Ipar
Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is megöli
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.
Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben. A folyamatosan változó körülmények újabb és újabb alkalmazások megjelenését teszik szükségessé egészen addig, míg egy nagyon nehezen átlátható, egymással direkt és indirekt függőségi kapcsolatban lévő applikációhalmaz alakul ki a vállalaton belül. Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésüket és működtetésüket tekintve okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.
Értékeld a rendszereidet!
Ahhoz, hogy „ne nőjön a fejünkre” a túlburjánzott informatika, megkerülhetetlen a rendszerek értékelése és az értékelési adatok rendszeres karbantartása, felülvizsgálata. Tévedés azt gondolni, hogy az informatikai környezet átvilágítása, a kockázatok feltérképezése csak az akvizíciókat megelőző időszakban elengedhetetlen: ez a nagyvállalati működésben hétköznapi gyakorlattá kell váljon.
„Munkánk során nem egyszer találkozunk olyan komplexitású IT-környezetekkel, ahol több száz alkalmazás segíti a vállalat üzleti tevékenységét. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e ezen rendszerek mindegyikét fenntartani és ha igen, milyen áron, sokszor kitérő választ kapunk.”
– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Pedig a szakértő szerint a kérdésre könnyen kiolvasható lenne a válasz egy, a rendszerek értékelését megjelenítő koordinátarendszerből.
Értékelési szempontok
Az értékelés egyik dimenziója az alkalmazás állapota. Ennek felmérése során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét. Ugyanígy részét képezi az állapotfelmérésnek a rendszerben végzett tranzakciók, műveletek sebességének, az egyidejűleg elvégezhető műveletek számának vagy a feldolgozott adatmennyiség méretének összehasonlítása a piaci benchmark értékekkel. Fontos jellemzője a rendszereknek a működtetésükhöz szükséges tudás, illetve annak elérhetősége, egyedisége, valamint a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától.
Az értékelés másik dimenzióját az alkalmazás üzlethez való hozzájárulása adja. Az üzleti érték kiértékelésekor figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat.
Az elemzésnek ez a része jellemzően nagyobb kihívást jelent, hiszen itt sokszor kell olyan szempontokat forintosítani, mint például egy új termék használatba vételének sebessége, a rendszer fejlesztési lehetőségei és azok jövőbeli hatásai, esetleg korlátai, az új termékek vagy szolgáltatások bevezetését támogató folyamatok megvalósíthatósága.
Néha kísért a múlt
„Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi igények alapján kialakított rendszerbe, amely olyan nyelven és környezetben íródott, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket.”
– szögezi le Wenczel Richárd, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Az üzlethez való hozzájárulás erősen függ attól is, hogy milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság – az elérhető IT-támogatás valós hozzáférhetőségén múló – biztosítása is. Célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is, ahogyan azzal is érdemes tisztában lenni, mennyire illeszkednek a rendszer elemei üzleti stratégiánkhoz, milyen időtávon képesek azt kiszolgálni.
Fogadtatás és értelmezés
Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos annak értékelése is, hogy mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki az esetleges csere. Általános és igen fontos tapasztalat, hogy a felhasználói élmény nemcsak az elérhető funkcionalitáson múlik, hanem a felület egyszerűségén és esztétikáján is.
Wenczel Richárd úgy véli, a rendszeres felmérés és az eredmények naprakészen tartása nagymértékben hozzájárulhat az IT-környezet ideálishoz közeli állapotban tartásához. Ez pedig támogatólag hat az ideális erőforrásgazdálkodás kialakítására, a működtetés optimalizálására, a hosszú távon is fenntartható költségszint elérésében, sőt mérséklésében.
„A megfelelő felmérés eredményeiből szinte azonnal látható a követendő IT-stratégia, és az is, mennyire képes az informatika hozzájárulni az üzleti stratégia megvalósításához, a növekedés támogatásához.”
– teszi hozzá a szakértő.
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
-
Okoseszközök2 hét ago
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz







