Az AUMOVIO, a Continental Automotive üzleti szektorából létrejött elektronikai és technológiai vállalat, mely 2025 szeptemberétől önállóan, új márkanév alatt folytatja működését. Ehhez kapcsolódva a vállalat bemutatta magyarországi vezetőségét.

Az országigazgatói feladatokat Dr. Keszte Róbert látja el. Korábban a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a budapesti gyár vezetője volt, 2021-től pedig mindezek mellett a Continental csoport magyarországi országigazgatójaként tevékenykedett. Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol doktori fokozatot is szerzett, majd közgazdászként diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetemen. A szakember az új vállalati struktúrában az AUMOVIO Architecture and Networking Solutions üzleti területének globális termelésért felelős vezetője, emellett a magyarországi AUMOVIO vállalatok országigazgatójaként dolgozik.

„Az AUMOVIO magyarországi tevékenysége a stabilitásra és a szakértelemre épül. Célunk, hogy hazai telephelyeink továbbra is hozzájáruljanak a globális mobilitási megoldások fejlesztéséhez, miközben munkatársaink fejlődését és elkötelezettségét is támogatjuk”

– mondta el Dr. Keszte Róbert. Majd hozzátette:

„A jelenlegi makrogazdasági környezetben minden eddiginél fontosabb számunkra a hatékonyság és a versenyképesség folyamatos növelése. Az autóipar ráadásul rendkívül gyorsan változik, így elengedhetetlen, hogy vállalatunk nyitottan és rugalmasan reagáljon az új kihívásokra. Ehhez olyan felkészült és magasan képzett szakemberekre van szükség, akik képesek a piaci igényekhez igazodva folyamatosan megújulni.“

Stabilitás és tapasztalat az új járműipari vállalat hazai vezetésében

 A magyarországi AUMOVIO csoport Országos HR-igazgatói posztját Tomkó Szabolcs tölti be. A szakember korábban több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett a Continental cégcsoportnál: ez idő alatt gyártási és K+F környezetben irányította a HR-folyamatokat és csapatokat.  Globális szinten támogatta 21 elektronikai gyár tehetségmenedzsmentjét és képzési folyamatait egy többéves németországi kiküldetés során, ezt követően pedig a budapesti fejlesztőközpont HR vezetőjeként háromszorosára bővítette a fejlesztőmérnöki létszámot. Tomkó Szabolcs az AUMOVIO HR-területének hazai vezetése mellett jelenleg a budapesti gyár HR-tevékenységét is irányítja, ahol egy mintegy 20 fős szakmai csapat munkáját koordinálja.

„HR-igazgatóként elsődleges célom, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsünk, ahol kollégáink hosszú távon motiváltak és elkötelezettek tudnak maradni. Ez a jelenlegi autóipari helyzetben komoly kihívás, de mi sem mutatja jobban a sikert, minthogy a vállalatnál eltöltött átlagos idő majd 10 év. Kiemelt feladatom a tehetségeink felismerése és fejlesztése, hiszen az ő tudásuk biztosítja vállalatunk fenntartható fejlődését. Számos másik vezetőtársam példája mellett a sajátom is mutatja, hogy ebben jól szerepelünk: pályámat gyakornokként kezdtem a vállalatnál, és bár eredetileg logisztikai pozícióra jelentkeztem, a sors és akkori mentorom hatására mégis a HR területén teljesedtem ki. Hiszek abban, hogy az erős csapatszellem és a folyamatos tanulás kultúrája teszi majd igazán versenyképessé az AUMOVIO-t”

– tette hozzá Tomkó Szabolcs.

A két hazai gyár és a két fejlesztőközpont vezetése változatlan marad, biztosítva a kontinuitást és a szakmai kiválóságot: a veszprémi gyárat és fejlesztőközpontot Mészáros András irányítja ügyvezetőként, míg a budapesti gyár élén továbbra is Dapsy Zoltán áll. A budapesti fejlesztőközpont vezetője Dr. Lóránd Balázs. A tapasztalt vezetők szakértelme és cégismerete biztosítja a folytonosságot, garantálva, hogy az AUMOVIO továbbra is világszínvonalú gyártási és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytasson.

Magyarország továbbra is az autóipari innováció fontos helyszíne

Az AUMOVIO – korábban a Continentalhoz tartozó – hazai telephelyei a vállalat globális stratégiájával összhangban működnek tovább. A budapesti fejlesztőközpont a vezetéstámogató és automatizált vezetési rendszerek hazai központja, amely mesterséges intelligencia- és alkalmazásfejlesztési kompetenciáira épít.  A veszprémi fejlesztőközpont  szenzorok és járműdinamikai rendszerek fejlesztésére specializálódott, saját tesztpályáján és laborjaiban támogatva a K+F folyamatokat. Veszprémben ezenkívül szenzorokat is gyártanak gépjármű-menetbiztonsági rendszerekhez és akkumulátorokhoz. A budapesti gyárban  elektromos vezérlőegységek, kijelzők és infotainment megoldások készülnek a legmodernebb technológiákkal. A vállalat 2023 végétől Európában először Budapesten kezdte el gyártani új generációs elektronikus fékrendszerét, amely magas számítási kapacitással és rendkívül hatékony kiberbiztonsági rendszerrel működik.

A magyarországi AUMOVIO vállalatok menedzsmentjében a hagyomány és a folyamatos megújulás egyszerre érvényesül: a korábbi vezetők tapasztalata és az új vállalati struktúra lehetővé teszi, hogy a hazai telephelyek kiemelkedő szerepet töltsenek be az autóipari innovációk és a jövő mobilitási technológiáinak fejlesztésében. Az AUMOVIO Magyarországon is korszerű, rugalmas és agilis technológiai és mobilitási szereplőként van jelen, közel 3700 munkatársa kiemelkedő teljesítményének köszönhetően.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Akár 50 százalékkal is nőhet az épületek üzemeltetési hatékonysága a Schneider Electric új megoldása, az EcoStruxure™ Foresight Operation segítségével.

A mesterséges intelligencia (MI) támogatással működő platform először egyesíti az energia- és épületmenedzsment, valamint az áramellátási rendszereket.

 Az EcoStruxure™ Foresight Operation lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes infrastruktúrájukat okosabban, gyorsabban és magabiztosabban működtessék. A platform azon túl, hogy megszünteti az épületfelügyeleti és az elektromos rendszerek integrálásával a két terület évtizedek óta fennálló elkülönítését, racionalizálja a mérnöki munkafolyamatokat is, akár 40 százalékkal csökkentve azok időigényét. Az új megoldás összességében akár 50 százalékkal javíthatja a működési hatékonyságot.

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Las Vegas-ban megrendezett Innovation Summit eseményén mutatta be az EcoStruxure™ Foresight Operation rendszert, ami forradalmi előrelépést jelent az épített környezetünk felügyeletében és menedzsmentjében. Az MI és a beépített, több területet lefedő alkalmazások révén az EcoStruxure™ Foresight Operation nem csak figyel és reagál, hanem folyamatosan tanul, alkalmazkodik és előre látja a kihívásokat, még mielőtt azok felmerülnének. Ezt a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiák teszik lehetővé, amelyek valós időben egyesítik és elemzik a teljes épített környezet adatait a jobb döntéshozatal érdekében.

Az egységes platform kiküszöböli a vakfoltokat és egyszerűsíti a vezérlést, jelentősen növelve ezzel a hatékonyságot. A maximális üzemidő és ellenállóképesség érdekében teljes redundancia és MI-diagnosztika áll rendelkezésre, mindezt egy robusztus, biztonságos platform védi. Ennek a kialakításnak köszönhetően az egymással összefüggő elektromos és mechanikus problémák 90 százalékkal gyorsabban megoldhatók. Az előre beépített funkciók révén a rendszer már az első naptól kezdve készen áll a használatra, és a mesterséges intelligencia támogatásával jelentősen csökken a mérnöki munkák elvégzéséhez szükséges idő.

„Az EcoStruxure™ Foresight Operation olyan, mint egy intelligens, soha nem alvó asszisztens, amely segít a szakembereknek gyorsabban cselekedni, okosabban gondolkodni és a legfontosabb területeken beavatkozni, miközben egyszerűsíti a rendszerekhez való hozzáférést egyetlen intuitív felületen, és növeli a működési hatékonyságot”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

A jövő igényeire tervezve

A létesítményeket üzemeltető szakemberek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve – a projektek szoros ütemterveitől és az erőforráshiánytól kezdve az egyre összetettebb szabályozási követelményekig számos tényező nehezíti a dolgukat. A legtöbb helyen azonban még mindig szigetszerűen működő rendszerekre támaszkodnak az épületek üzemeltetése során, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy kritikus fontosságú összefüggések elkerülik az üzemeltetők figyelmét. Ez pedig igen költséges következményekkel járhat: a feszültségingadozás észrevétlen maradhat, amíg nem károsodnak miatta a berendezések; elmulasztják a napenergia kihasználását, miközben a hűtőberendezéseket hálózati áramról működtetik és a csúcsidőszakban vásárolt elektromos áram miatt jelentősen megugorhatnak a költségek.

Ezek a hatékonysági problémák még nagyobb kihívást jelentenek a kritikus fontosságú épületekben, mint az adatközpontok, kórházak és gyógyszeripari létesítmények, ahol a milliszekundumok is számítanak, és még egy rövid leállás is súlyos következményekkel járhat. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az épületek akár a felhasznált energia 40 százalékát is elpazarolhatják, ezért az intelligens, egységes vezérlés megvalósítása még soha nem volt ilyen sürgető. Egy olyan korban, amikor a rendszerek egyre összetettebbek, és komoly kihívást jelent tapasztalt szakembereket találni, a létesítmények üzemeltetőinek olyan eszközökre van szükségük, amelyek egyszerűsítik a műveleteket.

„Az EcoStruxure™ Foresight Operation egyesíti az energia-, áram- és épületkezelési területeket a hatékony felügyelet és vezérlés érdekében, ami azt jelenti, hogy a rendszerek végre ugyanazt a nyelvet beszélik, így a komplexitás egyszerűséggé válik. Ez a megoldás biztosítja a szervezetek számára az épületek kapcsán azt az előrelátást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek egy olyan világban, amely minden wattot, minden másodpercet és minden teret maximálisan kihasznál”

– tette hozzá Manish Kumar.

Az EcoStruxure™ Foresight Operationt a különböző iparágakból érkező ügyfelekkel szorosan együttműködve tervezte meg a Schneider Electric. A bétatesztelésen való részvétel iránt érdeklődők a következő hónapokban csatlakozhatnak a programhoz. Az EcoStruxure™ Foresight Operation 2026 harmadik negyedévében lesz szélesebb körben elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új NGM rendelet több ponton módosítja a kapcsolt vállalkozások dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségeit.

A Forvis Mazars szakértői szerint bár az új szabályozás több területen egyszerűsítést hoz, egyes előírások részletesebbé és szigorúbbá válnak, ezért az érintett adózóknak érdemes időben felkészülniük ezek alkalmazására. A rendelet 2026. január 23-án lép hatályba.

A Magyar Közlöny 157. számában kihirdetett 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról 2026. január 23-tól váltja fel a korábbi, 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet. Az új rendelet több lényeges ponton módosítja a dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályait.

„Az új transzferár-rendelet több ponton egyszerűsíti a dokumentációs kötelezettségeket, ugyanakkor részletesebb elvárásokat fogalmaz meg például a hasznossági teszt, az adatbázis-kutatások és a szegmentálás területén. A változások miatt a kapcsolt vállalkozások számára különösen fontos, hogy időben áttekintsék a jelenleg alkalmazott folyamataikat, és felkészüljenek az új szabályok alkalmazására, különösen a 2026-ban induló adóévek vonatkozásában”

– hívja fel a figyelmet Tomor Ákos, a Forvis Mazars partnere.

A rendelet egyik legfontosabb változása a dokumentációs értékhatárok módosítása. A helyi dokumentum esetében az összevont ügyletenként, szokásos piaci áron és áfa nélkül számított értékhatár 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedett. A fődokumentum-készítési kötelezettség új feltételekhez kötődik: fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha az adózó helyi dokumentumkészítési kötelezettség alá eső ügyleteinek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli összértéke meghaladja az 500 millió forintot. Ennek megfelelően nem szükséges fődokumentumot készíteni akkor, ha a kapcsolt ügyletek éves összértéke meghaladja ezt az értékhatárt, de azok egyenként nem érik el a helyi dokumentumkészítési küszöböt.

A költségátterhelések esetében szintén 500 millió forintos értékhatár került meghatározásra. Ezen összeg felett dokumentáció készítése szükséges, ugyanakkor ebben az esetben elegendő egyszerűsített helyi dokumentum készítése. Az egyszerűsített helyi dokumentum tartalmi követelményei ugyanakkor módosultak a korábbi szabályozáshoz képest, például a funkcionális elemzés is már része ennek a nyilvántartástípusnak.

Jelentős változás érinti az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát és az ezekhez kapcsolódó elfogadott árazási elveket. Emellett a rendelet előírja, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén hasznossági tesztet kell végezni annak vizsgálatára, hogy az adott ügylet az adózó üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt-e. A hasznossági teszt elvégzését dokumentálni is kell.

A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz arra az esetre is, ha a tesztelt fél több tevékenységet végez, és az egyes tevékenységekre külön transzferár-elemzések készülnek. Ilyen esetekben a vállalati szintű adatok szegmentálása és annak bemutatása kötelező.

Az adatbázis-kutatásokkal kapcsolatban is pontosításra kerültek az alkalmazandó főbb lépések (pl. földrajzi területek hierarchiája, valamint az elemzésbe bevonható évek száma). Ezek korábban a NAV honlapján csak iránymutatásként jelentek meg, amelyek egy része mostanra jogszabályi szintre emelkedett.

A rendelettervezettel ellentétben a végleges rendelet szerint a transzferár-nyilvántartások magyar, angol és német nyelven is elkészíthetők.

Az új rendelet 2026. január 23-án lép hatályba. Az adózók dönthetnek úgy, hogy rendelkezéseit már a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazzák, azonban a 2026-ban induló adóévek esetében az új szabályok alkalmazása már kötelező lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!