Ipar
6 innováció, amely gyökeresen átalakíthatja az elektromos autózást
Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik.
Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek megtenni teljesen feltöltött akkumulátorral. Az e-autózás elterjedésének egyik szűk keresztmetszetét még mindig a töltési infrastruktúra adja, a flottakezelésben vezető LeasePlan ezért olyan úttörő töltési fejlesztéseket mutat most be, amelyek rövid időn belül lehetővé tehetik, hogy nagy számban jelenjenek meg villanyautók az utakon.
1. Újratöltés 5 perc alatt
Az e-mobilitás egyik kulcstényezője, hogy minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat. Több töltő képes már fél óra alatt 20-ról 80 százalékra tölteni az akkumulátorokat, az izraeli StoreDot cég azonban még ennél is tovább megy. Az innovátor várhatóan 2024-ben vezeti be a piacra új fejlesztésű akkumulátorát, amellyel 5 perc alatt 160 kilométer megtételére alkalmas töltöttségi szintet lehet elérni bármilyen autó esetén, 2032-re pedig 2 perces töltési időt céloztak meg. Ha a technológia megjelenik a járművekben, gyakorlatilag ugyanolyan gyorsan lehet majd e-autót tölteni, mint hagyományos üzemanyagot tankolni.
2. Töltőpóznák
Egyre gyakoribbak Európában az olyan útszakaszok, ahol a járda mentén elhelyezkedő villanyoszlopok egyben elektromosautó-töltőként is funkcionálnak. Néhány évvel ezelőtt az Ubitricity nevű német startup állt elő az ötlettel, hogy töltőkábelekkel szerelje fel az áramellátást már egyébként is biztosító villanyoszlopokat. Az azóta a Shell tulajdonában lévő cég mára többezer lámpaoszlopot alakított át töltőponttá többek között Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A praktikus és költséghatékony megoldás elsősorban nagyvárosokban terjed gyorsan, ahol kevés járműtulajdonos rendelkezik saját töltési lehetőséggel, így bárki tudja parkolás közben vagy akár éjszaka tölteni az autóját. Nem meglepő tehát, hogy Prágában vagy Amszterdamban is elérhetők már töltőpóznák.
3. Töltőrobotok
Gyakran halljuk, hogy a robotok elveszik a munkánkat. Nos, az autók töltését lehet, hogy hamarosan tényleg átveszik. A Volkswagen és az EV Safe Charge vállalat is vizsgálja ezt a lehetőséget olyannyira, hogy utóbbi már ki is fejlesztette a Ziggy névre hallgató töltőrobotot, amelyet mobilalkalmazáson vagy az elektromos jármű infotainment fedélzeti rendszerén keresztül lehet majd munkára fogni, ha pedig időben hívjuk, a töltés megkezdése előtt le is foglalja és fenntartja a parkolóhelyet addig, amíg oda nem érünk. Az eszköz a folyamat végén visszatér a központi töltőállomásra, ahol a hálózatról, akkumulátortároló rendszerről, napenergiával vagy ezek kombinációjával tölti fel magát újra.
A robotok emberi beavatkozás nélkül végzik a feladatukat, és egyszerre akár több autó töltését is képesek ellátni, egyben pedig promóciós felületként is működhetnek. A széleskörű alkalmazhatóság egyik feltétele a Car-to-X vezeték nélküli kommunikáció elterjedése, ami ahhoz szükséges, hogy a jármű képes legyen kapcsolatba lépni más járművekkel, illetve eszközökkel. Ez a funkció néhány újabb gyártású autóban már rendelkezésre áll, de egyelőre nincs aktiválva, míg régebbi modellekben nem elérhető.
4. Menet közbeni töltés
Nem feltétlenül van szükség töltőállomásra, ha vezetés közben tudjuk tölteni az akkumulátort, amivel jelentős időt spórolhatunk. A svédországi Gotland szigetén például egy 1,6 kilométer hosszú útszakaszon építettek vezeték nélküli töltőpontokat az útburkolatba, amelyek az elektromágneses teret használva töltik a felettük elhaladó elektromos buszokat, illetve kamionokat. A töltési rendszer az úthasználók számára láthatatlan, mivel vezérlőegységei a föld alatt találhatók. A kísérleti projektet azzal a céllal indították, hogy információkat gyűjtsenek az úthálózatokba telepíthető induktív járműtöltési technológia szélesebb körű alkalmazásához.
A többek között a Fiat, Chrysler, Citroen és Peugeot márkájú autókat gyártó Stellantis járműipari konszern nemrég hasonló kísérletbe fogott az olaszországi Chiari településen kiépített pályán, ahol a Fiat 500e modellt tesztelték. A mérések azt mutatták, hogy a jármű az autópályákon megszokott sebességgel haladva nem fogyasztott energiát, vagyis az aszfaltból érkező töltési kapacitás megegyezik a gyorstöltők teljesítményével, a mágneses mező ereje pedig nincs hatással az autóban lévő személyekre. A két projekt eredményei egyben azt is sugallják, hogy a megoldás használatával a jövőben csökkenthető az akkumulátorok mérete, ami könnyebb járműveket jelent és ezáltal kisebb terhelést az utakra, miközben a töltési infrastruktúra közös használata még hatékonyabbá válik. Szintén az induktív töltés elvén működnek Göteborgban azok az aszfaltba épített töltőpadok, melyeken keresztül a helyi taxisok tudják várakozás közben tölteni járműveiket.
5. Villámgyors akkucsere
Minek autót tölteni, ha egyszerűen kicserélhetjük az akkumulátort? Ez a gondolkodás vezérelte a luxuskategóriájú elektromos autókat gyártó kínai Niót, amely akkumulátorcsere-telepek létesítésével vágja át a töltési infrastruktúra gordiuszi csomóját. A megoldás Kínában már elterjedt, ahol idén 2300-ra nő az egységeik száma, 2025-re pedig a szám várhatóan eléri a 4000-et. A vállalat Európában eddig Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, március eleje óta pedig Dániában működtet akkumulátorcsere-telepeket. A teljesen automatizált folyamat mindössze 3 percet vesz igénybe, miközben az akkumulátor, illetve az elektromos rendszer ellenőrzése is megtörténik, hogy a jármű a lehető legjobb beállításokkal hagyja el a helyszínt.
6. Napelemes autók
A holland Lightyear hat éven át fejlesztette saját technológiáját, és tavaly év végén elindította a Lightyear 0 napelemes autó sorozatgyártását. A kocsit 782 darab napelem borítja öt négyzetméteres felületen, ami lehetővé teszi, hogy a 60 kwh teljesítményű akkumulátorral rendelkező, hivatalosan 625 kilométer hatótávolságú jármű további napi 70 kilométert tudjon megtenni a napenergiának köszönhetően, ami felhős időben mintegy a felére csökken. A tervek szerint összesen kevesebb mint 1000 példány készül az autóból, amelyből hetente egy darabot szerelnek össze manufakturális jelleggel, de a kapacitást rövid időn belül évi ezer darabra szeretnék növelni.
Időközben már a Lightyear 2 várólistájára is fel lehet iratkozni, amellyel információk alapján 800 kilométert autózhatunk majd, mielőtt újra kéne töltenünk. A modell 2024/2025-től a LeasePlan kínálatában is elérhető lesz Európában, az Egyesült Államokban és egyéb nemzetközi piacokon, ami újabb mérföldkövet jelent a két cég 2018 óta tartó együttműködésében. A LeasePlan célja, hogy flottájában 2030-ra nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátást, ezzel összhangban pedig a holland anyavállalat néhány évvel ezelőtt felvette kipróbálható flottaautói közé a Lightyeart is, melynek sikereire alapozva fonta most a két cég még szorosabbra a partnerséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Forradalmi megoldás az építőiparban
Falazórobotot mutatott be a Wienerberger Magyarországon
Magyarországra is megérkezett a Wienerberger új falazórobotja, amely teljes kőművescsapatok munkáját láthatja el az építkezéseken. Az innovatív technológiai fejlesztés gyorsan, tökéletes pontossággal dolgozik, és megoldást kínál az építőipart sújtó jelentős munkaerőhiányra. Az építőanyaggyártó magyar csapata azon dolgozik, hogy a robotot minél előbb a hazai kivitelező cégek rendelkezésére bocsájtsa, így javítva az építkezések hatékonyságát és minőségét.
Több száz építőipari szakember, kivitelező, beruházó és kereskedő társaságában mutatkozott be idehaza a WLTR – ejtsd Valter – névre keresztelt innovatív falazórobot. A piacvezető építőanyaggyártó Wienerberger és a cseh GreenBuild forradalmi újdonsága óránként akár 10 négyzetméter falazat kivitelezésére képes tökéletes pontossággal, akár 3,25 méteres magasságig. A kereskedelmi, ipari, valamint lakóépületek külső-belső teherhordó falainak és válaszfalainak felépítésére alkalmas robot hozzávetőleg egy ötfős kőműves csapat munkájának megfelelő kapacitással rendelkezik. WLTR a falazóelemeket a tervrajzot pontosan követve, gépi precizitással helyezi el, ezáltal kiküszöbölve a hibázás lehetőségét és biztosítva a munka egyenletes minőségét.
Az építőipar egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal néz szembe egész Európában, amely nemcsak az építkezések költségeit növeli, de a kivitelezések idejét is jelentősen meghosszabbítja. Ezzel az egyedi fejlesztéssel a Wienerberger célja, hogy megoldást kínáljon a szakemberhiánnyal küzdő építőipari cégek problémáira, és jelentősen hozzájáruljon az építőipari hatékonyság növeléséhez.
„A WLTR falazórobot nem csupán egy egyedülálló technológiai fejlesztés, hanem valós megoldás egy égető piaci igényre. A munkaerőhiány ugyan nem az egyedüli probléma az ágazatban, de jelentős gondokat okoz, és ezzel együtt a fenntartható megoldások és a hatékonyság javítása iránti igény is folyamatosan nő”
– mondta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.
„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a megoldással egy olyan nagy múltra visszatekintő, ma is meghatározó szerepet betöltő építőanyagot, mint az égetett kerámia, sikerült a legmodernebb technológiával párosítani. A Wienerberger célja, hogy a kiváló minőségű kerámia építőanyagok mellett olyan megoldásokkal segítse az építőipari szereplők munkáját, amik javítják a kivitelezések minőségét, valamint csökkentik az építkezések idejét és költségeit”
– tette hozzá a szakember.
A robot jelenleg a Wienerberger által fejlesztett Porotherm Robot Ready falazóelemekkel dolgozik, amelyek speciális, európai szabadalommal védett, a robot által könnyen megfogható kialakításuk révén teszik lehetővé az automatizált falazást. A technológia a paneles építési megoldásokkal szemben egy sokkal fenntarthatóbb alternatívát nyújt, miközben megőrzi az égetett kerámia használatából fakadó előnyöket.
A cseh piacon már nagy sikerrel alkalmazott WLTR hamarosan a magyar kivitelezők számára is elérhetővé válik. Az építőanyaggyártó néhány éven belül tömeges elterjedésre számít, ugyanis a robotizált falazás teljes költsége versenyképes a hagyományos építési technológiákkal. Ez a lépés itthon is elősegítheti a digitalizáció térnyerését és a fenntartható építési gyakorlatok elterjedését a szektorban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés
Az ipari digitalizáció nem csupán gépekben, hanem a gondolkodásmódban is forradalmat hoz. Jelenleg a magyarországi kis- és középvállalkozások döntő többsége még nem alkalmaz fejlett Operational Intelligence (üzemeltetési intelligencia, OI) rendszereket.
Az Operational Intelligence rendszer valós idejű adatgyűjtéssel és -elemzéssel segíti a vállalatokat abban, hogy gyorsan és megalapozottan hozzanak döntéseket az üzleti működésük optimalizálására. Az iparági átlagos teljesítményszint 25–30% között mozog, szemben a nemzetközi élmezőny – például a Toyota – által elért 80% feletti értékekkel. Ennek a szintnek az eléréséhez elengedhetetlen az adatalapú döntéshozatal és a fejlett monitoringrendszer. Az Sz. Variáns célkitűzése, hogy jelentősen szűkítse ezt a különbséget, és hosszú távon is versenyképes pozíciót építsen ki a hazai és akár nemzetközi piacokon egyaránt. A cég ezen irányelveket veszi alapul mikor újabb és újabb beruházásokat hajt végre. Így a cég legfrissebb beruházása is ezt az elképzelését bizonyítja, amely egy újtípusú, pontosabban egy bígelést kiváltó marógép a papíralapú csomagolástechnikában. Az eszköz nemcsak a gyártási pontosságot, azaz a dobozon lévő hajtóélek pontosságát növeli, hanem az Ipar 4.0 elveire építve azonnali adatkinyeréssel segíti a gyártás, vizualizált teljesítménymutatókkal és mikroszintű elemzésekkel támogatja a gyártás hatékonyságát.
Az új eszköz mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a belső kommunikáció fejlesztésére is. Az üzemi és irodai monitorhálózattal, napi hangulatmérő barométerrel, valamint strukturált vezetői párbeszéddel alakítja ki azt az emberközpontú működést, amely hosszú távon is versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.
Lehet, hogy a jövő luxus dobozai is Debrecenben készülnek majd?
A csúcstechnológiás zónamotorokkal működő biegelést kiváltó élmarógép nemcsak a gyorsaság, hanem a precizitás terén is kimagasló teljesítményt nyújt. A gép lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi gyártási paraméterek egyetlen gombnyomásra visszanyerhetők legyenek, így az átállási idő akár több óráról mindössze 15 percre csökkenthető. A hagyományos biegelési technikákkal ellentétben a gép roncsolásmentes, kimart vájatokat készít, amelyek garantálják a szabályos, éles és esztétikus hajtásokat.
„Az új berendezés nem a meglévő technológia kiváltására, hanem annak kiegészítésére és továbbfejlesztésére szolgál, lehetőségeket nyitva meg a gyártás diverzifikálása előtt. A régióban, illetve Magyarországon mindössze egy-két vállalat rendelkezik ilyen berendezéssel, így ez a technológiai újdonságnak számít. A speciális dobozformák előállítása, a töltőgépes konfekcionálás támogatása, valamint a finoman kialakított hajtóélek precíz gyártása révén az Sz. Variáns képessé válik olyan iparágak kiszolgálására – mint például az elektronikai, a luxuscikkeket gyártó vállalatok – amelyek korábban technológiai korlátok miatt nem voltak elérhetők.”
– fejtette ki Szakál János, az Sz.Variáns ügyvezető igazgatója.
Valós idejű termelési adatok a hatékonyság szolgálatában
Az új generációs biegelőgép tökéletesen illeszkedik az Ipar 4.0 szemléletébe, amely a rendszerszintű gondolkodást, az automatizációt és az adatvezérelt döntéshozatalt helyezi előtérbe. A berendezés a működés során folyamatosan gyűjti és naplózza a teljesítményadatokat, lehetővé téve a mikromegállások, a termelési hatékonyság valós idejű nyomon követését és elemzését. Ennek köszönhetően a munkatársak nem csupán utólagos értékelésekre hagyatkozhatnak, hanem azonnali beavatkozással optimalizálhatják a folyamatokat, jelentősen növelve ezzel az üzemi hatékonyságot.
Digitális kijelző alapú kommunikáció – Információ ott és akkor, ahol valóban szükség van rá
Az Sz. Variáns nemcsak technológiai innovációban jár élen, hanem a belső információáramlás újra szervezésében is meghatározó szerepet vállal. A gyártósorokhoz telepített monitorok lehetővé teszik, hogy a munkatársak valós időben, közvetlenül férjenek hozzá a műszaki utasításokhoz, a teljesítménymutatókhoz (KPI-okhoz), valamint a napi célkitűzésekhez és eredményekhez.
A megoldás egyszerre biztosít célzott, területspecifikus tájékoztatást és átfogó, digitális vállalati szintű kommunikációt is. Nemcsak a gyártási folyamatok, hanem a „real time” kommunikáció is digitalizált módon segíti a hatékonyságot.
Mérhető munkavállalói élmény – Tudatos employer branding az ipari környezetben
Az Sz. Variáns a digitalizációt nem csupán technológiai, hanem humán fókuszú eszközként is alkalmazza. Az üzemben elhelyezett, egyszerűen kezelhető „smiley készülék” lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy napi szinten, anonim módon jelezhessék aktuális közérzetüket. Az így nyert adatok valós időben segítenek feltárni a szervezeti hangulat alakulását. A rendszeres, strukturált 1:1 felső, középvezetői és a termelésben lévő kollégákkal folytatott megbeszélések – heti vagy kétheti vagy havi gyakorisággal – nemcsak a személyes visszacsatolás platformjai, hanem az értékalapú vezetés megerősítésének is hatékony eszközei.
Az Sz. Variáns fejlesztései azt mutatják, hogy a versenyképes ipari működéshez ma már elengedhetetlen az adatvezérelt technológia és az emberközpontú vállalatirányítás összehangolása. Az új biegelőgép és a kapcsolódó digitális megoldások nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem hosszú távon is erősítik a munkavállalói elkötelezettséget, ezzel erősítve az Sz.Variáns cégértékét és a piaci pozícióját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Üzlet a levegőből: a gázok láthatatlan szerepe a mindennapi életünkben
Ipari gázgyártás Magyarországon.
A minket körülvevő levegő nemcsak az élet alapja, hanem számos iparág számára is nélkülözhetetlen „nyersanyag”. Az ipari és orvosi gázok kulcsszerepet játszanak a kórházakban, az élelmiszeriparban, a gyártásban és a csúcstechnológiai szektorban is. De hogyan nyerik ki ezeket a fontos anyagokat, és milyen technológia teszi ezt lehetővé? A hazai gázgyártás egyik meghatározó szereplője adott betekintést ebbe a világba.
Érték a levegőből: mínusz 250 fokon
Kevesen tudják, hogy az ipari és orvosi gázok jelentős részét közvetlenül a levegőből nyerik ki. Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég légbontási technológiája lehetővé teszi a levegőt alkotó gázok – nitrogén, oxigén, argon, valamint a ritkább nemesgázok – egyenkénti szétválasztását.
A folyamat során a levegőt ún. kriogén hőmérsékletre, azaz körülbelül mínusz 250-260 Celsius-fokra hűtik, így cseppfolyós állapotba kerül. A gázok forráspontjaik szerint különülnek el: előszőr a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok – például a xenon, a kripton és a neon. Az így kinyert gázokat speciális tartályokban tárolják, palackozzák, vagy folyékony formában tartálykocsival szállítják a felhasználókhoz. Ezek az anyagok szinte minden iparágban jelen vannak.
Tudta? Az oxigénpalackok súlya különösen fontos a mentősök számára. Az alumíniumból készült palackok sokkal könnyebbek az acél változatoknál, így kevésbé terhelik a dolgozókat, és nagyobb mozgékonyságot biztosítanak vészhelyzetben.
Altatógáz: az egészségügytől a csúcstechnológiáig
Répcelak és környéke nemcsak Magyarország legjelentősebb természetes szén-dioxid forrása, hanem a térség egyik legfontosabb lelőhelye is. Az ottani mezőkből kinyert és feldolgozott szén-dioxid elengedhetetlen a szénsavas üdítőitalok gyártásában, hegesztésnél és orvosi alkalmazásoknál is.
Répcelakon található továbbá Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (altatógáz) gyártó üzeme is, amely belföldi és nemzetközi piacokra egyaránt szállít. Ezek az üzemek nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, hanem exportálnak is olyan növekvő piacokra, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország, ahol a helyi gyártókapacitás korlátozott, viszont a kereslet – különösen az elektronikai ipar részéről – folyamatosan nő.
Tudta? A szén-dioxidot az üvegházi növénytermesztésben szintén használják. A fotoszintézis serkentésével növeli a terméshozamot, ezért egyes kertészetek dúsítják vele az üvegházak levegőjét a gyorsabb és szabályozottabb növekedés érdekében.
A dinitrogén-oxid altatásra és fájdalomcsillapításra való hasznosítása az egészségügyben szinte köztudott, de ugyanilyen kulcsszerepet játszik a csúcstechnológiai iparban: elengedhetetlen például a mikroszkopikus precizitású chipek és a kijelzők előállításánál is.
A modern technológia a tartályokat is figyeli
A vezérigazgató azt is kifejtette az Ipar Hangjai podcast legújabb adásában, hogy bár az ipari gázok a vállalatok gyártási költségeinek kis részét teszik ki, számos ipari folyamatban nélkülözhetetlenek. Emiatt pontos logisztikai tervezést igényel a kiszállításuk, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és az automatizálás.
A Linde fejlett telemetriai rendszereket és mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt algoritmusokat alkalmaz a logisztika optimalizálására. Az MI folyamatosan elemzi a fogyasztási mintákat, előrejelzi az igényeket, és kiválasztja az optimális szállítási útvonalakat, – a költségek és a környezeti hatás csökkentése érdekében, – miközben biztosítja a zavartalan ellátást például a kórházak és gyárak számára. Ausztria és Németország kórházaiban már digitális palackokat használnak, amelyek lehetővé teszik az orvosi oxigénkészletek automatikus nyomon követését és kezelését is.
Ez a modern infrastruktúra olyan automatizálási megoldásokat integrál, amelyekkel a működési folyamatok távolról is vezérelhetőek. Például a Linde üzemeiben Siemens irányító- és automatizálási rendszerek működnek, amelyek precízen szabályozzák a kompresszorokat és hűtőrendszereket, ezáltal biztosítva a magas minőségű és energiahatékony üzemelést.
Mini gázüzemek a nagyipari szereplőknek
A Linde működésének egyik legérdekesebb eleme a helyszíni gáztermelés, amely különösen előnyös a nagy ipari gázfogyasztók – például hazai akkumulátorgyártók – számára. Ezek a gyárak közvetlen környezetében, helyben kialakított üzemek teljes mértékben az adott vállalat igényeihez igazodnak, lehetővé téve az oxigén, nitrogén vagy hidrogén közvetlen előállítását a gyártási folyamatok részeként. A Linde ezekben az esetekben nemcsak a berendezéseket telepíti és üzemelteti, hanem folyamatos távoli felügyeletet és optimalizálást is biztosít.
Fenntarthatóság a gázgyártásban
Az ipari és orvosi gázok előállítása energiaigényes folyamat, ezért a Linde kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyság javítására. Ezek az erőfeszítések illeszkednek az olyan iparági trendekhez, mint a megújuló energia integrálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, – összhangban az EU Green Deal és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A gázcég magyarországi telephelyein napelemparkokat telepítenek, hogy termelés egy részét megújuló energiából fedezzék, miközben folyamatosan optimalizálják az energiafelhasználást. A közúti szállítás csökkentése érdekében vasúti tartálykocsikat vásároltak, és megkezdték az elektromos teherautók tesztelését is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Mozgásban2 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Bizonytalanabbá váltak a munkáltatók a külföldi munkaerő-kölcsönzésben
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora