Ipar

5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.

Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.

Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”

– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”

– összegezte Szontág Balázs.

Related Topics:Eaton Építőipar ipar odafigyelés tipp

Up Next

Vezeték nélkül sugároztak 1,6 kW áramot két antenna között

Don't Miss

Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Ipar

15 éve fejleszti CO₂-alapú hűtéstechnológiáját a Panasonic

2027-től az EU felülvizsgált F-gáz-rendelete jelentősen csökkenti a forgalomba hozható újonnan gyártott HFC-hűtőközegek mennyiségét: a jelenlegi 42,9 millió tonna CO₂-egyenértékről 21,7 millió tonnára, vagyis csaknem a felére (EU 2024/573 rendelet, VI. melléklet[1]).

Azok a vállalatok – köztük a kiskereskedelmi szereplők, vendéglátóipari szolgáltatók, kereskedelmi hűtős logisztikai cégek,gyógyszeripari és egészségügyi hűtőraktárak üzemeltetői, valamint szálláshely-szolgáltatók –, amelyek továbbra is magas GWP-jű hűtőközegekkel működő rendszereket használnak, fokozódó nyomással szembesülnek. Számukra kulcsfontosságúvá válik az alternatív megoldások időben történő bevezetése, mielőtt tovább szűkül a hűtőközegek elérhetősége és emelkednek az árak.

Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy az Európai Bizottság 2026. július 17-én közzétette villamosítási cselekvési tervét[2], amely 2040-re 46 százalékos indikatív célt határoz meg a villamos energia részarányára a végső energiafogyasztásban, valamint egy külön uniós fűtési és hűtési cselekvési terv kidolgozását is előirányozza (COM(2026) 595 final).

A hűtéstechnikai ágazat számára a magas GWP-jű hűtőközegek fokozatos kivezetése így egy szélesebb körű, strukturális átalakulás része, amely Európa-szerte az elektromos alapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai rendszerek térnyerése felé mutat.

A Panasonic már jóval a jelenlegi piaci és szabályozási változások előtt felismerte a CO₂-alapú hűtéstechnológiában rejlő lehetőségeket. A vállalat 2009-ben kezdte meg Japánban a CO₂-hűtőközeggel működő kondenzációs egységek gyártását, így idén már 15 éves tapasztalatra tekint vissza ezen a területen. Ez a mérföldkő egy hosszabb történet része: a Panasonic immár 65 éve van jelen a kereskedelmi hűtős technológiák piacán.

A természetes hűtőközegek alkalmazásához kapcsolódó szakértelem alapjai még korábbra nyúlnak vissza. A Panasonic 2001 óta saját CO₂-kompresszorokat fejleszt és gyárt, az elmúlt több mint két évtizedben felhalmozott technológiai tudás pedig ma is meghatározó szerepet játszik CO₂-alapú hűtéstechnikai megoldásainak fejlesztésében.

A Panasonic hosszú távú elkötelezettsége több évtizedes mérnöki szakértelemre és mérhető teljesítményadatokra épül, és jóval megelőzi a közelmúlt szabályozási változásait.

„A CO₂-alapú rendszerek fejlesztését már jóval azelőtt elkezdtük, hogy a szabályozás ebbe az irányba terelte volna az iparágat. Korán felismertük, merre tart a hűtéstechnika, és milyen megoldásokra lesz szüksége a piacnak”

– mondta Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Air Conditioning Europe ügyvezető igazgatója.

„Ez a 15 éves előny ma különösen felértékelődik: miközben számos kiskereskedelmi szereplő most keresi a megfelelő alternatív hűtőközeget, mások már évek óta egy bevált CO₂-alapú technológiára támaszkodhatnak.”

A CO₂-alapú hűtéstechnológia mérhető előnyei

A Panasonic japán kutatási eredményei szerint a CO₂-alapú rendszerek az R404A hűtőközeggel működő inverteres berendezésekhez képest a fagyasztás energiafelhasználását 25,4 százalékkal, a hűtését pedig 16,2 százalékkal csökkentették. A vizsgálat idején az R404A széles körben alkalmazott iparági standardnak számított, az Európai Unióban azonban 2020 óta már nem használható új berendezésekben. A kutatás a hűtőközeg szivárgásából és az energiafelhasználásból származó kibocsátást együttesen vizsgálva 67 százalékkal alacsonyabb teljes CO₂-kibocsátást mért a CO₂-alapú technológia esetében.[3]

Az R404A-val végzett összehasonlítás azért is jelentős, mert ezt a hűtőközeget korábban kedvező teljesítménye miatt széles körben alkalmazták a kereskedelmi hűtés rendszerekben.[4] A jelenleg elérhető, alacsonyabb GWP-jű HFC/HFO-alapú helyettesítő keverékek egy részénél a kedvezőbb környezeti jellemzők bizonyos termodinamikai kompromisszumokkal járhatnak, amelyek az energiahatékonyságot is befolyásolhatják. A Panasonic kutatási eredményei alapján ezért egyes alkalmazási területeken a CO₂-alapú technológiával elérhető energiamegtakarítás akár nagyobb is lehet annál, mint amit az eredeti, R404A-val végzett összehasonlítás mutatott.

