Ipar

Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya

Az EU is megcélozta a körkörösséget, a hullámpapírból készülő csomagolások már ma teljesítik az elvárást.

Minden európai lakos évente 180 kilogramm hulladékot termel pusztán csomagolóanyagból, ezért az Európai Bizottság tavaly év végén új szabályokat hozott a pazarló csomagolás megszüntetésére és az újrafeldolgozás ösztönzésésre. Van azonban olyan iparág, ahol már most megvalósult a körforgásos gazdaság, méghozzá az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyagnál, amivel nap mint nap találkozunk házhozszállításkor vagy a boltok polcain. A Dunapack Packaging hullámpapírból készült csomagolási megoldásai közel 90 százalékban újrafeldolgozott anyagból készülnek és ugyanekkora arányban újra is hasznosítják azokat.

A csomagolóanyag iparág a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra szánják. Szabályozás hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne. Figyelembe véve, hogy minden egyes európai polgár az adatok szerint csupán csomagoló anyagokból már most is 180 kg hulladékot termel, a folyamat aggasztónak mondható. Ezért tavaly novemberben az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásokra. A javaslat szerint a gyártóknak olyan megoldásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, melyek valamilyen formában újra felhasználhatók. A szabályozás korlátozza a túlcsomagolást, és a csomagolás címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információkat.

A körforgásos gazdaság eszménye – és gyakorlata

Az új szabályozás a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ennek a paradigmának a lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – legyenek azok ásványok vagy fák – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a természeti erőforrások felhasználását. Ennek két alapvető módja az újrahasználat és az újrafeldolgozás. Az új uniós szabályok értelmében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk. Számos intézkedés célja pedig az, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolásokat.

Az új szabályozás számos feladatot ró a gazdasági szereplőkre. Az európai papíripar vezető szervezetei üdvözölték a szabályozás célját, ami nem véletlen: a papíripari szektor egésze világbajnok az újrafeldolgozásban, melynek aránya 71,4%.

„A papíriparon belül is kiemelkedik a hullámpapír-ágazat, amely az élen jár a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában. A hullámpapír ipar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyag tartalommal”

– mutatott rá Dennis Belkovsky, a csomagolóanyag iparágban itthon piacvezető Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója.

Forklift

Teljes ipari körfolyamat Magyarországon

Érdemes a két számot közelebbről is megvizsgálni: az 90%-os újrahasznosítási arány azt jelenti, hogy az áru szállítását és védelmét biztosító hullámpapír csomagolóanyagok nagy része nem pusztán „újrahasznosítható” – hanem ténylegesen, a gyakorlatban is újrahasznosítják ilyen arányban az EU-ban, már ma is.

„Olyan termékekre kell itt gondolni, mint azok a hullámpapír dobozok, amelyekből a boltok polcain vesszük ki a termékeket, vagy amiben a műszaki cikkek, bútorok, más tartós fogyasztási cikkek otthonunkba érkeznek”

– magyarázza Dennis Belkovsky. Az ilyen csomagolási megoldások gyártásában hazánk is fontos szereplő: a Dunapack Packaging Csepelen és Nyíregyházán is jelen van, legújabb és legmodernebb gyára pedig tavaly ősszel kezdte meg működését Dunavarsányban.

A 89%-os újrafeldolgozott tartalom pedig azt jelenti, hogy a csomagolások már ma túlnyomórészt olyan anyagból készültek, amelyhez egyetlen fát sem kellett kivágni. Magyarországon a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, másik testvérvállalata, a Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz importból) évente 700 ezer tonna hullám-alappapírt termel. Ebből készít csomagolást a Dunapack Kft. Az osztrák Prinzhorn Csoport e három leányvállalata tehát a teljes gazdasági körforgást megvalósítja Magyarországon.

Tudta? A darmstadti egyetem tanulmánya bizonyította, hogy a hullámpapír alapú rostokat több mint 25 alkalommal lehet használni jelentős minőségveszteség nélkül. És hogy miért „csak” 90, nem 100% az újrafeldolgozott tartalom bennük? Mert a valóságban mindig szükséges egy kis mennyiségű új rost bevitele a gyártás során, mivel a rost visszanyerés aránya sosem 100%, keletkeznek apró veszteségek az előkészítés során és a papírgépen és bizonyos papír- és karton típusok (pl. élelmiszerrel érintkező vagy veszélyes áruk csomagolásai) friss rostokat igényelhetnek.

Vissza is kell gyűjteni a papírt

Noha a hullámpapír-csomagolóanyagok már ma is példát adnak más szektoroknak, hogy miként működhet a körforgásos modell, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Például elengedhetetlen, hogy a hullámpapírt tényleg szelektíven gyűjtsük.

„Cégcsoporton belüli partnerünk a Hamburger Hungária, melynek dunaújvárosi gyára csak 45%-ban tudja hazai hulladékpapírból fedezni a termelését, a többit importból szerzi be. Míg a cégek ma már a papírhulladék nagy részét begyűjtik és hasznosítják, a háztartási szelektív gyűjtésben még nagy potenciál van. A körforgásos gazdaság sikere mindannyiunkon múlik”

– mondja a Dunapack ügyvezetője.

A hullámpapír csomagolás fenntarthatósági szempontból vezet a műanyaggal szemben

Az európai hullámpapír-ipari szövetség tavaly publikált elemzése rámutatott: egységnyi árut azonos távolságra szállítva egy újrafeldolgozott anyagból készült hullámpapír rekesz 15 környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumból 10-ben jobban teljesít, mint egy újrahasználható műanyag rekesz. A klímaváltozásra gyakorolt hatást tekintve 28%-kal kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, feleannyi fosszilis energiára van szükség a gyártásához, sokkal takarékosabb a víz felhasználása terén (222%-kal) és kevésbé is szennyezi azt (79%-kal) a gyártás során.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:csomagolás eu ipar környezetvédelem újrafeldolgozás

Up Next

Felpörgetnék az energiahatékonysági fejlesztéseket

Don't Miss

Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon?

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.