Ipar

5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.

Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.

Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”

– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”

– összegezte Szontág Balázs.

Related Topics:Eaton Építőipar ipar odafigyelés tipp

Up Next

Vezeték nélkül sugároztak 1,6 kW áramot két antenna között

Don't Miss

Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

Designcenter platform áttekintés
Mérnöki tervezés AI eszközökkel
Immerzív tervezési megoldások
Következő generációs végeselem
Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Erős félévet zárt a Schneider Electric új Impact 2030 fenntarthatósági programja

Hat hónappal az új fenntarthatósági útiterv, az Impact 2030 elindítása után a Schneider Electric Impact-pontszáma elérte a 3,69/10-es értéket, jó úton haladva a vállalatcsoport 2026-os éves, 4,20/10-es célkitűzése, illetve 2030-ig szóló 10/10 elérése felé. A vállalat hozzájárult több mint 50 millió tonna CO₂-kibocsátás megtakarításához vagy elkerüléséhez, valamint 2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamos energiához, ebből egyedül az idei második negyedévben több mint 2,2 millió ember.

A pontszám több kulcsfontosságú program lendületét tükrözi, ötvözve a Schneider Electric saját működésében elért eredményeket az ügyfelek, beszállítók és közösségek számára biztosított, nagy léptékben is érezhető eredményekkel, négy stratégiai pillér mentén: a világ elektrifikálása, iparágunk újragondolása, az emberi képességek kibontatkozása, valamint a helyi közösségek megerősítése.

A Schneider Electric az első félévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 82%-kal csökkent a 2017-es szinthez képest, a 3. körbe tartozó kibocsátás pedig 12%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest. A Schneider Electric megoldásai lehetővé tették, hogy ügyfelei összesen 129,5 millió MWh energiát takarítsanak meg, illetve villamosítsanak. Ez az első félévben több mint 50 millió tonna megtakarított és elkerült kibocsátást eredményezett a vállalat az ügyfelei számára, így a 2018 óta felhalmozott összesített érték elérte a 913 millió tonnát. Az első félévben a Schneider Electric-szoftverek 29%-a nyújtott energia- és szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket az ügyfelek döntéshozatalának támogatására.

Az év első félévében a Schneider Electric ajánlatainak 27%-a már a tervezési szakaszban megfelelt a körforgásos gazdaság és a környezeti kiválóság kritériumainak, a vállalat új, ún. Future-designed megközelítésének köszönhetően. Ez erős lendületet tükröz, amelyet elsősorban az energiagazdálkodási és ipari automatizálási kínálat hajt.

A Future-designed megközelítést az Impact 2030 új programjaként vezették be azzal a céllal, hogy tovább erősítse a vállalat azon törekvését, miszerint a fenntarthatóság az ajánlatok szerves részévé váljon. A program a Schneider Electric több mint 20 éves ökotervezési gyakorlatára épít, amelyet a korábbi fenntarthatósági programok keretében bevezetett EcoDesign Way, Green Premium és Environment Data Program is megalapozott.

A Schneider Electric korábbi beszállítói dekarbonizációs kezdeményezésének sikerére építve a Zero Carbon Pathway (TZCP) kezdeményezés immár 1500 beszállítóra terjeszti ki hatókörét, és a követelmények közé beemeli a Scope 3 kibocsátások, valamint a termékek karbonlábnyomának (PCF) mérését is. A második negyedévben 15 beszállító felelt meg a kritériumoknak: a működési kibocsátások (1. és 2. kör) számszerűsítése, kibocsátáscsökkentési célok elfogadása, valamint a közvetett kibocsátások (3. kör vagy termékszintű szén-lábnyom) kiszámítása. Mindezt kiterjedt beszállítói együttműködéssel sikerült elérni: az első félévben több mint 200 élő technikai konzultációt tartottak. A folyamat támogatására felgyorsították az új, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök, például a Supply Chain számára fejlesztett Resource Advisor+ bevezetését is, amelyeket az első félévben több mint 1000 beszállító számára tettek elérhetővé. Ezek az intézkedések együttesen erős alapot teremtenek ahhoz, hogy a következő negyedévekben a beszállítói dekarbonizáció még nagyobb léptékben valósulhasson meg.

A vállalat tapasztalt munkatársainak 16%-a vett részt strukturált fejlesztési vagy tudásátadási programokban 2026 első félévében. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett program a Schneider Electric többéves gyakorlatára épít, amely a generációk és a karrier különböző szakaszaiban lévő munkatársak közötti együttműködést és befogadást támogatja. A program egységes keretbe foglalja az átképzést, a mentorálást, a belső mobilitást, valamint a tapasztalt szakemberek számára kialakított szakértői programokat. A Schneider innovatív megközelítését a második negyedévben a Világgazdasági Fórum a Future of Inclusion Lighthouse elismeréssel díjazta.

2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamosenergiához a Schneider Electric támogatásának köszönhetően. Egyedül a 2026-os második negyedévben több mint 2,2 millió ember számára tette lehetővé a hozzáférést, elsősorban Afrikában és Indiában. 2009 óta a Schneider Electric 1,37 millió fiatalt segített hozzá az elektrifikációval és fenntarthatósággal kapcsolatos készségek elsajátításához.

Öt telephely felelt meg a vállalatcsoport Impact Workplaces többszempontú keretrendszerének. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett Impact Workplaces program a Schneider Electric telephelyein az elmúlt két évtizedben megvalósított fenntarthatósági törekvésekre épít, többek között az energiahatékonyságra, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus kritériumokkal. A program tovább bővíti ezeket a célkitűzéseket a biodiverzitás, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásra is.

„Az Impact 2030 program elindítását követő hat hónapban biztató előrelépést értünk el abban, hogy a kitűzött ambíciókat konkrét intézkedésekké alakítsuk. Megtiszteltetés, hogy immár harmadik éve elnyertük a világ legfenntarthatóbb vállalata címet. Ez tovább tükrözi az általunk elért kézzelfogható hatást és munkatársaink elkötelezettségét szerte a világon. A fenntarthatóság a folyamatos átalakulás útja. Az Impact 2030 programmal ismét megemeljük a lécet: erős alapokra építve gyorsítjuk a fenntarthatóság integrálását üzletünk minden területén, hogy mindenki számára előmozdítsuk a fejlődést”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric fenntarthatóság területén betöltött vezető szerepe a második negyedévben is elismeréseket eredményezett. A vállalat immár harmadik egymást követő évben végzett az első helyen a TIME és a Statista “A világ legfenntarthatóbb Vállalatai 2026” listáján. A Schneider Electric emellett bővítette jelenlétét a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network hálózatában is: El Paso-i (Egyesült Államok) és pekingi (Kína) gyártóüzemei új Lighthouse minősítést kaptak. Ezekkel az új telephelyekkel a Schneider Electricnek immár 11 Világgazdasági Fórum Global Lighthouse minősítésű telephelye van, ebből 6 fenntarthatósági teljesítményéért kapott elismerést. A Világgazdasági Fórum újabb elismerésben részesítette a Schneider Electricet: a vállalat Senior Talent Programja Future of Inclusion Lighthouse minősítést kapott. A program személyre szabott fejlesztési, átképzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségekkel támogatja a karrierjük későbbi szakaszában járó munkatársakat abban, hogy tudatosan alakítsák pályafutásuk következő szakaszát. A vállalat 2026-ban a Gartner Top 25 Global Supply Chains rangsorába is bekerült, ami jól tükrözi a körülményekhez alkalmazkodni képes, összekapcsolt és fenntartható ellátásilánc-ökoszisztémák kiépítése iránti folyamatos elkötelezettségét.

Emellett a Schneider Electric elnyerte a zsűri különdíját („Coup de Cœur du Jury”) a francia belügy-, munkaügyi és szociális minisztérium, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által odaítélt „Prix Entreprises avec les Réfugiés” díjat. Az elismerés a menekült nők társadalmi befogadását és megerősítését támogató elkötelezettségét ismeri el.

A negyedév során a Schneider Electric bejelentette a Schneider Electric Energy Access Asia Fund II (SEEAA Fund II) létrehozására irányuló partnerségét, amely egy vegyes finanszírozású eszköz a dél- és délkelet-ázsiai tiszta energiával foglalkozó vállalkozások korai szakaszú finanszírozási hiányának kezelésére. Az első alap sikerére építve – amely 13 vállalatba fektetett be – a SEEAA Fund II várhatóan mintegy 3 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerüléséhez, 3,5 millió ember támogatásához és mintegy 5000 új munkahely létrehozásához járulhat hozzá, tovább erősítve a fenntartható energiához való hozzáférést és a befogadó gazdasági fejlődést a régióban. A Schneider Electric Impact Investing programon keresztül a befogadó és igazságos átmenet támogatása iránti elkötelezettségét az Environmental Finance Sustainable Investment Award „Social Fund of the Year” díjával is elismerték.

Ezek a szakmai megerősítések együttesen tovább erősítik a Schneider Electric vezető szerepét az energiatechnológia területén, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő megoldádok széleskörű megvalósításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!