A CO₂-alapú technológia Európa különböző éghajlati körülményei között igazolt teljesítménye, valamint a hűtőközegek piacára nehezedő szabályozási nyomás különösen aktuálissá teszi ezt a 15 éves mérföldkövet. Amikor az iparág meghatározó szereplői, a kiskereskedelmi vállalatok, a tervezők és a kereskedelmi hűtés teljes beszállítói köre 2026 októberében Németországban, a Chillventa szakkiállításon találkozik, a természetes hűtőközegekre való átállás várhatóan az egyik központi téma lesz. A hangsúly ma már elsősorban azon van, milyen ütemben valósítható meg az átállás a gyakorlatban.

A Panasonic természetes R744 (CO₂) hűtőközeget alkalmazó, 20 HP teljesítményű kereskedelmi hűtés megoldásának egyik működő példája az angliai Devonban, Holsworthy közelében található Dunstaple Farm Ltd, ahol a díjnyertes Farmer Tom’s Ice Cream is készül. A projekt jól szemlélteti, hogyan alkalmazható a Panasonic technológiája hatékony és fenntartható hűtési megoldásként az élelmiszer-termelésben. A teljes esettanulmány [itt] olvasható.

A CO₂ mint hűtőközeg: több mint egy évszázados technológia

Bár a CO₂-ra sokan a fenntartható hűtéstechnika egyik jövőbe mutató megoldásaként tekintenek, alkalmazása korántsem új keletű. Jóval a szintetikus hűtőközegek megjelenése előtt az R744 már széles körben elterjedt a kereskedelmi és ipari hűtésben, valamint a hajózásban: a 19. század végétől egészen az 1920-as évekig meghatározó szerepet töltött be a hűtéstechnikában.

Az ASHRAE történeti áttekintése szerint a CO₂ használata az 1930-as évektől kezdett háttérbe szorulni. Az ekkor megjelenő szintetikus hűtőközegeket, köztük az R-12-t, egyszerűbben kezelhető megoldásnak tartották, ráadásul alacsonyabb üzemi nyomáson működtek. Ennek hatására számos területen fokozatosan áttértek az új hűtőközegekre, annak ellenére, hogy a CO₂ addigra már több évtizedes múltra tekintett vissza a kereskedelmi és tengeri hűtésben.[5]

Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése új lehetőségeket nyitott a CO₂ alkalmazása előtt. A korszerű kompresszorok, az intelligens vezérlési megoldások és a modern rendszertervezés révén az R744 napjainkra a kereskedelmi hűtés rendszerekben is széles körben alkalmazható technológiává vált. Természetes hűtőközegként mindössze 1-es globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, így klímabarát alternatívát kínál a hagyományos szintetikus HFC- és HFO-hűtőközegekkel szemben. Erre a technológiai alapra építve a Panasonic nagy léptékben is fenntartható hűtéstechnikai megoldásokat kínálhat.

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának fejlődése

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának története 1960-ban kezdődött, amikor a vállalat Japánban bemutatta első fagylalttároló berendezését. Két évvel később, 1962-ben elindult az első kondenzációs egységek gyártása is, megteremtve azt a technológiai alapot, amelyre a következő évtizedek fejlesztései épültek. A Panasonic így mintegy 65 éves tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi hűtés technológiák területén, kondenzációs egységeket pedig immár 64 éve gyárt.

A Panasonic Heating & Air Conditioning Europe (PHVACEU) 2017-ben lépett be az európai CO₂-alapú hűtéstechnikai piacra, tovább erősítve a vállalat fenntartható hűtési megoldások iránti hosszú távú elkötelezettségét. Az európai kínálat kezdetben egyetlen, 2 HP teljesítményű, közepes és alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz tervezett kondenzációs egységből állt, amely megalapozta a Panasonic jelenlétét a természetes hűtőközegekre épülő, akkor még kialakulóban lévő piacon.

Azóta a vállalat folyamatosan bővítette CO₂-alapú portfólióját, amely ma már számos felhasználási területet lefedő, átfogó megoldáskínálatot biztosít a kis teljesítményigényű hűtéstechnikai alkalmazások számára.

