Ipar
Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok
A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.
Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást
A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.
„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”
– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.
A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.
Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint
A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).
Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.
Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal
A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.
„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”
– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez
A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.
A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.
A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.
Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.
A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Miért fontos a szerződéses dolgozói járat a termelő cégeknek?
A termelés folyamatossága sokszor már a munkanap kezdete előtt eldől. Egy jól megszervezett szerződéses járat segíthet abban, hogy a dolgozók időben érkezzenek, a műszakváltások zökkenőmentesen történjenek, és a vállalat működése kiszámíthatóbb legyen.
Miért fontos a pontos munkakezdés a termelésben?
A gyártó- és logisztikai vállalatok számára a pontos munkakezdés a folyamatos működés egyik alapfeltétele. Ha egy műszak késve indul, annak hatása könnyen végiggyűrűzhet a teljes napi termelésen, befolyásolhatja a gyártási ütemtervet, a kiszállításokat és akár a megrendelések teljesítését is. Sok esetben nem a gyártósor vagy a technológia okozza a fennakadást, hanem az, hogy a munkavállalók nem tudnak időben eljutni a telephelyre. Ezért a munkába járás megszervezése üzleti kérdés is.
Hogyan segíti a szerződéses buszjárat a vállalat működését?
A szerződéses buszjárat olyan kényelmes dolgozói személyszállítási megoldás, amely a vállalat működéséhez igazodik. A járatok indulási időpontja, útvonala és megállói a műszakrendhez és a dolgozók lakóhelyéhez igazíthatók, így a munkavállalók egyszerre és kiszámíthatóan érkezhetnek meg. Ennek köszönhetően pontosabbá válhatnak a műszakkezdések, csökkenhetnek a késésekből eredő fennakadások, egyszerűbbé válik a napi munkaszervezés, stabilabbá válhat a termelés. A szerződéses járat ezért nem csupán közlekedési szolgáltatás, hanem a vállalat üzletmenetének egyik támogató eleme.
Miért jelent előnyt a szerződéses járat több műszakos munkarendben?
A több műszakban működő vállalatoknál különösen fontos, hogy az egyik műszak időben átadhassa a munkát a következőnek. Egy kisebb csúszás is jelentős fennakadást okozhat, ha egyszerre több dolgozó késik. A szerződéses dolgozói buszjárat lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a műszakkezdésekhez igazodva érkezzenek meg, így gördülékenyebbé válhatnak a műszakváltások és csökkenhet a termeléskiesés kockázata.
Milyen szerepe van a dolgozói személyszállításnak a logisztikában?
A logisztikai központokban és raktárakban a munkafolyamatok szigorú időrend szerint zajlanak. A rakodás, az árumozgatás és a kiszállítás egymásra épülő folyamatok, ezért a késések könnyen hatással lehetnek a teljes ellátási láncra. A szerződéses dolgozói buszjárat hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók időben megkezdjék a munkát, ezáltal kiszámíthatóbbá váljon a logisztikai működés és csökkenjenek a késésekből adódó kockázatok.
Milyen előnyöket jelent a szerződéses buszjárat a munkavállalók számára?
A dolgozók számára a munkába járás minden munkanap része. Ha ez kiszámítható és kényelmes, az a munkakezdésre és a közérzetre is pozitív hatással lehet. A szerződéses buszjárat előnye, hogy a munkavállalóknak nem kell a forgalommal, a parkolással vagy a tömegközlekedési csatlakozásokkal foglalkozniuk. A kényelmes utazás hozzájárulhat ahhoz, hogy nyugodtabban érkezzenek meg a munkahelyükre.
Milyen vállalatoknak érdemes szerződéses dolgozói járatot indítani?
A szerződéses dolgozói járat elsősorban azoknak a vállalatoknak jelent előnyt, ahol nagyobb létszámú munkavállaló dolgozik, több műszakos munkarend működik, vagy a telephely nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel. Nagyon gyakori megoldás gyártóüzemekben, ipari parkokban, logisztikai központokban, raktárbázisokon, városon kívüli telephelyeken.
Milyen járművekkel működhet egy szerződéses járat?
A megfelelő jármű kiválasztása mindig a dolgozói létszámtól és az útvonal sajátosságaitól függ. Kisebb csoportok esetében egy korszerű Mercedes-Benz Sprinter kisbusz is ideális lehet, míg nagyobb vállalatok számára különböző férőhelyes autóbuszok biztosíthatják a napi dolgozói szállítást. A rendszeresen karbantartott, klimatizált járművek kényelmes utazást nyújtanak, miközben a rugalmas útvonaltervezés lehetővé teszi, hogy a járatok a vállalat működéséhez igazodjanak.
A szerződéses dolgozói járat a stabil működés egyik alapja
A vállalatok hosszú távú sikeréhez nemcsak a modern technológia vagy a jól szervezett termelés járul hozzá, hanem az is, hogy a dolgozók minden nap időben és biztonságosan megérkezzenek a munkahelyükre. A szerződéses járat kiszámítható, költséghatékony és kényelmes megoldást jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt, ezért egyre több cég tekint rá stratégiai HR-eszközként, nem csupán közlekedési szolgáltatásként.
A cikk megírásában az ABUSZ Kft. szakértői működtek közre, akik több mint három évtizede foglalkoznak szerződéses dolgozói járatok, céges buszjáratok és buszos személyszállítási szolgáltatások szervezésével országszerte. Szakmai tapasztalataik alapján rendszeresen osztanak meg gyakorlati tanácsokat a vállalati személyszállításról, a munkába járás optimalizálásáról és a dolgozói mobilitás hatékony megszervezéséről. További szakmai tartalmak és a szerződéses dolgozói személyszállítás szolgáltatás részletei az abusz.hu weboldalon érhetők el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.
A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.
2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.
,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „
– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.
A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.
Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Okoseszközök2 hét ago
Különleges Supergirl-élményeket hoz a rajongóknak a Samsung
-
Egészség2 hét ago
A magyarok közel fele elrejti valódi érzéseit: az érzelmi álarcok mögött mélyül a társas magány
-
Gazdaság2 hét ago
A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét
-
Gazdaság2 hét ago
Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk
-
Mozgásban2 hét ago
Teljesítmény, elektrifikáció és motorsport-örökség
-
Ipar2 hét ago
Díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric csomagolási megoldása
-
Egészség1 hét ago
A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá





