Ipar

5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.

Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.

Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”

– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”

– összegezte Szontág Balázs.

Related Topics:Eaton Építőipar ipar odafigyelés tipp

Up Next

Vezeték nélkül sugároztak 1,6 kW áramot két antenna között

Don't Miss

Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Ipar

Forradalmi megoldás az építőiparban

Falazórobotot mutatott be a Wienerberger Magyarországon

Magyarországra is megérkezett a Wienerberger új falazórobotja, amely teljes kőművescsapatok munkáját láthatja el az építkezéseken. Az innovatív technológiai fejlesztés gyorsan, tökéletes pontossággal dolgozik, és megoldást kínál az építőipart sújtó jelentős munkaerőhiányra. Az építőanyaggyártó magyar csapata azon dolgozik, hogy a robotot minél előbb a hazai kivitelező cégek rendelkezésére bocsájtsa, így javítva az építkezések hatékonyságát és minőségét.

Több száz építőipari szakember, kivitelező, beruházó és kereskedő társaságában mutatkozott be idehaza a WLTR – ejtsd Valter – névre keresztelt innovatív falazórobot. A piacvezető építőanyaggyártó Wienerberger és a cseh GreenBuild forradalmi újdonsága óránként akár 10 négyzetméter falazat kivitelezésére képes tökéletes pontossággal, akár 3,25 méteres magasságig. A kereskedelmi, ipari, valamint lakóépületek külső-belső teherhordó falainak és válaszfalainak felépítésére alkalmas robot hozzávetőleg egy ötfős kőműves csapat munkájának megfelelő kapacitással rendelkezik. WLTR a falazóelemeket a tervrajzot pontosan követve, gépi precizitással helyezi el, ezáltal kiküszöbölve a hibázás lehetőségét és biztosítva a munka egyenletes minőségét.

Az építőipar egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal néz szembe egész Európában, amely nemcsak az építkezések költségeit növeli, de a kivitelezések idejét is jelentősen meghosszabbítja. Ezzel az egyedi fejlesztéssel a Wienerberger célja, hogy megoldást kínáljon a szakemberhiánnyal küzdő építőipari cégek problémáira, és jelentősen hozzájáruljon az építőipari hatékonyság növeléséhez.

„A WLTR falazórobot nem csupán egy egyedülálló technológiai fejlesztés, hanem valós megoldás egy égető piaci igényre. A munkaerőhiány ugyan nem az egyedüli probléma az ágazatban, de jelentős gondokat okoz, és ezzel együtt a fenntartható megoldások és a hatékonyság javítása iránti igény is folyamatosan nő”

– mondta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.

„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a megoldással egy olyan nagy múltra visszatekintő, ma is meghatározó szerepet betöltő építőanyagot, mint az égetett kerámia, sikerült a legmodernebb technológiával párosítani. A Wienerberger célja, hogy a kiváló minőségű kerámia építőanyagok mellett olyan megoldásokkal segítse az építőipari szereplők munkáját, amik javítják a kivitelezések minőségét, valamint csökkentik az építkezések idejét és költségeit”

– tette hozzá a szakember.

A robot jelenleg a Wienerberger által fejlesztett Porotherm Robot Ready falazóelemekkel dolgozik, amelyek speciális, európai szabadalommal védett, a robot által könnyen megfogható kialakításuk révén teszik lehetővé az automatizált falazást. A technológia a paneles építési megoldásokkal szemben egy sokkal fenntarthatóbb alternatívát nyújt, miközben megőrzi az égetett kerámia használatából fakadó előnyöket.

A cseh piacon már nagy sikerrel alkalmazott WLTR hamarosan a magyar kivitelezők számára is elérhetővé válik. Az építőanyaggyártó néhány éven belül tömeges elterjedésre számít, ugyanis a robotizált falazás teljes költsége versenyképes a hagyományos építési technológiákkal. Ez a lépés itthon is elősegítheti a digitalizáció térnyerését és a fenntartható építési gyakorlatok elterjedését a szektorban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés

Az ipari digitalizáció nem csupán gépekben, hanem a gondolkodásmódban is forradalmat hoz. Jelenleg a magyarországi kis- és középvállalkozások döntő többsége még nem alkalmaz fejlett Operational Intelligence (üzemeltetési intelligencia, OI) rendszereket.

Az Operational Intelligence rendszer valós idejű adatgyűjtéssel és -elemzéssel segíti a vállalatokat abban, hogy gyorsan és megalapozottan hozzanak döntéseket az üzleti működésük optimalizálására. Az iparági átlagos teljesítményszint 25–30% között mozog, szemben a nemzetközi élmezőny – például a Toyota – által elért 80% feletti értékekkel. Ennek a szintnek az eléréséhez elengedhetetlen az adatalapú döntéshozatal és a fejlett monitoringrendszer. Az Sz. Variáns célkitűzése, hogy jelentősen szűkítse ezt a különbséget, és hosszú távon is versenyképes pozíciót építsen ki a hazai és akár nemzetközi piacokon egyaránt. A cég ezen irányelveket veszi alapul mikor újabb és újabb beruházásokat hajt végre. Így a cég legfrissebb beruházása is ezt az elképzelését bizonyítja, amely egy újtípusú, pontosabban egy bígelést kiváltó marógép a papíralapú csomagolástechnikában. Az eszköz nemcsak a gyártási pontosságot, azaz a dobozon lévő hajtóélek pontosságát növeli, hanem az Ipar 4.0 elveire építve azonnali adatkinyeréssel segíti a gyártás, vizualizált teljesítménymutatókkal és mikroszintű elemzésekkel támogatja a gyártás hatékonyságát.

Az új eszköz mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a belső kommunikáció fejlesztésére is. Az üzemi és irodai monitorhálózattal, napi hangulatmérő barométerrel, valamint strukturált vezetői párbeszéddel alakítja ki azt az emberközpontú működést, amely hosszú távon is versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Lehet, hogy a jövő luxus dobozai is Debrecenben készülnek majd?

A csúcstechnológiás zónamotorokkal működő biegelést kiváltó élmarógép nemcsak a gyorsaság, hanem a precizitás terén is kimagasló teljesítményt nyújt. A gép lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi gyártási paraméterek egyetlen gombnyomásra visszanyerhetők legyenek, így az átállási idő akár több óráról mindössze 15 percre csökkenthető. A hagyományos biegelési technikákkal ellentétben a gép roncsolásmentes, kimart vájatokat készít, amelyek garantálják a szabályos, éles és esztétikus hajtásokat.

„Az új berendezés nem a meglévő technológia kiváltására, hanem annak kiegészítésére és továbbfejlesztésére szolgál, lehetőségeket nyitva meg a gyártás diverzifikálása előtt. A régióban, illetve Magyarországon mindössze egy-két vállalat rendelkezik ilyen berendezéssel, így ez a technológiai újdonságnak számít. A speciális dobozformák előállítása, a töltőgépes konfekcionálás támogatása, valamint a finoman kialakított hajtóélek precíz gyártása révén az Sz. Variáns képessé válik olyan iparágak kiszolgálására – mint például az elektronikai, a luxuscikkeket gyártó vállalatok – amelyek korábban technológiai korlátok miatt nem voltak elérhetők.”

– fejtette ki Szakál János, az Sz.Variáns ügyvezető igazgatója.

Valós idejű termelési adatok a hatékonyság szolgálatában

Az új generációs biegelőgép tökéletesen illeszkedik az Ipar 4.0 szemléletébe, amely a rendszerszintű gondolkodást, az automatizációt és az adatvezérelt döntéshozatalt helyezi előtérbe. A berendezés a működés során folyamatosan gyűjti és naplózza a teljesítményadatokat, lehetővé téve a mikromegállások, a termelési hatékonyság valós idejű nyomon követését és elemzését. Ennek köszönhetően a munkatársak nem csupán utólagos értékelésekre hagyatkozhatnak, hanem azonnali beavatkozással optimalizálhatják a folyamatokat, jelentősen növelve ezzel az üzemi hatékonyságot.