A Panasonic továbbra is kínál Japánban gyártott hűtéstechnikai berendezéseket, miközben európai gyártási kapacitását is folyamatosan bővíti a wrocławi Panasonic Cold Chain Poland (PCCPL) üzemén keresztül. Az európai üzletág fejlesztésének köszönhetően a vállalat ma már a japán és a lengyel gyártóbázisra egyaránt támaszkodhat, így portfóliója mindkét helyszínen készülő megoldásokkal szolgálja ki az európai piac igényeit.

Elköteleződés a CO₂ mellett, jóval a természetes hűtőközegek térnyerése előtt

Miközben a CO₂ napjainkra az alacsonyabb GWP-jű hűtőközegekre való átállás egyik meghatározó technológiájává vált, a Panasonic már jóval a jelenlegi szabályozási környezet kialakulása előtt elkötelezte magát mellette. A CO₂-alapú hűtéstechnológia fejlesztésének 15 éves mérföldköve hosszú távú beruházások és folyamatos innováció eredménye. Az elmúlt másfél évtized során felhalmozott tapasztalat és műszaki szakértelem ma a Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának egyik fontos technológiai alapját jelenti.

Ez a hosszú távú szemlélet különösen felértékelődik egy olyan időszakban, amikor a szabályozási változások hatására az iparág számos szereplője a természetes hűtőközegekre épülő technológiák felé fordul. Hatvanöt évvel az első fagylalttároló berendezés bemutatása után a Panasonic története egy érdekes ívet rajzol ki: a kereskedelmi hűtés technológia egyik leginkább jövőbe mutató megoldása egyben az egyik legrégebbi múltra visszatekintő hűtőközegre épül.

A Panasonic alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai megoldásairól további információ a vállalat weboldalán érhető el.

[1] https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj/eng

[2] https://energy.ec.europa.eu/publications/communication-electrification-action-plan-com2026595_en

[3] https://news.panasonic.com/global/stories/809

[4] https://climate.ec.europa.eu/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases/climate-friendly-alternatives-hfcs_en

[5] https://www.ashrae.org/File%20Library/About/Mission%20and%20Vision/ASHRAE%20and%20Industry%20History/The-Rise-and-Fall-of-Carbon-Dioxide-Systems.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hét év alatt harmadszor nyerte el a Schneider Electric kommunikációs megbízását a DeepInsight

A Schneider Electric ismét a DeepInsight Creative-ot választotta PR- és közösségimédia-kommunikációs partnerének. A hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg megbízását egy nyílt, átfogó tendereljárásban.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 2019-ben bízta meg először a DeepInsight Creative ügynökséget magyarországi kommunikációs feladatainak ellátásával. A mostani, komoly szakmai versenyt jelentő nyílt tender sikeres lezárásával a két fél 2026 júliusától megújított szerződés keretében folytatja együttműködését. A DeepInsight a Schneider Electric magyarországi PR- és médiatanácsadási, press office tevékenységét, szövegalkotási és kríziskommunikációs feladatait, belső kommunikációs projektjeit, vállalati közösségimédia-jelenlétét gondozza a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a riportálásig.

„Az energetika világa az egyik legösszetettebb kommunikációs terep: technológiailag szerteágazó, folyamatosan változó, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Kiemelt feladatunk, hogy a Schneider Electric üzeneteit hatékonyan és érthetően juttassuk el a különböző – sokszor speciális – B2B célcsoportoknak. Ez tipikusan az a terület, ahol az eredményeket minőségük, és nem mennyiségük alapján értékeljük. A DeepInsight csapata nemcsak a megoldásainkat és azok kontextusát érti, de napi szinten segít üzeneteink célba juttatásában, sokszor egyedi, a fogyasztói márkák által nem használt kommunikációs megoldásokat alkalmazva.”

– mondta Tengelits András, a Schneider Electric Magyarország kommunikációs vezetője.

“A megbízás ismételt elnyerése a DeepInsight számára kiemelt szakmai visszaigazolás: a hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg a Schneider Electric kommunikációs megbízását nyílt tendereljárásban. Az eredmény egyszerre igazolja a csapat folyamatos megújulási képességét, proaktív tanácsadói szemléletét, a komplex energetikai témákban felépített mély szakmai tudását, ugyanakkor tanúskodik ügyfelünk kimagasló szakmai kvalitásairól és a mindennapi munka során mutatott rugalmas, támogató hozzáállásáról is”

– foglalta össze Vágvölgyi Mihály, az ügynökség ügyvezetője.

A megújított szerződés megerősíti a Schneider Electric azon elkötelezettségét, hogy kommunikációs üzeneteit szakmai partnerei segítségével következetesen és hitelesen juttassa el a hazai sajtóhoz, az iparági szereplőkhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!