Ipar
6 innováció, amely gyökeresen átalakíthatja az elektromos autózást
Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik.
Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek megtenni teljesen feltöltött akkumulátorral. Az e-autózás elterjedésének egyik szűk keresztmetszetét még mindig a töltési infrastruktúra adja, a flottakezelésben vezető LeasePlan ezért olyan úttörő töltési fejlesztéseket mutat most be, amelyek rövid időn belül lehetővé tehetik, hogy nagy számban jelenjenek meg villanyautók az utakon.
1. Újratöltés 5 perc alatt
Az e-mobilitás egyik kulcstényezője, hogy minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat. Több töltő képes már fél óra alatt 20-ról 80 százalékra tölteni az akkumulátorokat, az izraeli StoreDot cég azonban még ennél is tovább megy. Az innovátor várhatóan 2024-ben vezeti be a piacra új fejlesztésű akkumulátorát, amellyel 5 perc alatt 160 kilométer megtételére alkalmas töltöttségi szintet lehet elérni bármilyen autó esetén, 2032-re pedig 2 perces töltési időt céloztak meg. Ha a technológia megjelenik a járművekben, gyakorlatilag ugyanolyan gyorsan lehet majd e-autót tölteni, mint hagyományos üzemanyagot tankolni.
2. Töltőpóznák
Egyre gyakoribbak Európában az olyan útszakaszok, ahol a járda mentén elhelyezkedő villanyoszlopok egyben elektromosautó-töltőként is funkcionálnak. Néhány évvel ezelőtt az Ubitricity nevű német startup állt elő az ötlettel, hogy töltőkábelekkel szerelje fel az áramellátást már egyébként is biztosító villanyoszlopokat. Az azóta a Shell tulajdonában lévő cég mára többezer lámpaoszlopot alakított át töltőponttá többek között Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A praktikus és költséghatékony megoldás elsősorban nagyvárosokban terjed gyorsan, ahol kevés járműtulajdonos rendelkezik saját töltési lehetőséggel, így bárki tudja parkolás közben vagy akár éjszaka tölteni az autóját. Nem meglepő tehát, hogy Prágában vagy Amszterdamban is elérhetők már töltőpóznák.
3. Töltőrobotok
Gyakran halljuk, hogy a robotok elveszik a munkánkat. Nos, az autók töltését lehet, hogy hamarosan tényleg átveszik. A Volkswagen és az EV Safe Charge vállalat is vizsgálja ezt a lehetőséget olyannyira, hogy utóbbi már ki is fejlesztette a Ziggy névre hallgató töltőrobotot, amelyet mobilalkalmazáson vagy az elektromos jármű infotainment fedélzeti rendszerén keresztül lehet majd munkára fogni, ha pedig időben hívjuk, a töltés megkezdése előtt le is foglalja és fenntartja a parkolóhelyet addig, amíg oda nem érünk. Az eszköz a folyamat végén visszatér a központi töltőállomásra, ahol a hálózatról, akkumulátortároló rendszerről, napenergiával vagy ezek kombinációjával tölti fel magát újra.
A robotok emberi beavatkozás nélkül végzik a feladatukat, és egyszerre akár több autó töltését is képesek ellátni, egyben pedig promóciós felületként is működhetnek. A széleskörű alkalmazhatóság egyik feltétele a Car-to-X vezeték nélküli kommunikáció elterjedése, ami ahhoz szükséges, hogy a jármű képes legyen kapcsolatba lépni más járművekkel, illetve eszközökkel. Ez a funkció néhány újabb gyártású autóban már rendelkezésre áll, de egyelőre nincs aktiválva, míg régebbi modellekben nem elérhető.
4. Menet közbeni töltés
Nem feltétlenül van szükség töltőállomásra, ha vezetés közben tudjuk tölteni az akkumulátort, amivel jelentős időt spórolhatunk. A svédországi Gotland szigetén például egy 1,6 kilométer hosszú útszakaszon építettek vezeték nélküli töltőpontokat az útburkolatba, amelyek az elektromágneses teret használva töltik a felettük elhaladó elektromos buszokat, illetve kamionokat. A töltési rendszer az úthasználók számára láthatatlan, mivel vezérlőegységei a föld alatt találhatók. A kísérleti projektet azzal a céllal indították, hogy információkat gyűjtsenek az úthálózatokba telepíthető induktív járműtöltési technológia szélesebb körű alkalmazásához.
A többek között a Fiat, Chrysler, Citroen és Peugeot márkájú autókat gyártó Stellantis járműipari konszern nemrég hasonló kísérletbe fogott az olaszországi Chiari településen kiépített pályán, ahol a Fiat 500e modellt tesztelték. A mérések azt mutatták, hogy a jármű az autópályákon megszokott sebességgel haladva nem fogyasztott energiát, vagyis az aszfaltból érkező töltési kapacitás megegyezik a gyorstöltők teljesítményével, a mágneses mező ereje pedig nincs hatással az autóban lévő személyekre. A két projekt eredményei egyben azt is sugallják, hogy a megoldás használatával a jövőben csökkenthető az akkumulátorok mérete, ami könnyebb járműveket jelent és ezáltal kisebb terhelést az utakra, miközben a töltési infrastruktúra közös használata még hatékonyabbá válik. Szintén az induktív töltés elvén működnek Göteborgban azok az aszfaltba épített töltőpadok, melyeken keresztül a helyi taxisok tudják várakozás közben tölteni járműveiket.
5. Villámgyors akkucsere
Minek autót tölteni, ha egyszerűen kicserélhetjük az akkumulátort? Ez a gondolkodás vezérelte a luxuskategóriájú elektromos autókat gyártó kínai Niót, amely akkumulátorcsere-telepek létesítésével vágja át a töltési infrastruktúra gordiuszi csomóját. A megoldás Kínában már elterjedt, ahol idén 2300-ra nő az egységeik száma, 2025-re pedig a szám várhatóan eléri a 4000-et. A vállalat Európában eddig Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, március eleje óta pedig Dániában működtet akkumulátorcsere-telepeket. A teljesen automatizált folyamat mindössze 3 percet vesz igénybe, miközben az akkumulátor, illetve az elektromos rendszer ellenőrzése is megtörténik, hogy a jármű a lehető legjobb beállításokkal hagyja el a helyszínt.
6. Napelemes autók
A holland Lightyear hat éven át fejlesztette saját technológiáját, és tavaly év végén elindította a Lightyear 0 napelemes autó sorozatgyártását. A kocsit 782 darab napelem borítja öt négyzetméteres felületen, ami lehetővé teszi, hogy a 60 kwh teljesítményű akkumulátorral rendelkező, hivatalosan 625 kilométer hatótávolságú jármű további napi 70 kilométert tudjon megtenni a napenergiának köszönhetően, ami felhős időben mintegy a felére csökken. A tervek szerint összesen kevesebb mint 1000 példány készül az autóból, amelyből hetente egy darabot szerelnek össze manufakturális jelleggel, de a kapacitást rövid időn belül évi ezer darabra szeretnék növelni.
Időközben már a Lightyear 2 várólistájára is fel lehet iratkozni, amellyel információk alapján 800 kilométert autózhatunk majd, mielőtt újra kéne töltenünk. A modell 2024/2025-től a LeasePlan kínálatában is elérhető lesz Európában, az Egyesült Államokban és egyéb nemzetközi piacokon, ami újabb mérföldkövet jelent a két cég 2018 óta tartó együttműködésében. A LeasePlan célja, hogy flottájában 2030-ra nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátást, ezzel összhangban pedig a holland anyavállalat néhány évvel ezelőtt felvette kipróbálható flottaautói közé a Lightyeart is, melynek sikereire alapozva fonta most a két cég még szorosabbra a partnerséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
A nitrogén napjaink iparában kulcsfontosságú szerepet tölt be, olyannyira, hogy gyakran az „ötödik közműként” emlegetik a víz, az elektromos energia, a földgáz és a sűrített levegő mellett. Számos vállalat külső beszállítótól szerzi be, míg mások helyben állítják elő. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan hat a nitrogén tisztasága a költségekre, és milyen előnyöket kínál a helyszíni előállítás pénzügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontból.
Tisztaság és minőség – nem ugyanaz
Gyakori tévhit, hogy a gáz tisztasága megegyezik a minőségével, pedig a két fogalom különbözik. A tisztaság kizárólag a gáz összetételére, koncentrációjára utal: például 95%-os nitrogén esetén a maradék 5% jellemzően oxigén. A minőség ezzel szemben azt jelzi, hogy milyen egyéb szennyeződések találhatók a gázban.
További részletek:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/difference-industrial-gas-purity-quality
Miért jelenthet költségelőnyt a helyszíni nitrogéntermelés?
A helyszíni nitrogéngenerátorok lehetővé teszik, hogy a felhasználók pontosan az adott alkalmazás igényeihez igazított tisztaságú gázt állítsanak elő. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy az alacsonyabb tisztasági szint kevesebb energia felhasználásával érhető el, így a működési költségek jelentősen csökkenthetők.
Ezzel szemben a palackos vagy folyékony formában szállított nitrogén általában egységesen magas tisztaságú, ami a kriogén előállítás sajátossága. A gyakorlatban ez sok esetben felesleges túlköltekezést jelent, mivel a felhasználók gyakran nem igényelnek ilyen magas tisztaságot.
Részletesebb magyarázat:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/nitrogen-oxygen-purity-cost
A helyszíni termelés további előnye, hogy teljes kontrollt biztosít a nitrogén tisztasága, nyomása és mennyisége felett. Erről és a nitrogéngáz előállítási technológiákról itt olvashat többet:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators
Rejtett költségek és kockázatok a külső ellátásnál
Nitrogén vásárlása vagy bérlése esetén a költségek nemcsak magasabbak lehetnek, hanem nehezebben is tervezhetők. A felhasználók ki vannak téve többek között:
- hosszú távú szerződéseknek,
- árnövekedésnek,
- logisztikai költségeknek,
- valamint a folyékony nitrogén tárolásából adódó biztonsági kockázatoknak.
Ezzel szemben a helyszíni előállítás kiszámíthatóbb működést, alacsonyabb költséget és kisebb környezeti terhelést kínál.
Milyen előnyöket kínál a helyben előállított nitrogén?
A rendszeresen nitrogént használó vállalatok számára a helyszíni termelés több szempontból is kedvező:
- alacsonyabb összköltség egységnyi gázra vetítve,
- kiszámíthatóbb, stabil költségstruktúra,
- nincs gázveszteség vagy felesleges pazarlás,
- kevesebb adminisztráció és logisztikai feladat,
- nagyobb üzembiztonság (nincs nagymennyiségű tárolt gáz),
- minimális környezeti lábnyom,
- folyamatos, megbízható ellátás,
- kompakt és alacsony zajszintű működés.
A működés rövid bemutatója videón:
A helyszíni nitrogén-előállítás technológiái
A nitrogéngenerátorok két fő elven működnek:
PSA technológia (Pressure Swing Adsorption)
A PSA eljárás magas, akár 99,999%-os tisztaságot biztosít, jelentős kapacitás mellett. Ez különösen fontos az elektronikai, gyógyszeripari vagy vegyipari alkalmazásoknál.
Megtekinthető itt:
Membrános technológia
A membrános rendszerek rugalmasan 95–99,5% közötti tisztaságot kínálnak, és kisebb energia- valamint karbantartási igénnyel működnek. Ideálisak például tűzvédelemhez, műanyagipari folyamatokhoz vagy élelmiszeripari alkalmazásokhoz.
Kompakt, integrált megoldás
A korszerű nitrogéntermelő rendszerek kompakt kivitelben, előre összeállítva érhetők el. Ezek magukban foglalják a szükséges fő komponenseket: kompresszort, levegőkezelő egységet, nitrogéngenerátort, nyomásfokozót, tartályokat és vezérlést.
Az ilyen rendszerek gyorsan telepíthetők, és azonnali, megbízható gázellátást biztosítanak:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/high-pressure-skid
Bemutató videó a nitrogéntermelő komplett rendszerről:
További információ
Ha részletesebben is szeretne megismerkedni a nitrogéngenerátorok működésével és előnyeivel, látogasson el az alábbi oldalra:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/nitrogen-generation
Kapcsolat: kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
Tizenkét alkalmas ingyenes online kiberbiztonsági rendezvénysorozatot indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kkv-szektor számára. A kiberbiztonsági törvény szerint 2026. június 30-ig kell átesniük az auditon a törvény hatálya alá eső cégeknek. A nagyvállalatok zömmel már megtették a szükséges lépéseket, de a kkv-knak jelentős teher ez az európai uniós előírás.
A NIS2-audit kötelező az érintett cégek számára, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A Kamara kiberbiztonsági programjának kiemelt célja azon cégek segítése, amelyek még nem kezdték meg a felkészülést, vagy akik lemaradásban vannak a határidőkhöz képest. Tavaly több mint háromszáz hazai vállalkozás összesen 1 milliárd forint megtakarítást ért el a kiberbiztonsági programmal, amelynek folytatásában a cégek nem csak a jogszabályi követelményeknek felelhetnek meg, hanem tudatosan és biztonságosan működhetnek a digitális környezetben.
A program idén kibővített témakörökkel és tartalommal, továbbra is ingyenesen érhető el a vállalkozások számára. Az idei programban kiemelt figyelmet kap a NIS2-irányelvhez kapcsolódó alprojekt, ahol a kiberbiztonsági törvény mellett átfogó kitekintést kapnak a cégek a várható új uniós szabályozásokról is.
A kiberbiztonsági program a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) szoros együttműködésben a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programjában valósul meg. A rendezvényeken a vállalkozások számára könnyebben beépíthetővé válnak például a vizsgálati jelentések szakmai értelmezései vagy a szükséges intézkedések megtervezése. A hatósággal történő együttműködés biztosítja, hogy a kiadott iránymutatások hitelesek és jól használhatók.
A program másik fontos eszközének, a SecureBot sérülékenységvizsgálati rendszernek a funkcionalitása is jelentősen bővült. A megoldás már webes szolgáltatások elemzésére is képes, és használata nemcsak a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számára ajánlott, hanem minden olyan cégnek, amely webes felülettel rendelkezik. A további tervek szerint a Kamara a rendszert integrálni kívánja a céges kockázatkezelési rendszerekbe, és tervezi kiegészítő tanácsadás nyújtását is.
A Kamara új együttműködési megállapodásokat is kötött a szakterületen. Az informatikai rendszerek ellenőrzésére, biztonságára, kockázatkezelésére és irányítására specializálódott globális szakmai szervezettel, az Információs Rendszerek Audit és Ellenőrzési Egyesületével, az ISACA-val és a kkv-k, startupok és a közszféra digitális transzformációját támogató, Európai Digitális Innovációs Központtal, a Digitaltech EDIH-hel kötött megállapodások értelmében a szervezetek részt vesznek a kiberbiztonsági program elemeinek népszerűsítésében, valamint kiegészítő, tudatosító megoldásokkal segítik a kkv-kat.
Az online eseményeket novemberig kéthetente rendezik meg, ezekre a nis2.mkik.hu oldalon lehet jelentkezni, a következő kiberbiztonsági rendezvény várhatóan június közepén lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
Az előzetes ütemezésnek megfelelően sikeresen leszállított több mint 290 millió dollár értékű mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúra megoldást a TeraWulf Lake Mariner adatközpontjához a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, valamint a digitális infrastruktúra folyadékhűtési technológiájának fejlesztésében élen járó Motivair by Schneider Electric. A projekt jó példa arra, hogyan képes az integrált áramellátás, hűtés és digitális intelligencia új kapacitást biztosítani az MI-korszak által megkövetelt ütemben.
A már meglévő telephely és áramellátási infrastruktúra új generációs digitális infrastruktúra központtá alakítása révén a fejlesztést követően a Lake Mariner létesítmény várhatóan akár 750 MW energiaigényt is képes lesz kiszolgálni. A Buffalo közelében, Barkerben (New York állam, Egyesült Államok) található központ a Motivair iparágvezető folyadékhűtési megoldásait és a Schneider Electric integrált áramellátási infrastruktúráját használja a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC), felhőalapú és mesterséges intelligencia (MI) feladatok támogatására.
A műszaki tervezés, a mérnöki szakértelem, a fejlett energiainfrastruktúra, az innovatív hűtési technológiák, valamint a támogató szoftverek és szolgáltatások ötvözésével ez az együttműködés segíti a TeraWulfot az MI-kompatibilis adatközpontok iránti növekvő igény kiszolgálásában, ezzel egyidejűleg pedig az energiafelhasználás és az üzemeltetési teljesítmény optimalizálásában.
Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a Lake Mariner létesítmény kihasználja az alacsony költségű, megbízható áramellátást és a skálázható infrastruktúrát, működését pedig a fő bérlők, a Core42 és a Fluidstack (amit a Google támogat) hosszú távú bérleti szerződései biztosítják. A telephely New York állam regionális villamosenergia-hálózatából kap ellátást, amelynek energiamixében mintegy 89 százalékot tesz ki a szén-dioxid-kibocsátásmentes, tiszta energia, emellett pedig jelentős többletenergiával rendelkezik az ügyfelek HPC és MI-terheléseinek kiszolgálására.
„A TeraWulf stratégiájának középpontjában a skálázható, energiahatékony infrastruktúra biztosítása áll, amely képes támogatni az egyre növekvő MI- és HPC-terheléseket. Az olyan iparági vezető vállalatokkal megvalósuló szoros együttműködés révén, mint a Schneider Electric és a Motivair, felgyorsítjuk az MI-kompatibilis kapacitás fejlesztését a Lake Mariner létesítményünkben, miközben megerősítjük azokat a stabil működési alapokat, amelyek szükségesek a hosszú távú ügyféligények kiszolgálásához”
– mondta el Sean Farrell, a TeraWulf operatív igazgatója.
Mivel a TeraWulf tizenkét hónapon belül akart kialakítani több, kifejezetten az MI támogatására szolgáló adatközpontot a telephelyen, vezető stratégiai energiatechnológiai partnerként a projekt során szigorú építési és üzemeltetési határidőket kellett betartania a Schneider Electricnek és a Motivairnek. A TeraWulf emellett műszaki tervezési és mérnöki tanácsadást is igényelt a Schneider Electric Galaxy VX szünetmentes tápegységeinek (UPS), Galaxy lítium-ion akkumulátor-rendszereinek, Motivair hűtőfolyadék-elosztó egységeinek (CDU-k), rack-be építhető elosztócsöveknek és hűtött ajtóknak, valamint a NetShelter rackeknek és szekrényeknek a telepítéséhez. Ezen felül a fejlett felügyelet és a digitális intelligencia érdekében integrálták a Schneider Electric díjnyertes szoftvermegoldását, az EcoStruxure IT Data Center Expertet, míg a Motivair „Client Services” szolgáltatását a kockázatok előrejelzésére, a zavarok minimalizálására és a hűtési beruházás hatékonyságának maximalizálására használták.
„Ahogy az MI-infrastruktúra iránti igény gyorsul, a „time to power” a növekedés meghatározó korlátjává vált. Az üzemeltetőknek olyan partnerekre van szükségük, akik képesek összehangolni a fejlett infrastruktúrát, a szolgáltatásokat és az energiatechnológiai szakértelmet a nagyméretű MI-adatközpontok megvalósításának felgyorsítására. A TeraWulf-fal kötött partnerségünk eredményeként egy olyan stratégiai koncepciót valósítunk meg, ami lehetővé teszi egy hagyományos ipari telephelyen is a helyszíni áramellátás, a mesterséges intelligenciával támogatott automatizálás, a fejlett folyadékhűtés és a digitális intelligencia összekapcsolását. Rugalmas, hatékony és skálázható adatközponti megoldásokat szállítunk az MI-korszak által megkövetelt sebességgel és méretben”
– hangsúlyozta Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” részlegének ügyvezető alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Az új Honda Prelude: a határtalan siklás élménye
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
-
Gazdaság2 hét ago
A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben
-
Ipar2 hét ago
PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában
-
Okoseszközök1 hét ago
A soundcore bemutatta a Liberty 5 Pro és Liberty 5 Pro Max modelleket, az első termékeket ANKER THUS™ AI chipkészlettel
-
Zöld2 hét ago
Szintet lépett a Schneider Electric és a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány együttműködése
-
Egészség1 hét ago
Magyarul is beszélő vércukormérő segíti a látássérült és gyermek diabéteszes betegeket
-
Gazdaság1 hét ago
Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly






