Ipar
Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok
A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.
Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást
A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.
„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”
– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.
A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.
Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint
A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).
Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.
Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal
A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.
„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”
– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban.
- A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) végleges befektetési megállapodást kötött az amerikai kereskedelmi űripar egyik vezető, magántulajdonban lévő vállalatával, az Axiom Space Inc.-vel (Axiom Space).
- A megállapodás értelmében a 4iG SDT két lépésben megvalósuló tőkeemelést hajt végre az amerikai űripari vállalatban összesen 100 millió USD értékben: 2025. december 31-ig 30 millió USD, míg 2026. március 31-ig 70 millió USD összegben.
- A megállapodás történelmi lépést jelent a Magyarország és Egyesült Államok közötti űrkutatási és űripari együttműködésben: első alkalommal valósul meg, hogy magyar vállalat amerikai űripari cégben hajt végre befektetést, és ezzel aktív szerepet vállal az űrkutatási ökoszisztéma, valamint az alacsony Föld körüli pályán (LEO) kiépülő kereskedelmi alapú űrinfrastruktúra fejlesztésében.
- A 4iG SDT számára a megállapodás hosszú távú jelenlétet biztosít a globális kereskedelmi űripari szegmensben, és közvetlen kapcsolódást teremt az az űralapú adatgazdasághoz, valamint a mikrogravitációs környezetben megvalósuló ipari és kutatás-fejlesztési programokhoz.
- A befektetés illeszkedik a 4iG Csoport azon stratégiájához, hogy nemzetközi szinten is meghatározó űripari és védelmi technológiai szereplővé váljon, miközben az együttműködés támogatja az Axiom Space globális növekedési pályáját és az amerikai kereskedelmi űriparban betöltött vezető szerepének megerősítését is.
A 4iG SDT Zrt. befektetőként csatlakozik az amerikai Axiom Space fejlesztési és növekedési terveihez – jelentette be a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció keretében a 4iG űr- és védelmi ipari holdingvállalata két lépcsőben összesen 100 millió USD értékű tőkeemelést hajt végre az Axiom Space-ben: az első ütemben 2025. december 31-ig 30 millió USD, a második ütemben 2026. március 31-ig további 70 millió USD befektetésére kerülhet sor. A megállapodás a tranzakció első befektetési részletének teljesítését követően lép hatályba.
A partnerség történelmi jelentőségű a magyar és az amerikai űrkutatási és űripari együttműködések területén, mivel hosszú távú lehetőségeket teremt a felek globális űripari piaci részesedésének növelésére.
„Ez az együttműködés történelmi jelentőségű a magyar űripar számára, hiszen első alkalommal szerez magyar vállalat tulajdonrészt egy amerikai űripari szereplőben. Az Axiom Space olyan forradalmi technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek alapjaiban formálják át a kereskedelmi űripart, és irányt mutatnak az elkövetkező évtizedek fejlesztéseihez. A befektetés Magyarország vezető szerepét tükrözi a nemzetközi űripari ökoszisztémában és alátámasztja az Egyesült Államokkal fennálló szoros partnerséget.”
– hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.
„Üdvözöljük, hogy a 4iG Space and Defence befektetőként vesz részt az Axiom Space-ben, különösen a kereskedelmi űripar szempontjából meghatározó időszakban. A befektetés egy olyan előremutató, európai technológiai vállalattal való együttműködést jelent, amely osztja víziónkat a kereskedelmi űrinfrastruktúra fejlesztéséről. A 4iG SDT meggyőződése szerint az innováció alapvető feltétele annak, hogy meghatározó jelentőségű megoldások szülessenek a mikrogravitációs kutatás-fejlesztés, az adatfeldolgozás és a kereskedelmi űripari hasznosítás területén. Közösen teremtjük meg egy valóban globális űrgazdaság alapjait, miközben tovább erősítjük az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködést.”
– mondta Dr. Kam Ghaffarian, az Axiom Space ügyvezető elnöke.
A houstoni székhelyű Axiom Space a kereskedelmi emberes űrrepülés és az űrinfrastruktúra-fejlesztés egyik vezető globális szereplője. A vállalat meghatározó tapasztalattal rendelkezik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott küldetések lebonyolításában, valamint az Axiom Station – a világ első kereskedelmi célú űrállomása – fejlesztésében. Innovációi a mikrogravitációs kutatásoktól az orbitális adatkommunikációs és adatfeldolgozási megoldásokig terjednek. A vállalat nevéhez fűződik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül a második magyar űrhajós, Kapu Tibor űrbe juttatása is, amely történelmi mérföldkövet jelentett a hazai űrkutatásban. Az Axiom Space számára a befektetés egy hosszú távon elkötelezett, európai ipari és technológiai háttérrel rendelkező befektetővel való együttműködés kezdetét jelenti, amely támogatja a vállalat azon célját, hogy a kormányzati űrprogramokra épülő korszakot követően a kereskedelmi űrhasznosítás globális platformjává váljon, és megerősítse jelenlétét Európában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hét országjárás 103 állomásán 5700 érdeklődőt ért el a Kamara
A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.
A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.
Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.
A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.
A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.
A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.
Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.
A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.
Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.
Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Időzavaroktól védi a villamos alállomásokat ez a megoldás
Az áramhálózatok védelmi sebezhetőségét lehet így kiküszöbölni.
A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.
Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.
A szinkronizáció szerepe
Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.
Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.
Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.
Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.
Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks
Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.
A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.
A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.
Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az adózást is átalakítja a mesterséges intelligencia
-
Zöld2 hét ago
Honda Motor Europe közzétette 2025. évi Európai Fenntarthatósági Jelentését
-
Gazdaság2 hét ago
Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday
-
Zöld2 hét ago
Világszinten is példaértékű az Allee működése fenntarthatósági szempontból
-
Tippek2 hét ago
A home office csendes mellékhatása: több törődést igényelnek a háztartási gépeink?
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint
-
Mozgásban2 hét ago
Növekedés, új élmények és egy szokatlan mentés tette emlékezetessé a wigo évét
-
Okoseszközök2 hét ago
A mobiltelefonok piacán is hódít az AI




