Ipar
5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban
Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.
Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.
Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:
- A régi épületek új életre kelnek
A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.
„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”
– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere
- Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen
Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.
- A digitalizáció alapvető tényezővé válik
Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.
A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.
„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”
– tette hozzá Szontág Balázs.
- Új értelmet nyer az épületbiztonság is
Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.
- Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok
Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.
Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.
„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”
– összegezte Szontág Balázs.
Ipar
Mennyi pénz vész el a sűrített levegős rendszerben?
A sűrített levegő sok üzemben nélkülözhetetlen energiaforrás, előállítása azonban jelentős költséggel jár. A nem megfelelően kiválasztott vagy üzemeltetett kompresszorok, a szivárgások és az energiahatékonysági hiányosságok akár milliós többletkiadást is okozhatnak évente. Bemutatjuk azokat a területeket, ahol a vállalatok a leggyorsabban érhetnek el megtakarítást.
A 3 leggyakoribb kérdés ügyfeleink részéről:
- Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
Az üzemek egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan forgatható vissza a sűrítés során felszabaduló hő fűtési vagy melegvíz-előállítási célokra. - Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
Egy átlagos rendszerben a szivárgások akár az előállított sűrített levegő 20–30%-át is felemészthetik. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az ultrahangos szivárgásvizsgálatok és a csőhálózat-optimalizálási megoldások iránt. - Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
Az energia az egyik legnagyobb költségtényező a sűrített levegő előállításában, ezért sok vállalat számára kulcskérdés, hogy milyen megtakarítást hozhat egy elavult kompresszor cseréje.
Hosszú évek és különböző iparágak tapasztalata alapján az Atlas Copco az alábbi javaslatokat adja:
1) Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
- Az olajbefecskendezéses csavarkompresszorok működés közben felvett villamos energiájának nagy része hővé alakul, amely megfelelő rendszerrel visszanyerhető és hasznosítható.
- A kompresszor által termelt hulladékhő felhasználható pl. technológiai víz előmelegítésére, használati melegvíz előállítására vagy épületek fűtésének támogatására.
- Az energia-visszanyerés segítségével jelentősen csökkenthetők a vállalat teljes energiafelhasználásához kapcsolódó költségek és a kapcsolódó CO₂-kibocsátás.
- Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség elsősorban az olajbefecskendezéses csavarkompresszorokhoz érhető el, amelyeknél a keletkező hő hatékonyan összegyűjthető és átadható más felhasználási pontoknak.
- A megfelelően kialakított energia-visszanyerő rendszer javítja a sűrítettlevegő-rendszer teljes energiahatékonyságát, így a kompresszor nem csupán sűrített levegőt, hanem hasznosítható hőenergiát is termel.
- Az Atlas Copco szakértői felmérik, hogy az adott üzemben mekkora hőmennyiség nyerhető vissza, és mely alkalmazások kínálják a legjobb megtérülést.
- Tudja meg, hogyan alakíthatja kompresszora hulladékhőjét értékes energiaforrássá! (Energia-visszanyerés GA olajbefecskendezéses kompresszorokhoz)
2) Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
- A sűrítettlevegő-rendszerekben a termelt levegő akár 20-30%-a is elveszhet szivárgások miatt, ami jelentősen növeli az energiaköltségeket.
- A szivárgások nemcsak energiaveszteséget okoznak, hanem a kompresszorokat is magasabb terhelésre kényszerítik, ami növeli az üzemeltetési költségeket.
- Az ultrahangos szivárgáskeresés lehetővé teszi a szemmel vagy füllel nehezen észlelhető veszteségpontok gyors azonosítását.
- A szivárgások megszüntetése gyakran a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági intézkedések közé tartozik.
- A csőhálózat optimalizálása és a nyomásesések csökkentése tovább javíthatja a rendszer hatékonyságát és üzembiztonságát.
- A rendszeres kompresszor- és hálózati felülvizsgálat segít feltárni a rejtett veszteségeket, valamint azonosítani a további megtakarítási lehetőségeket.
- Az Atlas Copco szakértői helyszíni felméréssel támogatják a vállalatokat a szivárgások felderítésében és a rendszer optimalizálásában.
- Csökkentse üzemeltetési költségeit egy átfogó kompresszor-felülvizsgálattal! (További információ a kompresszor felülvizsgálatról )
3) Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
- A kompresszor teljes élettartam-költségének több mint 70%-át az energiafogyasztás teszi ki.
- Ezért a legfontosabb kérdés, hogy mennyi energiát takaríthatnak meg egy régebbi, fix fordulatszámú csavarkompresszor lecserélésével.
- A frekvenciaváltós (VSD) technológia a sűrítettlevegő-igényhez igazítja a motor fordulatszámát, így csökkenti az üresjárati és részterheléses veszteségeket.
- A megtakarítás mértéke az alkalmazástól és az üzemeltetési körülményektől függ, de számos esetben jelentős, akár 35% energiamegtakarítás érhető el.
- Mivel minden sűrítettlevegő-rendszer egyedi, a várható eredményeket érdemes a tényleges gyártási adatok alapján meghatározni.
- Az Atlas Copco online kalkulátorával gyorsan kiszámolható, hogy egy adott üzemben milyen energia- és költségmegtakarítás érhető el a technológiaváltással.
- Számítsa ki saját megtérülési idejét valós üzemeltetési adatai alapján! (Atlas Copco VSD kalkulátor)
További kérdések esetén írjon nekünk és 24 órán belül válaszolunk: kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Közép-Kelet-Európába érkezik a Schneider Electric Tech World Europe 2027
A lengyelországi Gdańsk ad otthont 2027. június 22–23-án a Schneider Electric egyik kiemelt nemzetközi rendezvényének.
A kizárólag meghívással látogatható eseményre több mint 2000 üzleti, energetikai és technológiai vezetőt várnak a régióból és azon túlról. A helyszínválasztás a közép-kelet-európai térség gazdasági lendületét, a bővülő beruházásokat és a korszerű energiatechnológiák iránti növekvő keresletet is tükrözi.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata első alkalommal rendezi meg Közép-Kelet-Európában a nemzetközi eseménysorozatának egyik legfontosabb rendezvényét, a Schneider Electric Tech World európai kiadását. A gdański eseményre Európa minden részéről érkeznek ügyfelek, partnerek és szakértők, hogy megvitassák az energetikai átállás, az új technológiák és a digitális gazdaság meghatározó kérdéseit.
A Schneider Electric Tech World Europe 2027 technológiai bemutatókkal, szakértői előadásokkal és vezetői eszmecserékkel járja körül azokat a témákat, amelyek a következő években meghatározzák a vállalatok és a gazdaságok versenyképességét. Szó lesz a növekvő energiaigényről, az AI térnyeréséről, az adatközpontok jövőjéről, valamint az ipar és az infrastruktúra korszerűsítéséről.
„Közép- és Kelet-Európa komoly mérnöki és ipari szaktudással rendelkezik, miközben egyre több beruházás valósul meg az energetika, az infrastruktúra és az új technológiák területén. A régió ma már nemcsak alkalmazza az új technológiákat és innovációkat, hanem egyre nagyobb szerepet vállal a fejlesztésükben is. Nagy büszkeség számomra, hogy Közép- és Kelet-Európa adhat otthont a Tech World rendezvénynek. Az eseményen ügyfeleink, partnereink és tágabb szakmai közösségünk tagjai is találkozhatnak, miközben bemutathatjuk a Schneider Electric kiemelkedő megoldásait és a régióban rendelkezésünkre álló szakértelmet”
– mondta Ionut Farcas, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régiójának elnöke.
Miért Közép- és Kelet-Európa?
Közép-Kelet-Európa ipara, energetikai és technológiai ágazata európai összehasonlításban is dinamikusan fejlődik. A térség erős gyártóiparára és mérnöki szaktudására építve a nemzetközi vállalatok is folyamatosan új beruházásokat valósítanak meg. A régió országaiban ezzel párhuzamosan jelentős energetikai átalakulás zajlik. Csökkentik a szén szerepét az energiaellátásban, bővítik a megújuló energiaforrások használatát, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatokat, és új nukleáris kapacitások létesítésére készülnek.
A megbízható energiaellátás biztosításától az ipari termelékenység javításáig számos közös kihívással szembesülnek a térség vállalatai. A Tech World lehetőséget teremt arra, hogy a közép-kelet-európai ügyfelek és partnerek közösen vitassák meg ezeket a kérdéseket, megosszák egymással tapasztalataikat, és olyan megoldásokat ismerjenek meg, amelyek már eredményesen működnek a vállalatok mindennapjaiban.
Az, hogy Lengyelország ad otthont a Schneider Electric Tech World rendezvénynek, jól mutatja az ország növekvő jelentőségét a nemzetközi beruházások, az új technológiák fejlesztése és az energetikai átállás területén. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint a lengyel gazdaság 3,8 százalékkal bővült, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig arról számolt be, hogy az ország nominális GDP-je 2025-ben először haladta meg az ezermilliárd amerikai dollárt. A nemzetközi technológiai vállalatok a helyi szakemberek tudására és a további növekedési lehetőségekre építve bővítik lengyelországi tevékenységüket. Az ország eközben történetének egyik legnagyobb energetikai infrastruktúra-fejlesztése előtt áll. A villamosenergia-hálózatok bővítése és digitalizációja, a tengeri szélenergia hasznosítása, az atomerőmű-építés előkészítése és a számítási kapacitás iránti növekvő kereslet új lehetőségeket teremt a technológiai megoldások szállítói és a teljes üzleti ökoszisztéma számára.
Gdańskban és a pomerániai régióban egyaránt jelen vannak az energetika és az ipar jövőjét alakító folyamatok. Az innováció, az infrastruktúra, a technológia és a gazdaság egymást erősítő fejlődése ideális környezetet kínál a fenntarthatóságról, az elektrifikációról, a digitalizációról és a rezilienciáról szóló eszmecserékhez. A Tech World Europe 2027 résztvevői Gdańskban olyan környezetben vitathatják meg ezeket a kérdéseket, ahol az energetikai és ipari átalakulás már a gyakorlatban is látható.
Advancing Energy Tech – az energiatechnológiák fejlődése a gyakorlatban
A Schneider Electric Tech World a technológia jövőjét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit egyaránt bemutatja. Az „Advancing Energy Tech” szemléletét olyan megoldásokon keresztül teszi kézzelfoghatóvá, amelyek segítik a vállalkozásokat hatékonyságuk, rezilienciájuk és versenyképességük növelésében, miközben választ adnak a bővülő energetikai és digitális igényekre. A program négy fő témát jár körül, az AI-t és az adatközpontokat kiszolgáló infrastruktúra bővítését, az automatizálás és a digitalizáció szerepét az ipari termelékenység növelésében, az energetikai infrastruktúra korszerűsítését, valamint az épületek és otthonok intelligensebbé és hatékonyabbá tételét.
A résztvevők működés közben ismerhetik meg a Schneider Electric legújabb technológiáit, és különböző iparágakból és piacokról érkező szakértőkkel, szakmai partnerekkel találkozhatnak.
A Schneider Electric Tech World Europe 2027 rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott, a részvétel visszaigazoláshoz kötött. A részletes programot és az előadók névsorát a Schneider Electric a következő hónapokban teszi közzé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát
Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.
A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.
Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.
A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig
A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.
A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.
A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság
Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.
A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.
A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz
Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.
Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).
„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”
– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.
„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?






