Ipar

Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok

A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.

A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.

A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”

– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.

A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint

A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).

Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal

A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.

„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”

– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ipar jövő kutatás magyar Siemens zöld

Up Next

Az E.ON által üzemeltetett naperőmű megújuló energiaforrást biztosít az AGC Glass Hungary számára

Don't Miss

Óriásmegrendelést kapott a Siemens

Ipar

AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon

Forradalmi újítás segíti a hazai KKV-kat az AI keresésekben való megjelenésben

Mesterséges intelligencia alapú keresésekre való optimalizálást segítő új eszközt mutattak be. A BP Content Optimizer magyar nyelvű tartalmakat alakít át úgy, hogy azok megjelenhessenek generatív keresőmotorok – például a ChatGPT – válaszaiban. A közel tíz éve működő keresőoptimalizálási ügynökség szerint a kis- és középvállalkozások komoly hátrányba kerülhetnek, ha nem készülnek fel időben a változó keresési szokásokra. Az első verzióhoz korlátozott hozzáférést biztosítanak, hogy a visszajelzések alapján alakítsák ki a hazai gyakorlatot – közölte Szesztay Péter ügyvezető.

A következő 1-2 év döntő lesz a kis- és középvállalkozások számára: aki nem foglalkozik időben az AI keresésekre való optimalizálással, komoly hátrányba kerül a versenytársaival szemben – erre hívja fel a figyelmet a BP Digital, akik válaszul most egy vadonatúj, hazai fejlesztésű eszközt vezetnek be a piacra. A BP Content Optimizer segítségével a vállalkozások úgy jelennek meg a mesterséges intelligencia által vezérelt keresésekben – például a ChatGPT-ben vagy más AI asszisztensekben –, hogy nem kell SEO-szakértőnek lenniük. A BP Digital új terméke gyors, egyszerű és költséghatékony megoldást kínál azoknak a cégeknek, akik nem akarnak lemaradni az AI-forradalomról.

„A generatív keresőmotorok használata berobbant, és ez teljesen új helyzetet teremtett a tartalommarketingben. Már nem elég a klasszikus SEO – a cégeknek olyan tartalmakra van szükségük, amit a mesterséges intelligencia is ’ért’ és beemel a válaszaiba. Mi erre fejlesztettünk ki egy átlátható, könnyen kezelhető, professzionális rendszert” – mondta el Szesztay Péter, a BP Digital ügyvezetője.

A BP Content Optimizer SEO-ra és AI-ra is optimalizál:
a meglévő cikkeket, aloldalakat, termékleírásokat képes újrastrukturálni, javítani, és alkalmassá tenni az AI-eszközök által történő feldolgozásra – mindezt magyar nyelven, magyar vállalkozások igényeire szabva.

Évek óta tesztelt, most végre elérhető

A termék mögött nem kísérleti startup, hanem egy közel 10 éve működő, keresőoptimalizálásra specializálódott ügynökség áll. A BP Digital saját belső projektjei során szerzett szakmai tapasztalatát építette ebbe az új, minden keresőmotorban működő,kkv-szektor számára is elérhető rendszerbe.

„Az AI keresőkben való megjelenés nem a jövő, hanem a jelen. Az a célunk, hogy ezt az új lehetőséget, a szakmailag értékes szövegeket mindenki számára elérhetővé tegyük – ne csak azoknak, akik külön csapatot tudnak rá felépíteni” – tette hozzá Szesztay.

Most lehet előnybe kerülni – de az idő számít

A BP Digtial szerint a következő időszakban robbanásszerűen megnő azoknak a cégeknek a száma, akik mesterséges intelligenciára optimalizált tartalommal jelennek meg. Az early adopterek – vagyis akik most lépnek – hosszú távú előnyre tesznek szert, mivel a generatív keresőmotorok gyakran az első beépített forrásaikat részesítik előnyben.

A BP Content Optimizer első verziójához korlátozott számú hozzáférést biztosítanak a vállalkozások számára – a cél az, hogy szoros együttműködésben alakítsák ki a legjobb hazai AI-optimalizálási gyakorlatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A SUSE-t a vezetők közé sorolták a többfelhős konténerplatformokról szóló, 2025. 3. negyedévi elemzői értékelésben

A SUSEⓇ, a vállalati felhasználásra szánt nyílt forráskódú megoldások világszinten vezető szállítója bejelentette, hogy a vezetők közé sorolták a The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025.

Q3 értékelésben a SUSE Rancher Prime platform teljesítménye alapján. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan reagálnak az új igényekre a többfelhős konténerplatformok: egyesek a vállalati szintű, felhő-, adatközpont- és edge megoldásokra helyezik a hangsúlyt, míg mások speciális felhasználási területeket céloznak, az AI-tól kezdve egészen az ipari tevékenységekig.

„A The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025. Q3 értékelésében elfoglalt vezető pozíció azt igazolja vissza számunkra, amit ügyfeleink már jól ismernek: a SUSE termékek a választás szabadságát, a teljesítményt és a rugalmasságot testesítik meg. Lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy kompromisszumok nélkül, biztonságosan működtethessék rendszereiket az edge környezetekben, a felhőben és az adatközpontokban. SUSE Rancher Prime megoldásunk pedig nyílt forráskódú alapjával és a kapcsolódó ügyfélközpontú támogatási modellel emelkedik ki a versenytársak közül. Stratégiai irányunk középpontjában ügyfeleink és partnereink támogatása áll a digitális szuverenitás, a felhő költséghatékonyságának növelése, a rugalmas üzleti működés biztosítása, valamint a biztonság és a megfelelőség erősítése révén a kockázatok csökkentése és a reziliens üzleti működés érdekében” – mondta Peter Smails, a SUSE Cloud Native üzletágáért felelős alelnöke és vezérigazgatója.

A Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, Q3 2025 jelentés kiemeli:

„Napjainkban a [SUSE Rancher Prime] konstrukciója kiemelkedően rugalmas.”
„A SUSE számos kategóriában átlagon felüli teljesítményt nyújt, beleértve a szervermentes megoldásokat, a DevOps automatizációt, a szolgáltatás- és alkalmazáskatalógusokat, az integrációt, a futtatókörnyezetet, a vezérlősík konfigurációját és a költségkezelést.”
„A SUSE ügyfelei nagyra értékelik a szállító proaktív, megoldásorientált támogatását és problémamegoldó hozzáállását…”
„A SUSE ideális olyan vállalati ügyfelek számára, akik otthonosan mozognak a felhőnatív technológiákban, és előnyben részesítik a moduláris felépítést, a választási lehetőségeket, illetve a felhő-, adatközpont- és edge‑környezetek támogatását.

A SUSE Rancher Prime-ot többek között olyan szervezetek választják, mint az Aussie Broadband, a Lumen és a Switch. A megoldás egységes, önkiszolgáló Kubernetes platformot kínál, amely egyszerűsíti a bonyolult felhőnatív modernizációs folyamatokat, lerövidíti a piacra lépési időt, és bármilyen környezetben gondoskodik a vállalati szintű biztonságról és megfelelőségről. A SUSE több évtizedes, megbízható nyílt forráskódú innovációjára és vezető szerepére építve stabil alapot biztosít a modern alkalmazások jövőjéhez, mindezt teljes szállítófüggetlenség mellett.

Ha további információra van szüksége, olvassa el a blogposztot vagy töltse le a teljes jelentést innen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már a könyvtárakat is karbonmentesítik a németek

Megfelezték a Berlini Állami Könyvtár energiafogyasztását.

Több mint 360 éves múltra tekint vissza Európa egyik legnagyobb könyvtára, a Berlini Állami Könyvtár, amit most korszerűsítettek, hogy a modern energiahatékonysági követelményeknek megfelelően, valamint költséghatékonyabban működhessen.

A műemléki védettségű, 106 ezer négyzetméter alapterületű, Potsdamer Strasse-i épületben modern épületautomatizálási rendszert telepítettek, amelynek köszönhetően az intézmény 52 százalékkal, azaz évente 3 745 tonnával tudja mérsékelni a CO₂-kibocsátását. A beruházás keretében átfogó elemzést készítettek az energiamegtakarítási lehetőségekről. Ezt követően szerelték fel a helyiségkezelő egységeket és érzékelőket, amelyek a Siemens Building X épületautomatizálási platformjába továbbítják az információkat az energiagazdálkodás optimalizálásához, valamint az épület vagyonvédelmének ellátásához.

A korszerűsítés része volt továbbá a HVAC-rendszerek modernizációja, köztük rugalmas szellőztetési megoldások és 5 300 LED-lámpa felszerelése, valamint egy 2,5 megawatt teljesítményű távhűtési kapcsolat kialakítása is. Ezek az épületgépészeti rendszerek nemcsak a fenntarthatósági célokhoz járulnak hozzá, hanem biztosítják a könyvtár több mint 32 millió példányának, köztük több száz éves könyveknek a védelmét, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom stabil fenntartásával.

A mostani felújítás része a német szövetségi kormány dekarbonizációs programjának, ami az 1990-es szinthez képest, 2030-ig 65 százalékkal tervezi csökkenteni az állami tulajdonú épületek szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a programnak a keretében a berlini könyvtár már a nyolcadik olyan kulturális épület, amit Siemens-rendszerekkel modernizálnak, és összesen már évente mintegy 45 millió euró energiaköltség-megtakarítást és 11 745 tonna CO₂-kibocsátás megtakarítását eredményeznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!