Digitális kijelző alapú kommunikáció – Információ ott és akkor, ahol valóban szükség van rá

Az Sz. Variáns nemcsak technológiai innovációban jár élen, hanem a belső információáramlás újra szervezésében is meghatározó szerepet vállal. A gyártósorokhoz telepített monitorok lehetővé teszik, hogy a munkatársak valós időben, közvetlenül férjenek hozzá a műszaki utasításokhoz, a teljesítménymutatókhoz (KPI-okhoz), valamint a napi célkitűzésekhez és eredményekhez.

A megoldás egyszerre biztosít célzott, területspecifikus tájékoztatást és átfogó, digitális vállalati szintű kommunikációt is. Nemcsak a gyártási folyamatok, hanem a „real time” kommunikáció is digitalizált módon segíti a hatékonyságot.

Mérhető munkavállalói élmény – Tudatos employer branding az ipari környezetben

Az Sz. Variáns a digitalizációt nem csupán technológiai, hanem humán fókuszú eszközként is alkalmazza. Az üzemben elhelyezett, egyszerűen kezelhető „smiley készülék” lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy napi szinten, anonim módon jelezhessék aktuális közérzetüket. Az így nyert adatok valós időben segítenek feltárni a szervezeti hangulat alakulását. A rendszeres, strukturált 1:1 felső, középvezetői és a termelésben lévő kollégákkal folytatott megbeszélések – heti vagy kétheti vagy havi gyakorisággal – nemcsak a személyes visszacsatolás platformjai, hanem az értékalapú vezetés megerősítésének is hatékony eszközei.

Az Sz. Variáns fejlesztései azt mutatják, hogy a versenyképes ipari működéshez ma már elengedhetetlen az adatvezérelt technológia és az emberközpontú vállalatirányítás összehangolása. Az új biegelőgép és a kapcsolódó digitális megoldások nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem hosszú távon is erősítik a munkavállalói elkötelezettséget, ezzel erősítve az Sz.Variáns cégértékét és a piaci pozícióját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Üzlet a levegőből: a gázok láthatatlan szerepe a mindennapi életünkben

Ipari gázgyártás Magyarországon.

A minket körülvevő levegő nemcsak az élet alapja, hanem számos iparág számára is nélkülözhetetlen „nyersanyag”. Az ipari és orvosi gázok kulcsszerepet játszanak a kórházakban, az élelmiszeriparban, a gyártásban és a csúcstechnológiai szektorban is. De hogyan nyerik ki ezeket a fontos anyagokat, és milyen technológia teszi ezt lehetővé? A hazai gázgyártás egyik meghatározó szereplője adott betekintést ebbe a világba.

Érték a levegőből: mínusz 250 fokon

Kevesen tudják, hogy az ipari és orvosi gázok jelentős részét közvetlenül a levegőből nyerik ki. Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég légbontási technológiája lehetővé teszi a levegőt alkotó gázok – nitrogén, oxigén, argon, valamint a ritkább nemesgázok – egyenkénti szétválasztását.

A folyamat során a levegőt ún. kriogén hőmérsékletre, azaz körülbelül mínusz 250-260 Celsius-fokra hűtik, így cseppfolyós állapotba kerül. A gázok forráspontjaik szerint különülnek el: előszőr a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok – például a xenon, a kripton és a neon. Az így kinyert gázokat speciális tartályokban tárolják, palackozzák, vagy folyékony formában tartálykocsival szállítják a felhasználókhoz. Ezek az anyagok szinte minden iparágban jelen vannak.

Tudta? Az oxigénpalackok súlya különösen fontos a mentősök számára. Az alumíniumból készült palackok sokkal könnyebbek az acél változatoknál, így kevésbé terhelik a dolgozókat, és nagyobb mozgékonyságot biztosítanak vészhelyzetben.

Altatógáz: az egészségügytől a csúcstechnológiáig

Répcelak és környéke nemcsak Magyarország legjelentősebb természetes szén-dioxid forrása, hanem a térség egyik legfontosabb lelőhelye is. Az ottani mezőkből kinyert és feldolgozott szén-dioxid elengedhetetlen a szénsavas üdítőitalok gyártásában, hegesztésnél és orvosi alkalmazásoknál is.

Répcelakon található továbbá Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (altatógáz) gyártó üzeme is, amely belföldi és nemzetközi piacokra egyaránt szállít. Ezek az üzemek nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, hanem exportálnak is olyan növekvő piacokra, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország, ahol a helyi gyártókapacitás korlátozott, viszont a kereslet – különösen az elektronikai ipar részéről – folyamatosan nő.

Tudta? A szén-dioxidot az üvegházi növénytermesztésben szintén használják. A fotoszintézis serkentésével növeli a terméshozamot, ezért egyes kertészetek dúsítják vele az üvegházak levegőjét a gyorsabb és szabályozottabb növekedés érdekében.

A dinitrogén-oxid altatásra és fájdalomcsillapításra való hasznosítása az egészségügyben szinte köztudott, de ugyanilyen kulcsszerepet játszik a csúcstechnológiai iparban: elengedhetetlen például a mikroszkopikus precizitású chipek és a kijelzők előállításánál is.

A modern technológia a tartályokat is figyeli

A vezérigazgató azt is kifejtette az Ipar Hangjai podcast legújabb adásában, hogy bár az ipari gázok a vállalatok gyártási költségeinek kis részét teszik ki, számos ipari folyamatban nélkülözhetetlenek. Emiatt pontos logisztikai tervezést igényel a kiszállításuk, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és az automatizálás.

A Linde fejlett telemetriai rendszereket és mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt algoritmusokat alkalmaz a logisztika optimalizálására. Az MI folyamatosan elemzi a fogyasztási mintákat, előrejelzi az igényeket, és kiválasztja az optimális szállítási útvonalakat, – a költségek és a környezeti hatás csökkentése érdekében, – miközben biztosítja a zavartalan ellátást például a kórházak és gyárak számára. Ausztria és Németország kórházaiban már digitális palackokat használnak, amelyek lehetővé teszik az orvosi oxigénkészletek automatikus nyomon követését és kezelését is.

Ez a modern infrastruktúra olyan automatizálási megoldásokat integrál, amelyekkel a működési folyamatok távolról is vezérelhetőek. Például a Linde üzemeiben Siemens irányító- és automatizálási rendszerek működnek, amelyek precízen szabályozzák a kompresszorokat és hűtőrendszereket, ezáltal biztosítva a magas minőségű és energiahatékony üzemelést.

Mini gázüzemek a nagyipari szereplőknek

A Linde működésének egyik legérdekesebb eleme a helyszíni gáztermelés, amely különösen előnyös a nagy ipari gázfogyasztók – például hazai akkumulátorgyártók – számára. Ezek a gyárak közvetlen környezetében, helyben kialakított üzemek teljes mértékben az adott vállalat igényeihez igazodnak, lehetővé téve az oxigén, nitrogén vagy hidrogén közvetlen előállítását a gyártási folyamatok részeként. A Linde ezekben az esetekben nemcsak a berendezéseket telepíti és üzemelteti, hanem folyamatos távoli felügyeletet és optimalizálást is biztosít.

Fenntarthatóság a gázgyártásban

Az ipari és orvosi gázok előállítása energiaigényes folyamat, ezért a Linde kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyság javítására. Ezek az erőfeszítések illeszkednek az olyan iparági trendekhez, mint a megújuló energia integrálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, – összhangban az EU Green Deal és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A gázcég magyarországi telephelyein napelemparkokat telepítenek, hogy termelés egy részét megújuló energiából fedezzék, miközben folyamatosan optimalizálják az energiafelhasználást. A közúti szállítás csökkentése érdekében vasúti tartálykocsikat vásároltak, és megkezdték az elektromos teherautók tesztelését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!