Ipar

Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is megöli

A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.

Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben. A folyamatosan változó körülmények újabb és újabb alkalmazások megjelenését teszik szükségessé egészen addig, míg egy nagyon nehezen átlátható, egymással direkt és indirekt függőségi kapcsolatban lévő applikációhalmaz alakul ki a vállalaton belül. Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésüket és működtetésüket tekintve okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.

Értékeld a rendszereidet!

Ahhoz, hogy „ne nőjön a fejünkre” a túlburjánzott informatika, megkerülhetetlen a rendszerek értékelése és az értékelési adatok rendszeres karbantartása, felülvizsgálata. Tévedés azt gondolni, hogy az informatikai környezet átvilágítása, a kockázatok feltérképezése csak az akvizíciókat megelőző időszakban elengedhetetlen: ez a nagyvállalati működésben hétköznapi gyakorlattá kell váljon.

„Munkánk során nem egyszer találkozunk olyan komplexitású IT-környezetekkel, ahol több száz alkalmazás segíti a vállalat üzleti tevékenységét. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e ezen rendszerek mindegyikét fenntartani és ha igen, milyen áron, sokszor kitérő választ kapunk.”

– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Pedig a szakértő szerint a kérdésre könnyen kiolvasható lenne a válasz egy, a rendszerek értékelését megjelenítő koordinátarendszerből.

Értékelési szempontok

Az értékelés egyik dimenziója az alkalmazás állapota. Ennek felmérése során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét. Ugyanígy részét képezi az állapotfelmérésnek a rendszerben végzett tranzakciók, műveletek sebességének, az egyidejűleg elvégezhető műveletek számának vagy a feldolgozott adatmennyiség méretének összehasonlítása a piaci benchmark értékekkel. Fontos jellemzője a rendszereknek a működtetésükhöz szükséges tudás, illetve annak elérhetősége, egyedisége, valamint a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától.

Az értékelés másik dimenzióját az alkalmazás üzlethez való hozzájárulása adja. Az üzleti érték kiértékelésekor figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat.

Az elemzésnek ez a része jellemzően nagyobb kihívást jelent, hiszen itt sokszor kell olyan szempontokat forintosítani, mint például egy új termék használatba vételének sebessége, a rendszer fejlesztési lehetőségei és azok jövőbeli hatásai, esetleg korlátai, az új termékek vagy szolgáltatások bevezetését támogató folyamatok megvalósíthatósága.

Néha kísért a múlt

„Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi igények alapján kialakított rendszerbe, amely olyan nyelven és környezetben íródott, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket.”

– szögezi le Wenczel Richárd, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az üzlethez való hozzájárulás erősen függ attól is, hogy milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság – az elérhető IT-támogatás valós hozzáférhetőségén múló – biztosítása is. Célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is, ahogyan azzal is érdemes tisztában lenni, mennyire illeszkednek a rendszer elemei üzleti stratégiánkhoz, milyen időtávon képesek azt kiszolgálni.

Fogadtatás és értelmezés

Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos annak értékelése is, hogy mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki az esetleges csere. Általános és igen fontos tapasztalat, hogy a felhasználói élmény nemcsak az elérhető funkcionalitáson múlik, hanem a felület egyszerűségén és esztétikáján is.

Wenczel Richárd úgy véli, a rendszeres felmérés és az eredmények naprakészen tartása nagymértékben hozzájárulhat az IT-környezet ideálishoz közeli állapotban tartásához. Ez pedig támogatólag hat az ideális erőforrásgazdálkodás kialakítására, a működtetés optimalizálására, a hosszú távon is fenntartható költségszint elérésében, sőt mérséklésében.

„A megfelelő felmérés eredményeiből szinte azonnal látható a követendő IT-stratégia, és az is, mennyire képes az informatika hozzájárulni az üzleti stratégia megvalósításához, a növekedés támogatásához.”

– teszi hozzá a szakértő.

Related Topics:digitalizáció fejlődés ipar IT környezet vállalati

Up Next

Nyilvánosan elérhető a SAS iparágvezető analitikai szoftvere

Don't Miss

A Kyndryl bevezette az alkalmazás- és iparágfüggetlen üzleti digitalizációs platformot, a Kyndryl Bridge-t

Ipar

A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját

Jelentős időmegtakarítást, a mérnöki folyamatok felgyorsítását és rugalmasabb működést hozhat a termelőcégek számára a Schneider Electric és a Microsoft együttműködése. A két vállalat a Hannover Messe kiállításon mutatja be, hogyan kapcsolható össze az automatizálás, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia egy hatékonyabb gyártást lehetővé tevő, egységesebb ipari környezet létrehozása érdekében.

A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat”

– jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában

Egyenáramú alkalmazásokhoz érkezik a SENTRON 3QD2 félvezetős megszakító és a SIRIUS 3RF5 kapcsolókészülék.

Az ipari kapcsolástechnika növekvő igényeire adnak választ a Siemens új megoldásai. A frissen debütált félvezetős megszakító, intelligens védelmi algoritmusokra épülve, mikroszekundumos tartományban képes zárlatokat megszakítani, ami akár ezerszer gyorsabb a hagyományos rendszereknél. Ez elengedhetetlen az egyenáramú (DC) hálózatok működéséhez, és jelentősen növeli a védelem szintjét, valamint a rendszerek rendelkezésre állását.

A SENTRON 3QD2 kompakt, többfunkciós, paraméterezhető készülékében egyesülnek a védelem, a kapcsolás, a felügyelet és az energiagazdálkodás funkciói, több különálló eszközt kiváltva, és jelentős helymegtakarítást biztosítva. Karbantartásmentes kialakításának és mechanikus kopó alkatrészek hiányának köszönhetően, hosszú élettartamot és maximális üzembiztonságot garantál, így ideális kritikus infrastruktúrákban történő alkalmazásra is.

Ezt a készüléket egészíti ki a mozgó alkatrészek nélküli, elektronikus SIRIUS 3RF5 szilárdtest-kapcsolókészülék (relé), ami félvezetőket használ az áramkörök vezérlésére, és elsőként kínál ilyen megoldást egyenáramú alkalmazásokhoz. Kifejezetten ellenállás jellegű terhelések nagyfrekvenciás kapcsolására készült, alacsony kopású és tartós megoldást kínálva, amely növeli az ipari berendezések hatékonyságát és rendelkezésre állását.

A SIRIUS 3RF5 készülék továbbá a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel kerül a piacra.

A Hannover Messe 2026 ipari szakkiállításon először látható, SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezésekbe vagy a SIVACON 8PS gyűjtősín-rendszerekbe integrálható megoldások a nagy teljesítményt igénylő létesítményekben tesznek majd szolgálatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Stagnáló piacon is növekedett a Mapei

A Mapei Kft. 2026 első negyedévében 8,8 milliárd forint belföldi árbevételt ért el, amely 13,7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az exportértékesítés 36 százalékkal, 139 millió forintra nőtt.

„A visszafogott beruházási környezetben is erősíteni tudtuk piaci pozíciónkat, ugyanakkor az ágazatot továbbra is bizonytalanság jellemzi. Az építőiparban idén legfeljebb stagnálás várható, már a nullszázalékos teljesítmény is kedvezőnek számítana. Ennek ellenére vállalatunk kétszámjegyű növekedéssel tervez”

– mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A KSH adatai szerint 2026 első két hónapjában 5,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves alapon. Bár februárban havi szinten volt némi élénkülés, ez még nem jelent trendfordulót, miközben az új szerződések jelentős visszaesése gyenge kilátásokat jelez. Az ágazat egyelőre stagnálás közelében van, és továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi.

A bizonytalanság egyik fő forrása a kőolaj- és gázbeszerzések akadozása és az ennek nyomán fellépő energiaár emelkedés, amely az iráni konfliktus nyomán erősödött. Ez közvetlenül érinti az energiaintenzív alapanyagok, például a cement, a tégla és a kőolaj-alapú termékek gyártását, miközben a szállítási költségek növekedése az egész ellátási láncon végiggyűrűzik.

„A piaci szereplők attól tartanak, hogy az energiaárak tartósan kiszámíthatatlanok maradnak, ami további áremelkedéseket hozhat, és visszafoghatja a keresletet. Ráadásul nemcsak a szállítási költségek növekedése jelent kockázatot, hanem az ellátás biztonsága is egyre bizonytalanabbá válik”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.

Az energetikai otthonfelújítási program részleges felfüggesztése szintén nincs kedvező hatással az építőiparra, de a szakember szerint ez csak egy kis része az elérhető pályázati lehetőségeknek. A döntés ugyanakkor nem érte váratlanul a szereplőket, és önmagában nem okoz jelentős visszaesést, mivel a korábbi lakásvásárlások és támogatott konstrukciók már megalapozták a felújítási keresletet.

Az építőipar szempontjából fontos fejlemény, hogy erősödnek a remények az uniós források felszabadítására. Egy jelentősebb támogatási csomag nemcsak az elmúlt időszakban leállt állami beruházásokat indíthatná újra, hanem érdemben javíthatná az ágazat kilátásait is, bár ennek időzítése és feltételei továbbra is bizonytalanok.

A Mapei Kft. várakozásai szerint az építőipar 2026-ban stagnál, érdemi növekedés legfeljebb korlátozott mértékben várható. Tartósabb stabilizálódás és mérsékelt bővülés legkorábban 2027-től indulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!