyamatos és kiváló minőségű ellátás iránt, amely elősegíti üzleti tevékenységük és innovációik sikerét. Mindenekelőtt azonban világosan kifejezi elkötelezettségünket ügyfeleink mellett: biztosítjuk számukra a hosszú távú növekedésükhöz nélkülözhetetlen hélium biztonságos és megbízható rendelkezésre állását.”
A QatarEnergy-vel való partnerség újabb mérföldkő a Messer számára a stabil, diverzifikált és globális héliumellátási lánc kiépítésében – támogatva ügyfelei dinamikus fejlődését nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik
-
Okoseszközök2 hét ago
Így válhat a Samsung Galaxy Watch8 okosóra-széria a biohackerek ideális technológiai társává
-
Ipar2 hét ago
Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten
-
Mozgásban2 hét ago
Kupé és cabrio kivitelben is megérkezett a Maserati új szupersportautója, az MCPURA
-
Tippek2 hét ago
A tudatos AI-használat a túlélőképesség záloga
-
Szórakozás2 hét ago
HackTheMall: Innovációs verseny a jövő vásárlói élményéért
-
Ipar2 hét ago
Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok