Ipar
Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok
A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.
Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást
A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.
„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”
– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.
A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.
Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint
A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).
Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.
Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal
A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.
„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”
– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
Míg a vállalkozások többsége továbbra is a következő „csodapályázatra” vár, addig azok, akik nyitottak a modern energiafinanszírozási megoldásokra, már most évek óta kiszámítható és jelentősen alacsonyabb villamosenergia-költségekkel működnek.
A szakértők szerint az energiaárak fluktuációjára és a támogatási forrásokra való várakozás helyett érdemes új típusú beruházási modellekben gondolkodni.
Villamosenergia: Európa élmezőnyébe került Magyarország
2024 második felében Magyarország Európa egyik legmagasabb céges áramárával szembesült: több fogyasztási sávban is a második–negyedik legdrágább ország lett. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a hazai vállalkozások számára, különösen azoknak, akik továbbra is a piaci áraknak és a hálózati függőségnek vannak kitéve. A jelenlegi volatilis környezetben elkerülhetetlenné vált az alternatív, kiszámíthatóbb energiaellátási megoldások felé való nyitás – például a PPA konstrukciók vagy energiatárolók révén.
Egyre több cég ismeri fel, hogy a hagyományos, pályázati forrásokra alapozott fejlesztések túl sok bizonytalanságot hordoznak. Nemcsak az elbírálási idő hosszú, hanem a pályázati feltételek is gyorsan változhatnak, és gyakran utófinanszírozással működnek, ami likviditási kockázatokat jelenthet a vállalkozások számára. Ezzel szemben a PPA (Power Purchase Agreement) konstrukciók vagy az energiatárolók lízingfinanszírozása azonnali megoldást nyújtanak, kiszámítható költségek mellett.
Túl a pályázatokon: a kivárás ára
„Azt látjuk, hogy rengeteg magyar cég kivár” – fogalmaz Kovács István, az A1 Solar ügyvezetője. „Sokan évek óta halogatják az energetikai beruházásaikat abban a reményben, hogy majd jön egy vissza nem térítendő pályázat, ami mindent megold. Csakhogy közben az energiaárak hektikusan változnak, az idő pedig telik, és ez komoly veszteség azoknak, akik nem lépnek időben.”
A valóság az, hogy a villamos energia piaci ára hosszú távon nem csökken, és a jelenlegi szabályozási, geopolitikai és zöldátállási trendek inkább további volatilitást jeleznek előre. A kWh-onkénti árak kiszámíthatatlansága üzletileg tervezhetetlenné teszi a működést azok számára, akik kizárólag a hálózatra és a jelenlegi tarifákra hagyatkoznak.
0%-os belépő? – Igen, van ilyen
„Szerencsére ma már léteznek olyan konstrukciók, ahol a beruházás akár teljes önerő nélkül megvalósítható” – mondja Radeczki Gergő, a Creditexpert Kft. ügyvezetője. „Nem csak arról van szó, hogy nem kell beruházási költséget (CAPEX) vállalni, hanem arról is, hogy egy ilyen konstrukció működési költségként (OPEX) számolható el. Ráadásul a könyvelésben sem jelenik meg a beruházás, így nem rontja a vállalkozás hitelképességét, nem kell a finanszírozással foglalkoznia az anyavállalatnak sem.”
Ez különösen előnyös multinacionális cégek, közepes vállalatcsoportok, vagy exportáló KKV-k számára, akiknél minden likvid eszköz számít, és akik nem akarnak újabb pénzügyi terheket felvenni az energetikai fejlesztésre.
PPA – nem csak az energiaszektor kiváltsága
A legnépszerűbb konstrukciók közé tartozik az ún. PPA (Power Purchase Agreement),
amely egy olyan hosszú távú szerződés, amelyben a fogyasztó vállalja, hogy egy adott időszakon keresztül egy előre rögzített áron vásárolja meg a villamosenergiát – teszi hozzá Radeczki Gergő, jellemzően egy napelemparkból vagy más megújuló energiaforrásból. Ez nemcsak a költségek kiszámíthatóságát garantálja, hanem segít csökkenteni a fosszilis energiaforrásoktól való függőséget is. Az energiatároló rendszerek pedig lehetővé teszik, hogy a megtermelt, de azonnal fel nem használt energia később kerüljön felhasználásra – ez különösen fontos lehet a csúcsidei fogyasztás optimalizálásához. A PPA keretében a beruházást a szolgáltató végzi el – így a cég gyakorlatilag bérli a rendszert és garantáltan olcsóbb energiát vásárol, mint a hálózati ár.
Az új finanszírozási modellek – legyen szó PPA-ról, operatív lízingről vagy projektfinanszírozásról – lehetővé teszik, hogy a cégek jelentős beruházásokat hajtsanak végre anélkül, hogy saját forrásból kellene előteremteniük a teljes beruházási összeget. Így azok a vállalkozások, amelyek mernek kilépni a megszokott gondolkodási keretek közül, nemcsak versenyelőnyre tehetnek szert, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működést biztosíthatnak maguknak.
Energiaközösségek, karbonkvóták – mi jön még?
Az energiaszektor előtt álló egyik legfontosabb trend az energiaközösségek kialakulása – ezek lehetővé teszik, hogy több cég vagy intézmény közösen termeljen és ossza el az energiát. Ez különösen vonzó lehet ipari parkok, logisztikai központok vagy városi övezetek esetében, ahol a közös érdeken alapuló energiamegosztás megtérülő beruházás lehet.
Emellett a karbonkvóták piaca is jelentős átalakuláson megy keresztül, és már nemcsak a nagy kibocsátók, de a közepes cégek is találkoznak azzal, hogy a kibocsátási lábnyom csökkentése konkrét versenyelőnyt jelenthet – vagy épp kötelező elvárássá válik partnerek vagy hatóságok részéről.
Teljes körű szolgáltatás – egykapus ügyintézéssel
Az A1 Solar és a Creditexpert együttműködése lehetővé teszi, hogy a cégek egyablakos rendszerben jussanak el a döntéstől a megtérülő megoldásig.
„Mi a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át a hosszú távú üzemeltetésig mindent lefedünk” – hangsúlyozza Kovács István. „Nem hagyjuk magára az ügyfelet az első konzultáció után: tanácsot adunk a helyszíni lehetőségekről, optimalizáljuk a rendszert, és ha kell, tárolóval vagy energiaközösségi megoldással is bővítjük. Mindent egy kézben tartunk.”
A mi oldalunkon az ország összes jelentős bankjával és pénzintézetével napi kapcsolatban vagyunk” – emeli ki Radeczki Gergő, aki szerint a megfelelő finanszírozási megoldás megtalálása legalább olyan fontos, mint maga a beruházás. „Cégünk teljesen díjmentesen segít eligazodni a különböző lehetőségek között, legyen szó PPA-konstrukcióról, operatív lízingről, projektfinanszírozásról vagy akár egy elérhető pályázatról. Nemcsak információt adunk, hanem végigkísérjük a vállalkozásokat a kiválasztástól a megvalósításig.
A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok cég nem is tudja, mennyi testreszabott megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel a beruházás akár önerő nélkül, gyorsan és adminisztratív terhek nélkül is megvalósítható. A cél az, hogy a vállalkozások ne maradjanak le a lehetőségekről csak azért, mert nem férnek hozzá a szükséges pénzügyi, jogi vagy technikai tudáshoz. A komplex projektek esetén ugyanis kulcsfontosságú a szakértői támogatás – különösen akkor, ha az energiahatékonyság vagy fenntarthatóság hosszú távú szempontként is megjelenik.
A jövő most kezdődik
Bár sok vállalkozás továbbra is kivár, és a következő támogatási ciklusra vagy új pályázati lehetőségre alapozza döntéseit, azok, akik időben felismerik a lehetőségeket, már ma is élvezik előrelátó gondolkodásuk előnyeit. A megújuló energia használata, az energiatárolás, valamint a modern finanszírozási modellek – mint a PPA vagy az operatív lízing – révén ezek a cégek stabilabb működési hátteret, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és jelentősen alacsonyabb energiakiadásokat tudnak biztosítani maguknak. Mindezt anélkül, hogy pályázati forrásokra lennének utalva.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a döntés nem csupán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai lépés is. Aki most cselekszik, évekre megalapozhatja versenyképességét egy egyre inkább zöld és digitalizált gazdasági környezetben. A gyorsan változó piaci és szabályozási körülmények között kulcsfontosságúvá válik a rugalmasság, a fenntarthatóság, valamint a technológiai és pénzügyi tudatosság. Aki kivár, az könnyen lemaradhat – nemcsak egy beruházásról, hanem a következő növekedési lehetőségről is.
A jövő nem holnap kezdődik. A jövő már elkezdődött – és azok a cégek, amelyek ma bátran lépnek, már a következő üzleti ciklus nyertesei lehetnek.
Fotókredit: Varga Orsolya I Balról: Kovács István, A1 Solar Kft. ügyvezető, Radeczki Gergő Creditexpert Kft. ügyvezető
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Még hatékonyabbá válhat az épületek dekarbonizációja a Schneider Electric és a One Click LCA együttműködésével
Hatékony segítséget kínál az építészeti, mérnöki és építőipari ágazat számára a Schneider Electric és a One Click LCA összefogása, amelynek köszönhetően pontosabban tudják meghatározni az épületek teljes szén-dioxid-kibocsátását.
Az együttműködés eredményeként több mint ötvenezer villamossági termék környezeti profilja válik elérhetővé a szakemberek számára a pontosabb számítások elvégzésének támogatására.
A gépészeti, elektromos és vízvezeték-szerelési (mechanical, electrical, plumbing – MEP) alkatrészekről nem állnak rendelkezésre átfogó környezeti adatok, ami folyamatosan kihívást jelent az építészeti, mérnöki és építőipari „architecture, engineering, and construction – AEC) ágazat számára. Mivel az épületgépészeti termékekről hiányosan álltak rendelkezésre ezek az információk, az AEC-szakemberek nehezen tudták teljes mértékben felmérni az építési projektek során a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a One Click LCA, az építőipar és a gyártási szektor vezető fenntarthatósági szoftverplatformja között létrejött megállapodással jelentős előrelépésre nyílik lehetőség ezen a területen. Az együttműködés keretében ugyanis a Schneider Electric több mint 50 000 villamossági terméke környezetihatás-profilját osztja meg III. típusú környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában a One Click LCA MI-alapú fenntarthatósági platformján és megoldásain.
Ez a partnerség átfogó információkat nyújt az építészek, mérnökök, tervezők és fenntarthatósági szakértők számára, hogy adatvezérelt döntéseket hozhassanak már a tervezési folyamat során. A szakemberek adatokra támaszkodva mérhetik fel, hogy milyen környezeti hatással járnak elektrifikációs döntéseik a projekt teljes élettartamára kivetítve, ezáltal tovább csökkenthetik a MEP-rendszerek szén-dioxid-kibocsátást.
„Azzal, hogy a One Click LCA platformon megosztjuk ezt a nagy mennyiségű EPD-t villamossági termékeinkről, megkönnyítjük az AEC-ágazat szakemberei számára, hogy kiválasszák a leginkább fenntartható termékeket”
– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Sustainability Partnerships” részlegének globális vezetője.
„A Schneider Electric élen jár a MEP-iparban azzal, hogy nagy mennyiségű, a termékeire vonatkozó EPD-adatokat tesz elérhetővé a platformunkon. A kivitelezőknek és a mérnököknek világos képet kell kapniuk az összes anyaguk hatásáról ahhoz, hogy fenntartható módon építkezhessenek. Reméljük, hogy a Schneider Electric jelentős lépése másokat is arra ösztönöz, hogy szélesebb körben megosszák EDP-adataikat”
– tette hozzá Panu Pasanen, a One Click LCA vezérigazgatója és alapítója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
Miként válhat egy 100 százalékban magyar tulajdonú, kezdetben elsősorban irodatervezéssel és belsőépítészettel foglalkozó vállalat 30 év alatt hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó, 40 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű cégcsoportjává?
A DVM group három évtizedes történetét a piac igényeire reagáló organikus fejlődés és a folyamatos növekedés jellemzi. Az alapítása óta nyereségesen működő cég munkafolyamatait a minőség iránti elkötelezettség, az integrált szemlélet és a diverzifikált mérnöki tudás határozza meg. Meghatározó szereplői a kereskedelmi ingatlanfejlesztéseknek, a szálloda- és irodapiacnak, valamint lakóingatlanokat, ipari létesítményeket és erőműveket is építenek. Mérnöki csapatuk jelenleg mintegy 28 kivitelezési és több mint 60 tervezési feladatot végez.
A DVM-et Kovács Attila alapította 1995-ben tervezőirodaként, hogy nyugat-európai színvonalú szolgáltatást nyújtson az akkoriban formálódó hazai irodapiacon. A Magyarországon akkor még szinte ismeretlen, angolszász hagyományokra építő koncepció lényege az integrált megközelítés és a folyamatok összehangolása, amely lehetővé teszi egy adott projekt teljes körű kezelését, beleértve a tervezési, kivitelezési és felügyeleti feladatokat is. Ez a megközelítés nemcsak a korai belsőépítészeti munkáiknál volt jellemző, hanem ma is meghatározza tevékenységüket az irodai, szállodai, lakó- és ipari fejlesztések során. Gyorsabb és költséghatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé, valamint csökkenti a fejlesztői kockázatokat is, különösen műemléki környezetben vagy komplex beruházások esetében.
„A tevékenységi kör bővülése ellenére az eredeti elköteleződésünk, a minőség, a precizitás és a részletekre való odafigyelés továbbra is változatlan. Ezeknek a sztenderdeknek a fenntartása komoly kihívás, hiszen teljesen másfajta szakmai fókuszt igényel egy műemléki épület alapozásának megerősítése, homlokzatának restaurálása vagy gépészeti rendszereinek korszerűsítése, mint az ugyanabban az épületben megvalósuló luxus belső terek tökéletes kidolgozása. A DVM-nél ezekért külön szakterületek felelnek, de a végeredménynek minden esetben kompromisszummentesen magas színvonalúnak kell lennie – az épület egészére nézve”
– teszi hozzá Haberl Péter, a cégcsoport ügyvezető partnere.
A DVM mindig a minőségi épületekkel és munkákkal akart kitűnni. Több európai országban van megvalósult projektjük, jelenleg Franciaországban, Bulgáriában, Németországban is dolgoznak. „A munkáink többsége Magyarországon zajlik, de szinte minden évben végzünk tervezési vagy projektmenedzsment-feladatokat külföldön is. Számos ügyfelünk nemzetközi vállalat, akiknek már több alkalommal is dolgoztunk más országokban. Ezt a vonalat természetes módon szeretnénk továbbfejleszteni, jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatunk” – emeli ki Czár Balázs, a DVM group ügyvezető partnere.
Szolgáltatási palettájukat az ügyfelek igényeihez igazítva folyamatosan bővítették: mára teljeskörű design & build szolgáltatással, saját tervező, projektmenedzsment, kivitelezési és környezettudatos tanácsadói csapattal dolgoznak. 2024 pedig megalakult a DVM-Greenfield, ami az ipari ingatlanszektorban kínál teljeskörű szolgáltatást a fenntartható raktár- és gyártócsarnokok kulcsrakész generálkivitelezésétől, a projektmenedzsmenten át a mindenre kiterjedő szakmai tanácsadásig. A kezdeti négyfős tervezőirodai csapat mára több mint százötven fős, főleg magasan képzett mérnökökből álló szervezetté fejlődött, az éves árbevétel pedig 2004 óta megtízszereződött, 2024-ben meghaladva a 40 milliárd forintot. A cégcsoport vezetési modellje is speciális: az ügyvezető partnerek – Massányi Tibor, Haberl Péter és Czár Balázs – egyben tulajdonosok is, köszönhetően a néhai alapító egyedi hozzáállásának.
„Mindig úgy gondoltam, hogy ha valakit magam mellé veszek, annak tulajdonrészt is felkínálok”
– nyilatkozta 2017-ben Kovács Attila.
A három évtized alatt 1,5 millió m2 kivitelezési és tervezési terület kapcsolódik a DVM grouphoz. Olyan ikonikus luxusmárkáknak terveztek és kiviteleztek, mint az Armani, a Burberry és a Jaguar, dolgoztak a Huaweinek, a Wizz Airnek, az Amerikai és a Kanadai Nagykövetségnek. Integrált építőipari és építészeti szolgáltatásaiknak büszkeségei a Deloitte, a British Petrol (bp) székháza, a belső Váci út egyik legnagyobb irodafejlesztése, a Promenade Gardens vagy a Szervita Square Buildings. Számos projektjüket a szigorú műemlékvédelmi szempontok szerinti rekonstrukció jellemzi, ilyen az Eiffel Palace urbanisztikai, valamint fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő újjáépítése, a szecessziós Váci1 irodaház, az UNESCO világörökségi helyszínen álló Balettintézet épületének felújítása, abban pedig az ötcsillagos W Budapest Hotel kialakítása. A Györgyi Dénes műépítész tanár tervei alapján készült ház, az Attila 99 Loft átalakításánál is kiemelt szempont volt, hogy megőrizzék az épület eredeti karakterét. Jelenleg is több ikonikus generálkivitelezési projekt zajlik a DVM group közreműködésével: a St. Regis Hotel a Klotild Palotában, a Mandarin Oriental szálloda a Gellértben, vagy épp a 632 lakásos Duna Terasz Vista lakópark a Foka-öbölnél. Emellett részt vesznek a Hungaroring teljeskörű megújításában, a Nilfisk, a Morgan Stanley, a Wise iroda projektek és a Saint James magánklinika kivitelezésében is. Saját fejlesztésű lakóprojektjük, az Andor Liget kivitelezése jelenleg is zajlik.
„Nem gondolom, hogy a DVM jövője új szektorok meghódításában rejlik. Sokkal inkább abban hiszek, hogy a meglévő tervezési és építési szolgáltatásainkat kell tovább finomítanunk. Fejlesztenünk kell a napi folyamatainkat, javítani a csapatmunka gördülékenységét, hatékonyabb munkamódszereket kell kialakítanunk, és tudatosabban kell megterveznünk és megvalósítanunk projektjeinket. Még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezettudatosságra, és fel kell ismernünk azt a felelősséget, amely ránk hárul a környezetünk alakításában”
– emeli ki Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere.
A DVM group tehát a jövő kihívásaira is készül: elkötelezett az ESG és fenntarthatósági szempontok iránt, belső szakértői csoportjai már több mint 10 éve alkalmazzák a zöld minősítéseket Két napelemparkot is létesítettek Magyarországon, melynek célja a környezettudatos működés erősítése, és a portfólió tudatos diverzifikálása olyan szektor felé, amely hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag is stabil lábat jelent a cégcsoport számára. A vállalat mérnöki diverzifikáltsága, nemzetközi tapasztalata és adaptív működése biztosítja, hogy a jelenlegi piaci bizonytalanságok ellenére is stabilan fejlődjön tovább.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök6 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök3 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar3 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség1 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság