Ipar
Környezeti fenntarthatóság az ipar 4.0 korában
Új szemlélet – Mára az egyik legfontosabb kifejezés az iparban: környezeti fenntarthatóság. Az erőforrások optimalizálásával hatékonyságnövelés, alacsonyabb környezeti terhelés, törvényi szabályozásnak megfelelés érhető el valamennyi gyártó cég életében.
A kulcs az adatok kinyerése, gyűjtése, elemzése, és az ezen nyugvó akcióterv. Néha már egy-két gépből kinyert új adattal, ezen alapuló módosításokkal is jelentős megtakarítás érhető el, amivel a hatékonyság és a versenyképesség növelhető – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.
MM: Hogyan segíti a Siemens a cégek fenntarthatóságát?
Hadd mutassam be egy aktuális példán keresztül: a Heineken globális nettó karboncéljának elérésére kötöttünk hosszútávú megállapodást. Elsőként a virtuális térben, digitális ikertechnológia segítségével leképeztük a sörgyár energiarendszerét, és elemeztük az optimalizációra alkalmas területeket. Kiderült, a sörfőzési folyamatokhoz szükséges fűtési és hűtési rendszerek, –amelyek az energiafelhasználás mintegy 70 százalékát adják– optimalizálásával üzemenként akár 15-20 százalékos energiamegtakarítás és átlagosan 50 százalékos CO2-csökkentés érhető el. Ennek megvalósítása érdekében skálázható, végponttól végpontig tartó megoldásokat, hardvereket és szoftvereket egyaránt fogunk bevezetni a Heineken gyártóüzemeiben. A dekarbonizációs folyamat során először 15 üzemben fogjuk ezeket alkalmazni világszerte.
Persze nem mindegyik fenntarthatósági projekt ilyen, de jól mutatja, hogy miként dolgozunk. Megismerjük az ügyfél igényeit, elemzést végzünk, és kooperációban segítünk megvalósítani a kitűzött célokat.
MM: Számít a cég mérete?
Nem. Sőt, a legtöbb megkeresésünk a kisebb méretű vállalatoktól érkezik, ahol más adottságok közt dolgozhatunk. Ám itt is igyekszünk komplex javaslatcsomagokat letenni, melyek alapja a mérés, ami jellemzően az energiamérést végző szoftverünk, vagy azt megelőzően, mérőműszereink bevezetésével kezdődik.
Ezek segítségével strukturáltan, átláthatóan és a megfelelő munkatársak számára válnak elérhetővé a fogyasztási adatok, melyekhez kapcsolódóan lehet az optimalizációt elvégezni. Néha ez egyszerű, meglepően sokszor az derül ki például, hogy egy-egy gépsor berendezése feleslegesen működik a szünetekben.
De a gyártás összeforr az épületgépészeti területtel is, ahol világítás, fűtés-hűtés, szellőztetés is szükséges a mindennapi üzemeléshez. Itt is egy-egy új, energiahatékony megoldás bevezetése vagy éppen szellőztetőmotor tisztítása csökkentheti a felhasznált energiát. A munkát itt is az egész épületre vonatkozó adatgyűjtéssel, elemzéssel érdemes kezdeni, melyben az EPC-Tool szoftverünk segít.
A megtakarítási lehetőségek gyakoriak többek közt az intralogisztika területén, ahol például a mozgás által keletkezett energiát lehet visszatáplálni, elraktározni, újrafelhasználni. Hazánkban e projekteket jellemzően rendszerintegrátor partnereink segítségével valósítjuk meg.
MM: Mi látszódik az új üzemek fenntarthatósági igényei kapcsán? Itt már eleve magas fenntarthatósági szintet határoznak meg a beruházók.
Hazánkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a gyáraknál napelemrendszer, napelempark létesül. A megújuló energiákat is integráló helyi áramhálózat menedzselését biztosítja az ún. mikrogrid-technológiánk. Ezt mi magunk is használjuk, számos Siemens-lokációban, köztük például a bécsi campusunknál ilyen található, és ez szintén hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.
Ugyanakkor -ahogy a hazai felmérésünk is rámutat- a termékek karbonlábnyomának meghatározása jószerével fehér folt a cégek számára. A SIGREEN alkalmazás használatával a teljes ellátási láncon belül nyomon követhető és kalkulálható a termékek összesített széndioxid lábnyoma. Ez egy megkülönböztető versenyelőny lehet a zölden működést preferáló vásárlóknál! Sőt a vállalati oldalon is mind jobban teret nyer a zöld beszerzés, azaz plusz pontokat jelent, amikor egy szállító bizonyítottan környezetbarátabb szolgáltatást, terméket tud biztosítani.
MM: A technológia fejlesztése hogyan függ össze a fenntarthatósággal?
Néhány kiragadott példa jól mutatja, hogy mennyi részlete van a környezeti fenntarthatóság szegmensének.
Egy-egy termék karbonlábnyomának 80%-a eldől már a tervezőasztalon. Ha ezt a számot tudják a vállalatok keletkeztetni, meghatározni, a fenntarthatósági munka jelentős része meg is van! Ezt biztosítja a Siemens XCelerator portfoliónkba tartozó szoftvereink egyike.
De a meglévő gépek fejlesztését is támogatjuk. Például, ha egy szerszámgép működését megváltoztatjuk, akkor az kevesebb megmunkálást, kevesebb hűtőfolyadékot vagy akár préslevegőt igényelhet.
Vagy a kemencéknél pontosan meghatározható, hogy melyik panel hány fokos felhevítésével érhető el ugyanazon hatás, ami jellemzően kevesebb energiafelhasználással jár.
Modernizáláskor, új termékkör indulásakor több vállalat dönt a retrofit mellett. Ekkor meglévő berendezéseiket nem lecserélik, hanem felújítják, új vezérlést adnak a „vashoz”. Ennek a beruházásigénye, környezeti terhelése töredéke egy új gép beszerzéséhez képest.
MM: Mi a célja a fenntarthatósági fejlesztéseknek? Mit javasolna a cégeknek?
Környezeti fenntarthatóság terén a vállalatok egyrészt az előírásoknak kívánnak megfelelni, illetve az ennél szigorúbb, -már, ahol kidolgoztak ilyet- saját fenntarthatósági politikájukban meghatározott számoknak. Ezek jellemzően a karbonkibocsátás megszüntetésére, a fosszilis energiaforrások használatának, illetve a kibocsátott hulladék csökkentésére fókuszálnak.
Utóbbi kapcsán nemrég nyílt meg egy, a technológiánkkal működő üzem Ausztriában, ahol mesterséges intelligenciával ellátott robot szortírozza a hulladékot, a mind nagyobb újrafelhasználhatóság érdekében.
„A fenntarthatóság kapcsán úgy tapasztalom, hogy a cégeknél célszerű minél több társterületet bevonni, holisztikusan gondolkozni, és a merésznek tűnő célkitűzéseket kis lépésekben megvalósítani.”
– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.
MM: Mi a Siemens „keresnivalója” a fenntarthatóság terén?
Mi abban segítjük a vállalatokat, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság terén sikereket érjenek el. Megoldásainkkal a korábban említett dekarbonizáción és energiahatékonyságon túl, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, az emberközpontúság és a társadalmi változások terén fejtünk ki pozitív hatást. A nemzetközi minősítő szervezetek is visszajelzik ezt: teljesítményét tekintve a legfenntarthatóbb vállalatok közé sorolják a Siemenst.
A felhalmozott tudást szívesen megosztjuk, ezt feladatunknak is érezzük.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését
Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.
A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.
Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás
Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.
Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.
A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.
Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok
Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.
Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.
A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián
-
Gazdaság2 hét ago
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Gazdaság2 hét ago
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
-
Tippek2 hét ago
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának









